Október
4-5-én rendezték meg a Millenáris Parkban, az év egyik legkiemeltebb szakmai és
diplomáciai eseményét, melyen több mint 600 nemzetközi kormányzati, vállalati,
tudományos és civil résztvevő három plenáris ülés, öt tematikus
panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, ifjúsági fórum és innovációs kiállítás
keretében találkozhatott, és vitathatta meg a legújabb trendekkel,
fejlesztésekkel, kapcsolatos kérdéseket az IT szektor jövőbeni feladatait,
lehetőségeit.
Nincsenek véletlenek: az egykori Csodák Palotája
adott otthont „A gyerekek az interneten” elnevezésű műhelyvitának, mely
gyerekkönyvtárosként leginkább érdekelt. Házigazdája Edvi Péter a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke hangsúlyozta,
hogy a gyermekeknek meg kell tanulni
felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat.
Krasznay Csaba IT biztonsági tanácsadó a kiberbűnözésről
és a hackerekről tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyermekek az
interneten könnyen kapcsolatba kerülhetnek jól szervezett csoportokkal, de nem
érzik a tetteik súlyát, és aztán a rendőrség őket kapja el, "ők viszik el
a balhét".
A hackerek általában nagyon fiatalon (10-15
évesen) kezdik meg tevékenységüket, így nem tudják felmérni tetteik
súlyát, hogy milyen bűncselekményt követnek el egy-egy hackertámadással. Az
előadó a modern kor gyerekkatonáinak nevezte ezeket a fiatal hackereket,
akiket megtévesztenek, kihasználnak a szervezetten
működő kiberbűnözők.
Krasznay Csaba előadásához kapcsolódott Buherátor, az "etikus hacker", aki a honlapok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta és illusztrálta, hogy minimális informatikai ismeretek is elégségesek ahhoz, hogy egy gyengén védett honlapot valaki feltörjön és változtatásokat végezzen rajta, akár 5 perc alatt, vagy mesterségesen hozzon létre túlterhelést.
A megfelelő családi háttér, ahol a szülőktől
megtanulhatják a tudatos médiahasználatot, ez az alap. Ha a gyerek egyedül
marad a gép előtt, akár egy órára, már veszélyes lehet, ha ez rendszeresen
megtörténik, könnyen elveszíthetjük a közvetlen kapcsolatot velük. A szülők, az
iskola és a társadalom egyaránt felelős a fiatalok internetes bűnözéssel
kapcsolatos tájékozatlanságáért, ezért megfelelő oktatásra, valamint olyan
közösségi színterekre lenne szükség, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatnák,
illetve jóra tudnák használni tudásukat ("pozitív hackerek"
lehetnének).
Cornelia
Cutterer a Microsoft szabályozási politikáért felelős
igazgatója arról beszélt, hogy az élet megváltozott az iskolában, otthon, a
szabadidőben, az emberi kapcsolatokban. Különböző országok internetezési szokásait hasonlította össze, többek
közt a háztartásokban található internetes lehetőségeket, egy főre jutó
mobiltelefonok arányát. A szülői kontroll az internetezés esetén általában
30-40% között mozog. Kínában a legmagasabb, 69%. A legfontosabb a folyamatos
tanulás és párbeszéd gyerek és szülő, és pedagógus között.
A konferenciával egyidejűleg ifjúsági fórumot is
rendeztek, melyen több mint félszáz 17 és 25 év közötti magyar és külföldi
fiatal beszélgetett, vitatkozott a kibertér nyújtotta lehetőségekről és
veszélyekről, továbbá arról, hogy miként járulhat hozzá az internet az online
munkahelyek teremtéshez, hogyan támogatják a közösségi hálózatok az emberi
jogok érvényesülését és a demokratizálódást, és mit tehetnek az emberek a saját
online biztonságuk növeléséért.
Avar Zoltán, aki
szintén részt vett a fórumon, beszámolt róla hogy a délutáni program
keretében négy csoportban kidolgoztak egy-egy javaslatot, melyet aztán 3-5
percben a főrendezvényen a konferencia összefoglalásaként a résztvevő
döntéshozók számára prezentáltak az önkéntes
jelentkezők. Az emberi jogi workshop folyamán egyöntetűen arra az
álláspontra jutottak, hogy az internethez való hozzáférés olyan előny, hogy ennek
hiánya, azaz a digitális analfabétizmus olyan mértékű hátrányt jelent, hogy
szabadságában korlátozódik az egyén (minden emberi jog sérülhet), így mind
nemzeti mind nemzetközi téren az internethez való egyenlő hozzáférést
biztosítani kell minden fiatal számára. Azoknak pedig, akik a fejlett világban
felnőve napi szinten használják a netet, elő kell segíteni a digitális
tudatosság fejlesztését. Ennek három szintjét azonosítottuk, egyrészt
nemzetközi szervezeteknek az internethasználat jó példáit kell terjesztenie
(pl. az oktatás területén), a nemzeti kormányok feladata, hogy a digitális analfabétizmust
visszaszorítsa. Egyéni szinten a lokális közösségi önszerveződést kell
előmozdítani, mely az internet veszélyeinek (anonimitás, visszaélés)
csökkentését mozdítja, elő tapasztaltok cseréje (megbízható információ) útján.
Élénk vitát váltott ki a gyűlöletbeszédek kapcsán
az internet szabad vagy korlátozott használati lehetősége, és a szülői kontroll
az internethasználat tükrében. A legfontosabb kérdés, hogy az ITC Dubaiban
esedékes ülésén milyen fejlemények várhatóak, ugyanis ha ez a szervezet arról
dönt, hogy egyes országok megadóztathatják majd a tartalomszolgáltatókat, akkor
az internet már nem összeköt mindenkit (egyenlően), hanem a nemzeti kormányok
szerint meghatározott tartalom lesz csak elérhető (ingyen). Ez ahhoz vezethet,
hogy az interneten újratermelődik majd az a szétválasztás, amely a valóságos
társadalomban is jelen van, vagyis bizonyos réteg, a gazdagok elérhetnek minden
információt, a szegények pedig nem juthatnak hozzá.
A Mobilitás és Multimédia Klaszter által
rendezett, Cybershow kiállítással egybekötött versenyen 23 magyar
fejlesztőcsapat mutatkozhatott be a hazai és nemzetközi szakmai és politikai
elitnek. A kiállítók által bemutatott projektek közül egy szakpolitikusokból,
sikeres cégvezetőkből és befektetőkből álló 7 tagú zsűri választotta ki az
üzleti és technológiai szempontból legígéretesebbet, valamint a közönség is
megszavazhatta az általa legjobbnak ítélt előadást és fejlesztést.
A konferenciát élőben közvetítették a rendezvény hivatalos honlapján. További részletes információk a honlapon találhatók.
(Itt tekinthető meg Hillary Clinton videóüzenete.)