Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2014

2014. január 16. és 18. között 14. alkalommal rendezték meg a magyar felsőoktatás legjelentősebb programját, az Educatio - Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást. A rendezvény az idén három napon keresztül egy új helyszínen várta az érdeklődőket, a Papp László Budapest Sportarénában.

A standoknál a magyar felsőoktatási intézetek mellett külföldi egyetemek, nyelviskolák, magyar szakképző intézmények, tankönyvkiadók, taneszközgyártók és -forgalmazók, oktatással foglalkozó kutatóintézetek mutatták be szolgáltatásaikat és képzéseiket.

Az ingyenesen látogatható szakkiállítás elsősorban az érdeklődő felvételiző diákoknak szólt, akik itt személyes kapcsolat kialakításával gyorsan és első kézből kaptak választ kérdéseikre. Például szakpárok képzési tartalmáról, tanulmányi és szociális juttatásokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézmény nyújtotta szabadidős tevékenységekről. A leendő hallgatók mellett azoknak is érdemes volt kilátogatni a programra, akik már tanulnak vagy tanultak valamely felsőoktatási intézményben, hiszen a meghirdetett program szerint az első nap tájékoztatói a mesterképzésekről szóltak.

A közönség számára szervezett előadások az új elektronikus felvételi tájékoztató felépítéséről és e- felvételi folyamatáról szóltak a kis pavilonban és a nagyszínpadon. Ezeket, a tájékoztatókat az Oktatási Hivatal, valamint a Felvi.hu kollégái tartották.

Sajnos az idei szakkiállításon sokkal kevesebb angol illetve brit felsőoktatási intézmény képviseltette magát. A brit résztvevők között nem volt állami felsőoktatási iskola, a megjelentek üzleti vagy turisztikai profilú magán intézetként kínálták képzéseiket. Több külföldi oktatásszervezéssel és nyelvvizsgával foglalkozó cég nyelvi kurzusokat, speciális nyelvvizsgákra felkészítő tanfolyamokat ajánlott az érdeklődőknek, melyeket a standnál próba vizsgaként meg is lehetett írni, illetve ki lehetett próbálni.

A múlt évhez képest a kiállítás kisebb területen lett megrendezve és sokkal kevesebb külföldi intézmény vett részt a programon, az előadók között csak magyar vonatkozású előadásokat hallgathattunk meg. A kiállítók saját prospektusaikat és szórólapjaikat „megfontoltabban” osztogatták, vagyis a standnál inkább csak úgy kaphattunk tájékoztatót, ha kérdeztünk a jelenlévő kapcsolattartótól, vagy ha regisztrációs lapot töltöttünk ki arról, hogy érdeklődünk az intézményről avagy az intézet valamely kurzusáról, képzéséről. Az Educatio véglegesített programjában az előadások csak gyakorlati információkat tartalmaztak az új magyar felsőoktatási felvételi eljárásról, sajnos a meghirdetett mesterképzési lehetőségeket mégsem ismerhettük meg.

Mindezek ellenére jó volt vendégként részt vennünk az eseményen, mert egyrészt tapasztaltuk, hogy több nyelviskola és oktatásszervező cég is ismeri továbbtanulási információs szolgáltatásunkat és a hozzá kapcsolódó gyűjteményünket, másrészt új intézetek szolgáltatásait, kurzusait ismerhettük meg. A Továbbtanulás Információs Szolgáltatás állományát sikerült újabb prospektusokkal frissítenünk és tájékoztatásunkat a magyar felsőoktatási felvételi eljárásról szerzett információkkal aktualizálnunk.

Czégányné Szűcs Margit

Infotér Konferencia 2013

 

Közel 1100 érdeklődő részvételével zárult Balatonfüreden az Infotér Konferencia. Negyedik alkalommal gyűltek össze az információs társadalom kérdéseiben, fejlesztésében érintett vállalkozások, a közigazgatás és a civil szektor képviselői.

Az idei témák a következők voltak:

• A hazai e-közigazgatás fejlesztése.

• A jövő évben induló GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program).

• A „digitális gazdaság” koncepciója és  húzóereje.

• A középfokú és felsőfokú oktatás kihívásai, és az informatika kapcsolata, avagy az infokommunikáció a Z-generáció világában.

A biztonságos internethasználat garantálása, a digitális átállás, azaz a mobil szélessáv elérése a cél minden településen. Both Zoltán az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) képviseletében a gyermekbarát internetről is szólt, mely javaslati csomagban kerül előterjesztésre.

A Z generáció oktatása network társadalomban, network iskolában zajlik majd. Az iskola vagy közösségi pontként, tudásközvetítő központként fog működni, vagy ellenáll a változásoknak és összeomlik a rendszer, mivel a nem formális információszerzés előtérbe került. A tantervi oktatás csökken, a különböző közösségi terek, például könyvtárak szerepe nő. Az ismeret elsajátításának mennyisége csökken, ugyanakkor az alkalmazási képessége nő. A tudásalapú társadalomban tíz állásból kilencben információs és kommunikációs technológiai tudással kell rendelkezni. Ebből következik, hogy a digitális kompetenciákat kell fejleszteni, mérni és a kíváncsiságra, kreativitásra építve észrevétlenül tanítani. Erre jó példa a Robotpont kezdeményezés, a „Mérnökök óvodája”, ahol 12 éves gyerekek mobiltelefonnal robotot készítenek egymást segítve, közösen. Az „online fiatalok”, akik megosztott figyelemmel, rengeteg időt töltenek virtuális közösségi portálokon, ha nem ismerik az online tér veszélyeit, akkor könnyen a hackerek, internetes bűnözők csapdájába eshetnek, ezért is kell megfelelő képzést biztosítani számukra.

Hatalmas lehetőség rejlik a játékiparban, és az ún. gamification (játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein) alkalmazásában, mind a gyermek mind a felnőtt oktatás területén. A különböző munkafolyamatoknál is nagy sikerrel alkalmazzák. Előrejelzések szerint a dolgozók 65%-a játszik munkaidőben, és 2014-ben 70%-ban alkalmazhatják különböző munkafolyamatokban. Hazánkban Tózsa István fejlesztőcsapata speciális közigazgatási virtuális játékot hozott létre a Budaörsi önkormányzat mintájára.

A videójáték ipar rohamosan fejlődik. Magyarországon csak kis cégek foglalkoznak vele, körülbelül háromszáz fő, mégis 2 milliárd bevételt produkálnak, azaz kis stábbal óriási siker érhető el.  Hasonlóságot mutat a filmiparral, de nagyobb profitot termelhet a közeljövőben. Az alulfinanszírozottság és a szakemberhiány problémát jelent, a megoldás az inkubáció (vállalkozásfejlesztési gyakorlat) és az akcelerátor (felgyorsító) program segítségével jöhet létre.

Több előadáson elhangzott, hogy a magyar háztartások fele még nem rendelkezik szélessávú internettel. A UPC a XI. kerületben szélessávval, a Microsoft Miskolcon 20.000 informatikai eszközzel támogatta a felhasználók körét.

Dienes Éva
(forrás: PR Herald)