(forrás. dreamstime.com9 |
1. Ramháb
Mária (Informatikai és Könyvtári Szövetség) hangsúlyozta, hogy a könyvtáros
életpálya-modell kidolgozásában a szakma részvétele döntő fontosságú. Ösztönző
rendszerre van szükség, amire ne a visszamenőlegesség legyen jellemző.
Méltánytalan lenne nyugdíj előtt álló kollégákat kényszeríteni szakmai
kompetenciájuk bizonyítására. Az új rendszer tehát inkább arra szolgáljon, hogy
a belépő kollégák számára nyújtson átlátható előmeneteli perspektívát a hozzá
tartozó követelményrendszer pontos meghatározásával egyidejűleg. Ehhez fontos a
képzések, képzőintézmények megfelelő minőségének biztosítása és a
társszervezetekkel (múzeumok, levéltárak, művelődési intézmények való
együttműködés).
2. Nagy
Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) a könyvtári
trendekről tartott előadást. Ez azért érdemel figyelmet a téma szempontjából,
mert a könyvtárossal szemben támasztott követelményeket alapvetően meghatározza
az elvégzendő feladat. Hogyan módosulnak ezek a feladatok, mire kell képesnek
lennünk? Az előadó ismertette az USA és az Egyesült Királyság közkönyvtáraiban
megfigyelhető trendeket, valamint kitért a tudományos könyvtárak eltérő
feladatára. Összefoglalva: A kölcsönzések száma tőlünk nyugatra is csökken, de
a programok látogatottsága nő. Ez alátámasztja a könyvtárak közösségi térré
válásának szükségességét. Az e-könyvek kölcsönzése hozzánk hasonlóan még csak
alakulóban van. Érdekes kérdés az önkéntesek bevonása a könyvtári
munkafolyamatokba. Az Egyesült Királyság könyvtári szervezete nem támogatja,
legalábbis azt nem, hogy a feladatokat kizárólag önkéntesek lássák el. Azt
hiszem, ezzel mi is egyetérthetünk, voltak rossz tapasztalataink… A tudományos
könyvtárakról szólva egy új fogalommal találkoztunk, az „adatkönyvtáros”
fogalmával. Ez egy újfajta szakmai tudást feltételez.
3. Lóczy
Péter (Belügyminisztérium Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály) ismertette az
általuk már kidolgozott rendszer alapelveit, hiszen ez mintául szolgálhat a
könyvtáros életpálya-modell kidolgozásához.
A modell 3 alappillére:
a.
Illetményrendszer, melyben a szolgálati idő mellett a betöltött munkakör
nagyobb hangsúllyal szerepel.
b.
Biztosítási rendszer: állami kezelésben gondoskodik a dolgozók vagyoni és
személyi biztosításáról.
c.
Lakhatási rendszer: ez vitathatatlanul fontos lehet pl. a rendvédelmi területen
dolgozók szempontjából, de minket, könyvtárosokat talán kevésbé érint.
4. Horváth
Sándor Domonkos (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) felvázolta
a könyvtárosok foglalkoztatását meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét,
amit értékelve arra jutott, hogy az átlátható, de rugalmatlan, a
kontraszelekció irányába hat. Ő is hangsúlyozta a munkakör fontosságát. Azt,
hogy a fizetési osztály és fokozat besorolásánál a betöltött munkakör, illetve
az ahhoz szükséges végzettség legyen az irányadó, nem a munkavállaló
végzettsége.
5. Hock
Zsuzsanna könyvtárostanár a pedagógus életpálya-modellről tartott rövid
ismertetőt.
6. Eszenyiné
Dr. Borbély Mária (Debreceni Egyetem Könyvtárinformatikai Tanszék) az iskolarendszerű
könyvtárosképzés mai helyzetéről adott igen ijesztő helyzetképet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai
alapján 5-10 éven belül várhatóan 2000-2500 fő fog nyugdíjba menni a
szakmából. Ugyanakkor drámaian csökken a
szakember utánpótlás: képzési helyek szűntek meg, másutt pedig átmenetileg szünetel
a képzés. A 2012-es keretszámcsökkentés alacsony jelentkezési hajlandóságot
eredményezett. Míg 2011-ben 208-an jelentkeztek informatikus-könyvtáros
alapképzésre, 2012-ben 102-en, 2013-ban 65-en, 2014-ben 52-en. Ma BA fokozaton
összesen 300 körüli a hallgatói létszám, MA fokozaton 35-40. Figyelembe véve
azt, hogy a végzettek közül nem mindenki helyezkedik el a szakmában, ugyanakkor
megindult a szakmából való elvándorlás is (a pedagóguspálya irányába!), a
közeljövőben jelentős szakemberhiányra lehet számítani. Márpedig bármilyen
életpálya-modell kiindulási pontja a megfelelő számú és minőségű szakember
megléte.
7.
Barátné Dr. Hajdu Ágnes (Könyvtáros életpályamodell
bizottság, munkacsoport vezető):
A
munkacsoport 2014. szeptember 17-én alakult, már letett egy kiinduló tervezetet
az asztalra.
A
rendszer alapja a pedagógusokéhoz hasonló minősítő rendszer. Ebben
meghatározott időközönként kötelező a könyvtáros objektív adatok alapján való
minősítése, a továbblépéshez az ezen való megfelelés alapkövetelmény. Ehhez
kapcsolódó új bértábla-rendszerre tettek javaslatot. Elvi szinten megegyezik a
mostanival: fizetési osztályok és fokozatok táblázata. Az egyik dia ezt a táblázatot tartalmazta
konkrét fizetési összegekkel. Ha felkerül az internetre, alaposabban is
tanulmányozhatjuk majd. Szépek voltak a számok, amiket láttam, de ez javaslat,
nyilván innen indulnak majd a tárgyalások. A fokozatok között maradna a
háromévenkénti előrelépés, az osztályok közötti átjárhatóságot pedig a minősítő
rendszer biztosítaná. Miután példák már vannak (közszolgálati életpálya-modell,
pedagógus életpálya-modell), a miénk kidolgozása már zökkenőmentesebb lehet, de
így sem számíthatunk 2016-nál előbb rá.
8. Végül a Pulszky társaság és a MagyarNépművelők Egyesületének (mint társterületeink: muzeológia, népművelés) egy-egy
képviselője mondta el, hol állnak ők ugyanezzel a munkával. Nem tartanak
előrébb, sőt a népművelők képviselője azt hangsúlyozta, közösen kellene
kialakítanunk az új rendszert, tekintettel arra, hogy sok helyütt összevontan
működnek intézményeink. Bár a különbségek miatt valószínűbb az ágazatonkénti
rendszer szükségessége, arra mindenképpen számítanak, hogy példaként szolgálunk
majd.
Ajánlok
a témában két tájékoztató jellegű cikket: Könyvtárvilág 2014.11.8. és Könyvtárvilág 2014.11.8
Horváth
Tímea