2015. szeptember 16., szerda

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyűlése




Idén július 16-18. között Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban került megrendezésre a konferencia. A megújuló vezetés – az egyesület új elnöke Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes lett – „A fejlődés dinamikája” címet választotta a három napos rendezvénynek.

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a nyitó plenáris ülésen hosszasan vázolta, miként támogatja a kormányzat a könyvtárügyet – örömmel fogadtuk azt a megjegyzését, miszerint a pedagógus bérrendezéshez hasonló előrelépésre számíthat az ország tízezer könyvtári dolgozója. Várjuk.

A plenáris ülés érdemi előadása Ciaran Talbot, Manchesteri Egyetemi Könyvtár rendszergazdájának beszámolója volt. 11 tagkönyvtár alkotja az információs hálót, a campusnak 40.000 hallgatója és 10 000 oktatója van.  . A rendszer átvilágítására külső céget bíztak meg, így elfogulatlan képet kaptak a gyengeségekről, eredményképpen az EGYSZERŰSÍTÉS-t javasolták. Ciaran Talbot bemutatta az ALMA rendszerre való áttérés nehézségeit és az új eszköz előnyeit, melynek lényege az egységes rendszer, együttműködés más intézményekkel, a könyvtárak és a felhasználók közti kapcsolat megkönnyítése, könnyített adatkezelő módszerek. A felhőben működő web-alapú felület hatékony és költségtakarékos, amely a jelen és a jövő generációjának felhasználóbarát szolgáltatásokat kínál.

A Jogi szekció több előadója járta körül az Open Access – tudományos, illetve kutatási információkhoz való szabad hozzáférés - problémáját. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és InformációsKözpont Szakinformatikai Osztály informatikus könyvtárosa a nyílt hozzáférés elméletét és gyakorlatát vázolta. Az IFLAmegfogalmazza etikai kódexében, hogy a könyvtárak feladata az open access térnyerésének támogatása, de feladata a szerzők jogainak biztosítása is. A Sherpa Romeo adatbázis, a folyóirat kiadók open access politikáit gyűjti össze. Az angol kezdeményezésnek mára 34 tagja van, akik azon dolgoznak, hogy minél több kiadó politikája legyen elérhető a tudományos kutatásban résztvevők számára.
„fully gold” – olyan open access cikkek, melyek csak és kizárólag open access cikkeket közlő folyóiratban jelennek meg. Az ilyen módon megjelenő cikkek kapcsán a felmerülő költségeket (közlés eljárási díja) a publikáló fedezi.
 „hybrid gold” – olyan open access cikkek, amelyek előfizethető, tehát főként nem open access cikkeket tartalmazó folyóiratokban jelennek meg. Ez esetben gyakorlatilag az eljárási díj kifizetésével megváltható egy adott cikkre az open access hozzáférés, tehát a kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető.
 „green”: a kiadói és szerzői szerződéseket betartva a szerző sok esetben jogosult a publikációja bizonyos változatainak intézményi/diszciplináris repozitóriumba történő elhelyezésre (Önarchiválás)
A Semmelweis Egyetem repozitóriumába az MTMT-n keresztülnyílik mód publikációk elhelyezésére. A leginkább támogatott a zöld út. A green open access közlési forma nyílt hozzáférésű tárhelyek, vagyis repozitóriumok – kutatási intézmények információ bázisa, amely begyűjti, archiválja és szétsugározza az adatokat - kialakítását és működtetését igényli. Jelen pillanatban a green open access térhódítása jelentősebb, mint a gold open access vonalé (hiszen a kiadók maguk vállalják fel a repozitóriumi archiválást, sőt saját archívumokat hoznak létre), de tagadhatatlan, hogy egyre több open access folyóirat és egyre több open access kiadó jelenik meg a piacon (pl.PloS, Biomed Central, De Gruyter Open). A Directory of Open Access Journals (DOAJ) 2002 - ben 26 open access folyóiratot listázott.  Magyarországon létrejött a Repozitórium Minősítő Bizottság, melynek tagjai az ország tudományos szakkönyvtárai.
Repozitorium közös kereső:  http://oaikereso.sztaki.hu/kereso/index.php

Kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás: http://www.sherpa.ac.uk/romeo/index.php?la=hu&fIDnum=|&mode=simple


Gerencsér Judit, a Kúria Jogi Szakkönyvtára vezetője hangsúlyozta, hogy a minél szélesebb körű nyilvánosság felé halad a tartalomszolgáltatás. A  jogtudomány területén használható Open Access oldalakra hozott számos példát:

Directory of Open Access Journal  https://doaj.org/ - 183 időszaki kiadvány, 18456 rekord és 18263 cikk

Journal of Legal Analysis http://clp.oxfordjournals.org/
Duke Law Journal http://dlj.law.duke.edu/   - teljes körűen hozzáférhető bárki számára.
Law Review Commons http://lawreviewcommons.com/      - 200 000 folyóirat
Digital Commons http://digitalcommons.bepress.com/  - amerikai keresőszoftver, az Egyesült Államokban 399 intézmény használja, 260 000 cikkhez ad hozzáférést, 76 millióan töltötték le.
Jogkódex http://jogkodex.hu/
Jogelméleti Szemle http://jesz.ajk.elte.hu/
előfizetéssel:
JeMa -Jogesetek Magyarázata http://www.jema.hu/ (Opten kidványa)
Juridica http://jog.tk.mta.hu/acta-juridica-hungarica (Akadémiai Kiadó)
Social Sience Research Network http://www.ssrn.com/en/ - társadalomtudományi adatbázis.

Index to Foreign Legal Periodicals (IFLP) https://www.law.berkeley.edu/library/iflp/

Judex to Foreign Legal Periodicals http://help.heinonline.org/libraryspecific/iflp/
World Legal Information Institute http://www.worldlii.org/

GlobalLex http://www.nyulawglobal.org/globalex/ - külföldi jogkutatás

Magyar példák:


Debreceni Egyetem Repozitóriuma
Akadémiai Könyvtár Repozitóriuma http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5

Internetes Jogtudományi Enciklopédia

http://jog.tk.mta.hu/internetes-jogtudomanyi-enciklopedia
Országgyűlési Könyvtár Szakirodalmi Adatbázisa https://www.ogyk.hu/kutatas-a-konyvtarban/bibliografiai-adatbazisok/magyar-jogi-adatbazis/

A jogi szekció előadásait hallgattam végig – más értékes előadásokról így sajnos lemaradtam. Észrevételeztem, hogy érdemes lenne a konferencia szakmai előadásaira egy helyett két napot szánni, hogy a párhuzamosságok elkerülhetőek legyenek.



Ligethy Nóra




2015. szeptember 15., kedd

Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban


Az Országgyűlési Könyvtárat (OGYK) az 1860-as évek végén hozta létre a magyar Országgyűlés alsóháza a törvényhozó munka támogatására. Működését 1870-ben kezdte meg a Nemzeti Múzeum egyik szobájában. Később - egy további ideiglenes elhelyezést követően - a Sándor utcai (mai Bródy Sándor u. 8.) régi pesti képviselőházban folytatta tevékenységét. Az akkor Képviselőházi Könyvtárnak nevezett 50 ezer kötetes gyűjtemény 1902-ben költözött új otthonába, a frissen felépült Országház célzottan a könyvtár számára kialakított helységeibe, ahol napjainkban is üzemel. Ide látogattunk el mi is a nyári zárva tartás alatt.
 
A könyvtárba való első alkalommal történő belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Ezt telefonon illetve interneten keresztül teheti meg a leendő olvasó. A bejelentkezésre azért van szükség, mert csak ennek birtokában engedik be az őrök a látogatót az Országház oldalában kialakított belépési pontnál. Csoportunkat is innen kísérte be Czákné Szomor Ildikó könyvtáros kolléga, Szakreferensi szolgálat munkatársa, az épületbe. Az Országház számos bejárata közül a 25-ös számút tartják fenn a könyvtár közvetlen elérésére. Ez a Parlament Duna-felőli oldalán helyezkedik el, így az ide látogató menet közben megcsodálhatja a budai panorámát is. A hátsó homlokzat folyosóját őrző királyszobrok szintén figyelemre méltó művészeti alkotások. A 25-ös kapun belépve az ellenőrző helységben találjuk magunkat. Itt esik át a látogató a fémdetektoros ellenőrzésen és itt kapja meg a belépőkártyáját is. E helység mögött található a többfunkciós (beiratkozás, raktári kérés, stb.) un. eligazító ahonnan a könyvtár többi tere nyílik. Csoportunk ezen a termen, illetve az e mögött található, a könyvtár legnagyobb helységének számító fő olvasóteremen átvágva léphetett be az un. kis olvasóba, ahol már várt minket a Nyilvános Szolgáltatások Osztályának osztályvezetője, dr. Tóth Éva. 
A könyvtár jogállása
Miután kényelmesen elhelyezkedtünk a muzeális értékű dokumentumokkal zsúfolt polcok szomszédságában, meghallgathattuk az osztályvezető asszony rövid köszöntőjét. Ebben elsősorban a könyvtár jogállásával kapcsolatban hangzott el néhány fontos információ. Az intézmény a rendszerváltás után önálló költségvetési szervezetként tartozott az országgyűlés felügyelete alá, majd 1997-től az Országgyűlés Hivatalának egyik főosztályaként, költségvetése része lett a hivatal gazdálkodásának. 2013 januárjától a könyvtár az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának szervezetébe tagolódott be. Az Országgyűlési Könyvtár mellett az Igazgatóság irányítása alatt végzi munkáját az Országgyűlési Múzeum Előkészítő Iroda, a Közönségszolgálati Iroda, továbbá a Képviselői Információs Szolgálati Iroda is. A fentiek mellett, azoktól lényegében elkülönülten, de az Igazgatóságnak alárendelten működik a Képviselői Információs Szolgálat (InfoSzolg). 1991 májusában a képviselők munkájának könyvtári tájékoztatási eszközökkel való segítése érdekében alakították meg a Képviselő-tájékoztatási osztályt. Tevékenységének célja az volt, hogy információval és dokumentumokkal lássa el a képviselőket és szakértőiket, a frakciókat és a különféle bizottságokat, valamint a hivatal dolgozóit. A Képviselői Kutatószolgálat 2004-ben jött létre s feladata a törvényhozással, az országgyűlés ellenőrzési funkciójával és a választókerületekkel kapcsolatos képviselői munka támogatása lett elektronikusan szerkesztett tematikus feldolgozásokkal, elemzésekkel és háttéranyagokkal. A két osztály 2010-ben egyesült Képviselői Információs Szolgálat néven folytatva korábbi tevékenységüket speciális könyvtári és információs szolgáltatások nyújtásával. Az InfoSzolg 2014 januárjától lett a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság önálló szervezeti egysége.
A könyvtár története
A gyors szervezeti áttekintés után Szomor Ildikó vette át a szót. Látogatásunk következő szűk egy órájában ő ismertetett meg minket a könyvtár történetével, működésével. Az Országgyűlési Könyvtár születésének körülményéiről a bevezetésben már említést tettünk. Kanyarodjunk most vissza a megalakulást követő évekbe és ejtsünk pár szót a könyvtár akkori állományáról. Mivel a könyvtár létrehozásának alapvető célja a törvényhozás és a képviselők munkájának segítése volt, gyűjtőkörének kialakítása és fejlesztése is e célkitűzés megvalósításához kapcsolódott. A törvényhozói munka összetettsége és az ebből fakadó sokoldalú képviselői érdeklődés miatt több tudományág (elsősorban a jog, a történelem, a politika, a közgazdaság, valamint a filozófia) irodalmát, továbbá szépirodalmat kellett gyűjteni. A könyvtár állományába az idők folyamán több magángyűjtemény is beleolvadt. Ilyen volt Ghyczy Ignác országgyűlési képviselő magánkönyvtára, illetve a Moór-Somló hagyaték is.
Az Országházba költözést követően, 1912 elején, a főrendiház ötezer kötetes könyvtára is beleolvadt a Képviselőházi Könyvtárba, és ettől kezdve a főrendiház tagjainak is lehetővé tették a könyvtár használatát. Jelentős lépés volt az is, hogy 1934-ben önálló olvasótermeket hoztak létre az „idegeneknek”, azaz ezentúl a külső érdeklődők bár korlátozott körülmények között, de betekinthettek az állományba. Az 1945 után érvényesülő kultúrpolitika, és döntően a parlament politikai jelentőségének csökkenése következtében a könyvtárat 1952-ben Országgyűlési Könyvtár néven megnyitották a nyilvánosság számára. A nyilvánossá válást követően a nagyközönség számára először a helyben olvasási szolgáltatás fejlesztésére fordítottak jelentős energiákat, majd fokozatosan bevezették a modern könyvtári szolgáltatásokat is. A könyvtárat 1958-ban országos tudományos szakkönyvtárrá minősítették, és három fő gyűjtőköri területét jelöltek meg számára: a jogtudományt, a politikatudományt és a jelenkori egyetemes történelmet. A könyvtár e három tudományterületen a Magyarországon kiadott műveket teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtötte, a kötelespéldányokból pedig gyűjtőkörének megfelelően válogathatott. Az 1960-as évek elején kezdődött meg a különgyűjtemények kialakítása– az ENSZ letéti gyűjteménynek (1960), a Külföldi parlamenti gyűjteménynek (1962), valamint a Magyar parlamenti gyűjteménynek (1962) – külön olvasótermeket alakítottak ki. A fentieknek köszönhetően az OGYK 1975-re a jog- és politikatudomány országos információs központja lett. A technikai fejlődést követve, a 80-as évek vége felé kezdődött meg a számítógépes adatbázisok, mint például a világpolitikai (VPI), a magyar (PRESSDOK) és a magyar vonatkozású külföldi sajtóadatbázis (HUNDOK) fejlesztése. Ezt követően a könyvtár egészen 2013-ig szinte változatlan formában működött.
A fenti év jelentős átalakulásokat hozott az intézmény számára: megkezdődött a könyvtár mélyreható átalakítása. A megújítás nem csak a könyvtári tereket, hanem az állományt is nagyban érintette. A változások listája szinte végtelen. Pár fontosabbat érdemes azért kiragadni közülük: nagyarányú állományapasztásra került sor, az állományt szinte teljes terjedelmében átrendezték, megújult a szabadpolcos kézikönyvtár, új munkatereket alakítottak ki, és mindezzel egy időben a nagy olvasóterem is átalakult. A megújult OGYK végül 2014 márciusában nyitotta meg újra a kapuit az olvasóközönség számára.
A könyvtár részletesebb története iránt érdeklődők Jónás Károly és Veredy Katalin munkája segítségével mélyülhetnek el a témában. Könyvük már az interneten is elérhető a http://www.ogyk.hu/regi_honlap/e-konyvt/pdf-konyv/pdf.html címen.
A könyvtár állománya, különgyűjtemények
A jelenkori könyvtár fő gyűjtőkörei a szakkönyvtárrá minősítés óta szinte változatlanok: állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A hazai szakirodalmat ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig válogatva gyűjti és dolgozza fel. A fenti területek mellett válogatva gyűjti a magyar történelem, az újkori egyetemes történelem, a közgazdaságtan, a szociológia, valamint a statisztika szakirodalmát, illetve a külföldi parlamentek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtár letéti könyvtára az ENSZ-nek és egyes szakosított szervezeteinek, továbbá az Európai Uniónak. Ebből kifolyólag gyűjti ezen intézmények hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó szakirodalmat is. A könyvek mellett a legfontosabb magyar jogi szakfolyóiratok füzetei jellemzően az első évfolyamtól kezdve megtalálhatók a polcokon, egyéb társadalomtudományi időszaki kiadványok pedig 1990-ig, a kevésbé használtak pedig 2005-ig visszamenően érhetők el. A könyvtár állománya az alapítástól eltelt idő alatt több mint 900 ezer kötetre nőtt, az éves gyarapodás 5 és 6 ezer közé tehető. E mellett a folyóirattárlókon összességében több mint 300 hazai és külföldi lap olvasható.
Röviden szólnunk kell még a könyvtár fent már említett különgyűjteményeiről. Hazánkban a legnagyobb teljességgel az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében hozzáférhetők a Magyar Országgyűlés és az Erdélyi Országgyűlés történeti dokumentumai. Az országgyűlési könyvanyag egy helyszínen, időrendben, szabadpolcon elhelyezve várja az olvasókat. A gyűjtemény egyes dokumentumai a könyvtár honlapján digitalizált formában is hozzáférhetőek. A Külföldi Parlamenti Gyűjtemény az OGYK legrégebbi gyűjteménye. A könyvtár már röviddel alapítása után kiadványcsere-kapcsolatot létesített számos európai ország és az Egyesült Államok parlamentjével, és a 19. század utolsó harmadától kezdődően, jelentős történeti anyagot gyűjtött össze sok európai és néhány tengeren túli ország, köztük Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok parlamenti dokumentumaiból. Jelenleg ezeknek az országoknak az iromány és napló anyaga megközelítő teljességgel elérhető a gyűjteményben. Az Országgyűlési Könyvtár 1956-ban lett az ENSZ letéti könyvtára. A Világszervezet hivatalos nyelvei közül angolul és franciául gyűjti az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szervezeteinek kiadványait: monográfiákat és folyóiratokat egyaránt. A gyűjtemény részét képezi az ENSZ jogelődjének, a Nemzetek Szövetségének francia nyelvű anyaga is. A kiadványok nagy része az olvasóteremben szabad polcon található meg. A könyvtár 1997-ben kezdeményezte az Európai Bizottságnál a Letéti Gyűjtemény létrehozását, amely végül 2001-ben nyílhatott meg az olvasók számára. Itt találhatóak az Unió Kiadóhivatala által közreadott az Európai Unió intézményeinek kiadványai, az Országgyűlési Könyvtár állományából válogatott monográfiák, tanulmánykötetek és az európai joggal, szakpolitikákkal és intézményekkel foglalkozó legfontosabb szakfolyóiratok.
A fentiek mellett a könyvtár több bibliográfiai adatbázist is az olvasók rendelkezésére bocsát. Ezek a következőek:
v  Magyar jogi adatbázis
v  Külföldi jogi adatbázis
v  PRESSDOK – hazai sajtófigyelő adatbázis
v  HUNDOK – külföldi sajtófigyelő adatbázis
v  Világpolitikai Információk Adatbázisa (VPI)
Az ismertetést követően egy rövid séta keretében bejártuk a könyvtár olvasótermét, majd új élményekkel gazdagodva visszaindultunk a Központi Könyvtárba.
Nagy Gábor

A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...