Keresés a közösségi médiában : MIBE konferencia 2017

2017. október 3-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) „Keresés a közösségi médiában” címmel konferenciát rendezett, ahol az előadások a vezető kommentelő fórumokat elemezték (Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest), és ezek keresési lehetőségeit, nehézségeit részletezték, valamint az álhírekről is szó esett.

A keresési technikáknál és az elemzést nehezítő körülményeknél többször szóba került a szinonimák szűrése Egy témának nagyon sokféle előfordulása lehetséges a szövegekben, ezért minden szinonimát és kivételt külön fel kell mérni a szakértőknek.  Szekeres Péter, a webes véleményanalízissel foglalkozó Neticle ügyvezető igazgatója példaként a Magyar Telekomot említette, amelyre a felhasználók a cég jelenlegi nevén kívül szoktak még például T-Mobile-ként, T-Home-ként, Matávként, T-ként utalni vagy gúnynéven Tréhómként hivatkozni - csak ezzel a vállalattal kapcsolatban összesen 150 szinonimát, vagyis kereső-kifejezést tart számon a cég. (A könyvtárnál „Központi Szabó”, Fészek” kifejezések is szóba jöhetnek szerző megj.) A kereséseknél segítséget jelenthet még a gyakorikérdések.hu.

További nehézségek is felmerülhetnek, amelyet az elemzőknek mind figyelembe kell venniük. Például egy vállalat saját Facebook oldalán a felhasználók nem írják le deklaráltan, hogy milyen céggel és melyik szolgáltatásával elégedettek, ezért ezt a körülményt már a tartalomelemzőknek kell megállapítaniuk. Probléma lehet az is, hogy egyes esetekben mást jelentenek az ékezetes és ékezetmentes alakok vagy akár a kis és a nagybetűk használata, utóbbira jó példa a "Jobbik" és a "jobbik" szavak különbsége.

Egy többszörösen összetett keresésre az alábbi példát hozta Szekeres Péter: a legalább két gyerekkel rendelkező édesanyák internetes félelmeit kellett feltérképezni. Ehhez a feladathoz szűrni kellett a szakértőknek a közösségi oldalon meg található bejegyzések szerzőinek nemét, a kisgyerekre utaló szavakat, majd pedig ezen belül az internetre és a félelemre vonatkozó kifejezéseket. A cég ebben az esetben több ezer véleményt tartalmazó listát kapott, amelyet a továbbiakban tartalomelemzéssel kezdett vizsgálni.

A pozitív vagy a negatív hangvételt is szűrni kell, amelyre szintén léteznek automatizálási lehetőségek, de ebben is rejlenek nehézségek. A Szekeres által hozott adat szerint a hangvétel megállapításánál az emberi pontosság 80-85 százalék, így a Neticle is "közel emberi" pontosságot vállal a felméréseiben. A tökéletesség részben az irónia miatt nem lehet teljes, amely továbbra is a legnagyobb problémát okozza a gépi felismerésben, mint például a "Már 2 napja kib****tt lassú a netünk... Én így szeretlek T-mobil!" véleménynél. A megoldás az automatizált rendszereknél a kontextus-független kifejezések kiragadása lehet, de a fejlesztéseknek még van merre haladniuk ezen a területen. Továbbá a hangulat-felismerésnél meg kell adni a területspecifikus kivételeket, mivel az energetikai szektorban a "gáz" nem negatív vagy a mezőgazdaságban a "gyökér" a petrezselyem szinonimája. A bejegyzések hangvételeinek követése, illetve változása alapján egy olyan "vélemény-árfolyam" rajzolható fel, amely többek közt a befektetési cégeknél az átvilágításhoz vagy potenciális partnerek elemzéséhez lehet hasznos.

Egyik látványos elemzési módszer az említésgráf, amely megmutatja, hogy melyik témával foglalkoznak éppen a felhasználók a legtöbbet az interneten, valamint hogy ehhez milyen altémák kapcsolódnak - egy cégnek azért lehet fontos a megtekintése, mivel érdemesebb számukra a csomópontokat elemezni a szerteágazó altémák helyett. Egy másik elemzési típus a versenytársfigyelés, amellyel pedig az állapítható meg, hogy melyik márkát mivel vetik össze a legtöbbször a szerzők. A bemutatott példa szerint a Vodafone-t gyakran emlegetik a Telenorral, továbbá a Samsung és a Galaxy kifejezéssel. Ezen belül viszont további elemzésre van ahhoz szükség, hogy miért gyakori a cégek együttes említése, ilyen lehet, például az, ha egy készüléktípus nem érkezett még meg egy szolgáltatóhoz. Továbbá be lehet állítani riasztások figyelését is új cégek megjelenéséről, akár a kkv-knál történt új befektetések (irodát nyitottak, száz embert felvettek) hasznosak lehetnek a befektetési alapoknak vagy a Sportkártya így értesülhet az új sportlétesítményekről.

említésgráf. forrás: Neticle wiki

Végül a Neticle szerint fontos lehet a terület szakértőinek kiszűrése is a közösségi médiában, mivel egy téma legnagyobb ellenzőit és támogatóit is érdemes bevonni a munkába, és az elemző eszközök ebben is segítenek. Megállapítható például, hogy a hozzáértők milyen "hubokon" beszélnek egymással, így egy konkrét esetben egy ingatlanközvetítő be tudott csatlakozni a lakáskeresésről szóló fórumba "a közösség rombolása nélkül". Minden esetben az lehet a legfontosabb a cégek számára, hogy a közösségi média tartalmak segítségével olyan területeket azonosítsanak, ahol a versenytársak még kevésbé aktívak - tette hozzá az előadó.

A leggyakrabban emlegetett szavak a közösségi portálokon: reggel, videó, műsor, család, műsorvezető, barát, sorozat, fotó, kor, mese, ének, film, zene, konyha.

Az operatív döntésekhez szükséges információkat az alábbi kérdésekre adott válasszal lehet meghatározni: Hova hirdessek? Milyen véleményvezéreket vonjak be? Milyen „hub”okra koncentráljak? Milyen üzeneteket alkalmazzak? Milyen üzeneteket ne alkalmazzak? Mikor üzenjek? Például csütörtök, péntek délután 15-17 körül és vasárnap délelőtt aktívabbak a felhasználók.

A top négyből három szolgáltatás a Facebooké

Világszerte közel 3 milliárd, Magyarországon pedig több mint 6 millió ember használja a különböző közösségimédia-oldalakat, melyek a lehető legtöbb adatot gyűjtik össze a felhasználóikról. De mit és hol érhetünk el ezekből? Melyik platformból tudunk adatot kinyerni és melyikből nem? Lévai Richárd, az RGStúdió marketingigazgatója elmondta, hogy a Facebook továbbra is a legerősebb hazánkban közel 6 millió felhasználóval, amelyet a Messenger követ 4,89 millióval (ennek 76,5 százaléka fiatal), a YouTube áll harmadik helyen valamivel több, mint 4 millióval, tipikusan harminc éves kor alatti zenét és videókat néző fiatalokból álló bázisával.

A dobogós helyezések után nagyobb csökkenés figyelhető meg a felhasználói számban, így az Instagramot hazánkból 1,36 millióan használják, rendszerint harminc alatti jómódúak. A Pinterest közönsége legfőképpen a divat és kiegészítők kategóriája iránt érdeklődő 15-35 évesekből áll. A LinkedInt 726 ezren használják a "gazdasági elitből", például közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok közül. A linkedInen korábban nagyvállalatok igazgatóit, döntéshozókat is el lehetett érni közvetlenül. A lista végén pedig a korábbi Twitter helyett már a Snapchat áll 564 ezer felhasználóval, főleg olyan 25 év alatti fiatalokból, akik a Facebookon túli kommunikációs lehetőségeket keresik. "Figyeljük meg, hogy az első négyből három a Facebook tulajdona." - hívta figyelmet az RG Stúdió marketingvezetője is. A szakértő a Snapchattel kapcsolatban hozzátette, hogy sokan a Facebook kihívóját látják benne, de a cégek hozzáállása kettős - mindenki reméli, hogy minél később hozza Magyarországra a hirdetési platformját, mert akkor még egy helyen kellene jelen lenni, miközben a közösség jelenleg nagyon kicsi.

Átlagosan napi 211 percet tölt online egy átlag magyar felhasználó. Ezen belül viszont érdemes a korosztályos bontást is figyelembe venni. A Facebook minden vizsgált korcsoportban az idő nagyjából harmadát veszi el, amelyet az X és a Baby Boom generációnál a web és az email követ. A 35 alatti Y és Z generációnál viszont már egyre erősebben kezd megjelenni a chat és az Instagram, míg az emailezés szinte kiszorul a 4-6 százalékával, de a webes böngészés is jelentősen kevesebb, mint a 36 feletti korosztályban.

forrás: Közösségi kalandozások, MediaQ

Az adatgyűjtési lehetőségek viszont változatos mélységet érhetnek el ezeken az oldalakon. A közösségi platformok saját keresője "szétforgácsolódott", mivel több helyen is lehet keresni, de nem mindig ugyanazzal az eredménnyel a végén. A keresést gyakran befolyásolja a felhasználó személyes kapcsolati hálója, és hogy csak azt a találatot jeleníti meg a rendszer, ami az illető számára nyilvános. Emellett például a Pinterest vagy az Instagram a hashtageket és a mellette beírt tartalmakat használja, de jellemzően nem keres a képi információra. Az ennél mélyebb keresési lehetőségek fizetősek, ahol rendelkezésre áll, mint például LinkedInen. Facebookon pedig csak olyankor érdemes a keresőhöz fordulni "ha valakinek egy konkrét témában van egy emléke arról, hogy az ismerőse mit írt", legyen az akár egy konkrét információ vagy vélemény. Azt viszont az algoritmus is befolyásolja, hogy kihez milyen információ jut el a szűrőbuborék miatt.

A közösségi platformok saját keresője is segítséget nyújthat a konkrét információk és a vélemények begyűjtésénél. A scriptekkel átvizsgálhatjuk a közösségi oldalakat. Hatszáz különböző célzási lehetőség adott a Facebookon.

Egy másik keresési lehetőséget a Google jelent, de ez is inkább általános információk gyűjtését szolgálja ki, mivel célyére is szükség lehet, viszont a publikus adatok elérése megengedett a külső rendszerek számára.sak a nyilvános információk elérhetőek a keresőóriásnál, és nem használja a közösségi oldal saját algoritmusát. Így néha egyszerűbb kezelni a Google kereséseket, de nehéz az adatokat összegezni vele. Rendelkezésre állhatnak scriptek és API-k, amelyekkel többféle adatot és információt lehet gyűjteni, de ezzel kapcsolatban a felhasználói és jogi kérdések problémái is felmerülnek a személyes adatok kiolvasásával például a Facebook adatbázisából, amelyhez a felhasználók külön enged

Ezeket pedig még kiegészíthetik egyéb szolgáltatások, de például a Pinterest vagy a Snapchat nem teszi elérhetővé Magyarországon a hirdetési rendszerét, és ezzel együtt az analitikát sem.

A Facebook "árul el a legtöbbet" a hirdetőknek (de csak nyilvános adatokban kereshetünk), amellyel például az is felmérhető, hogy a Londonban élő magyarok közül potenciálisan 99 ezer fő érhető el, vagy 2,1 millióan vannak azok, akik 4G-ről szoktak Facebookot használni. Lehet név, email cím vagy név+ munkahely, név + lakhely, vagy név+ iskola alapján. De lekereshetjük a egy cég összes munkavállalóját. Nagyon sok veszélyes célzási lehetőséget is megenged a rendszer, a Facebook Audience Insights pedig abba is betekintést ad, hogy például a Telekom iránt érdeklődő 250-300 ezer ember milyen más oldalakat kedvel a Facebookon belül. Az amerikai felhasználóknál ezen kívül le lehet kérdezni, hogy van-e ingatlanja vagy mekkora a háztartásának a költése. Azonban az európai uniós adatvédelem szigorú, sőt Magyarországon még az EU-s országok többségéhez viszonyítva is szigorúbb elvárások érvényesek, mint Lukács Ádám József, a Hinora Marketing Group marketing vezetője hozzátette. Ezért sem megengedett például a háztartások jövedelmének szűrése, pedig a magyar weboldalak ugyanúgy követőkódokkal vannak ellátva, és az adatok rendelkezésre állhatnának.

A Facebook felhasználók csoportjai a következők: ultrák, tagadók, rendszertelenek, szüzek, megfigyelők (ezek általában a vezetők), pávák, kvízmesterek, szónokok, szellemi emberek, önálcázók, informátorok, megerősítést várók. Egy felhasználó több típusba is tartozhat.

Az Instagram 2010-ben alakult és 2012-ben felvásárolta a Facebook. 800 millió aktív userrel rendelkezik a világon és másfél millió felhasználóval hazánkban- fejtette ki Kónya Beáta kommunikációs szakértő a Pikreatól. A felmérések szerint a.18-24 év közötti korosztály használja a legtöbbet. Képeken kívül már videókat és livestreameket is meg lehet osztani, de limitáltak a keresési lehetőségek. Külső alkalmazások, search settings (nincs advanced). Az Instagram Search három típusa: emberek, helyek, hashtagek. Legnépszerűbb márkák ezen a közösségi platformon: Top Joy (117.000követő) Sugarbird (73.000kv) DM (47.000kv)

Vadász Pál a MONTANA Tudásmenedzsment ügyvezetője a hamis hírekről elmondta, hogy nagyságrendileg több jelenik meg, mint valós hír (8,7 millió hamis, 7,3 millió igaz). A 2010-es sajtótörvény nem terjed ki a Facebookra és más közösségi oldalra. Hogyan lehet kideríteni, hogy valós hírről beszélünk? Hírgyártó robotok beazonosításával, domain elemzés, IP cím ellenőrzés, több forrás használata. A lájkok száma a hazugsággal korrelál.

Németh-Laczi Nóra a , NetManufaktúra ügyvezetője

A „látni” mellett a „láttatni” is fontos a közösségi médiában. Ne csak leskelődj, hanem adjál tartalmat- Így eljárva olyan szakmai és információs kapcsolatokra tehetsz szert, melyek által – tanulva, fontos eseményeket, híreket figyelve és forrásokat azonosítva – sikeresebbé válhatnak információszerző projektjeid.

Vorák Anita újságíró a Direkt36 munkatársaként elmondta, hogy a közösségi média nagyon megkönnyíti az újságírók munkáját, mert egyszerűen és gyorsan lehet olyan információt gyűjteni rajta, amelyekhez korábban hozzá sem lehetett férni. Az emberek saját maguk teszik közzé a róluk szóló terhelő „bizonyítékokat” pl: közös fotó, vagy kapcsolati rendszer. De a közösségi médiás keresés nem csodaszer, nem helyettesíti a klasszikus újságírói munkát, sokszor más adatbázisokban is keresgélni kell. Az előadásban pontról pontra bemutatta, hogy mire és hogyan használta fel a közösségi médiát, mire keresett rá, mi volt számára érdekes.

Az összefoglalóhoz Habók Lilla cikkét is felhasználtam: Gúnynevek és irónia is nehezíti a közösségi oldalak elemzését

Dienes Éva

Látogatás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban

A FSZEK Központi Könyvtárának néhány munkatársa 2017. július 7.-én kirándulást tett Egerben és meglátogatta többek között a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, az Eszterházy Károly Egyetemet és a csillagászati Múzeumot. A képeket Szilák Hajnalka készítette

A vonatunk reggel hét órakor indult a Keleti Pályaudvarról. A napsütéses, kellemes időjárás szerencsére egész nap kitartott, tökéletes alapot biztosított ezzel a kirándulásnak. Kevesebb mint két óra alatt meg is érkeztünk a célállomásra. A vonatról leszállva az Érsekkerten keresztül közelítettük meg első célpontunkat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat. Érkezésünkkor egyből belecsöppentünk a város gasztrokulturális életébe, hiszen az Érsekkertben már délelőtt javában folyt a készülődés az Egri Bikavér Ünnep délutáni programjaira. A parkban még veterán jármű kiállítás is volt, így a délelőtti napsütésben az ott felvonultatott oldtimer autókat is megcsodálhattuk.

A könyvtárhoz érkezve először a Zenei Gyűjteményt és az Idegen nyelvi szakrészleget néztük meg. A könyvtáros kollégák nagyon barátságosan fogadtak bennünket, még hűsítő limonádéval is készültek. Az idegen nyelvű folyóiratok között kényelmesen helyet foglalva Bodó Boglárka Rita, a gyűjtemény munkatársa mesélt nekünk az intézmény működéséről, a különböző gyűjtemények elhelyezkedéséről, valamint a könyvtár programjairól. Megtudtuk tőle, hogy a hagyományos könyvtárhasználati és idegen nyelvű foglalkozásokon túl kézműves szakkört is tartanak a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben. Különleges és ötletes programjuk a pokémonvadászattal egybekötött, kisiskolásokat megcélzó könyvtárhasználati és dokumentumismereti játék. Boglárka a Hevestéka hálózatában működő mozgókönyvtárról is beszélt; arról a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről, melynek keretén belül az új, népszerű kiadványokat utaztatják körbe a térség kisebb településein. E szolgáltatás segítségével azokhoz az olvasókhoz is segítenek eljuttatni a friss olvasmányokat, akiknek más módon nem lenne lehetőségük elérni ezeket.

Ezt követően a Nagypréposti palota emeletén berendezett Központi Könyvár termeit jártuk végig. Rájöttünk, hogy a lektűrök otthonául szolgáló könyvtári teret Böngészde helyett Böngészőnek is lehet nevezni. A Tini sarokba behúzódva vezetőnk különleges tagkönyvtáraikról beszélt: az Egri Termál- és Strandfürdő területén működő Strandkönyvtárról és az Agria Park első emeletén helyet foglaló Plázakönyvtárról. A Központi Könyvtár után a vele szemben lévő Megyeháza épületében található Közigazgatási szakrészleget néztük meg. A muzeális értékű, barokk stílusjegyeket viselő tölgyfa berendezés rendkívül kellemes atmoszférát teremt; kár, hogy az olvasók alacsony száma miatt e szakrészleg alapvetően zárva van. A dokumentumokhoz való hozzáférést kérés eseten természetesen biztosítja az olvasószolgálat.

.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár megismerése után a Bazilika és a Líceum szomszédságában, a Széchenyi István utcában ebédeltünk. Az Eszterházy KárolyEgyetem központi épületéhez, az egri Líceumhoz érve már várt ránk két vezetőnk: Ferenczné Oszlánczi Krisztina főigazgató és Gál Tibor főigazgató-helyettes. A „Domus Universitatis”-ként, vagyis az egyetem házaként emlegetett egri Líceum Gróf Eszterházy Károly életművének egyik legkiemelkedőbb „alkotása”. Az 1760-as években zajló tervezéssel és kivitelezéssel párhuzamosan az egri egyetem állami jóváhagyása egyre reménytelenebbé vált. Eszterházy többször nyújtotta be kérelmét, de az engedélyt nem kapta meg a bécsi udvar iskolapolitikája miatt. Ennek következtében kapott líceumi rangot az intézmény. Az épület már 1776-ra megépült, a teljes befejezésre azonban csak 1795-ben került sor. Krisztina és Gábor beszéltek nekünk a könyvár és a felsőoktatási intézmény együttműködéséről, a korábbi főiskola egyetemmé avanzsálásának körülményeiről, illetve a campuskönyvtárakkal (egyetemi könyvtárak Gyöngyösön, Jászberényben és Sárospatakon, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) való fuzionálás nehézségeiről.
A hagyományos olvasótermeken kívül a barokk könyvtárterembe is beengedtek minket. A főpapi bibliotéka-alapítások sorába illeszkedő, barokk stílusú terem lenyűgöző látványt nyújtott. A díszesen faragott könyvszekrényeken a mai napig az eredeti, esztétikai szempontokat érvényesítő elrendezéssel találkozhat a látogató. A gondos művészi kivitelezés a mennyezeten látható freskóban csúcsosodik ki. Johann Lucas Kracker festő munkája 1778-ban készült el, a kép a tridenti zsinathoz kapcsolódó történeteket, mozzanatokat ábrázol. Vezetőink az egyetem két másik művészi kialakítású nagytermét is megmutatták nekünk. A vizsgateremben (vagy disputateremben) található freskó Eszterházy kívánságára a jogi, bölcsészeti, orvosi és teológiai kart ábrázolja, címe: Egyetemi fakultások. A festmény 1780-ban készült el, alkotója: Franz Sigris. A harmadik nagyterem a kápolnaterem, ahol (természetesen) szintén festményt láthatunk a mennyezeten. Ezen kívül figyelmet érdemel az oltárkép is: a barokk festmény Isten országát és annak üdvözültjeit ábrázolja. Az alkotás Franz Anton Maulbertsch munkáját dicséri, 1793-ban készült el.

Ezután az 53 méter magas Csillagásztorony lépcsőit is megmásztuk. A toronyból lelógatott Foucault-inga mellett haladva, szintről szintre járva a Varázstermet, a Planetáriumot, a csillagászok melegedő- és pihenőszobáját és a CsillagászatiMúzeumot is megnéztük. Az épület különlegességének számító panorámavetítő berendezést, a camera obscurát sajnos nem tudtuk megnézni, kárpótlásul szolgált azonban a Csillagásztorony terasza, hiszen itt közvetlenül élvezhettük Eger városának látképét.

A líceum látványosságainak megcsodálása után a vár felé indultunk el, ám azt különböző okok miatt nem tudtuk megtekinteni. A fennmaradó időt a vasútállomás felé útba eső Érsekkertben, az Egri Bikavér Fesztiválon töltöttük bor- és sajtkóstolással. Este hét órakor kellemesen elfáradva és jó élményekkel feltöltődve indultunk vissza Budapestre. 

Górász Péter

Látogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában és az Epreskertben

2017. július 17-én látogatást tettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem épületében és könyvtárában az Andrássy úton, majd az intézményhez tartozó Epreskertet is felkerestük. A képeket Szilák Hajnalka készítette.   

A Képzőművészeti Egyetem épületének történetét Antal Istvánné Edina, a könyvtár főigazgatója egy fiatal művészettörténész segítségével mutatta be. A ma egyetemként működő épület egykor a legelső Műcsarnoknak adott otthont. Jogelődje az 1871-ben létrejött Mintarajziskola volt, miután az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság sürgeti művészeti tanintézet felállítását. Kelety Gusztáv európai tanulmányútjának tapasztalatai alapján jön létre, és 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola néven működik tovább. Tanári karában helyet foglalt Székely Bertalan, Izsó Miklós, Schulek Frigyes. Neoreneszánsz stílusú palota, az 1900-ból származó berendezés az eredeti könyvespolcokkal és szekrényekkel jól illik az épület neoreneszánsz stílusához.  Az emeleteken műtermek voltak, amelyek ma is ezt a funkciót töltik be. Az egyetem kiállítóterme, a Barcsay terem is itt található, ahol a legkiválóbb növendékek alkotásait mutatják be.   A kor híres freskófestője, Lotz Károly is közreműködött festményeivel. A lépcsőház félköríveiben az akkori képzőművészeti ágakat, a rézmetszetet, építészetet, szobrászatot jelenítette meg, az emelet mennyezeti freskóin pedig az alkotótevékenységek női megszemélyesítőit helyezte el. A művészi munka kiindulópontja eszerint a szárnyaló Képzelet, ezt kell az alkotónak ötvöznie a Valósággal és a Szépséggel, a mű pedig a köztük létrejövő Összhang eredményeként születik meg. A belső stukkók Kéler Napoleon nevéhez fűződnek. 

A színes üvegablakokat Róth Zsigmond készítette és ajándékozta az iskolának. A lépcsőelzáró kapu Jungfer Gyula munkája. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény galériás, neoreneszánsz faburkolatú teremkönyvtár. Egy napfényes olvasóteremből és egy három részre osztott teremből áll, amelyet függőleges irányban polcok és folyosók tagolnak.  

Az egyetem úttörőnek számít, mivel ez volt az első felsőoktatási intézmény, ahol nők is tanulhattak; a könyvtár viszont még sokáig külön női és férfi olvasóteremből állt. 

A gyűjteményében található művészettörténeti  és művészetelméleti könyvek mellett japán fametszetek, fotográfiák, ritkaságszámba menő szecessziós plakátok teszik különlegessé az anyagot. 

Klimatizált raktárhelyiségek kialakításával valósult meg a szakszerű tárolás. 

A könyvek rendelése nagy gondossággal történik; külön átválogatják a kötelespéldányokat, hogy feltétlenül a könyvtár állományába kerüljön minden idevágó könyv. 

A katalógus a Corvina integrált rendszert használja.  Sokszempontú keresésre alkalmas, a műtárgyak, az alkotók neve, a műtárgy készítésének technikája stb szerint. Képeket tartalmaz,a szöveges címleírás mellett az adott képet is megjeleníti, így állományvédelmi szempontokat is szolgál. Horváth Takács Balázs informatikus beszélt a jelenlegi fejlesztésről  Ősztől lesz elérhető a katalógus új verziója a hallgatók által tervezett arculattal, mely átjárási lehetőséget biztosít majd az egyes adatbázisok között. 

EPRESKERT  A Képzőművészeti Egyetemhez tartozó őskertben Katona Klára gondnok kalauzolt végig bennünket.  

Területén egykor selyemgyárhoz tartozó eperliget húzódott, innen kapta a nevét a későbbi Képzőművészeti Egyetem művésztelepe. Helyreállítása Stróbl Alajos nevéhez fűződik, miután a környéken megjelentek az első művészeti alkotóműhelyek. A város olcsó telkek juttatásával szorgalmazta ezen a részen neves művészek letelepedését, így művészkolónia jött létre. 

Az első épület 1884-ben épült (Benczúr Gyula műteremháza), melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Itt alkotott Székely Bertalan és Benczúr Gyula is. 

Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül fém, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek kaptak otthont. Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - ma is állnak, jelenleg is műtermek működnek nehéz körülmények között.  

A bohém életvitelű Stróbl,aki a szomszédban lakott, reggelente kürtszóval kilovagolt és gyakran rendezett estélyeket. Máskor oroszlánbőrbe öltöztetett kutyáját engedte ki a környékre, riogatva a kerület lakóit. 

Műtermében aranyhalas, szökőkutas medence működött. A ión oszlopos műterem tornácán helyezték el az általa készített ló szobrot. Stróbl szobrokkal rendezte be környezetét. A különös hangulatú kert legfőbb látványossága a kerek alaprajzú kálvária. Mivel lebontásra ítélték, a művész 3000 koronás díját ajánlotta fel megmentésére. 1894-ben kövenként hozták el a Kálvária térről, és itt építették fel ismét. 

A kálvárián kívül eredeti alkotás még egy római kori szarkofág. 

A Mátyás templom 14. századi kapuja mellett itt áll a gótikus magyar szobrászat remekének, a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának bronz másolata is.  

Az alapító művész hozatott ide sziklákat a Vaskaputól.  Erzsébet királyné márványszobrát is itt helyezték el  Pótlásra, restaurálásra szorul, ha majd egyszer újra felállítják valahol. A szobrászhallgatók szobrai közül szintén idekerült néhány, például egy különös emberke, amely  Dávid szobor Góliát fejjel a lábánál.  Végül a falrestaurátorok műhelyében a falfreskók megőrzésének technikáival ismerkedhettünk meg. 

Oreréné Stauróczky Zsuzsa