Infoparlament 2017

I

2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület  az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.

Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

Az informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.

Az idei Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.

Továbbá a konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban, utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti szuverenitás védelme.

Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra is képtelenek a nemzetek”.

Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

Két témáról beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról  és az 5G hálózat kiépítéséről

Digitális Jólét Program 2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy 2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.

Deutsch Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is”.

Digitális infrastruktúra:

1. Szupergyors Internet Program (SZIP)

Célja részben az, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.

2.      Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről

A 150 milliárd forintos - kormányzati és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése. 

3.      Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás

.

Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.

Célnak nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson".

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése

Elmondta, hogy  „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”

Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más, mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az, hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén vezető szerepet töltsön be.

A vezérigazgató kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló gyorsaság és sávszélesség-bővülés.

Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!

A következő előadó az 5G bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai- labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat 2020-ra tervezik.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója. Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók, vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót, népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott Karish Cui

Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.

Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.

A biztonságunk kézzelfogható veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.

Olyan időket élünk, hogy mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről, energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó. Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.

Zombory Piroska