2017. július 17-én látogatást tettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem épületében és könyvtárában az Andrássy úton, majd az intézményhez tartozó Epreskertet is felkerestük. A képeket Szilák Hajnalka készítette.
A Képzőművészeti Egyetem épületének történetét Antal Istvánné Edina, a könyvtár főigazgatója egy fiatal művészettörténész segítségével mutatta be. A ma egyetemként működő épület egykor a legelső Műcsarnoknak adott otthont. Jogelődje az 1871-ben létrejött Mintarajziskola volt, miután az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság sürgeti művészeti tanintézet felállítását. Kelety Gusztáv európai tanulmányútjának tapasztalatai alapján jön létre, és 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola néven működik tovább. Tanári karában helyet foglalt Székely Bertalan, Izsó Miklós, Schulek Frigyes. Neoreneszánsz stílusú palota, az 1900-ból származó berendezés az eredeti könyvespolcokkal és szekrényekkel jól illik az épület neoreneszánsz stílusához. Az emeleteken műtermek voltak, amelyek ma is ezt a funkciót töltik be. Az egyetem kiállítóterme, a Barcsay terem is itt található, ahol a legkiválóbb növendékek alkotásait mutatják be. A kor híres freskófestője, Lotz Károly is közreműködött festményeivel. A lépcsőház félköríveiben az akkori képzőművészeti ágakat, a rézmetszetet, építészetet, szobrászatot jelenítette meg, az emelet mennyezeti freskóin pedig az alkotótevékenységek női megszemélyesítőit helyezte el. A művészi munka kiindulópontja eszerint a szárnyaló Képzelet, ezt kell az alkotónak ötvöznie a Valósággal és a Szépséggel, a mű pedig a köztük létrejövő Összhang eredményeként születik meg. A belső stukkók Kéler Napoleon nevéhez fűződnek.
A színes üvegablakokat Róth Zsigmond készítette és ajándékozta az iskolának. A lépcsőelzáró kapu Jungfer Gyula munkája.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény galériás, neoreneszánsz faburkolatú teremkönyvtár. Egy napfényes olvasóteremből és egy három részre osztott teremből áll, amelyet függőleges irányban polcok és folyosók tagolnak.
Az egyetem úttörőnek számít, mivel ez volt az első felsőoktatási intézmény, ahol nők is tanulhattak; a könyvtár viszont még sokáig külön női és férfi olvasóteremből állt.
A gyűjteményében található művészettörténeti és művészetelméleti könyvek mellett japán fametszetek, fotográfiák, ritkaságszámba menő szecessziós plakátok teszik különlegessé az anyagot.
Klimatizált raktárhelyiségek kialakításával valósult meg a szakszerű tárolás.
A könyvek rendelése nagy gondossággal történik; külön átválogatják a kötelespéldányokat, hogy feltétlenül a könyvtár állományába kerüljön minden idevágó könyv.
A katalógus a Corvina integrált rendszert használja. Sokszempontú keresésre alkalmas, a műtárgyak, az alkotók neve, a műtárgy készítésének technikája stb szerint. Képeket tartalmaz,a szöveges címleírás mellett az adott képet is megjeleníti, így állományvédelmi szempontokat is szolgál. Horváth Takács Balázs informatikus beszélt a jelenlegi fejlesztésről Ősztől lesz elérhető a katalógus új verziója a hallgatók által tervezett arculattal, mely átjárási lehetőséget biztosít majd az egyes adatbázisok között.
EPRESKERT A Képzőművészeti Egyetemhez tartozó őskertben Katona Klára gondnok kalauzolt végig bennünket.
Területén egykor selyemgyárhoz tartozó eperliget húzódott, innen kapta a nevét a későbbi Képzőművészeti Egyetem művésztelepe. Helyreállítása Stróbl Alajos nevéhez fűződik, miután a környéken megjelentek az első művészeti alkotóműhelyek. A város olcsó telkek juttatásával szorgalmazta ezen a részen neves művészek letelepedését, így művészkolónia jött létre.
Az első épület 1884-ben épült (Benczúr Gyula műteremháza), melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Itt alkotott Székely Bertalan és Benczúr Gyula is.
Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül fém, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek kaptak otthont. Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - ma is állnak, jelenleg is műtermek működnek nehéz körülmények között.
A bohém életvitelű Stróbl,aki a szomszédban lakott, reggelente kürtszóval kilovagolt és gyakran rendezett estélyeket. Máskor oroszlánbőrbe öltöztetett kutyáját engedte ki a környékre, riogatva a kerület lakóit.
Műtermében aranyhalas, szökőkutas medence működött. A ión oszlopos műterem tornácán helyezték el az általa készített ló szobrot. Stróbl szobrokkal rendezte be környezetét. A különös hangulatú kert legfőbb látványossága a kerek alaprajzú kálvária. Mivel lebontásra ítélték, a művész 3000 koronás díját ajánlotta fel megmentésére. 1894-ben kövenként hozták el a Kálvária térről, és itt építették fel ismét.
A kálvárián kívül eredeti alkotás még egy római kori szarkofág.
A Mátyás templom 14. századi kapuja mellett itt áll a gótikus magyar szobrászat remekének, a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának bronz másolata is.
Az alapító művész hozatott ide sziklákat a Vaskaputól. Erzsébet királyné márványszobrát is itt helyezték el Pótlásra, restaurálásra szorul, ha majd egyszer újra felállítják valahol. A szobrászhallgatók szobrai közül szintén idekerült néhány, például egy különös emberke, amely Dávid szobor Góliát fejjel a lábánál. Végül a falrestaurátorok műhelyében a falfreskók megőrzésének technikáival ismerkedhettünk meg.
Oreréné Stauróczky Zsuzsa
