Látogatás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban

A FSZEK Központi Könyvtárának néhány munkatársa 2017. július 7.-én kirándulást tett Egerben és meglátogatta többek között a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, az Eszterházy Károly Egyetemet és a csillagászati Múzeumot. A képeket Szilák Hajnalka készítette

A vonatunk reggel hét órakor indult a Keleti Pályaudvarról. A napsütéses, kellemes időjárás szerencsére egész nap kitartott, tökéletes alapot biztosított ezzel a kirándulásnak. Kevesebb mint két óra alatt meg is érkeztünk a célállomásra. A vonatról leszállva az Érsekkerten keresztül közelítettük meg első célpontunkat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat. Érkezésünkkor egyből belecsöppentünk a város gasztrokulturális életébe, hiszen az Érsekkertben már délelőtt javában folyt a készülődés az Egri Bikavér Ünnep délutáni programjaira. A parkban még veterán jármű kiállítás is volt, így a délelőtti napsütésben az ott felvonultatott oldtimer autókat is megcsodálhattuk.

A könyvtárhoz érkezve először a Zenei Gyűjteményt és az Idegen nyelvi szakrészleget néztük meg. A könyvtáros kollégák nagyon barátságosan fogadtak bennünket, még hűsítő limonádéval is készültek. Az idegen nyelvű folyóiratok között kényelmesen helyet foglalva Bodó Boglárka Rita, a gyűjtemény munkatársa mesélt nekünk az intézmény működéséről, a különböző gyűjtemények elhelyezkedéséről, valamint a könyvtár programjairól. Megtudtuk tőle, hogy a hagyományos könyvtárhasználati és idegen nyelvű foglalkozásokon túl kézműves szakkört is tartanak a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben. Különleges és ötletes programjuk a pokémonvadászattal egybekötött, kisiskolásokat megcélzó könyvtárhasználati és dokumentumismereti játék. Boglárka a Hevestéka hálózatában működő mozgókönyvtárról is beszélt; arról a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről, melynek keretén belül az új, népszerű kiadványokat utaztatják körbe a térség kisebb településein. E szolgáltatás segítségével azokhoz az olvasókhoz is segítenek eljuttatni a friss olvasmányokat, akiknek más módon nem lenne lehetőségük elérni ezeket.

Ezt követően a Nagypréposti palota emeletén berendezett Központi Könyvár termeit jártuk végig. Rájöttünk, hogy a lektűrök otthonául szolgáló könyvtári teret Böngészde helyett Böngészőnek is lehet nevezni. A Tini sarokba behúzódva vezetőnk különleges tagkönyvtáraikról beszélt: az Egri Termál- és Strandfürdő területén működő Strandkönyvtárról és az Agria Park első emeletén helyet foglaló Plázakönyvtárról. A Központi Könyvtár után a vele szemben lévő Megyeháza épületében található Közigazgatási szakrészleget néztük meg. A muzeális értékű, barokk stílusjegyeket viselő tölgyfa berendezés rendkívül kellemes atmoszférát teremt; kár, hogy az olvasók alacsony száma miatt e szakrészleg alapvetően zárva van. A dokumentumokhoz való hozzáférést kérés eseten természetesen biztosítja az olvasószolgálat.

.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár megismerése után a Bazilika és a Líceum szomszédságában, a Széchenyi István utcában ebédeltünk. Az Eszterházy KárolyEgyetem központi épületéhez, az egri Líceumhoz érve már várt ránk két vezetőnk: Ferenczné Oszlánczi Krisztina főigazgató és Gál Tibor főigazgató-helyettes. A „Domus Universitatis”-ként, vagyis az egyetem házaként emlegetett egri Líceum Gróf Eszterházy Károly életművének egyik legkiemelkedőbb „alkotása”. Az 1760-as években zajló tervezéssel és kivitelezéssel párhuzamosan az egri egyetem állami jóváhagyása egyre reménytelenebbé vált. Eszterházy többször nyújtotta be kérelmét, de az engedélyt nem kapta meg a bécsi udvar iskolapolitikája miatt. Ennek következtében kapott líceumi rangot az intézmény. Az épület már 1776-ra megépült, a teljes befejezésre azonban csak 1795-ben került sor. Krisztina és Gábor beszéltek nekünk a könyvár és a felsőoktatási intézmény együttműködéséről, a korábbi főiskola egyetemmé avanzsálásának körülményeiről, illetve a campuskönyvtárakkal (egyetemi könyvtárak Gyöngyösön, Jászberényben és Sárospatakon, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) való fuzionálás nehézségeiről.
A hagyományos olvasótermeken kívül a barokk könyvtárterembe is beengedtek minket. A főpapi bibliotéka-alapítások sorába illeszkedő, barokk stílusú terem lenyűgöző látványt nyújtott. A díszesen faragott könyvszekrényeken a mai napig az eredeti, esztétikai szempontokat érvényesítő elrendezéssel találkozhat a látogató. A gondos művészi kivitelezés a mennyezeten látható freskóban csúcsosodik ki. Johann Lucas Kracker festő munkája 1778-ban készült el, a kép a tridenti zsinathoz kapcsolódó történeteket, mozzanatokat ábrázol. Vezetőink az egyetem két másik művészi kialakítású nagytermét is megmutatták nekünk. A vizsgateremben (vagy disputateremben) található freskó Eszterházy kívánságára a jogi, bölcsészeti, orvosi és teológiai kart ábrázolja, címe: Egyetemi fakultások. A festmény 1780-ban készült el, alkotója: Franz Sigris. A harmadik nagyterem a kápolnaterem, ahol (természetesen) szintén festményt láthatunk a mennyezeten. Ezen kívül figyelmet érdemel az oltárkép is: a barokk festmény Isten országát és annak üdvözültjeit ábrázolja. Az alkotás Franz Anton Maulbertsch munkáját dicséri, 1793-ban készült el.

Ezután az 53 méter magas Csillagásztorony lépcsőit is megmásztuk. A toronyból lelógatott Foucault-inga mellett haladva, szintről szintre járva a Varázstermet, a Planetáriumot, a csillagászok melegedő- és pihenőszobáját és a CsillagászatiMúzeumot is megnéztük. Az épület különlegességének számító panorámavetítő berendezést, a camera obscurát sajnos nem tudtuk megnézni, kárpótlásul szolgált azonban a Csillagásztorony terasza, hiszen itt közvetlenül élvezhettük Eger városának látképét.

A líceum látványosságainak megcsodálása után a vár felé indultunk el, ám azt különböző okok miatt nem tudtuk megtekinteni. A fennmaradó időt a vasútállomás felé útba eső Érsekkertben, az Egri Bikavér Fesztiválon töltöttük bor- és sajtkóstolással. Este hét órakor kellemesen elfáradva és jó élményekkel feltöltődve indultunk vissza Budapestre. 

Górász Péter