2018. február 14., szerda

Kortárs gyermekirodalmi konferencia  2018

A 2016-os „kézifékes fordulást is tud” című, kortárs gyerekirodalmi konferencia folytatásaként a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a Károli Gáspár Református Egyetem Gyerek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja, a Mesemúzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében az idei január 25-i és 26-i konferencia fókuszában ezúttal a kortárs gyerekirodalom oktatásba történő beillesztése állt.   
 
A konferenciát január 25-én a Mesemúzeumban Helmich Katalin, a múzeum szakmai vezetője nyitotta meg. A résztvevők két foglalkozás során ízelítőt kaphattak azokból a feladatokból, amelyeket az ide ellátogató gyerekcsoportok kapnak. Az első foglalkozás a múzeum Kincseskamra című kiállításához kötődött, melyen Hantos Násfa vezetésével Lackfi János és Ijjas Tamás A világ legrövidebbmeséi című kötetének kapcsán játszottak és mesét írtak a résztvevők. A program a múzeumhoz tartozó Meseműhelyben folytatódott. Itt a jelenlévők Csörsz Katalin vezetésével saját élményű módszer alapján ismerkedhettek meg a Költők városa című múzeumpedagógiai foglalkozással, melynek során interaktív feladatokat dolgoztak ki kortárs gyerekirodalmi kötetek és a saját fantáziájuk alapján, valamint a foglalkozás végére kész versek is születtek. 
 
Ezután egy kerekasztal-beszélgetés következett a tavalyi Ünnepi Könyvhétre megjelent Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalomkézikönyve című tanulmánykötet kapcsán. A beszélgetésen részt vett Hermann Zoltán docens, a Károli Gáspár Református Egyetemen futó gyermek- és ifjúsági irodalmi szakemberképzés vezetője, a HUBBY elnökségi tagja; Harmath Artemisz, aki szintén irodalomtörténész, valamint kritikus és tanár; továbbá Németh Gábor Dávid költő, a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Szó esett a tanulmánykötet felosztásáról, és a hallgatósággal egyetértésben megállapították, hogy jó lenne, ha több gyakorlatot megfogalmazó kötet jönne létre a jövőben. A beszélgetés vége felé a közönség is aktívan részt vett az eszmecserében, gyakorló pedagógusok, könyvtárosok és kiadói szakemberek mondták el saját tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az olvasóvá nevelés során, milyen kipróbált gyakorlatok léteznek, illetve, hogy milyen megoldási alternatívák kellenének ahhoz, hogy a kortárs gyerekirodalom Magyarországon minél több iskolába eljuthasson. Sok kérdés nyitva maradt, de talán épp ettől vált a kerekasztal-beszélgetés jó ráhangolójává a másnapi előadásoknak.  
 
„Több mint Petőfi, több mint irodalom, több mint múzeum!” A PIM küldetését összefoglaló jelmondattal kezdődött az egész napos rendezvény.A konferencia második napját Hermann Zoltán, valamint Dr. Török Petra, a PIM főigazgató-helyettese és Pompor Zoltán, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke nyitotta meg.  
 
Az első szekcióban három előadót hallgathattunk meg. CsájinéKnézics Anikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló ÁltalánosIskola és Gimnázium tanítójának meglátása szerint a tanításban mindenképp váltani kell, mivel változtak maguk a gyerekek is, és azok a régóta használt tanítási gyakorlatok, de főleg a szövegek, melyen keresztül az olvasás és az írás készségét elsajátítják, már nem tudják teljesíteni a velük szemben támasztott elvárásokat. Meglátása szerint a kötelezők meghatározása helyett meg kell keresni azokat a lehetőségeket, melyek közelebb állnak a gyerekekhez, és ahol ugyanúgy teljesíthető a tanévvel szemben állított azon elvárás, hogy a gyerekek a fejlődési szintjüknek megfelelő kompetenciával rendelkezzenek.  

Az előadás alapján elmondható: az egyik lényeges pont, hogy a választási lehetőség mindig a tanító kezében van, azaz ő maga dönthet arról, hogy milyen szövegeken keresztül kezdi el tanítani az írást és az olvasást. A kiválasztás során meg kell vizsgálni például, hogy milyen vastagságú egy könyv, milyen betűmérettel és grafikákkal készült, és milyen a cselekményvezetése az adott műnek. Ezek azért fontos szempontok az első olvasmányok kiválasztásánál, mert a kis olvasóknak sikerélményt jelenthet, ha egyedül is el tudtak olvasni egy könyvet. Az is fontos, hogy olyan könyvet válasszunk a gyerekeknek, melynek témájával azonosulni tudnak. Knézics Anikó szerint Bosnyák Viktória A sirály a király? című meséje segítségével második osztályban meg lehet tanítani a „j” és „ly” kérdéskörét, Berg Judit Cipelő cicák című sorozatának szereplőit remekül el lehet készíteni akár technika órán, Nyulász Péter BerGer Szimat Szolgálat sorozata és a Most én olvasok sorozat pedig izgalmas és élvezetes olvasmánya lehet kezdőbb és gyakorlottabb olvasóknak.  

A második előadónak, Kerekes Valéria, az ELTE Tanító-ésÓvóképző Kar oktatójának előadásának középpontjában a mese, mint terápiás lehetőség állt. Hangsúlyozta, az egyetemen végzett munkája során nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók a meseválasztás során figyelembe vegyék egy adott mese fejlődéslélektani szempontból történő besorolását, és a gyerek mesei fejlődését. Röviden bemutatta az egyes fejlődéslélektani folyamatokat is. Rávilágított arra a jelenségre, hogy a kortárs gyerekirodalom szívesen építkezik a varázsmesék, tündérmesék szimbolikájából, mely által ismerős lesz a gyerekbefogadók számára az adott kortárs gyerekirodalmi mű, úgy, hogy közben ugyanúgy ismerősek a kortárs gyerekirodalom mindennapi élethez köthető elemei is. Kerekes Valéria Simon Réka Zsuzsanna Ahány király, annyi mese és Majdnem egy tucat királylány című köteteit hozta erre példaként. Érdemes megfigyelni azt is, hogy például egy csoporton belül hogyan vélekednek a fiúk arról, hogy a királylányoknak milyen szerepköreik vannak, és fordítva. 

A szekció utolsó előadójától, Várnai Zsuzsától, a Farkasréti Általános Iskola Művészettel nevelés programjának vezetőjétől különböző művészetterápiás programok bemutatása nyomán kaphattunk ízelítőt a kortárs magyar irodalom terápiás használatából. „Pókból pókfonál, vonalból firka” – A kortárs gyermekirodalom és a vizuális nevelés kapcsolódási lehetőségei az általános iskolában című előadása véleményünk szerint kimagaslott az összes közül. Azokat a projekteket mutatta be, melyeket az elmúlt évek során sikerrel vezetett be pedagógiai gyakorlatába: láthattunk szebbnél szebb mozaikdarabkás zsírkrétarajzokat, nátronpapír és pauszpapír technikával, valamint firka-animációval feldolgozott irodalmi műveket. Arany János Vörös Rébék című művének hetedik osztályos tanulók általi feldolgozása például ezen a Youtube-videón látható: 

 A sűrítési folyamatot, mellyel a hivatásos illusztrátorok is élnek, a fenti firkaanimáció készítésén keresztül gyakorolták a gyerekek (, Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről című gyerekregényét pedig ecsetbábok készítésével dolgozták fel. Az animációs filmek elkészítésében Szabó-Nyulász Melinda filmrendező, animátor volt a gyerekek segítségére.  


Tyukászné Kerekes Petra, a pécsi Ciszterci Nevelési Központalsós tanítója kezdte meg a második szekciót. Bemutatta, hogy elsőtől ötödik osztályig milyen kortárs gyerekirodalmi művet szokott alkalmazni tanítási gyakorlatában. Első osztályban az olvasás tanítása mellett nagy hangsúlyt fektet az olvasás megszerettetésére, például Papírszínház segítségével. Második osztályban Csukás István A téli tücsök meséi kerülnek feldolgozásra, harmadik osztályban szintén Simon Réka Zsuzsanna már említett köteteivel foglalkozik, külön erre a két műre épített feladatlapok segítségével.  Negyedik osztályban Nyulász Péter Helka című gyerekkönyvét dolgozzák fel, de nem csak irodalomórán, hanem technikaórán, rajzórán és énekórán is. Kerekes Petra előadásából részletesen megtudhattuk, hogy játékkal és külön a Helkára specializált feladatlapokkal miként valósulhat meg egy kortárs gyerekirodalmi mű elemzése és értelmezése. 

Mészáros Márton irodalomtörténész előadásában azokat a lehetőségeket vizsgálta, melyeket Kovács András Ferenc gyerekverseinek közoktatásban történő tárgyalása rejt magában. Rávilágított arra, hogy Kovács András Ferenc költészetét a közoktatásban tanított szinte valamennyi korszak vagy életmű kapcsán összehasonlítási alapként vehetjük számon. Mészáros Márton szerint is hatékony stratégiának bizonyul, ha a kortárs irodalom felől közelítünk az irodalom vagy az irodalommal kapcsolatos oktatási anyag felé. Kovács András Ferenc gyerekversei az előadó szerint egyszerre szólnak gyerek- és felnőtt olvasónak. Művei közül a tanításban való felhasználhatóság tekintetében a Hajnali Csillag peremén című verseskötet emelkedik ki, mely a négy évszak és a naptári év hagyományai köré szerveződik, így alkalmazkodik a tanév eseményeihez is. 
 
A szekciót Pokornyi Orsolya, a dunaújvárosi József AttilaKönyvtár gyerekkönyvtárosa zárta. Előadásában arra világított rá, miként használható a kortárs gyerekirodalom az erkölcstanoktatásban, a könyvtári gyakorlatban, a felsős korosztály bevonásával. Elsősorban ötödik és hatodik osztályosokkal dolgoznak, és a kerettantervben megjelölt témakörökhöz kortárs ifjúsági irodalmi műveket kapcsolnak. A foglalkozások iskolán kívül, a könyvtárban zajlanak, melyhez szükség van a magyartanár és az iskolavezetés nyitottságára is. Feldolgozandó témák például az önértékelés, a kapcsolatteremtés, a nyelvi gondolkodás (ötödik osztályban), vagy a szociális érzékenyítéshez kötődő témák, például egyszülős család, kirekesztés, bullying, stb. (hatodik osztályban). Pokornyi Orsolya számos konkrét példát mutatott előadásában, és elmondta, hogy melyik kortárs ifjúsági irodalmi mű milyen feldolgozandó témához használható.

Az ebédszünetet követően Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a MagyarOlvasástársaság (HUNRA) alelnöke tartott előadást az irodalomtanítás radikális megújításának szükségességéről. Kulcsszó az élmény és fontos az irány, hogy mi felé indulunk el és gondolkozzunk többféle típusú tartalomban: könyv, klip, film(részlet). Pl:Tóth Benedek: Holtverseny, Kányádi Sándor: Románc 30Y_ Beck Zoli szerelmes klipje, Lackfi János: Billentyűk, Béres János: Apám illata, Mindenki film, Apám kakasa, Az otthon itt van c. film dalszövege 6. osztályosoknak). Az előző szekciókban többször említésre került a Dobj el mindent, és olvass!elnevezésű, eredetileg Szlovákiából származó olvasásnépszerűsítő gyakorlat, melyet Magyarországon többen is az ő nevéhez kötnek, és széles körben alkalmaznak. A program lényege, hogy egy adott jelzésre a gyerekek abbahagyják az éppen aktuális tanórát vagy feladatot, és tíz percen keresztül olvasnak egy szabadon választott könyvet. 
Egy négy évvel ezelőtti felmérés alapján a kamaszok az irodalmi szövegeket alapvetően réginek, nehezen érthetőnek, tanulságosnak és fontos dolgokról szólóknak tartják. Sajnos nagyon sokszor tapasztalható, hogy a gyerekeknek szánt olvasmányoknál elvárás, hogy az adott szöveg tanulságos legyen, vagy valamilyen terület fejlesztését szolgálja. Az előadás kitért arra is, hogy megváltozott a gyerekolvasók által szívesen választott könyvek műfaja, és erre reagálni kellene az irodalomoktatásban vagyis: a sci-finek, fantasynak szintén meg kéne jelennie. 
Meglátása szerint az egyes szerzők életrajzának bemagolása helyett sokkal inkább az irodalom élményközpontú tanításával kellene foglalkozni intézményes keretek között is, olyan interaktív feladatokkal, melyek közelebb állnak a mai gyerekekhez: például verselemző gyakorlatként használható akár dalszöveg is, vagy válasszon egy kedvenc bekezdést a műből. 

Pásztor-Csörgei Andrea, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtár- és drámapedagógusa, az EKE-OFI Mikkamakkacímű gyereklapjának a főszerkesztője, a Kaméleon Olvasóklub pedagógiai vezetője is a felső tagozatos korosztály megszólításának nehézségét emelte ki. Példákat hozott arra, hogy mely könyvek ajánlhatók ennek a változásokkal terhelt és érzékeny korosztálynak. Finy Petra Úszósuli – A nagy álom című könyvének nyelvezete szabados, és olyan témákat dolgoz fel, mint például a csapatszellem, a küzdés vagy a válás. A Cília árnyai című Miklya-Luzsányi Mónika könyvben megjelenik a kaland és a misztikum, a nyomozás és a történelem. KerstinLundberg Hahn svéd szerző Szerencsesüti című könyvének elbeszélője egy Oszkár nevű fiú, ezért a fiú olvasók is könnyen azonosulhatnak vele. Egy holland szerző, GuusKuijerPolli című kötete akár irodalomórán is feldolgozható mű, több problémakört érint a történet, melynek versbetéteit Kemény Zsófi fordította. 


Lombosi
 Anikó, a pápai Tarczy Lajos Általános Iskola magyartanára és drámapedagógusa szerint a magyartanároknak rengeteg döntést kell hozniuk egyedül, és noha rengeteg fórum van már a különböző irodalomoktatási témákkal kapcsolatban, nincs konszenzus. Szükség van a változásra, mely a kortárs irodalom alkalmazása nélkül lehetetlen. A puszta információátadáson túl fontosnak tartja a különböző kompetenciák, például a kommunikáció fejlesztését, a felkészítést az élethosszig tanulásra, és az erkölcsi nevelést. Lombosi Anikó előadásában felsorolta, milyen szempontok alapján válasszuk ki – az ő gyakorlatában a gyerekekkel közösen – a felső tagozatos korosztálynak szánt olvasmányokat. Ezek a szempontok lehetnek a terjedelem, a külső megjelenés, vagy ha szórakoztató és humoros a mű. Emellett fontos a gyerekek figyelmének felkeltése érdekes feladatokkal, például fotó a könyvről különleges helyzetben vagy könyvtrailer készítése, vagy akár az adott könyv borítójának újratervezése. Ez utóbbit már felhasználja a következő osztálynak, hiszen gyerekek ajánlanak gyerekeknek. A tanárok mindenesetre már abban a kérdésben is magukra vannak utalva, hogy bevigyék-e a kortárs irodalmat az iskolába, vagy tovább erőltessék a klasszikusokat. A kérdésre, mentsék-e meg Jókait vagy inkább az új generációt, egyértelmű választ adott: a generációt kell megmenteni, hiszen Jókai megmenti önmagát. A pápai Tarczy Lajos Általános Iskola pedagógusa szellemes asszociációs játékkal is megmutatta Kollár Árpád A völgy, írta Tárkony című regénye kapcsán: ma már a tündérek is meglepően mások, mint amilyenek „bezzeg a mi időnkben” voltak 


Sárkányos vidám polca
A szekciót előadásával Pompor Zoltán zárta, aki a serdülő fiúk olvasóvá neveléséről beszélt. Megfigyelhető, hogy a felső tagozatban a fiúk általában kevesebbet olvasnak, mint a lányok. A fiúk esetében a szépirodalom helyett a technológia kerül középpontba, olvasmányaik többnyire az éppen aktuális játékok köré tematizálódnak. Pompor Zoltán szerint is az élményszerző olvasás lehet megoldás a problémára, a magyarországi, olvasással kapcsolatos felmérések egyre rosszabb eredményeinek javítására. Megemlítette, hogy a gyerekek által elolvasott, többnyire ismeretterjesztő szövegeket, könyveket nem tekinti a külvilág irodalmi, olvasási teljesítménynek. Számos külföldi olvasásnépszerűsítő példával ismertetett meg, köztük a németországi Stiftung Lesennel. Felhívta a figyelmet a példamutatás fontosságára, például amikor apák olvasnak fel a gyerekeiknek. Németországban sztárok, például sportolólegendák és kereskedelmi televíziók hírességei segítségével igyekeznek felkelteni a fiúk figyelmét az olvasás iránt. A mintegy száz projektből álló program – tekintettel a bevándorlókra – tizenhét nyelven folyik. Az előadás végén Pompor Zoltán egy fotót mutatott a Sárkányos Gyerekkönyvtár vidám témájú könyvespolcáról és hangsúlyozta, hogy itt a fiúk könnyedén találhatnak maguknak olvasnivalót. 
 
Az utolsó és egyben leghosszabb szekciót Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola ésGyakorló Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke nyitotta meg. Előadásához kiosztott egy kis olvasnivalót is, melyen négy kortárs irodalmi mű feldolgozásával ismerkedhettünk meg. Ez arra a problémára reflektál, hogy a tanárok számára nincsenek kidolgozott tananyagok. Fontos, hogy a kiválasztott olvasmány alapján a tanár tisztázza, mi áll a tanítása fókuszában. Ebben a folyamatban a mondanivaló kérdésekké és megoldandó feladatokká alakul át, mely a gyerekek számára izgalmas, és megmozgatja őket. Mindig lényeges tisztázni egy-egy mű kapcsán, hogy mi történik a cselekményben. Ezt követően elemző és értelmező kérdésekkel lehet operálni. Ötödik osztályban a műelemzés tárgya lehet Louis SacharBradley az osztály réme című műve, melynek feldolgozása során megvizsgálható, hogy viszonyul az iskolai normákhoz egy gyerek. Lois Lowry, Számláld meg a csillagokat című műve a hatodikosok olvasmányai között kaphat helyet, mely egy holokauszttörténet, de hangsúlyosan megjelenik benne a menekítés is.  Hetedikben Linda Sue Park Min mester inasa című könyve válhat az irodalomóra témájává, mely a középkori Koreában játszódik, és a hajléktalanság és a művészet áll történetének a középpontjában. Végül, de nem utolsósorban Suzanne Collins Éhezők viadala trilógiáját érdemes elemezni és értelmezni, mely a nyolcadikosok számára ideális. 

Vincellér Katalin, magyar-média szakos gimnáziumi tanár, valamint a Pagony és a Tilos az Á Könyvkiadó munkatársa az olvasmányok átstrukturálásáról beszélt előadásában. A tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-14 éves korban rengeteg olvasó kallódik el. Meglátása szerint a változtatáshoz a tanárnak ismernie kell a mozgásterét, melyet egyrészről szabályoz a kerettanterv, ugyanakkor nagyon sok olyan rés van, amely lehetőséget ad arra, hogy kortárs gyerekirodalommal foglalkozhassanak a tanóra keretében. Ehhez természetesen fontos a tanári szándék is, kapcsolódva az előző előadáshoz, nevezetesen az, hogy egy adott mű elemzésével mit kíván a tanár megvizsgálni, mi a koncepció, és hogy milyen élményen keresztül tudnak a diákok kapcsolódni a műhöz és a témához. Vincellér Katalin előadása bátorságra sarkallta a hallgatóságot, hiszen kellően bátornak kell lenni ahhoz, hogy tanárként eddig nem vagy kevésbé használt irodalmi műveket dolgozzunk fel a tanórákon. 

Varga Betti, tanár, kritikus, a Fiatal Írók Szövetségének elnökségi tagja előadásában a kortárs gyerekversekben fellelhető különböző motívumok megjelenésére világított rá. Ahogy a szekció többi tagja, ő is fontosnak tarja, hogy minden esetben világos legyen mind a tanár, mind a diák számára, miért foglalkoznak az adott irodalmi művel, milyen cél áll az értelmezés mögött. Szintén fontos, hogy az irodalom szépségével, annak szórakoztató funkciójával is megismerkedjenek a diákok, és a gondolataikat merjék közzétenni. Arról is szó esett, hogy a tanév során bárhová be lehetne illeszteni a kortárs szerzőket, ahol úgy érezzük, hogy valamilyen kapcsolódási pont van, különösen jól tudnak működni nehezen értelmezhető anyagrésznél, mert segíthetnek kapcsolatot teremteni akár egy-egy régebben íródott mű esetében is. Ráhangolódásként is jól lehet használni kortárs szövegeket. Varga Betti Dante Isteni színjátékára készített óravázlatát mutatta meg a hallgatóságnak, ami mindig nehéz tananyagnak számít, viszont jól be lehet rajta mutatni, hogy egy kortárs fordító (az Isteni színjáték esetében Nádasdy Ádám) segítségével közelebb kerülhet a szöveg a gyerekekhez. Ismét elhangzott Kollár Árpád Milyen madár című kötetének tanórán való alkalmazása, valamint arról is szó esett, hogy szintén érdemes bevinni a tanórára a tavaly megjelent, Péczely Dóra által szerkesztett Szívlapát versantológiát.  

Hansági Ágnes irodalomtörténész Mészöly Ágnes Darwin-játszma című művén keresztül mutatta be, miként használható egy kortárs ifjúsági regény a különböző irodalmi fogalmak bemutatására, tisztázására, mivel a regény szerkesztettsége erre alkalmassá teszi. Főként a 20. és 21. századi irodalom megértéshez nyújthat segítséget, ahol például idősík-váltásokkal találkozhatunk. A két elbeszélés szövegszinten és vizuálisan is elválik egymástól, valamint a karakterek is nagyon különböznek. Nagyon jól tematizálható kérdésköröket jár körbe a kötet, például azt, hogy miért  csupán a kamaszok alkoholproblémájáról és elszigeteltségével foglalkozunk, miközben a szülőkre is vonatkozhatnak ugyanezek a problémák. Hansági Ágnes hangsúlyozta, a regény alkalmas arra, hogy elbeszélő szövegek értelmezését könnyebben megérthetővé tegye. 

Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnökségi tagja a young adult (YA) irodalom múltjáról és jelenéről tartott előadásában nem csak a műfaj fogalmával és történetével ismertette meg a hallgatóságot, hanem a művek tematikájával is. Gyakran előforduló problémák ezekben a könyvekben például a szülők válása, az iskolai zaklatás és kirekesztés, különböző családi problémák vagy az öngyilkosság. A műfaj egyre népszerűbbé válását és a hazai paletta egyre színesedő sokszínűségét például Németh Eszter Kötéltánc, Mészáros Dorka Én vagy senki, Sepsi László Ördögcsapás, Laboda Kornél MátéPONTindul, valamint Totth Benedek Holtverseny című művein keresztül szemléltette. 

A szinte eposzi hosszúságú konferenciát Hermann Zoltán előadása zárta, mely Gimesi Dóra  Az időnk rövid története című darabján keresztül szólt színházról és a színházról az iskolai oktatásban. A bábelőadás cselekménye négy idős ember road-movie-ja Budapesttől Velencéig, melyben a szereplők öregkori énjeit négy bunraku technikával készült báb személyesíti meg, miközben az őket mozgató bábszínészek a szereplők fiatalkori énjének megtestesítőjeként vannak jelen az előadáson. Ez, valamint az a tény, hogy a szereplők neve megegyezik az őket játszó bábszínészek nevével, rendkívül bonyolult játék- és értelmezési lehetőségeket ad az előadásnak. Hermann Zoltán az előadása végén felvetette azt a provokatív kérdést, hogy szükséges-e az iskolában gyerekekkel dráma-szövegeket olvastatni, majd hosszas vita után, melybe a közönség is bekapcsolódott, summázta, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy minden, a mai magyar közoktatásban tanuló gyerek évente legalább egyszer lehetőleg jusson el színházba. 
(felvétel forrása: vaskakas.hu)
 
A konferencián rengeteg jó könyv került reflektorfénybe: például Nyulász Péter Helkája, Dóka Péter Viharlovag-sorozata, Kertész Erzsi Pantherája, Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra Időfutára, Kovács András Ferenc, Lackfi János vagy Kollár Árpád művei. A szülőknek érdemes már csak e könyvlista miatt is a HUBBY honlapját felkeresniük. A forró – és eldöntetlen − kérdés mindezek mellett az volt (és marad is még egy jó ideig), hogy mi legyen a kötelező (ajánlott) olvasmány az iskolában, és hogyan szerettessük meg az olvasást gyerekeinkkel. 


Dienes Éva                                                                                        Ferkai Sára
 


A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...