A 2016-os „kézifékes fordulást is tud” című, kortárs
gyerekirodalmi konferencia folytatásaként a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a
Károli Gáspár Református Egyetem Gyerek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja,
a Mesemúzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében az idei január 25-i és
26-i konferencia fókuszában ezúttal a kortárs gyerekirodalom oktatásba történő
beillesztése állt.
A konferenciát január 25-én a Mesemúzeumban Helmich Katalin, a múzeum szakmai
vezetője nyitotta meg. A résztvevők két foglalkozás során ízelítőt kaphattak
azokból a feladatokból, amelyeket az ide ellátogató gyerekcsoportok kapnak. Az
első foglalkozás a múzeum Kincseskamra című kiállításához
kötődött, melyen Hantos Násfa vezetésével Lackfi János és Ijjas Tamás A világ legrövidebbmeséi című kötetének kapcsán játszottak és mesét írtak a
résztvevők. A program a múzeumhoz tartozó Meseműhelyben folytatódott.
Itt a jelenlévők Csörsz Katalin vezetésével saját élményű módszer alapján
ismerkedhettek meg a Költők városa című múzeumpedagógiai
foglalkozással, melynek során interaktív feladatokat dolgoztak ki
kortárs gyerekirodalmi kötetek és a saját fantáziájuk alapján,
valamint a foglalkozás végére kész versek is születtek.
Ezután egy kerekasztal-beszélgetés következett a tavalyi
Ünnepi Könyvhétre megjelent Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalomkézikönyve című tanulmánykötet kapcsán. A beszélgetésen részt vett Hermann
Zoltán docens, a Károli Gáspár Református Egyetemen futó gyermek- és
ifjúsági irodalmi szakemberképzés vezetője, a HUBBY elnökségi tagja; Harmath
Artemisz, aki szintén irodalomtörténész, valamint kritikus és tanár; továbbá
Németh Gábor Dávid költő, a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Szó
esett a tanulmánykötet felosztásáról, és a hallgatósággal
egyetértésben megállapították, hogy jó lenne, ha több gyakorlatot megfogalmazó
kötet jönne létre a jövőben. A beszélgetés vége felé a közönség is aktívan
részt vett az eszmecserében, gyakorló pedagógusok, könyvtárosok és kiadói szakemberek
mondták el saját tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségekkel
kell szembenézniük az olvasóvá nevelés során, milyen kipróbált gyakorlatok
léteznek, illetve, hogy milyen megoldási alternatívák kellenének ahhoz, hogy a
kortárs gyerekirodalom Magyarországon minél több iskolába eljuthasson. Sok
kérdés nyitva maradt, de talán épp ettől vált a kerekasztal-beszélgetés jó
ráhangolójává a másnapi előadásoknak.
„Több mint
Petőfi, több mint irodalom, több mint múzeum!” A PIM küldetését összefoglaló
jelmondattal kezdődött az egész napos rendezvény. A
konferencia második napját Hermann Zoltán, valamint Dr. Török Petra,
a PIM főigazgató-helyettese és Pompor Zoltán, a HUBBY
– Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke nyitotta meg.
Az első szekcióban három előadót
hallgathattunk meg. Csájiné Knézics Anikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló ÁltalánosIskola és Gimnázium tanítójának meglátása szerint a tanításban
mindenképp váltani kell, mivel változtak maguk a gyerekek is, és azok a régóta használt
tanítási gyakorlatok, de főleg a szövegek, melyen keresztül az olvasás és az
írás készségét elsajátítják, már nem tudják teljesíteni a velük szemben
támasztott elvárásokat. Meglátása szerint a kötelezők meghatározása helyett meg
kell keresni azokat a lehetőségeket, melyek közelebb állnak a gyerekekhez,
és ahol ugyanúgy teljesíthető a tanévvel szemben állított azon
elvárás, hogy a gyerekek a fejlődési szintjüknek megfelelő kompetenciával
rendelkezzenek.
Az előadás alapján elmondható: az egyik lényeges pont,
hogy a választási lehetőség mindig a tanító kezében van, azaz ő maga dönthet
arról, hogy milyen szövegeken keresztül kezdi el tanítani az írást és az
olvasást. A kiválasztás során meg kell vizsgálni például, hogy milyen
vastagságú egy könyv, milyen betűmérettel és grafikákkal
készült, és milyen a cselekményvezetése az adott műnek. Ezek azért
fontos szempontok az első olvasmányok kiválasztásánál, mert a kis olvasóknak
sikerélményt jelenthet, ha egyedül is el tudtak olvasni egy
könyvet. Az is fontos, hogy olyan könyvet válasszunk a gyerekeknek,
melynek témájával azonosulni tudnak. Knézics Anikó szerint Bosnyák Viktória A sirály a király? című
meséje segítségével második osztályban meg lehet tanítani a „j” és „ly” kérdéskörét, Berg Judit Cipelő
cicák című sorozatának szereplőit remekül el lehet készíteni akár technika
órán, Nyulász Péter BerGer Szimat Szolgálat sorozata és a Most én olvasok sorozat pedig
izgalmas és élvezetes olvasmánya lehet kezdőbb
és gyakorlottabb olvasóknak.
A második előadónak, Kerekes Valéria, az ELTE Tanító-ésÓvóképző Kar oktatójának előadásának középpontjában a mese, mint terápiás
lehetőség állt. Hangsúlyozta, az egyetemen végzett munkája során nagy hangsúlyt
fektet arra, hogy a hallgatók a meseválasztás során figyelembe vegyék egy adott
mese fejlődéslélektani szempontból történő besorolását, és a gyerek mesei
fejlődését. Röviden bemutatta az egyes fejlődéslélektani folyamatokat is.
Rávilágított arra a jelenségre, hogy a kortárs gyerekirodalom szívesen
építkezik a varázsmesék, tündérmesék szimbolikájából, mely által ismerős lesz a
gyerekbefogadók számára az adott kortárs gyerekirodalmi mű, úgy, hogy közben
ugyanúgy ismerősek a kortárs gyerekirodalom mindennapi élethez köthető
elemei is. Kerekes Valéria Simon Réka Zsuzsanna Ahány király, annyi mese és Majdnem
egy tucat királylány című köteteit hozta erre példaként. Érdemes
megfigyelni azt is, hogy például egy csoporton belül hogyan vélekednek a
fiúk arról, hogy a királylányoknak milyen szerepköreik vannak, és
fordítva.
A szekció utolsó előadójától, Várnai Zsuzsától, a
Farkasréti Általános Iskola Művészettel nevelés programjának vezetőjétől
különböző művészetterápiás programok bemutatása nyomán kaphattunk ízelítőt a
kortárs magyar irodalom terápiás használatából. „Pókból pókfonál, vonalból firka” – A kortárs gyermekirodalom és a
vizuális nevelés kapcsolódási lehetőségei az általános iskolában című
előadása véleményünk szerint kimagaslott az összes közül. Azokat a
projekteket mutatta be, melyeket az elmúlt évek során sikerrel vezetett
be pedagógiai gyakorlatába: láthattunk szebbnél
szebb mozaikdarabkás zsírkrétarajzokat, nátronpapír és pauszpapír
technikával, valamint firka-animációval feldolgozott irodalmi
műveket. Arany János Vörös Rébék című
művének hetedik osztályos tanulók általi feldolgozása például ezen
a Youtube-videón látható:
Tyukászné Kerekes Petra, a pécsi Ciszterci Nevelési Központalsós tanítója kezdte meg a második szekciót. Bemutatta, hogy elsőtől ötödik
osztályig milyen kortárs gyerekirodalmi művet szokott
alkalmazni tanítási gyakorlatában. Első osztályban az olvasás tanítása
mellett nagy hangsúlyt fektet az olvasás megszerettetésére, például Papírszínház segítségével. Második osztályban
Csukás István A téli tücsök meséi kerülnek feldolgozásra, harmadik
osztályban szintén Simon Réka Zsuzsanna már említett köteteivel foglalkozik,
külön erre a két műre épített feladatlapok segítségével. Negyedik
osztályban Nyulász Péter Helka című gyerekkönyvét
dolgozzák fel, de nem csak irodalomórán, hanem technikaórán, rajzórán
és énekórán is. Kerekes Petra előadásából részletesen megtudhattuk, hogy
játékkal és külön a Helkára specializált feladatlapokkal miként
valósulhat meg egy kortárs gyerekirodalmi mű elemzése és értelmezése.
Mészáros Márton irodalomtörténész előadásában azokat a
lehetőségeket vizsgálta, melyeket Kovács András Ferenc gyerekverseinek
közoktatásban történő tárgyalása rejt magában. Rávilágított arra, hogy Kovács
András Ferenc költészetét a közoktatásban tanított szinte valamennyi korszak
vagy életmű kapcsán összehasonlítási alapként vehetjük számon. Mészáros
Márton szerint is hatékony stratégiának bizonyul, ha a kortárs
irodalom felől közelítünk az irodalom vagy az irodalommal kapcsolatos oktatási
anyag felé. Kovács András Ferenc gyerekversei az előadó
szerint egyszerre szólnak gyerek- és felnőtt olvasónak. Művei közül a
tanításban való felhasználhatóság tekintetében a Hajnali Csillag
peremén című verseskötet emelkedik ki, mely a négy évszak és a
naptári év hagyományai köré szerveződik, így alkalmazkodik a tanév eseményeihez
is.
A szekciót Pokornyi Orsolya, a dunaújvárosi József AttilaKönyvtár gyerekkönyvtárosa zárta. Előadásában arra világított rá, miként
használható a kortárs gyerekirodalom az erkölcstanoktatásban, a könyvtári
gyakorlatban, a felsős korosztály bevonásával. Elsősorban ötödik és hatodik
osztályosokkal dolgoznak, és a kerettantervben megjelölt témakörökhöz
kortárs ifjúsági irodalmi műveket kapcsolnak. A foglalkozások iskolán kívül, a
könyvtárban zajlanak, melyhez szükség van a magyartanár és az iskolavezetés
nyitottságára is. Feldolgozandó témák például az önértékelés, a
kapcsolatteremtés, a nyelvi gondolkodás (ötödik osztályban), vagy a szociális
érzékenyítéshez kötődő témák, például egyszülős család, kirekesztés, bullying, stb. (hatodik osztályban). Pokornyi Orsolya számos konkrét példát
mutatott előadásában, és elmondta, hogy melyik kortárs ifjúsági irodalmi
mű milyen feldolgozandó témához használható.
Az ebédszünetet
követően Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a MagyarOlvasástársaság (HUNRA) alelnöke tartott előadást az irodalomtanítás radikális
megújításának szükségességéről. Kulcsszó az élmény és fontos az
irány, hogy mi felé indulunk el és gondolkozzunk többféle típusú tartalomban:
könyv, klip, film(részlet). Pl:Tóth Benedek: Holtverseny, Kányádi Sándor: Románc 30Y_
Beck Zoli szerelmes klipje, Lackfi János: Billentyűk, Béres
János: Apám illata, Mindenki film, Apám kakasa, Az otthon itt van c. film
dalszövege 6. osztályosoknak). Az előző szekciókban többször említésre
került a Dobj el mindent, és olvass!elnevezésű, eredetileg Szlovákiából
származó olvasásnépszerűsítő gyakorlat, melyet Magyarországon többen
is az ő nevéhez kötnek, és széles körben alkalmaznak. A program lényege,
hogy egy adott jelzésre a gyerekek abbahagyják az éppen aktuális tanórát vagy
feladatot, és tíz percen keresztül olvasnak egy szabadon
választott könyvet.
Egy négy évvel ezelőtti felmérés alapján a kamaszok az
irodalmi szövegeket alapvetően réginek, nehezen érthetőnek, tanulságosnak
és fontos dolgokról szólóknak tartják. Sajnos nagyon sokszor tapasztalható,
hogy a gyerekeknek szánt olvasmányoknál elvárás, hogy az adott szöveg
tanulságos legyen, vagy valamilyen terület fejlesztését szolgálja. Az előadás
kitért arra is, hogy megváltozott a gyerekolvasók által szívesen választott
könyvek műfaja, és erre reagálni kellene az irodalomoktatásban vagyis: a sci-finek, fantasynak szintén
meg kéne jelennie.
Meglátása szerint az egyes szerzők életrajzának bemagolása
helyett sokkal inkább az irodalom élményközpontú tanításával kellene
foglalkozni intézményes keretek között is, olyan interaktív feladatokkal,
melyek közelebb állnak a mai gyerekekhez: például verselemző gyakorlatként
használható akár dalszöveg is, vagy válasszon egy kedvenc bekezdést a műből.
Pásztor-Csörgei Andrea, a budapesti Fazekas Mihály
Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtár- és drámapedagógusa, az
EKE-OFI Mikkamakka című gyereklapjának a
főszerkesztője, a Kaméleon Olvasóklub pedagógiai vezetője is a felső tagozatos
korosztály megszólításának nehézségét emelte ki. Példákat hozott
arra, hogy mely könyvek ajánlhatók ennek a változásokkal terhelt
és érzékeny korosztálynak. Finy Petra Úszósuli – A nagy álom című
könyvének nyelvezete szabados, és olyan témákat dolgoz fel, mint
például a csapatszellem, a küzdés vagy a válás. A Cília árnyai című Miklya-Luzsányi Mónika könyvben megjelenik a kaland és a misztikum, a
nyomozás és a történelem. Kerstin Lundberg Hahn svéd szerző Szerencsesüti című könyvének
elbeszélője egy Oszkár nevű fiú, ezért a fiú olvasók is könnyen azonosulhatnak
vele. Egy holland szerző, Guus Kuijer Polli című kötete akár irodalomórán is
feldolgozható mű, több problémakört érint a történet, melynek versbetéteit
Kemény Zsófi fordította.
Lombosi Anikó, a pápai Tarczy Lajos Általános Iskola magyartanára és drámapedagógusa szerint a magyartanároknak rengeteg döntést kell hozniuk egyedül, és noha rengeteg fórum van már a különböző irodalomoktatási témákkal kapcsolatban, nincs konszenzus. Szükség van a változásra, mely a kortárs irodalom alkalmazása nélkül lehetetlen. A puszta információátadáson túl fontosnak tartja a különböző kompetenciák, például a kommunikáció fejlesztését, a felkészítést az élethosszig tanulásra, és az erkölcsi nevelést. Lombosi Anikó előadásában felsorolta, milyen szempontok alapján válasszuk ki – az ő gyakorlatában a gyerekekkel közösen – a felső tagozatos korosztálynak szánt olvasmányokat. Ezek a szempontok lehetnek a terjedelem, a külső megjelenés, vagy ha szórakoztató és humoros a mű. Emellett fontos a gyerekek figyelmének felkeltése érdekes feladatokkal, például fotó a könyvről különleges helyzetben vagy könyvtrailer készítése, vagy akár az adott könyv borítójának újratervezése. Ez utóbbit már felhasználja a következő osztálynak, hiszen gyerekek ajánlanak gyerekeknek. A tanárok mindenesetre már abban a kérdésben is magukra vannak utalva, hogy bevigyék-e a kortárs irodalmat az iskolába, vagy tovább erőltessék a klasszikusokat. A kérdésre, mentsék-e meg Jókait vagy inkább az új generációt, egyértelmű választ adott: a generációt kell megmenteni, hiszen Jókai megmenti önmagát. A pápai Tarczy Lajos Általános Iskola pedagógusa szellemes asszociációs játékkal is megmutatta Kollár Árpád A völgy, írta Tárkony című regénye kapcsán: ma már a tündérek is meglepően mások, mint amilyenek „bezzeg a mi időnkben” voltak
Sárkányos vidám polca |
Az utolsó és egyben leghosszabb szekciót Fenyő D. György,
az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola ésGyakorló Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke
nyitotta meg. Előadásához kiosztott egy kis olvasnivalót is, melyen négy
kortárs irodalmi mű feldolgozásával ismerkedhettünk meg. Ez arra a
problémára reflektál, hogy a tanárok számára nincsenek kidolgozott tananyagok.
Fontos, hogy a kiválasztott olvasmány alapján a tanár tisztázza, mi áll a
tanítása fókuszában. Ebben a folyamatban a mondanivaló kérdésekké és megoldandó
feladatokká alakul át, mely a gyerekek számára izgalmas, és megmozgatja
őket. Mindig lényeges tisztázni egy-egy mű kapcsán, hogy mi történik a
cselekményben. Ezt követően elemző és értelmező kérdésekkel lehet operálni.
Ötödik osztályban a műelemzés tárgya lehet Louis Sachar Bradley az osztály réme című műve,
melynek feldolgozása során megvizsgálható, hogy viszonyul az iskolai normákhoz
egy gyerek. Lois Lowry, Számláld meg a csillagokat című műve a hatodikosok
olvasmányai között kaphat helyet, mely egy holokauszttörténet, de
hangsúlyosan megjelenik benne a menekítés is. Hetedikben Linda Sue Park Min mester inasa című
könyve válhat az irodalomóra témájává, mely a középkori Koreában
játszódik, és a hajléktalanság és a művészet áll történetének
a középpontjában. Végül, de nem utolsósorban Suzanne Collins Éhezők
viadala trilógiáját érdemes elemezni és értelmezni, mely a nyolcadikosok
számára ideális.
Vincellér Katalin, magyar-média szakos gimnáziumi tanár,
valamint a Pagony és a Tilos az Á Könyvkiadó munkatársa az olvasmányok
átstrukturálásáról beszélt előadásában. A tanári tapasztalatok azt mutatják,
hogy 10-14 éves korban rengeteg olvasó kallódik el. Meglátása szerint
a változtatáshoz a tanárnak ismernie kell a mozgásterét, melyet egyrészről
szabályoz a kerettanterv, ugyanakkor nagyon sok olyan rés van, amely lehetőséget
ad arra, hogy kortárs gyerekirodalommal foglalkozhassanak a tanóra keretében.
Ehhez természetesen fontos a tanári szándék is, kapcsolódva az előző
előadáshoz, nevezetesen az, hogy egy adott mű elemzésével mit kíván a
tanár megvizsgálni, mi a koncepció, és hogy milyen élményen
keresztül tudnak a diákok kapcsolódni a műhöz és a témához.
Vincellér Katalin előadása bátorságra sarkallta a hallgatóságot, hiszen kellően
bátornak kell lenni ahhoz, hogy tanárként eddig nem vagy kevésbé használt
irodalmi műveket dolgozzunk fel a tanórákon.
Varga Betti, tanár, kritikus, a Fiatal Írók Szövetségének
elnökségi tagja előadásában a kortárs gyerekversekben fellelhető különböző
motívumok megjelenésére világított rá. Ahogy a szekció többi tagja, ő is
fontosnak tarja, hogy minden esetben világos legyen mind a tanár,
mind a diák számára, miért foglalkoznak az adott irodalmi művel, milyen cél áll
az értelmezés mögött. Szintén fontos, hogy az irodalom szépségével, annak
szórakoztató funkciójával is megismerkedjenek a diákok, és a
gondolataikat merjék közzétenni. Arról is szó esett, hogy a tanév során bárhová
be lehetne illeszteni a kortárs szerzőket, ahol úgy érezzük, hogy valamilyen
kapcsolódási pont van, különösen jól tudnak működni nehezen értelmezhető
anyagrésznél, mert segíthetnek kapcsolatot teremteni akár egy-egy régebben
íródott mű esetében is. Ráhangolódásként is jól lehet használni
kortárs szövegeket. Varga Betti Dante Isteni színjátékára készített
óravázlatát mutatta meg a hallgatóságnak, ami mindig nehéz tananyagnak számít,
viszont jól be lehet rajta mutatni, hogy egy kortárs fordító (az Isteni
színjáték esetében Nádasdy Ádám) segítségével közelebb kerülhet a szöveg a
gyerekekhez. Ismét elhangzott Kollár Árpád Milyen madár című kötetének
tanórán való alkalmazása, valamint arról is szó esett, hogy szintén érdemes
bevinni a tanórára a tavaly megjelent, Péczely Dóra által szerkesztett Szívlapát versantológiát.
Hansági Ágnes irodalomtörténész Mészöly Ágnes Darwin-játszma című
művén keresztül mutatta be, miként használható egy kortárs ifjúsági regény a különböző irodalmi
fogalmak bemutatására, tisztázására, mivel a regény szerkesztettsége erre
alkalmassá teszi. Főként a 20. és 21. századi irodalom megértéshez
nyújthat segítséget, ahol például idősík-váltásokkal találkozhatunk. A két
elbeszélés szövegszinten és vizuálisan is elválik egymástól, valamint a
karakterek is nagyon különböznek. Nagyon jól tematizálható kérdésköröket jár körbe a kötet,
például azt, hogy miért csupán a kamaszok alkoholproblémájáról és
elszigeteltségével foglalkozunk, miközben a szülőkre is vonatkozhatnak
ugyanezek a problémák. Hansági Ágnes hangsúlyozta, a regény alkalmas arra,
hogy elbeszélő szövegek értelmezését könnyebben megérthetővé tegye.
Szekeres
Nikoletta, a HUBBY elnökségi tagja a young adult (YA) irodalom múltjáról és jelenéről tartott
előadásában nem csak a műfaj fogalmával és történetével ismertette
meg a hallgatóságot, hanem a művek tematikájával is. Gyakran előforduló
problémák ezekben a könyvekben például a szülők válása, az iskolai zaklatás és
kirekesztés, különböző családi problémák vagy az öngyilkosság. A
műfaj egyre népszerűbbé válását és a hazai paletta egyre színesedő
sokszínűségét például Németh Eszter Kötéltánc, Mészáros
Dorka Én vagy senki, Sepsi László Ördögcsapás, Laboda
Kornél MátéPONTindul, valamint Totth Benedek Holtverseny című művein
keresztül szemléltette.
(felvétel forrása: vaskakas.hu)
A
konferencián rengeteg jó könyv került reflektorfénybe: például Nyulász Péter Helkája, Dóka Péter
Viharlovag-sorozata, Kertész Erzsi Pantherája, Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra Időfutára,
Kovács András Ferenc, Lackfi János vagy Kollár Árpád művei. A szülőknek érdemes már
csak e könyvlista miatt is a HUBBY honlapját felkeresniük. A forró – és
eldöntetlen − kérdés mindezek mellett az volt (és marad is még egy jó ideig),
hogy mi legyen a kötelező (ajánlott) olvasmány az
iskolában, és hogyan szerettessük meg az olvasást gyerekeinkkel.
Dienes Éva Ferkai
Sára