 |
| könyvtár előtere |
A 2018-as évben egy könyvtárba volt lehetőségünk ellátogatni nyári zárvatartásunk alatt. Utunk ezúttal az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárába vezetett.
Csoportunk, mely a Központi
Könyvtár több osztályáról is verbuválódott, július 13-án reggel indult busszal
Esztergomba az Árpád hídi állomásról. Miután megérkeztünk, egy rövid sétát
követően, be is léphettünk a könyvtár kapuján, ahol az intézmény
igazgatóhelyettese, Horváth Mária várt minket.
A könyvtár épületét 1853-ban
adták át, felújítása már több éve tart. 2017 májusában nyitották meg a
könyvtárat az olvasók előtt, jelenleg négy terem látogatható.
Az első teremben főként a
könyvtár raktározási gyakorlatába, illetve alapításának körülményeibe
nyerhettünk betekintést. Az gyűjtemény múltja hosszú századokra tekint vissza,
története szorosan összefonódik a káptalan és az érsekség történetével. Az
esztergomi egyház már a középkorban is egy meghatározott feladatokkal ellátott
intézményegyüttest jelentett. Ehhez csatolta hozzá a 14. század végén Budai
János barsi főesperes az általa alapított Collegium Christit, melynek már
önálló könyvtára is volt. A Collegium a tanulók külföldi egyetemi
tanulmányaihoz nyújtott anyagi segítséget. Az intézményi tevékenységek
ellátásához nélkülözhetetlenek voltak a könyvek. A székesegyház könyveit a
használat helyén őrizték, így a liturgikus könyveket a sekrestyében. Ugyanitt
kaptak helyet a szentszéki bíróságon használt kánonjogi szöveggyűjtemények is.
Az esztergomi egyház könyvállománya elsősorban ajándékozás révén, valamint az
elhunyt káptalani tagok hagyatékából gyarapodott. A gyarapodás másik módja a
másolás volt.
A második terem kettős funkciót
lát el. Olvasóteremként is használják, de főként múzeumi térként lehet
tekinteni rá. Az itt lévő tárlókban többségében esztergomi vonatkozású
dokumentumokat láthattunk. A különböző rézmetszetek, ősnyomtatványok, láncos
könyvek mellett vezetőnk egy körülbelül 1570-es Biblia Pauperum-ra hívta fel a
figyelmünket. Ebben a teremben került elhelyezésre a könyvtár két ritkasága is:
az 1477-es úgynevezett Lövöldi corvina, illetve a 16. század eleji
Bakócz-graduálé.
A harmadik teremben kerülnek
megtartásra a különböző múzeumpedagógiai foglalkozások. Itt kapott helyet Majer
István esztergomi kanonok különgyűjteménye, valamint Szalkai László esztergomi
érsek 1490-es iskoláskönyve.
A Bibliotheca Vetus elnevezésű
bemutatótermet egy éve nyitotta meg a könyvtár a látogatók előtt. A polcokat a
Fugger-gyűjtemény kötetei töltik meg. Ezt az állományt folyamatosan
digitalizálják, a már elkészült kötetek megtekinthetőek az intézmény honlapján. Ide mindenképpen érdemes ellátogatni a régi könyvek
iránt érdeklődőknek, mivel a fent említett gyűjtemény kötetein kívül számos más
érdekességgel is találkozhat. A könyvtár bemutatása után ebben a teremben volt
lehetőségünk feltenni kérdéseinket, melyekre kimerítő válaszokat kaptunk.
A látogatás végén lehetőségem
nyílt egy rövid eszmecserére Horváth Máriával a könyvtár digitális
possessor-katalógusának kapcsán. Ennek apropója az volt, hogy felmerült egy
hasonló nyilvántartás elkészítése a Budapest Gyűjtemény állományából. A
beszélgetés nagyon gyümölcsözőnek bizonyult, számos jó megoldást sikerült
feljegyeznem, remélhetőleg a jövőben további szakmai konzultációra is lehetőség
nyílik majd.
 |
| Első terem |
 |
| Bibliotheca Vetus |
 |
| Múzeumpedagógia |
A szakmai programot követőn a
csoport egy rövid párkányi városnézés után hazafelé vette az irányt.
Nagy Gábor
