Az első előadó Pavel
Synek (EBSCO Information Services) volt, aki az „Újdonságok az EBSCO adatbázisaiban” című prezentációjával
nyitotta a rendezvényt. Elsőként a jól ismert Academic Search Ultimate-ről beszélt, mely teljes szövegű tudományos folyóiratok, időszaki
kiadványok, e-könyvek és multimédia anyagok szinte minden tudományterületet
lefedő, teljes szövegű adatbázis. Rangos, a SCOPUS és a Web of Science által is
indexelt folyóiratok cikkeit érhetjük el az EBSCO felületén keresztül,
valamennyi földrész vonatkozásában, ezáltal globális nézőpontot biztosítva a
kutatóknak.
A következő ismertetett adatbázis az MLA International Bibliography with full text volt, mely több
mint 2 millió bibliográfiai tételt tartalmaz, 1921-től napjainkig. Az
EbscoHoston és EDS-en keresztül is elérhető. Tartalmaz információkat a nyelv és
irodalom, nyelvészet, irodalomtudomány és kritika, néprajz, dráma területén, valamennyi
földrész vonatkozásában. Megtalálható benne kritikai irodalom; életrajzi
információk; történelmi és társadalmi vonatkozások, válogatott linkek hiteles
irodalmi honlapokhoz; szöveghű kortárs költemények, elbeszélések, színművek. A
bibliográfia mellett elérhető még az MLA Directory of Periodicals és az MLA Thesaurus is.
A folytatásban az OnArchitecture-el ismerkedhetett
meg a hallgatóság, amely egy 2012-ben alapított, teljesen audiovizuális
archívum. Mély és átfogó képet ad a világ vezető alkotóiról az építészet
területén, akik interjúk során mutatják be munkásságukat, egyfajta
portréfilmekkel reprezentálják és ismertetik alkotásaikat és azok legfőbb, az
alkotókra jellemző sajátosságait. Az építészet iránt érdeklődők, és az
építészet valamint a mérnöki tudományok (építészet) területén tanulók fontos
forrása lehet az adatbázis.
Az első prezentáció utolsó említett adatbázisa a World
Politics Review (WPR) volt, ami a
külpolitika iránt érdeklődőknek lehet érdekes. Célja, hogy disztingválja a
tudományos és a populáris kiadványokat: heti 16-18 objektív és analitikus
cikket közölnek, ezzel kiküszöbölve a tudományos folyóiratok lassúságát és a
bulvár újságírás pontatlanságát. Olyan globális jelentőségű kérdésekről lehet
információt találni benne, amelyek a médiában nem kapnak kellő figyelmet, így
küldetése, hogy felhívja a figyelmet nemzetközi jelentőségű ügyekre.
A második előadó, Mike Petersen (The Institute of Engineering and Technology)
az Inspec adatbázist
mutatta be. Az Inspec jelentéstani feltérképezéssel segít azonosítani a világ
kutatási trendjeit a fizika, az elektronika, a számítástechnika területein.
Ebscóba integrált, minden Ebsco előfizető számára elérhető külön költség nélkül.
Az információtechnológia segítségével keresési pontosságot és relevanciát nyújt
a felhasználók számára. Az Inspec
Analytics-re a világ legjelentősebb kutatóintézeteinek innovátorai
támaszkodnak, az általa kimutatott kutatási trendek segíthetnek meghatározni a
kutatási-fejlesztési irányokat. 18 millió bibliográfia rekordot tartalmaz, full
text nélkül. Egy intézmény különböző névváltozatait is indexelik, így
kereshetőek rövidítések, különböző nyelvek szerinti változatok szerint is. Elsődleges
célja a benchmark: a saját és más intézmények tudományos teljesítmények
felmérése. Nem érdemes a Scopust leváltani az Inspec Analyticsszel, mert előbbi
sokkal szélesebb tudományterületet is lefed; ellenben ha az intézményünk a
fizika, illetve mérnöki tudományok terén jeleskedik, akkor az Inspec Analytics
a Scopusnál jóval mélyebb elemzést nyújt. Az Ebscóból nem elérhető,
külön kell előfizetni rá (de nem baj, mert számunkra nem igazán releváns).
Ezt követően ismét Pavel Synek folytatta az előadások sorát, „Testre szabott E-könyvtár kialakítása” című előadásával. A könyvtár
a felhasználói igények alapján is építheti e-könyv gyűjteményét: DDA, azaz
Demand-driven acquistion segítségével. Lényege, hogy egy már előre előkészített
gyűjteményi palettáról válogathat az olvasó, de maga a beszerzés, a vásárlás
csak bizonyos események megtörténte után következik be, például ha az olvasó
letölti a teljes címet/fejezetet, ha 10 percig olvassa a dokumentumot, ha 10
oldalt elolvas belőle, ha nyomtatja/elküldi/másolja a könyvet vagy egy részét
stb.
Ennek értelmében az az előnyös, és maga a
szolgáltató is azt javasolja, hogy ne reklámozzuk, mert könnyen generálhatunk
magunknak nagy költségeket. Vásárlás után viszont a dokumentum DRM mentes, azaz
nem szükséges hozzá Adobe ID, nincs lejárati idő, nem kell bejelentkezni
sehova, addig érhető el a dokumentum az olvasó számára, amíg szeretné. Egy
összeghatár megállapításával az EDS-ben keresett könyvek válnak a könyvtár
tulajdonává, amíg a könyvtár el nem éri a keretet. Emellett új használati
riportra is számíthatunk, melynek segítségével számunkra releváns statisztikát
hozhatunk létre.
Stepan Petrus (EBSCO
Information Services) az „EBSCO
elektronikus folyóirat csomagok” ismertetésével zárta a szakmai napot.
Elsőként az EMERALD-ról beszélt,
amely rámutat azokra a trendekre, amelyek előmozdíthatják a gazdálkodás és
menedzsment kutatását és gyakorlatát. Aktuális információkat adhat a
felhasználók számára olyan, gyakorlati területeken, mint az egészségügy, a
szociális ellátás, az oktatás és a mérnöki tudományok területein is – sőt, több
könyvtártudománnyal foglalkozó folyóiratuk is van, pl. a Journal of
Documentation. Közel 300 folyóiratot, több mint 2500 könyvet és 1500-nál is
több oktatási csomagot tartalmaz.
A JAMA NETWORK PACKAGE következett, mely
orvosi információk adatbázisa. A legaktuálisabb elsőrendű források
kutatásokról, leírásokról, lehetőségekről, mindezt különböző formátumban,
multimédia tartalmakkal.
A PROJECT MUSE egy non-profit
együttműködés könyvtárak és kiadók között, lektorált folyóiratok és e-könyvek
adatbázisa. Hozzáférést biztosít a digitális bölcsészet és a
társadalomtudományok területén. Elektronikus folyóirat gyűjteménye széles körű
kutatási igényeket támogat világszerte az egyetemi-, köz-, szak- és iskolai
könyvtárakban. Vezető egyetemi kiadók könyvei és folyóiratai találhatók a
források között. Tartalma 260 kiadó 400 ezer cikke és 1 millió tanulmánya és
több mint 50 ezer könyve. Tizenkettő, átfedések nélküli gyűjtőkörből
válogathatunk, az EISZ-en keresztül viszont nagy eséllyel csak a folyóiratok
lesznek elérhetőek.
Az IEEE egy világot átfogó hálózat, melynek tagjai
mérnökök, tudósok a műszaki tudományok szakértői, fizikusok és informatikusok.
Általános küldetése a technológia az emberiség szolgálatába állítása. Főbb
területei: telekommunikáció, mérnöki tudományok, a computerek világa,
űrtechnológia, elektromos energia. Folyóiratok mellett e-könyveket is találunk
az adatbázisban, utóbbiból 6 csomagot.: pl. IEEE Wiley E-books ; IEEE Wiley
E-books technocommunications, MIT-PRESS, SAE International kiadványait.
Kiemelkedően fontossá vált a konferenciakiadványok gyűjtése, ezek ugyanis a
legfrissebb és leggyorsabban elérhető források az eredményekről – segít
felkészíteni a hónapokon belül elkészülő/kiadandó új tanulmányokra is. Nyitnak
az open science felé is: jelenleg 10 új arany úton haladó open access
folyóiraton dolgoznak. Az IEEE Xplore röviden szólva egy jövőkutató felület:
már jelen lévő és még kutatás alatt álló technológiákkal (pl. 5G, blockchain),
illetve a negyedik ipari forradalom témáival (felhő, szimuláció, big data,
kiterjesztett valóság, 3D nyomtatás stb.) foglalkozik.
***
A források ismertetésén túl, valamennyi
előadó említést tett arról, hogy a szolgáltatások fejlesztése során
hangsúlyossá vált a Z generáció (1996-2012 között születettek) tagjai számára vonzó tartalom előállítása, mobil eszközökre
optimalizált felületekkel. A Z-generáció sajátos információfogyasztási szokásokkal
rendelkezik, melyek legfontosabb jellemzői:
-
azonnal meg akarják kapni a keresett információt;
-
a személyes kontaktussal szemben előnyben részesítik az online
kommunikációt;
-
az audiovizuális információforrást részesítik előnyben;
-
akár kettő számítógépet (pl.: notebook + okostelefon) is használnak
egyszerre;
-
egy honlap maximum 1-2 oldalát látogatják meg, aztán „tovább állnak”.
A rendezvényt büféebéd
melletti szakmai beszélgetés zárta.
Pintér-Tót Barbara, Bedekovits Tamás
