Qulto Éves Szakmai Nap

2020. január 29.-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Qulto az idei szakma napját. 

Pancza János, Monguz Kft. igazgatójának köszöntője után Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese elmondta, hogy két oka van annak, hogy a FSZEK részéről nincs előadó a mai konferencián. Részben azért, mert  az elmúlt egy évben a FSZEK olyan kényelmi szolgáltatások stabilizálására koncentrált, mint a távfizetés és az e-mail szolgáltatások. Másrészt azért, mert 2019 év végétől az Informatika Osztálynak új vezetője van. A FSZEK új lendülettel gondolja át informatikai szolgáltatásait, és bízik abban, hogy a következő évi QULTO konferencián a könyvtár már be tud számolni az elért eredményekről.

1.előadás: Qulto beszámoló: szervezeti változások, új kollégák, ügyfelek, projektek, partnerek, eredmények, célok

Czoboly Miklós (ügyvezető; projekt, előadás, ügyfélkapcsolat) 

beszélt a közelmúltban történt változásokról. 

A fenntarthatóság miatt muszáj volt áremelést végrehajtani, amit a partnerek elfogadtak. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a teljesítménymérésre: ez a fejlesztés, support. Létrejött egy új pozíció, ez az operatív igazgató. A külföldi és belföldi partnerek szétválasztása megszűnt. Termékfelelősök kerültek kijelölésre: termék-stratégia, projekt alapú működés, tervezett és rendszeres frissítések bevezetése. A létszám: 40 fő + 30 fő a partnereknél, azaz összesen 70 fő. Megtörtént a partnerek bevonása a termékfejlesztésbe.

A következő fejlesztések valósultak meg: a Qulto komponensek, Qulto 2 komponensek, azaz a Szemantikus katalógus (recatalog), a Qulto Mobil, a Qulto Digitize, és a KDS  (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia) csomag - Városfoglaló.

Termékmátrix.

Kármán László (ügyvezető, pénzügy, adminisztráció)

A Qulto alapelve, hogy a jó partneri viszonyhoz kell a szabályozottság és a fegyelmezettség.

Ismertette a projekteket. Ezek 

-       Méliusz Juhász Péter Könyvtár - konténerkönyvtár

-       Magyar Nemzeti Levéltár - eLevéltár2

-       Digitális bölcsészeti megoldások

-       ELMS plágiumkereső - Qulto SimilR

-       OMMIK Spectrum Portál

-       Bács-Kiskun hazavár! - mobil alkalmazás

-       Balatoni Múzeum - Szelfi App Mobil alkalmazás

Pancza János

Vannak a régi (közgyűjteményi) és az új (turisztika) ügyfélkörök. Külföldi partnerek vannak a Romániában, Lengyelországban és Törökországban.

A törökországi példa a Sayisal Kitap portál, amely szépirodalmi és művészetekkel foglalkozó e-könyveket tartalmaz. Ezek részben előfizetéses, részben open access modell alapján elérhető dokumentumok.

2.előadás: Jelentés a gépházból: támogatás, üzemeltetés, felhő áttérések tapasztalatai

Lengyel Mónika - osztályvezető (Monguz Kft.)

Néhány eredményről, számokban:

2019-ben 20 migráció. Ebből 13 múzeumi, 7 könyvtári. 17 Magyarországon történt, 3 határon túl. Mindez összesen 725.000 bibliográfiai tételt vagy múzeumi leltári tételt jelent.

Beszámoló a termékfejlesztésekről.

CORVINA IKR

-       C helyett JAVA alap. (fejlődés záloga)

-       Multi-Tenant alapú szerver

-       2020-tól negyedéves verzióváltás a cél.

HUNTÉKA

-       2.0 verzió működési problémáinak megoldása.

Két új nagy partner csatlakozott a Qulto-hoz, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Szentes Városi Könyvtár

Kitűzött cél a felhő alapú szolgáltatások előtérbe helyezése. A felhő alapú szolgáltatás jellemzője például az, hogy zöldbarát, hiszen nem kell intézményenként külön szervert működtetni ez energia és gép megtakarítással jár. Valamint az, hogy nyári zárva tartás alatt a könyvtárépület teljesen lezárható, áramtalanítható., Illetve az adatbiztonság megoldott. és a frissítés egyszerűbb, nem kell a partnerintézmények rendszergazdáival egyeztetni.

3.előadás: Új mobil könyvtári szolgáltatás: a konténerkönyvtár

Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató és Vranyecz Tünde igazgató-helyettes (Méliusz Juhász Péter Könyvtár)

A TOP 6.9.2 pályázat keretein belül valósul meg, konzorciumi partnerségben a Debreceni Művelődési Központtal.

A konténerkönyvtár kialakításánál az alábbi szempontok kerültek előtérbe: az innováció, a mobilitás és a  variabilitás

Fontos, hogy a konténerkönyvtár megjelenésében “trendi”, környezettudatos - zöld,  és a debreceni célterületek között mozgatható legyen, valamint  reaktív belső térrel rendelkezzen, illetve a berendezése átalakítható (többfunkciós bútorelemek, lenyitható asztalok, a szállítás alatt lezárható polcok a rajtuk lévő tárgyak sértetlensége miatt) legyen.

Ez a projekt kiegészítő szolgáltatás, nem a könyvtárat kívánja kiváltani.

Az egyik fő cél az, hogy a könyvtári szolgáltatást olyan rendezvényekre vigyék ki, ahol nagy tömegek mozognak.

4.előadás: Qulto a zsebben: Qulto Mobil

Pancza János - igazgató (Monguz Kft.)

A Qulto mobil egyenlő olvasójegy a mobiltelefonon. Ez egy olyan applikáció, amely több katalógusban keres szűrési funkciókkal, amely hosszabbítással és előjegyzés funkcióval rendelkezik és amellyel  lehetőség nyílik egy katalógusban szereplő irodalmi-tudományos mű közösségi oldalon történő megosztására, ajánlására: “Ezt olvastam, ajánlom!”.

Fejlesztési irányok az online fizetés, az online kölcsönzés és a könyvtáron belüli navigáció, “GPS”, ami elvezet a könyvhöz a polcok között

5.előadás: Új fejlesztések a szemantikus katalógus irányába: Qulto2 Recatalog

Fülöp Endre - business analyst (Monguz Kft.)

Az előadó az OPAC3 felületét mutatta be, néhány példával szemléltetve a megjelenést és a háttérben folyó munkát.

Jellemzője, hogy  a szemantikus katalógus adott szerzőre keresve megjelenítheti a szerző fényképét, összefoglalást közöl az életrajzáról, műveinek listázása mellett, hogy a képernyő bal oldalán a nemzetközi tudományos adatbázisokéhoz hasonló szűkítési lehetőségeket találhatunk, hogy a rendszer egy képernyőn tudja listázni az adott mű összes verzióját, feldolgozását, fordítását, kiadását, stb.

A szemantikus katalógus építését illetően kezdetben kézzel készült, SQL select-ek és scriptek alapján. A fejlesztési irány a formalizálás, automatizálás, azaz a szabályszerűségek beépítése a működésbe, algoritmusok segítségével. Eddig kb. 30 ilyen szabályt definiáltak.

Itt olvasható az előadó 2018-as tanulmánya a TMT-ben a szemantikus webről és itt látható  a 2019-es előadása a témában a Networkshop konferencián.

6.előadás: A szöveghasonlóság-elemzés és felhasználási lehetőségei a plágiumkeresésben és a digitális bölcsészetben

Dr. Kiss Tamás - projektmenedzser (Monguz Kft.)

A szöveghasonlóság-keresés legfőbb felhasználási területe a plágiumkeresés. A fejlesztés alatt álló szoftver neve: Qulto SimilR

A szoftver két szöveg közötti hasonlóságot vizsgálja. A szoftver hátránya, hogy becsapható: a ragok, toldalékok, megváltoztatása esetén nem biztos, hogy felismeri a hasonlóságot, de vannak már erre vonatkozó fejlesztési irányok, vagyis hatékonysága folyamatosan nő.

Megjegyzendő, hogy a magyar nyelv esetében a becsaphatóság a nyelv bonyolult nyelvtani összetétele miatt magas, de a szoftver egyébként nyelvfüggetlen.

Az algoritmus a szöveget egységekre bontja, és a különböző egységek között keresi a hasonlóságokat.

7.előadás: KDS eredmények és tervek a múzeumi ágazatban

Sz. Fejes Ildikó - főosztályvezető (MNM - OMMIK)

KDS, azaz Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Fehér Könyv - EMMI

Nemzeti Adattár Projekt

A NAP a digitalizálási tevékenységet egy többszintű rendszerben foglalja össze, ágazati aggregátorok segítségével. A könyvtárak munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, a múzeumokét a Magyar Nemzeti Múzeum, a levéltárakét pedig a Magyar Nemzeti Levéltár irányítja.

A KDS mintaprojektje a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum közös munkája, mely során egy mozgó labor segítségével történik a műtárgyak digitalizálása.

Cél a meglévő adatok kiegészítése, feldolgozása és új tartalmak csatolása is.

A következő szempontokat kell figyelembe venni:

-       Élményszerű szolgáltatások.

-       Műtárgyak kontextusban történő értelmezése, vagyis a műtárgy legérdekesebb jellemzőinek megosztása a közönséggel.

-       KÉK - Könnyen Érthető Kommunikáció. Közérthető, minél egyszerűbb megfogalmazás, vagyis a leírás ne csak a bemutatott műtárgy tematikus szakértőinek, hanem a hétköznapi embereknek is érthető, feldolgozható legyen.

-       “Múzeumok a méltányos oktatásért” - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, SNI (speciális nevelési igényű) tanulók és fogyatékkal élő emberek múzeumi élményszerzésének elősegítése. Kulcsfogalom: infokommunikációs akadálymentesség.

Az egyik legjelentősebb projekt a MuseuMap, amely az Europeana elismert aggregátora. Itt olvasható a leírás a projektről.

A délután folyamán az előadások során bemutatott szoftvereket, szolgáltatásokat ismerhették meg és próbálhatták ki az érdeklődők.

-       Digitális bölcsészet és plágiumkereső - Dr. Kiss Tamás, Kanász-Nagy Zoltán

-       Kulturális turizmus, helytörténet, attrakciófejlesztés - Simon András, Sass-Nagy Julianna, Deák Gábor

-       Könyvtár-support - Lengyel Móni, Mátyás Melinda

-       Múzeum-support - Tóth Kornél, Tóth Hajnalka

-       Qulto Mobil - Pancza János, Erdős Zoltán
Az alkalmazás kipróbálható volt érintőképernyős eszközön.

-       Qulto2 Recatalog - Fülöp Endre

-       RFID megoldások - Udvardy-Nagy István (SmartFreq Kft.)
Újdonság: helyben használt dokumentumok regisztrációja a könyvkocsi mögött elhelyezett RFID készülékkel. Könyvvisszavevő könyvespolc, akár

-       NoTorrent/Opusnet - Németh Rita (Magyar Books in Print Kft.)

Bedekovits Tamás

(forrás: https://www.facebook.com/qultoeu/)

Beszámoló a békéscsabai “Makerspace a Békés Megyei Könyvtárban” szakmai napról

A 2019. október 28-i szakmai nap délelőttjén előadásokat hallhattunk a könyvtári közösségi terekben elhelyezett alkotóműhelyekről (makerspace), azok társadalmi hasznáról, valamint a felvezetésekben a “digitális generációk” megváltozott információszerzési és tanulási szokásairól, amiket a könyvtári szolgáltatások megújítása során figyelembe kell venni.

Délután lehetőség volt a könyvtárban kialakított két makerspace megtekintésére, a foglalkozásokat tartó szakemberek segítségével lehetőség nyílott kipróbálni az analóg és digitális eszközöket.

Dézsi János, MKE Békés Megyei Szervezetének elnöke köszöntője után Rakonczás Szilvia könyvtárigazgató elmondra, hogy a könyvtári közösségi alkotóműhely pályázati forrásból valósult meg, valamint további zöldtudatos akció volt az “Ültess fát és olvass alatta”.

Dr. Komló Csaba, Eszterházy Károly Egyetem

A XXI. századi könyvtári szolgáltatásoknak olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, melyek a fiatalabb, digitális generációk igényeinek is meg tudjnak felelni
Kutatások vizsgálják a digitális tér gyermekek fejlődésére gyakorolt hatását
Susan Greenfield agykutató a gyerekek internethasználatának hatásait vizsgálta: a Z nemzedék kommunikációs, tanulási, információkeresési szokásai sok tekintetben szignifikánsan eltérnek az előző generációkétól, ahogyan az előző nemzedékek is reagáltak az információs társadalom kihívásaira.
Az amerikai Patricia Greenfield a pedagógiai pszichológia nézőpontjából vizsgálta az internethasználat következményeit. Kiindulópontja az a meglepő, ugyanakkor paradox statisztikai tény volt, hogy miközben a vizuálisan szocializált, tévén fölnőtt amerikai gyerekek verbális intelligenciahányadosa az utóbbi években folyamatosan javult, ugyanakkor, ugyanezek rendre alulteljesítettek az egyetemi felvételiken. A megoldást a kutató abban ismerte föl, hogy a képre orientált ismeretszerzés csak az alapszókincset bővíti, de az örömszerző, élményszerű olvasás háttérbe szorulása miatt nem alakul ki az a fejlettebb, árnyaltabb szókincs, amelyet felvételi tesztek megkívánnak.
Szó esett a“Hozd ki a gyereket a digitális térből” szemléletről és az “Élményközpontú ismeretátadásról” azaz a szórakozva fejlődésről.

Kovácsné Koreny Ágnes, FSZEK főigazgató helyettes

A könyvtári terek és funkciók megfelelő összekapcsolásával lehet népszerűvé tenni egy könyvtárat a felhasználók számára.
Külföldi példa az aatvos.
Az ikonikus könyvtárépületek turista látványossággá válnak.
A közösségvezérelt szemlélet egy módja az adj teret, és a közösség megtölti funkcióval. De fontos, hogy a funkció illeszkedjen a könyvtár küldetéséhez, feladatrendszeréhez.
“Big table” - nagy asztal. Bizonyos közösségi élményekhez nem kell technológia sem, csak egy csendes, vagy éppen hangos teret kell biztosítani.

A makerspace olyan könyvtári alkotóműhely, ahol a könyvtár “az emberek kreativitását és az innovációt ösztönzi speciális eszközökkel, programokkal, foglalkozásokkal, ugyanakkor a tanulás tere is, ahol az emberek egymástól, a közös alkotás során tanulnak.” (K.K.Á.)
Azt nevezik “Piszkos tér-nek", ahol kreatív tevékenységeket lehet végezni.
Hollandiában törvénybe foglalták, hogy a közkönyvtárakban legyen makerspace.
Itt egy külföldi, környezettudatos makerspace blog, mely ötleteket ad a könyvtáraknak a saját közösségi alkótóműhelyeik kialakításában, programok szervezésében: 

Az előadás során elhangzott gondolatok részletesen olvashatóak Kovácsné Koreny Ágnes blogján, egy korábbi cikkében.

Kosecz Sándor, Életfa Kulturális Alapítvány

Az EU-ban bevett gyakorlat, hogy kollabor-kulturális élményközpontok jelen vannak a közösségi terekben.
A Békés Megyei Könyvtár és az Életfa Kulturális Alapítvány hazai projektje az első ebben a szemléletben.
Mi pontosan a Kollabor? Közösségi alkotótér, ahol szinte bármi elkészíthető pl. 3D nyomtatással, robotika és biofeedback eszközökkel. Ahogy a Facebook oldal bemutatkozásában szerepel: “A KOLLABOR természettudományos élményközpont és közösségi alkotótér az a hely, ahol tapasztalati úton fedezheted fel saját kreativitásod és tehetséged.”
Állandó csapat áll rendelkezésre a foglalkozások folyamatos lebonyolításához. A foglalkozásoknak három típusa van.

1. Analóg foglalkozások: gasztronómia, barkácsolás, varrás, könyvkötés, műanyag újrahasznosítás (környezettudatosság).
2. Digitális foglalkozások: 3D nyomtatás, robotika, programozás.
3. Vegyes foglaklkozások: helyismereti társasjáték, amelyet a Kollaborban készítettek el.

A makerspace haszna, hogy fejleszti a résztvevők kreativitását, közösségeket épít és segít a partneri hálózatépítésben.

A teljes prezentáció itt tekinthető meg. Fényképek pedig itt.

Bedekovits Tamás

EBSCO információs nap 2019

2019. május 7-én, 10 és 14 óra között került megrendezésre az EBSCO Információs napa Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában. A rendezvényben az EBSCO szakemberei mutatták be a szolgáltató legfontosabb aktualitásait és újdonságait.

Az első előadó Pavel Synek (EBSCO Information Services) volt, aki az „Újdonságok az EBSCO adatbázisaiban” című prezentációjával nyitotta a rendezvényt. Elsőként a jól ismert Academic Search Ultimate-ről beszélt, mely teljes szövegű tudományos folyóiratok, időszaki kiadványok, e-könyvek és multimédia anyagok szinte minden tudományterületet lefedő, teljes szövegű adatbázis. Rangos, a SCOPUS és a Web of Science által is indexelt folyóiratok cikkeit érhetjük el az EBSCO felületén keresztül, valamennyi földrész vonatkozásában, ezáltal globális nézőpontot biztosítva a kutatóknak.

A következő ismertetett adatbázis az MLA International Bibliography with full text volt, mely több mint 2 millió bibliográfiai tételt tartalmaz, 1921-től napjainkig. Az EbscoHoston és EDS-en keresztül is elérhető. Tartalmaz információkat a nyelv és irodalom, nyelvészet, irodalomtudomány és kritika, néprajz, dráma területén, valamennyi földrész vonatkozásában. Megtalálható benne kritikai irodalom; életrajzi információk; történelmi és társadalmi vonatkozások, válogatott linkek hiteles irodalmi honlapokhoz; szöveghű kortárs költemények, elbeszélések, színművek. A bibliográfia mellett elérhető még az MLA Directory of Periodicals és az MLA Thesaurus is.

A folytatásban az OnArchitecture-el ismerkedhetett meg a hallgatóság, amely egy 2012-ben alapított, teljesen audiovizuális archívum. Mély és átfogó képet ad a világ vezető alkotóiról az építészet területén, akik interjúk során mutatják be munkásságukat, egyfajta portréfilmekkel reprezentálják és ismertetik alkotásaikat és azok legfőbb, az alkotókra jellemző sajátosságait. Az építészet iránt érdeklődők, és az építészet valamint a mérnöki tudományok (építészet) területén tanulók fontos forrása lehet az adatbázis.

Az első prezentáció utolsó említett adatbázisa a World Politics Review (WPR) volt, ami a külpolitika iránt érdeklődőknek lehet érdekes. Célja, hogy disztingválja a tudományos és a populáris kiadványokat: heti 16-18 objektív és analitikus cikket közölnek, ezzel kiküszöbölve a tudományos folyóiratok lassúságát és a bulvár újságírás pontatlanságát. Olyan globális jelentőségű kérdésekről lehet információt találni benne, amelyek a médiában nem kapnak kellő figyelmet, így küldetése, hogy felhívja a figyelmet nemzetközi jelentőségű ügyekre.

A második előadó, Mike Petersen (The Institute of Engineering and Technology) az Inspec adatbázist mutatta be. Az Inspec jelentéstani feltérképezéssel segít azonosítani a világ kutatási trendjeit a fizika, az elektronika, a számítástechnika területein. Ebscóba integrált, minden Ebsco előfizető számára elérhető külön költség nélkül. Az információtechnológia segítségével keresési pontosságot és relevanciát nyújt a felhasználók számára. Az Inspec Analytics-re a világ legjelentősebb kutatóintézeteinek innovátorai támaszkodnak, az általa kimutatott kutatási trendek segíthetnek meghatározni a kutatási-fejlesztési irányokat. 18 millió bibliográfia rekordot tartalmaz, full text nélkül. Egy intézmény különböző névváltozatait is indexelik, így kereshetőek rövidítések, különböző nyelvek szerinti változatok szerint is. Elsődleges célja a benchmark: a saját és más intézmények tudományos teljesítmények felmérése. Nem érdemes a Scopust leváltani az Inspec Analyticsszel, mert előbbi sokkal szélesebb tudományterületet is lefed; ellenben ha az intézményünk a fizika, illetve mérnöki tudományok terén jeleskedik, akkor az Inspec Analytics a Scopusnál jóval mélyebb elemzést nyújt. Az Ebscóból nem elérhető, külön kell előfizetni rá (de nem baj, mert számunkra nem igazán releváns).

Ezt követően ismét Pavel Synek folytatta az előadások sorát, „Testre szabott E-könyvtár kialakítása” című előadásával. A könyvtár a felhasználói igények alapján is építheti e-könyv gyűjteményét: DDA, azaz Demand-driven acquistion segítségével. Lényege, hogy egy már előre előkészített gyűjteményi palettáról válogathat az olvasó, de maga a beszerzés, a vásárlás csak bizonyos események megtörténte után következik be, például ha az olvasó letölti a teljes címet/fejezetet, ha 10 percig olvassa a dokumentumot, ha 10 oldalt elolvas belőle, ha nyomtatja/elküldi/másolja a könyvet vagy egy részét stb.

Ennek értelmében az az előnyös, és maga a szolgáltató is azt javasolja, hogy ne reklámozzuk, mert könnyen generálhatunk magunknak nagy költségeket. Vásárlás után viszont a dokumentum DRM mentes, azaz nem szükséges hozzá Adobe ID, nincs lejárati idő, nem kell bejelentkezni sehova, addig érhető el a dokumentum az olvasó számára, amíg szeretné. Egy összeghatár megállapításával az EDS-ben keresett könyvek válnak a könyvtár tulajdonává, amíg a könyvtár el nem éri a keretet. Emellett új használati riportra is számíthatunk, melynek segítségével számunkra releváns statisztikát hozhatunk létre.

Stepan Petrus (EBSCO Information Services) az „EBSCO elektronikus folyóirat csomagok” ismertetésével zárta a szakmai napot. Elsőként az EMERALD-ról beszélt, amely rámutat azokra a trendekre, amelyek előmozdíthatják a gazdálkodás és menedzsment kutatását és gyakorlatát. Aktuális információkat adhat a felhasználók számára olyan, gyakorlati területeken, mint az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a mérnöki tudományok területein is – sőt, több könyvtártudománnyal foglalkozó folyóiratuk is van, pl. a Journal of Documentation. Közel 300 folyóiratot, több mint 2500 könyvet és 1500-nál is több oktatási csomagot tartalmaz.

A JAMA NETWORK PACKAGE következett, mely orvosi információk adatbázisa. A legaktuálisabb elsőrendű források kutatásokról, leírásokról, lehetőségekről, mindezt különböző formátumban, multimédia tartalmakkal.

A PROJECT MUSE egy non-profit együttműködés könyvtárak és kiadók között, lektorált folyóiratok és e-könyvek adatbázisa. Hozzáférést biztosít a digitális bölcsészet és a társadalomtudományok területén. Elektronikus folyóirat gyűjteménye széles körű kutatási igényeket támogat világszerte az egyetemi-, köz-, szak- és iskolai könyvtárakban. Vezető egyetemi kiadók könyvei és folyóiratai találhatók a források között. Tartalma 260 kiadó 400 ezer cikke és 1 millió tanulmánya és több mint 50 ezer könyve. Tizenkettő, átfedések nélküli gyűjtőkörből válogathatunk, az EISZ-en keresztül viszont nagy eséllyel csak a folyóiratok lesznek elérhetőek.

Az IEEE egy világot átfogó hálózat, melynek tagjai mérnökök, tudósok a műszaki tudományok szakértői, fizikusok és informatikusok. Általános küldetése a technológia az emberiség szolgálatába állítása. Főbb területei: telekommunikáció, mérnöki tudományok, a computerek világa, űrtechnológia, elektromos energia. Folyóiratok mellett e-könyveket is találunk az adatbázisban, utóbbiból 6 csomagot.: pl. IEEE Wiley E-books ; IEEE Wiley E-books technocommunications, MIT-PRESS, SAE International kiadványait. Kiemelkedően fontossá vált a konferenciakiadványok gyűjtése, ezek ugyanis a legfrissebb és leggyorsabban elérhető források az eredményekről – segít felkészíteni a hónapokon belül elkészülő/kiadandó új tanulmányokra is. Nyitnak az open science felé is: jelenleg 10 új arany úton haladó open access folyóiraton dolgoznak. Az IEEE Xplore röviden szólva egy jövőkutató felület: már jelen lévő és még kutatás alatt álló technológiákkal (pl. 5G, blockchain), illetve a negyedik ipari forradalom témáival (felhő, szimuláció, big data, kiterjesztett valóság, 3D nyomtatás stb.) foglalkozik.

***

A források ismertetésén túl, valamennyi előadó említést tett arról, hogy a szolgáltatások fejlesztése során hangsúlyossá vált a Z generáció (1996-2012 között születettek) tagjai számára vonzó tartalom előállítása, mobil eszközökre optimalizált felületekkel. A Z-generáció sajátos információfogyasztási szokásokkal rendelkezik, melyek legfontosabb jellemzői:

-          azonnal meg akarják kapni a keresett információt;

-          a személyes kontaktussal szemben előnyben részesítik az online kommunikációt;

-          az audiovizuális információforrást részesítik előnyben;

-          akár kettő számítógépet (pl.: notebook + okostelefon) is használnak egyszerre;

-          egy honlap maximum 1-2 oldalát látogatják meg, aztán „tovább állnak”.

A rendezvényt büféebéd melletti szakmai beszélgetés zárta.

Pintér-Tót Barbara, Bedekovits Tamás