Qulto Éves Szakmai Nap

2020. január 29.-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Qulto az idei szakma napját. 

Pancza János, Monguz Kft. igazgatójának köszöntője után Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese elmondta, hogy két oka van annak, hogy a FSZEK részéről nincs előadó a mai konferencián. Részben azért, mert  az elmúlt egy évben a FSZEK olyan kényelmi szolgáltatások stabilizálására koncentrált, mint a távfizetés és az e-mail szolgáltatások. Másrészt azért, mert 2019 év végétől az Informatika Osztálynak új vezetője van. A FSZEK új lendülettel gondolja át informatikai szolgáltatásait, és bízik abban, hogy a következő évi QULTO konferencián a könyvtár már be tud számolni az elért eredményekről.

1.előadás: Qulto beszámoló: szervezeti változások, új kollégák, ügyfelek, projektek, partnerek, eredmények, célok

Czoboly Miklós (ügyvezető; projekt, előadás, ügyfélkapcsolat) 

beszélt a közelmúltban történt változásokról. 

A fenntarthatóság miatt muszáj volt áremelést végrehajtani, amit a partnerek elfogadtak. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a teljesítménymérésre: ez a fejlesztés, support. Létrejött egy új pozíció, ez az operatív igazgató. A külföldi és belföldi partnerek szétválasztása megszűnt. Termékfelelősök kerültek kijelölésre: termék-stratégia, projekt alapú működés, tervezett és rendszeres frissítések bevezetése. A létszám: 40 fő + 30 fő a partnereknél, azaz összesen 70 fő. Megtörtént a partnerek bevonása a termékfejlesztésbe.

A következő fejlesztések valósultak meg: a Qulto komponensek, Qulto 2 komponensek, azaz a Szemantikus katalógus (recatalog), a Qulto Mobil, a Qulto Digitize, és a KDS  (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia) csomag - Városfoglaló.

Termékmátrix.

Kármán László (ügyvezető, pénzügy, adminisztráció)

A Qulto alapelve, hogy a jó partneri viszonyhoz kell a szabályozottság és a fegyelmezettség.

Ismertette a projekteket. Ezek 

-       Méliusz Juhász Péter Könyvtár - konténerkönyvtár

-       Magyar Nemzeti Levéltár - eLevéltár2

-       Digitális bölcsészeti megoldások

-       ELMS plágiumkereső - Qulto SimilR

-       OMMIK Spectrum Portál

-       Bács-Kiskun hazavár! - mobil alkalmazás

-       Balatoni Múzeum - Szelfi App Mobil alkalmazás

Pancza János

Vannak a régi (közgyűjteményi) és az új (turisztika) ügyfélkörök. Külföldi partnerek vannak a Romániában, Lengyelországban és Törökországban.

A törökországi példa a Sayisal Kitap portál, amely szépirodalmi és művészetekkel foglalkozó e-könyveket tartalmaz. Ezek részben előfizetéses, részben open access modell alapján elérhető dokumentumok.

2.előadás: Jelentés a gépházból: támogatás, üzemeltetés, felhő áttérések tapasztalatai

Lengyel Mónika - osztályvezető (Monguz Kft.)

Néhány eredményről, számokban:

2019-ben 20 migráció. Ebből 13 múzeumi, 7 könyvtári. 17 Magyarországon történt, 3 határon túl. Mindez összesen 725.000 bibliográfiai tételt vagy múzeumi leltári tételt jelent.

Beszámoló a termékfejlesztésekről.

CORVINA IKR

-       C helyett JAVA alap. (fejlődés záloga)

-       Multi-Tenant alapú szerver

-       2020-tól negyedéves verzióváltás a cél.

HUNTÉKA

-       2.0 verzió működési problémáinak megoldása.

Két új nagy partner csatlakozott a Qulto-hoz, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Szentes Városi Könyvtár

Kitűzött cél a felhő alapú szolgáltatások előtérbe helyezése. A felhő alapú szolgáltatás jellemzője például az, hogy zöldbarát, hiszen nem kell intézményenként külön szervert működtetni ez energia és gép megtakarítással jár. Valamint az, hogy nyári zárva tartás alatt a könyvtárépület teljesen lezárható, áramtalanítható., Illetve az adatbiztonság megoldott. és a frissítés egyszerűbb, nem kell a partnerintézmények rendszergazdáival egyeztetni.

3.előadás: Új mobil könyvtári szolgáltatás: a konténerkönyvtár

Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató és Vranyecz Tünde igazgató-helyettes (Méliusz Juhász Péter Könyvtár)

A TOP 6.9.2 pályázat keretein belül valósul meg, konzorciumi partnerségben a Debreceni Művelődési Központtal.

A konténerkönyvtár kialakításánál az alábbi szempontok kerültek előtérbe: az innováció, a mobilitás és a  variabilitás

Fontos, hogy a konténerkönyvtár megjelenésében “trendi”, környezettudatos - zöld,  és a debreceni célterületek között mozgatható legyen, valamint  reaktív belső térrel rendelkezzen, illetve a berendezése átalakítható (többfunkciós bútorelemek, lenyitható asztalok, a szállítás alatt lezárható polcok a rajtuk lévő tárgyak sértetlensége miatt) legyen.

Ez a projekt kiegészítő szolgáltatás, nem a könyvtárat kívánja kiváltani.

Az egyik fő cél az, hogy a könyvtári szolgáltatást olyan rendezvényekre vigyék ki, ahol nagy tömegek mozognak.

4.előadás: Qulto a zsebben: Qulto Mobil

Pancza János - igazgató (Monguz Kft.)

A Qulto mobil egyenlő olvasójegy a mobiltelefonon. Ez egy olyan applikáció, amely több katalógusban keres szűrési funkciókkal, amely hosszabbítással és előjegyzés funkcióval rendelkezik és amellyel  lehetőség nyílik egy katalógusban szereplő irodalmi-tudományos mű közösségi oldalon történő megosztására, ajánlására: “Ezt olvastam, ajánlom!”.

Fejlesztési irányok az online fizetés, az online kölcsönzés és a könyvtáron belüli navigáció, “GPS”, ami elvezet a könyvhöz a polcok között

5.előadás: Új fejlesztések a szemantikus katalógus irányába: Qulto2 Recatalog

Fülöp Endre - business analyst (Monguz Kft.)

Az előadó az OPAC3 felületét mutatta be, néhány példával szemléltetve a megjelenést és a háttérben folyó munkát.

Jellemzője, hogy  a szemantikus katalógus adott szerzőre keresve megjelenítheti a szerző fényképét, összefoglalást közöl az életrajzáról, műveinek listázása mellett, hogy a képernyő bal oldalán a nemzetközi tudományos adatbázisokéhoz hasonló szűkítési lehetőségeket találhatunk, hogy a rendszer egy képernyőn tudja listázni az adott mű összes verzióját, feldolgozását, fordítását, kiadását, stb.

A szemantikus katalógus építését illetően kezdetben kézzel készült, SQL select-ek és scriptek alapján. A fejlesztési irány a formalizálás, automatizálás, azaz a szabályszerűségek beépítése a működésbe, algoritmusok segítségével. Eddig kb. 30 ilyen szabályt definiáltak.

Itt olvasható az előadó 2018-as tanulmánya a TMT-ben a szemantikus webről és itt látható  a 2019-es előadása a témában a Networkshop konferencián.

6.előadás: A szöveghasonlóság-elemzés és felhasználási lehetőségei a plágiumkeresésben és a digitális bölcsészetben

Dr. Kiss Tamás - projektmenedzser (Monguz Kft.)

A szöveghasonlóság-keresés legfőbb felhasználási területe a plágiumkeresés. A fejlesztés alatt álló szoftver neve: Qulto SimilR

A szoftver két szöveg közötti hasonlóságot vizsgálja. A szoftver hátránya, hogy becsapható: a ragok, toldalékok, megváltoztatása esetén nem biztos, hogy felismeri a hasonlóságot, de vannak már erre vonatkozó fejlesztési irányok, vagyis hatékonysága folyamatosan nő.

Megjegyzendő, hogy a magyar nyelv esetében a becsaphatóság a nyelv bonyolult nyelvtani összetétele miatt magas, de a szoftver egyébként nyelvfüggetlen.

Az algoritmus a szöveget egységekre bontja, és a különböző egységek között keresi a hasonlóságokat.

7.előadás: KDS eredmények és tervek a múzeumi ágazatban

Sz. Fejes Ildikó - főosztályvezető (MNM - OMMIK)

KDS, azaz Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Fehér Könyv - EMMI

Nemzeti Adattár Projekt

A NAP a digitalizálási tevékenységet egy többszintű rendszerben foglalja össze, ágazati aggregátorok segítségével. A könyvtárak munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, a múzeumokét a Magyar Nemzeti Múzeum, a levéltárakét pedig a Magyar Nemzeti Levéltár irányítja.

A KDS mintaprojektje a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum közös munkája, mely során egy mozgó labor segítségével történik a műtárgyak digitalizálása.

Cél a meglévő adatok kiegészítése, feldolgozása és új tartalmak csatolása is.

A következő szempontokat kell figyelembe venni:

-       Élményszerű szolgáltatások.

-       Műtárgyak kontextusban történő értelmezése, vagyis a műtárgy legérdekesebb jellemzőinek megosztása a közönséggel.

-       KÉK - Könnyen Érthető Kommunikáció. Közérthető, minél egyszerűbb megfogalmazás, vagyis a leírás ne csak a bemutatott műtárgy tematikus szakértőinek, hanem a hétköznapi embereknek is érthető, feldolgozható legyen.

-       “Múzeumok a méltányos oktatásért” - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, SNI (speciális nevelési igényű) tanulók és fogyatékkal élő emberek múzeumi élményszerzésének elősegítése. Kulcsfogalom: infokommunikációs akadálymentesség.

Az egyik legjelentősebb projekt a MuseuMap, amely az Europeana elismert aggregátora. Itt olvasható a leírás a projektről.

A délután folyamán az előadások során bemutatott szoftvereket, szolgáltatásokat ismerhették meg és próbálhatták ki az érdeklődők.

-       Digitális bölcsészet és plágiumkereső - Dr. Kiss Tamás, Kanász-Nagy Zoltán

-       Kulturális turizmus, helytörténet, attrakciófejlesztés - Simon András, Sass-Nagy Julianna, Deák Gábor

-       Könyvtár-support - Lengyel Móni, Mátyás Melinda

-       Múzeum-support - Tóth Kornél, Tóth Hajnalka

-       Qulto Mobil - Pancza János, Erdős Zoltán
Az alkalmazás kipróbálható volt érintőképernyős eszközön.

-       Qulto2 Recatalog - Fülöp Endre

-       RFID megoldások - Udvardy-Nagy István (SmartFreq Kft.)
Újdonság: helyben használt dokumentumok regisztrációja a könyvkocsi mögött elhelyezett RFID készülékkel. Könyvvisszavevő könyvespolc, akár

-       NoTorrent/Opusnet - Németh Rita (Magyar Books in Print Kft.)

Bedekovits Tamás

(forrás: https://www.facebook.com/qultoeu/)

Információs Társadalom Parlamentje 2014

Az Informatika a Társadalomért Egyesület és az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) együttműködésével szervezett kétnapos rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom, a közgyűjtemények és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, melyen idén több mint 1100 regisztrált résztvevő és 110 előadó kezdte meg munkáját a Parlamentben. A program fókuszában az oktatás, a digitális írástudás fejlesztése, az állami elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos növekvő elvárások, valamint az informatika, mint a társadalmi felzárkózás és a gazdaságfejlesztés eszköze álltak.

Az idei Információs TársadalomParlamentje az első olyan alkalom, amikor az újraalakított kormány képviselői ismertethetik elképzeléseiket a kormányzati végrehajtás és az uniós források elosztása tekintetében.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen meghirdette a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért Programot. Előadásában részletezte, hogy ha valaki nem rendelkezik a digitális eszközök használatának készségével, nem képes a saját munkáján belül digitális módon gondolkodni, ma már nehezen talál munkát, holnap pedig egyáltalán nem fog.

„A digitális képességek kritikusak a munkaerő piaci problémák a megoldásában, akkor is, ha nem informatikai állásról van szó – arról nem is beszélve, hogy Európában közel félmillió, Magyarországon is több mint 10,000 betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik. Az egy főre jutó GDP hozzájárulása egy dedikált IKT munkahelynek ma évi 12 millió Ft, ha exportra termel, akkor 20 millió Ft, a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb. „

A megoldás: az informatikai oktatás teljes megreformálása. Nem táblázatkezelést, emailezést kell tanítani részletesen, hanem mobil fejlesztést, 3D modellezést vagy játékrobotok programozását. Ez felkelti az érdeklődésüket és interneten megoszthatják tudásukat, tapasztalataikat, evvel is növelve a majdani munkába kerülés esélyeit. Ollé Jánostól (ELTE) megtudtuk, hogy Angliában a mobilra való alkalmazásfejlesztés középiskolai követelmény.

 (Laufer Tamás előadása. forrás: ivsz.hu)

Tari Annamária pszichológus az új generációk szokásairól, tanulási metódusairól beszélt. „Az Ygeneráció könyvespolcok alatt született, de a web2-ben nőtt fel, a Z generáció a web2-ben született, de már a web3-ban (szemantikus web) nőtt fel, az alfa generáció tagjai pedig a digitális bennszülöttek, akik jelenleg még az óvodában csücsülnek, és az életterük a web4, web5 lesz.”. Éppen ezért fontos a tanítás során: a gyorsaság, az azonnali szükséglet kielégítése, illetve a vizualizáció (videók alkalmazásával, készítésével gyorsabban tanulnak). Régebben a lineáris tanulás volt a jellemző, de most a gyerekek emlékezése asszociatív módon működik. Nagymértékben képesek a megosztott figyelemre, több dologgal tudnak egy időben foglalkozni. Ezt használjuk ki! Különben az osztott figyelmüket valami másra fogják fordítani. A közösségi online tér számukra élettér. Ennek megfelelően hatékonyan, érdekesen és interaktív környezetben kell tanítani: audiovizuális mozgásos helyzetben – csoportokban – közösségi részvétellel.

(Digitális bennszülöttek)

Ehhez kapcsolódóan Rab Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológusa kiemelte: a mai fiatalok bármikor utána nézhetnek egy adott évszámnak, eseménynek, de ha hiányzik a lineáris háttértudás: nincs hova beilleszteni, nem tudják elhelyezni a kész információt.  Bevonó oktatásra van szükség, azaz játékosan kell tanítani, (gamification), gyakorlatokkal, bevonni őket alkotóként. Diákok kiszervezése kontrollált körülmények között, visszajelzéssel: dolgozni, tanítani, azaz éles gyakorlatokat teremteni. A közösségi média kihagyhatatlan, de nem az a cél. Szerinte az oktatás jövője a tablet.

„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a munkavállaló pozitív érzelmekkel megy be dolgozni és élvezi a munkáját; ahol a diák nem lóg el az iskolából és szeret tanulni, ahol az egészséges életmód napjaink szerves része. Ahol a környezet- és energiatudatos gondolkodás alapvető és élvezetes tevékenység; és ahol a digitális eszközök és az információs és kommunikációs technológiák használata egyszerű és természetes.” Ezzel a gondolatmenettel kezdte bemutatkozó előadását Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont vezető kutatója.

 (gamifikáció)

Az előadás felvillantotta a gamification, a játékos társadalom és a játékosság fontosságát a hétköznapi életben. Ebben a folyamatban van egy olyan gamifikációs tudásbázis és módszertani struktúra, mely a tudományos-szakmai minőségre alapozva, komplexen közelíti meg a játékosítás fogalomkörét, illetve felhasználási metodológiáját. Bemutatták az “ArtPlat” okostelefon és web alapú alkalmazást. Az applikáció egy olyan játékosított, oktatás- és képzéstámogató eszköz, mely segít a felhasználóknak, elsősorban a diákoknak és a képzésben résztvevő személyeknek, mellyel nyomon tudják követni saját fejlődésüket, hogy hozzáférhessenek az elsajátított tudásanyaghoz, és mindezt felhasználhassák az élet különböző területein. Zárszóként a Kutatóközpont arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy az előadás elején felvázolt pozitív világkép elérhető a játékosítás és a digitális világ által nyújtott lehetőségek integrálásával.

Az internet mint médium elkerülhetetlen és mind látványosabb térhódítása azonban lényegéből fakadóan is valós veszélyeket hordoz – elsősorban a gyerekekre nézve. Hogyan garantálhatjuk, hogy gyermekünk biztonságosan használja a világhálót? – erről beszélt Schiroky Vilmos, a Biztonságos Böngészés Program (BBP) vezetője.
 

„Játékbetegek és gépfüggők” – a médiában évekkel ezelőtt hallatszottak már olyan hangok, melyek a nem megfelelő számítógép-használat veszélyeire hívták fel a figyelmet. A BBP-t civilek hívták életre, hogy megoldást keressenek a problémára.  „Tapasztaltuk saját bőrünkön is, hogy nem tanítottuk meg a gyerekeket arra, hogy hogyan kell viselkedni az internet világában. Ez többnyire azért van így, mert a gyerekek már képzettek informatikailag, mint a szülők vagy a tanárok. Ezért elkészítettük az ajánlásunkat a biztonságosabb internethasználattal kapcsolatban úgy szülőknek, mint a gyerekeknek és a tanároknak.”

Ne aludjunk el! Egy bankkártyát sem adunk a gyerekek kezébe, mert nem tudja megfelelően használni – érvel a BBP vezetője, aki szerint talán egy generációváltásra is szükség lesz ahhoz, hogy a megtanult helyes internethasználat automatikussá váljon. Addig is segítenek a szűrőprogramok – az Európai Parlament 2009-2013-as biztonságosabb internet előirányzata is pontosan ezeken, az elveken alapul. Széleskörű összefogásra van szükség: a szülő, a tanár és mindenki részéről, aki a gyerekekkel egy kicsit is törődni akar. „Ne aludjunk el, és ne higgyük azt, hogy ez a probléma még nincs itt. Nem, ez valós, és nem vezet előre, ha azt gondoljuk, hogy ennek veszélyeivel Magyarországon nem kell számolni” – int Schiroky Vilmos.

Általában az erőszakos vagy szexuális tartalmakat megjelenítő oldalaktól szokták leginkább óvni a gyerekeket, azonban sokkal „ártatlanabbnak” tűnő oldalakon is veszélyeknek vannak kitéve az ifjak, kezdve a társkereső, vagy a közösségi oldalaktól. Az iwiwen például gyakorta a fiatalok kihívó képeket tesznek fel magukról. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adott képet és a gyakran szintén megadott telefonszámot kimásolni, és azzal visszaélni ma már nem komoly feladat. A másik nagy probléma, hogy boldog-boldogtalant bejelölnek a felelőtlen internethasználók, mert arra törekednek, hogy minél több ismerősük legyen. De ezzel adtunk egy lehetőséget egy idegennek – akiről nem tudjuk, hogy ki és mit akarhat -, hogy elkezdjen velünk szabadon kommunikálni… Az ajánlások között szerepelnek olyan alapdolgok is, mint hogy ne hagyjuk szabadon a gépet, ha be vagyunk jelentkezve. A szülők részére az egyik jó tanács, hogy kommunikáljanak a gyerekkel, alakítsanak ki olyan viszonyt, hogy ők is tudják: ha bármi történik az interneten velük, akkor nyugodtan forduljanak a szülőhöz. Ehhez csak annyi kell, hogy lássák a gyerekek, hogy a szülők igenis hajlandók odafigyelni rájuk.

A BBP honlapjáról letölthetők szóróanyagok, sőt, az otthoni felhasználóknak ingyenes a szintén letölthető szűrőszoftver használata, mely megvédi a gyerekeket a nemkívánatos tartalmaktól. Sok segédanyag is található az oldalon, például videó formájában eligazítást adnak a telepítéshez és a beállításokhoz.

A szűrőprogramnak három modulja van. Az egyik arra figyel, hogy milyen programokat lehet elindítani a gépen. A program készítői törekedtek arra, hogy minimális informatikai tudással be lehessen állítani például azt, hogy a gyerek mettől meddig milyen programot használhat, vagy mettől meddig internetezhet. A másik fontos modul a hálózatszűrő, amely akár IP- vagy URL-címek alapján is szelektál, de keresőszavakkal is, ez utóbbi esetben van is egy alapbeállítás a szoftverhez. Ez a modul például a chat-beszélgetések közben is beavatkozik, ha a szavak alapján azt észleli, hogy nem jó irányba halad a beszélgetés: először figyelmeztet, a következőnél pedig letiltja a csevegést. A harmadik az oktató modul – amelyet egyelőre nem aktiváltak, de képesek a meglévő példányok használni – automatikusan három kérdést tenne fel a gyereknek mielőtt be akar lépni az internetre – ezeket az egyszervolt.hu – val egyeztetve alakították ki. Ha a gyerek tud válaszolni, akkor bejut, ha nem, akkor olyan oldalra irányítja a rendszer, ahol el tudja olvasni a biztonságos böngészéssel kapcsolatos ajánlásokat.. „Kaptunk olyan reakciót is, hogy előbb vagy utóbb úgyis megtanulják majd a gyerekek azt az összes mintegy negyven előforduló kérdést. Erre azt válaszoltam, hogy pontosan ez a cél…” – mondja a BBP vezetője.

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora: Működő duális képzés Magyarországon című előadásában a kecskeméti modellről számolt be. Mint mondta: a vállalatok nélkül semmit sem lehet kezdeni, az intézménynek és a vállalatnak 50-50 százalékban kell együttműködnie. „A vállalat biztosítja a gyakorlati részt, ők választják ki a hallgatókat, akikkel együtt szeretnének dolgozni, és még fizetést is biztosítanak. Az intézmény emellett az elméleti tudást adja 12 héten keresztül. A hallgatók cserébe vállalják, hogy hét félév alatt befejezik a BSc-képzést” – magyarázta a rektor. Ezáltal a fiatalok motiváltak, hiszen jövedelmet kapnak, és karrierlehetőség, életpálya áll előttük. A képzésről a rektor elmondta: a kecskeméti modell 2012 szeptemberében, akkor huszonöten kezdték el, akiknek mára 20 százalékkal jobbak az átlageredményei, mint a képzésben nem részt vevő hallgatóké, sokat közülük fel is vesznek az adott vállalathoz, vagy behívják más helyekre, mivel komplex elméleti-gyakorlati tudással-tapasztalattal rendelkeznek.

„Tíz év múlva nem lesz olyan szakma, amihez ne lenne szükség digitális tudásra. A szülők és pedagógusok, akik elzárják most gyerekeiket a digitális eszközöktől, létrehozzák a tíz évvel későbbi munkanélkülieket, akik évekig küzdenek majd egy-egy pozícióért." Laufer Tamás

A nyomtatásban megjelenő tartalmak folyamatosan csökkennek. Legjobban nyomon követhető ez az újságírás területén. Inkább online felületeken olvasnak ma már. A New York Times tanulmánya szerint vége lesz a lapnak, így kattintás alapú nézettségre kell átállni. Ezen sajtóorgánum másik felmérése szerint a kinyomtatott lapot olvasva jobban emlékszünk a hírekre, mintha ugyanezt a tartalmat online felületen olvasnánk. A KSH felmérése szerint is évről évre csökken a kiadott sajtó mennyisége. A szórakoztatás felé megy el az újságírás is: a bloggerek átvehetik ezt a szerepet.

Kulcsfogalmak összefoglalva: informatika minden területen, digitális írástudás, gamification az oktatásban és a munkában, biztonságos szűrőprogramok a gyerekek védelmében, duális képzés- szakmai gyakorlat már a felsőoktatás ideje alatt, digitális tartalmak.

Amit hiányoltam: rengeteg szó esett a digitális írástudásról, informatikai fejlesztésekről, területi, képzési, kormányzati szinten, de a minőségi tartalmak eléréséről, az értékes információról, ezek megszűréséről semmi. Továbbá, hogy a gyerekek, illetve felnőttek képzése során tudatos felhasználóként értékes új tartalmak létrehozása. Erről már nem esett szó, ami pedig a könyvtárak keretében óriási lehetőség lenne. Erről a felsőoktatás se beszél, a könyvtárak, kulturális intézmények, közgyűjtemények képviselői közül igen kevesen képviseltették magukat.

2014. július 8.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)