A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyűlése

Idén július 16-18. között Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban került megrendezésre a konferencia. A megújuló vezetés – az egyesület új elnöke Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes lett – „A fejlődés dinamikája” címet választotta a három napos rendezvénynek.

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a nyitó plenáris ülésen hosszasan vázolta, miként támogatja a kormányzat a könyvtárügyet – örömmel fogadtuk azt a megjegyzését, miszerint a pedagógus bérrendezéshez hasonló előrelépésre számíthat az ország tízezer könyvtári dolgozója. Várjuk.

A plenáris ülés érdemi előadása Ciaran Talbot, Manchesteri Egyetemi Könyvtár rendszergazdájának beszámolója volt. 11 tagkönyvtár alkotja az információs hálót, a campusnak 40.000 hallgatója és 10 000 oktatója van.  . A rendszer átvilágítására külső céget bíztak meg, így elfogulatlan képet kaptak a gyengeségekről, eredményképpen az EGYSZERŰSÍTÉS-t javasolták. Ciaran Talbot bemutatta az ALMA rendszerre való áttérés nehézségeit és az új eszköz előnyeit, melynek lényege az egységes rendszer, együttműködés más intézményekkel, a könyvtárak és a felhasználók közti kapcsolat megkönnyítése, könnyített adatkezelő módszerek. A felhőben működő web-alapú felület hatékony és költségtakarékos, amely a jelen és a jövő generációjának felhasználóbarát szolgáltatásokat kínál.

A Jogi szekció több előadója járta körül az Open Access – tudományos, illetve kutatási információkhoz való szabad hozzáférés - problémáját. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és InformációsKözpont Szakinformatikai Osztály informatikus könyvtárosa a nyílt hozzáférés elméletét és gyakorlatát vázolta. Az IFLAmegfogalmazza etikai kódexében, hogy a könyvtárak feladata az open access térnyerésének támogatása, de feladata a szerzők jogainak biztosítása is. A Sherpa Romeo adatbázis, a folyóirat kiadók open access politikáit gyűjti össze. Az angol kezdeményezésnek mára 34 tagja van, akik azon dolgoznak, hogy minél több kiadó politikája legyen elérhető a tudományos kutatásban résztvevők számára.

„fully gold” – olyan open access cikkek, melyek csak és kizárólag open access cikkeket közlő folyóiratban jelennek meg. Az ilyen módon megjelenő cikkek kapcsán a felmerülő költségeket (közlés eljárási díja) a publikáló fedezi.

 „hybrid gold” – olyan open access cikkek, amelyek előfizethető, tehát főként nem open access cikkeket tartalmazó folyóiratokban jelennek meg. Ez esetben gyakorlatilag az eljárási díj kifizetésével megváltható egy adott cikkre az open access hozzáférés, tehát a kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető.

 „green”: a kiadói és szerzői szerződéseket betartva a szerző sok esetben jogosult a publikációja bizonyos változatainak intézményi/diszciplináris repozitóriumba történő elhelyezésre (Önarchiválás)

A Semmelweis Egyetem repozitóriumába az MTMT-n keresztülnyílik mód publikációk elhelyezésére. A leginkább támogatott a zöld út. A green open access közlési forma nyílt hozzáférésű tárhelyek, vagyis repozitóriumok – kutatási intézmények információ bázisa, amely begyűjti, archiválja és szétsugározza az adatokat - kialakítását és működtetését igényli. Jelen pillanatban a green open access térhódítása jelentősebb, mint a gold open access vonalé (hiszen a kiadók maguk vállalják fel a repozitóriumi archiválást, sőt saját archívumokat hoznak létre), de tagadhatatlan, hogy egyre több open access folyóirat és egyre több open access kiadó jelenik meg a piacon (pl.PloS, Biomed Central, De Gruyter Open). A Directory of Open Access Journals (DOAJ) 2002 - ben 26 open access folyóiratot listázott.  Magyarországon létrejött a Repozitórium Minősítő Bizottság, melynek tagjai az ország tudományos szakkönyvtárai.

Repozitorium közös kereső:  http://oaikereso.sztaki.hu/kereso/index.php

Kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás: http://www.sherpa.ac.uk/romeo/index.php?la=hu&fIDnum=|&mode=simple

Gerencsér Judit, a Kúria Jogi Szakkönyvtára vezetője hangsúlyozta, hogy a minél szélesebb körű nyilvánosság felé halad a tartalomszolgáltatás. A  jogtudomány területén használható Open Access oldalakra hozott számos példát:

Directory of Open Access Journal  https://doaj.org/ - 183 időszaki kiadvány, 18456 rekord és 18263 cikk

Journal of Legal Analysis http://clp.oxfordjournals.org/

Duke Law Journal http://dlj.law.duke.edu/   - teljes körűen hozzáférhető bárki számára.

Law Review Commons http://lawreviewcommons.com/      - 200 000 folyóirat

Digital Commons http://digitalcommons.bepress.com/  - amerikai keresőszoftver, az Egyesült Államokban 399 intézmény használja, 260 000 cikkhez ad hozzáférést, 76 millióan töltötték le.

Jogkódex http://jogkodex.hu/

Jogelméleti Szemle http://jesz.ajk.elte.hu/

előfizetéssel:

JeMa -Jogesetek Magyarázata http://www.jema.hu/ (Opten kidványa)

Juridica http://jog.tk.mta.hu/acta-juridica-hungarica (Akadémiai Kiadó)

Social Sience Research Network http://www.ssrn.com/en/ - társadalomtudományi adatbázis.

Index to Foreign Legal Periodicals (IFLP) https://www.law.berkeley.edu/library/iflp/

Judex to Foreign Legal Periodicals http://help.heinonline.org/libraryspecific/iflp/

World Legal Information Institute http://www.worldlii.org/

GlobalLex http://www.nyulawglobal.org/globalex/ - külföldi jogkutatás

Magyar példák:

Debreceni Egyetem Repozitóriuma

Akadémiai Könyvtár Repozitóriuma http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5

Internetes Jogtudományi Enciklopédia

http://jog.tk.mta.hu/internetes-jogtudomanyi-enciklopedia

Országgyűlési Könyvtár Szakirodalmi Adatbázisa https://www.ogyk.hu/kutatas-a-konyvtarban/bibliografiai-adatbazisok/magyar-jogi-adatbazis/

A jogi szekció előadásait hallgattam végig – más értékes előadásokról így sajnos lemaradtam. Észrevételeztem, hogy érdemes lenne a konferencia szakmai előadásaira egy helyett két napot szánni, hogy a párhuzamosságok elkerülhetőek legyenek.

Ligethy Nóra

Soproni anziksz – a helyismereti könyvtárosok szekciójából

A hely intelligenciája, az intelligencia helye — a helyismereti gyűjtemény! – ezzel a,  meglehet, kissé kacifántos, de a 46. vándorgyűlés vezérmotívumához mindenképpen illeszkedő címmel rendezte meg szekcióülését a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. A telt házat vonzó program sokszínűsége nemcsak a helyismeretnek tudományterületeken átívelő tematikai gazdagságát tükrözte, hanem azt a változatosságot is, amit a helyismereti információforrások látványos megszaporodása mutat a világhálón. Az előadások ugyanis főképp a digitalizálás eredményeit vették számba, elsősorban abból a szempontból, hogy az új elektronikus tartalmak hogyan segíthetik a könyvtárosokat a településre, régióra vonatkozó ismeretek gyűjtésében és közzétevésében, miként hasznosíthatják azokat válaszokat keresve az érdeklődők gyakran igencsak fogas kérdéseire. Hogyan építhetik be abba munkába, amivel a környéken élőket szolgálják a helyi értékek megismerésében és gondozásában, a lokális kötődés, az összetartozás érzésének megerősítésében. 

(Mándli Gyula felvétele)

A nyitóelőadást Gazda István tudománytörténész és bibliográfus tartotta Helytörténet, tudománytörténet, internet. Tájékozódás a digitalizált dokumentumok ködös világában címmel. Az alcím kritikus hozzáállást sejtetett, és valóban, a helyismereti kutatásokhoz felhasználható elektronikus publikációk számbavétele közben jócskán esett szó a tömeges digitalizálással járó felületességekről, forráskiadási hiányosságokról. A bírálat érintette a hazai könyvdigitalizálás ismert anomáliáit is: az állami források elégtelenségét, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzeszközök rossz hatásfokú, összehangolatlan felhasználását, az átfogó programok elakadását. A hangsúly azonban mégiscsak a digitális kiadványok örvendetes megszaporodására esett. Gazda István, az által vezetett MagyarTudománytörténeti Intézet munkatársainak gyűjtésére építve adott nagy ívű áttekintést a teljes műveket közreadó nagyobb hazai és határon túli magyar gyűjteményekről, tudományos intézményi portálokról és elektronikus könyvtárakról, valamint a kereskedelmi forgalomban elérhető elektronikus kiadványokról.  Bőséges példatárral szemléltette, miképp szolgálják a nagy nemzetközi projektek, köztük is elsősorban a Google digitalizálási projektje a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású idegen nyelvű alapművek internetes megjelenését. 

A következő előadást Toronyi Zsuzsanna főlevéltáros, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója tartotta Zsidó családok kutatása köz- és magángyűjteményekben és adatbázisokban címmel. A témaválasztást nemcsak, sőt nem elsősorban a Holokauszt Emlékév indokolta, hanem a családkutatással kapcsolatos közönségigény érzékelhető növekedése, ami nemcsak a helyismerettel foglalkozó könyvtárosokat számára jelent kihívást, hanem, mint az az előadásból kiderült, a levéltárosokat is attitűdváltásra, új megoldásokra sarkallta. Az élenjáró levéltárak a korábbinál jóval nyitottabb intézményekké váltak, munkatársaiknak pedig a laikus érdeklődők elvárásai, mentális szükségletei iránti empatikus, személyes törődést mutató szolgáltatói hozzáállást kell tanúsítaniuk. Különösen így van ez a felmenőik nyomát kereső hazai és külföldi zsidó származású látogatók esetében, akik a Holokauszt előtti és utáni családtöredékek közötti híd megteremtésének reményében fordulnak a közgyűjteményekhez. Az ő kiszolgálásukra Családkutató Központ létesült a Magyar Zsidó Levéltárban, iratgyűjteményi adatbázisokat hoztak létre, illetve tettek elérhetővé honlapjukon, látványraktárral, valóságos és virtuális kiállításokkal, tematikus honlapokkal, internetes közösségi megosztó felületekkel hozzák közelebb a szélesebb közönséghez is a hazai zsidóság múltjának dokumentumait. Toronyi Zsuzsanna a speciális forráskezelési sajátosságok bemutatása után számos, a könyvtárosi gyakorlatban is jól hasznosítható internetes eszközzel ismertette meg a hallgatóságot. Lendületes prezentációja azt is érzékelhetővé tette, hogy a nyilvánvaló különbségek ellenére a közgyűjtemények közötti határvonalak a közönségkapcsolatok terén egyre inkább elmosódnak. 

(Mándli Gyula felvétele)

Szünet után a vendéglátó Sopron vezető könyvtárosai vették át a szót. Horváth Csabának, a városi könyvtár igazgatójának előadása a helyismeret és természettudományok — valljuk be, méltánytalanul ritkán taglalt — viszonyára irányította rá a figyelmet. A természeti földrajz, a geológia, az őslénytan, növény- és állattan egy tájegység arculatának, történetének fontos összetevői. Az e tárgyakkal foglalkozó múzeumok, tudományos és felsőoktatási intézmények, egyesületek, továbbá a nemzeti parkok kiadványainak, honlapjainak, repozitóriumainak és egyéb adatbázisnak szakszerű bemutatása hozzájárult a helyismeret e fehér foltjának eltüntetéséhez.  

Ifjabb Sarkady Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója Sopron város történetének kutatását elősegítő internetes adatbázisok használatába avatta be a közönséget. Főképp azokat a személyes tapasztalatait osztotta meg, amit a két nagy huszadik századi világégés pusztításainak helyi szempontból még pontosításra váró részleteit tisztázása során a még kiaknázásra váró külföldi forrásgyűjteményekkel kapcsolatban szerzett.   
  

A szakmai programot délután baráti találkozónak meghirdetett, valójában egyesületi közéleti esemény követte. Az élénk eszmecserén világossá vált, hogy a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének a közös értékek megőrzése és fejlesztése érdekében megújulásra van szüksége. Az ebbe az irányba teendő első lépésekről született megegyezés jó esélyeket kínál a sikeres folytatásra. 

Sándor Tibor
(forrás: Könyvtári Levelező/lap)

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 45. Vándorgyűlése

„Szabad tudásáramlás, egyenlő hozzáférés – Könyvtárak az európai állampolgárokért”

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 45. Vándorgyűlése 2013. július 18.-20-án, Egerben került megrendezésre. Házigazdái az Eszterházy Károly Főiskola és a Bródy Sándor Könyvtár. Idén a 2014-ől kezdődő új könyvtári stratégia jegyében hangzottak el előadások három plenáris ülésen és tizennégy szekcióban, többek között jogi, helyismereti, műszaki, társadalomtudományi, tudományos szakkönyvtári, bibliográfiai, gyermekkönyvtári és zenei könyvtári szempontból. 

Az előadásokban és beszélgetésekben visszatérő téma volt az esélyegyenlőség, a digitális szakadék felszámolása, az „egész életen át tartó” tanulás segítése. Az egyenlő esély biztosítása nemzetközi előírás is, ennek jegyében Magyarországon, a legkisebb településen is elérhetővé kell tenni a digitális információkat, és megtanítani az embereket ezek írására és olvasására.

Nyitó Plenáris ülés programja

Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke nyitotta meg az ülést. Doncsev András, EMMI parlamenti államtitkár mondta el köszöntő szavait.

Kiemelte, hogy a tanulás, oktatás valamint a kutatómunka elképzelhetetlen a közgyűjtemények, így a könyvtárak nélkül, melyek hozzájárulnak az emberi erőforrások megújulásához és az ország versenyképességének növeléséhez. A nyilvános könyvtári rendszer Magyarország legnagyobb működő kulturális intézményrendszere (3717 nyilvános könyvtár). A nyilvános könyvtárak feladatai olyan fontos feladatokkal bővültek, mint az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségének biztosítása, a könyvtárhasználók segítése a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, és az „egész életen át tartó tanulás” folyamatában. A könyvtári rendszer jelenleg egyik legjelentősebb feladata a 2014-2020 időszak könyvtári stratégiájának elkészítése, amely a szakmai irányítás egyik fontos eszköze és Kormány szintű elvárás is.

Ez a konferencia remek alkalom volt sokak számára, hogy közös gondolkodások induljanak el és megfogalmazódhasson a könyvtárügy jövőképe és küldetése 2020-ig. A vitaanyag itt olvasható.

Habis László polgármester úr köszöntő beszédében Egert kedves, jókedvű, megújuló városként mutatta be.

Majd dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora köszöntötte a vándorgyűlés vendégeit. Kifejezte örömét a tekintetben, hogy a 250. jubileumi főiskolai tanév évében, egy szintén jubileumi vándorgyűlésre kerülhet sor, melynek e nagy múltú intézmény szolgál helyszínül.

Tőzsér Istvánné Géczi Andrea a BródySándor Megyei és Városi Könyvtár igazgató asszonya köszöntötte a résztvevőket és beszédében a könyvtári munka minőségi oldalát emelte ki. Elmondta, hogy a könyvtári munka sikere abban áll, hogy a kollégák elkötelezettek a tudás átadásában, a lakókörnyezet szolgálatában, az olvasáskultúra fejlesztésében.

Czeglédi László, a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum főigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Megjegyezte, hogy az idei vándorgyűlésen már inkább nem a tartalmon, hanem a közvetítésen, az egyenlő hozzáférésen és a szabad tudásáramláson van a hangsúly.

A Vándorgyűlés kisplenáris ülésén Sörény Edina, az EMMI könyvtári osztályának vezető jogtanácsosa foglalta össze a jelenlegi könyvtári stratégia megvalósulásának helyzetét. Részletesen kitért a szakma hazai és nemzetközi környezetének változásaira és ismertette a 2014-2020-as könyvtári stratégia fő célkitűzéseit. Előadásán a következők hangzottak el:

„A könyvtári stratégia céljai 2014-2020”

2008-2013

Az adott időszak eredményei:

• Minőségileg magasabb színvonalú, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító könyvtári rendszer alakult ki,
• Megvalósult a MOKKA és az ODR, egységes felületen történő hozzáférése,
• 2015-től megjelennek az ODR keretein belül a szerzői jogilag védett elektronikus dokumentumok,
• 24 órán keresztül elérhető könyvtári portál - otthonról
• Elindult Magyarország első könyvtárbusza

Nemzetközi környezetben 1.

„Európa 2020” program: intelligens és fenntartható növekedés (versenyképes gazdaság).

Nemzetközi környezetben 2.

Egyesült Királyság

• A kiválóság ösztönzése
• A könyvtárak szerepének megerősítése az olvasás, a tájékozódás és a tanulás terén,
• Hosszú távú, helyi partneri együttműködés

A könyvtári rendezvényeken 2010-ben 66.000 fő, 2011-ben 77 fő volt a résztvevők száma.

A könyvtárak küldetése, és a feladatai

• A könyvtári rendszer Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszere,
• Kiemelt feladata, hogy válaszokat adjon 
• Cél az, hogy az ország valamennyi településén minőségi közszolgáltató könyvtári ellátás váljon elérhetővé,
• A könyvtár ma Magyarországon a legfontosabb közösségépítő hely,

Jövőkép – küldetés – célok

Jövőkép 2014-2020

„A folyamatosan fejlesztett könyvtári rendszer a tudás forrásaként a társadalmi növekedés, a gazdasági fellendülés és az egyéni érvényesülés nélkülözhetetlen bázisa.”

Küldetés

1.      A könyvtár hozzájárul a nemzeti jóléthez, a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez,

2.      A könyvtár elősegíti az állampolgári jogok gyakorlását,

3.      A könyvtár közszolgáltatás, hozzáférhetővé teszi a kulturális örökséget,

4.      A könyvtár élményt és inspirációt ad,

5.      A könyvtár biztosítja a hagyományos és elektronikus dokumentumok elérését az Internet adta információs lehetőségeket, valamint a hatékony tanulásra alkalmas közösségi helyet.

Célok

• Átfogó célok: A könyvtári rendszer hosszú távú működésének fenntartása és innovatív fejlesztése.
• Korszerű, felhasználó-központú, versenyképes országos könyvtári szolgáltatások fejlesztése,
• A könyvtáros szaktudás folyamatos megújításának és elismerésének biztosítása.

Főbb célok:

• „A könyvtár, mint a kutatás, az oktatás, a képzés, az egyéni fejlődés, az élethosszig tartó tanulás eszköze, váljon a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen motorjává.”
• „A könyvtár vegyen részt a határon túli magyarság információs és kulturális ellátásában.”

„Támogatni kell az e-kultúra terjedését.”

„Törekedni kell arra, hogy az elérhető jövedelem a szakma társadalmi szükségességét és a könyvtáros szaktudását, munkájának minőségét egyaránt tükrözze.”

Eszközrendszer

·        Jogszabályi környezet

·        Uniós forrású fejlesztési támogatások

A vándorgyűlés ideje alatt szakmai kiállítás volt megtekinthető a Líceum aulájában, melynek ünnepélyes megnyitóját Czeglédi László főigazgatója nyitotta meg. Dr. Kis-Tóth Lajos, a Médiainformatika Intézet vezetője elmondta, hogy a könyvtáros szakma mellett számos más szakma is képviselteti magát a vándorgyűlésen, akik eredményes tárgyalásokkal hozzájárulhatnak a könyvtáros szakma fejlődéséhez. Dr. Kis-Tóth Lajos felhívta a figyelmet az informatikus könyvtáros képzés iránti csökkenő érdeklődésre.

A szekcióülések az Eszterházy Károly Főiskola patinás  régi könyvtártermeiben voltak megtartva.

Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

Cím: „Tudáskezelés-tudás közvetítés európai szinten: tudományos könyvtárak a tudás szabad áramlásáért - tudományos tartalmak könyvtári megközelítése”

Holl András: Meta és adat avagy a repozitóriumok minősítésének követelményei

A nyomtatott tartalmakról az elektronikusra való áttérés legalább akkora változás, mint a könyvnyomtatás bevezetése. A papír korszakban a könyvtárak tárolták, és kereshetővé tették a tartalmakat. Az elektronikus korszakban az Interneten elérhető tartalmakat az Interneten keressük.

Meta
–régen: nyomtatás – terjesztés – leírás helyben
–ma: tartalmak az Interneten, az olvasó az Interneten keres
–ma: a metaadatokat (részben) importálni lehet (amennyiben még szükség van helyi rendszerekre).

Ez talán megoldja a tételek leírásának problémáját - de ugyanakkor itt az igény a sokkal részletesebb metaadatok használatára!

Adat
–régen: nyomtatás és postázás

–ma: elektronikus tartalmaknál a költségek nem arányosak többé az olvasók számával - a szerző (a kutatás) oldaláról kell a finanszírozást megoldani.

A metaadat-készítés és a finanszírozás a kiadói oldalra kerül.

Ha a tudományos szakkönyvtáraknak nem kell többé az olvasók számára leírni a tételeket, és nem kell többé előfizetéseket kezelniük, mi lesz a dolguk? Lesz-e munkájuk egyáltalán? Lesz. Nem az olvasókat, hanem a szerzőket kell segíteniük, akik vállára nagyobb terhek kerülnek.

A repozitóriumok minősítésének követelményei

A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. Feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe.

- Repozitóriumok minősítése, auditálása - nemzetközi trend
- igény: megbízható linkek, jog tiszta dokumentumokra, megfelelő kópiákra
- igény: egyablakos ügyintézés

- tanulmány az MTMT /Magyar Tudományos Művek Tára/ számára
- Holl-Harangi-Drótos-Hoffmann: Repozitóriumok minősítése

https://www.mtmt.hu/system/files/mtak_tamop_repozitoriumok
- MTMT /Magyar Tudományos Művek Tára/ Programtanács: Repozitórium MinősítőBizottság
- minősítési protokoll (folyamatban)
- minősítési eljárás - tanúsítványok

 - interaktív folyamat, integrálódás a könyvtári minőségbiztosítás folyamatába (Könyvtári        Minőségfejlesztés)

Az Internet, a telekommunikáció robbanásszerű technikai fejlődése és elterjedése világméretű, össztársadalmi változások kialakulásához vezetett. Új korszak kezdő­dött, amelyet az információk soha nem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése jellemez. Mindenki számára felértékelődött a tudás, a korszerű ismeretek birtoklása, világossá vált az élethosszig tartó tanulás fontossága a munkaerőpiacon való érvényesülés feltételeként.

Az Intenet adta világ az átlag ember számára egyszerűbb, kényelmesebb, a rajta áramló információ könnyebben kéznél van, mint kutatni számos szakkönyvben.

De nekünk szakembereknek nagyszerű segédeszköz, bár valóban rengeteg információ található a világhálón, ám ezek hitelessége, mélysége, elérhetősége sok esetben hagy maga után kívánnivalót, nem be­szélve arról, hogy nincs minden digitalizálva, nem találhatunk meg mindent az Interneten.

Műszaki szekció

Cím: „Műszaki könyvtárak a szabad tudásáramlás fejlesztésért”

Moderátor: Nagy Zoltán (MKSZ, elnök)

Farkas István bemutatta a ZETA -könyv és dokumentum szkennereknek azt a legújabb változatát, amely könyvtáros és olvasóbarát, azaz könnyen és eredményesen használható szoftverrel rendelkezik. Külön értéke, hogy kis és közepes könyvtárakban is könnyen felállítható ún. asztali gépről van szó, amelyet különösebben nagy technikai ismeretek nélkül is jól lehet használni egyaránt az értékes régi és az új könyvek dokumentumok között.

Műszaki szekció mottója így hangzik: "A Műszaki Könyvtáros Szekció a szabad tudásáramlás szolgálatában, valamint az új könyvtári koncepcióban foglaltak szellemében feladatának tekintette az egyenlő hozzáférés biztosítását helytől és időtől függetlenül eljuttatva a tanyán, a kis falvakban vagy a világvárosokban élők számára egyaránt."

Az előadás után megnéztük a PEDROKft. kiállítási részlegét a földszinten, ahol részletes ismertetésében részesülhettünk.

Lehetőségünk volt megtekinteni a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Központi Könyvtárát.

A megyei könyvtár 1952-ben alakult a korábbi Körzeti Könyvtár és Városi Könyvtár összevonásával.
1957-ben jelenlegi működési helyén a műemlékekben gazdag belváros egyik legszebb épületében, a volt Nagypréposti palota emeleti részén nyert elhelyezést. A könyvtár gyűjteménye mennyiségileg és tartalmi összetételében is állandóan változik. Állománya közel 270.000 könyvtári dokumentummal rendelkezik.

Részlegei:

1. Fiókkönyvtárak I. Plázakönyvtár II. Felnémeti Fiókkönyvtár III. Felsővárosi Fiókkönyvtár
2. Zenei gyűjtemény
3. Helyismereti gyűjtemény / a helyismereti dokumentumok tervszerű gyűjtése a könyvtár alapításától kezdve, 1952 óta folyik

4. Közigazgatási szakrészleg / Közigazgatási szakkönyvtár nyilvános könyvtár. A könyvtár gyűjtőkörébe elsősorban a közigazgatási, jogi és közgazdasági témájú könyvek tartoznak.
5. Idegen nyelvi szakrészleg / a nyelvtanuláshoz nyújt könyvtári hátteret. EBSCO, EU
6. Információs Pont - 5 nyelven (angolul, görögül, franciául és spanyolul) tájékozódhat az Európai Unióval kapcsolatos fogalmakról, kérdésekről. Goethe Institut Budapest, Gateway UK
7. Galéria
   
   

A könyvtár tagja az OrszágosDokumentumellátó Rendszernek. Feladatuk beszerezni és feldolgozni azokat a könyveket, amelyek a rendszer elvárásainak megfelelve a könyvtárközi kölcsönzést szolgálják.

Munkájuk célja, úgy alakítani a Bródy Sándor Megyei és Városi könyvtár valamint a mozgókönyvtári ellátásban részesülő könyvtárak állományát, hogy azok megfeleljenek a mai gyorsan változó világunk követelményeinek, a használók differenciált igényeinek. A feldolgozó munka során olyan adatbázis kialakítását és folyamatos gondozását tekintik céljaiknak, ami korszerű szolgáltatásként a felhasználók sokrétű tájékoztatását segíti.

Szolgáltatásaikból csak néhányat említenék:

• Regisztráció, beiratkozás
• Tájékoztatás
• Helyben-használat
• eMagyarország Pont Könyvtáruk részt vesz az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatásban. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja folyamatosan biztosítja az információs anyagot, amely magyar és idegen nyelvű, ingyenes és fizetős kiadványokat is tartalmaz. EU-s anyagok CD-n és Interneten!

• Szofi Pont /A Szofi Pont a könyvtáruk olvasótermében elhelyezett, internetes kapcsolattal, jegyzetekkel, tankönyvekkel ellátott tanulósarok. A regisztrált könyvtárhasználók számára biztosítjuk egyéni felkészülés formájában amerikai /CIT/, magyar állami /OKJ/ és európai uniós /ECDL/ alap-, közép- és felsőfokú informatikai szakképesítések megszerzését.
• Számítógépes szolgáltatások
• Online adatbázisok (EBSCO, NAVA, MTI)
• Hangoskönyvtár
• Házhozszállítás
• Reprográfiai szolgáltatások
• Számítógépes szolgáltatások
• Internet tanfolyam
• Könyvtári foglalkozások
• Térítéses szolgáltatások:

Ø  könyvtárközi kölcsönzés

Ø  DVD kölcsönzés

Ø  adatmentés számítógépről CD-re, DVD-re

Ø  fénymásolás, nyomtatás a szerzői jog szabályainak betartása szerint
szkennelés rendelése

Vándor-regény / „Gárdonyi könyv vagyok! Kérlek, vigyél magaddal! Olvass el, és engedd, hogy mások is rám találjanak!”

Tehát, keress fel egy Gárdonyi pontot! Fogj meg egyet, írd be a könyv első oldalán levő kártyára a dátumot, a neved, s a véleményed, ha van. Ha kész vagy, elolvastad, vidd vissza a könyvet egy másik Gárdonyi-pontra, ahol újabb kötetek várnak rád! Ossz meg a Facebok oldalán.

„Tíz könyv közül mindig találunk egyet, amely mind e tíznek az árát megéri. S egy másikat, amely a következő tíz könyvnek az árát is előre megadja.”                     (Gárdonyi Géza)

A következő évi könyvtáros-vándorgyűlés helyszíne Sopron lesz. Tompáné Székely Zsófia, a Nyugat-magyarországi EgyetemKözponti Könyvtárának főtanácsosa invitálta a résztvevőket, hogy jövőre sok szeretettel vár mindenkit.

Székelyné Zombory Piroska
tájékoztató könyvtáros