13. Infotér Konferencia,

 

A 13. Infotér Konferencia, Magyarország egyik legnagyobb infokommunikációs rendezvénye sikeresen megrendezésre került október 18-19.-én Balatonfüreden.  A legújabb technikai újdonságok mellett olyan aktualitások is helyt kaptak, mint az élelmiszer- és energiaválság, az űrtechnológia vagy a kibervédelem.  

A gazdaságban egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra, a felhasznált anyagok újrahasznosítására, az ökológiai lábnyom csökkentésére.  

 

A Space & Defence névre keresztelt 0. napon a következő előadók tartottak a saját szakterületüket érintő előadásokat:

A Külgazdasági és Külügyminisztériumból dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit. Ferencz Orsolya az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. A terület önálló stratégiával rendelkezik, kulcsfontossággal bír a 21. századi gazdaságban, tudományban és biztonságpolitikában. 

 

Dr. Sárhegyi István, a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke arról beszélt, hogy miért fontos most „felébredni”, és „befektetni” az űrtechnológiába? 

A műholdas infrastruktúrák alkalmazásával lehet kommunikálni, navigálni, illetve Föld- megfigyelni. Azt mondhatjuk, hogy a 21. században az űripar, és maga az űrtávközlés is, mint annak része, kritikus infrastruktúra, és ebbe szükséges minden államnak, és akár magán befektetőnek is befektetni, mert ez a jövő! 

A HonvédelmiMinisztériumból Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter beszélt a következőkről: 

A digitalizációs technológia fejlődésével a világ alapjaiban megváltozott, a különböző nemzetiségek által gyártott drónokat már számtalan célra használják világszerte. A honvédelmi miniszter áttekintette a Magyar Honvédség rendszerváltás óta eltelt három évtizedét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország NATO-csatlakozását követően sokáig csak egy tudatosan leszerelt, eszközeitől megfosztott, de létszámában igen csekély haderőt tudott felmutatni. Előadásában kitért az új innovációs technikaként jellemzett dróntechnológia nélkülözhetetlennek bizonyuló fejlesztésére, valamint a kommunikáció fontosságára is.

 

Az idei Infotér Konferencián három panelbeszélgetés is a kiberbiztonság köré épült:  

 

• kiberdiplomácia, 
• a kiberbiztonság állami feladatai,  
• és az IT-biztonságot szolgáltató cégek piaci felelőssége. 

Kiberbiztonság, kibervédelem…

A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő összekapcsolt elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információ formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti. 

Kibertámadások eszköztára:

• Rosszindulatú programok, olyan szoftverek, amelyeket a számítógépek károsítására hoznak létre, 
• Zsarolóvírusok, olyan szoftverek, melyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az eszközökön lévő adatokat, azért, hogy pénz húzzanak ki a tulajdonostól, 
• „Honlaprongálás”, tudni kell, hogy sokszor nem emberek követik manuálisan, hanem egy káros kód söpör végig a sebezhető weboldalakon, 
• Adathalász tartalom: kétféle lehet, az első amikor a véletlenszerű elv alapján, szelektálás nélkül valaki adataihoz hozzáférnek, a másik pedig amikor a célzott adahalászat van, amelynek során csak bizonyos szempontok szerint kiválasztott személyek adatait veszik célba. 
• Elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás (DDoS) A szolgáltatásmegtagadással járó támadás, más néven túlterheléses támadás, ill. az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése. 

A kiberhadviselés 

• államok vagy terrorista csoportok, akár hekkercsoportok bevonásával 
• diszruptív vagy destruktív céllal indítják egy vagy több ország 
• létfontosságú infrastruktúráinak 
• ipari, gazdasági, egészségügyi szektorainak 
• valamint védelmi ágazatainak számítógépes és infokommunikációs rendszerei ellen 

 „Evolúciós” lépesek: 

• 1982. Az első kibertámadás: „az amerikai titkosszolgálatok szándékosan vezettek volna be egy hibát a transz-szibériai gázvezeték kezelésére szolgáló kanadai szoftverbe, ami súlyos robbanást okozott egy lakatlan területen.” 
• 2007. Az első „igazi” kiberháború  
• 2008. Első „bibrid” háború 
• 2011-12. Fizikai infrastruktúra támadása: „2011 szeptemberében számítógépes támadások hullámát rendezték Japánban, különösen a kormányzati weboldalak ellen.”  
• 2015. Kritikus infrastruktúra támadása: „A Tv5 Monde olyan számítógépes támadás áldozata lett, amelynek eredményeként leállt a műsorainak sugárzása.”
• 2019. Fizikai ellencsapás kibertámadásra „Az Egyesült Államok kibertámadásokat indított Irán ellen.”

Magyar Távközlési Piac számokban 

 

• Vezetékes telefon (2 715 539 db) 
• Vezetékes internet (3 172 515 db) 
• Televízió (3 529 888 db) 
• Mobil (SIM) 13 305 646 db 

Az esti Infótér díszvendége, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, előadásában a következők hangzottak el.

A téma mindenkit érdekelt, hogy mikor juthatunk - a minket megillethető - az uniós helyreállítási alaphoz. A legfőbb cél, hogy a Covid és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború miatt megtépázott gazdaságunkat felpezsdítsük! Legyünk optimisták, hogy mindez sikerül. Szóval továbbra is az a cél, hogy Magyarország megszerezze az uniós forrásokat.

Az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne.

2023-ban az egy főre jutó GDP 2,6 %-kal magasabb lesz a kevésbé fejlett régiókban.

Fenntartható fejlődési célok a következők:

A fenntarthatóság feltétele, hogy optimalizáljuk erőforrásaink kihasználását és csökkentsük a környezetünket terhelő hulladékot. 

Az első napon beszédet mondott: 

 

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere

 

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke A kerekasztal-beszélgetések között helyt kaptak a következők:   az 5G hálózatok terjedésének kérdése,  a legújabb technológiai innovációk,   a mesterséges intelligencia terjedése,   a digitális oktatás témája,   az E-egészségügy (EESZT).

Vágujhelyi Ferenc, a MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, az NHIT (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) és a NAV elnöke 

Vágujhelyi Ferenc az informatika világából jött, előtte a Nyugdíjfolyósító Intézet elnöke volt. Nagy reményt fűz a Mesterséges IntelligenciaMunkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, az adatelemzés területén. 

Könyvtárunk a jövőben szívesen megkeresné Vágújhelyi Ferencet, hogy egy előadás keretében megossza velünk a NAV-ban folyó tevékenységekről a tudnivalókat. Ismeretségünk folytán a felkérés nem reménytelen.

A Microsoft évek óta az egyik fő támogatója a rendezvénynek, ahol az üzleti élet és a kormány döntéshozói közösen keresnek válaszokat korunk legnagyobb kihívásaira: idén egyebek mellett arra, hogy a technológia miként segíthet minimalizálni a jelenleg kibontakozó válság okozta károkat.  

Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a jövő- és válságálló szervezeteknek elsősorban rugalmasaknak kell lenniük, és az adattechnológiára támaszkodva a lehető legpontosabb előrejelzésekkel kell rendelkezniük saját piacuk változásait illetően.

„A válságok arra tanítanak meg bennünket, hogy nemcsak a jólétünk függ a digitalizációtól, hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészülni a kiszámíthatatlan helyzetekre. A felhőinfrastruktúrák olyan robosztus, ugyanakkor kimagaslóan rugalmas rendszerek, amelyek a legköltségtakarékosabb, a legkönnyebben menedzselhető, a legjobban skálázható és a legbiztonságosabb megoldást kínálják az alkalmazkodásra. A méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználva egy olyan hatalmas felhőinfrastruktúra, mint amilyennel a Microsoft rendelkezik, a jelenlegi energiaválság kezeléséhez és a fenntartható működés kialakításához is hathatós segítséget nyújt a vállalatoknak.”

 

Forrás: https://news.microsoft.com/hu-hu/2022/10/20/nemzeti-szuverenitas-mar-a-felhoben-is/

 

Energiaválság, fenntarthatóság, digitalizáció – A digitalizáció által adható megoldások

A kerekasztal-beszélgetést és a vitaindítót, Karászi Zoltán moderálta. A beszélgetés résztvevőitől elsősorban a mostani helyzetre vártunk gyakorlati megoldásokat. Az energiaválságot nem csak az ipar, de a magyar háztartások is megérzik sajnos!

Első körben Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkárt, a Technológiai és Ipari Minisztériumból kérte fel, hogy szóljon hozzá a témához, aki a következőket említette:

A Nemzetközi Energiaügynökség elnöke Brüsszelben a legutolsó tanácsülésén azt nyilatkozta, hogy nem a mostani 2022/23-as telünk lesz nehéz, hanem a jövő év tele, ami még nehezebb lesz. Alapvetően kb. 2-3 évig még egy gázhiány várható egész Európában.  

Tehát alapvetően az orosz import lecsökkenése az egyik fő oka annak, hogy ez a helyzet kialakult. Korábban 40%-os import részesedése volt orosz földgáznak Európában és ez most lecsökkent 9% alá. Ezt a jelentős mennyiséget kell pótolni. Vagy „vezetékes” oldalról, vagy „LNG” oldalról.  

„A földgázzal való kereskedés kétféle  módon lehetséges: gáz halmazállapotban vezetéken keresztüli szállítással, vagy LNG (Liquefied Natural Gas, azaz cseppfolyósított földgáz) tengeri úton történő szállításával.

Forrás: LNG

LNG oldalról idáig azért tudtuk pótolni, mert Kínában recesszió van. Mit jelent a recesszió? „A recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a kibocsátás, a gazdasági visszaesés (a GDP) a korábbi időszakhoz képest.” 

Tehát a kínai piac nem tudott annyit felszívni annyi energiát, viszont Kínában gazdasági fellendülés várható a következő évre.  

A szomszédban az orosz-ukrán háború, ki tudja még meddig, a koronavírus-járvány újabb x-edik hulláma, a magas nyersanyag árak és sorolhatnánk tovább, ezek mind-mind együttesen növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban.  

Hogy néz ki Magyarország ebben a helyzetben? Magyarország jól felkészült, szerencsére az infrastrukturális összeköttetéseink az elmúlt 10-15 évben megépültek a környező országban. Mostanra látszik, hogy milyen jó stratégiai döntés volt a déli-gázfolyosót megépíteni, mert most Ukrajnát elkerülve folyamatosan hozzájutunk a földgázhoz a Gazprom oldaláról.  

Magyarország gáztárolói a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkeznek az Európai Unión belül. A hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége október 17-e reggelén 78%-os volt.

A többi hozzászóló, a gazdaság és az informatika területéről érkezett, és értékes gondolatokat vetettek fel:

• Jamniczky Zsolt, vezérigazgató-helyettes, EON Hungária Zrt
• Alkér Zoltán, infrastruktúra vezérigazgató-helyettes MVM Zrt 
• Rehus Péter, IBM Hungary 
• Poór Károly, vezérigagató, Dataxo Group Zrt. 
• Solymosi Tamás, energetikai szakértő, NFFKÜ (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség) Zrt 
• Vasas Gyula, informatikai igazgató, MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. 

Zárszó:  

A digitalizáció és a villamosítás kombinációja tudná közelebb vinni a világot a 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi célokhoz. 

Mivel az energiaigény világszerte várhatóan háromszorosára nő a következő 30 évben, létfontosságú, hogy a villamosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság felgyorsítása érdekében már most bevessük a rendelkezésre álló összes technológiát. 

A válság arra kényszeríti Európát, hogy az eddiginél gyorsabban álljon át az alternatív energia használatára. Erre jó példa a balti államok megállapodása, hogy 2030-ig hétszeresére növelik a tengeri szélenergiát. 

A szélenergia hasznosításának az árnyoldala, hogy 20 év után már nem tudja hozni azt az eredményt, amit korábban, lelassult. Nem termeli már azt a hasznos energia mennyiséget, és ha elbontásra kerül, ezáltal nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, ami egy újabb problémát vet fel.

 

 

A következő és egyben az utolsó „panelbeszélgetés” címe:

 

„ Programozd a jövőd – a projekt eredményei és eszköztára az IT szakemberhiány csökkentésére”

 

Mit hoz a jövőd? A világ a digitalizáció felé száguld - vitathatatlan, hogy a COVID járvány jelentős előrelépést hozott az oktatás digitalizálásában. 

A kutatások is kimutatták, hogy nagyon sok informatikus hiányzik, kicsit tágíthatjuk a teret, még több digitális tudással rendelkező ember hiányzik. Az informatika pedig egy húzó ágazat lehet.  

Minden egyetemen úgy jöjjön ki bármilyen végzettségű hallgató, hogy a szakmájához tartozó digitális tudással felvértezve a legmodernebb eszközök és tudás anyag ismeretében és hasznosításával jöjjön ki a nagybetűs Életbe! - hangzott el

 

E- Egészségügy – Informatikai Rendszer háziorvosoknak

miniHis

 

A Belügyminisztériumból Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár a következőkről számolt be:

A Covid járvány alatt még inkább felértékelődtek a telemedicinális lehetőségek, de valóban ez a jövő?  Valóban nem szükséges már az orvosnak és a betegnek egy helyen tartózkodni az ellátáshoz?

A személyes találkozás létét nem szabad megkérdőjelezni, mivel sokszor ilyenkor derülnek ki a tűnetek alapján megbízhatóan a végső diagnózis. Az orvos-beteg kapcsolatban is megkerülhetetlen a személyes kontaktus.

 

Járóbeteg Irányítási Rendszer  

Beosztás: EESZT Központi erőforrás-tervezés és erőforrás-publikáció 

Előjegyzés:  

• Állampolgári mobil- és webes tájékoztatás 
• EESZT időpontfoglaló 
• Rendelési idő-karbantartás  

Betegfelvétel: lokális betegfogadó és betegirányító rendszer 

Vizsgálat: ellátás értékelő, kihelyezett tableten és az EESZT LakosságiPortálon 

 

e-MedSolution 

• Kórházi információs rendszer 
• Teljes mértékben webes alkalmazás 
• aktuális jogszabályoknak, GDPR előírásoknak és EESZT-nek való megfelelés 
• Szofisztikált, többszintű jogosultági rendszer 
• Magasfokú paraméterezhetőség /felületi: rendszer/osztály/felhasználói szint) 

 

A Trans Europe Zrt . kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait

 

A Magyar Posta, az OTP és a Kormányablakok használnak "csúcs" típusú aláírópad-ot, mellyel megkönnyítik az ügyfélszolgálati munkát.

A könyvtár részére is hasznos lehet ilyen eszköz használatát bevezetni az adminisztrációs munkát segítve.

 

A Trans Europe Zrt .kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait! 

·         Wacom STU 540:

Ez a kütyü 5 collos, mely nagy felbontású képernyővel és fedőüveggel rendelkezik. A csatlakozási lehetőségek széles skáláját kínálja. 

·         Wacom DTU 1141B:

Ideális ügyfélszolgálati "kincs", a dokumentumok megtekintéséhez és az aláíráshoz. Full HD kijelzős. Kiváló titkosítási képessége és alacsony fogyasztása teszi népszerűvé.

·         Wacom STU 430

Vékony formatervezett, lapos felülettel rendelkező aláírótábla. 4 és fél collos. Megfelelő méretű az aláírások fogadására. 

 

Fenntartható fejlődési célok

 

Az Infótéren való részvétel nagyon hasznosnak bizonyult, számos új problémát és a megoldásásukat ismerhettük meg.

 

Székelyné Zombory Piroska

 

 

Kibertér Konferencia 2012 : az internet tükrében

 

Október 4-5-én rendezték meg a Millenáris Parkban, az év egyik legkiemeltebb szakmai és diplomáciai eseményét, melyen több mint 600 nemzetközi kormányzati, vállalati, tudományos és civil résztvevő három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, ifjúsági fórum és innovációs kiállítás keretében találkozhatott, és vitathatta meg a legújabb trendekkel, fejlesztésekkel, kapcsolatos kérdéseket az IT szektor jövőbeni feladatait, lehetőségeit. 

Nincsenek véletlenek: az egykori Csodák Palotája adott otthont „A gyerekek az interneten” elnevezésű műhelyvitának, mely gyerekkönyvtárosként leginkább érdekelt. Házigazdája Edvi Péter a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek meg kell tanulni felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat.

Krasznay Csaba IT biztonsági tanácsadó a kiberbűnözésről és a hackerekről tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyermekek az interneten könnyen kapcsolatba kerülhetnek jól szervezett csoportokkal, de nem érzik a tetteik súlyát, és aztán a rendőrség őket kapja el, "ők viszik el a balhét".

A hackerek általában nagyon fiatalon (10-15 évesen) kezdik meg tevékenységüket, így nem tudják felmérni tetteik súlyát, hogy milyen bűncselekményt követnek el egy-egy hackertámadással. Az előadó a modern kor gyerekkatonáinak nevezte ezeket a fiatal hackereket, akiket megtévesztenek, kihasználnak a szervezetten működő kiberbűnözők.

Krasznay Csaba előadásához kapcsolódott Buherátor, az "etikus hacker", aki a honlapok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta és illusztrálta, hogy minimális informatikai ismeretek is elégségesek ahhoz, hogy egy gyengén védett honlapot valaki feltörjön és változtatásokat végezzen rajta, akár 5 perc alatt, vagy mesterségesen hozzon létre túlterhelést.

A megfelelő családi háttér, ahol a szülőktől megtanulhatják a tudatos médiahasználatot, ez az alap. Ha a gyerek egyedül marad a gép előtt, akár egy órára, már veszélyes lehet, ha ez rendszeresen megtörténik, könnyen elveszíthetjük a közvetlen kapcsolatot velük. A szülők, az iskola és a társadalom egyaránt felelős a fiatalok internetes bűnözéssel kapcsolatos tájékozatlanságáért, ezért megfelelő oktatásra, valamint olyan közösségi színterekre lenne szükség, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatnák, illetve jóra tudnák használni tudásukat ("pozitív hackerek" lehetnének).

Cornelia Cutterer a Microsoft szabályozási politikáért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az élet megváltozott az iskolában, otthon, a szabadidőben, az emberi kapcsolatokban. Különböző országok internetezési szokásait hasonlította össze, többek közt a háztartásokban található internetes lehetőségeket, egy főre jutó mobiltelefonok arányát. A szülői kontroll az internetezés esetén általában 30-40% között mozog. Kínában a legmagasabb, 69%. A legfontosabb a folyamatos tanulás és párbeszéd gyerek és szülő, és pedagógus között.

A konferenciával egyidejűleg ifjúsági fórumot is rendeztek, melyen több mint félszáz 17 és 25 év közötti magyar és külföldi fiatal beszélgetett, vitatkozott a kibertér nyújtotta lehetőségekről és veszélyekről, továbbá arról, hogy miként járulhat hozzá az internet az online munkahelyek teremtéshez, hogyan támogatják a közösségi hálózatok az emberi jogok érvényesülését és a demokratizálódást, és mit tehetnek az emberek a saját online biztonságuk növeléséért.

Avar Zoltán, aki szintén részt vett a fórumon, beszámolt róla hogy a délutáni program keretében négy csoportban kidolgoztak egy-egy javaslatot, melyet aztán 3-5 percben a főrendezvényen a konferencia összefoglalásaként a résztvevő döntéshozók számára prezentáltak az önkéntes jelentkezők. Az emberi jogi workshop folyamán egyöntetűen arra az álláspontra jutottak, hogy az internethez való hozzáférés olyan előny, hogy ennek hiánya, azaz a digitális analfabétizmus olyan mértékű hátrányt jelent, hogy szabadságában korlátozódik az egyén (minden emberi jog sérülhet), így mind nemzeti mind nemzetközi téren az internethez való egyenlő hozzáférést biztosítani kell minden fiatal számára. Azoknak pedig, akik a fejlett világban felnőve napi szinten használják a netet, elő kell segíteni a digitális tudatosság fejlesztését. Ennek három szintjét azonosítottuk, egyrészt nemzetközi szervezeteknek az internethasználat jó példáit kell terjesztenie (pl. az oktatás területén), a nemzeti kormányok feladata, hogy a digitális analfabétizmust visszaszorítsa. Egyéni szinten a lokális közösségi önszerveződést kell előmozdítani, mely az internet veszélyeinek (anonimitás, visszaélés) csökkentését mozdítja, elő tapasztaltok cseréje (megbízható információ) útján.

Élénk vitát váltott ki a gyűlöletbeszédek kapcsán az internet szabad vagy korlátozott használati lehetősége, és a szülői kontroll az internethasználat tükrében. A legfontosabb kérdés, hogy az ITC Dubaiban esedékes ülésén milyen fejlemények várhatóak, ugyanis ha ez a szervezet arról dönt, hogy egyes országok megadóztathatják majd a tartalomszolgáltatókat, akkor az internet már nem összeköt mindenkit (egyenlően), hanem a nemzeti kormányok szerint meghatározott tartalom lesz csak elérhető (ingyen). Ez ahhoz vezethet, hogy az interneten újratermelődik majd az a szétválasztás, amely a valóságos társadalomban is jelen van, vagyis bizonyos réteg, a gazdagok elérhetnek minden információt, a szegények pedig nem juthatnak hozzá.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter által rendezett, Cybershow kiállítással egybekötött versenyen 23 magyar fejlesztőcsapat mutatkozhatott be a hazai és nemzetközi szakmai és politikai elitnek. A kiállítók által bemutatott projektek közül egy szakpolitikusokból, sikeres cégvezetőkből és befektetőkből álló 7 tagú zsűri választotta ki az üzleti és technológiai szempontból legígéretesebbet, valamint a közönség is megszavazhatta az általa legjobbnak ítélt előadást és fejlesztést.

A konferenciát élőben közvetítették a rendezvény hivatalos honlapján. További részletes információk a honlapon találhatók.

 

 (Itt tekinthető meg Hillary Clinton videóüzenete.)   

Dienes Éva