A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyűlése

Idén július 16-18. között Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban került megrendezésre a konferencia. A megújuló vezetés – az egyesület új elnöke Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes lett – „A fejlődés dinamikája” címet választotta a három napos rendezvénynek.

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a nyitó plenáris ülésen hosszasan vázolta, miként támogatja a kormányzat a könyvtárügyet – örömmel fogadtuk azt a megjegyzését, miszerint a pedagógus bérrendezéshez hasonló előrelépésre számíthat az ország tízezer könyvtári dolgozója. Várjuk.

A plenáris ülés érdemi előadása Ciaran Talbot, Manchesteri Egyetemi Könyvtár rendszergazdájának beszámolója volt. 11 tagkönyvtár alkotja az információs hálót, a campusnak 40.000 hallgatója és 10 000 oktatója van.  . A rendszer átvilágítására külső céget bíztak meg, így elfogulatlan képet kaptak a gyengeségekről, eredményképpen az EGYSZERŰSÍTÉS-t javasolták. Ciaran Talbot bemutatta az ALMA rendszerre való áttérés nehézségeit és az új eszköz előnyeit, melynek lényege az egységes rendszer, együttműködés más intézményekkel, a könyvtárak és a felhasználók közti kapcsolat megkönnyítése, könnyített adatkezelő módszerek. A felhőben működő web-alapú felület hatékony és költségtakarékos, amely a jelen és a jövő generációjának felhasználóbarát szolgáltatásokat kínál.

A Jogi szekció több előadója járta körül az Open Access – tudományos, illetve kutatási információkhoz való szabad hozzáférés - problémáját. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és InformációsKözpont Szakinformatikai Osztály informatikus könyvtárosa a nyílt hozzáférés elméletét és gyakorlatát vázolta. Az IFLAmegfogalmazza etikai kódexében, hogy a könyvtárak feladata az open access térnyerésének támogatása, de feladata a szerzők jogainak biztosítása is. A Sherpa Romeo adatbázis, a folyóirat kiadók open access politikáit gyűjti össze. Az angol kezdeményezésnek mára 34 tagja van, akik azon dolgoznak, hogy minél több kiadó politikája legyen elérhető a tudományos kutatásban résztvevők számára.

„fully gold” – olyan open access cikkek, melyek csak és kizárólag open access cikkeket közlő folyóiratban jelennek meg. Az ilyen módon megjelenő cikkek kapcsán a felmerülő költségeket (közlés eljárási díja) a publikáló fedezi.

 „hybrid gold” – olyan open access cikkek, amelyek előfizethető, tehát főként nem open access cikkeket tartalmazó folyóiratokban jelennek meg. Ez esetben gyakorlatilag az eljárási díj kifizetésével megváltható egy adott cikkre az open access hozzáférés, tehát a kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető.

 „green”: a kiadói és szerzői szerződéseket betartva a szerző sok esetben jogosult a publikációja bizonyos változatainak intézményi/diszciplináris repozitóriumba történő elhelyezésre (Önarchiválás)

A Semmelweis Egyetem repozitóriumába az MTMT-n keresztülnyílik mód publikációk elhelyezésére. A leginkább támogatott a zöld út. A green open access közlési forma nyílt hozzáférésű tárhelyek, vagyis repozitóriumok – kutatási intézmények információ bázisa, amely begyűjti, archiválja és szétsugározza az adatokat - kialakítását és működtetését igényli. Jelen pillanatban a green open access térhódítása jelentősebb, mint a gold open access vonalé (hiszen a kiadók maguk vállalják fel a repozitóriumi archiválást, sőt saját archívumokat hoznak létre), de tagadhatatlan, hogy egyre több open access folyóirat és egyre több open access kiadó jelenik meg a piacon (pl.PloS, Biomed Central, De Gruyter Open). A Directory of Open Access Journals (DOAJ) 2002 - ben 26 open access folyóiratot listázott.  Magyarországon létrejött a Repozitórium Minősítő Bizottság, melynek tagjai az ország tudományos szakkönyvtárai.

Repozitorium közös kereső:  http://oaikereso.sztaki.hu/kereso/index.php

Kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás: http://www.sherpa.ac.uk/romeo/index.php?la=hu&fIDnum=|&mode=simple

Gerencsér Judit, a Kúria Jogi Szakkönyvtára vezetője hangsúlyozta, hogy a minél szélesebb körű nyilvánosság felé halad a tartalomszolgáltatás. A  jogtudomány területén használható Open Access oldalakra hozott számos példát:

Directory of Open Access Journal  https://doaj.org/ - 183 időszaki kiadvány, 18456 rekord és 18263 cikk

Journal of Legal Analysis http://clp.oxfordjournals.org/

Duke Law Journal http://dlj.law.duke.edu/   - teljes körűen hozzáférhető bárki számára.

Law Review Commons http://lawreviewcommons.com/      - 200 000 folyóirat

Digital Commons http://digitalcommons.bepress.com/  - amerikai keresőszoftver, az Egyesült Államokban 399 intézmény használja, 260 000 cikkhez ad hozzáférést, 76 millióan töltötték le.

Jogkódex http://jogkodex.hu/

Jogelméleti Szemle http://jesz.ajk.elte.hu/

előfizetéssel:

JeMa -Jogesetek Magyarázata http://www.jema.hu/ (Opten kidványa)

Juridica http://jog.tk.mta.hu/acta-juridica-hungarica (Akadémiai Kiadó)

Social Sience Research Network http://www.ssrn.com/en/ - társadalomtudományi adatbázis.

Index to Foreign Legal Periodicals (IFLP) https://www.law.berkeley.edu/library/iflp/

Judex to Foreign Legal Periodicals http://help.heinonline.org/libraryspecific/iflp/

World Legal Information Institute http://www.worldlii.org/

GlobalLex http://www.nyulawglobal.org/globalex/ - külföldi jogkutatás

Magyar példák:

Debreceni Egyetem Repozitóriuma

Akadémiai Könyvtár Repozitóriuma http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5

Internetes Jogtudományi Enciklopédia

http://jog.tk.mta.hu/internetes-jogtudomanyi-enciklopedia

Országgyűlési Könyvtár Szakirodalmi Adatbázisa https://www.ogyk.hu/kutatas-a-konyvtarban/bibliografiai-adatbazisok/magyar-jogi-adatbazis/

A jogi szekció előadásait hallgattam végig – más értékes előadásokról így sajnos lemaradtam. Észrevételeztem, hogy érdemes lenne a konferencia szakmai előadásaira egy helyett két napot szánni, hogy a párhuzamosságok elkerülhetőek legyenek.

Ligethy Nóra

EISz Fórum 2013

EISz Fórum 2013 címmel zajlott egy megbeszélés október 14.-én az MTA Könyvtár és Információs Központ épületében. A rendezvényen szó esett a szakmai háttérről, a 2013-as évi feladatokról és a 2014 évi előkészületekről.

Dr. Téglási Ágnes főigazgató-helyettes bemutatta az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programmal foglakozó csapatot, majd felhívta a figyelmet a volt EISz blogot felváltó portálra. Kiemelte, hogy ezen van két interaktív felület, az egyik az igényfelmérést szolgálja, a másikon az intézményi adatváltozásokat lehet jelezni.

Amikor megjelentek az elektronikus folyóiratok, a nyomtatott és mellé az elektronikus elérés (p+e) volt a jellemző. Majd lehetőség nyílt pusztán az elektronikus tartalmakra előfizetésére (e-only). Mára megjelent az elektronikus tartalmak nyílt hozzáférésének (open acces) a lehetősége. De ezt nem kell szó szerint venni. A nagy kiadók a kibontakozó open acces mozgalom élére álltak. Vagyis a publikálásért az szerzők / intézmények előre fizetnek és a véghasználó számára ingyenes az elérés. Nem történt más, mint az, hogy egy új fizetési modell alakult ki. A DOAJ (!) például 4000 angol font hozzájárulást kért az EISz-től. A DOAJ az EISz-t valószínűleg a nemzeti konzorciumokat tömörítő ICOLC-on (International Coalition of Library Consortia) keresztül találta meg, mely szervezetnek az EISz idéntől a tagja. 

A 2012-es év a dupla EISz program éve volt. Kormányhatározatra az MTA-hoz került az EISz, de az Educatio Kft. megtartotta a TÁMOP által biztosított adatbázisok beszerzését. Vagyis az MTA Könyvtár megkapta az alapprogramot, az Educatio a TÁMOP-osokat. Viszont 2012 végére ez utóbbiak nagy része kifutott.

A 2013-as év a párhuzamos EISz program éve lett. Az MTA átvette a TÁMOP-os adatbázisokat (pl. Scopus), míg az Educatio „örök áron” e-tartalmakat vett. (Például Elsevier backfiles.) Ez azt jelenti, hogy a frissítéseket nem veszik, csak az adatbázisok visszamenőleges részét.

2013-ban az EISz forrásai közelítik a 1.800 millió Ft-ot. Központi költségvetésből 1.426 millió Ft jut, ebből 1.400 millió jut a beszerzésre, 26 millió Ft pedig a működési költség. Az intézményi önrészek 366 millió Ft-ot tettek ki. (Az árak nettóban értendők.)

2013-ban 12 közbeszerzési eljárás indult, 90 intézményi szerződéskötés történt, megindult a már említett portál funkciókkal bíró honlap. 

Az EBSCO-t illetően a – ténylegesen – használók köre nőtt. Kérdés, hogy 2014-ben állja-e újra a minisztérium bizonyos közkönyvtárak önrészét? 

A 2014-es előkészületek jegyében zajlik az igényfelmérés. Januárra kell meglennie a kötelezettségvállalásnak. Nemzeti licenc minimum 4 taggal hozható létre. Adott éven belül a kilépés vagy belépés nem lehetséges. A több évre megkötött szerződésekhez (pl. Web of Science) a csatlakozás nem lehetetlen, de drágább.

A számlázás határideje 30 nap. Az MTA Könyvtár havi ÁFA befizető lett. EcoStat számlázási rendszert használnak.

2014-re várható fejlesztések között szerepel a Shibboleth alapú EduID bevezetése. A kiadói / terjesztői szerződésekben ezt már folyamatosan érvényesíti az EISz. EduID-vel lesz lehetséges a személyes távoli elérés.

Kukor Ferenc