A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zenei Gyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zenei Gyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 10., csütörtök

Látogatás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban

A FSZEK Központi Könyvtárának néhány munkatársa 2017. július 7.-én kirándulást tett Egerben és meglátogatta többek között a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, az Eszterházy Károly Egyetemet és a csillagászati Múzeumot. A képeket Szilák Hajnalka készítette

A vonatunk reggel hét órakor indult a Keleti Pályaudvarról. A napsütéses, kellemes időjárás szerencsére egész nap kitartott, tökéletes alapot biztosított ezzel a kirándulásnak. Kevesebb mint két óra alatt meg is érkeztünk a célállomásra. A vonatról leszállva az Érsekkerten keresztül közelítettük meg első célpontunkat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat. Érkezésünkkor egyből belecsöppentünk a város gasztrokulturális életébe, hiszen az Érsekkertben már délelőtt javában folyt a készülődés az Egri Bikavér Ünnep délutáni programjaira. A parkban még veterán jármű kiállítás is volt, így a délelőtti napsütésben az ott felvonultatott oldtimer autókat is megcsodálhattuk.

A könyvtárhoz érkezve először a Zenei Gyűjteményt és az Idegen nyelvi szakrészleget néztük meg. A könyvtáros kollégák nagyon barátságosan fogadtak bennünket, még hűsítő limonádéval is készültek. Az idegen nyelvű folyóiratok között kényelmesen helyet foglalva Bodó Boglárka Rita, a gyűjtemény munkatársa mesélt nekünk az intézmény működéséről, a különböző gyűjtemények elhelyezkedéséről, valamint a könyvtár programjairól. Megtudtuk tőle, hogy a hagyományos könyvtárhasználati és idegen nyelvű foglalkozásokon túl kézműves szakkört is tartanak a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben. Különleges és ötletes programjuk a pokémonvadászattal egybekötött, kisiskolásokat megcélzó könyvtárhasználati és dokumentumismereti játék. Boglárka a Hevestéka hálózatában működő mozgókönyvtárról is beszélt; arról a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről, melynek keretén belül az új, népszerű kiadványokat utaztatják körbe a térség kisebb településein. E szolgáltatás segítségével azokhoz az olvasókhoz is segítenek eljuttatni a friss olvasmányokat, akiknek más módon nem lenne lehetőségük elérni ezeket.

Ezt követően a Nagypréposti palota emeletén berendezett Központi Könyvár termeit jártuk végig. Rájöttünk, hogy a lektűrök otthonául szolgáló könyvtári teret Böngészde helyett Böngészőnek is lehet nevezni. A Tini sarokba behúzódva vezetőnk különleges tagkönyvtáraikról beszélt: az Egri Termál- és Strandfürdő területén működő Strandkönyvtárról és az Agria Park első emeletén helyet foglaló Plázakönyvtárról. A Központi Könyvtár után a vele szemben lévő Megyeháza épületében található Közigazgatási szakrészleget néztük meg. A muzeális értékű, barokk stílusjegyeket viselő tölgyfa berendezés rendkívül kellemes atmoszférát teremt; kár, hogy az olvasók alacsony száma miatt e szakrészleg alapvetően zárva van. A dokumentumokhoz való hozzáférést kérés eseten természetesen biztosítja az olvasószolgálat.
.
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár megismerése után a Bazilika és a Líceum szomszédságában, a Széchenyi István utcában ebédeltünk. Az Eszterházy KárolyEgyetem központi épületéhez, az egri Líceumhoz érve már várt ránk két vezetőnk: Ferenczné Oszlánczi Krisztina főigazgató és Gál Tibor főigazgató-helyettes. A „Domus Universitatis”-ként, vagyis az egyetem házaként emlegetett egri Líceum Gróf Eszterházy Károly életművének egyik legkiemelkedőbb „alkotása”. Az 1760-as években zajló tervezéssel és kivitelezéssel párhuzamosan az egri egyetem állami jóváhagyása egyre reménytelenebbé vált. Eszterházy többször nyújtotta be kérelmét, de az engedélyt nem kapta meg a bécsi udvar iskolapolitikája miatt. Ennek következtében kapott líceumi rangot az intézmény. Az épület már 1776-ra megépült, a teljes befejezésre azonban csak 1795-ben került sor. Krisztina és Gábor beszéltek nekünk a könyvár és a felsőoktatási intézmény együttműködéséről, a korábbi főiskola egyetemmé avanzsálásának körülményeiről, illetve a campuskönyvtárakkal (egyetemi könyvtárak Gyöngyösön, Jászberényben és Sárospatakon, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) való fuzionálás nehézségeiről.
A hagyományos olvasótermeken kívül a barokk könyvtárterembe is beengedtek minket. A főpapi bibliotéka-alapítások sorába illeszkedő, barokk stílusú terem lenyűgöző látványt nyújtott. A díszesen faragott könyvszekrényeken a mai napig az eredeti, esztétikai szempontokat érvényesítő elrendezéssel találkozhat a látogató. A gondos művészi kivitelezés a mennyezeten látható freskóban csúcsosodik ki. Johann Lucas Kracker festő munkája 1778-ban készült el, a kép a tridenti zsinathoz kapcsolódó történeteket, mozzanatokat ábrázol. Vezetőink az egyetem két másik művészi kialakítású nagytermét is megmutatták nekünk. A vizsgateremben (vagy disputateremben) található freskó Eszterházy kívánságára a jogi, bölcsészeti, orvosi és teológiai kart ábrázolja, címe: Egyetemi fakultások. A festmény 1780-ban készült el, alkotója: Franz Sigris. A harmadik nagyterem a kápolnaterem, ahol (természetesen) szintén festményt láthatunk a mennyezeten. Ezen kívül figyelmet érdemel az oltárkép is: a barokk festmény Isten országát és annak üdvözültjeit ábrázolja. Az alkotás Franz Anton Maulbertsch munkáját dicséri, 1793-ban készült el.


Ezután az 53 méter magas Csillagásztorony lépcsőit is megmásztuk. A toronyból lelógatott Foucault-inga mellett haladva, szintről szintre járva a Varázstermet, a Planetáriumot, a csillagászok melegedő- és pihenőszobáját és a CsillagászatiMúzeumot is megnéztük. Az épület különlegességének számító panorámavetítő berendezést, a camera obscurát sajnos nem tudtuk megnézni, kárpótlásul szolgált azonban a Csillagásztorony terasza, hiszen itt közvetlenül élvezhettük Eger városának látképét.


A líceum látványosságainak megcsodálása után a vár felé indultunk el, ám azt különböző okok miatt nem tudtuk megtekinteni. A fennmaradó időt a vasútállomás felé útba eső Érsekkertben, az Egri Bikavér Fesztiválon töltöttük bor- és sajtkóstolással. Este hét órakor kellemesen elfáradva és jó élményekkel feltöltődve indultunk vissza Budapestre. 
Górász Péter

2012. augusztus 6., hétfő

Látogatás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban


Az ország legnagyobb idegen nyelvű állománnyal rendelkező könyvtárát választottuk az idei könyvtárlátogatás egyik célpontjának. Milyen szolgáltatásokkal várják olvasóikat? Hogyan tudták összehangolni a megváltozó igényeket a nem mindig kedvező feltételekkel? – A válaszok és a részletes ismertetés teljesebb képet adott számunkra a tájékoztatáshoz.

A Molnár u. 11. szám alatt vártak bennünket a kollégák, hogy bemutassák nekünk könyvtárukat – megtisztelő volt, hogy az egyes könyvtárrészlegekért felelős szakemberek külön-külön is részleteiben ismertették a szolgáltatásokat.
 A kávé - üdítő - pogácsa kínálással induló bemutatkozást könyvtári séta követett a zegzugos, romantikus épületen keresztül.
Az ódon ház műemléki felújításban részesült, kívül azonban sajnos elveszítette egykori patinás külsejét, amit a szocreál fürdőszoba hatású csempemozaik váltott fel.
 
A könyvtár a Budapesti Katholikus Kör székházaként épült 1897-ben, 1957-től fokozatosan az Idegennyelvű Könyvtár jogelődje, az Állami Gorkij Könyvtár költözött ide. A rendszerváltásig viselte az orosz író nevét – a kor szellemiségéből adódóan az idegen nyelv elsősorban az oroszt jelentette, ennek köszönhető a nagyszámú és értékes orosz irodalom, illetve a Zenei Gyűjteményében az egyedülálló hanganyagok egy része.

A Zenei Gyűjteményben 30 ezer kotta, operaszövegkönyvek, 11 ezer hanglemez, 4 ezer CD, 200 videokazetta, 400 DVD, 22 magyar és külföldi zenei szakfolyóirat várja olvasóit. Nem szabtak külön kölcsönzési díjat a nem hagyományos dokumentumok esetében – az egy/fél évre vásárolható kombinált – az összes dokumentumtípus kölcsönzésére vagy csak a zeneműtári dokumentumok kölcsönzésére jogosító - olvasójeggyel kölcsönözhetnek használóik. Az ide látogatóknak egy Yamaha Clavinova elektromos zongora áll rendelkezésükre, melyet fejhallgatóval használhatnak. Az állomány alapját a kórusgyűjtemény adta (a hajdani Szovjetunióból érkezett kották). Nagyon fontos a XX. századi és a kortárs zene gyűjtése, amire az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb pénz jut. Az újdonságok útja a megjelenéstől a beszerzésig sokszor hosszú, miközben  sürgetnek a használói igények. Ezért is van a könyvtárnak több olyan olvasója, aki a város különböző zenei gyűjteményeit időszakosan veszi igénybe: fél vagy negyedévre iratkozik be a könyvtárba az új dokumentumok megérkezéséhez időzítve.  

A könyvtár állománya kb. 12 000 dokumentum. A kevésbé használt könyveket a házon belüli és közeli külső könyvraktárban helyezték el. 224-féle folyóirat jár rendszeresen (23 nyelven). Az olvasók az Internetet naponta egy órán át ingyen használhatják, a továbbiakért fizetni kell.
Beiratkozott olvasóik száma 5000 körül mozog.
A patinás olvasóterem helyben használható könyvei ETO rendben találhatók, együtt vannak a különböző nyelvek – a biblia például csaknem 15 nyelven szerepel. A galérián elhelyezett eszperantó gyűjteményt Fajszi Károly alapította 1966-ban, az állomány 1982-től védett, és mint nyilvános eszperantista irodalom- és nyelvtudományi szakkönyvtár működik. Minden hónap első szerdáján van lehetőség a dokumentumok helyben használatára.

A Monguz Kft által működtetett Hun Téka - integrált könyvtári rendszert alkalmazzák.
Az EISZ és EBSCO információszolgáltatásain kívül vannak egyéb helyben használható online adatbázisok, többek között:
  • a GALE adatbázis – a kortárs világirodalom és nyelvtudomány témakörében,
  • a BDSL – Bibliographie der Deutschen Sprach- und Literaturwissenschaft – Német nyelv – és irodalomtudományi bibliográfia,
  • LLBA – Linguistic and Language Behaviour Abstracts - nyelvtudományi bibliográfia,
  • a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Adatbázis.

Fontos megemlíteni a Műfordítás adatbázist, amely  világirodalmi művek magyar folyóiratokban megjelent fordításait 1987-től napjainkig tartalmazza, szórvány jelleggel korábbi műfordítások is megtalálhatók benne, magyar szerzők műveinek külföldi folyóiratokban közölt fordításai pedig 2011-től kezdődően szerepelnek.

A nyelvi labor jó lehetőséget nyújt az idegen nyelvet tanulóknak, akár egyénileg vagy önállóan szerveződő nyelvi órák keretében – a könyvtár vezetése ezt nem akarja korlátozni, gyakorlatilag örül, hogy az itt töltött nyelvórák potenciális könyvtárhasználókat eredményeznek számukra. Az azonnal hozzáférhető, használható szótárak és az audiovizuális dokumentumok által a nyelvi labor ideális színtér a nyelvtanuláshoz.
A „Kérdezd a könyvtárost anyanyelveden” megnevezéssel működő chat-es tájékoztatás kilenc nyelven ad információt.
A szabadpolcos állományrészben nyelvenként elkülönítve sorakozik a szépirodalom, az egyes idegen nyelvek mellet számos nyelvjárás irodalma is.
E könyvtár országos feladatköre a magyarországi nemzetiségek könyvellátásának koordinálása.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. sz. törvény minden egyes tételében utal, illetve kiemeli a nemzetiségek jogait, így a könyvtári ellátáshoz való jogot is. Országosan a központilag elkülönített nemzetiségi könyvvásárlási keret megyére, végül településekre lebontva mára igen csekély összeget jelent.
Az Országos Idegennyelvû Könyvtár kezdeményezésére a megyei könyvtárak 1999-2000- től kezdték átszervezni a nemzetiségi ellátórendszerüket.
Pozitív, mentő megoldásnak bizonyult a vidéki kistelepülések könyvellátására több megyei ellátórendszerben, így a pécsi Tudásközpont Baranya Megyei Könyvtárában az időszakosan megújuló dokumentumállománnyal szolgáló könyvtárbusz működtetése.

A nagykövetségekkel és a kulturális intézményekkel aktív kapcsolatot tartanak, ennek egyik gyümölcse az évek óta megrendezésre kerülő Műfordítás-pályázat. A könyvtár rendkívül aktív a különböző rendezvények szervezésében: fotópályázatok, kiállítások színesítik a könyvtár szolgáltatásait, rendszeresek a könyvbemutatók és műfordítói estek.

A könyvtárat gazdag idegen nyelvű irodalma, színvonalas zenei gyűjteménye és nem utolsó sorban kellemes hangulata teszi vonzóvá.  A kapcsolattartás online formáját választók az OIK Kávészünet néven működő blogján tájékozódhatnak, és csatlakozhatnak véleményükkel.

 Képek itt tekinthetők meg.
                                              
Budapest, 2012. augusztus 2.                                                                      
Ligethy Nóra
                                                                                                    tájékoztató könyvtáros



A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...