A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitalizálás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitalizálás. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. július 14., szerda

Magyar Könyvtárosok Egyesület 52. Vándorgyűlése, 2021

 


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűlését 2021. július 8-án és 9- én rendezték meg online formában. Az első három beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezethez, az utolsó három az Olvasószolgálati Szekcióhoz kapcsolódik.



Olvasás népszerűsítése online térben. Marketing és plakátkészítési ötletek. A Vachott Sándor Városi Könyvtár videói: Könyvtári Hírmondó, Karantén Irodalom, Zenei videók  

Előadó: Jakab Zsolt – Vachott Sándor Városi Könyvtár könyvtárosa 

Ebben az előadásban lényeges szempontok hangzottak el a könyvtár népszerűsítéséről.  Ezeknek a többsége kreativitással és pénz nélkül kivitelezhető, ami fontos szempont már egy könyvtár életében. Kezdetnek ki kell alakítani egy profilt/imázst a könyvtárról az olvasók felé. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen a könyvtárnak egy emblémája, ha még nem rendelkezik vele, azonban akár a későbbiekben ezt lehet különböző program sorozatokhoz akár testre szabni/módosítani. Minden grafikai munkát ők végeznek, főként Photoshoppal. Náluk fontos szempont volt, hogy az olvasó „haza vigye” az információt, így különböző könyvjelzőket találtak ki melyekre sokszor a könyvtár elérhetősége és nyitvatartása is rákerült, vagy egy rendezvényhez kapcsolódó meghívó / plakát, de akár színező is.

Fontosnak tartják, hogy a könyvtáruk benne legyen a köztudatban, beszéljenek róla, emiatt számos közösségi média felületen jelen vannak, hiszen ezek szintén ingyenes szolgáltatások. A legnépszerűbbek melyeket napi és heti szinten használnak: Facebook, Instagramm, YouTube, Moly, Flickr. Lényeges, hogy ezeken az oldalakon figyelemfelkeltő – vicces tartalmakat osztanak meg. Fontos továbbá, hogy mindig aktuális tartalmat tesznek ki, ami akár azonnali reakciót is megkövetel pl: leesett a hó – ehhez könyves fotó készítése.

Könyvtári Hírmondó elkészítésénél azt vették alapul, hogy olyan videókat készítsenek melyek kapcsolódnak a könyvekhez, a könyvtárhoz, a kultúrához. Ennek kapcsán készülnek rendezvényt beharangozó videók, de könyvajánlók, könyvtárbemutatók, pályázatok is. Nagyon fontos szempontnak tartják itt is, hogy humoros, szórakoztató és informatív legyen az 1 és 10 perc közötti videó. A videó készítéshez állványt és fényképezőgépet vagy okos telefont használnak. 



 

Ötletek ifjúsági közösségek építésére, működtetésére 

Előadó: Cserfalvi Katalin – Verseghy Ferenc Könyvtár – Ifjúsági részleg könyvtáros, csoportvezető 

Cserfalvi Katalin könyvtáros azt szerette volna átadni, hogy mi kell ahhoz, hogy be lehessen vonzani a fiatalokat. Milyen készségekkel kell rendelkeznie a könyvtárosnak és milyen funkciókkal a könyvtárnak, hogy ez megtörténhessen. Szerinte fontos, hogy a könyvtáros türelmes, odaadó és értő figyelemmel forduljon a fiatalok felé, de ugyanúgy elhangzottak olyan személyi funkciók is, mint: osztályfőnök, társalkodónő, pótanya, lázadó. A könyvtárosnak ismernie kell a fiatal olvasóját, hiszen ebben a korban sokszor nem a könyvtárhoz és a könyvekhez, hanem egy adott személyhez kötődnek jobban az elején és a későbbiekben alakul ez át. Nehézségnek nevezte meg, hogy a fiatalok igénye és a generációk közötti különbség gyorsan változik, emiatt folyamatosan fent kell tartani az érdeklődést, hogy a már bevonzott fiatalok meg is maradjanak.

A helyszín kialakításánál fontos szempont volt, hogy zárt tér legyen, de legalábbis egy elszeparált tér, ahol távol vannak a gyerekrészlegtől, hiszen ők már nem kicsik, de ne is legyenek közel a felnőttekhez. Lényeges a tér kialakításánál az otthonosság, továbbá, hogy közel érezzék magukhoz a helyet: galéria, kanapé, fotelek, babzsák, ablak beülő bármi, ami kényelmes és menő.

Bármiről szólhat egy-egy foglalkozás vagy kör, de kapcsolni kell a könyvtárhoz és a könyvekhez. A közösségi médiában csak a Facebookon és Instagramon szerepelnek. A TikTok azért nem került fel a repertoárba, mert olyan gyorsan változnak a fiatalok igényei és médiafogyasztási szokásai azon az oldalon, hogy nehezen lehetne vele tartani a lépést. Lényeges volt, hogy közös szabályokat és értékrendet alakítsanak ki: emiatt teljes elfogadás van (ennek a fenntartásához asszertív kommunikációt alkalmaznak), mindig kihangsúlyozzák, hogy amit csinálnak, az a könyvtárért, az ifiért van. A külön foglalkozásokon a könyvtárosnak is részt kell vennie, mert így válik tagjává a közösségnek és tartja fent a státuszát, bár azt szeretnék, hogyha nem kellene minden eseménynél ott lenniük. Érdemes még azt kiemelni, hogy ebben a részlegben és a programokon kevés felnőttel találkoznak, hiszen a könyvtároson és esetleg a foglalkozás vezetőn kívül mindenki más fiatal.

 

Karantén kalandok a könyvtárban 

Előadó: Szabó Péter Márk – VFK Ifjúsági részleg könyvtáros 

A könyvtáros röviden arról számolt be, hogy milyen online lehetőséget találtak arra, hogy az online térben megtarthassák a különböző klubjaikat, lehessen beszélgetni. Ehhez motivációs erőnek Bear Grylls életfilozófiáját vették alapul: improvizálj, adaptálj, kerekedj felül.

Ehhez használták a Discord egy VoIP alkalmazását, ami a fiatalok és gémer közösségek igényeinek megfelelően lett specializálva és kifejlesztve, ezáltal lehetőséget nyújt a kommunikációra. Fontos szempont volt, hogy ingyenes, bármilyen platformon fut, moderálható és szöveges-, képi-, videó- és hangkommunikációra is képes.


Végtelen történeteink – szöveg nélküli képeskönyvek a könyvtári gyakorlatban 

Előadó: Fehérné Szabó Eszter könyvtáros, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak itthon a képkönyvek, azaz a silent book könyvtári környezetben való alkalmazhatóságára. Azonban ezeknél a foglalkozásoknál 5-10 főnél többel nem érdemes egyszerre dolgozni, a korosztály mindegy, hiszen ugyanúgy találhat benne aktualitást egy 16 éves és egy 5 éves is, azonban a feldolgozás módja mindenképpen különbözik. Számos pozitív hatása van ezeknek a különleges könyveknek: növelik a szókincset, fejlesztik a fantáziát és az asszociációt, könnyebben tudják értelmezni a szimbólumokat és erősítik a gyermek – szülő/felnőtt kapcsolatot. Fontos, hogy a különböző érzékei használatával találjon rá a gyerek a történetre magában a képeken keresztül.

 

Kivisszük – de mit hozunk ki belőle? 

Előadó: Schmöltz Margit igazgató, Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 

Ebben az előadásban főként a koronavírusra adott könyvtári választ vezették fel. Lényegesnek tekintették a válságmenedzsment kialakítását, ehhez azt a célt tűzték ki, hogy nem szinten tartani akarták magukat, hanem szintet akartak ugrani, fejlődni így bizonyítva a létjogosultságukat. Ehhez a gyakorlatban a válságmenedzsment alapjai és annak folyamatai, szintjei nyújtottak lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy a gondolatokat át kellett keretezni, pozitív szemléletet kialakítani és a lehetőségeket kiemelni. Az intézmény határozott és gyors reagálást, pozitív üzeneteket és „mindent az olvasóért” hozzáállást közvetített. Az olvasót a válsághelyzetben próbálták úgy kiszolgálni, hogy megmaradjon a könyvtárélmény (ablakkönyvtár). Oda tették ki az ajánlani kívánt/választható könyveket). Az előre megkért könyvek ajándékcsomagként becsomagolva kerültek átadásra és nem egy könyvkupacként.  Minden csomaghoz készült egy kis kísérőlevél és különböző online játékok, melyekkel az olvasók mentális egészségét szerették volna megvédeni és végül az online felületeiket megújították így hozva közelebb az olvasót a könyvtárhoz.

 

Technológia és örökségvédelem? 

Előadó: Trádler Henrietta, Tripont Foto Video Kft. 

Itt egy cég mutatkozott be mely csúcsminőségű digitalizálást végez analóg tárgyakról. A cég nemcsak a kereskedelemben és a digitalizációban van jelen, hanem már saját digitális archívumot is építenek így lehetőséget adva egyes ügyfeleiknek a publikálásra, de ipari területen is részt vesznek a különböző kifinomult szenzorjaikkal. A könyvtárak szempontjából természetesen a digitalizáció ami igazán fontos, hiszen akár egy A/0-as méretű síkműtárgyat is képes egyetlen képpel digitalizálni, több ezer oldalt tudnak egyetlen óra alatt bedigitalizálni, a könyv védelme érdekében a kinyitási szöget is tudják szabályozni, ha a könyv állapota nem igényli a felügyeletet akár teljesen automatikus a szkennelés folyamata.

Továbbá bemutatásra került a Heritázs nevű oldaluk, mely egy digitális archívum és egy publikációs rendszeren alapszik mely a search/view motort használja. Így alkalmassá válik arra, hogy titkos és nyilvános dokumentumok (könyvek, képek) és egyéb multimédiás fájlok megosztásra, kutatásáa, publikálásra kerüljenek, illetve lehetséges belőle közvetlen értékesítés is.

További információ itt található.

Tatai Nikolett

2020. február 12., szerda

Qulto Éves Szakmai Nap


2020. január 29.-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Qulto az idei szakma napját. 

Pancza János, Monguz Kft. igazgatójának köszöntője után Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese elmondta, hogy két oka van annak, hogy a FSZEK részéről nincs előadó a mai konferencián. Részben azért, mert  az elmúlt egy évben a FSZEK olyan kényelmi szolgáltatások stabilizálására koncentrált, mint a távfizetés és az e-mail szolgáltatások. Másrészt azért, mert 2019 év végétől az Informatika Osztálynak új vezetője van. A FSZEK új lendülettel gondolja át informatikai szolgáltatásait, és bízik abban, hogy a következő évi QULTO konferencián a könyvtár már be tud számolni az elért eredményekről.

1.előadás: Qulto beszámoló: szervezeti változások, új kollégák, ügyfelek, projektek, partnerek, eredmények, célok

Czoboly Miklós (ügyvezető; projekt, előadás, ügyfélkapcsolat) 
beszélt a közelmúltban történt változásokról. 
A fenntarthatóság miatt muszáj volt áremelést végrehajtani, amit a partnerek elfogadtak. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a teljesítménymérésre: ez a fejlesztés, support. Létrejött egy új pozíció, ez az operatív igazgató. A külföldi és belföldi partnerek szétválasztása megszűnt. Termékfelelősök kerültek kijelölésre: termék-stratégia, projekt alapú működés, tervezett és rendszeres frissítések bevezetése. A létszám: 40 fő + 30 fő a partnereknél, azaz összesen 70 fő. Megtörtént a partnerek bevonása a termékfejlesztésbe.
A következő fejlesztések valósultak meg: a Qulto komponensek, Qulto 2 komponensek, azaz a Szemantikus katalógus (recatalog), a Qulto Mobil, a Qulto Digitize, és a KDS  (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia) csomag - Városfoglaló.

Kármán László (ügyvezető, pénzügy, adminisztráció)

A Qulto alapelve, hogy a jó partneri viszonyhoz kell a szabályozottság és a fegyelmezettség.

Ismertette a projekteket. Ezek 
-       Méliusz Juhász Péter Könyvtár - konténerkönyvtár
-       Magyar Nemzeti Levéltár - eLevéltár2
-       Digitális bölcsészeti megoldások
-       ELMS plágiumkereső - Qulto SimilR
-       OMMIK Spectrum Portál
-       Bács-Kiskun hazavár! - mobil alkalmazás
-       Balatoni Múzeum - Szelfi App Mobil alkalmazás

Pancza János
Vannak a régi (közgyűjteményi) és az új (turisztika) ügyfélkörök. Külföldi partnerek vannak a Romániában, Lengyelországban és Törökországban.
A törökországi példa a Sayisal Kitap portál, amely szépirodalmi és művészetekkel foglalkozó e-könyveket tartalmaz. Ezek részben előfizetéses, részben open access modell alapján elérhető dokumentumok.

2.előadás: Jelentés a gépházból: támogatás, üzemeltetés, felhő áttérések tapasztalatai
Lengyel Mónika - osztályvezető (Monguz Kft.)

Néhány eredményről, számokban:

2019-ben 20 migráció. Ebből 13 múzeumi, 7 könyvtári. 17 Magyarországon történt, 3 határon túl. Mindez összesen 725.000 bibliográfiai tételt vagy múzeumi leltári tételt jelent.

Beszámoló a termékfejlesztésekről.
-       C helyett JAVA alap. (fejlődés záloga)
-       Multi-Tenant alapú szerver
-       2020-tól negyedéves verzióváltás a cél.
-       2.0 verzió működési problémáinak megoldása.

Két új nagy partner csatlakozott a Qulto-hoz, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Szentes Városi Könyvtár
Kitűzött cél a felhő alapú szolgáltatások előtérbe helyezése. A felhő alapú szolgáltatás jellemzője például az, hogy zöldbarát, hiszen nem kell intézményenként külön szervert működtetni ez energia és gép megtakarítással jár. Valamint az, hogy nyári zárva tartás alatt a könyvtárépület teljesen lezárható, áramtalanítható., Illetve az adatbiztonság megoldott. és a frissítés egyszerűbb, nem kell a partnerintézmények rendszergazdáival egyeztetni.

3.előadás: Új mobil könyvtári szolgáltatás: a konténerkönyvtár
Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató és Vranyecz Tünde igazgató-helyettes (Méliusz Juhász Péter Könyvtár)

A TOP 6.9.2 pályázat keretein belül valósul meg, konzorciumi partnerségben a Debreceni Művelődési Központtal.

A konténerkönyvtár kialakításánál az alábbi szempontok kerültek előtérbe: az innováció, a mobilitás és a  variabilitás
Fontos, hogy a konténerkönyvtár megjelenésében “trendi”, környezettudatos - zöld,  és a debreceni célterületek között mozgatható legyen, valamint  reaktív belső térrel rendelkezzen, illetve a berendezése átalakítható (többfunkciós bútorelemek, lenyitható asztalok, a szállítás alatt lezárható polcok a rajtuk lévő tárgyak sértetlensége miatt) legyen.

Ez a projekt kiegészítő szolgáltatás, nem a könyvtárat kívánja kiváltani.
Az egyik fő cél az, hogy a könyvtári szolgáltatást olyan rendezvényekre vigyék ki, ahol nagy tömegek mozognak.

4.előadás: Qulto a zsebben: Qulto Mobil
Pancza János - igazgató (Monguz Kft.)

A Qulto mobil egyenlő olvasójegy a mobiltelefonon. Ez egy olyan applikáció, amely több katalógusban keres szűrési funkciókkal, amely hosszabbítással és előjegyzés funkcióval rendelkezik és amellyel  lehetőség nyílik egy katalógusban szereplő irodalmi-tudományos mű közösségi oldalon történő megosztására, ajánlására: “Ezt olvastam, ajánlom!”.

Fejlesztési irányok az online fizetés, az online kölcsönzés és a könyvtáron belüli navigáció, “GPS”, ami elvezet a könyvhöz a polcok között

5.előadás: Új fejlesztések a szemantikus katalógus irányába: Qulto2 Recatalog
Fülöp Endre - business analyst (Monguz Kft.)

Az előadó az OPAC3 felületét mutatta be, néhány példával szemléltetve a megjelenést és a háttérben folyó munkát.
Jellemzője, hogy  a szemantikus katalógus adott szerzőre keresve megjelenítheti a szerző fényképét, összefoglalást közöl az életrajzáról, műveinek listázása mellett, hogy a képernyő bal oldalán a nemzetközi tudományos adatbázisokéhoz hasonló szűkítési lehetőségeket találhatunk, hogy a rendszer egy képernyőn tudja listázni az adott mű összes verzióját, feldolgozását, fordítását, kiadását, stb.
A szemantikus katalógus építését illetően kezdetben kézzel készült, SQL select-ek és scriptek alapján. A fejlesztési irány a formalizálás, automatizálás, azaz a szabályszerűségek beépítése a működésbe, algoritmusok segítségével. Eddig kb. 30 ilyen szabályt definiáltak.

Itt olvasható az előadó 2018-as tanulmánya a TMT-ben a szemantikus webről és itt látható  a 2019-es előadása a témában a Networkshop konferencián.



6.előadás: A szöveghasonlóság-elemzés és felhasználási lehetőségei a plágiumkeresésben és a digitális bölcsészetben
Dr. Kiss Tamás - projektmenedzser (Monguz Kft.)

A szöveghasonlóság-keresés legfőbb felhasználási területe a plágiumkeresés. A fejlesztés alatt álló szoftver neve: Qulto SimilR
A szoftver két szöveg közötti hasonlóságot vizsgálja. A szoftver hátránya, hogy becsapható: a ragok, toldalékok, megváltoztatása esetén nem biztos, hogy felismeri a hasonlóságot, de vannak már erre vonatkozó fejlesztési irányok, vagyis hatékonysága folyamatosan nő.
Megjegyzendő, hogy a magyar nyelv esetében a becsaphatóság a nyelv bonyolult nyelvtani összetétele miatt magas, de a szoftver egyébként nyelvfüggetlen.
Az algoritmus a szöveget egységekre bontja, és a különböző egységek között keresi a hasonlóságokat.


7.előadás: KDS eredmények és tervek a múzeumi ágazatban
Sz. Fejes Ildikó - főosztályvezető (MNM - OMMIK)


A NAP a digitalizálási tevékenységet egy többszintű rendszerben foglalja össze, ágazati aggregátorok segítségével. A könyvtárak munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, a múzeumokét a Magyar Nemzeti Múzeum, a levéltárakét pedig a Magyar Nemzeti Levéltár irányítja.
A KDS mintaprojektje a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum közös munkája, mely során egy mozgó labor segítségével történik a műtárgyak digitalizálása.
Cél a meglévő adatok kiegészítése, feldolgozása és új tartalmak csatolása is.

A következő szempontokat kell figyelembe venni:
-       Élményszerű szolgáltatások.
-       Műtárgyak kontextusban történő értelmezése, vagyis a műtárgy legérdekesebb jellemzőinek megosztása a közönséggel.
-       KÉK - Könnyen Érthető Kommunikáció. Közérthető, minél egyszerűbb megfogalmazás, vagyis a leírás ne csak a bemutatott műtárgy tematikus szakértőinek, hanem a hétköznapi embereknek is érthető, feldolgozható legyen.
-       “Múzeumok a méltányos oktatásért” - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, SNI (speciális nevelési igényű) tanulók és fogyatékkal élő emberek múzeumi élményszerzésének elősegítése. Kulcsfogalom: infokommunikációs akadálymentesség.
Az egyik legjelentősebb projekt a MuseuMap, amely az Europeana elismert aggregátora. Itt olvasható a leírás a projektről.

A délután folyamán az előadások során bemutatott szoftvereket, szolgáltatásokat ismerhették meg és próbálhatták ki az érdeklődők.
-       Digitális bölcsészet és plágiumkereső - Dr. Kiss Tamás, Kanász-Nagy Zoltán
-       Kulturális turizmus, helytörténet, attrakciófejlesztés - Simon András, Sass-Nagy Julianna, Deák Gábor
-       Könyvtár-support - Lengyel Móni, Mátyás Melinda
-       Múzeum-support - Tóth Kornél, Tóth Hajnalka
-       Qulto Mobil - Pancza János, Erdős Zoltán
Az alkalmazás kipróbálható volt érintőképernyős eszközön.
-       Qulto2 Recatalog - Fülöp Endre
-       RFID megoldások - Udvardy-Nagy István (SmartFreq Kft.)
Újdonság: helyben használt dokumentumok regisztrációja a könyvkocsi mögött elhelyezett RFID készülékkel. Könyvvisszavevő könyvespolc, akár
-       NoTorrent/Opusnet - Németh Rita (Magyar Books in Print Kft.)

Bedekovits Tamás

(forrás: https://www.facebook.com/qultoeu/)



2019. január 28., hétfő

Látogatás az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban


könyvtár előtere


A 2018-as évben egy könyvtárba volt lehetőségünk ellátogatni nyári zárvatartásunk alatt. Utunk ezúttal az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárába vezetett.

Csoportunk, mely a Központi Könyvtár több osztályáról is verbuválódott, július 13-án reggel indult busszal Esztergomba az Árpád hídi állomásról. Miután megérkeztünk, egy rövid sétát követően, be is léphettünk a könyvtár kapuján, ahol az intézmény igazgatóhelyettese, Horváth Mária várt minket.
A könyvtár épületét 1853-ban adták át, felújítása már több éve tart. 2017 májusában nyitották meg a könyvtárat az olvasók előtt, jelenleg négy terem látogatható.
Az első teremben főként a könyvtár raktározási gyakorlatába, illetve alapításának körülményeibe nyerhettünk betekintést. Az gyűjtemény múltja hosszú századokra tekint vissza, története szorosan összefonódik a káptalan és az érsekség történetével. Az esztergomi egyház már a középkorban is egy meghatározott feladatokkal ellátott intézményegyüttest jelentett. Ehhez csatolta hozzá a 14. század végén Budai János barsi főesperes az általa alapított Collegium Christit, melynek már önálló könyvtára is volt. A Collegium a tanulók külföldi egyetemi tanulmányaihoz nyújtott anyagi segítséget. Az intézményi tevékenységek ellátásához nélkülözhetetlenek voltak a könyvek. A székesegyház könyveit a használat helyén őrizték, így a liturgikus könyveket a sekrestyében. Ugyanitt kaptak helyet a szentszéki bíróságon használt kánonjogi szöveggyűjtemények is. Az esztergomi egyház könyvállománya elsősorban ajándékozás révén, valamint az elhunyt káptalani tagok hagyatékából gyarapodott. A gyarapodás másik módja a másolás volt.
A második terem kettős funkciót lát el. Olvasóteremként is használják, de főként múzeumi térként lehet tekinteni rá. Az itt lévő tárlókban többségében esztergomi vonatkozású dokumentumokat láthattunk. A különböző rézmetszetek, ősnyomtatványok, láncos könyvek mellett vezetőnk egy körülbelül 1570-es Biblia Pauperum-ra hívta fel a figyelmünket. Ebben a teremben került elhelyezésre a könyvtár két ritkasága is: az 1477-es úgynevezett Lövöldi corvina, illetve a 16. század eleji Bakócz-graduálé.
A harmadik teremben kerülnek megtartásra a különböző múzeumpedagógiai foglalkozások. Itt kapott helyet Majer István esztergomi kanonok különgyűjteménye, valamint Szalkai László esztergomi érsek 1490-es iskoláskönyve.
A Bibliotheca Vetus elnevezésű bemutatótermet egy éve nyitotta meg a könyvtár a látogatók előtt. A polcokat a Fugger-gyűjtemény kötetei töltik meg. Ezt az állományt folyamatosan digitalizálják, a már elkészült kötetek megtekinthetőek az intézmény honlapján. Ide mindenképpen érdemes ellátogatni a régi könyvek iránt érdeklődőknek, mivel a fent említett gyűjtemény kötetein kívül számos más érdekességgel is találkozhat. A könyvtár bemutatása után ebben a teremben volt lehetőségünk feltenni kérdéseinket, melyekre kimerítő válaszokat kaptunk.
A látogatás végén lehetőségem nyílt egy rövid eszmecserére Horváth Máriával a könyvtár digitális possessor-katalógusának kapcsán. Ennek apropója az volt, hogy felmerült egy hasonló nyilvántartás elkészítése a Budapest Gyűjtemény állományából. A beszélgetés nagyon gyümölcsözőnek bizonyult, számos jó megoldást sikerült feljegyeznem, remélhetőleg a jövőben további szakmai konzultációra is lehetőség nyílik majd.
Első terem
Bibliotheca Vetus
Múzeumpedagógia
                                                                
A szakmai programot követőn a csoport egy rövid párkányi városnézés után hazafelé vette az irányt.

Nagy Gábor

A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...