Internet Fiesta zárókonferencia 2023

2023. március 23-án került megrendezésre az idei Internet Fiesta zárókonferenciájára a Magyar Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeumban (sajnos nem a képen látható épületben)

Ramháb Mária (elnök, Informatikai és Könyvtári Szövetség) köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a mai nappal befejeződött az Informatikai és Könyvtári Szövetség által létrejött Internet Fiesta. A zárókonferencia előadóitól az kérte, hogy pár mondatban járuljanak hozzá ahhoz, hogy a mai napot tegyék színesebbé!

Mi következik a hálózati társadalom után? (dr. Bokor Tamás, docens, Budapesti Corvinus Egyetem) 

Az utóbbi évszázadban rohamosan megnőtt az internet, és a hálózat szerepe a társadalom életében, több és több információ megszerzése vált értékessé, ezáltal beleivódott a mindennapjainkba a gyors információszolgáltatás. A legtöbb munka elvégzése már lehetetlennek tűnik az informatika újabb és újabb, mindig modernebb lehetőségeinek használata, illetve kihasználása nélkül.  

A számítógép, a mobiltelefon és a különböző okoseszközök megjelenése teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat, életünket, napi rutinjainkat.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket csak úgy élvezhetjük ki leginkább, hogy ha kihasználjuk ezeket az új eszközöket, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A hálózati társadalom kihat az életünk minden területére. 

 Bokor Tamás két könyvvel reflektált az előadása címére.

„Húsz év telt el azóta, hogy megjelent Manuel Castells, az információs társadalom egyik fő teoretikusának Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról című kötete (Castells 2001). A könyv címe, visszautalva Marshall McLuhan 1962-es Gutenberg-galaxisára (McLuhan 2001), amellett foglal állást, hogy az internet a könyvnyomtatáshoz hasonló társadalmi változásokat hozott a társadalmi és a gazdasági életbe.” 

és

„Az Űrodüsszeia cselekményének évében már világos volt: mégsem a Föld bolygón kívül keresendő az új civilizációs veszély, hanem köztünk, a modernitás emberei között, egy bizonytalan tér-idő koordinátarendszerben, amelyet digitális hálózati médiának is nevezhetünk.”

A hálózati társadalom, mint fogalom Mauel Castells spanyol szociológus nevéhez fűződik, akinek fő kutatási témái: az információs társadalom, a kommunikáció, a globalizáció és ezek kapcsolata.

Manuel Castells könyve "A hálózati társadalom kialakulása", korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. 

A könyv a FSZEK központi könyvtár 2.szinti szabadpolcán található, Castells, Manuel, Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra címen, 1.kötete "A hálózati társadalom kialakulása, a 301.2 C12-es jelzeten.

 

A XXI. század második felében végbemenő társadalmi átalakulásnak köszönhetően az információs társadalom gyűjtőfogalommá vált. Yoneji Masuda ( japán szociológus volt, nagy gondolkodója az információ és a társadalom kapcsolatának) így fogalmaz: „Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel.”

DanielBell (szociológus, aki a The Coming of Post-Industrial Society (1973) című könyvében használta a fogalmat) pedig így fogalmaz: „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…”

Az információnak napjainkban már nincsenek határai, köszönhetően a társadalom alakulásának, így teljesen globálisnak tekinthető. A XXI. században a fejlett országok fokozatosan belépnek az információs társadalomba és ez jelentősen befolyásolja majd a jövőt.

Itt van például a közösségi média, a gyakran használt angol kifejezés: „social media”, melynek nincs egy maghatározott fogalma.  A Wikipédia körülírása szerint: "olyan médiumok összessége, amelyet a felhasználók töltenek meg tartalommal. Bárki részt vehet a közösségi médiában, mivel ez egy olyan közösség, ahol nyílt párbeszédeket folytatnak egymással a felhasználó irányítás nélkül, főleg összeköttetés, kapcsolat kialakítása végett."

Máté Balázs megközelítésében: „Az online média olyan formája, ahová a tartalmak első sorban felhasználói úton kerülnek feltöltésre. Az internetet használók már nem csupán tartalomfogyasztók, hanem ők állítják elő ezen tartalmak nagy részét is. A közösségi médiának több kiépült formátuma létezik, például fórumok és blogok formájában, de vannak még „wikik” (digitális enciklopédiák, például Wikipédia), podcast-ek, illetve kép- és videómegosztó oldalak is, hogy csak néhányat említsünk.” (MÁTÉ BALÁZS: Közösségi média. Forrás.)

A közösségi média kifejezés alatt azokra az online platformokra és eszközökre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek véleményüket, emlékeiket, gondolataikat megosszák másokkal, egymással. (Facebook és a Twitter.)

Iránytű a digitális mindennapokhoz (dr. Baracsi Katalin LL. M. családjogi szakjogász és internetjogász)

Baracsi Katalin országhatáron belül és kívül is tart internetbiztonság témájú foglalkozásokat, általános iskolások és egyetemisták részére. Segít szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek, közelebb hozza a digitális világ mindennapjait és magabiztosság teszi őket, hogy a környezetükben is tovább tudják adni azt a sok megszerzett információkat.

Szakmai testületek delegáltja, mint pl.:

• Gyermekvédelmi Intézet Kerekasztal - NMHH
• No Hate Kampánybizottság
• Nemzeti Ifjúsági Tanács - Nemzetközi Munkacsoport Tag.

Baracsi Katalin koordinál és önállóan is készít szakmai anyagokat, programokat. Ilyenek pl.

• Safer Internet Program
• Hegyvidék ONvédelem
• Bűnmegelőzésért a digitális világban
• Tegyünk együtt biztonságunkért!
• Digitális kaland - magabiztos pedagógusokért a mindennapok internetében.

Az előadás keretében felmerült az ismert negatív jövőkép, mely szerint az internet térhódításával lejár a könyvek ideje, és előbb-utóbb a könyvtárosok munkájára sem lesz szükség, hiszen az interneten megtalálható minden, ami a mindennapokhoz kell. Katalin szerint azonban azért nem kell ennyire borúsan látni a helyzetet, a jövőt, hiszen a könyvek és a digitális világ jól megférnek egymás mellett. A könyvtárosokra pedig igenis nagy szükség van, leginkább a szakképzett könyvtárosokra. Legfőképpen azért, hogy a digitális világ útvesztőjében utat tudjanak mutatni az érdeklődőknek.

Előadásában arra is kitért, hogy újabbnál újabb okoseszközök kerülnek piacra, melyek teljesen behálózzák az életünket, és azon keresztül az elérhető applikációk és játékok világa, melyeket nem mindegy, hogy mikor mit és hogyan használunk. A megfelelő választáshoz elengedhetetlen a hiteles információ, a használat, amit a generációk egymástól tanulhatnak meg a legjobban. És ami a legfontosabb, hogy ezeknek a tudásnak az átadásában a könyvtárosoknak kiemelkedő szerepe lehet. Valószínű, hogy a szakképzett könyvtáros kollégák közül nem mindenki tud lépést tartani a digitális fejlődés kihívásaival, de tapasztalataink szerint, buzgón törekednek rá! 

Végül az előadás zárásaként, Dr. Baracsi Katalin bemutatta, a témában segítséget nyújtó weboldalak és applikációk elérési helyeit, melyek igen hasznosak mind könyvtárosok és a magánemberek számára.

Ajánlott oldalak:  

A Microsoft friss kutatása az online veszélyekre és a gyerekek biztonságának védelmére hívja fel a figyelmet

Digitális iránytű Európa digitális évtizedéhez

És végül Ramháb Mária ezen a 23. alkalommal megrendezett zárókonferencián "digitális iránytű"-t adott a könyvtárosok kezébe, azért, hogy még jobban tudják segíteni és a támogatni a hozzájuk fordulókat. Megköszönte mindenki nagyszerű munkáját. 

Zombory Piroska

 

Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása

 

 

                                                                                                                    

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által 2022. május 11-én megrendezett nemzetközi konferenciáról, melynek a címe Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása volt.

Barátné Hajdu Ágnes elnök és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntője után kilenc 20 perces előadás hangzott el.

 

Az első videóelőadást Barbara Lison, az IFLA elnöke, a Brémai Közkönyvtári Rendszer igazgatója tartotta, Könyvtárosság: egy sok kihívással járó hivatás címmel. 

Barbara Lison a prezentációjában elemezte a könyvtáros új szerepeit: az információk szerepének felértékelődésével az információ hitelességének megállapítása, az ebből adódó bizalomépítő szerep, új technológiák megvalósítása, innováció iránti igény felismerése, tudásmegosztó szerep. Az új kihívásokhoz új személyes képességek kifejlesztésére van szükség, mint a tájékozottság, kreativitás, kommunikációs képességek, pozitivitás.  

Az IFLA törekszik arra, hogy globális válaszokat adjon és meghatározza az alapértékeket, amelyek közé tartozik a hagyományos értékek korszerűsítése, erős érdekképviselet, finanszírozási formák kidolgozása, bürokrácia csökkentése, fiatal szakemberek képzése, digitális változásokhoz való alkalmazkodás. Mindezt bővebben az IFLA stratégiai terve és a Trend Report 2021 tartalmazza.

A pandémia alatti új feladatok közül megemlítette a webináriumok szervezését, egészségügyi információk megosztását és a hamis információk kiszűréséről szóló kampányokat. 

Második előadás: Könyvtárosok és információs szakemberek. A készségek számbavétele és fejlesztése Előadó: Anna Maria Tammaro volt, a Digital Library Perspectives folyóirat főszerkesztője, professzor, Pármai Egyetem, Olaszország   

Az előadó azt a két kérdést vizsgálta, hogyan vagyunk hatással a társadalom változásaira, és milyen változásra van szükség a képzésben, önképzésben ebben a megváltozott helyzetben. 

Két területet emelt ki, az egyik a közösség transzformációjának érdekében végzett munka, a részvételi kultúra fejlesztése, a másik a szolgáltatások területe. Egy kutatásban azt vizsgálta, hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie egy könyvtárosnak, az emberi képességek vagy az informátori képességek kerülnek-e előtérbe. A könyvtárosok számára három fő feladatkört vázolt fel:  

1. A digitális könyvtáros - fejlett kompetenciákkal rendelkező tájékoztató szakember  
2. Adatkurátor - adatok és emberek összekapcsolásáért, adatok minőségéért felel 
3. Közkönyvtáros - közösség szervezésében aktív, értékteremtő munkát végez 

Felvázolta, hogy ehhez milyen új készségek elsajátítására van szükség az oktatásban, mint például szociális készségekre, kreativitásra, együttműködési képességre. 

Végül kiemelte, hogy fontos a könyvtárosok közötti személyes hálózat, kapcsolattartás, az egymást támogató magatartás. 

 

A harmadik előadás: Vamadia – a vajdasági magyar szellemi örökség digitális szolgáltatása 

Előadó: Vázsonyi Csilla volt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Zenta, Szerbia  

A vajdasági magyar kulturális örökség szolgáltatásának felülete 2019-től működik. A vajdasági magyar adattárban a közgyűjtemények által őrzött kincseket teszik közzé, kiadványtár, képzőművészeti alkotások, periodikatár, arcképcsarnok, kézirattár érhető el ingyenesen. Covid idején sok időt fordítottak a tartalmak fejlesztésére, keresőfunkciók javítására, új partnerek bevonására.  

A negyedik előadást Könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások a COVID-19 járvány előtt, alatt és után a thai könyvtárakban címmel tartotta Namtip Wipawin, Sukhothai Thammathirat Open University, Thaiföld 

A járvány alatti változásokról a közkönyvtárak honlapjainak tartalmi változásaiból lehetett képet alkotni. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi információk, a fertőtlenítés módja, a digitálisan elérhető szolgáltatások, E-book kölcsönzés, online képzések, online találkozók, házhozszállítás, autós kölcsönzés.   

Sok helyen indítottak digitális képzéseket, workshopokat a második hivatás megszerzésére, energiatakarékosságról, biztonságos információról, szerzői jogi kérdésekről az online szolgáltatások kapcsán.  

Online szolgáltatásokban nagy előrelépés történt a Covid utáni időszakban, a tájékoztatási formák, WEB-es szolgáltatások, információhoz való könnyebb hozzáférés révén. 

Az ötödik előadás: Hogyan reagálhat a könyvtári marketing a COVID miatt megváltozott fogyasztói szokásokra? - Prónay Szabolcs, Szegedi Tudományegyetem 

 

Nem annyira a marketingről, mint magáról a fogyasztóról szólt az előadás. A közösségi tudáshoz való hozzáférés ma már a neten keresztül zajlik, ami egy nagyobb közösséghez való gyorsabb csatlakozást jelent. A közösségnek lehetősége van kiszűrni a téves információkat, felértékelődik a tapasztalat és annak megosztása, ezekre támaszkodva hozunk döntéseket hétköznapi dolgainkban. A COVID alatt eluralkodott a bizonytalanság, az új helyzet és az intézmények teketóriázása miatt törésvonal alakult ki különféle táborok között. Ma az információözön és a digitális analfabétizmus a tudás megszerzésének két fő akadálya. 

A könyvtárlátogatóknak hiteles, validált információkat kell nyújtani, ami személyes, minőségi tudáson alapul, a személyes kapcsolatok megragadásán keresztül lehetséges az értékközvetítés. 

  

A hatodik előadás A közkönyvtári szolgáltatások fejlesztése a COVID-19 járvány alatt. A belgrádi városi könyvtár a nemzedékek szolgálatában címmel hangzott el. 

Az előadó: Jasmina Ninkov volt, Belgrádi Városi Könyvtár, Szerbia 

Az előadó felvázolta a szerbiai könyvtári struktúrát, kiemelve, hogy a törvényi előírás szerint minden önkormányzat köteles közkönyvtárat fenntartani. A belgrádi városi könyvtár nagyon sok kulturális rendezvényt szervezett a Covid előtt, ezért nehéz volt bezárniuk, mert megszakadtak a korábbi kapcsolataik. A járvány idején megnyitották a digitális könyvtárukat az olvasóik előtt és online programokat szerveztek. Színészek olvastak fel, írókkal beszélgettek, az olvasók beküldhettek fényképeket az elolvasott könyvekről, virtuálisan megtekinthették a gyűjteményt. 

Fényképeket, történeteket küldhettek, ezeket az alkotásokat kiállították, vendégkönyvükben szereplő híres emberekkel videókat készítettek az alkotásaikról, egészségügyi tanácsokat osztottak meg. Növelték a közöségi médiában való jelenlétet. Újranyitás után örömmel tapasztalták, hogy az olvasók visszatértek! 

Hetedik előadás: Kistelepülési könyvtári kezdeményezések a COVID-19 járvány idején az Egyesült Államokban 

Előadó: Szőke Viktória, Eötvös Loránd Tudományegyetem 

A videóelőadásban Szőke Viktória az amerikai kistelepülési könyvtári rendszer Covid alatti tapasztalatairól beszélt, amely rendszer az 50 000 fő alatti városok és a városoktól távol eső könyvtárak hálózatát jelenti. 

Ezekben a könyvtárakban is az online jelenlét és szolgáltatás lett kiterjesztve, olyan új tartalmak jelentek meg a Facebook használatában, ami az olvasókat érdekelhette: egészségügyi, testedzési, wellness tanácsok, anyagi támogatásokkal kapcsolatos információk, kültéri és kézműves programötletek. 

A kölcsönzés sok helyen kitelepült az utcára, vagy automatákon keresztül zajlott. Szabadtéren igyekeztek az olvasókat megszólítani: például storywalk létesült (ez egy olyan kiállítás, amely a történet laminált kinagyított lapjaiból áll, egymástól kisebb távolságra a sétaút mellé kihelyezve, séta közben ezeket el lehet olvasni). Szabadtéren szerveztek gyerekeknek kincskeresést, krétával akadálypályát rajzoltak nekik. Élelmiszert gyűjtöttek, és az idős, egyedül élő embereket telefonon időnként felhívták beszélgetés céljából. 

Nyolcadik előadás: Önkéntesség a könyvtárakban a COVID-19 járvány előtt, alatt és után 

Előadó: Martin Lundsgaard-Leth, Kulturális és Könyvtári Intézmények, IkastBrande, Dánia   

Dániában is kötelesek az önkormányzatok könyvtárakat létesíteni, és ezek mindenki számára ingyenesen vehetőek igénybe. A városban (Ikast) működő könyvtárról elmondta, hogy reggel 7-től este 9-ig tart nyitva. A könyvtár kulturális központként működik, tanuló- és találkozóhely is egyben. Dániában népszerű az önkéntes munka, a könyvtár munkájában mintegy 60 önkéntes vesz részt, szervezetten segítik a könyvtár munkáját. 

A könyvtár munkáját tanácsadó bizottságok segítik, a résztvevők javaslatokat tesznek a felhasználók ötleteinek megvalósítására. Az önkéntesek segítenek javítani a könyvtár munkáján, ők a “közösség hangja.” 

Az önkénteseknek viszonzásul közös programokat szerveznek (kirándulás, vacsora). 

Kilencedik előadás: Élet a háború árnyékában. Könyvtári mindennapok háborús időben  

Előadó: Varga Éva, elnök, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Ukrajna 

Szomorú volt hallani, hogy a háború miatt az ukrajnai könyvtárak felfüggesztették kulturális tevékenységüket. Igen szerteágazó módon, lehetőségeikhez mérten segítik az átutazó menekülteket. Gyerekeket korrepetálnak, ebben sokszor a menekült tanárok is segítenek, mesefilmeket vetítenek nekik, adományokat gyűjtenek, segélyeket osztanak. Volt olyan település, ahol a menekültekkel együtt ünnepelték a húsvétot, májusfát állítottak, bemutatták a népviseletet a magyar népviselet napján, száraztésztát készítettek a könyvtárban a rászorulóknak. 

 

Somody Ildikó