LiBrilliAmo project

 

A LiBrilliAmo egy olasz projekt, melynek célja, hogy összekapcsolja a gyerekeket a könyvek világával könyvtárakban, óvodákban, iskolákban, szabadtéren, színházakban és kórházakban egyaránt. A programhoz Olaszországon kívül már Szlovéniából és Magyarországról is csatlakoztak. Hazánkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai mesélnek majd a FSZEKSárkányos Gyerekkönyvtárban.  Goriziából Marco Pellegrini, a projekt alapítója megkereste intézményünket az együttműködéssel kapcsolatban és a projekt záróeseményére is meghívtak minket, ahol Dienes Éva, e sorok írója képviselte a könyvtárat. 

 

Egyetemisták (későbbiekben akár gimnazisták) meséltek és mesélnek majd gyerekeknek, miután elvégeztek egy képzést. A könyveket kifordítva (hogy a nézők láthassák a képeket), elmesélve, dramatizálva mutatják be a kicsiknek a történeteket. Így a diákok elsajátítják az olvasás különböző ritmusát, a figyelemfelkeltést, a csoportvezetést, az interperszonális kapcsolatokat, és megismerhetik a könyvek életkor szerinti kiválasztásának kritériumait a gyermek-és ifjúsági irodalom területén.

 

A Nemzetközi Gyermekirodalmi Fesztiválhoz kapcsolódva felolvasások, kiállítások, előadások zajlottak április 4. és május 14. között, több helyszínen:  Gorizia, Nova Gorica, Sempeter, Romans d’Isonzo, Chiopris-Viscone, Farra d’Isonzo, Capriva del Friuli, Medea, Cormons.  

 

A plakáton ez olvasható: Fény. A Librilliamo Nemzetközi Gyermekirodalmi Fesztivál évek óta nyújt lehetőséget arra, hogy fiatalok és gyerekek a könyveken és történeteken keresztül találkozzanak.  Mindez alkalmat teremt arra, hogy kifejezhessük emberségünket. Néha úgy tűnik, csak tekintetek összekapcsolódásáról van szó, de a Librilliamo tanulói számára ennél sokkal többet jelent... Találkozást, megosztást, reményt.  Mert mindnyájan vágyunk a fényre! A fesztivál plakátján szereplő akvarell képet Michela Occhi friulii illusztrátor készítette.

 

Péntek hajnalban indultunk Goriziába, ami az Alpok lábánál, Északkelet-Olaszországban található, közvetlenül a szlovén–olasz határnál. A város az Isonzó és a Vipava folyók völgyének találkozásánál fekszik. 2007. december 21-étől – Szlovéniának a schengeni egyezményhez történő csatlakozásával – a városon áthaladó határ elvesztette országokat elválasztó szerepét.

 

Május 13.-án pénteken délelőtt megérkeztünk ebbe a különleges városkába a Lojze Bratuž Kultúrális Központhoz három lelkes "pázmányos" diákkal, ahol a kerekasztal beszélgetés zajlott a projektről. Innen indultunk egy rögtönzött városnéző sétára, ahol azonnal felfedeztük a  Knjižnica Damir Feigel - Narodna in študijskaknjižnica /Biblioteca slovena szlovén-olasz kiskönyvtárt, melyet a szlovén íróról Damir Feigelről neveztek el. Nagyszerű elhelyezkedésének köszönhetően a városka parkja mellett egy sétálóutca határán található a hangulatos közösségi tér. 

 

Az alsó szinten található a köríves infopult, folyóirat olvasó, mosdóhelység, és pár lépcsőfok vezet fel a gyerekkönyvtári részbe. 0-5, 5-10 és 10-14 korig három korosztályra bontották a könyvállományt és külön részben kaptak helyet a szlovén nyelvű könyvek. A kényelmes lépcső szélén is le lehet ülni olvasgatni, illetve a peremén szintén könyvajánlókat helyeztek el. A galérián kényelmes kanapé, wifi, olvasópult és többféle tanulótér található a szlovén állománnyal együtt. 

Részletesebb leírás és még több kép itt.

Péntek délután 18-tól  Lojze Bratuž Kultúrális Központba visszatérve  “Felolvasás gyermekeknek Európában: egy új lehetőség” címmel köszöntőt mondott Marco Pellegrini, a projekt vezetője, továbbá Érszegi Márk, vallásügyi és diplomáciai tanácsadó, magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium,  Domokos György, docens, olasz nyelv és irodalom tanszék, PPKE, Budapest (a nevében Szita Balázs egyetemi hallgató olvasta fel a tanár úr köszöntő szövegét), illetve  Dienes Éva, a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője, és végül, de nem utolsó sorban Francesca Archinto, gyermek és ifjúsági referens, ADEI Független Kiadók Szövetsége, Babalibri kiadásért felelős igazgatója. A találkozót moderálták Marco Pellegrini Centro Studium APS, és a Librilliamo program fiataljai

Közreműködött a goriziai Sant’AngelaMerici iskola gyermekkórusa, Laura Belviso vezetésével.

Képek itt, a rendezvény Facebook. oldalán.

A szombati program jelmondata: "Gorizia, az olvasó város". A rendezvény folytatásaként másnap a város több helyszínén a Librilliamo projekt fiataljaival együtt közreműködtek a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai. Meséket olvastak fel és el is játszottak a gyerekeknek olasz, szlovén és magyar nyelven.   A Faidutti könyvesbolt előtt is meséltek az egyetemisták.

Goriziában még ellátogattunk a Városi Könyvtárba, mely kétfunkciós, mivel Tartományi Könyvtár is egyben. A földszinten egy automata "Covid ellenőr" fogadott minket, ami megmérte a hőmérsékletünket, ellenőrizte, hogy van e rajtunk maszk, majd minden jót kívánt a látogatásunkhoz. Mindenhol nyilak mutatták a megfelelő irányt és eljutva az első emeletre könyvtárossal is találkoztunk, aki pár szóban bemutatta az intézményt. A tájékoztatópult mellett folyóiratok és ifjúsági könyvek is helyet kaptak. A második szinten a hatalmas olvasóterem és egy kisebb tanulótér várta az olvasókat. Még több információ itt található:  BibliotecaStatale Isontina Gorizia 

Hazafelé megálltunk Ljubljanában, Szlovénai fővárosában, melynek egészen véletlenül sárkány a jelképe és kicsit felfedeztük a látnivalókat 🙂 

 

Dienes Éva     

 

Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása

 

 

                                                                                                                    

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által 2022. május 11-én megrendezett nemzetközi konferenciáról, melynek a címe Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása volt.

Barátné Hajdu Ágnes elnök és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntője után kilenc 20 perces előadás hangzott el.

 

Az első videóelőadást Barbara Lison, az IFLA elnöke, a Brémai Közkönyvtári Rendszer igazgatója tartotta, Könyvtárosság: egy sok kihívással járó hivatás címmel. 

Barbara Lison a prezentációjában elemezte a könyvtáros új szerepeit: az információk szerepének felértékelődésével az információ hitelességének megállapítása, az ebből adódó bizalomépítő szerep, új technológiák megvalósítása, innováció iránti igény felismerése, tudásmegosztó szerep. Az új kihívásokhoz új személyes képességek kifejlesztésére van szükség, mint a tájékozottság, kreativitás, kommunikációs képességek, pozitivitás.  

Az IFLA törekszik arra, hogy globális válaszokat adjon és meghatározza az alapértékeket, amelyek közé tartozik a hagyományos értékek korszerűsítése, erős érdekképviselet, finanszírozási formák kidolgozása, bürokrácia csökkentése, fiatal szakemberek képzése, digitális változásokhoz való alkalmazkodás. Mindezt bővebben az IFLA stratégiai terve és a Trend Report 2021 tartalmazza.

A pandémia alatti új feladatok közül megemlítette a webináriumok szervezését, egészségügyi információk megosztását és a hamis információk kiszűréséről szóló kampányokat. 

Második előadás: Könyvtárosok és információs szakemberek. A készségek számbavétele és fejlesztése Előadó: Anna Maria Tammaro volt, a Digital Library Perspectives folyóirat főszerkesztője, professzor, Pármai Egyetem, Olaszország   

Az előadó azt a két kérdést vizsgálta, hogyan vagyunk hatással a társadalom változásaira, és milyen változásra van szükség a képzésben, önképzésben ebben a megváltozott helyzetben. 

Két területet emelt ki, az egyik a közösség transzformációjának érdekében végzett munka, a részvételi kultúra fejlesztése, a másik a szolgáltatások területe. Egy kutatásban azt vizsgálta, hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie egy könyvtárosnak, az emberi képességek vagy az informátori képességek kerülnek-e előtérbe. A könyvtárosok számára három fő feladatkört vázolt fel:  

1. A digitális könyvtáros - fejlett kompetenciákkal rendelkező tájékoztató szakember  
2. Adatkurátor - adatok és emberek összekapcsolásáért, adatok minőségéért felel 
3. Közkönyvtáros - közösség szervezésében aktív, értékteremtő munkát végez 

Felvázolta, hogy ehhez milyen új készségek elsajátítására van szükség az oktatásban, mint például szociális készségekre, kreativitásra, együttműködési képességre. 

Végül kiemelte, hogy fontos a könyvtárosok közötti személyes hálózat, kapcsolattartás, az egymást támogató magatartás. 

 

A harmadik előadás: Vamadia – a vajdasági magyar szellemi örökség digitális szolgáltatása 

Előadó: Vázsonyi Csilla volt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Zenta, Szerbia  

A vajdasági magyar kulturális örökség szolgáltatásának felülete 2019-től működik. A vajdasági magyar adattárban a közgyűjtemények által őrzött kincseket teszik közzé, kiadványtár, képzőművészeti alkotások, periodikatár, arcképcsarnok, kézirattár érhető el ingyenesen. Covid idején sok időt fordítottak a tartalmak fejlesztésére, keresőfunkciók javítására, új partnerek bevonására.  

A negyedik előadást Könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások a COVID-19 járvány előtt, alatt és után a thai könyvtárakban címmel tartotta Namtip Wipawin, Sukhothai Thammathirat Open University, Thaiföld 

A járvány alatti változásokról a közkönyvtárak honlapjainak tartalmi változásaiból lehetett képet alkotni. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi információk, a fertőtlenítés módja, a digitálisan elérhető szolgáltatások, E-book kölcsönzés, online képzések, online találkozók, házhozszállítás, autós kölcsönzés.   

Sok helyen indítottak digitális képzéseket, workshopokat a második hivatás megszerzésére, energiatakarékosságról, biztonságos információról, szerzői jogi kérdésekről az online szolgáltatások kapcsán.  

Online szolgáltatásokban nagy előrelépés történt a Covid utáni időszakban, a tájékoztatási formák, WEB-es szolgáltatások, információhoz való könnyebb hozzáférés révén. 

Az ötödik előadás: Hogyan reagálhat a könyvtári marketing a COVID miatt megváltozott fogyasztói szokásokra? - Prónay Szabolcs, Szegedi Tudományegyetem 

 

Nem annyira a marketingről, mint magáról a fogyasztóról szólt az előadás. A közösségi tudáshoz való hozzáférés ma már a neten keresztül zajlik, ami egy nagyobb közösséghez való gyorsabb csatlakozást jelent. A közösségnek lehetősége van kiszűrni a téves információkat, felértékelődik a tapasztalat és annak megosztása, ezekre támaszkodva hozunk döntéseket hétköznapi dolgainkban. A COVID alatt eluralkodott a bizonytalanság, az új helyzet és az intézmények teketóriázása miatt törésvonal alakult ki különféle táborok között. Ma az információözön és a digitális analfabétizmus a tudás megszerzésének két fő akadálya. 

A könyvtárlátogatóknak hiteles, validált információkat kell nyújtani, ami személyes, minőségi tudáson alapul, a személyes kapcsolatok megragadásán keresztül lehetséges az értékközvetítés. 

  

A hatodik előadás A közkönyvtári szolgáltatások fejlesztése a COVID-19 járvány alatt. A belgrádi városi könyvtár a nemzedékek szolgálatában címmel hangzott el. 

Az előadó: Jasmina Ninkov volt, Belgrádi Városi Könyvtár, Szerbia 

Az előadó felvázolta a szerbiai könyvtári struktúrát, kiemelve, hogy a törvényi előírás szerint minden önkormányzat köteles közkönyvtárat fenntartani. A belgrádi városi könyvtár nagyon sok kulturális rendezvényt szervezett a Covid előtt, ezért nehéz volt bezárniuk, mert megszakadtak a korábbi kapcsolataik. A járvány idején megnyitották a digitális könyvtárukat az olvasóik előtt és online programokat szerveztek. Színészek olvastak fel, írókkal beszélgettek, az olvasók beküldhettek fényképeket az elolvasott könyvekről, virtuálisan megtekinthették a gyűjteményt. 

Fényképeket, történeteket küldhettek, ezeket az alkotásokat kiállították, vendégkönyvükben szereplő híres emberekkel videókat készítettek az alkotásaikról, egészségügyi tanácsokat osztottak meg. Növelték a közöségi médiában való jelenlétet. Újranyitás után örömmel tapasztalták, hogy az olvasók visszatértek! 

Hetedik előadás: Kistelepülési könyvtári kezdeményezések a COVID-19 járvány idején az Egyesült Államokban 

Előadó: Szőke Viktória, Eötvös Loránd Tudományegyetem 

A videóelőadásban Szőke Viktória az amerikai kistelepülési könyvtári rendszer Covid alatti tapasztalatairól beszélt, amely rendszer az 50 000 fő alatti városok és a városoktól távol eső könyvtárak hálózatát jelenti. 

Ezekben a könyvtárakban is az online jelenlét és szolgáltatás lett kiterjesztve, olyan új tartalmak jelentek meg a Facebook használatában, ami az olvasókat érdekelhette: egészségügyi, testedzési, wellness tanácsok, anyagi támogatásokkal kapcsolatos információk, kültéri és kézműves programötletek. 

A kölcsönzés sok helyen kitelepült az utcára, vagy automatákon keresztül zajlott. Szabadtéren igyekeztek az olvasókat megszólítani: például storywalk létesült (ez egy olyan kiállítás, amely a történet laminált kinagyított lapjaiból áll, egymástól kisebb távolságra a sétaút mellé kihelyezve, séta közben ezeket el lehet olvasni). Szabadtéren szerveztek gyerekeknek kincskeresést, krétával akadálypályát rajzoltak nekik. Élelmiszert gyűjtöttek, és az idős, egyedül élő embereket telefonon időnként felhívták beszélgetés céljából. 

Nyolcadik előadás: Önkéntesség a könyvtárakban a COVID-19 járvány előtt, alatt és után 

Előadó: Martin Lundsgaard-Leth, Kulturális és Könyvtári Intézmények, IkastBrande, Dánia   

Dániában is kötelesek az önkormányzatok könyvtárakat létesíteni, és ezek mindenki számára ingyenesen vehetőek igénybe. A városban (Ikast) működő könyvtárról elmondta, hogy reggel 7-től este 9-ig tart nyitva. A könyvtár kulturális központként működik, tanuló- és találkozóhely is egyben. Dániában népszerű az önkéntes munka, a könyvtár munkájában mintegy 60 önkéntes vesz részt, szervezetten segítik a könyvtár munkáját. 

A könyvtár munkáját tanácsadó bizottságok segítik, a résztvevők javaslatokat tesznek a felhasználók ötleteinek megvalósítására. Az önkéntesek segítenek javítani a könyvtár munkáján, ők a “közösség hangja.” 

Az önkénteseknek viszonzásul közös programokat szerveznek (kirándulás, vacsora). 

Kilencedik előadás: Élet a háború árnyékában. Könyvtári mindennapok háborús időben  

Előadó: Varga Éva, elnök, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Ukrajna 

Szomorú volt hallani, hogy a háború miatt az ukrajnai könyvtárak felfüggesztették kulturális tevékenységüket. Igen szerteágazó módon, lehetőségeikhez mérten segítik az átutazó menekülteket. Gyerekeket korrepetálnak, ebben sokszor a menekült tanárok is segítenek, mesefilmeket vetítenek nekik, adományokat gyűjtenek, segélyeket osztanak. Volt olyan település, ahol a menekültekkel együtt ünnepelték a húsvétot, májusfát állítottak, bemutatták a népviseletet a magyar népviselet napján, száraztésztát készítettek a könyvtárban a rászorulóknak. 

 

Somody Ildikó