Szólj Hozzá! HOZZÁ szólj!

Marketingtrükkök a célcsoportok megszólításához című K2 online továbbképzése

2020. április 29-én 10.00 - 13.30

A konferencia tartalma itt olvasható. Ebben az évben a Könyvtári Intézet (K.I.) K2 továbbképzési sorozatának összefoglaló címe: Határtalan könyvtár.  Az online módon megtartott konferencia ennek a sorozatnak már harmadik eseménye volt.

9:30 – 10:00: csatlakozás és regisztráció

10:00 – 10:10: Köszöntő:

Békésiné Bognár Noémi Erika: Könyvtári Intézet - informatikus könyvtáros, kutató

Bevezetőjében röviden beszélt a marketinges ismeretek szükségességéről és az online konferenciák előnyeiről és hátrányairól

10:10 – 11:10: Dr. Bernschütz Mária - egyetemi adjunktus (BME)

 Az egyes generációk információszerzési módszerei és megszólításuk - dióhéjban

Az előadás rövid áttekintést nyújtott az egyes generációk jellemzőiről, szocializációjukról, amely hatással van az egyes korcsoportok olvasási szokására is. Az egyén vagy egy korcsoport magatartás mintáinak megértéséhez a befolyásoló tényezők ismerete szükséges. Ha megértjük a generációs különbségeket, közelebb leszünk ahhoz is, hogy eltérő stratégiát alkalmazzunk a megszólításukra, a szolgáltatások kiépítésére, hogy ezzel is jobban kiszolgáljuk az igényeket.  A generációs jellemvonások és hiedelmek azonban nem jók vagy rosszak, hanem egyszerűen mások.

Generáció	+	-	Eszközök az informálódásra
Veterán	Az élet kis dolgainak is örülnek, életkoruk ellenére szívósak, kitartóak	Koruk miatt az újdolgok új befogadásának nehézségei - saját emlékek	TV, Rádió: nem a Kossuth az 1.!   Retró, Rádió1, Kossuth  Posta használata
Ratkó	kötelességtudat  munka értéke  szabadságigénye van  hős típus	makacs, hibáztat,   túl önálló  folyamatorientált  idealista	TV és rádió mellett  újságolvasó  hirdetések - hírlevelek
X	Odaadás  Rugalmasság  Célorientált  Jó megoldást kereső  Családcentrikus	cinikus  szkeptikus  Szabályokat nem szereti   Türelmetlen  Soft skill hiánya: empátia, nyelvtudás	Az előbbiek mellett online hírportálok olvasása,   Blogolvasás  Összehasonlító WEB oldalak ismerete
Y	Célorientált  Képzett + nyelvek ismerete  Karrier fontos  Optimista  Technophile  transzparencia	Nagy elvárásai vannak – maga és környezet  A munkájára figyelni kell  Alacsony EQ Pl: empátia  Nem alkalmas a csapatban való munkára	Közösségi média használata:   FACE,   Messenger,   YouTube  Instragram  Pinterest  Linkedin  Twitter
Z	Technophile  Azonnaliság - onlien mód  Közösségi média  Materialista  Share economy	Tisztelet – munka - idő: értékek átalakultak  Coaching , training szüksége  Struktúra szüksége  Magas elvárások, Alacsony EQ  Fókuszproblémák  Pszichológiai problémák:   Szorongás, figyelemzavar  NET függőség	YouTube  Instragram  Pinterest  Linkedin  Twitter  Twitch  Homesnap  TikTok  Snapchat
Alfa	Technophile  Különleges megoldások  Transzparencia  Környezettudatosság  Okosság  Önálóbban elődjeiknél - technológiák ismerete miatt	rendszerellenesség  Pszichológiai problémák:   szorongás, figyelemzavar  Hiperaktivitás  Mikró családokban való felnövekedés - kapcsolati problémák  Állandó digitális kapcsolat a technológiában géniuszok, de a legmagányosabb generáció	YouTube  Instragram  Pinterest  Linkedin  Twitter  Twitch  Homesnap  TikTok  Snapchat

Irodalom:  

Irodalom:

Tari Annamária művei

Nemes Orsolya: Generációs mítoszok

Gödöllői felmérés alapján: Generációso(k)kTanulmányok a generációk témakörében

A digitális generáció olvasási szokásai – a 2017-es reprezentatív olvasásfelmérés tapasztalatai

Honnan erednek az egyesgenerációk nevei?

Munkahelyen az X, Y ésZ generáció

A Z generáció olvasási szokásai

 10:50 – 11:30:  Istók Anna, igazgató-helyettes (GödöllőiVárosi Könyvtár és Információs Központ): Elégedettség helyett elkötelezettség – szolgáltatás helyett élmény

Az előadó szerint manapság a fogyasztó és termék kapcsolata az emberi kapcsolatainkra hasonlít. A könyvtári marketingtevékenységünk, akkor lesz sikeres, ha a fogyasztó - olvasó - érzelmi kapcsolatba kerül könyvtári szolgáltatásunkkal/termékünkkel. Ahhoz, hogy egy könyvtárhoz érzelmileg elkötelezett használók, olvasók tartozzanak nagyon fontos, hogy ne tekintsük őket passzív szereplőknek.

A GVKIK szeretetmárkát teremtett, a szolgáltatás helyett élmény nyújt.

Ez a fajta elkötelezettség és hűség kialakítása a gödöllői városi könyvtár marketingjének évek óta szerves része, 2002 óta marketinggel foglalkozó szakember dolgozik velük a könyvtárban és 2014 óta külön csoport foglalkozik a projektek indításával. A különböző célcsoportok bevonására engaged marketinget alkalmaznak, ennek a fogalomnak megértésére gyakorlati példákat és egy-egy projektjük képes bemutatóját hozta el.

Marketing alkalmazott technikái:

 a 60’-as – 80-as évek: a 4P modell vagy marketingmixnek is nevezzük a marketingeszközök különböző kombinációit; a termékpolitika (product), az árpolitika (price), az értékesítés-politika (place), és a reklámpolitika (promotion).

1990-es évek: 4C modell : az újabb irányzat a vásárlók és a fogyasztók oldaláról vizsgálja a piacot

Client / Consumer needs (product helyett): azaz ügyfelek, vásárlók igényei a termékek helyett, Costs (price helyett): költségek az árak helyett, Convenience (place helyett): kényelem az értékesítés helyével szemben, Communication (promotion helyett): kommunikáció a promóció helyett (pull vs push marketing).

Hogyan tudunk szeretet márkát építeni:

Szlogen: Az elkötelezettség legyen fontosabb, mint az elégedettség.

A gödöllői könyvtárban alapvető célként fogalmazták meg, hogy szolgáltatásaikat célzottan alakítsák ki, az olvasók igényeinek megfelelően, hiszen csak így tudják hatékonyan használni a marketing eszközöket: a termékfejlesztést, az árképzést, a reklámtevékenységet és a fizikai elérhetőséget. A szeretetmárka kiépítésének négy szintje:

1.    A célközönség megszólítása- a csoport jellemzőinek megfigyelése, tanulmányozása, rájuk

jellemző kommunikációs eszközök használata

2.   Célzott szolgáltatásfejlesztés számukra - hogyan nyújthatunk célzott szolgáltatás:

 a célcsoport a “behívása” a könyvtárba - program, akció stb.

ismerjük meg használati szokásaikat - kérdőív, interjú

motiváljuk őket

termékcsoport kapcsolása - upselling vagy cross –selling módszer Pl: napi jegy helyett bérletet vegyen

3.   Közösség építése

-kis csoportokból induljunk el: jelenleg is több club működik a könyvtáron belül

Pl: olvasók diadala olvasásfejlesztési játék - club szintről indult el

JÁTÉKRÓL itt olvashatunk

-díjazzuk a hűséget - törzsolvasóknak meglepik - díjak adományozása

-elköteleződés erősítsük

-like helyett kommentek elérése legyen a cél

A közösség építésben a végső cél: az olvasó reklámozzon minket, vagyis a könyvtárat

4.    A szolgáltatás helyett a szeretetmárka reklámozása

A szeretetmárka építéséhez nem elég jónak lenni.

A szeretetmárkához az kell, hogy az olvasó azt érezze: ez kell nekem! Erre van szükségem!

Ezt a célt a célcsoportokra alapozott engaged marketing - elköteleződés - módszerén keresztül érik el. Az elkötelez(őd)és marketing meghallgatja az ügyfelet a különböző csatornákon, és megfelelő válasszal is szolgál számukra.

Engaged olvasó:

Aktív - online felületeken, további reklámozás, részt vesz a munkákban

Kötődik hozzánk

Könnyű elérni

Szeret minket

Minket választ a vetélytársak helyett

Gyakorlati példák és programok az eddig elmondott és lépésenként bemutatott szeretetmárka létrejöttéhez:

a.      Tevékenység -kapcsolás egy szolgáltatáshoz: a gasztronómiát nyerő példának tartja

A felsorolása közben egy-egy képet jelenített meg melyeken a programok plakátjai voltak megtekinthetők, a különböző programokat mind a gasztronómiával kapcsolták össze pl:

·         Fizess verssel program - költészet napi akció
 Gasztronómia a világháborúban: tojásfasírozott és grenadírmars:

·         Gasztronómia és adatbázis bemutató: könyvtáros szakos hallgatóknak az adatbázisok használata, recepteket is kerestek és eljutottak az étel elkészítéséig.

Kavar a könyvtáros: karantén videók - együtt főzés az olvasókkal, videófilm bejelentkezések jelenlegi friss programuk

b.      Sikeres szimbólumok - fotók, képek kapcsolása:

·         Cica, kutya szerepeltetése: terápiás foglalkozások családi programok plakátjain. Pl:  Mentsd meg a macskát - olvasás program

·         Tetoválások: szinglik vagy sportolók tetkóval - tiniknek, fiataloknak szóló programok

·         Reklám arcok: próbáljunk helyi, ismert és sikeres embereket könyvtári programunk “arcának “ felkérni

c.       Hatékony nyelvhasználat:

·         Olvasni menő - programjukban a tiniknek szólnak a tinik nyelvén: tegező forma, általuk kedvelt kifejezések használata a plakátokon, a programokban pedig sok ábra és kép alkalmazása

·         Dokumix – dokumentum ajánló rendszer a könyvtár több területén: Pl: utazás kiemelése felnőtteknek: az utazással foglalkozó útikönyvek, térképek, folyóiratok egyben itt a megszólítás a nyelvezet az utazni szerető felnőtteket célozza meg: szakzsargon használat

Ha az eredmény már látható: ha már működik a kötődés, az elkötelezettség a könyvtár iránt akkor az olvasók viszik tovább és építik tovább az egyes könyvtári programokat. Ha jól dolgozunk mi könyvtárosok, akkor az olvasók elvégzik a munka nagy részét helyettünk és képviselik is könyvtárunkat terjesztik jóhírünket!

Pl: Gödöllő város FACE oldalán a bejegyzésekben olvashatunk bejegyzéseket pozitív, jó véleményeket a városi könyvtárról

A beszámolót megírva az információk pontosítás miatt sokat kerestem a GVKIK honlapján: https://www.gvkik.hu/ a FACE oldalukon és a SAJÁT Wikipédiájukban is, ajánlom Nektek is!

Wikioldal itt látható.

11.30. - Kahoot játék: generációkról - könyvcsomag a nyeremény

12:00 – 12:15: E-workshop: online feladat

2 feladatlap kitöltése volt megadva, melyeket a szünetben kellett kitölteni

12:15 – 13:00: Ebédszünet - feladatok megoldása, összegzés

I. Feladatlap - inkább kérdőív: többek között az egyes generációk a könyvtár által való elérhetőségéről és azok megszólításának módjairól kérdezett, illetve, hogy a saját könyvtárunkban hol és hogyan használják az árukapcsolást, hogyan népszerűsítsük az egyes szolgáltatásokat...

II. Feladatlap: a felsoroltak közül egy tetszőleges célcsoport választása, akiknek egy szolgáltatásunkat népszerűsítjük, majd választani kellett az árukapcsolás módszerével egy szolgáltatást hozzá és egy kiegészítő témát is, amellyel népszerűsítjük az előbbiekben kitalált szolgáltatásunkat. A végén pedig röviden írjuk le, hogyan kapcsolnánk össze a választott szolgáltatást a kiegészítő témával, annak érdekében, hogy a kiválasztott célcsoport népszerűsítse a könyvtári szolgáltatást.

13:00 – 13:30: Összegzés és a workshop feladatok kiértékelése

Visszaküldött válaszainkat mindkét előadó kiértékelte egymás megfigyeléseit kiegészítette. Érdekes módon az árukapcsolás módszerére vonatkozó kérdésre egységesek voltak a válaszok! A kérdőívet kitöltőknek 65% ritkán használja, a többiek pedig nem használják ezt a módszert. Vagyis ez még nem ismert és nem használt módszer a könyvtárosok számára. A korcsoportokban a nyugdíjasokat minden könyvtár és könyvtáros könnyen megszólthatónak és jó célközönségnek tartja. Ők koruk ellenére mindenhol aktív olvasók és programlátogatók, akikre lehet építeni - itt bátorírtás hangzott le, hogy merjünk ennek a célcsoportra is építeni.

A megírt ötletek közül az előadók pár ötletet kiemeltek és röviden megosztottak velünk:

Pl: Képregény a Z generációnak, téma: utazás a metszetek világába. Ez egy művészet és írás -olvasás -népszerűsítő sorozat lenne egyszerre a megismert művészeti terület bemutatása átültetése képregényre, kapcsolás: podcast-kel, filmekkel irányítani a játékot. Nyeremény: a nyertes képregény megjelenik nyomtatva is és lehet kölcsönözni

Pl: Fiatal felnőttek/ kis gyermekes családok: bicaj -bérlet a könyvtárhoz - tároló ingyenes használta - bérlet ajándékozása - bizony számú könyvkölcsönzés után

Pl: kamaszok, sport kapcsolása és selejtes könyvek: ping  pong mérkőzés megszervezése a könyvekkel

*a nagy meghökkenés ellenére a 2 előadónak nagyon tetszett az ötlet.

Pl: fiatalok: NET és a párkapcsolat: könyvtári honlapról vagy NET clubból indul a kezdeményezés, a könyvtári kávézó bekapcsolása. Egyes pároknak, ha kialakul a kapcsolat, ha megismerkednek, akkor a könyvtári kávézó a helyszín vagy kávézói kupon az ajándék.

Irodalom: Istók Anna: Szeretetmárka építése elkötelezett fogyasztókkal

Zárszóképpen mindhárom előadó nagyon kreatívnak ítélte meg a résztvevő könyvtárosokat és megköszönte a visszaküldött feladatlapokat, valamint a részvételünket a programon.

A program moderátora ígéretet tett arra, hogy a K2 Facebook csoportban igyekeznek az előadásokhoz kapcsolódó irodalmat és magukat előadások anyagát is elérhetővé tenni. Itt a beszámoló a Könyvtári Intézet honlapján.

Keresés a közösségi médiában : MIBE konferencia 2017

2017. október 3-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) „Keresés a közösségi médiában” címmel konferenciát rendezett, ahol az előadások a vezető kommentelő fórumokat elemezték (Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest), és ezek keresési lehetőségeit, nehézségeit részletezték, valamint az álhírekről is szó esett.

A keresési technikáknál és az elemzést nehezítő körülményeknél többször szóba került a szinonimák szűrése Egy témának nagyon sokféle előfordulása lehetséges a szövegekben, ezért minden szinonimát és kivételt külön fel kell mérni a szakértőknek.  Szekeres Péter, a webes véleményanalízissel foglalkozó Neticle ügyvezető igazgatója példaként a Magyar Telekomot említette, amelyre a felhasználók a cég jelenlegi nevén kívül szoktak még például T-Mobile-ként, T-Home-ként, Matávként, T-ként utalni vagy gúnynéven Tréhómként hivatkozni - csak ezzel a vállalattal kapcsolatban összesen 150 szinonimát, vagyis kereső-kifejezést tart számon a cég. (A könyvtárnál „Központi Szabó”, Fészek” kifejezések is szóba jöhetnek szerző megj.) A kereséseknél segítséget jelenthet még a gyakorikérdések.hu.

További nehézségek is felmerülhetnek, amelyet az elemzőknek mind figyelembe kell venniük. Például egy vállalat saját Facebook oldalán a felhasználók nem írják le deklaráltan, hogy milyen céggel és melyik szolgáltatásával elégedettek, ezért ezt a körülményt már a tartalomelemzőknek kell megállapítaniuk. Probléma lehet az is, hogy egyes esetekben mást jelentenek az ékezetes és ékezetmentes alakok vagy akár a kis és a nagybetűk használata, utóbbira jó példa a "Jobbik" és a "jobbik" szavak különbsége.

Egy többszörösen összetett keresésre az alábbi példát hozta Szekeres Péter: a legalább két gyerekkel rendelkező édesanyák internetes félelmeit kellett feltérképezni. Ehhez a feladathoz szűrni kellett a szakértőknek a közösségi oldalon meg található bejegyzések szerzőinek nemét, a kisgyerekre utaló szavakat, majd pedig ezen belül az internetre és a félelemre vonatkozó kifejezéseket. A cég ebben az esetben több ezer véleményt tartalmazó listát kapott, amelyet a továbbiakban tartalomelemzéssel kezdett vizsgálni.

A pozitív vagy a negatív hangvételt is szűrni kell, amelyre szintén léteznek automatizálási lehetőségek, de ebben is rejlenek nehézségek. A Szekeres által hozott adat szerint a hangvétel megállapításánál az emberi pontosság 80-85 százalék, így a Neticle is "közel emberi" pontosságot vállal a felméréseiben. A tökéletesség részben az irónia miatt nem lehet teljes, amely továbbra is a legnagyobb problémát okozza a gépi felismerésben, mint például a "Már 2 napja kib****tt lassú a netünk... Én így szeretlek T-mobil!" véleménynél. A megoldás az automatizált rendszereknél a kontextus-független kifejezések kiragadása lehet, de a fejlesztéseknek még van merre haladniuk ezen a területen. Továbbá a hangulat-felismerésnél meg kell adni a területspecifikus kivételeket, mivel az energetikai szektorban a "gáz" nem negatív vagy a mezőgazdaságban a "gyökér" a petrezselyem szinonimája. A bejegyzések hangvételeinek követése, illetve változása alapján egy olyan "vélemény-árfolyam" rajzolható fel, amely többek közt a befektetési cégeknél az átvilágításhoz vagy potenciális partnerek elemzéséhez lehet hasznos.

Egyik látványos elemzési módszer az említésgráf, amely megmutatja, hogy melyik témával foglalkoznak éppen a felhasználók a legtöbbet az interneten, valamint hogy ehhez milyen altémák kapcsolódnak - egy cégnek azért lehet fontos a megtekintése, mivel érdemesebb számukra a csomópontokat elemezni a szerteágazó altémák helyett. Egy másik elemzési típus a versenytársfigyelés, amellyel pedig az állapítható meg, hogy melyik márkát mivel vetik össze a legtöbbször a szerzők. A bemutatott példa szerint a Vodafone-t gyakran emlegetik a Telenorral, továbbá a Samsung és a Galaxy kifejezéssel. Ezen belül viszont további elemzésre van ahhoz szükség, hogy miért gyakori a cégek együttes említése, ilyen lehet, például az, ha egy készüléktípus nem érkezett még meg egy szolgáltatóhoz. Továbbá be lehet állítani riasztások figyelését is új cégek megjelenéséről, akár a kkv-knál történt új befektetések (irodát nyitottak, száz embert felvettek) hasznosak lehetnek a befektetési alapoknak vagy a Sportkártya így értesülhet az új sportlétesítményekről.

említésgráf. forrás: Neticle wiki

Végül a Neticle szerint fontos lehet a terület szakértőinek kiszűrése is a közösségi médiában, mivel egy téma legnagyobb ellenzőit és támogatóit is érdemes bevonni a munkába, és az elemző eszközök ebben is segítenek. Megállapítható például, hogy a hozzáértők milyen "hubokon" beszélnek egymással, így egy konkrét esetben egy ingatlanközvetítő be tudott csatlakozni a lakáskeresésről szóló fórumba "a közösség rombolása nélkül". Minden esetben az lehet a legfontosabb a cégek számára, hogy a közösségi média tartalmak segítségével olyan területeket azonosítsanak, ahol a versenytársak még kevésbé aktívak - tette hozzá az előadó.

A leggyakrabban emlegetett szavak a közösségi portálokon: reggel, videó, műsor, család, műsorvezető, barát, sorozat, fotó, kor, mese, ének, film, zene, konyha.

Az operatív döntésekhez szükséges információkat az alábbi kérdésekre adott válasszal lehet meghatározni: Hova hirdessek? Milyen véleményvezéreket vonjak be? Milyen „hub”okra koncentráljak? Milyen üzeneteket alkalmazzak? Milyen üzeneteket ne alkalmazzak? Mikor üzenjek? Például csütörtök, péntek délután 15-17 körül és vasárnap délelőtt aktívabbak a felhasználók.

A top négyből három szolgáltatás a Facebooké

Világszerte közel 3 milliárd, Magyarországon pedig több mint 6 millió ember használja a különböző közösségimédia-oldalakat, melyek a lehető legtöbb adatot gyűjtik össze a felhasználóikról. De mit és hol érhetünk el ezekből? Melyik platformból tudunk adatot kinyerni és melyikből nem? Lévai Richárd, az RGStúdió marketingigazgatója elmondta, hogy a Facebook továbbra is a legerősebb hazánkban közel 6 millió felhasználóval, amelyet a Messenger követ 4,89 millióval (ennek 76,5 százaléka fiatal), a YouTube áll harmadik helyen valamivel több, mint 4 millióval, tipikusan harminc éves kor alatti zenét és videókat néző fiatalokból álló bázisával.

A dobogós helyezések után nagyobb csökkenés figyelhető meg a felhasználói számban, így az Instagramot hazánkból 1,36 millióan használják, rendszerint harminc alatti jómódúak. A Pinterest közönsége legfőképpen a divat és kiegészítők kategóriája iránt érdeklődő 15-35 évesekből áll. A LinkedInt 726 ezren használják a "gazdasági elitből", például közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok közül. A linkedInen korábban nagyvállalatok igazgatóit, döntéshozókat is el lehetett érni közvetlenül. A lista végén pedig a korábbi Twitter helyett már a Snapchat áll 564 ezer felhasználóval, főleg olyan 25 év alatti fiatalokból, akik a Facebookon túli kommunikációs lehetőségeket keresik. "Figyeljük meg, hogy az első négyből három a Facebook tulajdona." - hívta figyelmet az RG Stúdió marketingvezetője is. A szakértő a Snapchattel kapcsolatban hozzátette, hogy sokan a Facebook kihívóját látják benne, de a cégek hozzáállása kettős - mindenki reméli, hogy minél később hozza Magyarországra a hirdetési platformját, mert akkor még egy helyen kellene jelen lenni, miközben a közösség jelenleg nagyon kicsi.

Átlagosan napi 211 percet tölt online egy átlag magyar felhasználó. Ezen belül viszont érdemes a korosztályos bontást is figyelembe venni. A Facebook minden vizsgált korcsoportban az idő nagyjából harmadát veszi el, amelyet az X és a Baby Boom generációnál a web és az email követ. A 35 alatti Y és Z generációnál viszont már egyre erősebben kezd megjelenni a chat és az Instagram, míg az emailezés szinte kiszorul a 4-6 százalékával, de a webes böngészés is jelentősen kevesebb, mint a 36 feletti korosztályban.

forrás: Közösségi kalandozások, MediaQ

Az adatgyűjtési lehetőségek viszont változatos mélységet érhetnek el ezeken az oldalakon. A közösségi platformok saját keresője "szétforgácsolódott", mivel több helyen is lehet keresni, de nem mindig ugyanazzal az eredménnyel a végén. A keresést gyakran befolyásolja a felhasználó személyes kapcsolati hálója, és hogy csak azt a találatot jeleníti meg a rendszer, ami az illető számára nyilvános. Emellett például a Pinterest vagy az Instagram a hashtageket és a mellette beírt tartalmakat használja, de jellemzően nem keres a képi információra. Az ennél mélyebb keresési lehetőségek fizetősek, ahol rendelkezésre áll, mint például LinkedInen. Facebookon pedig csak olyankor érdemes a keresőhöz fordulni "ha valakinek egy konkrét témában van egy emléke arról, hogy az ismerőse mit írt", legyen az akár egy konkrét információ vagy vélemény. Azt viszont az algoritmus is befolyásolja, hogy kihez milyen információ jut el a szűrőbuborék miatt.

A közösségi platformok saját keresője is segítséget nyújthat a konkrét információk és a vélemények begyűjtésénél. A scriptekkel átvizsgálhatjuk a közösségi oldalakat. Hatszáz különböző célzási lehetőség adott a Facebookon.

Egy másik keresési lehetőséget a Google jelent, de ez is inkább általános információk gyűjtését szolgálja ki, mivel célyére is szükség lehet, viszont a publikus adatok elérése megengedett a külső rendszerek számára.sak a nyilvános információk elérhetőek a keresőóriásnál, és nem használja a közösségi oldal saját algoritmusát. Így néha egyszerűbb kezelni a Google kereséseket, de nehéz az adatokat összegezni vele. Rendelkezésre állhatnak scriptek és API-k, amelyekkel többféle adatot és információt lehet gyűjteni, de ezzel kapcsolatban a felhasználói és jogi kérdések problémái is felmerülnek a személyes adatok kiolvasásával például a Facebook adatbázisából, amelyhez a felhasználók külön enged

Ezeket pedig még kiegészíthetik egyéb szolgáltatások, de például a Pinterest vagy a Snapchat nem teszi elérhetővé Magyarországon a hirdetési rendszerét, és ezzel együtt az analitikát sem.

A Facebook "árul el a legtöbbet" a hirdetőknek (de csak nyilvános adatokban kereshetünk), amellyel például az is felmérhető, hogy a Londonban élő magyarok közül potenciálisan 99 ezer fő érhető el, vagy 2,1 millióan vannak azok, akik 4G-ről szoktak Facebookot használni. Lehet név, email cím vagy név+ munkahely, név + lakhely, vagy név+ iskola alapján. De lekereshetjük a egy cég összes munkavállalóját. Nagyon sok veszélyes célzási lehetőséget is megenged a rendszer, a Facebook Audience Insights pedig abba is betekintést ad, hogy például a Telekom iránt érdeklődő 250-300 ezer ember milyen más oldalakat kedvel a Facebookon belül. Az amerikai felhasználóknál ezen kívül le lehet kérdezni, hogy van-e ingatlanja vagy mekkora a háztartásának a költése. Azonban az európai uniós adatvédelem szigorú, sőt Magyarországon még az EU-s országok többségéhez viszonyítva is szigorúbb elvárások érvényesek, mint Lukács Ádám József, a Hinora Marketing Group marketing vezetője hozzátette. Ezért sem megengedett például a háztartások jövedelmének szűrése, pedig a magyar weboldalak ugyanúgy követőkódokkal vannak ellátva, és az adatok rendelkezésre állhatnának.

A Facebook felhasználók csoportjai a következők: ultrák, tagadók, rendszertelenek, szüzek, megfigyelők (ezek általában a vezetők), pávák, kvízmesterek, szónokok, szellemi emberek, önálcázók, informátorok, megerősítést várók. Egy felhasználó több típusba is tartozhat.

Az Instagram 2010-ben alakult és 2012-ben felvásárolta a Facebook. 800 millió aktív userrel rendelkezik a világon és másfél millió felhasználóval hazánkban- fejtette ki Kónya Beáta kommunikációs szakértő a Pikreatól. A felmérések szerint a.18-24 év közötti korosztály használja a legtöbbet. Képeken kívül már videókat és livestreameket is meg lehet osztani, de limitáltak a keresési lehetőségek. Külső alkalmazások, search settings (nincs advanced). Az Instagram Search három típusa: emberek, helyek, hashtagek. Legnépszerűbb márkák ezen a közösségi platformon: Top Joy (117.000követő) Sugarbird (73.000kv) DM (47.000kv)

Vadász Pál a MONTANA Tudásmenedzsment ügyvezetője a hamis hírekről elmondta, hogy nagyságrendileg több jelenik meg, mint valós hír (8,7 millió hamis, 7,3 millió igaz). A 2010-es sajtótörvény nem terjed ki a Facebookra és más közösségi oldalra. Hogyan lehet kideríteni, hogy valós hírről beszélünk? Hírgyártó robotok beazonosításával, domain elemzés, IP cím ellenőrzés, több forrás használata. A lájkok száma a hazugsággal korrelál.

Németh-Laczi Nóra a , NetManufaktúra ügyvezetője

A „látni” mellett a „láttatni” is fontos a közösségi médiában. Ne csak leskelődj, hanem adjál tartalmat- Így eljárva olyan szakmai és információs kapcsolatokra tehetsz szert, melyek által – tanulva, fontos eseményeket, híreket figyelve és forrásokat azonosítva – sikeresebbé válhatnak információszerző projektjeid.

Vorák Anita újságíró a Direkt36 munkatársaként elmondta, hogy a közösségi média nagyon megkönnyíti az újságírók munkáját, mert egyszerűen és gyorsan lehet olyan információt gyűjteni rajta, amelyekhez korábban hozzá sem lehetett férni. Az emberek saját maguk teszik közzé a róluk szóló terhelő „bizonyítékokat” pl: közös fotó, vagy kapcsolati rendszer. De a közösségi médiás keresés nem csodaszer, nem helyettesíti a klasszikus újságírói munkát, sokszor más adatbázisokban is keresgélni kell. Az előadásban pontról pontra bemutatta, hogy mire és hogyan használta fel a közösségi médiát, mire keresett rá, mi volt számára érdekes.

Az összefoglalóhoz Habók Lilla cikkét is felhasználtam: Gúnynevek és irónia is nehezíti a közösségi oldalak elemzését

Dienes Éva