Problémás olvasó a könyvtárban

           

forrás: ki.oszk.hu

2016. január 25-én a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban a fenti témában megrendezett szakmai napon vettem részt. A probléma aktualitását jelzi, hogy az eredetileg megyei programnak szánt találkozóra végül az ország minden tájáról érkeztek könyvtárosok. Az előadásokat követően és a program végén is volt mód saját tapasztalatok megosztására, felmerült helyzetek megbeszélésére. Ezzel a lehetőséggel éltek is a résztvevők. Bár minden problémás helyzet más, ezért ezen a konferencián sem kaptunk biztos megoldókulcsot a kezünkbe, mégis egy ilyen fórum, beszélgetés segíthet abban, hogy egy következő konfliktust legalábbis higgadtabban, türelmesebben, adott esetben nyitottabban kezeljünk. 

	1. Hídszerepek: Hátrányos helyzetű olvasók a könyvtárban Előadás és beszélgetés a cigányság kulturális integrációs kérdéseiről valamint az ápolatlan, hajléktalan olvasókról Előadó: Péterfi Rita olvasásszociológus Az előadás első felében az ápolatlan olvasó kérdéskörét járta körül Péterfi Rita. Nagyon fontos, hogy a könyvtár használati szabályzata térjen ki erre a kérdésre is. Nem megfelelő higiéniai állapot, ruházat esetén két lehetősége van a könyvtárnak: a tagság felfüggesztése és a végleges kitiltás. De ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni a könyvtár szociális funkcióját, és többször hangsúlyozta az előadó a saját lelkiismeretünk, nyugodt éjszakánk fontosságát is. A probléma megoldását a segítségkérésben, a társszervezetekkel való kapcsolatfelvételben látja. Tehát hajléktalanok esetében pl. a hajléktalanszálló megkeresése, más esetben az önkormányzat szociális osztályával való egyeztetés, tőlük való segítségkérés. De egyértelműen kijelenthető, hogy kell feltételeket szabni! Ez nemcsak a helyzetet elszenvedő olvasótárs és könyvtáros kolléga érdeke, de magáé a problémás személyé is. Ugyanis a szabályokhoz való ragaszkodás fogódzó neki is, aminek mentén és segítségével nagyobb esélye van visszatérni a normál életbe. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a kollégák és az érintett intézmények egységes fellépése. Az előadás második felében a cigányság könyvtári ellátásáról volt szó. Fontos a helyi cigány közösség megismerése (beás, oláh, romungró?), az ennek megfelelő nemzetiségi dokumentumállomány kialakítása. Két tanulmánykötetre hívta fel figyelmünket a témában: A feladatra készülni kell, Hídszerepek. Mindkettő megtalálható a MEK-en. 2. Mit tegyünk, ha drogos (alkoholos) befolyásoltság alatt álló látogató érkezik a könyvtárba? Milyen ellátórendszerhez, hova fordulhatunk, mit tehetünk? Kitiltás helyett megoldások. Előadás és beszélgetés Gesztelyi Tamás mentálhigiénés szakemberrel A felgyorsult világ, az értékek átrendeződése, a növekvő terhek, a bizonytalanság miatt az emberek mentális egészsége romlik. Ezzel együtt a tudatmódosító szerek használata nő. Elkészült a Nemzeti drogellenes stratégia, az iskolákban is van már helyi drogstratégia. Ennek mintájára kellene kidolgozni a könyvtári cselekvési tervet. Az előadó megismertetett minket a designer drog fogalmával, felvázolta az alkoholos és drogos befolyásoltság alatt álló emberrel való bánás szükséges lépéseit: 1.      Probléma észlelése (mozgásból, tekintetből, beszédből) 2.      Kapcsolatfelvétel. Tesztkérdések feltevése, adekvát-e a reakció? 3.      Biztonságba helyezés 4.      Hozzátartozó értesítése 5.  Mentő, rendőrség hívása. Ha nem együttműködő a látogató, nem szabad vele konfliktusba kerülni, segítséget kell hívni, értesíteni kell a rendőrséget. A drogos személy viselkedése, állapotának változása kiszámíthatatlan, minden esetben mentőt kell hívni. A konfliktushelyzetek megoldásában fontos a közös állásfoglalás, a szabályok következetes alkalmazása. Ellátórendszer van, segítségül kell hívni 3. Mit tehetünk egy deviáns olvasóval? Hogyan ne váljunk áldozattá? Előadás és beszélgetés Dr. Juhász Zoltán alezredessel, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársával A könyvtáros nem tartozik a közfeladatot ellátó személyek sorába (ezen maga az előadó is meglepődött, amikor a fórumra készülve megtudta), ezért pont annyi joga és kötelezettsége van egy konfliktushelyzetben, mint bármelyik „utca emberének”. Megismertük a „jogos védelem” fogalmát. Nem büntethető az a személy, aki jogtalan támadást hárít el. A szükséges mérték túllépése esetén sem, ha ezt a szükséges mértéket felindulásból, ijedtségből képtelen felismerni. Hangsúlyozta az előadó, hogy semmilyen intézkedésbe nem szabad belefogni, ami a saját testi épségünket veszélyezteti, amit nem tudunk biztonsággal befejezni. Segítséget, a rendőrséget kell hívni. Az elkövetőt esetleg vissza lehet addig tartani, amíg a rendőr a helyszínre ér. De a visszatartás sem történhet erőszakosan. Ha erre lenne szükség, inkább ne menjünk bele a konfliktusba, hanem koncentráljunk a személy megfigyelésére. A pontos személyleírás, a helyzet pontos ismertetése legyen inkább a cél.  4. KÖNYVromaTÁR: roma felhasználók a könyvtárban Előadó: Dávid Ildikó Tünde könyvtáros, Nagykereki Községi Könyvtár Az utolsó előadó egy kistelepülési könyvtár jó példájával ismertetett meg minket. Nagykerekiben az általános iskolás korú gyerekek között a roma származásúak aránya 60 %. A könyvtárban mint „problémás olvasók” jelentkeztek csínytevéseikkel, rendetlenkedésükkel. Programjukkal, a gyerekeknek szervezett foglakozásokkal elérték, hogy rendszeres könyvtárhasználók lettek. A kolléganő is kiemelte (az előző előadókhoz hasonlóan) a helyi közösség megismerésének fontosságát. A gyerekeken keresztül felvették a kapcsolatot a családokkal, az édesanyákkal is. A konferencia előadásai teljes egészükben megtekinthetők itt. Horváth Tímea

A kiszámítható életpálya

         

(forrás. dreamstime.com9

   2014. november 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott a kiszámítható életpálya című országos konferencia. A konferencián a résztvevők tájékoztatást kaptak a könyvtárügy humánerőforrási rendszerében várható változásokról, tervekről. 

1. Ramháb Mária (Informatikai és Könyvtári Szövetség) hangsúlyozta, hogy a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásában a szakma részvétele döntő fontosságú. Ösztönző rendszerre van szükség, amire ne a visszamenőlegesség legyen jellemző. Méltánytalan lenne nyugdíj előtt álló kollégákat kényszeríteni szakmai kompetenciájuk bizonyítására. Az új rendszer tehát inkább arra szolgáljon, hogy a belépő kollégák számára nyújtson átlátható előmeneteli perspektívát a hozzá tartozó követelményrendszer pontos meghatározásával egyidejűleg. Ehhez fontos a képzések, képzőintézmények megfelelő minőségének biztosítása és a társszervezetekkel (múzeumok, levéltárak, művelődési intézmények való együttműködés).

2. Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) a könyvtári trendekről tartott előadást. Ez azért érdemel figyelmet a téma szempontjából, mert a könyvtárossal szemben támasztott követelményeket alapvetően meghatározza az elvégzendő feladat. Hogyan módosulnak ezek a feladatok, mire kell képesnek lennünk? Az előadó ismertette az USA és az Egyesült Királyság közkönyvtáraiban megfigyelhető trendeket, valamint kitért a tudományos könyvtárak eltérő feladatára. Összefoglalva: A kölcsönzések száma tőlünk nyugatra is csökken, de a programok látogatottsága nő. Ez alátámasztja a könyvtárak közösségi térré válásának szükségességét. Az e-könyvek kölcsönzése hozzánk hasonlóan még csak alakulóban van. Érdekes kérdés az önkéntesek bevonása a könyvtári munkafolyamatokba. Az Egyesült Királyság könyvtári szervezete nem támogatja, legalábbis azt nem, hogy a feladatokat kizárólag önkéntesek lássák el. Azt hiszem, ezzel mi is egyetérthetünk, voltak rossz tapasztalataink… A tudományos könyvtárakról szólva egy új fogalommal találkoztunk, az „adatkönyvtáros” fogalmával. Ez egy újfajta szakmai tudást feltételez.

3. Lóczy Péter (Belügyminisztérium Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály) ismertette az általuk már kidolgozott rendszer alapelveit, hiszen ez mintául szolgálhat a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásához.  A modell 3 alappillére:

a. Illetményrendszer, melyben a szolgálati idő mellett a betöltött munkakör nagyobb hangsúllyal szerepel.

b. Biztosítási rendszer: állami kezelésben gondoskodik a dolgozók vagyoni és személyi biztosításáról.

c. Lakhatási rendszer: ez vitathatatlanul fontos lehet pl. a rendvédelmi területen dolgozók szempontjából, de minket, könyvtárosokat talán kevésbé érint.

4. Horváth Sándor Domonkos (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) felvázolta a könyvtárosok foglalkoztatását meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét, amit értékelve arra jutott, hogy az átlátható, de rugalmatlan, a kontraszelekció irányába hat. Ő is hangsúlyozta a munkakör fontosságát. Azt, hogy a fizetési osztály és fokozat besorolásánál a betöltött munkakör, illetve az ahhoz szükséges végzettség legyen az irányadó, nem a munkavállaló végzettsége.

5. Hock Zsuzsanna könyvtárostanár a pedagógus életpálya-modellről tartott rövid ismertetőt.

6. Eszenyiné Dr. Borbély Mária (Debreceni Egyetem Könyvtárinformatikai Tanszék) az iskolarendszerű könyvtárosképzés mai helyzetéről adott igen ijesztő helyzetképet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 5-10 éven belül várhatóan 2000-2500 fő fog nyugdíjba menni a szakmából.  Ugyanakkor drámaian csökken a szakember utánpótlás: képzési helyek szűntek meg, másutt pedig átmenetileg szünetel a képzés. A 2012-es keretszámcsökkentés alacsony jelentkezési hajlandóságot eredményezett. Míg 2011-ben 208-an jelentkeztek informatikus-könyvtáros alapképzésre, 2012-ben 102-en, 2013-ban 65-en, 2014-ben 52-en. Ma BA fokozaton összesen 300 körüli a hallgatói létszám, MA fokozaton 35-40. Figyelembe véve azt, hogy a végzettek közül nem mindenki helyezkedik el a szakmában, ugyanakkor megindult a szakmából való elvándorlás is (a pedagóguspálya irányába!), a közeljövőben jelentős szakemberhiányra lehet számítani. Márpedig bármilyen életpálya-modell kiindulási pontja a megfelelő számú és minőségű szakember megléte. 

7. Barátné Dr. Hajdu Ágnes (Könyvtáros életpályamodell bizottság, munkacsoport vezető):

A munkacsoport 2014. szeptember 17-én alakult, már letett egy kiinduló tervezetet az asztalra.

A rendszer alapja a pedagógusokéhoz hasonló minősítő rendszer. Ebben meghatározott időközönként kötelező a könyvtáros objektív adatok alapján való minősítése, a továbblépéshez az ezen való megfelelés alapkövetelmény. Ehhez kapcsolódó új bértábla-rendszerre tettek javaslatot. Elvi szinten megegyezik a mostanival: fizetési osztályok és fokozatok táblázata.  Az egyik dia ezt a táblázatot tartalmazta konkrét fizetési összegekkel. Ha felkerül az internetre, alaposabban is tanulmányozhatjuk majd. Szépek voltak a számok, amiket láttam, de ez javaslat, nyilván innen indulnak majd a tárgyalások. A fokozatok között maradna a háromévenkénti előrelépés, az osztályok közötti átjárhatóságot pedig a minősítő rendszer biztosítaná. Miután példák már vannak (közszolgálati életpálya-modell, pedagógus életpálya-modell), a miénk kidolgozása már zökkenőmentesebb lehet, de így sem számíthatunk 2016-nál előbb rá.

8. Végül a Pulszky társaság és a MagyarNépművelők Egyesületének (mint társterületeink: muzeológia, népművelés) egy-egy képviselője mondta el, hol állnak ők ugyanezzel a munkával. Nem tartanak előrébb, sőt a népművelők képviselője azt hangsúlyozta, közösen kellene kialakítanunk az új rendszert, tekintettel arra, hogy sok helyütt összevontan működnek intézményeink. Bár a különbségek miatt valószínűbb az ágazatonkénti rendszer szükségessége, arra mindenképpen számítanak, hogy példaként szolgálunk majd.

Ajánlok a témában két tájékoztató jellegű cikket: Könyvtárvilág 2014.11.8.  és Könyvtárvilág 2014.11.8

Horváth Tímea