A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mobilalkalmazások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mobilalkalmazások. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 12., szerda

Qulto Éves Szakmai Nap


2020. január 29.-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Qulto az idei szakma napját. 

Pancza János, Monguz Kft. igazgatójának köszöntője után Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese elmondta, hogy két oka van annak, hogy a FSZEK részéről nincs előadó a mai konferencián. Részben azért, mert  az elmúlt egy évben a FSZEK olyan kényelmi szolgáltatások stabilizálására koncentrált, mint a távfizetés és az e-mail szolgáltatások. Másrészt azért, mert 2019 év végétől az Informatika Osztálynak új vezetője van. A FSZEK új lendülettel gondolja át informatikai szolgáltatásait, és bízik abban, hogy a következő évi QULTO konferencián a könyvtár már be tud számolni az elért eredményekről.

1.előadás: Qulto beszámoló: szervezeti változások, új kollégák, ügyfelek, projektek, partnerek, eredmények, célok

Czoboly Miklós (ügyvezető; projekt, előadás, ügyfélkapcsolat) 
beszélt a közelmúltban történt változásokról. 
A fenntarthatóság miatt muszáj volt áremelést végrehajtani, amit a partnerek elfogadtak. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a teljesítménymérésre: ez a fejlesztés, support. Létrejött egy új pozíció, ez az operatív igazgató. A külföldi és belföldi partnerek szétválasztása megszűnt. Termékfelelősök kerültek kijelölésre: termék-stratégia, projekt alapú működés, tervezett és rendszeres frissítések bevezetése. A létszám: 40 fő + 30 fő a partnereknél, azaz összesen 70 fő. Megtörtént a partnerek bevonása a termékfejlesztésbe.
A következő fejlesztések valósultak meg: a Qulto komponensek, Qulto 2 komponensek, azaz a Szemantikus katalógus (recatalog), a Qulto Mobil, a Qulto Digitize, és a KDS  (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia) csomag - Városfoglaló.

Kármán László (ügyvezető, pénzügy, adminisztráció)

A Qulto alapelve, hogy a jó partneri viszonyhoz kell a szabályozottság és a fegyelmezettség.

Ismertette a projekteket. Ezek 
-       Méliusz Juhász Péter Könyvtár - konténerkönyvtár
-       Magyar Nemzeti Levéltár - eLevéltár2
-       Digitális bölcsészeti megoldások
-       ELMS plágiumkereső - Qulto SimilR
-       OMMIK Spectrum Portál
-       Bács-Kiskun hazavár! - mobil alkalmazás
-       Balatoni Múzeum - Szelfi App Mobil alkalmazás

Pancza János
Vannak a régi (közgyűjteményi) és az új (turisztika) ügyfélkörök. Külföldi partnerek vannak a Romániában, Lengyelországban és Törökországban.
A törökországi példa a Sayisal Kitap portál, amely szépirodalmi és művészetekkel foglalkozó e-könyveket tartalmaz. Ezek részben előfizetéses, részben open access modell alapján elérhető dokumentumok.

2.előadás: Jelentés a gépházból: támogatás, üzemeltetés, felhő áttérések tapasztalatai
Lengyel Mónika - osztályvezető (Monguz Kft.)

Néhány eredményről, számokban:

2019-ben 20 migráció. Ebből 13 múzeumi, 7 könyvtári. 17 Magyarországon történt, 3 határon túl. Mindez összesen 725.000 bibliográfiai tételt vagy múzeumi leltári tételt jelent.

Beszámoló a termékfejlesztésekről.
-       C helyett JAVA alap. (fejlődés záloga)
-       Multi-Tenant alapú szerver
-       2020-tól negyedéves verzióváltás a cél.
-       2.0 verzió működési problémáinak megoldása.

Két új nagy partner csatlakozott a Qulto-hoz, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Szentes Városi Könyvtár
Kitűzött cél a felhő alapú szolgáltatások előtérbe helyezése. A felhő alapú szolgáltatás jellemzője például az, hogy zöldbarát, hiszen nem kell intézményenként külön szervert működtetni ez energia és gép megtakarítással jár. Valamint az, hogy nyári zárva tartás alatt a könyvtárépület teljesen lezárható, áramtalanítható., Illetve az adatbiztonság megoldott. és a frissítés egyszerűbb, nem kell a partnerintézmények rendszergazdáival egyeztetni.

3.előadás: Új mobil könyvtári szolgáltatás: a konténerkönyvtár
Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató és Vranyecz Tünde igazgató-helyettes (Méliusz Juhász Péter Könyvtár)

A TOP 6.9.2 pályázat keretein belül valósul meg, konzorciumi partnerségben a Debreceni Művelődési Központtal.

A konténerkönyvtár kialakításánál az alábbi szempontok kerültek előtérbe: az innováció, a mobilitás és a  variabilitás
Fontos, hogy a konténerkönyvtár megjelenésében “trendi”, környezettudatos - zöld,  és a debreceni célterületek között mozgatható legyen, valamint  reaktív belső térrel rendelkezzen, illetve a berendezése átalakítható (többfunkciós bútorelemek, lenyitható asztalok, a szállítás alatt lezárható polcok a rajtuk lévő tárgyak sértetlensége miatt) legyen.

Ez a projekt kiegészítő szolgáltatás, nem a könyvtárat kívánja kiváltani.
Az egyik fő cél az, hogy a könyvtári szolgáltatást olyan rendezvényekre vigyék ki, ahol nagy tömegek mozognak.

4.előadás: Qulto a zsebben: Qulto Mobil
Pancza János - igazgató (Monguz Kft.)

A Qulto mobil egyenlő olvasójegy a mobiltelefonon. Ez egy olyan applikáció, amely több katalógusban keres szűrési funkciókkal, amely hosszabbítással és előjegyzés funkcióval rendelkezik és amellyel  lehetőség nyílik egy katalógusban szereplő irodalmi-tudományos mű közösségi oldalon történő megosztására, ajánlására: “Ezt olvastam, ajánlom!”.

Fejlesztési irányok az online fizetés, az online kölcsönzés és a könyvtáron belüli navigáció, “GPS”, ami elvezet a könyvhöz a polcok között

5.előadás: Új fejlesztések a szemantikus katalógus irányába: Qulto2 Recatalog
Fülöp Endre - business analyst (Monguz Kft.)

Az előadó az OPAC3 felületét mutatta be, néhány példával szemléltetve a megjelenést és a háttérben folyó munkát.
Jellemzője, hogy  a szemantikus katalógus adott szerzőre keresve megjelenítheti a szerző fényképét, összefoglalást közöl az életrajzáról, műveinek listázása mellett, hogy a képernyő bal oldalán a nemzetközi tudományos adatbázisokéhoz hasonló szűkítési lehetőségeket találhatunk, hogy a rendszer egy képernyőn tudja listázni az adott mű összes verzióját, feldolgozását, fordítását, kiadását, stb.
A szemantikus katalógus építését illetően kezdetben kézzel készült, SQL select-ek és scriptek alapján. A fejlesztési irány a formalizálás, automatizálás, azaz a szabályszerűségek beépítése a működésbe, algoritmusok segítségével. Eddig kb. 30 ilyen szabályt definiáltak.

Itt olvasható az előadó 2018-as tanulmánya a TMT-ben a szemantikus webről és itt látható  a 2019-es előadása a témában a Networkshop konferencián.



6.előadás: A szöveghasonlóság-elemzés és felhasználási lehetőségei a plágiumkeresésben és a digitális bölcsészetben
Dr. Kiss Tamás - projektmenedzser (Monguz Kft.)

A szöveghasonlóság-keresés legfőbb felhasználási területe a plágiumkeresés. A fejlesztés alatt álló szoftver neve: Qulto SimilR
A szoftver két szöveg közötti hasonlóságot vizsgálja. A szoftver hátránya, hogy becsapható: a ragok, toldalékok, megváltoztatása esetén nem biztos, hogy felismeri a hasonlóságot, de vannak már erre vonatkozó fejlesztési irányok, vagyis hatékonysága folyamatosan nő.
Megjegyzendő, hogy a magyar nyelv esetében a becsaphatóság a nyelv bonyolult nyelvtani összetétele miatt magas, de a szoftver egyébként nyelvfüggetlen.
Az algoritmus a szöveget egységekre bontja, és a különböző egységek között keresi a hasonlóságokat.


7.előadás: KDS eredmények és tervek a múzeumi ágazatban
Sz. Fejes Ildikó - főosztályvezető (MNM - OMMIK)


A NAP a digitalizálási tevékenységet egy többszintű rendszerben foglalja össze, ágazati aggregátorok segítségével. A könyvtárak munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, a múzeumokét a Magyar Nemzeti Múzeum, a levéltárakét pedig a Magyar Nemzeti Levéltár irányítja.
A KDS mintaprojektje a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum közös munkája, mely során egy mozgó labor segítségével történik a műtárgyak digitalizálása.
Cél a meglévő adatok kiegészítése, feldolgozása és új tartalmak csatolása is.

A következő szempontokat kell figyelembe venni:
-       Élményszerű szolgáltatások.
-       Műtárgyak kontextusban történő értelmezése, vagyis a műtárgy legérdekesebb jellemzőinek megosztása a közönséggel.
-       KÉK - Könnyen Érthető Kommunikáció. Közérthető, minél egyszerűbb megfogalmazás, vagyis a leírás ne csak a bemutatott műtárgy tematikus szakértőinek, hanem a hétköznapi embereknek is érthető, feldolgozható legyen.
-       “Múzeumok a méltányos oktatásért” - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, SNI (speciális nevelési igényű) tanulók és fogyatékkal élő emberek múzeumi élményszerzésének elősegítése. Kulcsfogalom: infokommunikációs akadálymentesség.
Az egyik legjelentősebb projekt a MuseuMap, amely az Europeana elismert aggregátora. Itt olvasható a leírás a projektről.

A délután folyamán az előadások során bemutatott szoftvereket, szolgáltatásokat ismerhették meg és próbálhatták ki az érdeklődők.
-       Digitális bölcsészet és plágiumkereső - Dr. Kiss Tamás, Kanász-Nagy Zoltán
-       Kulturális turizmus, helytörténet, attrakciófejlesztés - Simon András, Sass-Nagy Julianna, Deák Gábor
-       Könyvtár-support - Lengyel Móni, Mátyás Melinda
-       Múzeum-support - Tóth Kornél, Tóth Hajnalka
-       Qulto Mobil - Pancza János, Erdős Zoltán
Az alkalmazás kipróbálható volt érintőképernyős eszközön.
-       Qulto2 Recatalog - Fülöp Endre
-       RFID megoldások - Udvardy-Nagy István (SmartFreq Kft.)
Újdonság: helyben használt dokumentumok regisztrációja a könyvkocsi mögött elhelyezett RFID készülékkel. Könyvvisszavevő könyvespolc, akár
-       NoTorrent/Opusnet - Németh Rita (Magyar Books in Print Kft.)

Bedekovits Tamás

(forrás: https://www.facebook.com/qultoeu/)



2017. június 22., csütörtök

Infoparlament 2017

I




2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület  az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.

Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

Az informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.

Az idei Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.

Továbbá a konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban, utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti szuverenitás védelme.
Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra is képtelenek a nemzetek”.


Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda
Két témáról beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról  és az 5G hálózat kiépítéséről

Digitális Jólét Program 2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy 2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.

Deutsch Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is”.

Digitális infrastruktúra:

1. Szupergyors Internet Program (SZIP)

Célja részben az, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.

2.      Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről

A 150 milliárd forintos - kormányzati és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése. 

3.      Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás
.
Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.
Célnak nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson".
A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése

Elmondta, hogy  „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”

Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más, mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az, hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén vezető szerepet töltsön be.

A vezérigazgató kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló gyorsaság és sávszélesség-bővülés.


Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!

A következő előadó az 5G bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai- labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat 2020-ra tervezik.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója. Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók, vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót, népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott Karish Cui


Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.
Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.

A biztonságunk kézzelfogható veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.

Olyan időket élünk, hogy mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről, energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó. Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.

Zombory Piroska

2014. augusztus 19., kedd

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. Vándorgyűlése

2014. július 17. és 19. között zajlott le a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. vándorgyűlése Sopronban. Az idei év szlogenje „Intelligens szolgáltatás, a szolgáltatás intelligenciája.” volt.

Nyitóbeszédek

Csütörtök délután a Nyitó plenáris üléssel kezdődött a program, melyen Bakos Klárának, az MKE elnökének köszöntő beszédén kívül további magas rangú személyek beszédének lehettünk fültanúi.

Bakos Klára nyitó beszédében elhangzott, hogy a könyvtárak versenyképességének növelése továbbra is a kitűzött célok között szerepel. Gazdasági tényezővé kell tenni a könyvtárakat, mely többek között a távoktatásban való részvétellel, digitális írástudás tanításának segítésével, közösségi tényező válással (polgárok ügyintézésének segítésével), nélkülözhetetlen adatközponttá, elektronikus könyvtárrá válással valósítható meg.

Az Emberi ErőforrásokMinisztériuma képviselőjének beszédében a „hűség” volt a kulcsszó, azaz hűség az olvasókhoz, a könyvtárhasználókhoz, a szakmaisághoz, a könyvtárosi értékekhez, a folyamatos megújuláshoz és a proaktivitás szemléletéhez

Fontos, hogy a kollégák elkötelezettek legyenek, valamint, hogy igyekezzünk megújítani a könyvtári tereket (többfunkciós terek), és a szakembereket is (új kompetenciák szerzése).

A NemzetstratégiaiKutatóintézet elnökhelyettesének beszédében is a haladás fontosságára helyeződött a hangsúly. Az internet és az e-book korában a könyvtár, illetve a könyvtárosok szerepének újraértelmezését szorgalmazta. Megfogalmazódott a kérdés, hogy a könyvtárak milyen funkciókkal, hogyan tudnák visszahódítani a „google-generációt”? (Z generáció.) Hogy miként vehetné fel a versenyt a digitális tartalomszolgáltatókkal (vagy hogyan működjön velük a legjobban együtt)?

A beszédeket követően a díjak és kitüntetések átadása következett.

A Fitz József díj díjazott könyvei a következők voltak:

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársait büszkeség töltheti el, hiszen az idén a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik emlékérmét egyik munkatársunk, a Zenei Gyűjtemény könyvtárosa, Cseriné Szilágyi Erzsébet kapta. Az év fiatal könyvtárosa Kecskeméti Gergely lett, a Kovács Máté-díj nyertese pedig Bedekovics Tamás.

A plenáris ülés végén több bejelentés hangzott el az elkövetkező időszakra nézve:
Az IFLA 2019. évi megrendezésének jogát szeretnék megszerezni
2014. szeptember 8. – az UNESCO nemzeti bizottsága meghirdette az „Írni-olvasni tudás népszerűsítésének nemzetközi napját”. Bakos Klára kéri a könyvtárak segítségét rendezvények szervezésében, a különböző társadalmi szervezetekkel való együttműködésben.
Az évben várható még a „Digitalizálás napja” is, melynél szintén a fentebbi aktivitást szeretnék kérni a könyvtáraktól.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének előadása:
Dr. Kelemen Csaba a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáról (2014-2020) beszélt.
-          közigazgatási informatika helyeződik a középpontba
-          internet ellátottság növelése
Ennek 4 pillére az infrastruktúra, a gazdaság (probléma, hogy gyenge), a digitális kompetenciák és az állam.
A digitális kompetenciák fejlesztésének összesen 165 milliárdos kerete van, ebből 32 milliárdot szánnak a helyszíni informatika fejlesztésére (ez érintheti a könyvtárakat is) és e-magyarország pontok létesítésére. A könyvtárak szerepe még itt az lehet, hogy a digitális kompetenciákat fejlesztő képzési programokat hirdessenek meg, ez esetben lehet majd pénzösszegekre pályázni. Várhatóan 2014. augusztus végén kezdődhet meg a pályázás.

Szekcióülések (2014. július 18. 10.00-12.00, 13.00-15.30)
Délelőtt az Olvasószolgálati szekció előadásain, míg délután a Társadalomtudományi szekció előadásain vettem részt.
Az előadások nagy része egy-egy könyvtár valamilyen projektjéről való beszámoló volt. Véleményem szerint nem volt igazán olyan az előadások között, amelynek tapasztalatait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban alkalmazhatnánk. Egy-egy elemet említenék csak meg, amelyek kapcsán bennem kérdések merültek fel.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata, Sinkó Ildikó: A bibliobox tapasztalata

A bibliobox tulajdonképpen olyan, mint amibe most az épületen belül bedobhatják a visszahozott könyveket, azonban ez egy teljesen zárt (időjárásra nem érzékeny) doboz, épületen kívül is elhelyezhető. Az előadásban megfogalmazott előnyei: reklámfelület, színfolt, kevesebb a késedelmesen visszahozott könyv, „kallódó” könyv is visszakerül, pozitív visszajelzések a felhasználóktól. Hátrányai: nagy alakú könyveket nem lehet belehelyezni, ajándékkönyveket dobnak bele, könyvtárközi könyveket dobnak bele, más könyvtárak könyveit dobják bele (visszajuttatás költségei) drága a biztosítása. 
Felvetődött kérdésem: a nyári zárva tartás idejében, esetleg mégis nem érné-e meg ilyet elhelyezni az épületünk olvasók számára ismert főkapuja előtt, hogy oda hozzák vissza a könyveket? 



(forrás: Tatabánya TV)

József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Vitéz Veronika és Török Csaba: JAMKDroid program 

Az androidos okos telefonokra könyvtári mobilalkalmazás. Ezen alkalmazás előnyei: olvasóknak az egyes könyvek kölcsönzésének lejárati ideje előtt figyelmeztetést küld (e-mail/sms – az olvasó választásától függően), előjegyzett könyvek megérkezéséről is értesítést küld.Ennek kapcsán csak az a kérdésem vetődött fel, hogy a könyvtárunk mobilalkalmazásának korszerűsítésére esetleg van-e mód, forrás? (Nem csak androidos okos telefonokra való alkalmazással.) Illetve a fentebbi automatikus értesítők bevezetésére nem lenne-e mód?

T-Systems, Horváth Zoltánné: Könyvtári „coaching” - a hálózati invázió mentorai és okos rendszerei

Az előadásban szó esett arról, hogy a tájékoztatók virtuálisan is tájékoztathatnának. Tudomásom szerint például a Budapesti Corvinus EgyetemKözponti Könyvtárában létezik is ilyen „skype-os” tájékoztatás. Felvetődött kérdésem: esetleg nem fontolnánk-e meg ennek bevezetését? (Ugyanúgy az internet teremben ülő kolléga végezhetné így is a tájékoztatást, mint ahogyan telefonon is, ő várná az érkező kérdéseket, vagy esetlegesen a böngészde egyik gépénél lehetne telepíteni egy ilyen alkalmazást, vagy egy belsős munkán lévő kolléga kapna erre időt.)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Dudás Anikó: „Tudományos szelfi”

Az előadó olyan oldalakat/forrásokat mutatott be, amelyeken keresztül nyomon követhető egy-egy kutató/szerző tudományos pályafutása. Ezen előadás kapcsán csak az fogalmazódott meg bennem, hogy hasznos lehet, ha kollégáink tisztában vannak ilyen forrásokkal is. Hiszen, ha valaki egy-egy kutatási témával kapcsolatosan keres, még hasznosítható lehet a téma egy-egy kutatójától való kiindulás. Nincsenek arról ismereteim, hogy nálunk a tájékoztatásban esetlegesen ezeket mennyire használjuk.  Pl. MTMT, doktori.hu, Google scholar, Scopus, Microsoft Academic Search.
Az előadások anyagai podcaston itt érhetőek el.

Koletár Katalin

A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...