Magyar Könyvtárosok Egyesület 52. Vándorgyűlése, 2021

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűlését 2021. július 8-án és 9- én rendezték meg online formában. Az első három beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezethez, az utolsó három az Olvasószolgálati Szekcióhoz kapcsolódik.

Olvasás népszerűsítése online térben. Marketing és plakátkészítési ötletek. A Vachott Sándor Városi Könyvtár videói: Könyvtári Hírmondó, Karantén Irodalom, Zenei videók  

Előadó: Jakab Zsolt – Vachott Sándor Városi Könyvtár könyvtárosa 

Ebben az előadásban lényeges szempontok hangzottak el a könyvtár népszerűsítéséről.  Ezeknek a többsége kreativitással és pénz nélkül kivitelezhető, ami fontos szempont már egy könyvtár életében. Kezdetnek ki kell alakítani egy profilt/imázst a könyvtárról az olvasók felé. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen a könyvtárnak egy emblémája, ha még nem rendelkezik vele, azonban akár a későbbiekben ezt lehet különböző program sorozatokhoz akár testre szabni/módosítani. Minden grafikai munkát ők végeznek, főként Photoshoppal. Náluk fontos szempont volt, hogy az olvasó „haza vigye” az információt, így különböző könyvjelzőket találtak ki melyekre sokszor a könyvtár elérhetősége és nyitvatartása is rákerült, vagy egy rendezvényhez kapcsolódó meghívó / plakát, de akár színező is.

Fontosnak tartják, hogy a könyvtáruk benne legyen a köztudatban, beszéljenek róla, emiatt számos közösségi média felületen jelen vannak, hiszen ezek szintén ingyenes szolgáltatások. A legnépszerűbbek melyeket napi és heti szinten használnak: Facebook, Instagramm, YouTube, Moly, Flickr. Lényeges, hogy ezeken az oldalakon figyelemfelkeltő – vicces tartalmakat osztanak meg. Fontos továbbá, hogy mindig aktuális tartalmat tesznek ki, ami akár azonnali reakciót is megkövetel pl: leesett a hó – ehhez könyves fotó készítése.

Könyvtári Hírmondó elkészítésénél azt vették alapul, hogy olyan videókat készítsenek melyek kapcsolódnak a könyvekhez, a könyvtárhoz, a kultúrához. Ennek kapcsán készülnek rendezvényt beharangozó videók, de könyvajánlók, könyvtárbemutatók, pályázatok is. Nagyon fontos szempontnak tartják itt is, hogy humoros, szórakoztató és informatív legyen az 1 és 10 perc közötti videó. A videó készítéshez állványt és fényképezőgépet vagy okos telefont használnak. 

 

Ötletek ifjúsági közösségek építésére, működtetésére 

Előadó: Cserfalvi Katalin – Verseghy Ferenc Könyvtár – Ifjúsági részleg könyvtáros, csoportvezető 

Cserfalvi Katalin könyvtáros azt szerette volna átadni, hogy mi kell ahhoz, hogy be lehessen vonzani a fiatalokat. Milyen készségekkel kell rendelkeznie a könyvtárosnak és milyen funkciókkal a könyvtárnak, hogy ez megtörténhessen. Szerinte fontos, hogy a könyvtáros türelmes, odaadó és értő figyelemmel forduljon a fiatalok felé, de ugyanúgy elhangzottak olyan személyi funkciók is, mint: osztályfőnök, társalkodónő, pótanya, lázadó. A könyvtárosnak ismernie kell a fiatal olvasóját, hiszen ebben a korban sokszor nem a könyvtárhoz és a könyvekhez, hanem egy adott személyhez kötődnek jobban az elején és a későbbiekben alakul ez át. Nehézségnek nevezte meg, hogy a fiatalok igénye és a generációk közötti különbség gyorsan változik, emiatt folyamatosan fent kell tartani az érdeklődést, hogy a már bevonzott fiatalok meg is maradjanak.

A helyszín kialakításánál fontos szempont volt, hogy zárt tér legyen, de legalábbis egy elszeparált tér, ahol távol vannak a gyerekrészlegtől, hiszen ők már nem kicsik, de ne is legyenek közel a felnőttekhez. Lényeges a tér kialakításánál az otthonosság, továbbá, hogy közel érezzék magukhoz a helyet: galéria, kanapé, fotelek, babzsák, ablak beülő bármi, ami kényelmes és menő.

Bármiről szólhat egy-egy foglalkozás vagy kör, de kapcsolni kell a könyvtárhoz és a könyvekhez. A közösségi médiában csak a Facebookon és Instagramon szerepelnek. A TikTok azért nem került fel a repertoárba, mert olyan gyorsan változnak a fiatalok igényei és médiafogyasztási szokásai azon az oldalon, hogy nehezen lehetne vele tartani a lépést. Lényeges volt, hogy közös szabályokat és értékrendet alakítsanak ki: emiatt teljes elfogadás van (ennek a fenntartásához asszertív kommunikációt alkalmaznak), mindig kihangsúlyozzák, hogy amit csinálnak, az a könyvtárért, az ifiért van. A külön foglalkozásokon a könyvtárosnak is részt kell vennie, mert így válik tagjává a közösségnek és tartja fent a státuszát, bár azt szeretnék, hogyha nem kellene minden eseménynél ott lenniük. Érdemes még azt kiemelni, hogy ebben a részlegben és a programokon kevés felnőttel találkoznak, hiszen a könyvtároson és esetleg a foglalkozás vezetőn kívül mindenki más fiatal.

 

Karantén kalandok a könyvtárban 

Előadó: Szabó Péter Márk – VFK Ifjúsági részleg könyvtáros 

A könyvtáros röviden arról számolt be, hogy milyen online lehetőséget találtak arra, hogy az online térben megtarthassák a különböző klubjaikat, lehessen beszélgetni. Ehhez motivációs erőnek Bear Grylls életfilozófiáját vették alapul: improvizálj, adaptálj, kerekedj felül.

Ehhez használták a Discord egy VoIP alkalmazását, ami a fiatalok és gémer közösségek igényeinek megfelelően lett specializálva és kifejlesztve, ezáltal lehetőséget nyújt a kommunikációra. Fontos szempont volt, hogy ingyenes, bármilyen platformon fut, moderálható és szöveges-, képi-, videó- és hangkommunikációra is képes.

Végtelen történeteink – szöveg nélküli képeskönyvek a könyvtári gyakorlatban 

Előadó: Fehérné Szabó Eszter könyvtáros, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak itthon a képkönyvek, azaz a silent book könyvtári környezetben való alkalmazhatóságára. Azonban ezeknél a foglalkozásoknál 5-10 főnél többel nem érdemes egyszerre dolgozni, a korosztály mindegy, hiszen ugyanúgy találhat benne aktualitást egy 16 éves és egy 5 éves is, azonban a feldolgozás módja mindenképpen különbözik. Számos pozitív hatása van ezeknek a különleges könyveknek: növelik a szókincset, fejlesztik a fantáziát és az asszociációt, könnyebben tudják értelmezni a szimbólumokat és erősítik a gyermek – szülő/felnőtt kapcsolatot. Fontos, hogy a különböző érzékei használatával találjon rá a gyerek a történetre magában a képeken keresztül.

 

Kivisszük – de mit hozunk ki belőle? 

Előadó: Schmöltz Margit igazgató, Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 

Ebben az előadásban főként a koronavírusra adott könyvtári választ vezették fel. Lényegesnek tekintették a válságmenedzsment kialakítását, ehhez azt a célt tűzték ki, hogy nem szinten tartani akarták magukat, hanem szintet akartak ugrani, fejlődni így bizonyítva a létjogosultságukat. Ehhez a gyakorlatban a válságmenedzsment alapjai és annak folyamatai, szintjei nyújtottak lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy a gondolatokat át kellett keretezni, pozitív szemléletet kialakítani és a lehetőségeket kiemelni. Az intézmény határozott és gyors reagálást, pozitív üzeneteket és „mindent az olvasóért” hozzáállást közvetített. Az olvasót a válsághelyzetben próbálták úgy kiszolgálni, hogy megmaradjon a könyvtárélmény (ablakkönyvtár). Oda tették ki az ajánlani kívánt/választható könyveket). Az előre megkért könyvek ajándékcsomagként becsomagolva kerültek átadásra és nem egy könyvkupacként.  Minden csomaghoz készült egy kis kísérőlevél és különböző online játékok, melyekkel az olvasók mentális egészségét szerették volna megvédeni és végül az online felületeiket megújították így hozva közelebb az olvasót a könyvtárhoz.

 

Technológia és örökségvédelem? 

Előadó: Trádler Henrietta, Tripont Foto Video Kft. 

Itt egy cég mutatkozott be mely csúcsminőségű digitalizálást végez analóg tárgyakról. A cég nemcsak a kereskedelemben és a digitalizációban van jelen, hanem már saját digitális archívumot is építenek így lehetőséget adva egyes ügyfeleiknek a publikálásra, de ipari területen is részt vesznek a különböző kifinomult szenzorjaikkal. A könyvtárak szempontjából természetesen a digitalizáció ami igazán fontos, hiszen akár egy A/0-as méretű síkműtárgyat is képes egyetlen képpel digitalizálni, több ezer oldalt tudnak egyetlen óra alatt bedigitalizálni, a könyv védelme érdekében a kinyitási szöget is tudják szabályozni, ha a könyv állapota nem igényli a felügyeletet akár teljesen automatikus a szkennelés folyamata.

Továbbá bemutatásra került a Heritázs nevű oldaluk, mely egy digitális archívum és egy publikációs rendszeren alapszik mely a search/view motort használja. Így alkalmassá válik arra, hogy titkos és nyilvános dokumentumok (könyvek, képek) és egyéb multimédiás fájlok megosztásra, kutatásáa, publikálásra kerüljenek, illetve lehetséges belőle közvetlen értékesítés is.

További információ itt található.

Tatai Nikolett

Kibertér Konferencia 2012 : az internet tükrében

 

Október 4-5-én rendezték meg a Millenáris Parkban, az év egyik legkiemeltebb szakmai és diplomáciai eseményét, melyen több mint 600 nemzetközi kormányzati, vállalati, tudományos és civil résztvevő három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, ifjúsági fórum és innovációs kiállítás keretében találkozhatott, és vitathatta meg a legújabb trendekkel, fejlesztésekkel, kapcsolatos kérdéseket az IT szektor jövőbeni feladatait, lehetőségeit. 

Nincsenek véletlenek: az egykori Csodák Palotája adott otthont „A gyerekek az interneten” elnevezésű műhelyvitának, mely gyerekkönyvtárosként leginkább érdekelt. Házigazdája Edvi Péter a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek meg kell tanulni felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat.

Krasznay Csaba IT biztonsági tanácsadó a kiberbűnözésről és a hackerekről tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyermekek az interneten könnyen kapcsolatba kerülhetnek jól szervezett csoportokkal, de nem érzik a tetteik súlyát, és aztán a rendőrség őket kapja el, "ők viszik el a balhét".

A hackerek általában nagyon fiatalon (10-15 évesen) kezdik meg tevékenységüket, így nem tudják felmérni tetteik súlyát, hogy milyen bűncselekményt követnek el egy-egy hackertámadással. Az előadó a modern kor gyerekkatonáinak nevezte ezeket a fiatal hackereket, akiket megtévesztenek, kihasználnak a szervezetten működő kiberbűnözők.

Krasznay Csaba előadásához kapcsolódott Buherátor, az "etikus hacker", aki a honlapok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta és illusztrálta, hogy minimális informatikai ismeretek is elégségesek ahhoz, hogy egy gyengén védett honlapot valaki feltörjön és változtatásokat végezzen rajta, akár 5 perc alatt, vagy mesterségesen hozzon létre túlterhelést.

A megfelelő családi háttér, ahol a szülőktől megtanulhatják a tudatos médiahasználatot, ez az alap. Ha a gyerek egyedül marad a gép előtt, akár egy órára, már veszélyes lehet, ha ez rendszeresen megtörténik, könnyen elveszíthetjük a közvetlen kapcsolatot velük. A szülők, az iskola és a társadalom egyaránt felelős a fiatalok internetes bűnözéssel kapcsolatos tájékozatlanságáért, ezért megfelelő oktatásra, valamint olyan közösségi színterekre lenne szükség, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatnák, illetve jóra tudnák használni tudásukat ("pozitív hackerek" lehetnének).

Cornelia Cutterer a Microsoft szabályozási politikáért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az élet megváltozott az iskolában, otthon, a szabadidőben, az emberi kapcsolatokban. Különböző országok internetezési szokásait hasonlította össze, többek közt a háztartásokban található internetes lehetőségeket, egy főre jutó mobiltelefonok arányát. A szülői kontroll az internetezés esetén általában 30-40% között mozog. Kínában a legmagasabb, 69%. A legfontosabb a folyamatos tanulás és párbeszéd gyerek és szülő, és pedagógus között.

A konferenciával egyidejűleg ifjúsági fórumot is rendeztek, melyen több mint félszáz 17 és 25 év közötti magyar és külföldi fiatal beszélgetett, vitatkozott a kibertér nyújtotta lehetőségekről és veszélyekről, továbbá arról, hogy miként járulhat hozzá az internet az online munkahelyek teremtéshez, hogyan támogatják a közösségi hálózatok az emberi jogok érvényesülését és a demokratizálódást, és mit tehetnek az emberek a saját online biztonságuk növeléséért.

Avar Zoltán, aki szintén részt vett a fórumon, beszámolt róla hogy a délutáni program keretében négy csoportban kidolgoztak egy-egy javaslatot, melyet aztán 3-5 percben a főrendezvényen a konferencia összefoglalásaként a résztvevő döntéshozók számára prezentáltak az önkéntes jelentkezők. Az emberi jogi workshop folyamán egyöntetűen arra az álláspontra jutottak, hogy az internethez való hozzáférés olyan előny, hogy ennek hiánya, azaz a digitális analfabétizmus olyan mértékű hátrányt jelent, hogy szabadságában korlátozódik az egyén (minden emberi jog sérülhet), így mind nemzeti mind nemzetközi téren az internethez való egyenlő hozzáférést biztosítani kell minden fiatal számára. Azoknak pedig, akik a fejlett világban felnőve napi szinten használják a netet, elő kell segíteni a digitális tudatosság fejlesztését. Ennek három szintjét azonosítottuk, egyrészt nemzetközi szervezeteknek az internethasználat jó példáit kell terjesztenie (pl. az oktatás területén), a nemzeti kormányok feladata, hogy a digitális analfabétizmust visszaszorítsa. Egyéni szinten a lokális közösségi önszerveződést kell előmozdítani, mely az internet veszélyeinek (anonimitás, visszaélés) csökkentését mozdítja, elő tapasztaltok cseréje (megbízható információ) útján.

Élénk vitát váltott ki a gyűlöletbeszédek kapcsán az internet szabad vagy korlátozott használati lehetősége, és a szülői kontroll az internethasználat tükrében. A legfontosabb kérdés, hogy az ITC Dubaiban esedékes ülésén milyen fejlemények várhatóak, ugyanis ha ez a szervezet arról dönt, hogy egyes országok megadóztathatják majd a tartalomszolgáltatókat, akkor az internet már nem összeköt mindenkit (egyenlően), hanem a nemzeti kormányok szerint meghatározott tartalom lesz csak elérhető (ingyen). Ez ahhoz vezethet, hogy az interneten újratermelődik majd az a szétválasztás, amely a valóságos társadalomban is jelen van, vagyis bizonyos réteg, a gazdagok elérhetnek minden információt, a szegények pedig nem juthatnak hozzá.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter által rendezett, Cybershow kiállítással egybekötött versenyen 23 magyar fejlesztőcsapat mutatkozhatott be a hazai és nemzetközi szakmai és politikai elitnek. A kiállítók által bemutatott projektek közül egy szakpolitikusokból, sikeres cégvezetőkből és befektetőkből álló 7 tagú zsűri választotta ki az üzleti és technológiai szempontból legígéretesebbet, valamint a közönség is megszavazhatta az általa legjobbnak ítélt előadást és fejlesztést.

A konferenciát élőben közvetítették a rendezvény hivatalos honlapján. További részletes információk a honlapon találhatók.

 

 (Itt tekinthető meg Hillary Clinton videóüzenete.)   

Dienes Éva

Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra : nemzetközi konferencia

2012. szeptember 25-26-án második alkalommal rendezték meg az európai uniós „Safer Internet Plus” (SIP) program keretében a konferenciát a Nemzetközi GyermekmentőSzolgálat (NGYSZ) szervezésében, a NemzetiMédia- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az OTPBank Nyrt. támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Országos Rádió és Televízió Testülettel, valamint jogutódjával, az NMHH-val közösen 1998 óta több Nemzetközi Médiakonferenciát rendezett „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” címmel (1998, 2000, 2005, 2007, 2009, 2011).

A médián belül az utóbbi években mind mennyiségileg, mind minőségileg és technikailag az internet fejlődött a legtöbbet és a leggyorsabban, magában hordozva annak minden előnyét és veszélyét, ezért a szervezők 2010 óta saját, kétnapos konferenciát szentelnek ennek a témának.

A tavalyi konferencián hallhattunk a médiaismereti foglalkozásokról könyvtári környezetben, melyet a Fővárosi SzabóErvin Könyvtár három helyszínén szerveztünk médiapedagógusokkal együtt 3 korosztály részére alsó- és felsőtagozatos diákok és szülők részére, többek közt a Sárkányos Gyerekkönyvtárban.  Bényei Judit és Nagy Krisztina számolt be a közös tapasztalatokról, élményekről.

Az idei konferencián is neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról a következő témákban: biztonságos internet Magyarországon és az Európai Unióban, oktatás, közösségi oldalak, internetes rádió, jogi szabályozás, internetes bankolás, online játékok, ún. „komoly” játékok - gamification, mobilszolgáltatás és internetes bűnüldözés.

 „Az internet mára a kapcsolattartás és az információszerzés legfontosabb, megkerülhetetlen eszköze lett, de az interneten intézzük ügyeinket, itt vásárolunk, itt is szórakozunk. Mindezért az internet biztonsága végtelenül fontos. Ezernyi előnye mellett oda kell figyelnünk a néhány tucatnyi veszélyére is. Ugyanúgy, ahogy autóval nem robogunk át a piros lámpán, figyelembe kell vennünk a képernyőn megjelenő jelzéseket is.” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.

Véleménye szerint fontos, hogy a gyermekek és a tinédzserek képesek legyenek felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat, tiszteletben tartva azt, hogy mindenki önmaga dönthet arról, milyen információkat, képeket oszt meg magáról az interneten. „Ezen a konferencián azonban nem csak a biztonságról szeretnénk beszélni, hanem arról is, hogyan változik az internet, annak felhasználhatósága, mi mindent befolyásol a fejlődése, mennyire változtatja meg életünket, környezetünket, a médiát és minden mást”- tette hozzá.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: „Az NMHH minden olyan kezdeményezésre és együttműködésre nyitott, amely a felnövekvő generációk médiaértés készségeinek fejlesztését tűzi célul, és a gyakorlatban is látható eredményekkel jár, ezért megtiszteltetés, hogy ismét fő szakmai támogatói lehetünk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett konferenciának.”

A hatóság elnöke nyitó előadásában felhívta a figyelmet a család szerepére, hogy felnőttnek és gyereknek egyaránt meg kell ismernie, el kell sajátítania a virtuális világ „nyelvtanát”. Ha a szülők tudatos – értő internethasználók, akkor ezt a mintát a gyerekek is követni fogják. A világhálón is vannak játékszabályok, amiket be kell tartani, és ha ezzel tisztába lesznek, akkor képesek lesznek rá, hogy a modern infokommunikációs technológiákban rejlő szinte kimeríthetetlen lehetőségeket a maguk javára fordítsák. „Az NMHH ebben kíván segítséget nyújtani nekik, programjaink célja, hogy lefektessük egy új médiakultúra alapjait. Jó példa erre a H95 projektünk, amelynek keretében a magyar hírközlési és médiapiaci cégekkel összefogásban jövőre elindulhat interaktív médiaértés-oktató központunk, ahol a fiatalok élményszerű, játékos programok során ismerkedhetnek meg a média és a hírközlés kulisszatitkaival.”

Mátrai Gábor az NMHH alelnöke több előadóval együtt a közösségi oldalakra, az abban rejlő lehetőségekre és veszélyekre hívta fel a figyelmet. Magyarországon, a lakosság 40,45% a Facebook felhasználó, ezzel világviszonylatban a 40. helyen állunk. Világunk hálózatosodik- a globális hálózatokban egyre inkább a kultúra, valamint a közös kommunikációs nyelv válik összetartó erővé. Az elmagányosodást, elidegenedést megelőzendő, fontosnak tartják az oktatásban rejlő lehetőségeket, lásd H95 project, a tudatosítást a lehetőségek és veszélyek tekintetében, valamint a szabályozást.

A ma felnövekvő nemzedék, teljesen más világgal találkozik, a Z generáció, vagy más néven „digitális bennszülöttek” a mai kor gyermekei, (1995 után születtek). Az angol "zappers", kifejezésből kapták a nevüket, melynek jelentése "kapcsolgató, ugráló". Nem építőkockával játszanak, hanem számítógéppel, játékkonzolokkal. Ez a nemzedék hozzá szokott ahhoz, hogy minden mobil, digitalizált. Könnyen eligazodnak ebben a világban, ez vérükké vált. Negatív hozadéka, hogy függőséget okoz, másrészt, kapcsolataikat is világhálón építik ki, elzárkóznak a külvilágtól. Olyan szavakat, kifejezéseket használnak, amit a korábbi generáció nem ért. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek: tévézés, tanulás, internetezés. Figyelmüket több dologra tudják ráirányítani, de ebből kifolyólag nem képesek a logikus gondolkodásra, képzelőerejük sem fejlődött ki rendesen, köszönhetően annak, hogy a meséket már nem felolvassák a szülők, hanem a tv elé ültetik őket. A rájuk bízott feladatokat a technológiának köszönhetően rugalmasan, mobilan oldják meg. Hogy lépést tudjanak tartani a világgal gyors döntéseket kell hozniuk, ami nem könnyű feladat, sokat várnak el tőlük, ezt a terhet nem mindenki képes elviselni. TariAnnamária felhívta a figyelmet, hogy az online térben tartózkodó serdülők a negatív érzelmekkel jellemezhető, leértékelő, esetenként agresszív tartalmak befolyására komoly érzelmi reakciót élnek át, ami hatással lesz jövőbeni életükre is.

A közösségi hálók a narcisztikus attitűdöt erősítik fel, eltűnik a megdolgozni valamiért (örömért) elve, hiányzik a késleltetés képessége: mobiltelefon segítségével azonnal megoszthatjuk, jelezhetjük a pillanatnyi érzéseinket, így nincs idő a feldolgozásra. A késleltetés képessége segítségével tudjuk feldolgozni élményeinket, és ha ez a folyamat elmarad, akkor felületessé válik gondolkodásunk. A közösségi kapcsolatok a tanár-diák aspektusban is változást hoztak, lehetőséget teremtve arra, hogy egymást jobban megismerjék.

Másik nagy lehetőség az internetes iskolarádió vagy gyermekrádió, amely gyors, ingyenes és értékes tartalmak megosztására sarkallja a fiatal generációt. Egymásra jobban hallgatnak, és játszva sajátítják el az ismereteiket.

A fiatal hackerekről, az internet veszélyeiről is több előadásban beszéltek. A 11-15 éves korosztály, ha egyedül marad a gép előtt, pillanatokon belül eljuthat különböző csatornákon, például, közösségi oldalak, skype, msn, csevegőszobákon keresztül olyan szervezetekhez, akik kihasználják naivitásukat, tudatlanságukat és pillanatok alatt leszedhetnek olyan programokat, amivel pár perc alatt betörhetnek más oldalakra. A felelősségre vonásnál egyedül maradnak, hiszen az irányítók eltűnnek. Ezért lényeges a káros tartalmak szűrésén túl a tudatos médiahasználat elsajátítása, ami a családban kezdődik.

Nagy lehetőség rejlik, mind az oktatás, mind a munkafolyamatok terén az ún. gamification, „komoly” játékok segítségével. Fekete Zsombor arról beszélt, hogy a játékban akkor is szabadnak érezzük magunkat, ha nem vagyunk azok. Ha vizsgák helyett vetélkedők, tanulás helyett felderítés, játék, kötelezőfeladat-büntetés helyett jutalmazás jelenik meg, akkor a Z generáció örömmel és észrevétlenül elsajátítja azt a tudást és értéket, amit át akarunk adni nekik.

Érdekes előadás hangzott el a félelem, aggódás, mint médiapiaci árucikk címmel. Hammer Ferenc a másik oldalról közelítette meg a kérdést, vagyis arról beszélt, hogy a médiában a legnagyobb hírértékkel a félelem bír, ez a legfontosabb eszköz a politikában. A félelem és érdekek jól megférnek – megjelentek a félelem vámszedői, a pánikvállalkozók, akik ebből busás hasznot szereznek.

A Nemzetközi Konferencia a Safer Internet Plus projekt keretében valósult meg. A program célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, és a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása volt.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)