EISz Fórum 2013

EISz Fórum 2013 címmel zajlott egy megbeszélés október 14.-én az MTA Könyvtár és Információs Központ épületében. A rendezvényen szó esett a szakmai háttérről, a 2013-as évi feladatokról és a 2014 évi előkészületekről.

Dr. Téglási Ágnes főigazgató-helyettes bemutatta az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programmal foglakozó csapatot, majd felhívta a figyelmet a volt EISz blogot felváltó portálra. Kiemelte, hogy ezen van két interaktív felület, az egyik az igényfelmérést szolgálja, a másikon az intézményi adatváltozásokat lehet jelezni.

Amikor megjelentek az elektronikus folyóiratok, a nyomtatott és mellé az elektronikus elérés (p+e) volt a jellemző. Majd lehetőség nyílt pusztán az elektronikus tartalmakra előfizetésére (e-only). Mára megjelent az elektronikus tartalmak nyílt hozzáférésének (open acces) a lehetősége. De ezt nem kell szó szerint venni. A nagy kiadók a kibontakozó open acces mozgalom élére álltak. Vagyis a publikálásért az szerzők / intézmények előre fizetnek és a véghasználó számára ingyenes az elérés. Nem történt más, mint az, hogy egy új fizetési modell alakult ki. A DOAJ (!) például 4000 angol font hozzájárulást kért az EISz-től. A DOAJ az EISz-t valószínűleg a nemzeti konzorciumokat tömörítő ICOLC-on (International Coalition of Library Consortia) keresztül találta meg, mely szervezetnek az EISz idéntől a tagja. 

A 2012-es év a dupla EISz program éve volt. Kormányhatározatra az MTA-hoz került az EISz, de az Educatio Kft. megtartotta a TÁMOP által biztosított adatbázisok beszerzését. Vagyis az MTA Könyvtár megkapta az alapprogramot, az Educatio a TÁMOP-osokat. Viszont 2012 végére ez utóbbiak nagy része kifutott.

A 2013-as év a párhuzamos EISz program éve lett. Az MTA átvette a TÁMOP-os adatbázisokat (pl. Scopus), míg az Educatio „örök áron” e-tartalmakat vett. (Például Elsevier backfiles.) Ez azt jelenti, hogy a frissítéseket nem veszik, csak az adatbázisok visszamenőleges részét.

2013-ban az EISz forrásai közelítik a 1.800 millió Ft-ot. Központi költségvetésből 1.426 millió Ft jut, ebből 1.400 millió jut a beszerzésre, 26 millió Ft pedig a működési költség. Az intézményi önrészek 366 millió Ft-ot tettek ki. (Az árak nettóban értendők.)

2013-ban 12 közbeszerzési eljárás indult, 90 intézményi szerződéskötés történt, megindult a már említett portál funkciókkal bíró honlap. 

Az EBSCO-t illetően a – ténylegesen – használók köre nőtt. Kérdés, hogy 2014-ben állja-e újra a minisztérium bizonyos közkönyvtárak önrészét? 

A 2014-es előkészületek jegyében zajlik az igényfelmérés. Januárra kell meglennie a kötelezettségvállalásnak. Nemzeti licenc minimum 4 taggal hozható létre. Adott éven belül a kilépés vagy belépés nem lehetséges. A több évre megkötött szerződésekhez (pl. Web of Science) a csatlakozás nem lehetetlen, de drágább.

A számlázás határideje 30 nap. Az MTA Könyvtár havi ÁFA befizető lett. EcoStat számlázási rendszert használnak.

2014-re várható fejlesztések között szerepel a Shibboleth alapú EduID bevezetése. A kiadói / terjesztői szerződésekben ezt már folyamatosan érvényesíti az EISz. EduID-vel lesz lehetséges a személyes távoli elérés.

Kukor Ferenc

EBSCO Open Day 2013

2013. június 20.-án rendezte meg a Minerva-EBSCO az idei nyílt napját a MagyarTudományos Akadémia székházában. Ez hazánkban a kilencedik alkalom. Szó esett új fejlesztésekről, statisztikai és szerzeményezési modulokról, valamint Tom egy napjáról. A rendezvényen standot állított a Royal Society of Chemistry, az Oxford University Press, valamint a Taylor & Francis szolgáltatók.

Először Sabine Teichert értékesítési és marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács Esztert és Jan Luprichot. Szót ejtett személyi és szerkezeti változásokról, melyek érintik régiónkat.

Sabine Teichert: Bevezetés az EBSCO új fejlesztéseibe

A fejlődő információs iparágat meghatározó tényezők a költségvetés, az e-csomagok, a nyílt hozzáférés (open acces) az olvasók által kezdeményezett beszerzések, az e-könyvek, illetve a teljes váltás online-ra. Az EBSCO-nak 355.000 címe van és 95.000 (!) kiadóval áll kapcsolatban. 370 adatbázissal rendelkezik.

Új vagy újnak mondható fejlesztés a Discovery Service, az EBSCONET Usage Consolidation, az EBSCO A-Z, az EBSCO Collection Manager, illetve a mobil eszközökre alkalmazott új verzió.

Az a cél, hogy a könyvtáros a felhasználót visszacsábítsa a könyvtárba az internettől (Google keresőtől).

Sybille Geisenheyner: Royal Society of Chemistry - kiadói bemutatkozás

A Királyi Kémiai Társaságot (RSC) 1841-ben alapították, ez a kémiai tudományok egyik legnagyobb szervezete. Célja az, hogy összegyűjtse a kémiával kapcsolatos tudományokat. Kiadói tevékenysége körébe tartoznak a nyomtatott könyvek, a folyóiratok és ezek elektronikus változatai. Adatbázisa a Chem Spider és a MERCK Index Online. Folyamatosan növekszik a publikált tanulmányaik száma. A kiadványok elérésének négyféle modellje van, a Subscription model, a Gold open acces, a Green open acces és az Open acces. Utobbit jellemzi, hogy kapcsolatban áll a DOAJ-dzsal (Directory of Open Acces Journals). A DOAJ-ban 2012-ben 120 országból több mint 1.000.000 cikk jelent meg. A nyílt hozzáférésű repozitóriumok 46%-a európai, 23%-a észak-amerikai és 31%-a ázsiai.

Lukács Eszter: Újdonságok az EBSCONET®-en – használati statisztikák, dashboard és elemzés

Korábban az EBSCO végzett egy közvéleménykutatást felsőoktatási intézetek könyvtáraiban, ahol arra kereste a választ, hogy melyek a beszerzési döntéshozás kulcsfontosságú tényezői. A legfontosabb a használati statisztika, majd azt követi az oktatók ajánlata, utána az áremelkedés, az értékmérés és a helyi rangsorolás.

Az EBSCO használati statisztikai modulja az EBSCONET®. jellemző rá, hogy egyszerű, költséghatékony és bárhonnan elérhető. Egyesíti a statisztikákat, ad counter statisztikát is, megtalálja a legtöbbet és a legkevesebbet keresett címeket, kiszámolja az egy letöltésre jutó költséget.

Az egyesítés előnyei közé tartozik, hogy kideríthető, hányszor használták a címet és költséghatékony volt-e az előfizetés.

Például:

típus	használat	költséghatékonyság
full text keresés	n	x,x

Az olcsóbb modell az Usage Consolidation, ezt a könyvtáros kezeli. A drágább modell az EBSCO Usage Loading Service, itt az EBSCO keres, magyarán a könyvtáros kiszervezi a munkát.

Az EBSCONET® Analytics grafikus áttekintést ad.

Az EBSCONET® Subscription a gyűjteményszervezés elemzését végzi. Például megállapítja egy adott letöltés költségét, azt összehasonlítja más csoportok címeivel, megmutatja a tavalyi évhez képesti változást. Az eredmények excel táblába is áttehetők. Három hónapig ingyenesen tesztelhető.

Sabine Teichert: Egy olvasó átlagos napja, avagy hogyan észlelik az olvasók a könyvtárakat és mit várnak el tőlünk?

Tom nevezetű olvasónk egy átlagos egyetemista, aki pizzát eszik, bulizik és a ruháit az anyukájához viszi mosni. Az a célja, hogy majd tanulmányai elvégzése után egy menő cégnél (Apple, Google stb.) dolgozzon.  A könyvtárat jónak találja. Átfutja az online referátumokat, azokat másolja / beilleszti, továbbküldi.

Tom bátyja 2006-ban volt egyetemista. Ő még mindig úgy gondol a könyvtárra, mint ami egy hatalmas épület végtelen könyves polcokkal, ahonnan a könyveket kilószám vitte haza, már amennyiben megtalálta azokat. Tom nem is tudja, hogy milyen jó dolga van…

Tegnap csak a könyvek voltak a fontosak, ma az olvasók. Tegnap az információátadás volt a fontos, ma az információk létrehozása és cseréje. Tegnap a könyvtárban csendes egyének voltak, ma aktív csoportok. Tegnap papíron dolgoztak, ma multimédiás programokon. Tegnap az volt a kérdés, hogy miként lehet az információt megtalálni, ma az, hogy miként lehet azt elemezni. Tegnap rend, szabályok és irányelvek uralkodtak, ma a lényeg a kényelem, a szolgáltatások és az egyéni elvárások kielégítése. Az előadó az alábbi videót vetítette le.

Mit várnak el az olvasók? Szabad információkat, távoli hozzáférést, egyszerű használatot gyorskereséssel, közösségi tereket (information commons), a hallgatók információ technológiai segítését, wifi-t, illetve e-könyveket és e-olvasókat. A könyvtárosoknak új képességekre kell szert tenniük, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

Jan Luprich: Átfogó és pontos discovery szolgáltatások, avagy a legértékesebb találatok az irodalom tengerében

Jan bemutatta néhány könyvtár EBSCO Discovery Service felületét, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárét is. Az EDS gyors és egyszerű hozzáférést biztosít a könyvtár összes teljes szövegű tartalmához egyetlen kereső dobozzal. A források lehetnek idegenek, azaz adatbázisok, e-folyóiratok, e-könyvek, és lehetnek helyiek is, mint például az OPAC vagy az intézményi repozitóriumok.

OPAC esetében egy adott rekordhoz a rendszer automatikusan hozzárendeli például a könyvborítót és egyebeket. 

A továbbiakban az előadó bemutatta az EDS használatát, ennek ismertetésétől eltekintek, mert könyvtárunkba már fél éve használjuk.

Julita Madzio: Oxford University Press - kiadói bemutatkozás

Az OUP elődje az első nyomtatott könyvet 1478-ban jelentette meg. Az első online publikáció az Oxford English Dictionary volt, 2000-ben. Mára évente 4600 könyv jelenik meg. Az a küldetésük a jövőre nézve, hogy „kiválónak kell lenni a kutatásban”.

Az Oxford Journal Collectionnak 255 címe van 6 tudományterületről, ezek 1996-ig visszamenőleg elérhetők. Az egyéni könyvtáraknak és a konzorciumoknak rugalmas árképzést biztosítanak. A nagy mennyiségű tartalmat integráltan lehet keresni a PubMed és a Google Scholar útján is. Folyóirataik impakt faktorja fokozatosan emelkedik. A legtöbb hivatkozás átmenthető olyan bibliográfiakezelő szoftverbe, mint a RefWorks, a Zotero, az EndNote és a többiek. Szabad hozzáférést biztosít a HighWire folyóiratokhoz. A használat mobil eszközökre optimalizálható.

Az Oxford Handbook Online 2003-ban indította a publikálást, mára 14 tudományágat ölel fel. A gyűjtemény előnye az interdiszciplináris természet, a nemzetközi fókuszálás és a magas színvonalú akadémiai írások. A nyomtatott és az elektronikus forrásokat koordinálják. A New OHO-nak 14 tudományterületről 274 kézikönyve van, bennük 92.000 cikkel. 

Az LRC a terméktámogatás, amely poszterek, brosúrák, e-mail-ek, tutorialok formájában jelenik meg.

Lukács Eszter: Hogyan növeljem a felfedezhetőséget, a felhasználást és az értéket e-könyv megoldásoknál?

Az EBSCOHostnál az e-könyveknek többféle beszerzési módja van. Első a megválasztható címeket tartalmazó nagy gyűjtemények korlátlan hozzáféréssel rendelkező előfizetése. Második eset az előre kiválogatott témakörök megvásárlása. Ehhez hasonló az egy témakörön belül több témakört átfogó gyűjtemények megvásárlása. A testreszabott gyűjtemény megvásárlása esetében az EBSCO kérésre témakörökben könyveket válogat ki. És természetesen lehet egyedi címeket is venni egy, két vagy kotlátlan felhasználóval. 

Új megoldás a Patron Drive Acquisition (PDA), vagyis az olvasó által kezdeményezett beszerzés. Tulajdonképpen az olvasó teszteli a könyvet, de nem tud arról, hogy ezt teszi. Így jelentős használat esetén be lehet szerezni. A jelentős használat az, hogy 10 percig teljes szöveget néz, vagy 10 oldalt néz meg, vagy letölti az e-könyvet.

Utolsó megoldás az, amikor az olvasó kezdeményezi a rövid távú kölcsönzést az e-könyv árának a töredékéért.

Az EBSCO e-könyvei az EBSCOHostban és az EDS-ben is kereshetők, ehhez is lehet kapcsolni Kereső Doboz widgetet.

A beszerzést az EBSCOHost Collection Manager oldalon lehet intézni, innen lehet kiválogatni a könyveket. Lehetőség van olyan jogosultság beállítására, hogy egy személy válogat, egy másik személy pedig jóváhagyja a rendelést. Különböző beállítások alkalmazásával lehet kalkulálni az árakkal.

Újabban az EBSCO-nak van 17.000 hangoskönyve, ezek kompatibilisek a mobil eszközökkel.

Sabine Teichert: Open Acces. Áttekintés

A nyílt hozzáférés ingyenes elérés a tudományos irodalomhoz és más egyebekhez az interneten.

A Budapesti Kezdeményezéssel indult a - nevezzük így - mozgalom, majd a Berlini Nyilatkozat definiálta azt. Különböző stratégiák vannak, például a Gold OA, itt a szerző fizet, a cikk maga ingyenes, a Green OA a repozitórium modell, a Hybrid OA a folyóirat nélküli cikkeket jelenti.

Tény, hogy a nyílt hozzáférésű publikációk száma növekedni fog, de kérdés, hogy miként viszonyul ehhez az EU jog és az állami jogok és hogy miként lehet megszervezni az OA módszert az intézményekben.

Kukor Ferenc

EBSCO OPEN DAY 2012

2012. június 21.-én rendezte meg a Minerva-EBSCO az idei nyílt napját a Duna Palotában. Szó esett új fejlesztésekről, egy kérdőíves felmérésről és bemutatták az Encyclopaedia Britannica Online-t. A rendezvényen standot állított a Sage, az Oxford University Press és a Taylor & Francis szolgáltatók.

Először Sabine Teichert értékesítési és marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács Esztert, Tóth Krisztinát és Jan Luprichot.

Sabine Teichert: A felsőoktatási könyvtárak állománygyarapítási beszerzési láncának a változásai

A keresés 1996 és 2010 között széttöredezett volt (OPAC-ok, kiadói web felületek, metakeresők, e-folyóirat oldalak stb.). Ez ma már áthidalható, példa gyanánt bemutatta a Georgiai Egyetem könyvtárának testreszabott EBSCODiscovery (továbbiakban EDS) felületét. Az EDS egy új fejlesztés az e-Books on EBSCOhost és a mobil hozzáférések mellett.

Majd bemutatott egy kisfilmet, aminek az volt a címe, hogy „Mit akar egy digitális bennszülött a könyvtáradtól?” Ebben egy kislány – miközben egy könyvet lapozgatott – sorolta az igényeit, úgymint e-könyv olvasás, megosztási lehetőségek, interaktív érintő képernyő stb.

Volt egy felmérés, amelyen vezető véleményalkotókat (felsőoktatási szakértőket, ügynököket, konzorciumi vezetőket) kérdőíveztek. Az alábbi kérdésköröket járták körbe.

Fontos lesz-e a felsőoktatási könyvtárak szerepe a jövőben? Kulcsfontosságú témák többek között az oktatókat és hallgatókat támogató szolgáltatásokkal előállni (pl. innovatív tanulóterek, digitális gyűjtemények létrehozása), a technológia integrálása a tanulásba, a Nyílt Hozzáférés (továbbiakban OA) szellemében saját OA folyóiratok indítása. Másik kérdés, hogy milyen a tartalomhoz való hozzáférés ma és a jövőben? Ezen belül a „big deal” alkalmas-e arra, hogy a könyvtárak költségvetését optimalizálja, illetve a felhasználók által indított beszerzés lesz-e a leggyakoribb beszerzési mód? Melyik a legkarakteresebb ármodell?

Könyvtárosokat megkérdezték arról, hogy mi számít leginkább a beszerzésnél? A legfontosabbnak a kutatáshoz és az oktatáshoz való relevanciát tartották, ezt követte a legutóbbi felhasználás, majd az oktatók kérése és egy letöltés ára. (Utolsó helyen a hallgatók kérése állt.)

Újabb kérdéskör volt az OA hatása. Azaz a nyílt hozzáférés szükségtelenné teszi-e az előfizetési ügynökségek létét? Szükségtelené teszi-e a kiadók létét? Szükségtelenné teszi-e a könyvtárak létét? Az OA lesz-e esetleg az információ beszerzésének a változásában a legfontosabb hajtóerő?

Az utolsó kérdéskör a folyóirat ügynökségek szerepét járta körül. Vagyis a költségmegtakarítás érezteti-e a hatását az ügynökségekre? Az ügynökségek szerepe továbbra is felbecsülhetetlen marad? A digitális tartalmak elterjedése következtében csökken-e az ügynökségek közvetítő szerepe a kiadók és a könyvtárak között? Tény, hogy az ügynökségek értékét az adja majd a jövőben, hogy egyre több OA ügyletet támogató szolgáltatással lépjenek elő.

Könyvtárosokat kértek meg, hogy rangsorolják a változások tényezőit. Ötödik helyre került az a tény, hogy Kína / India / és a fejlődő országok [valószínűleg feltörekvő piacokat akart mondani. KF] alakíthatják a kiadói tevékenységet. Negyedik helyre került a mobil technológia, harmadikra az OA. Második helyet ér az oktatási / kutatási költségvetésen lévő nyomás, míg a legfontosabb a könyvtári költségvetésen lévő nyomás.

Következtetésként levonható, hogy a téma dinamikus terep. Forradalmat jelenthet a könyvtárak kiadóként vállalt szerepe (OA), a könyvtárosok szakértőként való részvétele a digitális műveltségben, az ügynökök OA támogatás kezelőiként való fellépése és a kiadók kutatási partnerként történő megjelenése (Science Direct).

Az előadás végén egy újabb videó következett „Tudtad-e?” címmel, amelyben meglepő adatok voltak láthatók az információ világában és az információs társadalomban végbement változások kapcsán

Jan Luprich: Az EBSCO Publishing adatbáziscsomagja és e-könyvek az EBSCOhoston

Először bemutatta a céget, majd adatokat ismertetett. Ezek közül a legfontosabb az, hogy naponta 65 millió keresés van. Ez Magyarországon éves szinten 2007-ben 630 ezer, 2011-ben 2 millió felett volt. Már közvetlenül elérhetők az adatbázisok mobil telefonról, iPadról, iPhone-ról stb. Részletesebben bemutatta az Academic Search Complet, a Business Source Premier és az Art & Architecture Complet adatbázisokat. (A BSP-nek készítenek egy teljesebb verzióját Business Source Complet néven, ez októbertől három hónapig ingyenesen tesztelhető lesz.)

Az EBSCO-nak több mint 780 kiadótól 330 ezer e-könyve és e-hangoskönyve van. Bemutatta a Harvard Egyetem könyvtárának a testreszabott e-books felületét, ami az EBSCO platformján működik (vö. EDS). Az adott könyv szövegében lehet keresni. A letöltés Adobe Digital Editions szoftveren fut. (Ez van a Központi Könyvtár e-olvasótermében is.)

Egyszerre csak egy fő kölcsönözhet, ha éppen másnak is kell, akkor „előjegyezheti”. Hosszabbítás is lehetséges. Annyi árat számolnak fel, amennyiért a kiadótól vették, tehát semmiféle felár nincs.  Október elsejétől 45 napos teszt kérhető. Az előfizetés után 24 órán belül használható. A címek szabadon választhatók, nem kell az egész kollekciót előfizetni.

Az EBSCOhost Collection Manager a katalógus. Ebben 330 ezer rekord van. Több szempontból lehet keresni. A találat rendezhető kiadó, tárgyszavak és ár szerint is. Látszik, hogy az adott kiadó hány felhasználót engedélyez. A rekordban megtekinthető a könyvborító, a bibliográfiai adatok és pár oldal. A MARC rekordot is küldik, így beépíthető az integrált könyvtári rendszerbe. Az e-könyvek értelemszerűen jelentkeznek az EDS-ben is.

Lukács Eszter: SmartLinks+

Ez a szolgáltatás csak az EBSCO-ból érhető el. Az a lényege, hogy egy hivatkozás átlinkel egy folyóirat full textjére, ha EBSCO által rendelt folyóiratról van szó. A szolgáltatás ingyenes, nincs külön adminisztráció, csak szólni kell Lukács Eszternek vagy Tóth Krisztinának, és bekapcsolják.

Jan Luprich: EBSCO Discovery Service

Mivel ezt módunkban áll tesztelni, ezért eltekintek az előadás ismertetésétől. Emlékeztetőül: az EDS gyors és egyszerű hozzáférést nyújt az EBSCO platformján az adott könyvtár összes elektronikus eléréséhez, beleértve az OPAC-ot és az intézményi repozitóriumokat is.

Samuel Grinsted: Encyclopaedia Britannica

Mivel az EB évek óta elő van fizetve, ennek a bemutatónak az ismertetésétől is eltekintek.

Lukács Eszter: Felhasználói statisztikák és a költséghatékonyság mérése

Az EBSCO Usage Consolidation (továbbiakban UC) egy új fejlesztés, amely a statisztika nyomon követését szolgálja. Abból kell kiindulni, hogy a beszerzési döntéshozás legfontosabb tényezője a felhasználói statisztika. A könyvtáraknak világos adatokra van szükségük. Ám a felhasználási adatok összegyűjtése bonyolult, idő- és pénzigényes, illetve további lépéseket igényel. Az is tény, hogy a megvásárolt és ténylegesen használt tartalmak között eltérés van.

Az UC-nek az a célja, hogy ide gyűjtse a használati statisztikákat, azokat a counter szabvány[1] szerint kezelje, illetve elemezze a letöltésre eső költségeket. Ez nem pusztán csak az EBSCO adatbázisokat kezeli, hanem az adott könyvtár által előfizetett összes elektronikus elérést.

Először fel kell tölteni a kiadóktól kapott statisztikákat, majd az admin oldalon el kell végezni a beállításokat (pl. időintervallum). A jelentés különböző szempontok szerint kérdezhető le.

Választ ad arra, hogy megvan-e a cím a gyűjteményben, hogy hányszor használták a címet, és hogy költséghatékony-e az adott folyóirat előfizetése.

Az ár nem publikus, de nagyjából a cég alkalmazottainak vagy a felsőoktatási intézmény hallgatóinak a számától függ.

Kukor Ferenc

---

[1] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5368&issue_id=519