Internet Fiesta zárókonferencia 2023

2023. március 23-án került megrendezésre az idei Internet Fiesta zárókonferenciájára a Magyar Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeumban (sajnos nem a képen látható épületben)

Ramháb Mária (elnök, Informatikai és Könyvtári Szövetség) köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a mai nappal befejeződött az Informatikai és Könyvtári Szövetség által létrejött Internet Fiesta. A zárókonferencia előadóitól az kérte, hogy pár mondatban járuljanak hozzá ahhoz, hogy a mai napot tegyék színesebbé!

Mi következik a hálózati társadalom után? (dr. Bokor Tamás, docens, Budapesti Corvinus Egyetem) 

Az utóbbi évszázadban rohamosan megnőtt az internet, és a hálózat szerepe a társadalom életében, több és több információ megszerzése vált értékessé, ezáltal beleivódott a mindennapjainkba a gyors információszolgáltatás. A legtöbb munka elvégzése már lehetetlennek tűnik az informatika újabb és újabb, mindig modernebb lehetőségeinek használata, illetve kihasználása nélkül.  

A számítógép, a mobiltelefon és a különböző okoseszközök megjelenése teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat, életünket, napi rutinjainkat.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket csak úgy élvezhetjük ki leginkább, hogy ha kihasználjuk ezeket az új eszközöket, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A hálózati társadalom kihat az életünk minden területére. 

 Bokor Tamás két könyvvel reflektált az előadása címére.

„Húsz év telt el azóta, hogy megjelent Manuel Castells, az információs társadalom egyik fő teoretikusának Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról című kötete (Castells 2001). A könyv címe, visszautalva Marshall McLuhan 1962-es Gutenberg-galaxisára (McLuhan 2001), amellett foglal állást, hogy az internet a könyvnyomtatáshoz hasonló társadalmi változásokat hozott a társadalmi és a gazdasági életbe.” 

és

„Az Űrodüsszeia cselekményének évében már világos volt: mégsem a Föld bolygón kívül keresendő az új civilizációs veszély, hanem köztünk, a modernitás emberei között, egy bizonytalan tér-idő koordinátarendszerben, amelyet digitális hálózati médiának is nevezhetünk.”

A hálózati társadalom, mint fogalom Mauel Castells spanyol szociológus nevéhez fűződik, akinek fő kutatási témái: az információs társadalom, a kommunikáció, a globalizáció és ezek kapcsolata.

Manuel Castells könyve "A hálózati társadalom kialakulása", korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. 

A könyv a FSZEK központi könyvtár 2.szinti szabadpolcán található, Castells, Manuel, Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra címen, 1.kötete "A hálózati társadalom kialakulása, a 301.2 C12-es jelzeten.

 

A XXI. század második felében végbemenő társadalmi átalakulásnak köszönhetően az információs társadalom gyűjtőfogalommá vált. Yoneji Masuda ( japán szociológus volt, nagy gondolkodója az információ és a társadalom kapcsolatának) így fogalmaz: „Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel.”

DanielBell (szociológus, aki a The Coming of Post-Industrial Society (1973) című könyvében használta a fogalmat) pedig így fogalmaz: „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…”

Az információnak napjainkban már nincsenek határai, köszönhetően a társadalom alakulásának, így teljesen globálisnak tekinthető. A XXI. században a fejlett országok fokozatosan belépnek az információs társadalomba és ez jelentősen befolyásolja majd a jövőt.

Itt van például a közösségi média, a gyakran használt angol kifejezés: „social media”, melynek nincs egy maghatározott fogalma.  A Wikipédia körülírása szerint: "olyan médiumok összessége, amelyet a felhasználók töltenek meg tartalommal. Bárki részt vehet a közösségi médiában, mivel ez egy olyan közösség, ahol nyílt párbeszédeket folytatnak egymással a felhasználó irányítás nélkül, főleg összeköttetés, kapcsolat kialakítása végett."

Máté Balázs megközelítésében: „Az online média olyan formája, ahová a tartalmak első sorban felhasználói úton kerülnek feltöltésre. Az internetet használók már nem csupán tartalomfogyasztók, hanem ők állítják elő ezen tartalmak nagy részét is. A közösségi médiának több kiépült formátuma létezik, például fórumok és blogok formájában, de vannak még „wikik” (digitális enciklopédiák, például Wikipédia), podcast-ek, illetve kép- és videómegosztó oldalak is, hogy csak néhányat említsünk.” (MÁTÉ BALÁZS: Közösségi média. Forrás.)

A közösségi média kifejezés alatt azokra az online platformokra és eszközökre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek véleményüket, emlékeiket, gondolataikat megosszák másokkal, egymással. (Facebook és a Twitter.)

Iránytű a digitális mindennapokhoz (dr. Baracsi Katalin LL. M. családjogi szakjogász és internetjogász)

Baracsi Katalin országhatáron belül és kívül is tart internetbiztonság témájú foglalkozásokat, általános iskolások és egyetemisták részére. Segít szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek, közelebb hozza a digitális világ mindennapjait és magabiztosság teszi őket, hogy a környezetükben is tovább tudják adni azt a sok megszerzett információkat.

Szakmai testületek delegáltja, mint pl.:

• Gyermekvédelmi Intézet Kerekasztal - NMHH
• No Hate Kampánybizottság
• Nemzeti Ifjúsági Tanács - Nemzetközi Munkacsoport Tag.

Baracsi Katalin koordinál és önállóan is készít szakmai anyagokat, programokat. Ilyenek pl.

• Safer Internet Program
• Hegyvidék ONvédelem
• Bűnmegelőzésért a digitális világban
• Tegyünk együtt biztonságunkért!
• Digitális kaland - magabiztos pedagógusokért a mindennapok internetében.

Az előadás keretében felmerült az ismert negatív jövőkép, mely szerint az internet térhódításával lejár a könyvek ideje, és előbb-utóbb a könyvtárosok munkájára sem lesz szükség, hiszen az interneten megtalálható minden, ami a mindennapokhoz kell. Katalin szerint azonban azért nem kell ennyire borúsan látni a helyzetet, a jövőt, hiszen a könyvek és a digitális világ jól megférnek egymás mellett. A könyvtárosokra pedig igenis nagy szükség van, leginkább a szakképzett könyvtárosokra. Legfőképpen azért, hogy a digitális világ útvesztőjében utat tudjanak mutatni az érdeklődőknek.

Előadásában arra is kitért, hogy újabbnál újabb okoseszközök kerülnek piacra, melyek teljesen behálózzák az életünket, és azon keresztül az elérhető applikációk és játékok világa, melyeket nem mindegy, hogy mikor mit és hogyan használunk. A megfelelő választáshoz elengedhetetlen a hiteles információ, a használat, amit a generációk egymástól tanulhatnak meg a legjobban. És ami a legfontosabb, hogy ezeknek a tudásnak az átadásában a könyvtárosoknak kiemelkedő szerepe lehet. Valószínű, hogy a szakképzett könyvtáros kollégák közül nem mindenki tud lépést tartani a digitális fejlődés kihívásaival, de tapasztalataink szerint, buzgón törekednek rá! 

Végül az előadás zárásaként, Dr. Baracsi Katalin bemutatta, a témában segítséget nyújtó weboldalak és applikációk elérési helyeit, melyek igen hasznosak mind könyvtárosok és a magánemberek számára.

Ajánlott oldalak:  

A Microsoft friss kutatása az online veszélyekre és a gyerekek biztonságának védelmére hívja fel a figyelmet

Digitális iránytű Európa digitális évtizedéhez

És végül Ramháb Mária ezen a 23. alkalommal megrendezett zárókonferencián "digitális iránytű"-t adott a könyvtárosok kezébe, azért, hogy még jobban tudják segíteni és a támogatni a hozzájuk fordulókat. Megköszönte mindenki nagyszerű munkáját. 

Zombory Piroska

 

Infoparlament 2020

 

forrás: infoter.hu

A koronavírus járvány miatt kialakult helyzethez igazodva ez alkalommal a 2020-as Infoparlament idén június 11-én online ünnepelte a 10. jubileumi rendezvényét. Online térbe vonultak a kormányzat, az ipar és a civil szektor szereplői, hogy együtt gondolkodjanak az információs társadalom jövőjéről. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében azt mondta, úgy látja az elmúlt időszaknak az informatika volt a nyertese. Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója is arról beszélt, hogy a gyors váltás volt az egyik legfontosabb feladat a járvány kirobbanásakor. A távmunkához, és az otthoni tanuláshoz, a szolgáltatások online intézéséhez informatikai eszközökre és megoldásokra volt szükség. 

A szekció beszélgetések egyik témája a Home Office bevezetése és hatásai voltak.

Dolgozz hazai pályán – munkahely a nappaliban

A Home Office egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. Ebben a mostani nehéz időszakban teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat. Magyarországon a Munkáltatók még mindig idegenkednek attól, hogy a beosztottak távmunkában végezzék el feladataikat. A Home Office ellen az egyik legfontosabb érv, hogy ha nem látják a kollégát, akkor nem is biztos, hogy dolgozik. Felmérés készült arról, hogy azok, akik otthonról dolgozhatnak részben vagy egészben az idejük nagy részét a számítógép előtt töltik, lényegesen produktívabbak a távmunka alatt, mint az irodában/az adott munkaterületen a társaik.

Legfontosabb érv:

·         kevesebbszer szakítják félbe őket a munkatársaik (76%),

·         kevesebb az egyéb zavaró tényező (75%),

·         kevesebb az értekezlet (69%),

·         kimaradnak a munkahelyi hatalmi játszmákból (68%),

·         nincs stressz a munkába járás miatt (67%) és

·         lényegesen kényelmesebb az otthoni munkakörnyezet (51%).

Akkor leszünk jók a távmunkában, ha szabályok szerint működünk, amiket be is tartunk. Ellenkező esetben könnyen szétfolyhat egy nap.

·         Határozzuk meg a munkaidőt!

·         Célkitűzéseink!

·         Tartsunk rövid szünetet!

·         Ne dolgozzunk ott, ahol alszunk!

A szekció következő témája – a Karantén-suli

Tanulni és tanítani a karanténban. Mi történt az elmúlt fél évben? Távolléti oktatás, távoktatás, eLearning egyáltalán fontos ez? Vagy egyszerűen hívjuk karantén sulinak? Hogyan hatott ez a tanulókra, tanárokra, iskolákra? Megváltozott az oktatási rendszerünk? Rendhagyó helyzetben, rendhagyó kérdésekre, rendhagyó szereplőkkel kerestük a választ.

Gyakorlatilag a magyar pedagógus társadalom alig egy hétvége alatt átállt a digitális oktatásra. Óriási teljesítmény volt számukra és a diákok számára is. A legfontosabb a bizalom volt, a diákok hozzáállása pedig példaértékű. A gyerekek többsége időben és odafigyelve határidőre leadták a beadandókat. A későkre nem minden esetben volt igaz a szankció. A legtöbb tanuló úgy teljesített, ahogy egyébként is szoktak, persze voltak kivételek. Voltak, akiknek előnyére vált a távoktatás, mint diákszemmel, mint a tanárok értékelésében is megmutatkozott. A nyelvi és a magyar órákon pedig pont az nem tudott megvalósulni, ami a legfontosabb lenne, a kommunikáció. A leggyakoribb problémák között az szerepelt, hogy időben fel kellett kelni, ott lenni az adott napokon az online órákon. Hátrányként pedig azt említették a diákok és a szülők is, hogy bizonyos tantárgyakból hiányzott a tanár magyarázata. Sokszor a szülő volt egyben a tanár!

A szekció következő témája - Gazdaság: újratöltve - válságkezelés, '21-'27 és a digitális ősrobbanás

Milyen hatással van a koronavírus járvány a gazdaságra? Hogyan lehet minél előbb újraindítani a termelést? – ezekre a kérdésekre érkeztek a válaszok a Kormányzat, az infokommunikációs ágazat és a reálgazdaság képviselőitől.

Az elmúlt békés évtizedek elkényelmesítettek bennünket, és most derül ki, hogy azok a közszolgáltatások, amelyek ilyen helyzetben létfontosságúak, világszinten kisebb hangsúlyt kapnak. Vajon fel tudunk-e készülni ennél nagyobb veszélyekre, akarunk-e költeni a biztonságunkra akár a fizikai, akár a virtuális térben? A vírus okozta helyzet még jobban megmutatta, hogy a digitális világ rengeteg veszélyt hordoz magában, adataink, rendszereink biztonsága az összefogás szükségének idején még inkább helyt állt.

Javában zajlik a 2021-2027 költségvetési időszak tervezése, ahol a pandémiás időszakban frissen szerzett tapasztalatok értékes tudásként hasznosulhatnak a gazdaságfejlesztésre egyébként is rendkívül erőteljesen támaszkodó programozásra. Mindeközben néhány hónap alatt, a szemünk előtt történik meg minden idők legmeghatározóbb digitális technológiai átalakulása. Pár hónap alatt csak itthon cégek százezrei, emberek milliói költöztették át a teljes működésüket a virtuális térbe. Az biztos, hogy az elmúlt hónapok eseményei minden gazdasági és társadalmi szereplő életében valóban komoly átalakulásokat hoztak. Szokatlan jelenségnek lehettünk tanúi, ugyanis a megpróbáltatások ezúttal nem a "várt" irányból érkeztek. Végzetül a koronavírus járvány miatt az egészségügy kérdése is fókuszba került Magyarországon és világszerte, természetesen nem lehet elkerülni ezt a témát se.

Velünk marad-e örökre a Home Office?

Az informatikai piac egyik meghatározó szereplője, a HRP Europe Kft. üzletfejlesztési menedzserével, Németh Lászlóval beszélgettek a jövő munkahelyéről, a cikk itt olvasható:

Az idei Infoparlament lebonyolítása rendhagyó volt, de ez a kialakult helyzet is igen szokatlan megoldásokat követelt! A kialakult körülményekhez villámgyorsan kellett alkalmazkodni. A megélt tapasztalatokat viszont a jövőben tudjuk kamatoztatni. A virtuális térből előléphetünk a való világba és reméljük, hogy a 2021-es Infoparlament már ebben a térben lesz megrendezve! 

Infotér Konferencia 2013

 

Közel 1100 érdeklődő részvételével zárult Balatonfüreden az Infotér Konferencia. Negyedik alkalommal gyűltek össze az információs társadalom kérdéseiben, fejlesztésében érintett vállalkozások, a közigazgatás és a civil szektor képviselői.

Az idei témák a következők voltak:

• A hazai e-közigazgatás fejlesztése.

• A jövő évben induló GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program).

• A „digitális gazdaság” koncepciója és  húzóereje.

• A középfokú és felsőfokú oktatás kihívásai, és az informatika kapcsolata, avagy az infokommunikáció a Z-generáció világában.

A biztonságos internethasználat garantálása, a digitális átállás, azaz a mobil szélessáv elérése a cél minden településen. Both Zoltán az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) képviseletében a gyermekbarát internetről is szólt, mely javaslati csomagban kerül előterjesztésre.

A Z generáció oktatása network társadalomban, network iskolában zajlik majd. Az iskola vagy közösségi pontként, tudásközvetítő központként fog működni, vagy ellenáll a változásoknak és összeomlik a rendszer, mivel a nem formális információszerzés előtérbe került. A tantervi oktatás csökken, a különböző közösségi terek, például könyvtárak szerepe nő. Az ismeret elsajátításának mennyisége csökken, ugyanakkor az alkalmazási képessége nő. A tudásalapú társadalomban tíz állásból kilencben információs és kommunikációs technológiai tudással kell rendelkezni. Ebből következik, hogy a digitális kompetenciákat kell fejleszteni, mérni és a kíváncsiságra, kreativitásra építve észrevétlenül tanítani. Erre jó példa a Robotpont kezdeményezés, a „Mérnökök óvodája”, ahol 12 éves gyerekek mobiltelefonnal robotot készítenek egymást segítve, közösen. Az „online fiatalok”, akik megosztott figyelemmel, rengeteg időt töltenek virtuális közösségi portálokon, ha nem ismerik az online tér veszélyeit, akkor könnyen a hackerek, internetes bűnözők csapdájába eshetnek, ezért is kell megfelelő képzést biztosítani számukra.

Hatalmas lehetőség rejlik a játékiparban, és az ún. gamification (játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein) alkalmazásában, mind a gyermek mind a felnőtt oktatás területén. A különböző munkafolyamatoknál is nagy sikerrel alkalmazzák. Előrejelzések szerint a dolgozók 65%-a játszik munkaidőben, és 2014-ben 70%-ban alkalmazhatják különböző munkafolyamatokban. Hazánkban Tózsa István fejlesztőcsapata speciális közigazgatási virtuális játékot hozott létre a Budaörsi önkormányzat mintájára.

A videójáték ipar rohamosan fejlődik. Magyarországon csak kis cégek foglalkoznak vele, körülbelül háromszáz fő, mégis 2 milliárd bevételt produkálnak, azaz kis stábbal óriási siker érhető el.  Hasonlóságot mutat a filmiparral, de nagyobb profitot termelhet a közeljövőben. Az alulfinanszírozottság és a szakemberhiány problémát jelent, a megoldás az inkubáció (vállalkozásfejlesztési gyakorlat) és az akcelerátor (felgyorsító) program segítségével jöhet létre.

Több előadáson elhangzott, hogy a magyar háztartások fele még nem rendelkezik szélessávú internettel. A UPC a XI. kerületben szélessávval, a Microsoft Miskolcon 20.000 informatikai eszközzel támogatta a felhasználók körét.

Dienes Éva
(forrás: PR Herald)