A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Facebook. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Facebook. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. július 14., szerda

Magyar Könyvtárosok Egyesület 52. Vándorgyűlése, 2021

 


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűlését 2021. július 8-án és 9- én rendezték meg online formában. Az első három beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezethez, az utolsó három az Olvasószolgálati Szekcióhoz kapcsolódik.



Olvasás népszerűsítése online térben. Marketing és plakátkészítési ötletek. A Vachott Sándor Városi Könyvtár videói: Könyvtári Hírmondó, Karantén Irodalom, Zenei videók  

Előadó: Jakab Zsolt – Vachott Sándor Városi Könyvtár könyvtárosa 

Ebben az előadásban lényeges szempontok hangzottak el a könyvtár népszerűsítéséről.  Ezeknek a többsége kreativitással és pénz nélkül kivitelezhető, ami fontos szempont már egy könyvtár életében. Kezdetnek ki kell alakítani egy profilt/imázst a könyvtárról az olvasók felé. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen a könyvtárnak egy emblémája, ha még nem rendelkezik vele, azonban akár a későbbiekben ezt lehet különböző program sorozatokhoz akár testre szabni/módosítani. Minden grafikai munkát ők végeznek, főként Photoshoppal. Náluk fontos szempont volt, hogy az olvasó „haza vigye” az információt, így különböző könyvjelzőket találtak ki melyekre sokszor a könyvtár elérhetősége és nyitvatartása is rákerült, vagy egy rendezvényhez kapcsolódó meghívó / plakát, de akár színező is.

Fontosnak tartják, hogy a könyvtáruk benne legyen a köztudatban, beszéljenek róla, emiatt számos közösségi média felületen jelen vannak, hiszen ezek szintén ingyenes szolgáltatások. A legnépszerűbbek melyeket napi és heti szinten használnak: Facebook, Instagramm, YouTube, Moly, Flickr. Lényeges, hogy ezeken az oldalakon figyelemfelkeltő – vicces tartalmakat osztanak meg. Fontos továbbá, hogy mindig aktuális tartalmat tesznek ki, ami akár azonnali reakciót is megkövetel pl: leesett a hó – ehhez könyves fotó készítése.

Könyvtári Hírmondó elkészítésénél azt vették alapul, hogy olyan videókat készítsenek melyek kapcsolódnak a könyvekhez, a könyvtárhoz, a kultúrához. Ennek kapcsán készülnek rendezvényt beharangozó videók, de könyvajánlók, könyvtárbemutatók, pályázatok is. Nagyon fontos szempontnak tartják itt is, hogy humoros, szórakoztató és informatív legyen az 1 és 10 perc közötti videó. A videó készítéshez állványt és fényképezőgépet vagy okos telefont használnak. 



 

Ötletek ifjúsági közösségek építésére, működtetésére 

Előadó: Cserfalvi Katalin – Verseghy Ferenc Könyvtár – Ifjúsági részleg könyvtáros, csoportvezető 

Cserfalvi Katalin könyvtáros azt szerette volna átadni, hogy mi kell ahhoz, hogy be lehessen vonzani a fiatalokat. Milyen készségekkel kell rendelkeznie a könyvtárosnak és milyen funkciókkal a könyvtárnak, hogy ez megtörténhessen. Szerinte fontos, hogy a könyvtáros türelmes, odaadó és értő figyelemmel forduljon a fiatalok felé, de ugyanúgy elhangzottak olyan személyi funkciók is, mint: osztályfőnök, társalkodónő, pótanya, lázadó. A könyvtárosnak ismernie kell a fiatal olvasóját, hiszen ebben a korban sokszor nem a könyvtárhoz és a könyvekhez, hanem egy adott személyhez kötődnek jobban az elején és a későbbiekben alakul ez át. Nehézségnek nevezte meg, hogy a fiatalok igénye és a generációk közötti különbség gyorsan változik, emiatt folyamatosan fent kell tartani az érdeklődést, hogy a már bevonzott fiatalok meg is maradjanak.

A helyszín kialakításánál fontos szempont volt, hogy zárt tér legyen, de legalábbis egy elszeparált tér, ahol távol vannak a gyerekrészlegtől, hiszen ők már nem kicsik, de ne is legyenek közel a felnőttekhez. Lényeges a tér kialakításánál az otthonosság, továbbá, hogy közel érezzék magukhoz a helyet: galéria, kanapé, fotelek, babzsák, ablak beülő bármi, ami kényelmes és menő.

Bármiről szólhat egy-egy foglalkozás vagy kör, de kapcsolni kell a könyvtárhoz és a könyvekhez. A közösségi médiában csak a Facebookon és Instagramon szerepelnek. A TikTok azért nem került fel a repertoárba, mert olyan gyorsan változnak a fiatalok igényei és médiafogyasztási szokásai azon az oldalon, hogy nehezen lehetne vele tartani a lépést. Lényeges volt, hogy közös szabályokat és értékrendet alakítsanak ki: emiatt teljes elfogadás van (ennek a fenntartásához asszertív kommunikációt alkalmaznak), mindig kihangsúlyozzák, hogy amit csinálnak, az a könyvtárért, az ifiért van. A külön foglalkozásokon a könyvtárosnak is részt kell vennie, mert így válik tagjává a közösségnek és tartja fent a státuszát, bár azt szeretnék, hogyha nem kellene minden eseménynél ott lenniük. Érdemes még azt kiemelni, hogy ebben a részlegben és a programokon kevés felnőttel találkoznak, hiszen a könyvtároson és esetleg a foglalkozás vezetőn kívül mindenki más fiatal.

 

Karantén kalandok a könyvtárban 

Előadó: Szabó Péter Márk – VFK Ifjúsági részleg könyvtáros 

A könyvtáros röviden arról számolt be, hogy milyen online lehetőséget találtak arra, hogy az online térben megtarthassák a különböző klubjaikat, lehessen beszélgetni. Ehhez motivációs erőnek Bear Grylls életfilozófiáját vették alapul: improvizálj, adaptálj, kerekedj felül.

Ehhez használták a Discord egy VoIP alkalmazását, ami a fiatalok és gémer közösségek igényeinek megfelelően lett specializálva és kifejlesztve, ezáltal lehetőséget nyújt a kommunikációra. Fontos szempont volt, hogy ingyenes, bármilyen platformon fut, moderálható és szöveges-, képi-, videó- és hangkommunikációra is képes.


Végtelen történeteink – szöveg nélküli képeskönyvek a könyvtári gyakorlatban 

Előadó: Fehérné Szabó Eszter könyvtáros, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak itthon a képkönyvek, azaz a silent book könyvtári környezetben való alkalmazhatóságára. Azonban ezeknél a foglalkozásoknál 5-10 főnél többel nem érdemes egyszerre dolgozni, a korosztály mindegy, hiszen ugyanúgy találhat benne aktualitást egy 16 éves és egy 5 éves is, azonban a feldolgozás módja mindenképpen különbözik. Számos pozitív hatása van ezeknek a különleges könyveknek: növelik a szókincset, fejlesztik a fantáziát és az asszociációt, könnyebben tudják értelmezni a szimbólumokat és erősítik a gyermek – szülő/felnőtt kapcsolatot. Fontos, hogy a különböző érzékei használatával találjon rá a gyerek a történetre magában a képeken keresztül.

 

Kivisszük – de mit hozunk ki belőle? 

Előadó: Schmöltz Margit igazgató, Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 

Ebben az előadásban főként a koronavírusra adott könyvtári választ vezették fel. Lényegesnek tekintették a válságmenedzsment kialakítását, ehhez azt a célt tűzték ki, hogy nem szinten tartani akarták magukat, hanem szintet akartak ugrani, fejlődni így bizonyítva a létjogosultságukat. Ehhez a gyakorlatban a válságmenedzsment alapjai és annak folyamatai, szintjei nyújtottak lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy a gondolatokat át kellett keretezni, pozitív szemléletet kialakítani és a lehetőségeket kiemelni. Az intézmény határozott és gyors reagálást, pozitív üzeneteket és „mindent az olvasóért” hozzáállást közvetített. Az olvasót a válsághelyzetben próbálták úgy kiszolgálni, hogy megmaradjon a könyvtárélmény (ablakkönyvtár). Oda tették ki az ajánlani kívánt/választható könyveket). Az előre megkért könyvek ajándékcsomagként becsomagolva kerültek átadásra és nem egy könyvkupacként.  Minden csomaghoz készült egy kis kísérőlevél és különböző online játékok, melyekkel az olvasók mentális egészségét szerették volna megvédeni és végül az online felületeiket megújították így hozva közelebb az olvasót a könyvtárhoz.

 

Technológia és örökségvédelem? 

Előadó: Trádler Henrietta, Tripont Foto Video Kft. 

Itt egy cég mutatkozott be mely csúcsminőségű digitalizálást végez analóg tárgyakról. A cég nemcsak a kereskedelemben és a digitalizációban van jelen, hanem már saját digitális archívumot is építenek így lehetőséget adva egyes ügyfeleiknek a publikálásra, de ipari területen is részt vesznek a különböző kifinomult szenzorjaikkal. A könyvtárak szempontjából természetesen a digitalizáció ami igazán fontos, hiszen akár egy A/0-as méretű síkműtárgyat is képes egyetlen képpel digitalizálni, több ezer oldalt tudnak egyetlen óra alatt bedigitalizálni, a könyv védelme érdekében a kinyitási szöget is tudják szabályozni, ha a könyv állapota nem igényli a felügyeletet akár teljesen automatikus a szkennelés folyamata.

Továbbá bemutatásra került a Heritázs nevű oldaluk, mely egy digitális archívum és egy publikációs rendszeren alapszik mely a search/view motort használja. Így alkalmassá válik arra, hogy titkos és nyilvános dokumentumok (könyvek, képek) és egyéb multimédiás fájlok megosztásra, kutatásáa, publikálásra kerüljenek, illetve lehetséges belőle közvetlen értékesítés is.

További információ itt található.

Tatai Nikolett

2021. március 31., szerda

YouTube webinárium

 


YouTube webinárium 

előadó: Bodrogi Bozán András minősített youtube szakértő

 2021. március 19, (26).


A modern technológiák és az internet fejlődésével az online szolgáltatások egyre szélesebb körben válnak elérhetővé. 2021-ben már majdnem mindenki rendelkezik okostelefonnal, amelyen különböző online tartalmat szokott fogyasztani (híreket olvas, zenét hallgat, videót néz stb.). 

A videó formátum előretörése

A Youtube mint platform online videónézésre ad lehetőséget, kihasználva újfajta felhasználói szokásokat, kombinálva üzleti lehetőségekkel. Újfajta felhasználói szokások például vásárlás előtt az emberek szeretnek tájékozódni, és a termékekről az interneten cikkeket olvasni, videókat megnézni. Marketing felmérések igazolták, hogy a videót nem találó olvasók, nézők elvesztik érdeklődésüket, a mai generáció ugyanis ebben él: nemcsak fogyasztó, de tartalomkészítő is. Négyszer több vásárló preferálja a termékbemutató videókat, mint a szöveges termékleírásokat.

Ha az Instagram az új divatmagazin, a podcast az új rádió, akkor egyértelműen a YouTube az új tévé.A YouTube-nak jelenleg közel kétmilliárd felhasználója van. Vagyis a Földön minden negyedik ember havonta legalább egy videót megnéz a videómegosztó felületén.

Az első YouTube videót még 2005 áprilisában töltötte fel az egyik alapító, ami azóta a platformmal együtt hosszú utat járt már be. A Google másfél évvel az alapítás után, 2006 végén vette meg a YouTube-ot másfél milliárd dollárért. Ez a Google történetének második legnagyobb felvásárlása volt.
A platform fejlődése azóta is töretlen. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2010 óta már 4k-ban is tudunk videót feltölteni, bár átlag felhasználóként jellemzően az alapértelmezett nézetben 1080p (full HD) fogyasztjuk a tartalmakat. Ez bőven elegendő a videók élvezetőségéhez, így ez a  fejlesztés talán nem is annyira szembetűnő.

Ma percenként 500 órányi tartalom kerül feltöltésre, és több, mint 30 millió csatorna létezik ezen a platformon.  A felhasználók döntő többsége tanulásra, szórakozásra vagy pedig a vásárlási döntések előkészítésére, tájékozódásra használja a csatornát.

A YouTube a második legnagyobb keresőmotor

A Google után házon belül a második helyen áll a keresőmotorok listáján. A YouTube robotjai ugyanúgy pásztázzák a videók címeit, leírásait. Sőt, az algoritmus a videón látható tárgyakból és a kimondott szavakból is felismeri, hogy miről szól a videónk. Többek közt ezáltal dönti el, hogy a nézőnek releváns lehet-e az adott tartalom vagy sem.

A YouTube legnagyobb előnye a Facebook és egyéb közösségi oldalakkal szemben, hogy a tartalom tartósan eltárolódik. Emiatt akár évekkel később is folyamatosan generálja a forgalmat. Ezzel szemben a Facebook-on felbukkanó videó csak egy pillanatkép. egy héttel később már nem, vagy nehezen fogjuk tudni azt újra megtalálni.

YouTube-on töltött idő


A könnyű kereshetőség és tartós tár funkción túl a YouTube másik óriási előnye a blogokkal szemben a platformon töltött időben mutatkozik meg. Ha a weboldalunkon / blog oldalunkon az emberek átlagosan 2 percnél több időt töltenek el, akkor megveregethetjük a saját vállunkat. Ez azt jelenti, hogy nagyon minőségi tartalmat publikáltunk az oldalon, és oda ragasztottuk a látogatót.

Ezzel szemben a YouTube videók átlagos megtekintési ideje 3-4 perc között mozog. Akiknek van YouTube csatornája, azok közül is kevesen csinálják tudatosan. Nincsenek optimalizálva a videók, nincs rendszeresség, vagy a legnagyobb hiba, hogy a videók a cégről szólnak, ahelyett hogy értéket adnának a fogyasztónak. Alapvetően senkit nem érdekel az a tény, hogy melyik évben alakult a cég, és hogy hány alkalmazottja van jelenleg. A nézőket az érdekli, hogy mit tudnak tanulni ebből a videóból, milyen gondolatot vihetnek el a videó megnézése által.

A legjobb videók azok, amik egy konkrét problémára adnak megoldást, egy konkrét kérdésre adnak választ.
Sikeres tartalom alapelvei: megfelelő célzás, nézők megszerzése. Inspirálni, vagy oktatni, vagy szórakoztatni őket.

Sok felhasználó és cég emiatt üzemeltet Youtube csatornát, hiszen ezzel bevételre tehetnek szert vagy pedig vállalkozásukat tehetik még sikeresebbé. Miért éri meg használni? A Youtube az egyik legjelentősebb
C  generációs online szolgáltatás. Szinte minden internettel rendelkező eszközről (okostelefon, okostévé, tablet, stb.) hozzáférhető. Videókat lehet feltölteni és megosztani a világ bármely pontján található emberekkel, megszólítani őket.

Többféle típusú csatornával találkozhatunk a Youtube-on:
egyrészt a kreátorokkal (ők valós személyek akik hobbiból vagy megélhetésből készítenek videókat)
másrészt a kiadókkal (akik a kreátorokat segítik);
és harmadrészt a márka/cég csatornákkal (akik a saját termékeiket hirdetik).

 A Youtube ingyen lehetőséget kínál arra, hogy a videófeltöltők bevételre tegyenek szert a videóik utáni megtekintésekből. Évek óta bevett szokás hogy a videók előtt/közben/után a Youtube reklámokat vetít le. Ezen reklámok megtekintése után a feltöltők is profitálnak. Így lehetséges a pénzkeresés: sok alkotó csatornája amit egykor hobbiból űzött, manapság a megélhetést jelenti számára. A feltöltött, minőségi tartalmával feliratkozókat, videói alatt pedig egyre nagyobb megtekintési számot tudott elérni, amellyel nőtt a vetített reklámok után kifizetett összeg is számukra. Ezt kitartással, stratégiával, minőségi tartalommal, egyediséggel lehet elérni. Viszont ha ezt elérjük, megteremtjük a saját márkánkat, a “brand”-et ami meghatározza a csatornát, és bevételt generál számunkra. Továbbá lesz egy közösségünk, aki érdeklődik az általunk feltöltött tartalom után, “visszatérő vendégként”. 


Youtube a  C generáció ereje

Valójában nem generációról beszélhetünk, hanem egyfajta attitűdről. A Youtube - a Facebookkal ellentétben - nem közösségi élményt nyújt, hanem aktívan lehetővé teszi a felhasználói számára hogy válogassanak az elérhető csatornák és tartalmak közül. A rendszer a felhasználó által megtekintett videók fajtái, típusai alapján “megtanulja” hogy milyen tartalmat szeret az adott felhasználó. Ezzel a “tudással” a felhasználó által kedvelt kategóriákból ajánl videókat, más feltöltőktől és csatornáktól. Ez egy alaptulajdonsága a platformnak, hiszen felhasználói szokásokat követve képes tartalmat ajánlani, ami jó a felhasználóknak és az alkotóknak egyaránt. 

 

Youtube csatorna indítása

 A csatorna elindításához csak egy Google fiók szükséges. Lehetséges hogy személyes vagy üzleti fiókot hozzunk létre. Az üzleti fiók abban tér el a személyestől, hogy több ember is kezelheti, például egy cég Youtube csatornája, ahol egy csapatban többen dolgozhatnak együtt a kezelésen. Ilyenkor több felhasználó férhet hozzá az üzleti fiókhoz, különböző jogosultságaik vannak (például tulajdonos, kezelő, kommunikációs munkatárs). Ezeket a felhasználói szinteket a csatorna tulajdonos tudja beállítani, hozzáadni, vagy eltávolítani. A csatorna elindítása után a Youtube által szolgáltatott Youtube Studio alkalmazással tudjuk csatornánkat menedzselni.

A Youtube Studio segítségével a feltöltött videók beállításait és statisztikáját tekinthetjük meg. Mennyien tekintették meg a videókat? Publikus-e vagy rejtett a tartalom? Mennyi bevételt hoznak számunkra? Van-e valami probléma a videóval a rendszer szerint (például a Youtube irányelveinek nem megfelelő tartalmat érzékeltek benne? Milyen feliratok vannak közzétéve a videódhoz? Segítségével szerkeszthetjük a videókat, például címkéket, leírást adhatunk a videóhoz. A Youtube Studio a csatorna felügyeletében, menedzselésében elengedhetetlen eszköz. 

A videó tartalom, mint eszköz borzasztóan fontos. Számos embernek, ami egykor hobbi volt, manapság a megélhetése függ tőle. Az elsődleges célja minden csatornának az, hogy növelje a feliratkozók és a megtekintések számát. Ezt elsősorban minőségi tartalommal tudjuk elérni. A minőségi tartalom segítségével kialakíthatunk egy közösséget, akik feliratkoztak a csatornára és “visszatérő vendégek”. A tartalom kialakítása mellett fontos, hogy technikai követelményeknek is megfeleljünk: a videók megfelelően legyenek szerkesztve; egyediséget sugározzunk, ne legyünk tucattermékek; a videó leírásánál megfelelő leírást adjunk meg ami segíti a terjesztést. Emellett ne felejtsük el hogy a közösségi média (Facebook, Twitter, stb.) is fontos szerepet játszik a csatornánk életében. Igaz hogy elsődlegesen Youtube-ra készül a tartalom, de valahogy azt reklámozni kell, és eljuttatni az emberekhez. A közösségi média ebben tud segíteni, például egy párhuzamos Facebook oldal létrehozásával bővíthetjük hogy kihez jusson el a videónk. Ezen stratégiákkal meg tudjuk tartani a jelenlegi feliratkozókat, és újakat is tudunk találni. 

De mire van szükség a sikeres tartalom készítéshez? Egyfajta körforgásként kell ezt értelmezni. A tartalom legyen hozzáférhető, felfedezhető, segítse az eljutást a nézőkhöz. A nézők ezzel képesek megtalálni a nekik célzott tartalmat, amit élveznek, véleményt tudnak formálni róla. Ezzel kialakulhat a párbeszéd az alkotó és a néző között. Így az alkotó is inspirált lesz hogy újabb tartalmat/tartalmakat hozzon a nézői számára, hiteles módon (ami jellemző rá, és a márkájára). 

A nézők nagyon sok esetben keresnek maguktól tartalomra. Ilyenkor válaszokat keresnek problémákra, leírásokat. A Youtube ebben segít, a keresésekkel. Ez is segíti az alkotókat, hiszen eljuthatnak hozzájuk olyan felhasználók, akik eddig nem voltak feliratkozók/nézők, viszont egy aktuális problémára vagy kérdésre keresnek megoldást. Ebben az esetben beszélhetünk arról, hogy olyan tartalmat gyártson az alkotó, amely naprakész, vagy pedig olyan dologgal foglalkozik, amely sok embert érint. Ezen dolgokat megragadva képes lesz kiterjeszteni a közönségét, és sok emberhez eljuttatni a csatornáját/márkáját. 

Ehhez elengedhetetlen az, hogy a tartalom értékkel rendelkezzen. El kell érni és megtartani a nézőket úgy, hogy a hangnemünk és az üzenetünk megfelelő legyen. Fontos dolog, hiszen nem vagyunk egyformák, de sok emberhez elérhetünk a megfelelő hozzáállással, stílussal. A legfontosabb, hogy oktassunk, inspiráljunk, és ezzel együtt szórakoztassuk a feliratkozókat. Viszont arra oda kell figyelnünk, hogy ne használjunk olyan tartalmakat, amelyek jogvédettek – ebben az esetben a Youtube automata rendszere letiltja a megosztott videót és tartalmat.
A Youtube egyfajta automatikus szűrést is végez, de emellett nagyon sok jogvédő szervezet munkatársa pásztázza a feltöltött videókat, kiszűrve az olyan videókat, ami engedély nélkül használja az általuk képviselt cégek, dalszerzők szellemi tulajdonát. Ha egy ilyen videót találnak amelyet a Youtube automatikusan nem szűr ki, úgynevezett „copyright claim”-et küldenek a csatornának. A „copyright claim” automatikusan eltávolítja a videót és felszólítja a feltöltőt a szabálytalanságra. Három „copyright claim” után a Youtube automatikusan letiltja az adott fiókot és csatornát, ezért fontos, hogy jogvédett tartalmat csak engedéllyel használjunk. Egy jobb végkimenetel, ha a videóban olyan tartalmat használunk ami jogvédett, de nem kapunk „copyright claim”-et – ebben az esetben csak a reklámok utáni bevételtől esik el, ezeket a jogvédett tartalom birtokosa kapja meg majd.

A Youtube hirdetések is figyelembe veszik a felhasználói szokásokat. Próbálja megcélozni az adott felhasználó preferenciáját, előző tapasztalatok alapján. A hirdetéseknek két fajtája van: átugorható (5 másodperc után) és nem átugorható (5-15 másodperc hosszú, 6. másodperc után átugorható). Mindkettőnél igaz, hogy ha a néző öt másodpercen belül kikapcsolja a reklámot, akkor nem kap az alkotó a reklám után fizetést. Az is lehetséges, hogy maga az általunk feltöltött videó egyfajta fizetett hirdetés – ezt a Youtube Studióban külön meg kell jelölni, hiszen a Youtube közösségi irányelvei alapján egyértelműen közölni kell a nézőkkel, hogy a videóban támogatott tartalom található. Ennek elmulasztása a „copyright claim”-hez hasonló, komoly szankciókat vonhat maga után sajnos, így érdemes rá odafigyelnünk.

Lehetséges az, hogy több alkotóval együttműködve készítsünk tartalmat. Ők híres emberek, akik kiépült körrel rendelkeznek, “influenszereknek” is nevezhetjük őket. Ebben az esetben fontos, hogy a márkánkhoz passzoljon az adott személy által képviselt tartalom. A hitelesség és saját közösségünk szempontjából fontos hogy ezt megtartsuk. Továbbá termékeket helyezhetünk el a tartalomban, videóban. Megfelelően fel kell tüntetni, hogy szponzorált termék van a videóban az irányelveket betartva.

Tartalmat létrehozni többféleképpen lehet. Saját magunk hozhatjuk létre, de lehetséges a kollaboráció is, amely más tartalom készítőkkel együtt elkészített tartalmat jelent. Továbbá az is egy lehetőség, hogy összegyűjtsük azokat a tartalmakat, amelyek mások generáltak, és prezentáljuk őket a megfelelő körítéssel : nem ellopva a tartalmat, hanem újra tálalva. 

 Dienes Éva - Somody Ildikó - Tatai Nikolett

 


2017. október 13., péntek

Keresés a közösségi médiában : MIBE konferencia 2017



2017. október 3-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) „Keresés a közösségi médiában” címmel konferenciát rendezett, ahol az előadások a vezető kommentelő fórumokat elemezték (Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest), és ezek keresési lehetőségeit, nehézségeit részletezték, valamint az álhírekről is szó esett.

A keresési technikáknál és az elemzést nehezítő körülményeknél többször szóba került a szinonimák szűrése Egy témának nagyon sokféle előfordulása lehetséges a szövegekben, ezért minden szinonimát és kivételt külön fel kell mérni a szakértőknek.  Szekeres Péter, a webes véleményanalízissel foglalkozó Neticle ügyvezető igazgatója példaként a Magyar Telekomot említette, amelyre a felhasználók a cég jelenlegi nevén kívül szoktak még például T-Mobile-ként, T-Home-ként, Matávként, T-ként utalni vagy gúnynéven Tréhómként hivatkozni - csak ezzel a vállalattal kapcsolatban összesen 150 szinonimát, vagyis kereső-kifejezést tart számon a cég. (A könyvtárnál „Központi Szabó”, Fészek” kifejezések is szóba jöhetnek szerző megj.) A kereséseknél segítséget jelenthet még a gyakorikérdések.hu.

További nehézségek is felmerülhetnek, amelyet az elemzőknek mind figyelembe kell venniük. Például egy vállalat saját Facebook oldalán a felhasználók nem írják le deklaráltan, hogy milyen céggel és melyik szolgáltatásával elégedettek, ezért ezt a körülményt már a tartalomelemzőknek kell megállapítaniuk. Probléma lehet az is, hogy egyes esetekben mást jelentenek az ékezetes és ékezetmentes alakok vagy akár a kis és a nagybetűk használata, utóbbira jó példa a "Jobbik" és a "jobbik" szavak különbsége.

Egy többszörösen összetett keresésre az alábbi példát hozta Szekeres Péter: a legalább két gyerekkel rendelkező édesanyák internetes félelmeit kellett feltérképezni. Ehhez a feladathoz szűrni kellett a szakértőknek a közösségi oldalon meg található bejegyzések szerzőinek nemét, a kisgyerekre utaló szavakat, majd pedig ezen belül az internetre és a félelemre vonatkozó kifejezéseket. A cég ebben az esetben több ezer véleményt tartalmazó listát kapott, amelyet a továbbiakban tartalomelemzéssel kezdett vizsgálni.

A pozitív vagy a negatív hangvételt is szűrni kell, amelyre szintén léteznek automatizálási lehetőségek, de ebben is rejlenek nehézségek. A Szekeres által hozott adat szerint a hangvétel megállapításánál az emberi pontosság 80-85 százalék, így a Neticle is "közel emberi" pontosságot vállal a felméréseiben. A tökéletesség részben az irónia miatt nem lehet teljes, amely továbbra is a legnagyobb problémát okozza a gépi felismerésben, mint például a "Már 2 napja kib****tt lassú a netünk... Én így szeretlek T-mobil!" véleménynél. A megoldás az automatizált rendszereknél a kontextus-független kifejezések kiragadása lehet, de a fejlesztéseknek még van merre haladniuk ezen a területen. Továbbá a hangulat-felismerésnél meg kell adni a területspecifikus kivételeket, mivel az energetikai szektorban a "gáz" nem negatív vagy a mezőgazdaságban a "gyökér" a petrezselyem szinonimája. A bejegyzések hangvételeinek követése, illetve változása alapján egy olyan "vélemény-árfolyam" rajzolható fel, amely többek közt a befektetési cégeknél az átvilágításhoz vagy potenciális partnerek elemzéséhez lehet hasznos.

Egyik látványos elemzési módszer az említésgráf, amely megmutatja, hogy melyik témával foglalkoznak éppen a felhasználók a legtöbbet az interneten, valamint hogy ehhez milyen altémák kapcsolódnak - egy cégnek azért lehet fontos a megtekintése, mivel érdemesebb számukra a csomópontokat elemezni a szerteágazó altémák helyett. Egy másik elemzési típus a versenytársfigyelés, amellyel pedig az állapítható meg, hogy melyik márkát mivel vetik össze a legtöbbször a szerzők. A bemutatott példa szerint a Vodafone-t gyakran emlegetik a Telenorral, továbbá a Samsung és a Galaxy kifejezéssel. Ezen belül viszont további elemzésre van ahhoz szükség, hogy miért gyakori a cégek együttes említése, ilyen lehet, például az, ha egy készüléktípus nem érkezett még meg egy szolgáltatóhoz. Továbbá be lehet állítani riasztások figyelését is új cégek megjelenéséről, akár a kkv-knál történt új befektetések (irodát nyitottak, száz embert felvettek) hasznosak lehetnek a befektetési alapoknak vagy a Sportkártya így értesülhet az új sportlétesítményekről.

említésgráf. forrás: Neticle wiki

Végül a Neticle szerint fontos lehet a terület szakértőinek kiszűrése is a közösségi médiában, mivel egy téma legnagyobb ellenzőit és támogatóit is érdemes bevonni a munkába, és az elemző eszközök ebben is segítenek. Megállapítható például, hogy a hozzáértők milyen "hubokon" beszélnek egymással, így egy konkrét esetben egy ingatlanközvetítő be tudott csatlakozni a lakáskeresésről szóló fórumba "a közösség rombolása nélkül". Minden esetben az lehet a legfontosabb a cégek számára, hogy a közösségi média tartalmak segítségével olyan területeket azonosítsanak, ahol a versenytársak még kevésbé aktívak - tette hozzá az előadó.

A leggyakrabban emlegetett szavak a közösségi portálokon: reggel, videó, műsor, család, műsorvezető, barát, sorozat, fotó, kor, mese, ének, film, zene, konyha.
Az operatív döntésekhez szükséges információkat az alábbi kérdésekre adott válasszal lehet meghatározni: Hova hirdessek? Milyen véleményvezéreket vonjak be? Milyen „hub”okra koncentráljak? Milyen üzeneteket alkalmazzak? Milyen üzeneteket ne alkalmazzak? Mikor üzenjek? Például csütörtök, péntek délután 15-17 körül és vasárnap délelőtt aktívabbak a felhasználók.

A top négyből három szolgáltatás a Facebooké
Világszerte közel 3 milliárd, Magyarországon pedig több mint 6 millió ember használja a különböző közösségimédia-oldalakat, melyek a lehető legtöbb adatot gyűjtik össze a felhasználóikról. De mit és hol érhetünk el ezekből? Melyik platformból tudunk adatot kinyerni és melyikből nem? Lévai Richárd, az RGStúdió marketingigazgatója elmondta, hogy a Facebook továbbra is a legerősebb hazánkban közel 6 millió felhasználóval, amelyet a Messenger követ 4,89 millióval (ennek 76,5 százaléka fiatal), a YouTube áll harmadik helyen valamivel több, mint 4 millióval, tipikusan harminc éves kor alatti zenét és videókat néző fiatalokból álló bázisával.

A dobogós helyezések után nagyobb csökkenés figyelhető meg a felhasználói számban, így az Instagramot hazánkból 1,36 millióan használják, rendszerint harminc alatti jómódúak. A Pinterest közönsége legfőképpen a divat és kiegészítők kategóriája iránt érdeklődő 15-35 évesekből áll. A LinkedInt 726 ezren használják a "gazdasági elitből", például közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok közül. A linkedInen korábban nagyvállalatok igazgatóit, döntéshozókat is el lehetett érni közvetlenül. A lista végén pedig a korábbi Twitter helyett már a Snapchat áll 564 ezer felhasználóval, főleg olyan 25 év alatti fiatalokból, akik a Facebookon túli kommunikációs lehetőségeket keresik. "Figyeljük meg, hogy az első négyből három a Facebook tulajdona." - hívta figyelmet az RG Stúdió marketingvezetője is. A szakértő a Snapchattel kapcsolatban hozzátette, hogy sokan a Facebook kihívóját látják benne, de a cégek hozzáállása kettős - mindenki reméli, hogy minél később hozza Magyarországra a hirdetési platformját, mert akkor még egy helyen kellene jelen lenni, miközben a közösség jelenleg nagyon kicsi.

Átlagosan napi 211 percet tölt online egy átlag magyar felhasználó. Ezen belül viszont érdemes a korosztályos bontást is figyelembe venni. A Facebook minden vizsgált korcsoportban az idő nagyjából harmadát veszi el, amelyet az X és a Baby Boom generációnál a web és az email követ. A 35 alatti Y és Z generációnál viszont már egyre erősebben kezd megjelenni a chat és az Instagram, míg az emailezés szinte kiszorul a 4-6 százalékával, de a webes böngészés is jelentősen kevesebb, mint a 36 feletti korosztályban.

forrás: Közösségi kalandozások, MediaQ


Az adatgyűjtési lehetőségek viszont változatos mélységet érhetnek el ezeken az oldalakon. A közösségi platformok saját keresője "szétforgácsolódott", mivel több helyen is lehet keresni, de nem mindig ugyanazzal az eredménnyel a végén. A keresést gyakran befolyásolja a felhasználó személyes kapcsolati hálója, és hogy csak azt a találatot jeleníti meg a rendszer, ami az illető számára nyilvános. Emellett például a Pinterest vagy az Instagram a hashtageket és a mellette beírt tartalmakat használja, de jellemzően nem keres a képi információra. Az ennél mélyebb keresési lehetőségek fizetősek, ahol rendelkezésre áll, mint például LinkedInen. Facebookon pedig csak olyankor érdemes a keresőhöz fordulni "ha valakinek egy konkrét témában van egy emléke arról, hogy az ismerőse mit írt", legyen az akár egy konkrét információ vagy vélemény. Azt viszont az algoritmus is befolyásolja, hogy kihez milyen információ jut el a szűrőbuborék miatt.

A közösségi platformok saját keresője is segítséget nyújthat a konkrét információk és a vélemények begyűjtésénél. A scriptekkel átvizsgálhatjuk a közösségi oldalakat. Hatszáz különböző célzási lehetőség adott a Facebookon.

Egy másik keresési lehetőséget a Google jelent, de ez is inkább általános információk gyűjtését szolgálja ki, mivel célyére is szükség lehet, viszont a publikus adatok elérése megengedett a külső rendszerek számára.sak a nyilvános információk elérhetőek a keresőóriásnál, és nem használja a közösségi oldal saját algoritmusát. Így néha egyszerűbb kezelni a Google kereséseket, de nehéz az adatokat összegezni vele. Rendelkezésre állhatnak scriptek és API-k, amelyekkel többféle adatot és információt lehet gyűjteni, de ezzel kapcsolatban a felhasználói és jogi kérdések problémái is felmerülnek a személyes adatok kiolvasásával például a Facebook adatbázisából, amelyhez a felhasználók külön enged

Ezeket pedig még kiegészíthetik egyéb szolgáltatások, de például a Pinterest vagy a Snapchat nem teszi elérhetővé Magyarországon a hirdetési rendszerét, és ezzel együtt az analitikát sem.

A Facebook "árul el a legtöbbet" a hirdetőknek (de csak nyilvános adatokban kereshetünk), amellyel például az is felmérhető, hogy a Londonban élő magyarok közül potenciálisan 99 ezer fő érhető el, vagy 2,1 millióan vannak azok, akik 4G-ről szoktak Facebookot használni. Lehet név, email cím vagy név+ munkahely, név + lakhely, vagy név+ iskola alapján. De lekereshetjük a egy cég összes munkavállalóját. Nagyon sok veszélyes célzási lehetőséget is megenged a rendszer, a Facebook Audience Insights pedig abba is betekintést ad, hogy például a Telekom iránt érdeklődő 250-300 ezer ember milyen más oldalakat kedvel a Facebookon belül. Az amerikai felhasználóknál ezen kívül le lehet kérdezni, hogy van-e ingatlanja vagy mekkora a háztartásának a költése. Azonban az európai uniós adatvédelem szigorú, sőt Magyarországon még az EU-s országok többségéhez viszonyítva is szigorúbb elvárások érvényesek, mint Lukács Ádám József, a Hinora Marketing Group marketing vezetője hozzátette. Ezért sem megengedett például a háztartások jövedelmének szűrése, pedig a magyar weboldalak ugyanúgy követőkódokkal vannak ellátva, és az adatok rendelkezésre állhatnának.

A Facebook felhasználók csoportjai a következők: ultrák, tagadók, rendszertelenek, szüzek, megfigyelők (ezek általában a vezetők), pávák, kvízmesterek, szónokok, szellemi emberek, önálcázók, informátorok, megerősítést várók. Egy felhasználó több típusba is tartozhat.
Az Instagram 2010-ben alakult és 2012-ben felvásárolta a Facebook. 800 millió aktív userrel rendelkezik a világon és másfél millió felhasználóval hazánkban- fejtette ki Kónya Beáta kommunikációs szakértő a Pikreatól. A felmérések szerint a.18-24 év közötti korosztály használja a legtöbbet. Képeken kívül már videókat és livestreameket is meg lehet osztani, de limitáltak a keresési lehetőségek. Külső alkalmazások, search settings (nincs advanced). Az Instagram Search három típusa: emberek, helyek, hashtagek. Legnépszerűbb márkák ezen a közösségi platformon: Top Joy (117.000követő) Sugarbird (73.000kv) DM (47.000kv)

Vadász Pál a MONTANA Tudásmenedzsment ügyvezetője a hamis hírekről elmondta, hogy nagyságrendileg több jelenik meg, mint valós hír (8,7 millió hamis, 7,3 millió igaz). A 2010-es sajtótörvény nem terjed ki a Facebookra és más közösségi oldalra. Hogyan lehet kideríteni, hogy valós hírről beszélünk? Hírgyártó robotok beazonosításával, domain elemzés, IP cím ellenőrzés, több forrás használata. A lájkok száma a hazugsággal korrelál.


Németh-Laczi Nóra a , NetManufaktúra ügyvezetője

A „látni” mellett a „láttatni” is fontos a közösségi médiában. Ne csak leskelődj, hanem adjál tartalmat- Így eljárva olyan szakmai és információs kapcsolatokra tehetsz szert, melyek által – tanulva, fontos eseményeket, híreket figyelve és forrásokat azonosítva – sikeresebbé válhatnak információszerző projektjeid.


Vorák Anita újságíró a Direkt36 munkatársaként elmondta, hogy a közösségi média nagyon megkönnyíti az újságírók munkáját, mert egyszerűen és gyorsan lehet olyan információt gyűjteni rajta, amelyekhez korábban hozzá sem lehetett férni. Az emberek saját maguk teszik közzé a róluk szóló terhelő „bizonyítékokat” pl: közös fotó, vagy kapcsolati rendszer. De a közösségi médiás keresés nem csodaszer, nem helyettesíti a klasszikus újságírói munkát, sokszor más adatbázisokban is keresgélni kell. Az előadásban pontról pontra bemutatta, hogy mire és hogyan használta fel a közösségi médiát, mire keresett rá, mi volt számára érdekes.

Az összefoglalóhoz Habók Lilla cikkét is felhasználtam: Gúnynevek és irónia is nehezíti a közösségi oldalak elemzését

Dienes Éva

A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...