MKE 53. Vándorgyűlés - Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás

Idén nyáron Kaposváron újra személyes jelenlét mellett került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 53.Vándorgyűlése. A 2022. július 14-16. között megtartott konferencia témája  Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás  volt

 

A közalkalmazotti létből (jogállásból) való áttérés a munkavállalói világba (jogállásba). Előnyei, hátrányai, tapasztalatai Előadó: Dr. habil. Berke Gyula tanszékvezető (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és TársadalombiztosításiJogi Tanszék)  

 

A Jogi szekció bevezetése rögtön egy „kellemes” témát ölelt fel!  

 

Berke Gyula a Kjt. kiszerveződéséről beszélt, ami nem lehetett egyszerű feladat a jogalkotóknak, főleg úgy, hogy nem is értettek hozzá! Egyszerűbben megoldhatták volna a helyzetet, ha arról van szó, hogy létszámleépítés – fűzte hozzá.  

 

A 2020. évi XXXII. törvényről beszélünk, a közismert átalakulási törvényről!  

„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény a levéltárakat, a múzeumokat, nyilvános könyvtárakat, közművelődési és integrált kulturális intézményeket, valamint az előadó-művészeti szervezeteket helyezte az Mt. hatálya alá.” Itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv

 

Ennek a törvénynek személyi hatálya láthatóan sajátos annyiban, hogy amennyiben ezt az ún. kulturális szférát, a muzeális intézményeket, könyvtárakat, művelődési intézményeket, tulajdonképpen egy kalap alá veszi, nem tesz különbséget a személyi kérdésekben felmerülő problémákban és a különböző kulturális ágazatokban lévő szabályozásban. Ennek nem kéne így lennie, fűzte hozzá.  

De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a kérdéshez, akkor elbírt volna az egyes ágazatokra vonatkozó differenciált szabályozást, ez a jogalkotói megoldás mindenesetre nem lett meglépve és/de a jogcímváltás 2020-ban bekövetkezett.  

Az ún. jogviszonyváltás, más néven jogállásváltozás, nagyszámú foglalkoztatottat érintett, több – ún. közszolgáltatási – ágazatban.  

 

A 2020-as évi XXXII. átalakulási törvény "indoklására" ha ránéz az ember, a jogszabály céljának tekintetében sokkal okosabb nem lesz. 

A törvény elemeit részletesen vizsgáljuk meg, és ennek alapján jobban megérthetjük a törvényalkotók szándékát. 

 

A felsorolás az érintett felhasználóknak segítségére lehet! Nézzük meg az "indoklás" elemeit: 

 

• 6%-os béremelést kap/n/tak közalkalmazotti jogviszonyból kilépők – itt megjegyzendő, hogy ennek semmi köze a törvény céljához, viszont az elfogadás szempontjából lényeges jelentőségű, hisz erre helyezte a jogalkotó elsősorban az indoklást,  

 

• a másik a flexicurity szó jelentősége. Ez is megjelenik az indoklásban. „ A flexibility” rugalmasság és a security biztonság szavak együtteséből keletkezett, melynek a jelentése a következő: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltozásokat.” Magyarul, a hazai jogban át akarjuk ültetni ezt az ún. flexicurity szemléletet, megoldást, a rugalmas alkalmazkodás képességét, a foglalkoztatás biztonságát, a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségen alapuló állami foglalkoztatáspolitikát. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Európai Unióban megfogalmazott kívánalmat kívánja megjeleníteni, amelyik azt fejezi ki, hogy olyan munkajogi szabályokat kell alkotni, amely munkajogi szabályok egy oldalról biztosítják a munkáltató működésének a rugalmasságát, de a másik oldalról a munkavállalók biztonságát is őrzi, megtartják, adott esetben fokozzák. Itt is megjegyezte az előadó, hogy ez a törvény ilyen célt nem szolgál. Semmilyen flexicurity hangsúlya nincs az átalakulási törvénynek, de azt viszont rögzíti az indoklás, hogy a munka világában változások következtek be.  
• „kiüresedett a közalkalmazotti törvény”, pontosabban a közalkalmazotti törvénynek a személyi hatálya. Ez így igaz. Napjainkig az történik, hogy egyre szűkebb az a személyi kör, amely a Kjt. hatálya alatti jogviszonyban – közalkalmazotti jogviszonyban – dolgozik, illetve teljesít.  
• „életszerűtlen” a közalkalmazotti törvény, ebben megoszlanak a vélemények. Indokolt a kulturális ágazat munkavégzőinek a Kjt. hatálya alóli kivétele, a jogviszonyok munkaviszonnyá alakítása. A társadalom számára pozitív üzenet volna. Kétségek vannak. Felértékelődik az egyéni teljesítmények szerepe. Erre utaló megoldás önmagában a törvényben egyáltalán nincs.  

 

„Azzal, hogy ezzel a törvénnyel a munka közjogának hatálya alól a magánmunkajogba emelték át ezen intézményeket, azok mintegy „idegen testként” látják el az új jogszabályi környezetben a korábbi állami vagy önkormányzati közfunkcióikat.”

Erről bővebben itt olvasható: 

Horváth István–Kun Attila–Petrovics Zoltán: Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez (csatolva pdf-ben!) 

 

Az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről szól, és 20 évig szabályozta a munkajogot, amíg az 2012. évi I. törvény fel nem váltotta, és 2012. július 1-én (továbbiakban új Mt.) hatályba nem lépett.  

Az egyik jelenség a magyar munkajognak az 1992. július 1. napi hatállyal kialakult, úgynevezett hármas trv. szerkezete:  

 

1. · Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  
2. · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  
3. · A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.  

A Kjt. 25/A. § (paragrafus) a jogviszonyváltásról, az előadó mondandóját csak hosszas utánajárással és a szakirodalom tanulmányozásával tudtam megérteni, a lényeget az alábbiakban hoztam össze:  

 

„A jogviszonyváltási szabályok „őstípusának”, s tulajdonképpen e körben az általános szabálynak tekinthető a Kjt. 25/A. §-a, amelyet a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 115. §-a 1995. június 30. napi hatállyal iktatott a Kjt.-be, amely korábban ilyen tárgyú szabályokat nem tartalmazott. A törvény indokolása a következőkre mutatott rá. „A Kjt. és az Mt. hatályba lépését követően a tapasztalatok azt igazolták, hogy megalapozottak azok a szakmai kritikák, amelyek a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony közötti átjárhatóság szabályozásának hiányára vonatkoznak. …”  Forrása:

Berke Gyula: A jogviszonyváltásról:a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei (Forrás: csatolva pdf-ben!) 

 

Munkajogviszony a kulturális intézményekben  

 

Az Átalakulási tv. (átmeneti) szabályai alapján:  

• · próbaidő kikötése érvénytelen,  
• · a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni,  
• · a jogviszony időtartam változatlan,  
• · a munkaidő mértéke változatlan,  
• · a korábbi igények elévülése nem szakad meg,  
• · a szabadság pénzbeli megváltása és a szabadság számításának újraindulása  
• · 5 évig (2025. november 1. napjáig) a Kjt. végkielégítésére és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak alkalmazása  
• · a címhasználati jogosultság fenntartása,  
• · vezetői megbízások érintetlensége  

 

A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás jogi természete (lehetőségei, keretei):  

Kjt. 13. § Kollektív szerződés  

 

1. e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre a jogszabályok felhatalmazást adnak  

2. az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,  

3. az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.  

Kjt. 24. §: az Mt. 43. § nem alkalmazható  

 

A kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításánál a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett, mindezt a rugalmasság és versenyképesség hangoztatása mellett.  

 

A munkajog hatálya alá vonás fő problematikája a túlzott gyorsaság volt, mivel nem volt elég idő arra, hogy a jogalkotó kellő gondossággal körüljárja a témát, mindez indokolatlanul, „nem értő” módon, jogalkotói „nem értés” következtében, viszonylag hamar következett be. 

 

Székelyné Zombory Piroska

tájékoztató könyvtáros

 

 

 

 

Magyar Könyvtárosok Egyesület 52. Vándorgyűlése, 2021

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. Vándorgyűlését 2021. július 8-án és 9- én rendezték meg online formában. Az első három beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezethez, az utolsó három az Olvasószolgálati Szekcióhoz kapcsolódik.

Olvasás népszerűsítése online térben. Marketing és plakátkészítési ötletek. A Vachott Sándor Városi Könyvtár videói: Könyvtári Hírmondó, Karantén Irodalom, Zenei videók  

Előadó: Jakab Zsolt – Vachott Sándor Városi Könyvtár könyvtárosa 

Ebben az előadásban lényeges szempontok hangzottak el a könyvtár népszerűsítéséről.  Ezeknek a többsége kreativitással és pénz nélkül kivitelezhető, ami fontos szempont már egy könyvtár életében. Kezdetnek ki kell alakítani egy profilt/imázst a könyvtárról az olvasók felé. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen a könyvtárnak egy emblémája, ha még nem rendelkezik vele, azonban akár a későbbiekben ezt lehet különböző program sorozatokhoz akár testre szabni/módosítani. Minden grafikai munkát ők végeznek, főként Photoshoppal. Náluk fontos szempont volt, hogy az olvasó „haza vigye” az információt, így különböző könyvjelzőket találtak ki melyekre sokszor a könyvtár elérhetősége és nyitvatartása is rákerült, vagy egy rendezvényhez kapcsolódó meghívó / plakát, de akár színező is.

Fontosnak tartják, hogy a könyvtáruk benne legyen a köztudatban, beszéljenek róla, emiatt számos közösségi média felületen jelen vannak, hiszen ezek szintén ingyenes szolgáltatások. A legnépszerűbbek melyeket napi és heti szinten használnak: Facebook, Instagramm, YouTube, Moly, Flickr. Lényeges, hogy ezeken az oldalakon figyelemfelkeltő – vicces tartalmakat osztanak meg. Fontos továbbá, hogy mindig aktuális tartalmat tesznek ki, ami akár azonnali reakciót is megkövetel pl: leesett a hó – ehhez könyves fotó készítése.

Könyvtári Hírmondó elkészítésénél azt vették alapul, hogy olyan videókat készítsenek melyek kapcsolódnak a könyvekhez, a könyvtárhoz, a kultúrához. Ennek kapcsán készülnek rendezvényt beharangozó videók, de könyvajánlók, könyvtárbemutatók, pályázatok is. Nagyon fontos szempontnak tartják itt is, hogy humoros, szórakoztató és informatív legyen az 1 és 10 perc közötti videó. A videó készítéshez állványt és fényképezőgépet vagy okos telefont használnak. 

 

Ötletek ifjúsági közösségek építésére, működtetésére 

Előadó: Cserfalvi Katalin – Verseghy Ferenc Könyvtár – Ifjúsági részleg könyvtáros, csoportvezető 

Cserfalvi Katalin könyvtáros azt szerette volna átadni, hogy mi kell ahhoz, hogy be lehessen vonzani a fiatalokat. Milyen készségekkel kell rendelkeznie a könyvtárosnak és milyen funkciókkal a könyvtárnak, hogy ez megtörténhessen. Szerinte fontos, hogy a könyvtáros türelmes, odaadó és értő figyelemmel forduljon a fiatalok felé, de ugyanúgy elhangzottak olyan személyi funkciók is, mint: osztályfőnök, társalkodónő, pótanya, lázadó. A könyvtárosnak ismernie kell a fiatal olvasóját, hiszen ebben a korban sokszor nem a könyvtárhoz és a könyvekhez, hanem egy adott személyhez kötődnek jobban az elején és a későbbiekben alakul ez át. Nehézségnek nevezte meg, hogy a fiatalok igénye és a generációk közötti különbség gyorsan változik, emiatt folyamatosan fent kell tartani az érdeklődést, hogy a már bevonzott fiatalok meg is maradjanak.

A helyszín kialakításánál fontos szempont volt, hogy zárt tér legyen, de legalábbis egy elszeparált tér, ahol távol vannak a gyerekrészlegtől, hiszen ők már nem kicsik, de ne is legyenek közel a felnőttekhez. Lényeges a tér kialakításánál az otthonosság, továbbá, hogy közel érezzék magukhoz a helyet: galéria, kanapé, fotelek, babzsák, ablak beülő bármi, ami kényelmes és menő.

Bármiről szólhat egy-egy foglalkozás vagy kör, de kapcsolni kell a könyvtárhoz és a könyvekhez. A közösségi médiában csak a Facebookon és Instagramon szerepelnek. A TikTok azért nem került fel a repertoárba, mert olyan gyorsan változnak a fiatalok igényei és médiafogyasztási szokásai azon az oldalon, hogy nehezen lehetne vele tartani a lépést. Lényeges volt, hogy közös szabályokat és értékrendet alakítsanak ki: emiatt teljes elfogadás van (ennek a fenntartásához asszertív kommunikációt alkalmaznak), mindig kihangsúlyozzák, hogy amit csinálnak, az a könyvtárért, az ifiért van. A külön foglalkozásokon a könyvtárosnak is részt kell vennie, mert így válik tagjává a közösségnek és tartja fent a státuszát, bár azt szeretnék, hogyha nem kellene minden eseménynél ott lenniük. Érdemes még azt kiemelni, hogy ebben a részlegben és a programokon kevés felnőttel találkoznak, hiszen a könyvtároson és esetleg a foglalkozás vezetőn kívül mindenki más fiatal.

 

Karantén kalandok a könyvtárban 

Előadó: Szabó Péter Márk – VFK Ifjúsági részleg könyvtáros 

A könyvtáros röviden arról számolt be, hogy milyen online lehetőséget találtak arra, hogy az online térben megtarthassák a különböző klubjaikat, lehessen beszélgetni. Ehhez motivációs erőnek Bear Grylls életfilozófiáját vették alapul: improvizálj, adaptálj, kerekedj felül.

Ehhez használták a Discord egy VoIP alkalmazását, ami a fiatalok és gémer közösségek igényeinek megfelelően lett specializálva és kifejlesztve, ezáltal lehetőséget nyújt a kommunikációra. Fontos szempont volt, hogy ingyenes, bármilyen platformon fut, moderálható és szöveges-, képi-, videó- és hangkommunikációra is képes.

Végtelen történeteink – szöveg nélküli képeskönyvek a könyvtári gyakorlatban 

Előadó: Fehérné Szabó Eszter könyvtáros, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak itthon a képkönyvek, azaz a silent book könyvtári környezetben való alkalmazhatóságára. Azonban ezeknél a foglalkozásoknál 5-10 főnél többel nem érdemes egyszerre dolgozni, a korosztály mindegy, hiszen ugyanúgy találhat benne aktualitást egy 16 éves és egy 5 éves is, azonban a feldolgozás módja mindenképpen különbözik. Számos pozitív hatása van ezeknek a különleges könyveknek: növelik a szókincset, fejlesztik a fantáziát és az asszociációt, könnyebben tudják értelmezni a szimbólumokat és erősítik a gyermek – szülő/felnőtt kapcsolatot. Fontos, hogy a különböző érzékei használatával találjon rá a gyerek a történetre magában a képeken keresztül.

 

Kivisszük – de mit hozunk ki belőle? 

Előadó: Schmöltz Margit igazgató, Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 

Ebben az előadásban főként a koronavírusra adott könyvtári választ vezették fel. Lényegesnek tekintették a válságmenedzsment kialakítását, ehhez azt a célt tűzték ki, hogy nem szinten tartani akarták magukat, hanem szintet akartak ugrani, fejlődni így bizonyítva a létjogosultságukat. Ehhez a gyakorlatban a válságmenedzsment alapjai és annak folyamatai, szintjei nyújtottak lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy a gondolatokat át kellett keretezni, pozitív szemléletet kialakítani és a lehetőségeket kiemelni. Az intézmény határozott és gyors reagálást, pozitív üzeneteket és „mindent az olvasóért” hozzáállást közvetített. Az olvasót a válsághelyzetben próbálták úgy kiszolgálni, hogy megmaradjon a könyvtárélmény (ablakkönyvtár). Oda tették ki az ajánlani kívánt/választható könyveket). Az előre megkért könyvek ajándékcsomagként becsomagolva kerültek átadásra és nem egy könyvkupacként.  Minden csomaghoz készült egy kis kísérőlevél és különböző online játékok, melyekkel az olvasók mentális egészségét szerették volna megvédeni és végül az online felületeiket megújították így hozva közelebb az olvasót a könyvtárhoz.

 

Technológia és örökségvédelem? 

Előadó: Trádler Henrietta, Tripont Foto Video Kft. 

Itt egy cég mutatkozott be mely csúcsminőségű digitalizálást végez analóg tárgyakról. A cég nemcsak a kereskedelemben és a digitalizációban van jelen, hanem már saját digitális archívumot is építenek így lehetőséget adva egyes ügyfeleiknek a publikálásra, de ipari területen is részt vesznek a különböző kifinomult szenzorjaikkal. A könyvtárak szempontjából természetesen a digitalizáció ami igazán fontos, hiszen akár egy A/0-as méretű síkműtárgyat is képes egyetlen képpel digitalizálni, több ezer oldalt tudnak egyetlen óra alatt bedigitalizálni, a könyv védelme érdekében a kinyitási szöget is tudják szabályozni, ha a könyv állapota nem igényli a felügyeletet akár teljesen automatikus a szkennelés folyamata.

Továbbá bemutatásra került a Heritázs nevű oldaluk, mely egy digitális archívum és egy publikációs rendszeren alapszik mely a search/view motort használja. Így alkalmassá válik arra, hogy titkos és nyilvános dokumentumok (könyvek, képek) és egyéb multimédiás fájlok megosztásra, kutatásáa, publikálásra kerüljenek, illetve lehetséges belőle közvetlen értékesítés is.

További információ itt található.

Tatai Nikolett

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 47. Vándorgyűlése

Idén július 16-18. között Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban került megrendezésre a konferencia. A megújuló vezetés – az egyesület új elnöke Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes lett – „A fejlődés dinamikája” címet választotta a három napos rendezvénynek.

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a nyitó plenáris ülésen hosszasan vázolta, miként támogatja a kormányzat a könyvtárügyet – örömmel fogadtuk azt a megjegyzését, miszerint a pedagógus bérrendezéshez hasonló előrelépésre számíthat az ország tízezer könyvtári dolgozója. Várjuk.

A plenáris ülés érdemi előadása Ciaran Talbot, Manchesteri Egyetemi Könyvtár rendszergazdájának beszámolója volt. 11 tagkönyvtár alkotja az információs hálót, a campusnak 40.000 hallgatója és 10 000 oktatója van.  . A rendszer átvilágítására külső céget bíztak meg, így elfogulatlan képet kaptak a gyengeségekről, eredményképpen az EGYSZERŰSÍTÉS-t javasolták. Ciaran Talbot bemutatta az ALMA rendszerre való áttérés nehézségeit és az új eszköz előnyeit, melynek lényege az egységes rendszer, együttműködés más intézményekkel, a könyvtárak és a felhasználók közti kapcsolat megkönnyítése, könnyített adatkezelő módszerek. A felhőben működő web-alapú felület hatékony és költségtakarékos, amely a jelen és a jövő generációjának felhasználóbarát szolgáltatásokat kínál.

A Jogi szekció több előadója járta körül az Open Access – tudományos, illetve kutatási információkhoz való szabad hozzáférés - problémáját. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és InformációsKözpont Szakinformatikai Osztály informatikus könyvtárosa a nyílt hozzáférés elméletét és gyakorlatát vázolta. Az IFLAmegfogalmazza etikai kódexében, hogy a könyvtárak feladata az open access térnyerésének támogatása, de feladata a szerzők jogainak biztosítása is. A Sherpa Romeo adatbázis, a folyóirat kiadók open access politikáit gyűjti össze. Az angol kezdeményezésnek mára 34 tagja van, akik azon dolgoznak, hogy minél több kiadó politikája legyen elérhető a tudományos kutatásban résztvevők számára.

„fully gold” – olyan open access cikkek, melyek csak és kizárólag open access cikkeket közlő folyóiratban jelennek meg. Az ilyen módon megjelenő cikkek kapcsán a felmerülő költségeket (közlés eljárási díja) a publikáló fedezi.

 „hybrid gold” – olyan open access cikkek, amelyek előfizethető, tehát főként nem open access cikkeket tartalmazó folyóiratokban jelennek meg. Ez esetben gyakorlatilag az eljárási díj kifizetésével megváltható egy adott cikkre az open access hozzáférés, tehát a kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető.

 „green”: a kiadói és szerzői szerződéseket betartva a szerző sok esetben jogosult a publikációja bizonyos változatainak intézményi/diszciplináris repozitóriumba történő elhelyezésre (Önarchiválás)

A Semmelweis Egyetem repozitóriumába az MTMT-n keresztülnyílik mód publikációk elhelyezésére. A leginkább támogatott a zöld út. A green open access közlési forma nyílt hozzáférésű tárhelyek, vagyis repozitóriumok – kutatási intézmények információ bázisa, amely begyűjti, archiválja és szétsugározza az adatokat - kialakítását és működtetését igényli. Jelen pillanatban a green open access térhódítása jelentősebb, mint a gold open access vonalé (hiszen a kiadók maguk vállalják fel a repozitóriumi archiválást, sőt saját archívumokat hoznak létre), de tagadhatatlan, hogy egyre több open access folyóirat és egyre több open access kiadó jelenik meg a piacon (pl.PloS, Biomed Central, De Gruyter Open). A Directory of Open Access Journals (DOAJ) 2002 - ben 26 open access folyóiratot listázott.  Magyarországon létrejött a Repozitórium Minősítő Bizottság, melynek tagjai az ország tudományos szakkönyvtárai.

Repozitorium közös kereső:  http://oaikereso.sztaki.hu/kereso/index.php

Kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás: http://www.sherpa.ac.uk/romeo/index.php?la=hu&fIDnum=|&mode=simple

Gerencsér Judit, a Kúria Jogi Szakkönyvtára vezetője hangsúlyozta, hogy a minél szélesebb körű nyilvánosság felé halad a tartalomszolgáltatás. A  jogtudomány területén használható Open Access oldalakra hozott számos példát:

Directory of Open Access Journal  https://doaj.org/ - 183 időszaki kiadvány, 18456 rekord és 18263 cikk

Journal of Legal Analysis http://clp.oxfordjournals.org/

Duke Law Journal http://dlj.law.duke.edu/   - teljes körűen hozzáférhető bárki számára.

Law Review Commons http://lawreviewcommons.com/      - 200 000 folyóirat

Digital Commons http://digitalcommons.bepress.com/  - amerikai keresőszoftver, az Egyesült Államokban 399 intézmény használja, 260 000 cikkhez ad hozzáférést, 76 millióan töltötték le.

Jogkódex http://jogkodex.hu/

Jogelméleti Szemle http://jesz.ajk.elte.hu/

előfizetéssel:

JeMa -Jogesetek Magyarázata http://www.jema.hu/ (Opten kidványa)

Juridica http://jog.tk.mta.hu/acta-juridica-hungarica (Akadémiai Kiadó)

Social Sience Research Network http://www.ssrn.com/en/ - társadalomtudományi adatbázis.

Index to Foreign Legal Periodicals (IFLP) https://www.law.berkeley.edu/library/iflp/

Judex to Foreign Legal Periodicals http://help.heinonline.org/libraryspecific/iflp/

World Legal Information Institute http://www.worldlii.org/

GlobalLex http://www.nyulawglobal.org/globalex/ - külföldi jogkutatás

Magyar példák:

Debreceni Egyetem Repozitóriuma

Akadémiai Könyvtár Repozitóriuma http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5

Internetes Jogtudományi Enciklopédia

http://jog.tk.mta.hu/internetes-jogtudomanyi-enciklopedia

Országgyűlési Könyvtár Szakirodalmi Adatbázisa https://www.ogyk.hu/kutatas-a-konyvtarban/bibliografiai-adatbazisok/magyar-jogi-adatbazis/

A jogi szekció előadásait hallgattam végig – más értékes előadásokról így sajnos lemaradtam. Észrevételeztem, hogy érdemes lenne a konferencia szakmai előadásaira egy helyett két napot szánni, hogy a párhuzamosságok elkerülhetőek legyenek.

Ligethy Nóra