13. Infotér Konferencia,

 

A 13. Infotér Konferencia, Magyarország egyik legnagyobb infokommunikációs rendezvénye sikeresen megrendezésre került október 18-19.-én Balatonfüreden.  A legújabb technikai újdonságok mellett olyan aktualitások is helyt kaptak, mint az élelmiszer- és energiaválság, az űrtechnológia vagy a kibervédelem.  

A gazdaságban egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra, a felhasznált anyagok újrahasznosítására, az ökológiai lábnyom csökkentésére.  

 

A Space & Defence névre keresztelt 0. napon a következő előadók tartottak a saját szakterületüket érintő előadásokat:

A Külgazdasági és Külügyminisztériumból dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit. Ferencz Orsolya az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. A terület önálló stratégiával rendelkezik, kulcsfontossággal bír a 21. századi gazdaságban, tudományban és biztonságpolitikában. 

 

Dr. Sárhegyi István, a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke arról beszélt, hogy miért fontos most „felébredni”, és „befektetni” az űrtechnológiába? 

A műholdas infrastruktúrák alkalmazásával lehet kommunikálni, navigálni, illetve Föld- megfigyelni. Azt mondhatjuk, hogy a 21. században az űripar, és maga az űrtávközlés is, mint annak része, kritikus infrastruktúra, és ebbe szükséges minden államnak, és akár magán befektetőnek is befektetni, mert ez a jövő! 

A HonvédelmiMinisztériumból Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter beszélt a következőkről: 

A digitalizációs technológia fejlődésével a világ alapjaiban megváltozott, a különböző nemzetiségek által gyártott drónokat már számtalan célra használják világszerte. A honvédelmi miniszter áttekintette a Magyar Honvédség rendszerváltás óta eltelt három évtizedét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország NATO-csatlakozását követően sokáig csak egy tudatosan leszerelt, eszközeitől megfosztott, de létszámában igen csekély haderőt tudott felmutatni. Előadásában kitért az új innovációs technikaként jellemzett dróntechnológia nélkülözhetetlennek bizonyuló fejlesztésére, valamint a kommunikáció fontosságára is.

 

Az idei Infotér Konferencián három panelbeszélgetés is a kiberbiztonság köré épült:  

 

• kiberdiplomácia, 
• a kiberbiztonság állami feladatai,  
• és az IT-biztonságot szolgáltató cégek piaci felelőssége. 

Kiberbiztonság, kibervédelem…

A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő összekapcsolt elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információ formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti. 

Kibertámadások eszköztára:

• Rosszindulatú programok, olyan szoftverek, amelyeket a számítógépek károsítására hoznak létre, 
• Zsarolóvírusok, olyan szoftverek, melyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az eszközökön lévő adatokat, azért, hogy pénz húzzanak ki a tulajdonostól, 
• „Honlaprongálás”, tudni kell, hogy sokszor nem emberek követik manuálisan, hanem egy káros kód söpör végig a sebezhető weboldalakon, 
• Adathalász tartalom: kétféle lehet, az első amikor a véletlenszerű elv alapján, szelektálás nélkül valaki adataihoz hozzáférnek, a másik pedig amikor a célzott adahalászat van, amelynek során csak bizonyos szempontok szerint kiválasztott személyek adatait veszik célba. 
• Elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás (DDoS) A szolgáltatásmegtagadással járó támadás, más néven túlterheléses támadás, ill. az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése. 

A kiberhadviselés 

• államok vagy terrorista csoportok, akár hekkercsoportok bevonásával 
• diszruptív vagy destruktív céllal indítják egy vagy több ország 
• létfontosságú infrastruktúráinak 
• ipari, gazdasági, egészségügyi szektorainak 
• valamint védelmi ágazatainak számítógépes és infokommunikációs rendszerei ellen 

 „Evolúciós” lépesek: 

• 1982. Az első kibertámadás: „az amerikai titkosszolgálatok szándékosan vezettek volna be egy hibát a transz-szibériai gázvezeték kezelésére szolgáló kanadai szoftverbe, ami súlyos robbanást okozott egy lakatlan területen.” 
• 2007. Az első „igazi” kiberháború  
• 2008. Első „bibrid” háború 
• 2011-12. Fizikai infrastruktúra támadása: „2011 szeptemberében számítógépes támadások hullámát rendezték Japánban, különösen a kormányzati weboldalak ellen.”  
• 2015. Kritikus infrastruktúra támadása: „A Tv5 Monde olyan számítógépes támadás áldozata lett, amelynek eredményeként leállt a műsorainak sugárzása.”
• 2019. Fizikai ellencsapás kibertámadásra „Az Egyesült Államok kibertámadásokat indított Irán ellen.”

Magyar Távközlési Piac számokban 

 

• Vezetékes telefon (2 715 539 db) 
• Vezetékes internet (3 172 515 db) 
• Televízió (3 529 888 db) 
• Mobil (SIM) 13 305 646 db 

Az esti Infótér díszvendége, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, előadásában a következők hangzottak el.

A téma mindenkit érdekelt, hogy mikor juthatunk - a minket megillethető - az uniós helyreállítási alaphoz. A legfőbb cél, hogy a Covid és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború miatt megtépázott gazdaságunkat felpezsdítsük! Legyünk optimisták, hogy mindez sikerül. Szóval továbbra is az a cél, hogy Magyarország megszerezze az uniós forrásokat.

Az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne.

2023-ban az egy főre jutó GDP 2,6 %-kal magasabb lesz a kevésbé fejlett régiókban.

Fenntartható fejlődési célok a következők:

A fenntarthatóság feltétele, hogy optimalizáljuk erőforrásaink kihasználását és csökkentsük a környezetünket terhelő hulladékot. 

Az első napon beszédet mondott: 

 

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere

 

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke A kerekasztal-beszélgetések között helyt kaptak a következők:   az 5G hálózatok terjedésének kérdése,  a legújabb technológiai innovációk,   a mesterséges intelligencia terjedése,   a digitális oktatás témája,   az E-egészségügy (EESZT).

Vágujhelyi Ferenc, a MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, az NHIT (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) és a NAV elnöke 

Vágujhelyi Ferenc az informatika világából jött, előtte a Nyugdíjfolyósító Intézet elnöke volt. Nagy reményt fűz a Mesterséges IntelligenciaMunkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, az adatelemzés területén. 

Könyvtárunk a jövőben szívesen megkeresné Vágújhelyi Ferencet, hogy egy előadás keretében megossza velünk a NAV-ban folyó tevékenységekről a tudnivalókat. Ismeretségünk folytán a felkérés nem reménytelen.

A Microsoft évek óta az egyik fő támogatója a rendezvénynek, ahol az üzleti élet és a kormány döntéshozói közösen keresnek válaszokat korunk legnagyobb kihívásaira: idén egyebek mellett arra, hogy a technológia miként segíthet minimalizálni a jelenleg kibontakozó válság okozta károkat.  

Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a jövő- és válságálló szervezeteknek elsősorban rugalmasaknak kell lenniük, és az adattechnológiára támaszkodva a lehető legpontosabb előrejelzésekkel kell rendelkezniük saját piacuk változásait illetően.

„A válságok arra tanítanak meg bennünket, hogy nemcsak a jólétünk függ a digitalizációtól, hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészülni a kiszámíthatatlan helyzetekre. A felhőinfrastruktúrák olyan robosztus, ugyanakkor kimagaslóan rugalmas rendszerek, amelyek a legköltségtakarékosabb, a legkönnyebben menedzselhető, a legjobban skálázható és a legbiztonságosabb megoldást kínálják az alkalmazkodásra. A méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználva egy olyan hatalmas felhőinfrastruktúra, mint amilyennel a Microsoft rendelkezik, a jelenlegi energiaválság kezeléséhez és a fenntartható működés kialakításához is hathatós segítséget nyújt a vállalatoknak.”

 

Forrás: https://news.microsoft.com/hu-hu/2022/10/20/nemzeti-szuverenitas-mar-a-felhoben-is/

 

Energiaválság, fenntarthatóság, digitalizáció – A digitalizáció által adható megoldások

A kerekasztal-beszélgetést és a vitaindítót, Karászi Zoltán moderálta. A beszélgetés résztvevőitől elsősorban a mostani helyzetre vártunk gyakorlati megoldásokat. Az energiaválságot nem csak az ipar, de a magyar háztartások is megérzik sajnos!

Első körben Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkárt, a Technológiai és Ipari Minisztériumból kérte fel, hogy szóljon hozzá a témához, aki a következőket említette:

A Nemzetközi Energiaügynökség elnöke Brüsszelben a legutolsó tanácsülésén azt nyilatkozta, hogy nem a mostani 2022/23-as telünk lesz nehéz, hanem a jövő év tele, ami még nehezebb lesz. Alapvetően kb. 2-3 évig még egy gázhiány várható egész Európában.  

Tehát alapvetően az orosz import lecsökkenése az egyik fő oka annak, hogy ez a helyzet kialakult. Korábban 40%-os import részesedése volt orosz földgáznak Európában és ez most lecsökkent 9% alá. Ezt a jelentős mennyiséget kell pótolni. Vagy „vezetékes” oldalról, vagy „LNG” oldalról.  

„A földgázzal való kereskedés kétféle  módon lehetséges: gáz halmazállapotban vezetéken keresztüli szállítással, vagy LNG (Liquefied Natural Gas, azaz cseppfolyósított földgáz) tengeri úton történő szállításával.

Forrás: LNG

LNG oldalról idáig azért tudtuk pótolni, mert Kínában recesszió van. Mit jelent a recesszió? „A recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a kibocsátás, a gazdasági visszaesés (a GDP) a korábbi időszakhoz képest.” 

Tehát a kínai piac nem tudott annyit felszívni annyi energiát, viszont Kínában gazdasági fellendülés várható a következő évre.  

A szomszédban az orosz-ukrán háború, ki tudja még meddig, a koronavírus-járvány újabb x-edik hulláma, a magas nyersanyag árak és sorolhatnánk tovább, ezek mind-mind együttesen növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban.  

Hogy néz ki Magyarország ebben a helyzetben? Magyarország jól felkészült, szerencsére az infrastrukturális összeköttetéseink az elmúlt 10-15 évben megépültek a környező országban. Mostanra látszik, hogy milyen jó stratégiai döntés volt a déli-gázfolyosót megépíteni, mert most Ukrajnát elkerülve folyamatosan hozzájutunk a földgázhoz a Gazprom oldaláról.  

Magyarország gáztárolói a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkeznek az Európai Unión belül. A hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége október 17-e reggelén 78%-os volt.

A többi hozzászóló, a gazdaság és az informatika területéről érkezett, és értékes gondolatokat vetettek fel:

• Jamniczky Zsolt, vezérigazgató-helyettes, EON Hungária Zrt
• Alkér Zoltán, infrastruktúra vezérigazgató-helyettes MVM Zrt 
• Rehus Péter, IBM Hungary 
• Poór Károly, vezérigagató, Dataxo Group Zrt. 
• Solymosi Tamás, energetikai szakértő, NFFKÜ (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség) Zrt 
• Vasas Gyula, informatikai igazgató, MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. 

Zárszó:  

A digitalizáció és a villamosítás kombinációja tudná közelebb vinni a világot a 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi célokhoz. 

Mivel az energiaigény világszerte várhatóan háromszorosára nő a következő 30 évben, létfontosságú, hogy a villamosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság felgyorsítása érdekében már most bevessük a rendelkezésre álló összes technológiát. 

A válság arra kényszeríti Európát, hogy az eddiginél gyorsabban álljon át az alternatív energia használatára. Erre jó példa a balti államok megállapodása, hogy 2030-ig hétszeresére növelik a tengeri szélenergiát. 

A szélenergia hasznosításának az árnyoldala, hogy 20 év után már nem tudja hozni azt az eredményt, amit korábban, lelassult. Nem termeli már azt a hasznos energia mennyiséget, és ha elbontásra kerül, ezáltal nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, ami egy újabb problémát vet fel.

 

 

A következő és egyben az utolsó „panelbeszélgetés” címe:

 

„ Programozd a jövőd – a projekt eredményei és eszköztára az IT szakemberhiány csökkentésére”

 

Mit hoz a jövőd? A világ a digitalizáció felé száguld - vitathatatlan, hogy a COVID járvány jelentős előrelépést hozott az oktatás digitalizálásában. 

A kutatások is kimutatták, hogy nagyon sok informatikus hiányzik, kicsit tágíthatjuk a teret, még több digitális tudással rendelkező ember hiányzik. Az informatika pedig egy húzó ágazat lehet.  

Minden egyetemen úgy jöjjön ki bármilyen végzettségű hallgató, hogy a szakmájához tartozó digitális tudással felvértezve a legmodernebb eszközök és tudás anyag ismeretében és hasznosításával jöjjön ki a nagybetűs Életbe! - hangzott el

 

E- Egészségügy – Informatikai Rendszer háziorvosoknak

miniHis

 

A Belügyminisztériumból Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár a következőkről számolt be:

A Covid járvány alatt még inkább felértékelődtek a telemedicinális lehetőségek, de valóban ez a jövő?  Valóban nem szükséges már az orvosnak és a betegnek egy helyen tartózkodni az ellátáshoz?

A személyes találkozás létét nem szabad megkérdőjelezni, mivel sokszor ilyenkor derülnek ki a tűnetek alapján megbízhatóan a végső diagnózis. Az orvos-beteg kapcsolatban is megkerülhetetlen a személyes kontaktus.

 

Járóbeteg Irányítási Rendszer  

Beosztás: EESZT Központi erőforrás-tervezés és erőforrás-publikáció 

Előjegyzés:  

• Állampolgári mobil- és webes tájékoztatás 
• EESZT időpontfoglaló 
• Rendelési idő-karbantartás  

Betegfelvétel: lokális betegfogadó és betegirányító rendszer 

Vizsgálat: ellátás értékelő, kihelyezett tableten és az EESZT LakosságiPortálon 

 

e-MedSolution 

• Kórházi információs rendszer 
• Teljes mértékben webes alkalmazás 
• aktuális jogszabályoknak, GDPR előírásoknak és EESZT-nek való megfelelés 
• Szofisztikált, többszintű jogosultági rendszer 
• Magasfokú paraméterezhetőség /felületi: rendszer/osztály/felhasználói szint) 

 

A Trans Europe Zrt . kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait

 

A Magyar Posta, az OTP és a Kormányablakok használnak "csúcs" típusú aláírópad-ot, mellyel megkönnyítik az ügyfélszolgálati munkát.

A könyvtár részére is hasznos lehet ilyen eszköz használatát bevezetni az adminisztrációs munkát segítve.

 

A Trans Europe Zrt .kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait! 

·         Wacom STU 540:

Ez a kütyü 5 collos, mely nagy felbontású képernyővel és fedőüveggel rendelkezik. A csatlakozási lehetőségek széles skáláját kínálja. 

·         Wacom DTU 1141B:

Ideális ügyfélszolgálati "kincs", a dokumentumok megtekintéséhez és az aláíráshoz. Full HD kijelzős. Kiváló titkosítási képessége és alacsony fogyasztása teszi népszerűvé.

·         Wacom STU 430

Vékony formatervezett, lapos felülettel rendelkező aláírótábla. 4 és fél collos. Megfelelő méretű az aláírások fogadására. 

 

Fenntartható fejlődési célok

 

Az Infótéren való részvétel nagyon hasznosnak bizonyult, számos új problémát és a megoldásásukat ismerhettük meg.

 

Székelyné Zombory Piroska

 

 

Infoparlament 2017

I

2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület  az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.

Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

Az informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.

Az idei Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.

Továbbá a konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban, utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti szuverenitás védelme.

Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra is képtelenek a nemzetek”.

Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

Két témáról beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról  és az 5G hálózat kiépítéséről

Digitális Jólét Program 2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy 2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.

Deutsch Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is”.

Digitális infrastruktúra:

1. Szupergyors Internet Program (SZIP)

Célja részben az, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.

2.      Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről

A 150 milliárd forintos - kormányzati és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése. 

3.      Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás

.

Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.

Célnak nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson".

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése

Elmondta, hogy  „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”

Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más, mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az, hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén vezető szerepet töltsön be.

A vezérigazgató kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló gyorsaság és sávszélesség-bővülés.

Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!

A következő előadó az 5G bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai- labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat 2020-ra tervezik.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója. Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók, vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót, népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott Karish Cui

Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.

Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.

A biztonságunk kézzelfogható veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.

Olyan időket élünk, hogy mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről, energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó. Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.

Zombory Piroska