EBSCO’ Lunch & Learn Szeminárium 2014

2014. június 11.-én Lunch and Learn címen rendezte meg az EBSCO idei nyílt napját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. A 10. hazai EBSCO nyílt nap keretében szó esett új és tervezett fejlesztésekről, e-könyvekről, az EDS-ről és annak FSZEK-beli tapasztalatairól.

A rendezvényen először Dr. Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtárának igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd Jan Luprich regionális értékesítési menedzser bemutatta az előadókat, Alexi Annát, Vojislav Milanovićot és Dalibor Paracot.

1. Az EISZ-en keresztül előfizethető EBSCOhost szolgáltatás legújabb fejleményei; új, teljes szöveggel elérhető adatbázisok és az Orvosbiológiai csomag, valamint a magyar kiadók licenszelési lehetőségei

Az EBSCO-nak jelenleg kb. 400 teljes szövegű és bibliográfiai adatbázis, 300.000 e-folyóirat, 550.000 e-könyv és az EBSCO Discovery Service tartozik a kínálatába ezzel a cég a lektorált folyóiratok legnagyobb szolgáltatója a világon. Felhasználói közé olyan egyetemek tartoznak, mint például a Yale, a Cambridge és a Stanford. 

Magyarországon szolgáltatásai az EISz-en keresztül érhetők el. 2008 és 2013 között hazai használatának az emelkedése töretlen. Az adatbáziscsomag teljes szövegű folyóiratai nagyobb mértékben vannak jelen a Web of Science-ben és a Scopusban, mint más szolgáltatóké. 

Az előadó röviden ismertette az Academic Search Complete-et. A FSTA (Élelmezéstudományi forrás) ugyan bibliográfiai adatbázis, de az EBSCO-n keresztül el lehet jutni a teljes szövegig. Bizonyos top üzleti folyóiratok csak a Business Source Premierben érhetők el. Ennek az adatbázisnak egy teljesebb formája a Business Source Complete. Új teljes szövegű adatbázisok a Super és a Medical. Az EBSCO és a H. W. Wilson fuzionált, különböző témákban Super adatbázisokat hoztak létre. Az Art Source 1929-től több mint 300 teljes szövegű folyóiratot tartalmaz. Az EBSCO Medical Package a jól ismert Medline mellet más orvosi adatbázisokat is magában foglal.

Az EBSCO teljes szövegű folyóiratokat érintő stratégiája szerint egyrészt olyan adatbázisokat licenszel, melyek másutt csak indexelve érhetők el, másrészt alacsony színvonalú folyóiratokat nem vásárol, vagyis az a fő cél, hogy minél több magas színvonalú folyóiratot licenszeljen embargó nélkül.

Adott a Beall lista (Beall’s List), amely az alacsony színvonalú („ragadozó”) folyóiratokat veszi számba. Az EBSCO folyóiratai közül egy sem szerepel a listán, még konkurens multinacionális tartalomszolgáltatóknál ez nem így van.

Az EBSCO célja a magyar kutatások támogatása, így 45 folyóirat van jelen az EBSCO-ban. A továbbiakban az előadó ismertette a magyar folyóiratok engedélyeztetési folyamatát.

2.      EBSCO e-könyvek

Az EBSCO közel 900 kiadótól több mint 550.000 címmel rendelkezik. Pusztán 2013-ban 100 kiadóval szerződött. A FSZEK egy hónapos próbahozzáférést kapott az e-könyvgyűjteményhez. Az előfizetés egy éven keresztül korlátlan hozzáférést biztosít. Lehetséges a könyveken belüli keresés, készíthető széljegyzet, lehet nyomtatni, illetve egy-egy szövegrész elküldhető e-mail-ben. Létrehozhatók mappák, a hivatkozáskezelést automatikusan megoldja. A könyvek kölcsönözhetők, így off line módon is használhatók. A kölcsönzési lehetőséghez egy külön szoftver kell, ebben beállítható hogy hányan kölcsönözhetnek és mennyi időre. Az EBSCO Admin-ban a kölcsönzést illetően minden nyomon követhető.

Elérési lehetőségek: egyrészt elő lehet fizetni csomagokra, ezek nagy, előrendezett gyűjtemények. Mint említettem, a hozzáférés korlátlan. Másrészt meg lehet vásárolni örökbe kisebb csomagokat vagy témacsoportokat egy, három vagy korlátlan használattal. Harmadrészt adott a PDA (Patron Driven Acquisation), azaz a felhasználó által kezdeményezett beszerzés. Ebben az esetben az kerül megvásárlásra, amit tényleg használnak: például 10 percen túl használnak egy könyvet vagy 10 oldalnál többet olvasnak (nyitnak meg) belőle.

Az e-könyvek tudományos szempontból igényesebbek és tartalmilag kurrensebbek más szolgáltatók kínálatánál.

Az EBSCOhost Collection gyűjteményszervezésre szolgáló katalógus. Használata különböző jogosultságokhoz (rendelés, fizetés stb.) kötődik. Kezeli a PDA listákat, enged gyűjteményeket vagy egyedi könyveket vásárolni, a hozzáférés ingyenes.

3.      Journal & e-Package Services (JPS)

A JPS tartalmazza a Nature Publishing Groupot, az IEE 180 folyóiratát, 1300 konferencia-jelentését és 300 szabványát, a Thieme Publishing Group orvosi és tudományos anyagait és a Wiley-t. A JPS az EBSCO-n keresztül egy kattintással kapcsolódik a teljes szöveghez, amikor a keresés az EDS-ben szerveződik. 

4.      EBSCO Discovery Service: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tapasztalatai

Ezt az előadást Karbach Erika, a FSZEK Szociológiai Gyűjteményének az osztályvezetője tartotta. Az EDS-re történő előfizetés egyik oka az volt, hogy a könyvtár nagyszámú adatbázist használ, a másik az, hogy a FSZEK szakirodalmi adatbázisai retrospektív anyagának a Corvina rendszerbe történő betöltése lassan befejeződik. Ez kb. 400.000 rekordot jelent és ilyen nagyságrendben a Corvina nem teszi lehetővé a differenciált keresést. A megrendelésre különböző opciók merültek fel: csak az adatbázisokban keressen, ezen kívül a könyvtár szakbibliográfiáiban keressen, illetve az egész OPAC-ban keressen. 2014-re az utóbbi lehetőség mellet született döntés. Mostanra történt meg a Corvina teljes mértékű adaptálása az EDS-be. Az EDS bevezetése után statisztikailag kimutathatóan nőtt mind a belépések, mind a keresések száma. A rendszer távolról is használható, a könyvtár honlapján keresztül lehet elérni. A rendszer promotálása honlapon, Facebookon, plakátokon történt, illetve működése különböző használóképző foglalkozásokon, adatbázis bemutatókon, illetve belső szakmai továbbképzéseken került ismertetésre.

5.Jövőbeli elképzelések a „laborban”

Fontos lesz a felhasználói szokások és szándékok előrejelzése. Erre megvan a használtságot tesztelő eszköztár, például hagyományos kérdőívek, illetve egérmozgást és klikkeltséget mutató hőtérképek (!) elemzése. Figyelik a top 5 visszatérő témát.

Hamarosan újabb fontos funkciók fognak megjelenni. Például állományinformációk az EDS-ben, full text finder, publikációkereső, linkfeldolgozó szolgáltatások, egyre több widget és app plugin alkalmazás. Az a jövő, hogy minden forrás egy helyen legyen.

Az EDS támogatja a nyílt forráskódú közösségeket, például a Kohat, a Drupalt és a Moodle-t. Vannak olyan tervek a jövőre nézve, amelyek korai fázisban vannak, ezért nem publikusak.

Kukor Ferenc

EBSCO OPEN DAY 2012

2012. június 21.-én rendezte meg a Minerva-EBSCO az idei nyílt napját a Duna Palotában. Szó esett új fejlesztésekről, egy kérdőíves felmérésről és bemutatták az Encyclopaedia Britannica Online-t. A rendezvényen standot állított a Sage, az Oxford University Press és a Taylor & Francis szolgáltatók.

Először Sabine Teichert értékesítési és marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács Esztert, Tóth Krisztinát és Jan Luprichot.

Sabine Teichert: A felsőoktatási könyvtárak állománygyarapítási beszerzési láncának a változásai

A keresés 1996 és 2010 között széttöredezett volt (OPAC-ok, kiadói web felületek, metakeresők, e-folyóirat oldalak stb.). Ez ma már áthidalható, példa gyanánt bemutatta a Georgiai Egyetem könyvtárának testreszabott EBSCODiscovery (továbbiakban EDS) felületét. Az EDS egy új fejlesztés az e-Books on EBSCOhost és a mobil hozzáférések mellett.

Majd bemutatott egy kisfilmet, aminek az volt a címe, hogy „Mit akar egy digitális bennszülött a könyvtáradtól?” Ebben egy kislány – miközben egy könyvet lapozgatott – sorolta az igényeit, úgymint e-könyv olvasás, megosztási lehetőségek, interaktív érintő képernyő stb.

Volt egy felmérés, amelyen vezető véleményalkotókat (felsőoktatási szakértőket, ügynököket, konzorciumi vezetőket) kérdőíveztek. Az alábbi kérdésköröket járták körbe.

Fontos lesz-e a felsőoktatási könyvtárak szerepe a jövőben? Kulcsfontosságú témák többek között az oktatókat és hallgatókat támogató szolgáltatásokkal előállni (pl. innovatív tanulóterek, digitális gyűjtemények létrehozása), a technológia integrálása a tanulásba, a Nyílt Hozzáférés (továbbiakban OA) szellemében saját OA folyóiratok indítása. Másik kérdés, hogy milyen a tartalomhoz való hozzáférés ma és a jövőben? Ezen belül a „big deal” alkalmas-e arra, hogy a könyvtárak költségvetését optimalizálja, illetve a felhasználók által indított beszerzés lesz-e a leggyakoribb beszerzési mód? Melyik a legkarakteresebb ármodell?

Könyvtárosokat megkérdezték arról, hogy mi számít leginkább a beszerzésnél? A legfontosabbnak a kutatáshoz és az oktatáshoz való relevanciát tartották, ezt követte a legutóbbi felhasználás, majd az oktatók kérése és egy letöltés ára. (Utolsó helyen a hallgatók kérése állt.)

Újabb kérdéskör volt az OA hatása. Azaz a nyílt hozzáférés szükségtelenné teszi-e az előfizetési ügynökségek létét? Szükségtelené teszi-e a kiadók létét? Szükségtelenné teszi-e a könyvtárak létét? Az OA lesz-e esetleg az információ beszerzésének a változásában a legfontosabb hajtóerő?

Az utolsó kérdéskör a folyóirat ügynökségek szerepét járta körül. Vagyis a költségmegtakarítás érezteti-e a hatását az ügynökségekre? Az ügynökségek szerepe továbbra is felbecsülhetetlen marad? A digitális tartalmak elterjedése következtében csökken-e az ügynökségek közvetítő szerepe a kiadók és a könyvtárak között? Tény, hogy az ügynökségek értékét az adja majd a jövőben, hogy egyre több OA ügyletet támogató szolgáltatással lépjenek elő.

Könyvtárosokat kértek meg, hogy rangsorolják a változások tényezőit. Ötödik helyre került az a tény, hogy Kína / India / és a fejlődő országok [valószínűleg feltörekvő piacokat akart mondani. KF] alakíthatják a kiadói tevékenységet. Negyedik helyre került a mobil technológia, harmadikra az OA. Második helyet ér az oktatási / kutatási költségvetésen lévő nyomás, míg a legfontosabb a könyvtári költségvetésen lévő nyomás.

Következtetésként levonható, hogy a téma dinamikus terep. Forradalmat jelenthet a könyvtárak kiadóként vállalt szerepe (OA), a könyvtárosok szakértőként való részvétele a digitális műveltségben, az ügynökök OA támogatás kezelőiként való fellépése és a kiadók kutatási partnerként történő megjelenése (Science Direct).

Az előadás végén egy újabb videó következett „Tudtad-e?” címmel, amelyben meglepő adatok voltak láthatók az információ világában és az információs társadalomban végbement változások kapcsán

Jan Luprich: Az EBSCO Publishing adatbáziscsomagja és e-könyvek az EBSCOhoston

Először bemutatta a céget, majd adatokat ismertetett. Ezek közül a legfontosabb az, hogy naponta 65 millió keresés van. Ez Magyarországon éves szinten 2007-ben 630 ezer, 2011-ben 2 millió felett volt. Már közvetlenül elérhetők az adatbázisok mobil telefonról, iPadról, iPhone-ról stb. Részletesebben bemutatta az Academic Search Complet, a Business Source Premier és az Art & Architecture Complet adatbázisokat. (A BSP-nek készítenek egy teljesebb verzióját Business Source Complet néven, ez októbertől három hónapig ingyenesen tesztelhető lesz.)

Az EBSCO-nak több mint 780 kiadótól 330 ezer e-könyve és e-hangoskönyve van. Bemutatta a Harvard Egyetem könyvtárának a testreszabott e-books felületét, ami az EBSCO platformján működik (vö. EDS). Az adott könyv szövegében lehet keresni. A letöltés Adobe Digital Editions szoftveren fut. (Ez van a Központi Könyvtár e-olvasótermében is.)

Egyszerre csak egy fő kölcsönözhet, ha éppen másnak is kell, akkor „előjegyezheti”. Hosszabbítás is lehetséges. Annyi árat számolnak fel, amennyiért a kiadótól vették, tehát semmiféle felár nincs.  Október elsejétől 45 napos teszt kérhető. Az előfizetés után 24 órán belül használható. A címek szabadon választhatók, nem kell az egész kollekciót előfizetni.

Az EBSCOhost Collection Manager a katalógus. Ebben 330 ezer rekord van. Több szempontból lehet keresni. A találat rendezhető kiadó, tárgyszavak és ár szerint is. Látszik, hogy az adott kiadó hány felhasználót engedélyez. A rekordban megtekinthető a könyvborító, a bibliográfiai adatok és pár oldal. A MARC rekordot is küldik, így beépíthető az integrált könyvtári rendszerbe. Az e-könyvek értelemszerűen jelentkeznek az EDS-ben is.

Lukács Eszter: SmartLinks+

Ez a szolgáltatás csak az EBSCO-ból érhető el. Az a lényege, hogy egy hivatkozás átlinkel egy folyóirat full textjére, ha EBSCO által rendelt folyóiratról van szó. A szolgáltatás ingyenes, nincs külön adminisztráció, csak szólni kell Lukács Eszternek vagy Tóth Krisztinának, és bekapcsolják.

Jan Luprich: EBSCO Discovery Service

Mivel ezt módunkban áll tesztelni, ezért eltekintek az előadás ismertetésétől. Emlékeztetőül: az EDS gyors és egyszerű hozzáférést nyújt az EBSCO platformján az adott könyvtár összes elektronikus eléréséhez, beleértve az OPAC-ot és az intézményi repozitóriumokat is.

Samuel Grinsted: Encyclopaedia Britannica

Mivel az EB évek óta elő van fizetve, ennek a bemutatónak az ismertetésétől is eltekintek.

Lukács Eszter: Felhasználói statisztikák és a költséghatékonyság mérése

Az EBSCO Usage Consolidation (továbbiakban UC) egy új fejlesztés, amely a statisztika nyomon követését szolgálja. Abból kell kiindulni, hogy a beszerzési döntéshozás legfontosabb tényezője a felhasználói statisztika. A könyvtáraknak világos adatokra van szükségük. Ám a felhasználási adatok összegyűjtése bonyolult, idő- és pénzigényes, illetve további lépéseket igényel. Az is tény, hogy a megvásárolt és ténylegesen használt tartalmak között eltérés van.

Az UC-nek az a célja, hogy ide gyűjtse a használati statisztikákat, azokat a counter szabvány[1] szerint kezelje, illetve elemezze a letöltésre eső költségeket. Ez nem pusztán csak az EBSCO adatbázisokat kezeli, hanem az adott könyvtár által előfizetett összes elektronikus elérést.

Először fel kell tölteni a kiadóktól kapott statisztikákat, majd az admin oldalon el kell végezni a beállításokat (pl. időintervallum). A jelentés különböző szempontok szerint kérdezhető le.

Választ ad arra, hogy megvan-e a cím a gyűjteményben, hogy hányszor használták a címet, és hogy költséghatékony-e az adott folyóirat előfizetése.

Az ár nem publikus, de nagyjából a cég alkalmazottainak vagy a felsőoktatási intézmény hallgatóinak a számától függ.

Kukor Ferenc

---

[1] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5368&issue_id=519