Infoparlament 2023

 „A Mátrix kék és piros pirulája közül kell választani”

INFOPARLAMENT 2023

XIII. alkalommal rendezték meg az informatikai társadalom eseményét, az Infoparlamentet. A rendezvényen a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág szereplői gyűltek össze, hogy beszámoljanak arról, melyek azok a technológiai változások, amelyek nagy hatással vannak mindennapjainkra és a gazdaság versenyképességére. ChatGPT és a mesterséges intelligencia, a legújabb kibervédelmi kihívások, Európa energetikai kérdései, illetve a világ multipoláris konfliktushelyzete diplomáciai és harcászati szempontból azok a tényezők, amelyek leginkább alakítják és foglalkoztatják a kormányzati, a gazdasági, az üzleti, az informatikai és a civil szervezetek szereplőit.

 

Az idei Infoparlament nyitóelőadása meglepetést okozott, az első néhány bekezdésről ugyanis kiderült, hogy ChatGPT-vel íródott. Soltész Attila, az Infotér elnöke ezzel a rövid nyitánnyal igyekezett rávilágítani, hogy a jövő már jelenné vált, ahogy arra is megkísérelte felhívni a figyelmet, hogy milyen kihívásokkal és akadályokkal nézünk szembe a technológia miatt. Előadásában arra reflektált, hogy mi lehet a technológia rendeltetése a társadalom átalakításában, és mindebben nekünk, embereknek, milyen szerep jut.

Új szemléletet – új technológiai alkalmazások - félelmetes vagy előremutató változások?

Az idei évben a korábbiakhoz képest jóval súlyosabb dilemmák foglalkoztatják a döntéshozókat és persze a szakembereket, miután egy éve zajlik már az ukrajnai háború, amelynek következményei több szinten alakítják át a gazdasági folyamatokat, illetve a kibervédelmi feladatokat. Ezúttal ugyanis nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembenéznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Mint például a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) ugrásszerű fejlődésével, amely az elmúlt időszakban érezhetően forradalmi áttörést ért el, s amely kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezetett. Amennyire félelmetes, annyira előremutató is lehet az AI és a ChatGPT szerepe, amely valójában választást kínál a világ számára, hogyan legyen a társadalom a nyertese az új vívmányoknak, fogalmazta meg köszöntőjében Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy mindezen események miatt olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel, és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk. A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel, például azt, hol kezdődik, és hol végződik az ember, s valóban emberrel kommunikálunk-e, illetve azt is, hogy társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e? Soltész Attila kiemelte, hogy közös felelősségünk, hogy egészséges és értékalapú információkat közvetítsünk, illetve hogy minimalizáljuk az informatika adta veszélyeket.

 

 

Jöhet az MI 2.0 - automatizált munkafolyamatok

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az elmúlt két-három évben valóban átalakította az életünket és szinte minden iparágat a mesterséges intelligencia, s nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a munkaerő-piacra is milyen hatást gyakorolt: egyre inkább felmerül az automatizált munkafolyamatok kérdése.

Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy itt az ideje újragondolni a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely dokumentum a 2030-ig szóló célokat jelöl ki, és ezekhez kapcsolódóan 2025-ig tartó intézkedési tervet vázol fel.

Továbbá kiemelte az európai digitális innovációs központok (EDIH) jelentőségét, amelyek a digitális kihívásokra reagálnak és hozzájárulnak a versenyképesebbé tételhez, s amely magyarországi viszonylatban többek között a startupökoszisztémát támogatja, például inkubátorházak működtetésével.

 

Az elmúlt tizenhárom évben egy-egy konferencia alkalmával többször számolhattunk be jelentős technológiai változásokról, amelyek nagy hatással voltak mindennapjainkra, a gazdaság versenyképességére és akár az esélyegyenlőség javítására is. Az igazán nagy változásokat azonban leginkább az mutatta, hogy a velünk együtt gondolkodókban, kutatókban megjelentek az aggodalom jelei: vajon fel tudja-e dolgozni ezeket a rendkívüli változásokat és lehetőségeket a modern társadalom, vagy mindezek végül egy posztmodern, apokaliptikus berendezkedésű világot eredményeznek majd?

A mesterséges intelligencia fejlődésében az elmúlt időszakban érezhető forradalmi áttörés kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezet, amely akár hónapról hónapra írhatja át életünk megszokott kereteit. A technológia rendkívül sok lehetőséget rejt magában, amivel valóban élnünk kell, hiszen évtizedes vagy akár évszázados problémák megoldására lehet alkalmas.

 

Az éremnek azonban mindig két oldala van, és ezúttal nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembe néznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel a mesterséges intelligencia hatására, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk.

 

A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel: hol kezdődik, és hol végződik az ember, emberrel kommunikálunk-e, társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e?

 

 

Új digitális stratégia az OTP-nél – digitális képességek fejlesztése

Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már készül a pénzintézet digitális stratégiája, amelyben elsősorban a digitális képességek fejlesztését tűzték ki célul. Továbbá hozzátette, hogy olyan megoldásokra van szükség, amelyek abban segítenek, hogy a hatalmas adathalmazokból értelmezhető információk legyenek kinyerhetőek. Hozzátette, hogy az OTP egyfajta paraméteres modellt készít, amelynek segítségével a legjobb adatmodelleket tudják létrehozni.

 

Schin Lotár, az OTP Bank mesterséges intelligencia terület vezetője délutáni előadásában beszámolt arról, hogy egyetemi közreműködésnek köszönhetően létrehoztak egy 39 milliárd paraméteres digitális asszisztens modellt.

  

Innováció-gyorsító területek

Rakoncza Zsolt, a DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója beszámolt a Dell legfrissebb, az innováció érettségét vizsgáló 2023-as kutatásukról, amelyből kiderült hogy a megkérdezettek 49 százaléka még mindig mérlegeli, hogy innovációt vezessen-e be cégüknél. 36 százaléka a válaszadóknak követő magatartást folytat, mindössze 16 százalék alkalmaz innovatív technológiát és csupán 2 százalék az, akiket vezető innovátoroknak nevezhetünk.

Nemzetközi viszonylatban, a kutatás szerint, a legnagyobb problémát az adatok kinyerése jelenti (69 százalék), illetve, hogy nincs végponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia (67 százalék). Magyarországon ezzel szemben hátrányban vagyunk, mivel 77 százalék jelezte azt, hogy gondot jelent az adatok kinyerése és 70 százalékuknál nincs kezdőponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia.

Rakoncza Zsolt 5 stratégiai területet emelt ki, amelyek az innovációk felgyorsításában szereplő területeknek számítanak:

-          Munkavégzés – jövő munkahelye (55 százalék)

-          Többfelhős környezet

-          Modern adat-infrastruktúra (34 százalék)

-          Egyszerűbbedge-környezet, valós idejű elemzések (52 százalék)

-          Biztonság (a megváltozott környezet miatt új eszközök alkalmazása)

Az energiapolitika jövő képe

Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztériumenergiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az energiapolitikai helyzetet vázolta fel, miszerint új jövőképre van szükség, amelynek egyik pillére, hogyan vezessük ki az országot az energiafüggőségből és hogyan érjünk el egy egészségesebb energia mixet (Ellátásbiztonság-Fenntarthatóság-Megfizethetőség-Növekvő igények). Ehhez szükség van az IKT szektorban rejlő kompetenciákra és eszközökre. Az előadó kiemelte, hogy 2030-ra mintegy 1,3 millió okosmérő felszerelését tervezik, amelynek köszönhetően egy újszerű hálózati menedzsment rendszer épülhet ki. Továbbá elmondta, hogy az MI segítségével olyan prediktív karbantartó rendszerekre van szükség, amelyek valódi fogyasztáson alapuló számlázást képesek kezelni. Ehhez szükség van az átviteli hálózat fejlesztésére, a meteorológiai előrejelző szolgáltatások frissítésére, a független energiaközpontok kialakítására, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére, a klímavédelmi adattár kialakítására, illetve az okos vizi-közműhálózat fejlesztésére.

 

A digitalizáció jelentősége

Dr. Franco Spicciariello, a Public Policy Igazgatója, ITA & ECSEED, Amazon Web Services (AWS) hangsúlyozta, hogy valóban felgyorsult a mesterséges intelligencián alapuló technológiák szerepe. Praktikus innovációk jöttek létre, amelyekben az emberekkel vagy emberek nélküli megoldások egyaránt érvényesültek. Kifejtette, hogy Magyarországon az üzleti intelligencia (BI) egyre erősebben veti meg a lábát, köszönhetően a felhő-alapú megoldások költségcsökkentő jelentőségének, illetve annak is, hogy a cloud-computing egyre nagyobb bizalmat élvez nagyvállalati, kkv és startup környezetben is, mint nyereséges modell. Ennek a fejlődésnek azonban az a hátulütője, hogy a régebbi rendszereket, infrastruktúrákat bizony fejleszteni szükséges, de hazai viszonylatban is egyre több a példa arra, hogy ezek a fejlesztések elindultak.

 

Támogató szabályozási környezet szükséges

Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, a 2020. július 1-én létrejött hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég, a CETIN Hungary Zrt. szerepköréről elmondta, hogy a hazai telekommunikációs piacon először valósult meg olyan távközlési modell, amely a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztja az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától. A Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamatban a közel 200 munkavállalóval indult vállalat hálózati infrastruktúra-megoldásaival segíti a hazai gazdaság hatékony digitalizációját, amelyhez azonban támogató szabályozási környezetre van szükség. „Az infrastruktúráé a jövő, amihez pénz, pénz és partnerség szükséges”

 

Digitális katona- az ország védelmi stratégiája

Porkoláb Imre, dandártábornok, HonvédelmiMinisztérium; a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az ország védelmi stratégiáját immár a digitalizáció jegyében alakítják. Többek között kognitív képességeken alapuló digitális katonák fejlesztésén dolgoznak, folyik a járművek digitalizációja, illetve figyelmet fordítanak a felforgató technológia (adatalapú rendszerek, űr képesség-fejlesztés, kibervédelem) alkalmazására is. Továbbá elmondta, hogy foglalkoznak az XR technológia alkalmazásának lehetőségeivel a védelmi szektorban, ezen belül e-learning platform kialakításával, MR/VR egészségügyi megoldásokkal, illetve okosruha tervezésével. Porkoláb Imre továbbá beszámolt a NATO DIANA (Defence Innovation Accelerator for  the North Atlantic) Akcelerátor 2022 decemberi megalakulásáról is, amely a kettős hasznosítású technológiák alkalmazására koncentrál.

 

Szükséges az edukáció

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kitért arra, hogy a technológia exponenciális fejlődése okozta, hogy a régóta dédelgetett MI és ezen belül a ChatGPT ilyen érzékennyé vált. Arra kérdésre, hogy vajon az MI kicsavarja-e a kezünkből az irányítást, a válasz az, hogy az a cél, hogy etikus rendszereket nevelgessünk. Az előadó kitért arra is, hogy egy uniós kutatás szerint az MI-nek köszönhetően mintegy 11-37 százalékos termelékenység-növekedés várható majd 2035-ig. Magyarországon pedig a munkaórák mintegy 24 százalékát az automatizált folyamatok veszik majd át. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatához oktatási modellekre van szükség, illetve publikus felhőre és természetesen stabil infrastruktúrára.

 

2023: Neumann emlékév

Balla Attila, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető helyettese beszámolt a Neumann 2023 eseménysorozatról, amelyben többek között interaktív kiállítások, informatikai diákolimpia, tudományos szimpózium és dokumentumfilm készítés is szerepel. lásd itt.

AMI Ember – Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? Délutáni kerekasztal beszélgetés a Várkert Bazárban.

„Ez egy villa. Megehetem vele az ebédem, vagy leszúrhatlak vele valakit. A mesterséges intelligencia sem jó vagy rossz önmagában, a kérdés az, hogy mire használjuk” – hangzott el az Infoparlament mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Milyen veszélyei lehetnek az egyre népszerűbb mesterséges intelligenciának? Tud majd manipulálni minket? Öntudatra ébredhet? Alapíthat új vallást? Ezekre és más izgalmas kérdésekre keresték a választ a résztvevők.

A mesterséges intelligencia régóta körülvesz minket, és úgy épül be az életünkbe, hogy általában észre sem vesszük. Helyettünk kutatja ki a minket érdeklő tartalmat a Youtube-on, tizedmásodperc alatt fordít nekünk bármilyen hosszúságú szöveget különböző nyelvekre, vagy éppen segít eljutni A-ból B-be a navigáció által. De mi történik akkor, amikor egy gép már beszélgetni is képes velünk, emberi módon? Segíti-e a tanulmányainkat? Elveszi-e a munkánkat? El tudjuk-e dönteni, mikor hazudik vagy hallucinál? Hosszú távon képes-e növelni hatékonyságunkat, vagy roncsolja képességeinket és társadalmunk szövetét? Az MI társadalomformáló hatására, szabályozhatóságára és az ehhez kapcsolódó etikai felvetésekre ideje mélyebben is odafigyelni. Szerteágazó, félelmetesen gyorsan változó és sok tekintetben feltérképezetlen területről van szó, melyben kulcsfontosságúvá válik az oktatás, valamint az intelligencia fogalmának alapdefiníciója: képességünk a változáshoz való alkalmazkodásra. Ezekkel a gondolatokkal vezették be az Inforparlament Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? című kerekasztal-beszélgetését, ahol Kadarkai Endre televíziós műsorvezető, riporter moderált.

 „Nyugaton rendkívül jellemző a technopesszimizmus, vagyis az, hogy félünk a technológiai újításoktól, azok életünkre gyakorolt hatásaitól, míg keleten technooptimizmus jellemző, látják a határait, de az előnyeit is a digitális technológiáknak – mondta el Dr. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója, akinek friss tapasztalatokkal rendelkezett mivel egy hete ért haza Kínából.

Horváth István Sándor atya, a Szombathelyi Egyházmegye papja szerint a mesterséges intelligencia ismeri az emberi érzéseket, tudja, hogy milyen örömök és bánatok érnek minket, és tud is rájuk reagálni. „Ha elpanaszolom neki, hogy mi bánt, vigasztaló szavakkal válaszol, és a végén azt ajánlja, keressek fel egy szakembert. De nem érzem benne a spirituszt – hiszen nem emberről van szó” – mondta. „A hit a ChatGPT szerint csupán három betű egymás után. Isten pedig nem más számára, mint öt betű, és nem több. A mi küldetésünk az egyházban lélektől lélekig szól, ez pedig nyilván nincs benne a mesterséges intelligenciában (MI)” – hangsúlyozta a kórházlelkész.

Bábel Gabriella, a Microsoft kormányzati üzletágának igazgatója más oldalról közelítette meg a kérdést. „Amikor a gőzgépet feltalálták, nagyjából pontosan ugyanúgy tartottak tőle az emberek, mint a mesterséges intelligenciától. Féltek, hogy elveszi az állásukat, hogy bajt okoz. Ugyanígy, amikor megjelent a felhőalapú adattárolás néhány éve, pontosan ugyanúgy beszélgettünk, pesszimistán. Ugyanakkor a gőzgépben, a felhőben és az MI-ben is közös, hogy hozzáadott az emberek életéhez” – hangsúlyozta.

„A mesterséges intelligencia csak a reproduktív kreativitásra képes, viszont újító kreativitással csak az ember rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy van, aki teljesen új nézőpontból képes látni” – ismertette a pszichológiai gondolatmenetét  Dr. Lippai Edit, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének adjunktusa.

Bábel Gabriella szerint az MI leginkább éppen „arra jó, hogy lesz, aki robotoljon helyettünk, így nekünk több időnk felszabadul arra, hogy megéljük a kreativitásunkat.”

Mondjuk tegyük fel, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott gép felporszívóz, füvet nyír, csekket fizet be helyettünk, mi pedig helyette olyan dolgokkal foglalkozhatunk, amiket sokkal jobban szeretünk csinálni. Hozzátette: itt az idő, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a változásokhoz és nyitottá válni az ezzel járó újdonságokra.

Ami talán kevesünknek jut eszébe, pedig szintén fontos tényező: milyen hatással lehet a környezetre a mesterséges intelligencia? Setényi János hangsúlyozta: „Egy olyan infrastruktúra zakatol a mesterséges intelligencia mögött, amihez rengeteg szerverre van szükség – ezek a mélytengerbe vannak süllyesztve, mert folyamatosan hűteni kell őket. Nyilván miközben én beírom a ChatGPT-nek, hogy egy könyvfejezetet írjon meg nekem adott témáról, adott stílusban, aközben melegedik az óceán. Döbbenetes energiaigénye van az MI-nek, így – legyünk őszinték – károsítja a környezetet. Hasznos és jó dolog, amiért nagy árat fizetünk.” Ezt a szénalapú ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani, amely egyrészről óriási fejlődés volt, másrészről viszont Londonban száz évig nem lehetett levegőt kapni és sok betegséget okozott.

Horváth István Sándor atya a Bibliából a bábeli torony építésének képét hozta metaforaként, hiszen az embernek mindig is voltak nagyra törő álmai, de hatalmas kudarc lett belőle. „Hatalmas célokat tűzhetünk ki magunk elé és rengeteg energiát fordíthatunk ezekre, de hogy mi lesz belőle, csak Isten tudja. Felvetődik az erkölcs kérdése is. Az MI nem erkölcsi lény, így soha nem mondhatjuk rá, hogy hazudik, csak azt, hogy téved, ha rossz információkból építi fel a válaszát. Számomra értelmezhetetlen, ha azt mondjuk, hogy az MI öntudatra ébredhet, hiszen nincs tudata sem” – hívta fel a figyelmet a pap.

„Amikor megkérdeztem az MI-től, hogy mi az első emléke, nem tudott rá válaszolni: ez is azt igazolja, hogy nincs önálló tudata. Amikor pedig azt kérdeztem tőle, hogy szerinte miért félnek tőle az emberek, azt felelte, hogy az új eszközöktől általában félnek az emberek” – fűzte hozzá Lippai Edit adjunktus.

A beszélgetésen részt vett a Google cég Public Policy Managere, Juhász Levente is, aki elmondta, hogy az általuk fejlesztett chatbot hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Kiemelte azt is, hogy nagyon hosszú folyamat, mire egy MI-alapú szolgáltatás a széles nyilvánosság elé kerül, előtte házon belül, majd sok tesztelővel felmérik és igyekeznek a lehető legbiztonságosabban, fokozatosan bevezetni.

Mivel a mesterséges intelligencia emberszerű tulajdonságokkal rendelkezik, és lehet vele beszélgetni, nem lenne meglepő, ha az emberek a magány ellenszereként is használnák.

„A magány olyan szintű jelenség a mai társadalmakban, hogy bolondság lenne nem használni erre is az MI-t.Gondoljunk csak A nő című filmre, amely szintén ezt a kérdést boncolgatja, a történetben egy férfi beleszeret egy gépbe, akivel sokkal jobban kijön, mint bármelyik hús-vér nővel” – mondta Setényi János.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban sokakat érdekel a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját. A Google munkatársa erre azt válaszolta, hogy a könnyen reprodukálható, automatizálható munkakörök vannak leginkább kockázatnak kitéve, hiszen ezeket könnyedén tudják majd helyettesíteni az MI-k. 

A Microsoft üzletágának igazgatója konkrét foglalkozásokat is említett, amelyekre a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség: fordítókra, tolmácsokra, grafikusokra, sőt bizonyos szempontból jogászokra sem, hiszen az MI ismeri az összes törvényt és így tudja – elvileg elfogulatlanul – mérlegelni, hogy az adott ügyben milyen ítéletet hozzon. Bábel Gabriella szerint azonban nemcsak arról érdemes beszélni, hogy milyen munkák fognak eltűnni, hanem arról is, hogy mikre lehet majd fokozottan szükség: például IT-biztonsági szakemberek mindenképp kellenek majd.

Mivel a tartalom-előállítás költsége nagyon le fog menni, a tartalomgyártók fizetése is csökkenhet. Minden szakmában lesz, aki „lezuhanhat” a technológiai fejlődés miatt, de olyan is lesz, akinek ugrásszerűen megnő a keresete.

A kerekasztal-beszélgetés végén arra figyelmeztettek: bár a chatbotok nagyon értelmesnek és korrektnek tűnhetnek, minden ilyen információt ellenőrizzünk több forrásból, mert az emberi intelligenciát a mesterséges soha nem lesz képes pótolni.

 

Nem lehet kimaradni- de szabályozni  kell

Kulcsár Sándor szakértő szerint az egyik legfontosabb feladat egy egységes referenciakeret létrehozása lenne, amellyel objektíven mérni lehetne a mesterséges intelligencia rendszerek tudását, képességét, autonómiáját. „Ha nem tudjuk összemérni az egyes megoldásokat, az igényeinket sem fogjuk tudni precízen megfogalmazni. Most mi is kapunk válaszokat az MI-től, de sok esetben nem tudjuk, hogy miért pont azt a választ kaptuk. Mérhetővé kell tenni az MI-t, hogy értsük a válaszokat és szabályozhatóvá tegyük a működését”, mondja Szani Ferenc.

 

Lényeges, hogy Magyarország és a magyar szakértők is részt vegyenek a nemzetközi szabályozási munkában, emellett pedig óriási szükség van magyar nyelvi modellre (ilyenek egyébként már készülnek itthon, több műhelyben is). A magyar nyelvi modell gyorsabban és pontosabb működhet, mint mondjuk a ChatGPT, amely oda-vissza fordítja a kérdéseket és válaszokat, az elkészítése során pedig értékes tudásra tesznek szert a magyar szakemberek az MI tanításáról és működéséről. Az említett referenciakeret aztán azt is segíthet eldönteni, hogy a magyar nyelvi modell mely elemeit tegyük publikussá, nyílt forráskódúvá, hol érdemes párhuzamos fejlesztéseket folytatni és mit kell belőle nemzeti értékként védeni.

 

IT-biztonság: a pénztárcára hatva

Dr. Bencsik Balázs, SZTFH arról beszélt, hogy valahol talán minden üzleti vezető érzi, hogy az információbiztonság pénztárcába vágó kérdés, de hogy mennyire az, arról ritkábban kapunk tiszta képet. Az előadó a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója, az Infoparlament kiberbűnözéssel foglalkozó szekciójának egyik kerekasztal-résztvevője felméréssel alátámasztott számokat idézett ezzel kapcsolatban. Ezek szerint magyar vállalkozások két hónap alatt 250 millió forint váltságdíjat fizettek ki a zsarolóvírusokkal támadó kiberbűnözőknek. További 540 millió forintot kellett fordítani az IT-rendszerek helyreállítására és az elmaradt védelmi intézkedések bepótlására. „Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar vállalati szektort pusztán a zsarolóvírusok miatt évente több milliárd forintos kár éri”, vonta le a következtetést.

A legtöbb vállalatvezető csak akkor kezdi helyén kezelni a kiberbiztonságot, ha már saját bőrén tapasztalta a következményeket, ha cége már áldozatául esett egy sikeres támadásnak. A másik hatásos ösztönző a jelentős bírságokkal is megtámogatott jogszabályi kötelezettség – és most ez utóbbiban is komoly előrelépés történt.

Nemrég ugyanis megjelent a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény, amely egyebek mellett a NIS2 európai irányelv egyes rendelkezéseit is átülteti a magyar jogrendbe. Mintegy 2000-2500 hazai vállalkozás tartozik a jogszabály hatálya alá; ez tízszer több mint amennyire a korábbi hasonló törvények vonatkoztak. Az érintetteknek szervezeti szinten is foglalkozniuk kell az IT-biztonsággal: kötelező a kockázatelemzés, az üzletmenet-folytonossági terv elkészítése, az incidenskezelés vagy éppen a dolgozók kiberbiztonsági oktatása.

A jogszabály betartását, felügyeleti hatóságként, az SZTFH fogja ellenőrizni. Belső erőforrásaik ehhez nem lennének elegendőek, ezért azoknak a piaci szereplőknek a segítségét veszik igénybe, amelyek most is IT-biztonsági auditori vagy tanácsadói tevékenységet végeznek. Az akkreditált auditorok valamelyikével kötelező lesz szerződniük az érintett vállalatoknak, és ez alapján folyik majd az ellenőrzés. A jogszabálynak való megfelelést (vagy meg nem felelést) az auditori jelentések alapján a hatóság állapítja majd meg, és szükség esetén bírságot is kiszab. 

További videók a konferenciával kapcsolatban: 

 

 

 

Dienes Éva

Infoparlament 2020

 

forrás: infoter.hu

A koronavírus járvány miatt kialakult helyzethez igazodva ez alkalommal a 2020-as Infoparlament idén június 11-én online ünnepelte a 10. jubileumi rendezvényét. Online térbe vonultak a kormányzat, az ipar és a civil szektor szereplői, hogy együtt gondolkodjanak az információs társadalom jövőjéről. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében azt mondta, úgy látja az elmúlt időszaknak az informatika volt a nyertese. Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója is arról beszélt, hogy a gyors váltás volt az egyik legfontosabb feladat a járvány kirobbanásakor. A távmunkához, és az otthoni tanuláshoz, a szolgáltatások online intézéséhez informatikai eszközökre és megoldásokra volt szükség. 

A szekció beszélgetések egyik témája a Home Office bevezetése és hatásai voltak.

Dolgozz hazai pályán – munkahely a nappaliban

A Home Office egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. Ebben a mostani nehéz időszakban teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat. Magyarországon a Munkáltatók még mindig idegenkednek attól, hogy a beosztottak távmunkában végezzék el feladataikat. A Home Office ellen az egyik legfontosabb érv, hogy ha nem látják a kollégát, akkor nem is biztos, hogy dolgozik. Felmérés készült arról, hogy azok, akik otthonról dolgozhatnak részben vagy egészben az idejük nagy részét a számítógép előtt töltik, lényegesen produktívabbak a távmunka alatt, mint az irodában/az adott munkaterületen a társaik.

Legfontosabb érv:

·         kevesebbszer szakítják félbe őket a munkatársaik (76%),

·         kevesebb az egyéb zavaró tényező (75%),

·         kevesebb az értekezlet (69%),

·         kimaradnak a munkahelyi hatalmi játszmákból (68%),

·         nincs stressz a munkába járás miatt (67%) és

·         lényegesen kényelmesebb az otthoni munkakörnyezet (51%).

Akkor leszünk jók a távmunkában, ha szabályok szerint működünk, amiket be is tartunk. Ellenkező esetben könnyen szétfolyhat egy nap.

·         Határozzuk meg a munkaidőt!

·         Célkitűzéseink!

·         Tartsunk rövid szünetet!

·         Ne dolgozzunk ott, ahol alszunk!

A szekció következő témája – a Karantén-suli

Tanulni és tanítani a karanténban. Mi történt az elmúlt fél évben? Távolléti oktatás, távoktatás, eLearning egyáltalán fontos ez? Vagy egyszerűen hívjuk karantén sulinak? Hogyan hatott ez a tanulókra, tanárokra, iskolákra? Megváltozott az oktatási rendszerünk? Rendhagyó helyzetben, rendhagyó kérdésekre, rendhagyó szereplőkkel kerestük a választ.

Gyakorlatilag a magyar pedagógus társadalom alig egy hétvége alatt átállt a digitális oktatásra. Óriási teljesítmény volt számukra és a diákok számára is. A legfontosabb a bizalom volt, a diákok hozzáállása pedig példaértékű. A gyerekek többsége időben és odafigyelve határidőre leadták a beadandókat. A későkre nem minden esetben volt igaz a szankció. A legtöbb tanuló úgy teljesített, ahogy egyébként is szoktak, persze voltak kivételek. Voltak, akiknek előnyére vált a távoktatás, mint diákszemmel, mint a tanárok értékelésében is megmutatkozott. A nyelvi és a magyar órákon pedig pont az nem tudott megvalósulni, ami a legfontosabb lenne, a kommunikáció. A leggyakoribb problémák között az szerepelt, hogy időben fel kellett kelni, ott lenni az adott napokon az online órákon. Hátrányként pedig azt említették a diákok és a szülők is, hogy bizonyos tantárgyakból hiányzott a tanár magyarázata. Sokszor a szülő volt egyben a tanár!

A szekció következő témája - Gazdaság: újratöltve - válságkezelés, '21-'27 és a digitális ősrobbanás

Milyen hatással van a koronavírus járvány a gazdaságra? Hogyan lehet minél előbb újraindítani a termelést? – ezekre a kérdésekre érkeztek a válaszok a Kormányzat, az infokommunikációs ágazat és a reálgazdaság képviselőitől.

Az elmúlt békés évtizedek elkényelmesítettek bennünket, és most derül ki, hogy azok a közszolgáltatások, amelyek ilyen helyzetben létfontosságúak, világszinten kisebb hangsúlyt kapnak. Vajon fel tudunk-e készülni ennél nagyobb veszélyekre, akarunk-e költeni a biztonságunkra akár a fizikai, akár a virtuális térben? A vírus okozta helyzet még jobban megmutatta, hogy a digitális világ rengeteg veszélyt hordoz magában, adataink, rendszereink biztonsága az összefogás szükségének idején még inkább helyt állt.

Javában zajlik a 2021-2027 költségvetési időszak tervezése, ahol a pandémiás időszakban frissen szerzett tapasztalatok értékes tudásként hasznosulhatnak a gazdaságfejlesztésre egyébként is rendkívül erőteljesen támaszkodó programozásra. Mindeközben néhány hónap alatt, a szemünk előtt történik meg minden idők legmeghatározóbb digitális technológiai átalakulása. Pár hónap alatt csak itthon cégek százezrei, emberek milliói költöztették át a teljes működésüket a virtuális térbe. Az biztos, hogy az elmúlt hónapok eseményei minden gazdasági és társadalmi szereplő életében valóban komoly átalakulásokat hoztak. Szokatlan jelenségnek lehettünk tanúi, ugyanis a megpróbáltatások ezúttal nem a "várt" irányból érkeztek. Végzetül a koronavírus járvány miatt az egészségügy kérdése is fókuszba került Magyarországon és világszerte, természetesen nem lehet elkerülni ezt a témát se.

Velünk marad-e örökre a Home Office?

Az informatikai piac egyik meghatározó szereplője, a HRP Europe Kft. üzletfejlesztési menedzserével, Németh Lászlóval beszélgettek a jövő munkahelyéről, a cikk itt olvasható:

Az idei Infoparlament lebonyolítása rendhagyó volt, de ez a kialakult helyzet is igen szokatlan megoldásokat követelt! A kialakult körülményekhez villámgyorsan kellett alkalmazkodni. A megélt tapasztalatokat viszont a jövőben tudjuk kamatoztatni. A virtuális térből előléphetünk a való világba és reméljük, hogy a 2021-es Infoparlament már ebben a térben lesz megrendezve! 

Infoparlament 2017

I

2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület  az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.

Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

Az informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.

Az idei Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.

Továbbá a konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban, utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti szuverenitás védelme.

Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra is képtelenek a nemzetek”.

Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

Két témáról beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról  és az 5G hálózat kiépítéséről

Digitális Jólét Program 2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy 2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.

Deutsch Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is”.

Digitális infrastruktúra:

1. Szupergyors Internet Program (SZIP)

Célja részben az, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.

2.      Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről

A 150 milliárd forintos - kormányzati és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése. 

3.      Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás

.

Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.

Célnak nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson".

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése

Elmondta, hogy  „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”

Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más, mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az, hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén vezető szerepet töltsön be.

A vezérigazgató kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló gyorsaság és sávszélesség-bővülés.

Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!

A következő előadó az 5G bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai- labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat 2020-ra tervezik.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója. Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók, vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót, népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott Karish Cui

Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.

Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.

A biztonságunk kézzelfogható veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.

Olyan időket élünk, hogy mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről, energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó. Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.

Zombory Piroska