InCites: a tudományos irodalom értékelése

InCites: a tudományos irodalom értékelése címen tartott Tóth Szász Enikő, a Thomson Reuters ügyfélképzési szakértője 2015. február 25.-én a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár és Információs Központjában előadást és tréninget. A rendezvény az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében zajlott.

A Thomson Reuters híradása alapján az EISZ Nemzeti Program részeként is elérhető JournalCitation Reports és Essential Science Indicators adatbázisok 2015-től az InCites platformon egybeolvadnak és új név alatt működnek tovább.

Bevezetésként elmondható, hogy értékelés esetén kritériumok alapján születik döntés. Általában három-négy kritérium alapján döntünk.

A tudományos értékelés esetében a leggyakrabban használt mutató az idézettség. De ez csak a teljes kép egy részét alkotja. Figyelembe vehetők még az ösztöndíjak, a tudományos díjak, a recenziók értékelése. Fontos, hogy pusztán egy mutatószám alapján (az akár az impakt faktor, akár az egyre divatosabb H-index) nem lehet összehasonlítást végezni. Nyilván egy nemrég megjelent tanulmánynak kisebb az idézettsége, és ez más egy gyorsan fejlődő és egy lassabban fejlődő tudományág esetében is. A több tényezőt figyelembe vevő értékeléshez segítség az InCites adatbázis.

Az InCites olyan kutatás elemző eszköz, mely betekintést ad különböző személyek és intézmények kutatási tevékenységébe. Az adatbázisból megállapítható, hogy hány cikk jelent meg egy intézmény vagy ország neve alatt, hogy bizonyos tudományágakban mely cikkek a legbefolyásosabbak, hogy miként állapítható meg egy intézmény vagy egy kutató H-indexe, hogy mely területek jelentik egy intézmény erős oldalát. Az InCites a Web of Science adatain alapul. 

(Egy jelentés az Incites-ban)

Az adatbázis 1980-tól 2014-ig tartalmaz adatokat. Kéthavonta frissül. Az összes dokumentumtípust vizsgálja. Standardizált mutatói a cikkek száma, az idézetek száma és a H-index.

Az InCites azonosítás most intézményi IP cím alapján történik, de az EISZ mihamarabb szeretne átállni az eduID alapú eléréshez. Az InCites jelenleg a Web of Science főoldaláról érhető el. Érdemes regisztrálni, hogy az adatbázis egy saját fiókban legyen optimalizálható. 

A belépés után bejutunk a Benchmarking & Analytics oldalra. Itt először az Analytics oldal nyílik meg. Ezen a helyen különböző jelentések láthatók. A jelentésekből elemzések készíthetők és következtetések vonhatók le. Példa gyanánt látható az MTA kutatók írásainak a megjelenése. Emellett a cikkek száma, az idézettség száma. Látható, hogy mely tudományterületeken tapasztalható nagyobb aktivitás. Megtekinthető, hogy az utóbbi harminc évben mely területeken, mely intézményekkel működött együtt az MTA. Kideríthető, hogy mely tudományterületeken vagyunk a legsikeresebbek. 

(Egy összehasonlítás létrehozása)

Természetesen – regisztráció után – készíthetők saját szempontú jelentések is. A számszerűsített jelentések ábrázolhatók grafikusan, illetve menthetők és átemelhetők táblázatkezelőbe. Az elmentett jelentések ezután állandóan, automatikusan frissülnek. Egy-egy jelentés elküldhető e-mail-ben.

A Thomson Reuters most fejleszti a rendszerben a Profilok lehetőséget, ebben egy adott intézmény maga állíthatja be a saját profilját. 

Összegzésként a hasznosság szempontjából elmondható, hogy az InCites lehetővé teszi a kutatások eredményeinek és hatásainak a nyomon követését, a kutatási teljesítmények összehasonlítását más intézményekével vagy más országokéval, az intézményi és kutatási együttműködések területeinek a felmérését és kutatási stratégiák kialakítását.

A tréning prezentációja itt tekinthető meg.

Kukor Ferenc

EBSCO’ Lunch & Learn Szeminárium 2014

2014. június 11.-én Lunch and Learn címen rendezte meg az EBSCO idei nyílt napját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. A 10. hazai EBSCO nyílt nap keretében szó esett új és tervezett fejlesztésekről, e-könyvekről, az EDS-ről és annak FSZEK-beli tapasztalatairól.

A rendezvényen először Dr. Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtárának igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd Jan Luprich regionális értékesítési menedzser bemutatta az előadókat, Alexi Annát, Vojislav Milanovićot és Dalibor Paracot.

1. Az EISZ-en keresztül előfizethető EBSCOhost szolgáltatás legújabb fejleményei; új, teljes szöveggel elérhető adatbázisok és az Orvosbiológiai csomag, valamint a magyar kiadók licenszelési lehetőségei

Az EBSCO-nak jelenleg kb. 400 teljes szövegű és bibliográfiai adatbázis, 300.000 e-folyóirat, 550.000 e-könyv és az EBSCO Discovery Service tartozik a kínálatába ezzel a cég a lektorált folyóiratok legnagyobb szolgáltatója a világon. Felhasználói közé olyan egyetemek tartoznak, mint például a Yale, a Cambridge és a Stanford. 

Magyarországon szolgáltatásai az EISz-en keresztül érhetők el. 2008 és 2013 között hazai használatának az emelkedése töretlen. Az adatbáziscsomag teljes szövegű folyóiratai nagyobb mértékben vannak jelen a Web of Science-ben és a Scopusban, mint más szolgáltatóké. 

Az előadó röviden ismertette az Academic Search Complete-et. A FSTA (Élelmezéstudományi forrás) ugyan bibliográfiai adatbázis, de az EBSCO-n keresztül el lehet jutni a teljes szövegig. Bizonyos top üzleti folyóiratok csak a Business Source Premierben érhetők el. Ennek az adatbázisnak egy teljesebb formája a Business Source Complete. Új teljes szövegű adatbázisok a Super és a Medical. Az EBSCO és a H. W. Wilson fuzionált, különböző témákban Super adatbázisokat hoztak létre. Az Art Source 1929-től több mint 300 teljes szövegű folyóiratot tartalmaz. Az EBSCO Medical Package a jól ismert Medline mellet más orvosi adatbázisokat is magában foglal.

Az EBSCO teljes szövegű folyóiratokat érintő stratégiája szerint egyrészt olyan adatbázisokat licenszel, melyek másutt csak indexelve érhetők el, másrészt alacsony színvonalú folyóiratokat nem vásárol, vagyis az a fő cél, hogy minél több magas színvonalú folyóiratot licenszeljen embargó nélkül.

Adott a Beall lista (Beall’s List), amely az alacsony színvonalú („ragadozó”) folyóiratokat veszi számba. Az EBSCO folyóiratai közül egy sem szerepel a listán, még konkurens multinacionális tartalomszolgáltatóknál ez nem így van.

Az EBSCO célja a magyar kutatások támogatása, így 45 folyóirat van jelen az EBSCO-ban. A továbbiakban az előadó ismertette a magyar folyóiratok engedélyeztetési folyamatát.

2.      EBSCO e-könyvek

Az EBSCO közel 900 kiadótól több mint 550.000 címmel rendelkezik. Pusztán 2013-ban 100 kiadóval szerződött. A FSZEK egy hónapos próbahozzáférést kapott az e-könyvgyűjteményhez. Az előfizetés egy éven keresztül korlátlan hozzáférést biztosít. Lehetséges a könyveken belüli keresés, készíthető széljegyzet, lehet nyomtatni, illetve egy-egy szövegrész elküldhető e-mail-ben. Létrehozhatók mappák, a hivatkozáskezelést automatikusan megoldja. A könyvek kölcsönözhetők, így off line módon is használhatók. A kölcsönzési lehetőséghez egy külön szoftver kell, ebben beállítható hogy hányan kölcsönözhetnek és mennyi időre. Az EBSCO Admin-ban a kölcsönzést illetően minden nyomon követhető.

Elérési lehetőségek: egyrészt elő lehet fizetni csomagokra, ezek nagy, előrendezett gyűjtemények. Mint említettem, a hozzáférés korlátlan. Másrészt meg lehet vásárolni örökbe kisebb csomagokat vagy témacsoportokat egy, három vagy korlátlan használattal. Harmadrészt adott a PDA (Patron Driven Acquisation), azaz a felhasználó által kezdeményezett beszerzés. Ebben az esetben az kerül megvásárlásra, amit tényleg használnak: például 10 percen túl használnak egy könyvet vagy 10 oldalnál többet olvasnak (nyitnak meg) belőle.

Az e-könyvek tudományos szempontból igényesebbek és tartalmilag kurrensebbek más szolgáltatók kínálatánál.

Az EBSCOhost Collection gyűjteményszervezésre szolgáló katalógus. Használata különböző jogosultságokhoz (rendelés, fizetés stb.) kötődik. Kezeli a PDA listákat, enged gyűjteményeket vagy egyedi könyveket vásárolni, a hozzáférés ingyenes.

3.      Journal & e-Package Services (JPS)

A JPS tartalmazza a Nature Publishing Groupot, az IEE 180 folyóiratát, 1300 konferencia-jelentését és 300 szabványát, a Thieme Publishing Group orvosi és tudományos anyagait és a Wiley-t. A JPS az EBSCO-n keresztül egy kattintással kapcsolódik a teljes szöveghez, amikor a keresés az EDS-ben szerveződik. 

4.      EBSCO Discovery Service: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tapasztalatai

Ezt az előadást Karbach Erika, a FSZEK Szociológiai Gyűjteményének az osztályvezetője tartotta. Az EDS-re történő előfizetés egyik oka az volt, hogy a könyvtár nagyszámú adatbázist használ, a másik az, hogy a FSZEK szakirodalmi adatbázisai retrospektív anyagának a Corvina rendszerbe történő betöltése lassan befejeződik. Ez kb. 400.000 rekordot jelent és ilyen nagyságrendben a Corvina nem teszi lehetővé a differenciált keresést. A megrendelésre különböző opciók merültek fel: csak az adatbázisokban keressen, ezen kívül a könyvtár szakbibliográfiáiban keressen, illetve az egész OPAC-ban keressen. 2014-re az utóbbi lehetőség mellet született döntés. Mostanra történt meg a Corvina teljes mértékű adaptálása az EDS-be. Az EDS bevezetése után statisztikailag kimutathatóan nőtt mind a belépések, mind a keresések száma. A rendszer távolról is használható, a könyvtár honlapján keresztül lehet elérni. A rendszer promotálása honlapon, Facebookon, plakátokon történt, illetve működése különböző használóképző foglalkozásokon, adatbázis bemutatókon, illetve belső szakmai továbbképzéseken került ismertetésre.

5.Jövőbeli elképzelések a „laborban”

Fontos lesz a felhasználói szokások és szándékok előrejelzése. Erre megvan a használtságot tesztelő eszköztár, például hagyományos kérdőívek, illetve egérmozgást és klikkeltséget mutató hőtérképek (!) elemzése. Figyelik a top 5 visszatérő témát.

Hamarosan újabb fontos funkciók fognak megjelenni. Például állományinformációk az EDS-ben, full text finder, publikációkereső, linkfeldolgozó szolgáltatások, egyre több widget és app plugin alkalmazás. Az a jövő, hogy minden forrás egy helyen legyen.

Az EDS támogatja a nyílt forráskódú közösségeket, például a Kohat, a Drupalt és a Moodle-t. Vannak olyan tervek a jövőre nézve, amelyek korai fázisban vannak, ezért nem publikusak.

Kukor Ferenc

EISz Fórum 2013

EISz Fórum 2013 címmel zajlott egy megbeszélés október 14.-én az MTA Könyvtár és Információs Központ épületében. A rendezvényen szó esett a szakmai háttérről, a 2013-as évi feladatokról és a 2014 évi előkészületekről.

Dr. Téglási Ágnes főigazgató-helyettes bemutatta az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programmal foglakozó csapatot, majd felhívta a figyelmet a volt EISz blogot felváltó portálra. Kiemelte, hogy ezen van két interaktív felület, az egyik az igényfelmérést szolgálja, a másikon az intézményi adatváltozásokat lehet jelezni.

Amikor megjelentek az elektronikus folyóiratok, a nyomtatott és mellé az elektronikus elérés (p+e) volt a jellemző. Majd lehetőség nyílt pusztán az elektronikus tartalmakra előfizetésére (e-only). Mára megjelent az elektronikus tartalmak nyílt hozzáférésének (open acces) a lehetősége. De ezt nem kell szó szerint venni. A nagy kiadók a kibontakozó open acces mozgalom élére álltak. Vagyis a publikálásért az szerzők / intézmények előre fizetnek és a véghasználó számára ingyenes az elérés. Nem történt más, mint az, hogy egy új fizetési modell alakult ki. A DOAJ (!) például 4000 angol font hozzájárulást kért az EISz-től. A DOAJ az EISz-t valószínűleg a nemzeti konzorciumokat tömörítő ICOLC-on (International Coalition of Library Consortia) keresztül találta meg, mely szervezetnek az EISz idéntől a tagja. 

A 2012-es év a dupla EISz program éve volt. Kormányhatározatra az MTA-hoz került az EISz, de az Educatio Kft. megtartotta a TÁMOP által biztosított adatbázisok beszerzését. Vagyis az MTA Könyvtár megkapta az alapprogramot, az Educatio a TÁMOP-osokat. Viszont 2012 végére ez utóbbiak nagy része kifutott.

A 2013-as év a párhuzamos EISz program éve lett. Az MTA átvette a TÁMOP-os adatbázisokat (pl. Scopus), míg az Educatio „örök áron” e-tartalmakat vett. (Például Elsevier backfiles.) Ez azt jelenti, hogy a frissítéseket nem veszik, csak az adatbázisok visszamenőleges részét.

2013-ban az EISz forrásai közelítik a 1.800 millió Ft-ot. Központi költségvetésből 1.426 millió Ft jut, ebből 1.400 millió jut a beszerzésre, 26 millió Ft pedig a működési költség. Az intézményi önrészek 366 millió Ft-ot tettek ki. (Az árak nettóban értendők.)

2013-ban 12 közbeszerzési eljárás indult, 90 intézményi szerződéskötés történt, megindult a már említett portál funkciókkal bíró honlap. 

Az EBSCO-t illetően a – ténylegesen – használók köre nőtt. Kérdés, hogy 2014-ben állja-e újra a minisztérium bizonyos közkönyvtárak önrészét? 

A 2014-es előkészületek jegyében zajlik az igényfelmérés. Januárra kell meglennie a kötelezettségvállalásnak. Nemzeti licenc minimum 4 taggal hozható létre. Adott éven belül a kilépés vagy belépés nem lehetséges. A több évre megkötött szerződésekhez (pl. Web of Science) a csatlakozás nem lehetetlen, de drágább.

A számlázás határideje 30 nap. Az MTA Könyvtár havi ÁFA befizető lett. EcoStat számlázási rendszert használnak.

2014-re várható fejlesztések között szerepel a Shibboleth alapú EduID bevezetése. A kiadói / terjesztői szerződésekben ezt már folyamatosan érvényesíti az EISz. EduID-vel lesz lehetséges a személyes távoli elérés.

Kukor Ferenc