MKE 53. Vándorgyűlés - Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás

Idén nyáron Kaposváron újra személyes jelenlét mellett került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 53.Vándorgyűlése. A 2022. július 14-16. között megtartott konferencia témája  Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás  volt

 

A közalkalmazotti létből (jogállásból) való áttérés a munkavállalói világba (jogállásba). Előnyei, hátrányai, tapasztalatai Előadó: Dr. habil. Berke Gyula tanszékvezető (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és TársadalombiztosításiJogi Tanszék)  

 

A Jogi szekció bevezetése rögtön egy „kellemes” témát ölelt fel!  

 

Berke Gyula a Kjt. kiszerveződéséről beszélt, ami nem lehetett egyszerű feladat a jogalkotóknak, főleg úgy, hogy nem is értettek hozzá! Egyszerűbben megoldhatták volna a helyzetet, ha arról van szó, hogy létszámleépítés – fűzte hozzá.  

 

A 2020. évi XXXII. törvényről beszélünk, a közismert átalakulási törvényről!  

„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény a levéltárakat, a múzeumokat, nyilvános könyvtárakat, közművelődési és integrált kulturális intézményeket, valamint az előadó-művészeti szervezeteket helyezte az Mt. hatálya alá.” Itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv

 

Ennek a törvénynek személyi hatálya láthatóan sajátos annyiban, hogy amennyiben ezt az ún. kulturális szférát, a muzeális intézményeket, könyvtárakat, művelődési intézményeket, tulajdonképpen egy kalap alá veszi, nem tesz különbséget a személyi kérdésekben felmerülő problémákban és a különböző kulturális ágazatokban lévő szabályozásban. Ennek nem kéne így lennie, fűzte hozzá.  

De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a kérdéshez, akkor elbírt volna az egyes ágazatokra vonatkozó differenciált szabályozást, ez a jogalkotói megoldás mindenesetre nem lett meglépve és/de a jogcímváltás 2020-ban bekövetkezett.  

Az ún. jogviszonyváltás, más néven jogállásváltozás, nagyszámú foglalkoztatottat érintett, több – ún. közszolgáltatási – ágazatban.  

 

A 2020-as évi XXXII. átalakulási törvény "indoklására" ha ránéz az ember, a jogszabály céljának tekintetében sokkal okosabb nem lesz. 

A törvény elemeit részletesen vizsgáljuk meg, és ennek alapján jobban megérthetjük a törvényalkotók szándékát. 

 

A felsorolás az érintett felhasználóknak segítségére lehet! Nézzük meg az "indoklás" elemeit: 

 

• 6%-os béremelést kap/n/tak közalkalmazotti jogviszonyból kilépők – itt megjegyzendő, hogy ennek semmi köze a törvény céljához, viszont az elfogadás szempontjából lényeges jelentőségű, hisz erre helyezte a jogalkotó elsősorban az indoklást,  

 

• a másik a flexicurity szó jelentősége. Ez is megjelenik az indoklásban. „ A flexibility” rugalmasság és a security biztonság szavak együtteséből keletkezett, melynek a jelentése a következő: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltozásokat.” Magyarul, a hazai jogban át akarjuk ültetni ezt az ún. flexicurity szemléletet, megoldást, a rugalmas alkalmazkodás képességét, a foglalkoztatás biztonságát, a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségen alapuló állami foglalkoztatáspolitikát. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Európai Unióban megfogalmazott kívánalmat kívánja megjeleníteni, amelyik azt fejezi ki, hogy olyan munkajogi szabályokat kell alkotni, amely munkajogi szabályok egy oldalról biztosítják a munkáltató működésének a rugalmasságát, de a másik oldalról a munkavállalók biztonságát is őrzi, megtartják, adott esetben fokozzák. Itt is megjegyezte az előadó, hogy ez a törvény ilyen célt nem szolgál. Semmilyen flexicurity hangsúlya nincs az átalakulási törvénynek, de azt viszont rögzíti az indoklás, hogy a munka világában változások következtek be.  
• „kiüresedett a közalkalmazotti törvény”, pontosabban a közalkalmazotti törvénynek a személyi hatálya. Ez így igaz. Napjainkig az történik, hogy egyre szűkebb az a személyi kör, amely a Kjt. hatálya alatti jogviszonyban – közalkalmazotti jogviszonyban – dolgozik, illetve teljesít.  
• „életszerűtlen” a közalkalmazotti törvény, ebben megoszlanak a vélemények. Indokolt a kulturális ágazat munkavégzőinek a Kjt. hatálya alóli kivétele, a jogviszonyok munkaviszonnyá alakítása. A társadalom számára pozitív üzenet volna. Kétségek vannak. Felértékelődik az egyéni teljesítmények szerepe. Erre utaló megoldás önmagában a törvényben egyáltalán nincs.  

 

„Azzal, hogy ezzel a törvénnyel a munka közjogának hatálya alól a magánmunkajogba emelték át ezen intézményeket, azok mintegy „idegen testként” látják el az új jogszabályi környezetben a korábbi állami vagy önkormányzati közfunkcióikat.”

Erről bővebben itt olvasható: 

Horváth István–Kun Attila–Petrovics Zoltán: Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez (csatolva pdf-ben!) 

 

Az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről szól, és 20 évig szabályozta a munkajogot, amíg az 2012. évi I. törvény fel nem váltotta, és 2012. július 1-én (továbbiakban új Mt.) hatályba nem lépett.  

Az egyik jelenség a magyar munkajognak az 1992. július 1. napi hatállyal kialakult, úgynevezett hármas trv. szerkezete:  

 

1. · Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  
2. · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  
3. · A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.  

A Kjt. 25/A. § (paragrafus) a jogviszonyváltásról, az előadó mondandóját csak hosszas utánajárással és a szakirodalom tanulmányozásával tudtam megérteni, a lényeget az alábbiakban hoztam össze:  

 

„A jogviszonyváltási szabályok „őstípusának”, s tulajdonképpen e körben az általános szabálynak tekinthető a Kjt. 25/A. §-a, amelyet a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 115. §-a 1995. június 30. napi hatállyal iktatott a Kjt.-be, amely korábban ilyen tárgyú szabályokat nem tartalmazott. A törvény indokolása a következőkre mutatott rá. „A Kjt. és az Mt. hatályba lépését követően a tapasztalatok azt igazolták, hogy megalapozottak azok a szakmai kritikák, amelyek a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony közötti átjárhatóság szabályozásának hiányára vonatkoznak. …”  Forrása:

Berke Gyula: A jogviszonyváltásról:a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei (Forrás: csatolva pdf-ben!) 

 

Munkajogviszony a kulturális intézményekben  

 

Az Átalakulási tv. (átmeneti) szabályai alapján:  

• · próbaidő kikötése érvénytelen,  
• · a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni,  
• · a jogviszony időtartam változatlan,  
• · a munkaidő mértéke változatlan,  
• · a korábbi igények elévülése nem szakad meg,  
• · a szabadság pénzbeli megváltása és a szabadság számításának újraindulása  
• · 5 évig (2025. november 1. napjáig) a Kjt. végkielégítésére és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak alkalmazása  
• · a címhasználati jogosultság fenntartása,  
• · vezetői megbízások érintetlensége  

 

A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás jogi természete (lehetőségei, keretei):  

Kjt. 13. § Kollektív szerződés  

 

1. e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre a jogszabályok felhatalmazást adnak  

2. az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,  

3. az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.  

Kjt. 24. §: az Mt. 43. § nem alkalmazható  

 

A kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításánál a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett, mindezt a rugalmasság és versenyképesség hangoztatása mellett.  

 

A munkajog hatálya alá vonás fő problematikája a túlzott gyorsaság volt, mivel nem volt elég idő arra, hogy a jogalkotó kellő gondossággal körüljárja a témát, mindez indokolatlanul, „nem értő” módon, jogalkotói „nem értés” következtében, viszonylag hamar következett be. 

 

Székelyné Zombory Piroska

tájékoztató könyvtáros

 

 

 

 

Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása

 

 

                                                                                                                    

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által 2022. május 11-én megrendezett nemzetközi konferenciáról, melynek a címe Új utak a COVID 19 idején és azt követően, azaz szakmai kompetenciáink átalakulása volt.

Barátné Hajdu Ágnes elnök és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntője után kilenc 20 perces előadás hangzott el.

 

Az első videóelőadást Barbara Lison, az IFLA elnöke, a Brémai Közkönyvtári Rendszer igazgatója tartotta, Könyvtárosság: egy sok kihívással járó hivatás címmel. 

Barbara Lison a prezentációjában elemezte a könyvtáros új szerepeit: az információk szerepének felértékelődésével az információ hitelességének megállapítása, az ebből adódó bizalomépítő szerep, új technológiák megvalósítása, innováció iránti igény felismerése, tudásmegosztó szerep. Az új kihívásokhoz új személyes képességek kifejlesztésére van szükség, mint a tájékozottság, kreativitás, kommunikációs képességek, pozitivitás.  

Az IFLA törekszik arra, hogy globális válaszokat adjon és meghatározza az alapértékeket, amelyek közé tartozik a hagyományos értékek korszerűsítése, erős érdekképviselet, finanszírozási formák kidolgozása, bürokrácia csökkentése, fiatal szakemberek képzése, digitális változásokhoz való alkalmazkodás. Mindezt bővebben az IFLA stratégiai terve és a Trend Report 2021 tartalmazza.

A pandémia alatti új feladatok közül megemlítette a webináriumok szervezését, egészségügyi információk megosztását és a hamis információk kiszűréséről szóló kampányokat. 

Második előadás: Könyvtárosok és információs szakemberek. A készségek számbavétele és fejlesztése Előadó: Anna Maria Tammaro volt, a Digital Library Perspectives folyóirat főszerkesztője, professzor, Pármai Egyetem, Olaszország   

Az előadó azt a két kérdést vizsgálta, hogyan vagyunk hatással a társadalom változásaira, és milyen változásra van szükség a képzésben, önképzésben ebben a megváltozott helyzetben. 

Két területet emelt ki, az egyik a közösség transzformációjának érdekében végzett munka, a részvételi kultúra fejlesztése, a másik a szolgáltatások területe. Egy kutatásban azt vizsgálta, hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie egy könyvtárosnak, az emberi képességek vagy az informátori képességek kerülnek-e előtérbe. A könyvtárosok számára három fő feladatkört vázolt fel:  

1. A digitális könyvtáros - fejlett kompetenciákkal rendelkező tájékoztató szakember  
2. Adatkurátor - adatok és emberek összekapcsolásáért, adatok minőségéért felel 
3. Közkönyvtáros - közösség szervezésében aktív, értékteremtő munkát végez 

Felvázolta, hogy ehhez milyen új készségek elsajátítására van szükség az oktatásban, mint például szociális készségekre, kreativitásra, együttműködési képességre. 

Végül kiemelte, hogy fontos a könyvtárosok közötti személyes hálózat, kapcsolattartás, az egymást támogató magatartás. 

 

A harmadik előadás: Vamadia – a vajdasági magyar szellemi örökség digitális szolgáltatása 

Előadó: Vázsonyi Csilla volt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Zenta, Szerbia  

A vajdasági magyar kulturális örökség szolgáltatásának felülete 2019-től működik. A vajdasági magyar adattárban a közgyűjtemények által őrzött kincseket teszik közzé, kiadványtár, képzőművészeti alkotások, periodikatár, arcképcsarnok, kézirattár érhető el ingyenesen. Covid idején sok időt fordítottak a tartalmak fejlesztésére, keresőfunkciók javítására, új partnerek bevonására.  

A negyedik előadást Könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások a COVID-19 járvány előtt, alatt és után a thai könyvtárakban címmel tartotta Namtip Wipawin, Sukhothai Thammathirat Open University, Thaiföld 

A járvány alatti változásokról a közkönyvtárak honlapjainak tartalmi változásaiból lehetett képet alkotni. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi információk, a fertőtlenítés módja, a digitálisan elérhető szolgáltatások, E-book kölcsönzés, online képzések, online találkozók, házhozszállítás, autós kölcsönzés.   

Sok helyen indítottak digitális képzéseket, workshopokat a második hivatás megszerzésére, energiatakarékosságról, biztonságos információról, szerzői jogi kérdésekről az online szolgáltatások kapcsán.  

Online szolgáltatásokban nagy előrelépés történt a Covid utáni időszakban, a tájékoztatási formák, WEB-es szolgáltatások, információhoz való könnyebb hozzáférés révén. 

Az ötödik előadás: Hogyan reagálhat a könyvtári marketing a COVID miatt megváltozott fogyasztói szokásokra? - Prónay Szabolcs, Szegedi Tudományegyetem 

 

Nem annyira a marketingről, mint magáról a fogyasztóról szólt az előadás. A közösségi tudáshoz való hozzáférés ma már a neten keresztül zajlik, ami egy nagyobb közösséghez való gyorsabb csatlakozást jelent. A közösségnek lehetősége van kiszűrni a téves információkat, felértékelődik a tapasztalat és annak megosztása, ezekre támaszkodva hozunk döntéseket hétköznapi dolgainkban. A COVID alatt eluralkodott a bizonytalanság, az új helyzet és az intézmények teketóriázása miatt törésvonal alakult ki különféle táborok között. Ma az információözön és a digitális analfabétizmus a tudás megszerzésének két fő akadálya. 

A könyvtárlátogatóknak hiteles, validált információkat kell nyújtani, ami személyes, minőségi tudáson alapul, a személyes kapcsolatok megragadásán keresztül lehetséges az értékközvetítés. 

  

A hatodik előadás A közkönyvtári szolgáltatások fejlesztése a COVID-19 járvány alatt. A belgrádi városi könyvtár a nemzedékek szolgálatában címmel hangzott el. 

Az előadó: Jasmina Ninkov volt, Belgrádi Városi Könyvtár, Szerbia 

Az előadó felvázolta a szerbiai könyvtári struktúrát, kiemelve, hogy a törvényi előírás szerint minden önkormányzat köteles közkönyvtárat fenntartani. A belgrádi városi könyvtár nagyon sok kulturális rendezvényt szervezett a Covid előtt, ezért nehéz volt bezárniuk, mert megszakadtak a korábbi kapcsolataik. A járvány idején megnyitották a digitális könyvtárukat az olvasóik előtt és online programokat szerveztek. Színészek olvastak fel, írókkal beszélgettek, az olvasók beküldhettek fényképeket az elolvasott könyvekről, virtuálisan megtekinthették a gyűjteményt. 

Fényképeket, történeteket küldhettek, ezeket az alkotásokat kiállították, vendégkönyvükben szereplő híres emberekkel videókat készítettek az alkotásaikról, egészségügyi tanácsokat osztottak meg. Növelték a közöségi médiában való jelenlétet. Újranyitás után örömmel tapasztalták, hogy az olvasók visszatértek! 

Hetedik előadás: Kistelepülési könyvtári kezdeményezések a COVID-19 járvány idején az Egyesült Államokban 

Előadó: Szőke Viktória, Eötvös Loránd Tudományegyetem 

A videóelőadásban Szőke Viktória az amerikai kistelepülési könyvtári rendszer Covid alatti tapasztalatairól beszélt, amely rendszer az 50 000 fő alatti városok és a városoktól távol eső könyvtárak hálózatát jelenti. 

Ezekben a könyvtárakban is az online jelenlét és szolgáltatás lett kiterjesztve, olyan új tartalmak jelentek meg a Facebook használatában, ami az olvasókat érdekelhette: egészségügyi, testedzési, wellness tanácsok, anyagi támogatásokkal kapcsolatos információk, kültéri és kézműves programötletek. 

A kölcsönzés sok helyen kitelepült az utcára, vagy automatákon keresztül zajlott. Szabadtéren igyekeztek az olvasókat megszólítani: például storywalk létesült (ez egy olyan kiállítás, amely a történet laminált kinagyított lapjaiból áll, egymástól kisebb távolságra a sétaút mellé kihelyezve, séta közben ezeket el lehet olvasni). Szabadtéren szerveztek gyerekeknek kincskeresést, krétával akadálypályát rajzoltak nekik. Élelmiszert gyűjtöttek, és az idős, egyedül élő embereket telefonon időnként felhívták beszélgetés céljából. 

Nyolcadik előadás: Önkéntesség a könyvtárakban a COVID-19 járvány előtt, alatt és után 

Előadó: Martin Lundsgaard-Leth, Kulturális és Könyvtári Intézmények, IkastBrande, Dánia   

Dániában is kötelesek az önkormányzatok könyvtárakat létesíteni, és ezek mindenki számára ingyenesen vehetőek igénybe. A városban (Ikast) működő könyvtárról elmondta, hogy reggel 7-től este 9-ig tart nyitva. A könyvtár kulturális központként működik, tanuló- és találkozóhely is egyben. Dániában népszerű az önkéntes munka, a könyvtár munkájában mintegy 60 önkéntes vesz részt, szervezetten segítik a könyvtár munkáját. 

A könyvtár munkáját tanácsadó bizottságok segítik, a résztvevők javaslatokat tesznek a felhasználók ötleteinek megvalósítására. Az önkéntesek segítenek javítani a könyvtár munkáján, ők a “közösség hangja.” 

Az önkénteseknek viszonzásul közös programokat szerveznek (kirándulás, vacsora). 

Kilencedik előadás: Élet a háború árnyékában. Könyvtári mindennapok háborús időben  

Előadó: Varga Éva, elnök, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Ukrajna 

Szomorú volt hallani, hogy a háború miatt az ukrajnai könyvtárak felfüggesztették kulturális tevékenységüket. Igen szerteágazó módon, lehetőségeikhez mérten segítik az átutazó menekülteket. Gyerekeket korrepetálnak, ebben sokszor a menekült tanárok is segítenek, mesefilmeket vetítenek nekik, adományokat gyűjtenek, segélyeket osztanak. Volt olyan település, ahol a menekültekkel együtt ünnepelték a húsvétot, májusfát állítottak, bemutatták a népviseletet a magyar népviselet napján, száraztésztát készítettek a könyvtárban a rászorulóknak. 

 

Somody Ildikó