Felelős gazdasági, ügyviteli döntések – könyvtári támogatással: videókonferencia és workshop

2021. június 9-én az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete szervezésében Felelős gazdasági, ügyviteli döntések – könyvtári támogatással címmel videókonferenciát és workshopot rendezett. 
A konferencia holland példákon keresztül egyrészt betekintést adott a könyvtár gazdasági témájú információszolgáltatásával kapcsolatban, melyet a felhasználók számára szerveztek, másrészt bemutatott egy hazai, ingyenes, nem könyvtári „cikkadatbázist”, valamint  összefoglalta a témában a magyarországi könyvtárak által kitöltött kérdőívek tartalmát.  
 

Lies Petersen kommunikációs tanácsadó, (Stichting Expertisecentrum Oefenen) egy online oktatási platformot mutatott be, az  Oefenent, azaz beindítjuk a felnőtteket, akik alapkészségeiket fejlesztenék címmel.

Öt területre fokuszálva fejlesztették ki a különböző tanulmányi felületeket. Ezek a területek

- a nyelvi kompetencia
- a digitális kompetencia
- a matematika és a pénz
- az egészséges életmód
- és a társadalom
 
A holland társadalom egy része, azaz  2,5 millió ember nem sajátította el az alapvető nyelvi készségeket, és nem csak a bevándorlók tartoznak ide, hanem az alacsony végzettségű és idősebb lakosság kis része. A képzésekre regisztrálni egyéni felhasználóként ingyenes, illetve könyvtárakon keresztül is be lehet lépni, amennyiben ezt a könyvtárak biztosítják szolgáltatásként és előzetesen megvásárolják a licencet.
 
Minden program egy rövid videóval kezdődik, de írásban, tananyagként is hozzáférhető, különböző hanganyagokat és feladatlapokat is tartalmaz.   Ehhez jön extra szolgáltatásként az adott könyvtárban fellelhető témához kapcsolódó könyvek, online adatbázisok stb 
Pl. a fotózás tanfolyamhoz- az adott könyvtárban ezzel kapcsolatos dokumentumok könyvek kiajánlása és kézzel kitölthető munkalapok- füzetek - ki lehet nyomtatni . Lépésről-lépésre elmagyarázza mit hogyan kell kitölteni. Mi könyvtárosok csak segítünk, nem oldjuk meg helyettük, nem töltjük ki stb.

3 féle programot dolgoztak ki a pénzügyek kezelésére.
Ramon, egy takarító példáján mutatják be, hogy egy vállalat segítségével hogyan talált munkát- gyakornokként. Pénzügyeiben bizonytalan volt, például vásárlásnál nem volt biztos benne, hogy megfelelő összeget kap vissza. A program segítségével megtanulja, hogyan kell fizetni, mire kell figyelni. Tankolásnál már magabiztosan megy fizetni. A program során matricákat kapnak a résztvevők, amivel biztatják őket és el kell érni egy bizonyos pontszámot, mely alapján tanúsítványt kapnak a kurzus végén. 
Jól használható tanári felületet is kialakítottak, ahol lehet üzenni a diákoknak, feladatokat, visszajelzést, értékelést lehet küldeni nekik.
Hollandiában 386 szervezet, intézmény vesz részt benne ebből 151 könyvtár.
A képzés egyre népszerűbb, tavaly már 23.000 fő szerzett tanúsítványt és egyre többen használják. A Holland Királyi Könyvtár a központi irányító az összes licencet megvásárolta és használja, vele egyeztet a többi könyvtár.  Legnépszerűbbek a nyelvi programok, azon túl a digitális készségeket fejlesztő programok.
 
Deutén Makkai Réka  programvezető, (Hágai Városi Könyvtár)
Tapasztalatok az Oefenen.nl-lel a Hágai Városi Könyvtárban – A számolásban és pénzkezelésben is segít
 
Az előadó elsősorban a számolás, pénzügyi képzés tapasztalatait mutatta be. 
Hága 546 ezer lakossal a  3. legnagyobb város az országban. 8 városkerületre osztották és  a lakosság 25%-a funkcionális analfabéta. Sok magyar él ebben a városban is. 
1 központi épület 14 városnegyedi tagkönyvtár 2 kiskönyvtár található a városban. 

Hollandiában a Királyi Könyvtár fogja össze a könyvtárakat. Hozzá pályáznak a kiskönyvtárak. A pendémia alatt a könyvtárak 25%-át bezárták, most nyitották újra új helyszínekkel, szolgáltatásokkal, könyvtárosokkal.  "Könyvtárosok tanulunk!" konferenciák- felnőtt felzárkóztató programok, de több témában, többféle korosztálynak szerveznek képzéseket, rendezvényeket.
"Állandóan mozgásban vagyunk-" társadalmi könyvtár- hét minden napján, este is nyitva vannak- digitálisan is elérhető állomány- városi hálózat része , közösségi találkozóhely.
 
Életfhosszig tartó tanulás a cél: informális tanítás - emberközpontú, önálló tanulást támogatják- személyre szabott, a beszélgetés során derül ki, hogy mire is van szüksége az adott embernek - tehát rászabják a programot. A könyvtár a legtöbb funkcionális analfabétát megszólítja- egyszerűen ez az a hely, ahol személyesen kérhetnek tanácsot, segítséget. Önkormányzatok már csak online elérhetőek, ezért a könyvtár az a hely, ahol még segítséget tudnak kérni. Az önkormányzat az érintetteknek segít: pl. hajléktalanok, menekültek, segélyben részesült- ha nem felel meg a kritériumoknak, akkor tovább küldik a megfelelő segélyszervezeteknek (belső adatbázis alapján szervezik a tovább irányítást.)  
 
Több intézmény segíti egymást + önkéntesek, önkormányzat, helyi felnőttoktatási intézmény.  Az önkormányzat abszolút támogató, illetve ő adja ezt a feladatot és hozzá a tőkét. Helyi segélyszervezetek is megkapják a licencet. Külön erre a célra kialakított pénzügyekben segítő önkormányzati részleg kurzusokat szervez olyan embereknek, akik eladósodottak. Segítenek kijönni ebből, illetve, hogy ne essenek újra bele.  A könyvtár, mint helyszín ideális, barátságos, hangulatos - itt tartják a képzéseket + információs pillér - bárki bármilyen kérdéssel fordulhat az önkénteshez és a könyvtároshoz. Összegyűjtötték a GYIK-et, és ebből dolgoznak, ez alapján informálnak.
 
Helyi tanácsadók- önkéntesek képzése- önkormányzat pénzeli a tanfolyamukat. Társadalom 75%a önkénteskedik valamiben! Önkormányzat önkéntes állásaira lehet jelentkezni, a könyvtáraknak is van ilyen felülete. Az ismerkedő beszélgetés után e-learningen vesznek részt. Majd a helyi specifikumra képezik ki az adott segítőt. Nyílt kérdéseket kell feltenni a résztvevőknek, ezt tanítják meg a helyi szakembereknek. A vezető havonta szervez tréninget a segítőknek. Visszajelzést is kérnek - online anonim kérdőívek- szöveges választ is megfogalmazhatnak. A könyvtár "szeretett hely " az önkéntesek számára - rugalmas munkaidő megszervezése - ingyenes tagkártya, utazási támogatás (5 euro) havi tréningek, csapatépítés stb.
 
Csernok Miklós közgazdász és pénzügyi tanácsadó, szerkesztő (Kiszámoló blog)
Kiszámoló-tapasztalatok: piac és tartalom 
Az előadó a Kiszámolo.hu weboldalt 10 éve szerkeszti. Legegyszerűbb kérdésektől a legbonyolultabbig pénzügyi kérdésekben ad tanácsot. A blog önmagában nem hoz pénzt, a kisebb pénzt a reklámok hozzák. A Kiszámoló akadémián pénzügyekkel kapcsolatos oktatás zajlik, de van személyes tanácsadás is. Adjunk sok információt, de ne eleget (a többit pénzért). A legnehezebb helyzetben lévők sokszor nincsenek tudatában, hogy problémás, amit csinálnak. Ezért először tudatosítani kéne helyzetüket és utána lehet segíteni nekik. A kultúrára is át kéne vinni  (hogy szükségük van a kultúrára) és erre lehetne kampányt is építeni - kultúra fontossága Kecskeméti Gergely Ferenc hozzászólása. 

Nagymama teszt- bármilyen témában írunk cikket, gondolatsort - add oda valakinek, aki nem ért hozzá és úgy írjunk, hogy mindenki számára közérthető legyen, azaz a szaknyelvet kerülni kell.
A gyerekek pénzügyi neveléséről több cikket is írt -fontos kommunikálunk - miért nem veszünk meg valamit, mikor vesszük meg stb. Naponta többszáz reklámot látunk, hogy mit vegyünk meg. Beszélgetni kell a gyerekekkel erről is. A megfelelő életszemlélet kialakítása minél korábban el kell kezdeni. Az a legfontosabb, hogy "nem az vagy, amit birtokolsz" - az ÉRTÉKREND megalapozásá gyerekkorban kell megtenni.  (csmiklos77@sulid.hu)
 
Mikulás Gábor infóbroker, a "Gazdasági, ügyviteli igények a hazai közkönyvtárakban" címmel közzétett kérdőívre adott válaszok eredményeit mutatta be.  

Magyarországon a válaszadó könyvtárak 30%-ban nem észleltek gazdasági, pénzügyi képzéssel kapcsolatos igényt. Sokszor a felhasználói képzések során derül ki, hogy nyelvi, pénzügyi gondokkal küszködnek. A válaszadók közül 14 kiskönyvtárból 14 személy jelezte, hogy szívesen együtt gondolkodna, dolgozna egy ilyen projektben, és tervezik , hogy legyen folytatás.

Dienes Éva
 

 

Keresés a közösségi médiában : MIBE konferencia 2017

2017. október 3-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) „Keresés a közösségi médiában” címmel konferenciát rendezett, ahol az előadások a vezető kommentelő fórumokat elemezték (Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest), és ezek keresési lehetőségeit, nehézségeit részletezték, valamint az álhírekről is szó esett.

A keresési technikáknál és az elemzést nehezítő körülményeknél többször szóba került a szinonimák szűrése Egy témának nagyon sokféle előfordulása lehetséges a szövegekben, ezért minden szinonimát és kivételt külön fel kell mérni a szakértőknek.  Szekeres Péter, a webes véleményanalízissel foglalkozó Neticle ügyvezető igazgatója példaként a Magyar Telekomot említette, amelyre a felhasználók a cég jelenlegi nevén kívül szoktak még például T-Mobile-ként, T-Home-ként, Matávként, T-ként utalni vagy gúnynéven Tréhómként hivatkozni - csak ezzel a vállalattal kapcsolatban összesen 150 szinonimát, vagyis kereső-kifejezést tart számon a cég. (A könyvtárnál „Központi Szabó”, Fészek” kifejezések is szóba jöhetnek szerző megj.) A kereséseknél segítséget jelenthet még a gyakorikérdések.hu.

További nehézségek is felmerülhetnek, amelyet az elemzőknek mind figyelembe kell venniük. Például egy vállalat saját Facebook oldalán a felhasználók nem írják le deklaráltan, hogy milyen céggel és melyik szolgáltatásával elégedettek, ezért ezt a körülményt már a tartalomelemzőknek kell megállapítaniuk. Probléma lehet az is, hogy egyes esetekben mást jelentenek az ékezetes és ékezetmentes alakok vagy akár a kis és a nagybetűk használata, utóbbira jó példa a "Jobbik" és a "jobbik" szavak különbsége.

Egy többszörösen összetett keresésre az alábbi példát hozta Szekeres Péter: a legalább két gyerekkel rendelkező édesanyák internetes félelmeit kellett feltérképezni. Ehhez a feladathoz szűrni kellett a szakértőknek a közösségi oldalon meg található bejegyzések szerzőinek nemét, a kisgyerekre utaló szavakat, majd pedig ezen belül az internetre és a félelemre vonatkozó kifejezéseket. A cég ebben az esetben több ezer véleményt tartalmazó listát kapott, amelyet a továbbiakban tartalomelemzéssel kezdett vizsgálni.

A pozitív vagy a negatív hangvételt is szűrni kell, amelyre szintén léteznek automatizálási lehetőségek, de ebben is rejlenek nehézségek. A Szekeres által hozott adat szerint a hangvétel megállapításánál az emberi pontosság 80-85 százalék, így a Neticle is "közel emberi" pontosságot vállal a felméréseiben. A tökéletesség részben az irónia miatt nem lehet teljes, amely továbbra is a legnagyobb problémát okozza a gépi felismerésben, mint például a "Már 2 napja kib****tt lassú a netünk... Én így szeretlek T-mobil!" véleménynél. A megoldás az automatizált rendszereknél a kontextus-független kifejezések kiragadása lehet, de a fejlesztéseknek még van merre haladniuk ezen a területen. Továbbá a hangulat-felismerésnél meg kell adni a területspecifikus kivételeket, mivel az energetikai szektorban a "gáz" nem negatív vagy a mezőgazdaságban a "gyökér" a petrezselyem szinonimája. A bejegyzések hangvételeinek követése, illetve változása alapján egy olyan "vélemény-árfolyam" rajzolható fel, amely többek közt a befektetési cégeknél az átvilágításhoz vagy potenciális partnerek elemzéséhez lehet hasznos.

Egyik látványos elemzési módszer az említésgráf, amely megmutatja, hogy melyik témával foglalkoznak éppen a felhasználók a legtöbbet az interneten, valamint hogy ehhez milyen altémák kapcsolódnak - egy cégnek azért lehet fontos a megtekintése, mivel érdemesebb számukra a csomópontokat elemezni a szerteágazó altémák helyett. Egy másik elemzési típus a versenytársfigyelés, amellyel pedig az állapítható meg, hogy melyik márkát mivel vetik össze a legtöbbször a szerzők. A bemutatott példa szerint a Vodafone-t gyakran emlegetik a Telenorral, továbbá a Samsung és a Galaxy kifejezéssel. Ezen belül viszont további elemzésre van ahhoz szükség, hogy miért gyakori a cégek együttes említése, ilyen lehet, például az, ha egy készüléktípus nem érkezett még meg egy szolgáltatóhoz. Továbbá be lehet állítani riasztások figyelését is új cégek megjelenéséről, akár a kkv-knál történt új befektetések (irodát nyitottak, száz embert felvettek) hasznosak lehetnek a befektetési alapoknak vagy a Sportkártya így értesülhet az új sportlétesítményekről.

említésgráf. forrás: Neticle wiki

Végül a Neticle szerint fontos lehet a terület szakértőinek kiszűrése is a közösségi médiában, mivel egy téma legnagyobb ellenzőit és támogatóit is érdemes bevonni a munkába, és az elemző eszközök ebben is segítenek. Megállapítható például, hogy a hozzáértők milyen "hubokon" beszélnek egymással, így egy konkrét esetben egy ingatlanközvetítő be tudott csatlakozni a lakáskeresésről szóló fórumba "a közösség rombolása nélkül". Minden esetben az lehet a legfontosabb a cégek számára, hogy a közösségi média tartalmak segítségével olyan területeket azonosítsanak, ahol a versenytársak még kevésbé aktívak - tette hozzá az előadó.

A leggyakrabban emlegetett szavak a közösségi portálokon: reggel, videó, műsor, család, műsorvezető, barát, sorozat, fotó, kor, mese, ének, film, zene, konyha.

Az operatív döntésekhez szükséges információkat az alábbi kérdésekre adott válasszal lehet meghatározni: Hova hirdessek? Milyen véleményvezéreket vonjak be? Milyen „hub”okra koncentráljak? Milyen üzeneteket alkalmazzak? Milyen üzeneteket ne alkalmazzak? Mikor üzenjek? Például csütörtök, péntek délután 15-17 körül és vasárnap délelőtt aktívabbak a felhasználók.

A top négyből három szolgáltatás a Facebooké

Világszerte közel 3 milliárd, Magyarországon pedig több mint 6 millió ember használja a különböző közösségimédia-oldalakat, melyek a lehető legtöbb adatot gyűjtik össze a felhasználóikról. De mit és hol érhetünk el ezekből? Melyik platformból tudunk adatot kinyerni és melyikből nem? Lévai Richárd, az RGStúdió marketingigazgatója elmondta, hogy a Facebook továbbra is a legerősebb hazánkban közel 6 millió felhasználóval, amelyet a Messenger követ 4,89 millióval (ennek 76,5 százaléka fiatal), a YouTube áll harmadik helyen valamivel több, mint 4 millióval, tipikusan harminc éves kor alatti zenét és videókat néző fiatalokból álló bázisával.

A dobogós helyezések után nagyobb csökkenés figyelhető meg a felhasználói számban, így az Instagramot hazánkból 1,36 millióan használják, rendszerint harminc alatti jómódúak. A Pinterest közönsége legfőképpen a divat és kiegészítők kategóriája iránt érdeklődő 15-35 évesekből áll. A LinkedInt 726 ezren használják a "gazdasági elitből", például közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok közül. A linkedInen korábban nagyvállalatok igazgatóit, döntéshozókat is el lehetett érni közvetlenül. A lista végén pedig a korábbi Twitter helyett már a Snapchat áll 564 ezer felhasználóval, főleg olyan 25 év alatti fiatalokból, akik a Facebookon túli kommunikációs lehetőségeket keresik. "Figyeljük meg, hogy az első négyből három a Facebook tulajdona." - hívta figyelmet az RG Stúdió marketingvezetője is. A szakértő a Snapchattel kapcsolatban hozzátette, hogy sokan a Facebook kihívóját látják benne, de a cégek hozzáállása kettős - mindenki reméli, hogy minél később hozza Magyarországra a hirdetési platformját, mert akkor még egy helyen kellene jelen lenni, miközben a közösség jelenleg nagyon kicsi.

Átlagosan napi 211 percet tölt online egy átlag magyar felhasználó. Ezen belül viszont érdemes a korosztályos bontást is figyelembe venni. A Facebook minden vizsgált korcsoportban az idő nagyjából harmadát veszi el, amelyet az X és a Baby Boom generációnál a web és az email követ. A 35 alatti Y és Z generációnál viszont már egyre erősebben kezd megjelenni a chat és az Instagram, míg az emailezés szinte kiszorul a 4-6 százalékával, de a webes böngészés is jelentősen kevesebb, mint a 36 feletti korosztályban.

forrás: Közösségi kalandozások, MediaQ

Az adatgyűjtési lehetőségek viszont változatos mélységet érhetnek el ezeken az oldalakon. A közösségi platformok saját keresője "szétforgácsolódott", mivel több helyen is lehet keresni, de nem mindig ugyanazzal az eredménnyel a végén. A keresést gyakran befolyásolja a felhasználó személyes kapcsolati hálója, és hogy csak azt a találatot jeleníti meg a rendszer, ami az illető számára nyilvános. Emellett például a Pinterest vagy az Instagram a hashtageket és a mellette beírt tartalmakat használja, de jellemzően nem keres a képi információra. Az ennél mélyebb keresési lehetőségek fizetősek, ahol rendelkezésre áll, mint például LinkedInen. Facebookon pedig csak olyankor érdemes a keresőhöz fordulni "ha valakinek egy konkrét témában van egy emléke arról, hogy az ismerőse mit írt", legyen az akár egy konkrét információ vagy vélemény. Azt viszont az algoritmus is befolyásolja, hogy kihez milyen információ jut el a szűrőbuborék miatt.

A közösségi platformok saját keresője is segítséget nyújthat a konkrét információk és a vélemények begyűjtésénél. A scriptekkel átvizsgálhatjuk a közösségi oldalakat. Hatszáz különböző célzási lehetőség adott a Facebookon.

Egy másik keresési lehetőséget a Google jelent, de ez is inkább általános információk gyűjtését szolgálja ki, mivel célyére is szükség lehet, viszont a publikus adatok elérése megengedett a külső rendszerek számára.sak a nyilvános információk elérhetőek a keresőóriásnál, és nem használja a közösségi oldal saját algoritmusát. Így néha egyszerűbb kezelni a Google kereséseket, de nehéz az adatokat összegezni vele. Rendelkezésre állhatnak scriptek és API-k, amelyekkel többféle adatot és információt lehet gyűjteni, de ezzel kapcsolatban a felhasználói és jogi kérdések problémái is felmerülnek a személyes adatok kiolvasásával például a Facebook adatbázisából, amelyhez a felhasználók külön enged

Ezeket pedig még kiegészíthetik egyéb szolgáltatások, de például a Pinterest vagy a Snapchat nem teszi elérhetővé Magyarországon a hirdetési rendszerét, és ezzel együtt az analitikát sem.

A Facebook "árul el a legtöbbet" a hirdetőknek (de csak nyilvános adatokban kereshetünk), amellyel például az is felmérhető, hogy a Londonban élő magyarok közül potenciálisan 99 ezer fő érhető el, vagy 2,1 millióan vannak azok, akik 4G-ről szoktak Facebookot használni. Lehet név, email cím vagy név+ munkahely, név + lakhely, vagy név+ iskola alapján. De lekereshetjük a egy cég összes munkavállalóját. Nagyon sok veszélyes célzási lehetőséget is megenged a rendszer, a Facebook Audience Insights pedig abba is betekintést ad, hogy például a Telekom iránt érdeklődő 250-300 ezer ember milyen más oldalakat kedvel a Facebookon belül. Az amerikai felhasználóknál ezen kívül le lehet kérdezni, hogy van-e ingatlanja vagy mekkora a háztartásának a költése. Azonban az európai uniós adatvédelem szigorú, sőt Magyarországon még az EU-s országok többségéhez viszonyítva is szigorúbb elvárások érvényesek, mint Lukács Ádám József, a Hinora Marketing Group marketing vezetője hozzátette. Ezért sem megengedett például a háztartások jövedelmének szűrése, pedig a magyar weboldalak ugyanúgy követőkódokkal vannak ellátva, és az adatok rendelkezésre állhatnának.

A Facebook felhasználók csoportjai a következők: ultrák, tagadók, rendszertelenek, szüzek, megfigyelők (ezek általában a vezetők), pávák, kvízmesterek, szónokok, szellemi emberek, önálcázók, informátorok, megerősítést várók. Egy felhasználó több típusba is tartozhat.

Az Instagram 2010-ben alakult és 2012-ben felvásárolta a Facebook. 800 millió aktív userrel rendelkezik a világon és másfél millió felhasználóval hazánkban- fejtette ki Kónya Beáta kommunikációs szakértő a Pikreatól. A felmérések szerint a.18-24 év közötti korosztály használja a legtöbbet. Képeken kívül már videókat és livestreameket is meg lehet osztani, de limitáltak a keresési lehetőségek. Külső alkalmazások, search settings (nincs advanced). Az Instagram Search három típusa: emberek, helyek, hashtagek. Legnépszerűbb márkák ezen a közösségi platformon: Top Joy (117.000követő) Sugarbird (73.000kv) DM (47.000kv)

Vadász Pál a MONTANA Tudásmenedzsment ügyvezetője a hamis hírekről elmondta, hogy nagyságrendileg több jelenik meg, mint valós hír (8,7 millió hamis, 7,3 millió igaz). A 2010-es sajtótörvény nem terjed ki a Facebookra és más közösségi oldalra. Hogyan lehet kideríteni, hogy valós hírről beszélünk? Hírgyártó robotok beazonosításával, domain elemzés, IP cím ellenőrzés, több forrás használata. A lájkok száma a hazugsággal korrelál.

Németh-Laczi Nóra a , NetManufaktúra ügyvezetője

A „látni” mellett a „láttatni” is fontos a közösségi médiában. Ne csak leskelődj, hanem adjál tartalmat- Így eljárva olyan szakmai és információs kapcsolatokra tehetsz szert, melyek által – tanulva, fontos eseményeket, híreket figyelve és forrásokat azonosítva – sikeresebbé válhatnak információszerző projektjeid.

Vorák Anita újságíró a Direkt36 munkatársaként elmondta, hogy a közösségi média nagyon megkönnyíti az újságírók munkáját, mert egyszerűen és gyorsan lehet olyan információt gyűjteni rajta, amelyekhez korábban hozzá sem lehetett férni. Az emberek saját maguk teszik közzé a róluk szóló terhelő „bizonyítékokat” pl: közös fotó, vagy kapcsolati rendszer. De a közösségi médiás keresés nem csodaszer, nem helyettesíti a klasszikus újságírói munkát, sokszor más adatbázisokban is keresgélni kell. Az előadásban pontról pontra bemutatta, hogy mire és hogyan használta fel a közösségi médiát, mire keresett rá, mi volt számára érdekes.

Az összefoglalóhoz Habók Lilla cikkét is felhasználtam: Gúnynevek és irónia is nehezíti a közösségi oldalak elemzését

Dienes Éva

TUDÁSOK ÉS HÁLÓZATOK : A Magyar Információbrókerek Egyesületének 12. konferenciája

„Aki megismeri a múltat, látja a változást… előre vetítheti a jövőt”

Mikulás Gábor, a MIBE elnöke bevezető előadásában a különböző adatgyűjtési lehetőségek fontosságát emelte ki. Aki elég hosszú ideig jeleket gyűjt, az megismeri a múltat, meglátja a változást, mintákat kezd látni, ezek alapján összegezni tudja a saját szakterületével kapcsolatos trendeket, és előre vetítheti a jövőt, azaz előre tud tervezni. A Scopus, az Elsevier bibliográfiai adatbázisa önmagában kevés információt tartalmaz, de az erre épülő szolgáltatások: többek közt az ügyfelek adatai, a finanszírozási források adatbázisai, már segítséget nyújtanak, hogy rálássunk az adott terület aktuális helyzetére, hogy felfelé menő ágban van-e a tevékenysége, vagy lefelé tart.

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár, marketing szakértő, Pécsi Tudományegyetem tanára, „Piacszegmentáció, mint stratégiai marketingdöntés – fogyasztói szegmensek képzése” címmel tartott előadásában rámutatott arra, hogy a telített piacokon kikerülhetetlen a piacszegmentálás. A piacokról egyre több csatornán, egyre több adat gyűjthető a fogyasztókról/vásárlókról, melyek elemezése látszólag racionális döntéseket eredményez a marketingstratégia meghatározásakor. Előnyei, hogy a szegmensvásárlók magatartását jobban fel lehet térképezni, árérzékenységet, elfogadókészséget feltárni, a differenciált igényekhez igazodni. 4 lépésben lehet szegmentálni: 1.) A releváns piac meghatározása. 2.) A szegmentálás alapjául szolgáló ismérvek meghatározása. 3.) A szegmentumok kialakítása. 4.) A szegmentumok elemzése, döntés a célszegmensekről. Többféle módon lehet szegmentálni: szocio-demográfiai, magatartás-orientált, területi-földrajzi szempontból. A pozícionálás építhető minden olyan tényezőre, amely megkülönböztető, az egyediséghez kapcsolódó erőteljes kampány indítása. Felmerülhet a kérdés: kinek szánjuk az adott terméket: a Béres csepp nagy sikere éppen abban rejlik, hogy korábban csak rákos betegeknek ajánlották, de ezt kiterjesztették az egészséges emberekre. A korábbi 250.000 főhöz képest kb 10.000.000 lehetséges vásárlót nyertek, az ország teljes lakosságát. Az „újrakeretezés” bátor választás, kockázatos, de új válaszokat adhat. 

Gandera Balázs, az Inter Kft. ügyvezetője, Google Seminar Leader „Összegyűjthetők-e a cégvezetők, pénzügyesek, politikusok adatai közösségi aktivitásuk alapján?” címmel, az inter-marketing kampányokról beszélt előadásában. A Facebook hivatalos partnere, fizetnek a hirdetésért és kattintásokkal megpróbálják elérni a használók adatait. A kismamák hálás szegmense a piacnak: lájkolnak, olvasnak és vásárolnak. A Facebook egyre inkább csak keretrendszer a közösségi alkalmazások számára. A valódi funkciókat hordozó külső applikációi hozzáférnek adatainkhoz; tárolják, osztályozzák és minősítik azokat, adatbázist építenek belőlük.

Hatféle forrásból érhetünk el adatokat: 1. ) A hirdetési rendszer insightja (lájkolt oldalak alapján felépített érdeklődési szegmensek szerinti adatok), ezt állandóan frissiteni kell. 2.) Az üzleti oldalak insightjairól elérhető: aggregált, kvantitatív adatok, a rajongókra vonatkozó adatsorok, demográfiai adatok, az oldal kommunikációjának adatsorai. 3.) Az üzleti oldalak üzenőfalán (timeline) elérhető adatok köre: aggregált és személyes, kvantitatív és kvalitatív adatok. A kommunikációs aktivitásra vonatkozó kvantitatív adatok, és a kommunikáció tartalmára vonatkozó kvalitatív adatok. Kérdőívek kihelyezésén keresztül lehetőség van egyéni szintű adatfelvételre is. 4.) A Facebook egyéni oldalairól elérhető adatok: az egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható. A demográfiai adatok (nem, életkor, földrajzi, családi állapot, képzettség…), a kapcsolatfelvételi adatok, továbbá az érdeklődési körre vonatkozó adatok. 5.) A Facebook alkalmazásokból elérhető adatok: egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható, további promóciós célokra való felhasználásuk engedélyhez kötött. A Facebook API-n keresztül elérhető. A felvételre kerülő adatok köre itt a legszélesebb és szabadon konfigurálható. 6.) Esettanulmányok és érdekességek itthon és a régióban a közösségi oldalak felhasználóinak demográfiai szegmentációjáról.

Hidvégi Péter, a Pedersen & Partners Executive Search, vezető tanácsadója „Karrierek menedzselése – A fejvadász információs eszköztára” címmel a megfelelő munkaerő megtalálásoz, munkakezdéséhez, beilleszkedéséhez vezető utat elemezte. Körültekintő és következetes információs munkát feltételez, pl.: személyügyi adatbázis fenntartása, a referensz interjú a megbízóval, a kiegészítő információkeresés, az interjú-készítés. E feladatok diszkrét és hatékony végzése adja a fejvadász eredményességét.

Planning: igény definiálása, pozíció és az ideális jelölt profiljának meghatározása, keresési terv. Identification & Assessment: közvetlen megkeresés, ajánlások, saját adatbázis, internet, belső jelöltek, tanácsadó interjúztatás, értékelés, folyamatjelentés. Shortlist: rövid lista, részletes értékelés, ügyfél interjú, informális referenciák. Select Executive: finalista interjú, munkaszerződés, bértárgyalás, hivatalos referenciák. Follow up: munkakezdés, beilleszkedés.

Biztosítékok: Bizalom és hitelesség (megbízó és jelölt irányában), maximális diszkréció, szakmai, piaci és önértékelés, folyamat management (elejétől a végéig és még azután is), Off-limits policy, ügyfelük a megbízó és nem a jelölt, adott jelöltet csak egy helyen mutatunk be 

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke „Információs hálók és gazdasági stabilitás” címmel a magán, illetve céges biztonságáról, kérdéseiről beszélt előadásában. Az internet: „Különösen a fiatalabbak között igen népszerűek a különböző közösségi portálok, ahol ismerkedhetnek, fényképeket tesznek fel magukról, mindennapjaik történéseit mesélik el másoknak, és a teljes szociális hálójukat bízzák rá az általuk nem ismert emberekre. Nem gondolnak közben bele, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat nem csak a velük szimpatizáló emberek ismerik meg és használhatják fel. Egy átlag felhasználó az interneten már jó ideje nem tud anonimitásba burkolózni, mégis azt hiszi, hogy internetes barangolásai biztonságosak.” (Biztonság Magazin 2012./1.) A gazdasági területek biztonságát támogató információs felületek műszaki és humán biztonságát támogató információs hálók: az emberi rizikófaktor – közösségi hálók megfelelő ismerete. Befektetés biztonság: profitunk függ az információ védelmétől. 3. Piacvédelem és piac”rablás” információ piac, azaz védd az információt, és piacot nyersz! 4. Állami és magán titkos szolgálatok: együttműködést kell létrehozni!

dr. Tóth Elek kormány-főtanácsadó, a Katonai Biztonsági Hivatal nyugállományú tisztje. „A védett állami és az egyéni adatok megszerzésének célja, irányai, érdekviszonyai, alanyai, különös tekintettel a titkosszolgálatok tevékenységére” címmel bemutatta a titkosszolgálatok személyes – köztük különleges – adatok megszerzésére, megismerésére irányuló tevékenységének célját, irányát. Beszélt az érintett személyek köréről (nemzetbiztonsági ellenőrzés és más munkafolyamatok), eszközeiről és módszereiről. Bemutatta a feladatvégzéshez kötődő jogállami követelményeket.

Mikulás Gábor, tanácsadó, az Elsevier trénere, GM Info Consulting Kft. „Cégvezetők versenyképessége – rejtett szöveg tartalom feltárása” című előadásában azt részletezte, hogy nyilvános szövegeink tartalmában a tartalomelemzés és motivációkutatás olyan rejtett mintákat is kimutat, amelyből a versenyképességre lehet következtetni. Csúcsvezetők szövegeiből kimutathatók a hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus versenyképességi kulturális orientáció. Az eredmények felhasználhatók HR-kiválasztás, szervezetfejlesztés vagy hitelbírálat céljára. Elemzésénél: akár a háziorvos diagnosztizálása: több jel szükséges a mintához, számít a szövegtípus, az alkalom, a pillanatnyi helyzet és néhány alapsémát tudatosan is lehet használni.

Az előadók megvilágították a témát egyrészt az adatbázisok, a közösségi alkalmazások és rejtett szövegtartalmak oldaláról - mint az input felől, másrészt a szolgáltatások felől, mint fejvadászat, piacszegmentálás a marketingben, hírszerzés, titkosszolgálat, hitelbírálat és szervezetfejlesztés. A beszélgetések során felmerült a személyes public relation, illetve az információvédelem témája is.

(Néhány előadás címére kattintva látható a prezentáció is.)

2012. június 6.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)