InCites: a tudományos irodalom értékelése

InCites: a tudományos irodalom értékelése címen tartott Tóth Szász Enikő, a Thomson Reuters ügyfélképzési szakértője 2015. február 25.-én a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár és Információs Központjában előadást és tréninget. A rendezvény az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében zajlott.

A Thomson Reuters híradása alapján az EISZ Nemzeti Program részeként is elérhető JournalCitation Reports és Essential Science Indicators adatbázisok 2015-től az InCites platformon egybeolvadnak és új név alatt működnek tovább.

Bevezetésként elmondható, hogy értékelés esetén kritériumok alapján születik döntés. Általában három-négy kritérium alapján döntünk.

A tudományos értékelés esetében a leggyakrabban használt mutató az idézettség. De ez csak a teljes kép egy részét alkotja. Figyelembe vehetők még az ösztöndíjak, a tudományos díjak, a recenziók értékelése. Fontos, hogy pusztán egy mutatószám alapján (az akár az impakt faktor, akár az egyre divatosabb H-index) nem lehet összehasonlítást végezni. Nyilván egy nemrég megjelent tanulmánynak kisebb az idézettsége, és ez más egy gyorsan fejlődő és egy lassabban fejlődő tudományág esetében is. A több tényezőt figyelembe vevő értékeléshez segítség az InCites adatbázis.

Az InCites olyan kutatás elemző eszköz, mely betekintést ad különböző személyek és intézmények kutatási tevékenységébe. Az adatbázisból megállapítható, hogy hány cikk jelent meg egy intézmény vagy ország neve alatt, hogy bizonyos tudományágakban mely cikkek a legbefolyásosabbak, hogy miként állapítható meg egy intézmény vagy egy kutató H-indexe, hogy mely területek jelentik egy intézmény erős oldalát. Az InCites a Web of Science adatain alapul. 

(Egy jelentés az Incites-ban)

Az adatbázis 1980-tól 2014-ig tartalmaz adatokat. Kéthavonta frissül. Az összes dokumentumtípust vizsgálja. Standardizált mutatói a cikkek száma, az idézetek száma és a H-index.

Az InCites azonosítás most intézményi IP cím alapján történik, de az EISZ mihamarabb szeretne átállni az eduID alapú eléréshez. Az InCites jelenleg a Web of Science főoldaláról érhető el. Érdemes regisztrálni, hogy az adatbázis egy saját fiókban legyen optimalizálható. 

A belépés után bejutunk a Benchmarking & Analytics oldalra. Itt először az Analytics oldal nyílik meg. Ezen a helyen különböző jelentések láthatók. A jelentésekből elemzések készíthetők és következtetések vonhatók le. Példa gyanánt látható az MTA kutatók írásainak a megjelenése. Emellett a cikkek száma, az idézettség száma. Látható, hogy mely tudományterületeken tapasztalható nagyobb aktivitás. Megtekinthető, hogy az utóbbi harminc évben mely területeken, mely intézményekkel működött együtt az MTA. Kideríthető, hogy mely tudományterületeken vagyunk a legsikeresebbek. 

(Egy összehasonlítás létrehozása)

Természetesen – regisztráció után – készíthetők saját szempontú jelentések is. A számszerűsített jelentések ábrázolhatók grafikusan, illetve menthetők és átemelhetők táblázatkezelőbe. Az elmentett jelentések ezután állandóan, automatikusan frissülnek. Egy-egy jelentés elküldhető e-mail-ben.

A Thomson Reuters most fejleszti a rendszerben a Profilok lehetőséget, ebben egy adott intézmény maga állíthatja be a saját profilját. 

Összegzésként a hasznosság szempontjából elmondható, hogy az InCites lehetővé teszi a kutatások eredményeinek és hatásainak a nyomon követését, a kutatási teljesítmények összehasonlítását más intézményekével vagy más országokéval, az intézményi és kutatási együttműködések területeinek a felmérését és kutatási stratégiák kialakítását.

A tréning prezentációja itt tekinthető meg.

Kukor Ferenc

A kiszámítható életpálya

         

(forrás. dreamstime.com9

   2014. november 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott a kiszámítható életpálya című országos konferencia. A konferencián a résztvevők tájékoztatást kaptak a könyvtárügy humánerőforrási rendszerében várható változásokról, tervekről. 

1. Ramháb Mária (Informatikai és Könyvtári Szövetség) hangsúlyozta, hogy a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásában a szakma részvétele döntő fontosságú. Ösztönző rendszerre van szükség, amire ne a visszamenőlegesség legyen jellemző. Méltánytalan lenne nyugdíj előtt álló kollégákat kényszeríteni szakmai kompetenciájuk bizonyítására. Az új rendszer tehát inkább arra szolgáljon, hogy a belépő kollégák számára nyújtson átlátható előmeneteli perspektívát a hozzá tartozó követelményrendszer pontos meghatározásával egyidejűleg. Ehhez fontos a képzések, képzőintézmények megfelelő minőségének biztosítása és a társszervezetekkel (múzeumok, levéltárak, művelődési intézmények való együttműködés).

2. Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) a könyvtári trendekről tartott előadást. Ez azért érdemel figyelmet a téma szempontjából, mert a könyvtárossal szemben támasztott követelményeket alapvetően meghatározza az elvégzendő feladat. Hogyan módosulnak ezek a feladatok, mire kell képesnek lennünk? Az előadó ismertette az USA és az Egyesült Királyság közkönyvtáraiban megfigyelhető trendeket, valamint kitért a tudományos könyvtárak eltérő feladatára. Összefoglalva: A kölcsönzések száma tőlünk nyugatra is csökken, de a programok látogatottsága nő. Ez alátámasztja a könyvtárak közösségi térré válásának szükségességét. Az e-könyvek kölcsönzése hozzánk hasonlóan még csak alakulóban van. Érdekes kérdés az önkéntesek bevonása a könyvtári munkafolyamatokba. Az Egyesült Királyság könyvtári szervezete nem támogatja, legalábbis azt nem, hogy a feladatokat kizárólag önkéntesek lássák el. Azt hiszem, ezzel mi is egyetérthetünk, voltak rossz tapasztalataink… A tudományos könyvtárakról szólva egy új fogalommal találkoztunk, az „adatkönyvtáros” fogalmával. Ez egy újfajta szakmai tudást feltételez.

3. Lóczy Péter (Belügyminisztérium Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály) ismertette az általuk már kidolgozott rendszer alapelveit, hiszen ez mintául szolgálhat a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásához.  A modell 3 alappillére:

a. Illetményrendszer, melyben a szolgálati idő mellett a betöltött munkakör nagyobb hangsúllyal szerepel.

b. Biztosítási rendszer: állami kezelésben gondoskodik a dolgozók vagyoni és személyi biztosításáról.

c. Lakhatási rendszer: ez vitathatatlanul fontos lehet pl. a rendvédelmi területen dolgozók szempontjából, de minket, könyvtárosokat talán kevésbé érint.

4. Horváth Sándor Domonkos (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) felvázolta a könyvtárosok foglalkoztatását meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét, amit értékelve arra jutott, hogy az átlátható, de rugalmatlan, a kontraszelekció irányába hat. Ő is hangsúlyozta a munkakör fontosságát. Azt, hogy a fizetési osztály és fokozat besorolásánál a betöltött munkakör, illetve az ahhoz szükséges végzettség legyen az irányadó, nem a munkavállaló végzettsége.

5. Hock Zsuzsanna könyvtárostanár a pedagógus életpálya-modellről tartott rövid ismertetőt.

6. Eszenyiné Dr. Borbély Mária (Debreceni Egyetem Könyvtárinformatikai Tanszék) az iskolarendszerű könyvtárosképzés mai helyzetéről adott igen ijesztő helyzetképet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 5-10 éven belül várhatóan 2000-2500 fő fog nyugdíjba menni a szakmából.  Ugyanakkor drámaian csökken a szakember utánpótlás: képzési helyek szűntek meg, másutt pedig átmenetileg szünetel a képzés. A 2012-es keretszámcsökkentés alacsony jelentkezési hajlandóságot eredményezett. Míg 2011-ben 208-an jelentkeztek informatikus-könyvtáros alapképzésre, 2012-ben 102-en, 2013-ban 65-en, 2014-ben 52-en. Ma BA fokozaton összesen 300 körüli a hallgatói létszám, MA fokozaton 35-40. Figyelembe véve azt, hogy a végzettek közül nem mindenki helyezkedik el a szakmában, ugyanakkor megindult a szakmából való elvándorlás is (a pedagóguspálya irányába!), a közeljövőben jelentős szakemberhiányra lehet számítani. Márpedig bármilyen életpálya-modell kiindulási pontja a megfelelő számú és minőségű szakember megléte. 

7. Barátné Dr. Hajdu Ágnes (Könyvtáros életpályamodell bizottság, munkacsoport vezető):

A munkacsoport 2014. szeptember 17-én alakult, már letett egy kiinduló tervezetet az asztalra.

A rendszer alapja a pedagógusokéhoz hasonló minősítő rendszer. Ebben meghatározott időközönként kötelező a könyvtáros objektív adatok alapján való minősítése, a továbblépéshez az ezen való megfelelés alapkövetelmény. Ehhez kapcsolódó új bértábla-rendszerre tettek javaslatot. Elvi szinten megegyezik a mostanival: fizetési osztályok és fokozatok táblázata.  Az egyik dia ezt a táblázatot tartalmazta konkrét fizetési összegekkel. Ha felkerül az internetre, alaposabban is tanulmányozhatjuk majd. Szépek voltak a számok, amiket láttam, de ez javaslat, nyilván innen indulnak majd a tárgyalások. A fokozatok között maradna a háromévenkénti előrelépés, az osztályok közötti átjárhatóságot pedig a minősítő rendszer biztosítaná. Miután példák már vannak (közszolgálati életpálya-modell, pedagógus életpálya-modell), a miénk kidolgozása már zökkenőmentesebb lehet, de így sem számíthatunk 2016-nál előbb rá.

8. Végül a Pulszky társaság és a MagyarNépművelők Egyesületének (mint társterületeink: muzeológia, népművelés) egy-egy képviselője mondta el, hol állnak ők ugyanezzel a munkával. Nem tartanak előrébb, sőt a népművelők képviselője azt hangsúlyozta, közösen kellene kialakítanunk az új rendszert, tekintettel arra, hogy sok helyütt összevontan működnek intézményeink. Bár a különbségek miatt valószínűbb az ágazatonkénti rendszer szükségessége, arra mindenképpen számítanak, hogy példaként szolgálunk majd.

Ajánlok a témában két tájékoztató jellegű cikket: Könyvtárvilág 2014.11.8.  és Könyvtárvilág 2014.11.8

Horváth Tímea

Soproni anziksz – a helyismereti könyvtárosok szekciójából

A hely intelligenciája, az intelligencia helye — a helyismereti gyűjtemény! – ezzel a,  meglehet, kissé kacifántos, de a 46. vándorgyűlés vezérmotívumához mindenképpen illeszkedő címmel rendezte meg szekcióülését a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. A telt házat vonzó program sokszínűsége nemcsak a helyismeretnek tudományterületeken átívelő tematikai gazdagságát tükrözte, hanem azt a változatosságot is, amit a helyismereti információforrások látványos megszaporodása mutat a világhálón. Az előadások ugyanis főképp a digitalizálás eredményeit vették számba, elsősorban abból a szempontból, hogy az új elektronikus tartalmak hogyan segíthetik a könyvtárosokat a településre, régióra vonatkozó ismeretek gyűjtésében és közzétevésében, miként hasznosíthatják azokat válaszokat keresve az érdeklődők gyakran igencsak fogas kérdéseire. Hogyan építhetik be abba munkába, amivel a környéken élőket szolgálják a helyi értékek megismerésében és gondozásában, a lokális kötődés, az összetartozás érzésének megerősítésében. 

(Mándli Gyula felvétele)

A nyitóelőadást Gazda István tudománytörténész és bibliográfus tartotta Helytörténet, tudománytörténet, internet. Tájékozódás a digitalizált dokumentumok ködös világában címmel. Az alcím kritikus hozzáállást sejtetett, és valóban, a helyismereti kutatásokhoz felhasználható elektronikus publikációk számbavétele közben jócskán esett szó a tömeges digitalizálással járó felületességekről, forráskiadási hiányosságokról. A bírálat érintette a hazai könyvdigitalizálás ismert anomáliáit is: az állami források elégtelenségét, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzeszközök rossz hatásfokú, összehangolatlan felhasználását, az átfogó programok elakadását. A hangsúly azonban mégiscsak a digitális kiadványok örvendetes megszaporodására esett. Gazda István, az által vezetett MagyarTudománytörténeti Intézet munkatársainak gyűjtésére építve adott nagy ívű áttekintést a teljes műveket közreadó nagyobb hazai és határon túli magyar gyűjteményekről, tudományos intézményi portálokról és elektronikus könyvtárakról, valamint a kereskedelmi forgalomban elérhető elektronikus kiadványokról.  Bőséges példatárral szemléltette, miképp szolgálják a nagy nemzetközi projektek, köztük is elsősorban a Google digitalizálási projektje a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású idegen nyelvű alapművek internetes megjelenését. 

A következő előadást Toronyi Zsuzsanna főlevéltáros, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója tartotta Zsidó családok kutatása köz- és magángyűjteményekben és adatbázisokban címmel. A témaválasztást nemcsak, sőt nem elsősorban a Holokauszt Emlékév indokolta, hanem a családkutatással kapcsolatos közönségigény érzékelhető növekedése, ami nemcsak a helyismerettel foglalkozó könyvtárosokat számára jelent kihívást, hanem, mint az az előadásból kiderült, a levéltárosokat is attitűdváltásra, új megoldásokra sarkallta. Az élenjáró levéltárak a korábbinál jóval nyitottabb intézményekké váltak, munkatársaiknak pedig a laikus érdeklődők elvárásai, mentális szükségletei iránti empatikus, személyes törődést mutató szolgáltatói hozzáállást kell tanúsítaniuk. Különösen így van ez a felmenőik nyomát kereső hazai és külföldi zsidó származású látogatók esetében, akik a Holokauszt előtti és utáni családtöredékek közötti híd megteremtésének reményében fordulnak a közgyűjteményekhez. Az ő kiszolgálásukra Családkutató Központ létesült a Magyar Zsidó Levéltárban, iratgyűjteményi adatbázisokat hoztak létre, illetve tettek elérhetővé honlapjukon, látványraktárral, valóságos és virtuális kiállításokkal, tematikus honlapokkal, internetes közösségi megosztó felületekkel hozzák közelebb a szélesebb közönséghez is a hazai zsidóság múltjának dokumentumait. Toronyi Zsuzsanna a speciális forráskezelési sajátosságok bemutatása után számos, a könyvtárosi gyakorlatban is jól hasznosítható internetes eszközzel ismertette meg a hallgatóságot. Lendületes prezentációja azt is érzékelhetővé tette, hogy a nyilvánvaló különbségek ellenére a közgyűjtemények közötti határvonalak a közönségkapcsolatok terén egyre inkább elmosódnak. 

(Mándli Gyula felvétele)

Szünet után a vendéglátó Sopron vezető könyvtárosai vették át a szót. Horváth Csabának, a városi könyvtár igazgatójának előadása a helyismeret és természettudományok — valljuk be, méltánytalanul ritkán taglalt — viszonyára irányította rá a figyelmet. A természeti földrajz, a geológia, az őslénytan, növény- és állattan egy tájegység arculatának, történetének fontos összetevői. Az e tárgyakkal foglalkozó múzeumok, tudományos és felsőoktatási intézmények, egyesületek, továbbá a nemzeti parkok kiadványainak, honlapjainak, repozitóriumainak és egyéb adatbázisnak szakszerű bemutatása hozzájárult a helyismeret e fehér foltjának eltüntetéséhez.  

Ifjabb Sarkady Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója Sopron város történetének kutatását elősegítő internetes adatbázisok használatába avatta be a közönséget. Főképp azokat a személyes tapasztalatait osztotta meg, amit a két nagy huszadik századi világégés pusztításainak helyi szempontból még pontosításra váró részleteit tisztázása során a még kiaknázásra váró külföldi forrásgyűjteményekkel kapcsolatban szerzett.   
  

A szakmai programot délután baráti találkozónak meghirdetett, valójában egyesületi közéleti esemény követte. Az élénk eszmecserén világossá vált, hogy a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének a közös értékek megőrzése és fejlesztése érdekében megújulásra van szüksége. Az ebbe az irányba teendő első lépésekről született megegyezés jó esélyeket kínál a sikeres folytatásra. 

Sándor Tibor
(forrás: Könyvtári Levelező/lap)

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. Vándorgyűlése

2014. július 17. és 19. között zajlott le a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. vándorgyűlése Sopronban. Az idei év szlogenje „Intelligens szolgáltatás, a szolgáltatás intelligenciája.” volt.

Nyitóbeszédek

Csütörtök délután a Nyitó plenáris üléssel kezdődött a program, melyen Bakos Klárának, az MKE elnökének köszöntő beszédén kívül további magas rangú személyek beszédének lehettünk fültanúi.

Bakos Klára nyitó beszédében elhangzott, hogy a könyvtárak versenyképességének növelése továbbra is a kitűzött célok között szerepel. Gazdasági tényezővé kell tenni a könyvtárakat, mely többek között a távoktatásban való részvétellel, digitális írástudás tanításának segítésével, közösségi tényező válással (polgárok ügyintézésének segítésével), nélkülözhetetlen adatközponttá, elektronikus könyvtárrá válással valósítható meg.

Az Emberi ErőforrásokMinisztériuma képviselőjének beszédében a „hűség” volt a kulcsszó, azaz hűség az olvasókhoz, a könyvtárhasználókhoz, a szakmaisághoz, a könyvtárosi értékekhez, a folyamatos megújuláshoz és a proaktivitás szemléletéhez

Fontos, hogy a kollégák elkötelezettek legyenek, valamint, hogy igyekezzünk megújítani a könyvtári tereket (többfunkciós terek), és a szakembereket is (új kompetenciák szerzése).

A NemzetstratégiaiKutatóintézet elnökhelyettesének beszédében is a haladás fontosságára helyeződött a hangsúly. Az internet és az e-book korában a könyvtár, illetve a könyvtárosok szerepének újraértelmezését szorgalmazta. Megfogalmazódott a kérdés, hogy a könyvtárak milyen funkciókkal, hogyan tudnák visszahódítani a „google-generációt”? (Z generáció.) Hogy miként vehetné fel a versenyt a digitális tartalomszolgáltatókkal (vagy hogyan működjön velük a legjobban együtt)?

A beszédeket követően a díjak és kitüntetések átadása következett.

A Fitz József díj díjazott könyvei a következők voltak:

• Kovács Emőke: A régi idők Balatonja - Egy különös táj különös története (Széphalom Könyvműhely, 2013)
• Umberto Eco: A legendás földek és helyek története (Európa Könyvkiadó, 2013)
• Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták - Alany-, csemege- és borszőlőfajtáink (Mezőgazda Kiadó, 2013)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársait büszkeség töltheti el, hiszen az idén a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik emlékérmét egyik munkatársunk, a Zenei Gyűjtemény könyvtárosa, Cseriné Szilágyi Erzsébet kapta. Az év fiatal könyvtárosa Kecskeméti Gergely lett, a Kovács Máté-díj nyertese pedig Bedekovics Tamás.

A plenáris ülés végén több bejelentés hangzott el az elkövetkező időszakra nézve:

Az IFLA 2019. évi megrendezésének jogát szeretnék megszerezni

2014. szeptember 8. – az UNESCO nemzeti bizottsága meghirdette az „Írni-olvasni tudás népszerűsítésének nemzetközi napját”. Bakos Klára kéri a könyvtárak segítségét rendezvények szervezésében, a különböző társadalmi szervezetekkel való együttműködésben.

Az évben várható még a „Digitalizálás napja” is, melynél szintén a fentebbi aktivitást szeretnék kérni a könyvtáraktól.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének előadása:

Dr. Kelemen Csaba a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáról (2014-2020) beszélt.

-          közigazgatási informatika helyeződik a középpontba

-          internet ellátottság növelése

Ennek 4 pillére az infrastruktúra, a gazdaság (probléma, hogy gyenge), a digitális kompetenciák és az állam.

A digitális kompetenciák fejlesztésének összesen 165 milliárdos kerete van, ebből 32 milliárdot szánnak a helyszíni informatika fejlesztésére (ez érintheti a könyvtárakat is) és e-magyarország pontok létesítésére. A könyvtárak szerepe még itt az lehet, hogy a digitális kompetenciákat fejlesztő képzési programokat hirdessenek meg, ez esetben lehet majd pénzösszegekre pályázni. Várhatóan 2014. augusztus végén kezdődhet meg a pályázás.

Szekcióülések (2014. július 18. 10.00-12.00, 13.00-15.30)

Délelőtt az Olvasószolgálati szekció előadásain, míg délután a Társadalomtudományi szekció előadásain vettem részt.

Az előadások nagy része egy-egy könyvtár valamilyen projektjéről való beszámoló volt. Véleményem szerint nem volt igazán olyan az előadások között, amelynek tapasztalatait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban alkalmazhatnánk. Egy-egy elemet említenék csak meg, amelyek kapcsán bennem kérdések merültek fel.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata, Sinkó Ildikó: A bibliobox tapasztalata

A bibliobox tulajdonképpen olyan, mint amibe most az épületen belül bedobhatják a visszahozott könyveket, azonban ez egy teljesen zárt (időjárásra nem érzékeny) doboz, épületen kívül is elhelyezhető. Az előadásban megfogalmazott előnyei: reklámfelület, színfolt, kevesebb a késedelmesen visszahozott könyv, „kallódó” könyv is visszakerül, pozitív visszajelzések a felhasználóktól. Hátrányai: nagy alakú könyveket nem lehet belehelyezni, ajándékkönyveket dobnak bele, könyvtárközi könyveket dobnak bele, más könyvtárak könyveit dobják bele (visszajuttatás költségei) drága a biztosítása. 
Felvetődött kérdésem: a nyári zárva tartás idejében, esetleg mégis nem érné-e meg ilyet elhelyezni az épületünk olvasók számára ismert főkapuja előtt, hogy oda hozzák vissza a könyveket? 

(forrás: Tatabánya TV)

József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Vitéz Veronika és Török Csaba: JAMKDroid program 

Az androidos okos telefonokra könyvtári mobilalkalmazás. Ezen alkalmazás előnyei: olvasóknak az egyes könyvek kölcsönzésének lejárati ideje előtt figyelmeztetést küld (e-mail/sms – az olvasó választásától függően), előjegyzett könyvek megérkezéséről is értesítést küld.Ennek kapcsán csak az a kérdésem vetődött fel, hogy a könyvtárunk mobilalkalmazásának korszerűsítésére esetleg van-e mód, forrás? (Nem csak androidos okos telefonokra való alkalmazással.) Illetve a fentebbi automatikus értesítők bevezetésére nem lenne-e mód?

T-Systems, Horváth Zoltánné: Könyvtári „coaching” - a hálózati invázió mentorai és okos rendszerei

Az előadásban szó esett arról, hogy a tájékoztatók virtuálisan is tájékoztathatnának. Tudomásom szerint például a Budapesti Corvinus EgyetemKözponti Könyvtárában létezik is ilyen „skype-os” tájékoztatás. Felvetődött kérdésem: esetleg nem fontolnánk-e meg ennek bevezetését? (Ugyanúgy az internet teremben ülő kolléga végezhetné így is a tájékoztatást, mint ahogyan telefonon is, ő várná az érkező kérdéseket, vagy esetlegesen a böngészde egyik gépénél lehetne telepíteni egy ilyen alkalmazást, vagy egy belsős munkán lévő kolléga kapna erre időt.)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Dudás Anikó: „Tudományos szelfi”

Az előadó olyan oldalakat/forrásokat mutatott be, amelyeken keresztül nyomon követhető egy-egy kutató/szerző tudományos pályafutása. Ezen előadás kapcsán csak az fogalmazódott meg bennem, hogy hasznos lehet, ha kollégáink tisztában vannak ilyen forrásokkal is. Hiszen, ha valaki egy-egy kutatási témával kapcsolatosan keres, még hasznosítható lehet a téma egy-egy kutatójától való kiindulás. Nincsenek arról ismereteim, hogy nálunk a tájékoztatásban esetlegesen ezeket mennyire használjuk.  Pl. MTMT, doktori.hu, Google scholar, Scopus, Microsoft Academic Search.

Az előadások anyagai podcaston itt érhetőek el.

Koletár Katalin