Látogatás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban

A FSZEK Központi Könyvtárának néhány munkatársa 2017. július 7.-én kirándulást tett Egerben és meglátogatta többek között a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, az Eszterházy Károly Egyetemet és a csillagászati Múzeumot. A képeket Szilák Hajnalka készítette

A vonatunk reggel hét órakor indult a Keleti Pályaudvarról. A napsütéses, kellemes időjárás szerencsére egész nap kitartott, tökéletes alapot biztosított ezzel a kirándulásnak. Kevesebb mint két óra alatt meg is érkeztünk a célállomásra. A vonatról leszállva az Érsekkerten keresztül közelítettük meg első célpontunkat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat. Érkezésünkkor egyből belecsöppentünk a város gasztrokulturális életébe, hiszen az Érsekkertben már délelőtt javában folyt a készülődés az Egri Bikavér Ünnep délutáni programjaira. A parkban még veterán jármű kiállítás is volt, így a délelőtti napsütésben az ott felvonultatott oldtimer autókat is megcsodálhattuk.

A könyvtárhoz érkezve először a Zenei Gyűjteményt és az Idegen nyelvi szakrészleget néztük meg. A könyvtáros kollégák nagyon barátságosan fogadtak bennünket, még hűsítő limonádéval is készültek. Az idegen nyelvű folyóiratok között kényelmesen helyet foglalva Bodó Boglárka Rita, a gyűjtemény munkatársa mesélt nekünk az intézmény működéséről, a különböző gyűjtemények elhelyezkedéséről, valamint a könyvtár programjairól. Megtudtuk tőle, hogy a hagyományos könyvtárhasználati és idegen nyelvű foglalkozásokon túl kézműves szakkört is tartanak a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben. Különleges és ötletes programjuk a pokémonvadászattal egybekötött, kisiskolásokat megcélzó könyvtárhasználati és dokumentumismereti játék. Boglárka a Hevestéka hálózatában működő mozgókönyvtárról is beszélt; arról a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről, melynek keretén belül az új, népszerű kiadványokat utaztatják körbe a térség kisebb településein. E szolgáltatás segítségével azokhoz az olvasókhoz is segítenek eljuttatni a friss olvasmányokat, akiknek más módon nem lenne lehetőségük elérni ezeket.

Ezt követően a Nagypréposti palota emeletén berendezett Központi Könyvár termeit jártuk végig. Rájöttünk, hogy a lektűrök otthonául szolgáló könyvtári teret Böngészde helyett Böngészőnek is lehet nevezni. A Tini sarokba behúzódva vezetőnk különleges tagkönyvtáraikról beszélt: az Egri Termál- és Strandfürdő területén működő Strandkönyvtárról és az Agria Park első emeletén helyet foglaló Plázakönyvtárról. A Központi Könyvtár után a vele szemben lévő Megyeháza épületében található Közigazgatási szakrészleget néztük meg. A muzeális értékű, barokk stílusjegyeket viselő tölgyfa berendezés rendkívül kellemes atmoszférát teremt; kár, hogy az olvasók alacsony száma miatt e szakrészleg alapvetően zárva van. A dokumentumokhoz való hozzáférést kérés eseten természetesen biztosítja az olvasószolgálat.

.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár megismerése után a Bazilika és a Líceum szomszédságában, a Széchenyi István utcában ebédeltünk. Az Eszterházy KárolyEgyetem központi épületéhez, az egri Líceumhoz érve már várt ránk két vezetőnk: Ferenczné Oszlánczi Krisztina főigazgató és Gál Tibor főigazgató-helyettes. A „Domus Universitatis”-ként, vagyis az egyetem házaként emlegetett egri Líceum Gróf Eszterházy Károly életművének egyik legkiemelkedőbb „alkotása”. Az 1760-as években zajló tervezéssel és kivitelezéssel párhuzamosan az egri egyetem állami jóváhagyása egyre reménytelenebbé vált. Eszterházy többször nyújtotta be kérelmét, de az engedélyt nem kapta meg a bécsi udvar iskolapolitikája miatt. Ennek következtében kapott líceumi rangot az intézmény. Az épület már 1776-ra megépült, a teljes befejezésre azonban csak 1795-ben került sor. Krisztina és Gábor beszéltek nekünk a könyvár és a felsőoktatási intézmény együttműködéséről, a korábbi főiskola egyetemmé avanzsálásának körülményeiről, illetve a campuskönyvtárakkal (egyetemi könyvtárak Gyöngyösön, Jászberényben és Sárospatakon, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) való fuzionálás nehézségeiről.
A hagyományos olvasótermeken kívül a barokk könyvtárterembe is beengedtek minket. A főpapi bibliotéka-alapítások sorába illeszkedő, barokk stílusú terem lenyűgöző látványt nyújtott. A díszesen faragott könyvszekrényeken a mai napig az eredeti, esztétikai szempontokat érvényesítő elrendezéssel találkozhat a látogató. A gondos művészi kivitelezés a mennyezeten látható freskóban csúcsosodik ki. Johann Lucas Kracker festő munkája 1778-ban készült el, a kép a tridenti zsinathoz kapcsolódó történeteket, mozzanatokat ábrázol. Vezetőink az egyetem két másik művészi kialakítású nagytermét is megmutatták nekünk. A vizsgateremben (vagy disputateremben) található freskó Eszterházy kívánságára a jogi, bölcsészeti, orvosi és teológiai kart ábrázolja, címe: Egyetemi fakultások. A festmény 1780-ban készült el, alkotója: Franz Sigris. A harmadik nagyterem a kápolnaterem, ahol (természetesen) szintén festményt láthatunk a mennyezeten. Ezen kívül figyelmet érdemel az oltárkép is: a barokk festmény Isten országát és annak üdvözültjeit ábrázolja. Az alkotás Franz Anton Maulbertsch munkáját dicséri, 1793-ban készült el.

Ezután az 53 méter magas Csillagásztorony lépcsőit is megmásztuk. A toronyból lelógatott Foucault-inga mellett haladva, szintről szintre járva a Varázstermet, a Planetáriumot, a csillagászok melegedő- és pihenőszobáját és a CsillagászatiMúzeumot is megnéztük. Az épület különlegességének számító panorámavetítő berendezést, a camera obscurát sajnos nem tudtuk megnézni, kárpótlásul szolgált azonban a Csillagásztorony terasza, hiszen itt közvetlenül élvezhettük Eger városának látképét.

A líceum látványosságainak megcsodálása után a vár felé indultunk el, ám azt különböző okok miatt nem tudtuk megtekinteni. A fennmaradó időt a vasútállomás felé útba eső Érsekkertben, az Egri Bikavér Fesztiválon töltöttük bor- és sajtkóstolással. Este hét órakor kellemesen elfáradva és jó élményekkel feltöltődve indultunk vissza Budapestre. 

Górász Péter

Látogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában és az Epreskertben

2017. július 17-én látogatást tettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem épületében és könyvtárában az Andrássy úton, majd az intézményhez tartozó Epreskertet is felkerestük. A képeket Szilák Hajnalka készítette.   

A Képzőművészeti Egyetem épületének történetét Antal Istvánné Edina, a könyvtár főigazgatója egy fiatal művészettörténész segítségével mutatta be. A ma egyetemként működő épület egykor a legelső Műcsarnoknak adott otthont. Jogelődje az 1871-ben létrejött Mintarajziskola volt, miután az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság sürgeti művészeti tanintézet felállítását. Kelety Gusztáv európai tanulmányútjának tapasztalatai alapján jön létre, és 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola néven működik tovább. Tanári karában helyet foglalt Székely Bertalan, Izsó Miklós, Schulek Frigyes. Neoreneszánsz stílusú palota, az 1900-ból származó berendezés az eredeti könyvespolcokkal és szekrényekkel jól illik az épület neoreneszánsz stílusához.  Az emeleteken műtermek voltak, amelyek ma is ezt a funkciót töltik be. Az egyetem kiállítóterme, a Barcsay terem is itt található, ahol a legkiválóbb növendékek alkotásait mutatják be.   A kor híres freskófestője, Lotz Károly is közreműködött festményeivel. A lépcsőház félköríveiben az akkori képzőművészeti ágakat, a rézmetszetet, építészetet, szobrászatot jelenítette meg, az emelet mennyezeti freskóin pedig az alkotótevékenységek női megszemélyesítőit helyezte el. A művészi munka kiindulópontja eszerint a szárnyaló Képzelet, ezt kell az alkotónak ötvöznie a Valósággal és a Szépséggel, a mű pedig a köztük létrejövő Összhang eredményeként születik meg. A belső stukkók Kéler Napoleon nevéhez fűződnek. 

A színes üvegablakokat Róth Zsigmond készítette és ajándékozta az iskolának. A lépcsőelzáró kapu Jungfer Gyula munkája. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény galériás, neoreneszánsz faburkolatú teremkönyvtár. Egy napfényes olvasóteremből és egy három részre osztott teremből áll, amelyet függőleges irányban polcok és folyosók tagolnak.  

Az egyetem úttörőnek számít, mivel ez volt az első felsőoktatási intézmény, ahol nők is tanulhattak; a könyvtár viszont még sokáig külön női és férfi olvasóteremből állt. 

A gyűjteményében található művészettörténeti  és művészetelméleti könyvek mellett japán fametszetek, fotográfiák, ritkaságszámba menő szecessziós plakátok teszik különlegessé az anyagot. 

Klimatizált raktárhelyiségek kialakításával valósult meg a szakszerű tárolás. 

A könyvek rendelése nagy gondossággal történik; külön átválogatják a kötelespéldányokat, hogy feltétlenül a könyvtár állományába kerüljön minden idevágó könyv. 

A katalógus a Corvina integrált rendszert használja.  Sokszempontú keresésre alkalmas, a műtárgyak, az alkotók neve, a műtárgy készítésének technikája stb szerint. Képeket tartalmaz,a szöveges címleírás mellett az adott képet is megjeleníti, így állományvédelmi szempontokat is szolgál. Horváth Takács Balázs informatikus beszélt a jelenlegi fejlesztésről  Ősztől lesz elérhető a katalógus új verziója a hallgatók által tervezett arculattal, mely átjárási lehetőséget biztosít majd az egyes adatbázisok között. 

EPRESKERT  A Képzőművészeti Egyetemhez tartozó őskertben Katona Klára gondnok kalauzolt végig bennünket.  

Területén egykor selyemgyárhoz tartozó eperliget húzódott, innen kapta a nevét a későbbi Képzőművészeti Egyetem művésztelepe. Helyreállítása Stróbl Alajos nevéhez fűződik, miután a környéken megjelentek az első művészeti alkotóműhelyek. A város olcsó telkek juttatásával szorgalmazta ezen a részen neves művészek letelepedését, így művészkolónia jött létre. 

Az első épület 1884-ben épült (Benczúr Gyula műteremháza), melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Itt alkotott Székely Bertalan és Benczúr Gyula is. 

Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül fém, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek kaptak otthont. Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - ma is állnak, jelenleg is műtermek működnek nehéz körülmények között.  

A bohém életvitelű Stróbl,aki a szomszédban lakott, reggelente kürtszóval kilovagolt és gyakran rendezett estélyeket. Máskor oroszlánbőrbe öltöztetett kutyáját engedte ki a környékre, riogatva a kerület lakóit. 

Műtermében aranyhalas, szökőkutas medence működött. A ión oszlopos műterem tornácán helyezték el az általa készített ló szobrot. Stróbl szobrokkal rendezte be környezetét. A különös hangulatú kert legfőbb látványossága a kerek alaprajzú kálvária. Mivel lebontásra ítélték, a művész 3000 koronás díját ajánlotta fel megmentésére. 1894-ben kövenként hozták el a Kálvária térről, és itt építették fel ismét. 

A kálvárián kívül eredeti alkotás még egy római kori szarkofág. 

A Mátyás templom 14. századi kapuja mellett itt áll a gótikus magyar szobrászat remekének, a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának bronz másolata is.  

Az alapító művész hozatott ide sziklákat a Vaskaputól.  Erzsébet királyné márványszobrát is itt helyezték el  Pótlásra, restaurálásra szorul, ha majd egyszer újra felállítják valahol. A szobrászhallgatók szobrai közül szintén idekerült néhány, például egy különös emberke, amely  Dávid szobor Góliát fejjel a lábánál.  Végül a falrestaurátorok műhelyében a falfreskók megőrzésének technikáival ismerkedhettünk meg. 

Oreréné Stauróczky Zsuzsa

Infoparlament 2017

I

2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület  az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.

Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

Az informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.

Az idei Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.

Továbbá a konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban, utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti szuverenitás védelme.

Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra is képtelenek a nemzetek”.

Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

Két témáról beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról  és az 5G hálózat kiépítéséről

Digitális Jólét Program 2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy 2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.

Deutsch Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is”.

Digitális infrastruktúra:

1. Szupergyors Internet Program (SZIP)

Célja részben az, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.

2.      Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről

A 150 milliárd forintos - kormányzati és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése. 

3.      Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás

.

Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.

Célnak nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson".

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése

Elmondta, hogy  „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”

Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más, mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az, hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén vezető szerepet töltsön be.

A vezérigazgató kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló gyorsaság és sávszélesség-bővülés.

Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!

A következő előadó az 5G bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai- labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat 2020-ra tervezik.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója. Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók, vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót, népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott Karish Cui

Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.

Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek. Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.

A biztonságunk kézzelfogható veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.

Olyan időket élünk, hogy mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről, energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó. Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.

Zombory Piroska