E-könyvek: eszközök, tartalmak, használat

A fenti címmel tartott szakmai napot a K2 kísérleti műhely 2013. április 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény célja az volt, hogy kísérletet tegyen az elektronikus könyvekkel kapcsolatos kételyek eloszlatására, és az ezek által hordozott lehetőségek felderítésére. A programot a Könyvtári Intézet szervezte az NKA támogatásával.

Farkas István: Olvasóplatformok, avagy hogyan olvashatunk e-könyveket, dedikált olvasók nélkül…

A könyv két funkciója, a kultúrkincs archiválása és a kultúrkincs megjelenítése a XXI. századra szétválaszthatóvá vált. A kötelespéldány rendelet tervezetének az a nagy hibája, hogy nem teszi meg a két funkció distinkcióját.

A papíralapú könyv nagy hátránya, hogy helyt foglal, illetve mind az archiválása, mind a megtöbbszörözése nehéz ügy. Az e-könyv megjelenése a fenti problémákat feloldja. Előnyei, hogy visszakeresést biztosít, hogy időt takarít meg, hogy legálisan többszörözhető, hogy – amennyiben belátja - a kiadó munkáját is megkönnyíti, hogy a kiadók és könyvtárak nyomon követhetik, hogy kik (a piac mely szegmensei) vásárolják. Bizonyos lehetőségek nem működnek a papíralapú könyv esetében, míg az e-könyv esetében igen. 

Az e-platform előnyei többek között az, hogy készíthető biztonsági másolat, hogy van lehetőség kommentálásra, és hogy az interneten keresztül különböző eszközök kapcsolódhatnak hozzá. Következő platformok vannak – az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé -, az első a böngészőbe illeszthető plugin, a második az önálló desktop alkalmazás, a harmadik a hordozható eszközök (tablet, okos telefonok). 

Új trend, hogy a könyv túllép önmagán, például a képek megmozdulnak, szól a rádió, kiömlik a leves a tányérból stb.

Összegezve: bátran kijelenthető, hogy paradigmaváltásról van szó.

Székffy Tamás: …és dedikált olvasókkal. Avagy kemény és puha piaci kitekintés

Az előadó, aki az E-könyv olvasók blog szerkesztője feltette a kérdést, hogy mitől e-könyv az e-könyv, tudniillik félreértések akadnak a megnevezés körül. Többek között attól, hogy folyó szöveg, vagyis nincs sorra és oldalra tagolás (tehát nem azonos a pdf-fel), attól, hogy platformfüggetlen, attól, hogy a „másolás” védetté tehető (perszonalizálható). Megjegyzendő, hogy a szöveg nem azonos a képpel. 

Attól jó egy megjelenítő olvasásra, ha nem vibrál, ha nincs extrém kontraszt,, ha igazodik vagy igazítható a környezeti fényviszonyokhoz, ha elfogadható a felbontása.

Az e-papírnak az a lényege, hogy a cellákban valamilyen gélszerű anyag úszkál, ennek eloszlása teszi lehetővé a világos, a köztes és a sötét állapotot:

2010-ben a következőképpen fogalmazódtak meg a fejlesztési irányok: hibrid transzflektív kijelzők lesznek, a színes e-papír lesz a jellemző, az eszközök több célúakká válnak és tartalomszolgáltató eszközökbe integrálódnak.

2013-ban már mások a fejlesztési irányok: színes e-papír helyett TFT-s tabletek lesznek, melyek sokkal olcsóbbak és magasabb üzemidejűek, megjelennek a többcélú eszközök (például az érintőképernyős laptopok), az e-papír alapú eszközök súlytalanodnak, a fentiekből kifolyólag a használók már elsősorban nem e-könyv olvasókat keresnek.

Az eszközök kiválasztásánál, illetve értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: támogatott formátumok (epub, prc, pdf stb.), kijelző méret és kijelző típus (e-ink, tft stb.), keresőfelület és GUI, kiegészítő szolgáltatások (szótárak, jegyzetelési lehetőség, keresés), tárolókapacitás bővíthetősége (a kapacitás kb. 500 könyvtől fölfelé van, de már nem ez a lényeg, hanem a jogosultság a hozzáféréshez), kapcsolódás (wifi, 3G), extrák (bolt az eszközön, játékok stb.), az ára kb. 30.000 Ft-nál indul.

Az e-könyv piacon a nemzetközi helyzet azonos az Amazonnal. Abszolút elsődleges a tartalomszolgáltatás. Már nem csak e-könyveket, hanem zenéket és filmeket is forgalmaznak. A piac földrajzilag szelektált, vagyis adott az Egyesült Államok és a világ. Vagyis ami az USA-ban evidens, az máshol nem vagy agyonszabályozott. (Itt elegendő a jogdíj problémákra gondolni.) Mindenki más az Amazont követi, rajtuk kívül nincs jelentősebb innováció.

A hazai helyzet azonos a káosszal. A kínálati oldal szegmentált. Szinte csak Amazon olvasó van. A piacon három-négy főszereplő van (eKönyv, Bookline). A kiadók vagy saját megoldásokon gondolkodnak, vagy teljesen elutasító a hozzáállásuk. Nincs (legalábbis nagyon nem jellemző) a könyvtári kölcsönzés. Nyilván lesz, de itt technikai problémák vannak.

Az előadás után több kérdés felmerült, ezek közül hármat említsünk meg.

Kérdés: mi a helyzet a térképekkel? Válasz: a térkép már nem statikus hanem dinamikus, tulajdonképpen egy adatbázis.

Kérdés: mi a helyzet az idézetekkel? Válasz: semmi, ez megfelelő eszköz kérdése mindössze.

Kérdés: mi a helyzet hivatkozásoknál az oldalszámokkal? Válasz: az Amazonnál abban az esetben, ha az e-könyvnek van papírfomátuma is, akkor az összekötődik magával az e-könyvvel. Az oldal alján megmutatja, hogy ez hányadik oldal ennél, annál és amannál a kiadásnál, vagyis simán lehet hivatkozni.

Moldován István: E-könyvek az elektronikus könyvtárban

A Magyar ElektronikusKönyvtárnak az a célja, hogy digitális könyvtárba gyűjtse, feldolgozza, megőrizze és szolgáltassa a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású dokumentumokat, vagyis a gyűjtőköre azonos a Nemzeti Könyvtáréval.

A gyűjteményben vannak könyvek, folyóiratok és hangos könyvek, karakteres és képi alapúak, digitalizált vagy digitalizálva született művek, nem jogvédettek és kurrens jogvédettek. A szakirodalom (főleg társadalomtudományok) és a szépirodalom aránya 60 : 40.

Forrásai a következők: intézményi és magán honlapokról engedéllyel, közvetlenül a szerzőktől, online kiadások és nyilvános könyvtárak (pl. Mikes International), önkéntesek digitalizálása (pl. Gutenberg proofreaders), CD tartalmak konverziója.

Jelenleg 11.407 metaadatokkal ellátott könyv van a gyűjteményben. Ezek közül a karakteres pdf-k 59%-ot, a HTML-k 44%-ot képviselnek. Egyéb formátumok a doc., az RTF, a képes pdf, az epub és a prc.

2012-től van már mobilfelület és QR kódok a borítón. 2013-ra tervezik mobilra az EPA-t is.

Racskó Réka: E-könyvek az iskolában – egy pilot-kísérlet tapasztalatai

Az egri Esterházy Károly Főiskolán egy TÁMOP program keretében zajló kutatás az e-könyvek oktatás terén történő felhasználását vizsgálta.

Az olvasás mai helyzetét illetően az OECD országokban a fiatalok olvasási hajlandóságának a csökkenése tapasztalható, ezzel szemben a magyarországi helyzet nem annyira rossz. Míg az OECD országokban kevésbé változatosan olvasnak, addig Magyarországon egyre sokszínűbben.

Az oktatásba 2013-ban be kell vonni a tableteket, két-három év múlva már olyan megoldásokat is, mint amilyen például a virtuális valóság (Second Life). 

A főiskola fejlesztései közé tartozott 2009-ben az első éves hallgatók laptoppal való ellátása, 2010-ben az e-papír alkalmazása, míg 2012-ben az említett IPod pilot kutatás három különböző oktatási intézményben három különböző életkorban.

A pilot projekt keretében az angol nyelvet, a fizikát, a földrajzot, a magyar irodalmat, a történelmet és a matematikát oktatták ily módon, ezalatt a hagyományos papíralapú könyveket egyáltalán nem alkalmazták. Az eszközöket a tanulók nemcsak az órákon használhatták, hanem haza is vihették.

Az új módszer mind a tanároknak, mind a diákoknak tetszett, utóbbiaknak értelemszerűen jobban. Mindamellett kiemelték a hiányosságokat is, például azt, hogy az eszközök lassúak, nem színesek, nincs rajtuk internet kapcsolat, nincs osztott képernyő stb.

Számos változót nem lehetett mérni a projekt időtartamának a rövidsége miatt. Az előadást két videófelvétel zárta, az egyik egy matematika, a másik egy magyar órába engedett bepillantást.

A program szünetében és a végén a rendezvény vendégei részt vehettek egy „eszközsimogatón”, vagyis kipróbálhattak különböző e-olvasókat. Mindenki kapott egy ajándékkupont, amellyel a Kossuth Kiadó könyveit április 30-ig ingyen töltheti le. Ezen kívül a résztvevők számára (elektronikus) könyvajándékcsomagot, valamint több kiadó kínálatából kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítottak a szervezők.

Kukor Ferenc 

Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2013

2013-ban január 18-19. között került megrendezésre a 13. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás. A rendezvény a Hungexpo G pavilonjában látványosan berendezett standokkal, nyereményjátékokkal és ajándékokkal várta az érdeklődőket, ahol a felsőoktatási intézmények mellett külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények, tankönyvkiadók, taneszközgyártók és -forgalmazók, oktatással foglalkozó kutatóintézetek mutatták be szolgáltatásaikat és képzéseiket.

Az ingyenesen látogatható szakmai program elsősorban a felvételiző diákoknak adott újra fontos információkat, hiszen itt egy helyen több mint 50 felsőoktatási intézmény (hazai és külföldi egyetem, főiskola) képviselőitől tudhatták meg a legfrissebb információkat a képzési rendszerről, a szakokról, érdeklődhettek a felvételi esélyekről és lehetőségekről, a tanulmányi és szociális juttatásokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézmény nyújtotta szabadidős tevékenységekről.

A diákok mellett a pedagógusok és oktatási intézményvezetők az oktatási taneszközök, módszerek és kiadványok sokaságával ismerkedhettek a standoknál. A közönség számára a kiállítás mellett különböző előadások zajlottak három előadói pavilonban.

Az első napon az előadások nagy részét a szakkiállítást szervező Educatio TársadalmiSzolgáltató NKft. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai tartották, például a felsőoktatásban történő EU-s fejlesztésekről, a „felvi.hu” WEB oldal szolgáltatásairól, a "Felvételi tájoló" című kiadvány újdonságairól. Ezek a tájékoztatók 30 percesek voltak, a külföldi egyetemek közül a magyarországi Francia Intézet munkatársai beszéltek a francia ösztöndíj és kutatási lehetőségekről, egy dániai egyetem mutatkozott be, majd egy angliai üzleti college, és a Dream Foundation szervezet, melynek előadásán én is részt vettem. A cég több profilja közül oktatásszervezéssel is foglalkozik. Több mint 20 egyetemmel van kapcsolatban Bangkoktól Linzig. Egyik képviselőjük röviden bemutatta az EU-s és EU-n kívüli felvételi rendszerek hasonlóságait, külföldi diákok számára beiratkozáshoz szükséges nyelvi feltételeket, majd tagjai közül 3 campus (egy ausztriai, egy holland és egy walesi) röviden ismertette szakjait, szállási és képzési lehetőségeiket, valamint fantasztikus kapcsolataikat a világban.

A walesi egyetemet, pontosabban a glamorgani campust egy magyar származású tanár magyarul mutatta be, érdekességként ő beszélt egyedül tandíjakról, ösztöndíjakról, megélhetési költségekről, vagyis a továbbtanulási álmaink megvalósításához szükséges anyagiakról. Nagyon jó összehasonlítást készített a London környéki és walesi egyetemek költségeiről. Például amíg a brit felsőoktatásban az éves tandíjak 9000 font körül vannak, addig a walesi tartományban 3600 font körül vannak a költségek.

Érdekes volt, hogy a külföldi oktatásszervezéssel foglalkozó intézetek pavilonjaiban és a külföldi egyetemek standjainál egyaránt nagyon sok diák érdeklődött és tervezgetett, ám voltak olyan hazai oktatási standok, ahol csak egy-két látogató nézelődött.

A kiállítók sokaságát nyelviskolák, szakképző intézmények és próbanyelvvizsgát kínáló cégek is színesítették prospektusaikkal és érdekes játékaikkal. 

A szakkiállításon nagyon jó volt tapasztalni, hogy több nyelviskola és oktatásszervező cég is ismeri a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár továbbtanulási információs szolgáltatását és a hozzá kapcsolódó gyűjteményünket. A továbbtanulási öböl állományát most a kiállításon megszerzett prospektusokkal sikerült frissíteni, és az ott megszerzett információkkal bővíteni. 

Czégányné Szűcs Margó

Kibertér Konferencia 2012 : az internet tükrében

 

Október 4-5-én rendezték meg a Millenáris Parkban, az év egyik legkiemeltebb szakmai és diplomáciai eseményét, melyen több mint 600 nemzetközi kormányzati, vállalati, tudományos és civil résztvevő három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, ifjúsági fórum és innovációs kiállítás keretében találkozhatott, és vitathatta meg a legújabb trendekkel, fejlesztésekkel, kapcsolatos kérdéseket az IT szektor jövőbeni feladatait, lehetőségeit. 

Nincsenek véletlenek: az egykori Csodák Palotája adott otthont „A gyerekek az interneten” elnevezésű műhelyvitának, mely gyerekkönyvtárosként leginkább érdekelt. Házigazdája Edvi Péter a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek meg kell tanulni felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat.

Krasznay Csaba IT biztonsági tanácsadó a kiberbűnözésről és a hackerekről tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyermekek az interneten könnyen kapcsolatba kerülhetnek jól szervezett csoportokkal, de nem érzik a tetteik súlyát, és aztán a rendőrség őket kapja el, "ők viszik el a balhét".

A hackerek általában nagyon fiatalon (10-15 évesen) kezdik meg tevékenységüket, így nem tudják felmérni tetteik súlyát, hogy milyen bűncselekményt követnek el egy-egy hackertámadással. Az előadó a modern kor gyerekkatonáinak nevezte ezeket a fiatal hackereket, akiket megtévesztenek, kihasználnak a szervezetten működő kiberbűnözők.

Krasznay Csaba előadásához kapcsolódott Buherátor, az "etikus hacker", aki a honlapok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta és illusztrálta, hogy minimális informatikai ismeretek is elégségesek ahhoz, hogy egy gyengén védett honlapot valaki feltörjön és változtatásokat végezzen rajta, akár 5 perc alatt, vagy mesterségesen hozzon létre túlterhelést.

A megfelelő családi háttér, ahol a szülőktől megtanulhatják a tudatos médiahasználatot, ez az alap. Ha a gyerek egyedül marad a gép előtt, akár egy órára, már veszélyes lehet, ha ez rendszeresen megtörténik, könnyen elveszíthetjük a közvetlen kapcsolatot velük. A szülők, az iskola és a társadalom egyaránt felelős a fiatalok internetes bűnözéssel kapcsolatos tájékozatlanságáért, ezért megfelelő oktatásra, valamint olyan közösségi színterekre lenne szükség, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatnák, illetve jóra tudnák használni tudásukat ("pozitív hackerek" lehetnének).

Cornelia Cutterer a Microsoft szabályozási politikáért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az élet megváltozott az iskolában, otthon, a szabadidőben, az emberi kapcsolatokban. Különböző országok internetezési szokásait hasonlította össze, többek közt a háztartásokban található internetes lehetőségeket, egy főre jutó mobiltelefonok arányát. A szülői kontroll az internetezés esetén általában 30-40% között mozog. Kínában a legmagasabb, 69%. A legfontosabb a folyamatos tanulás és párbeszéd gyerek és szülő, és pedagógus között.

A konferenciával egyidejűleg ifjúsági fórumot is rendeztek, melyen több mint félszáz 17 és 25 év közötti magyar és külföldi fiatal beszélgetett, vitatkozott a kibertér nyújtotta lehetőségekről és veszélyekről, továbbá arról, hogy miként járulhat hozzá az internet az online munkahelyek teremtéshez, hogyan támogatják a közösségi hálózatok az emberi jogok érvényesülését és a demokratizálódást, és mit tehetnek az emberek a saját online biztonságuk növeléséért.

Avar Zoltán, aki szintén részt vett a fórumon, beszámolt róla hogy a délutáni program keretében négy csoportban kidolgoztak egy-egy javaslatot, melyet aztán 3-5 percben a főrendezvényen a konferencia összefoglalásaként a résztvevő döntéshozók számára prezentáltak az önkéntes jelentkezők. Az emberi jogi workshop folyamán egyöntetűen arra az álláspontra jutottak, hogy az internethez való hozzáférés olyan előny, hogy ennek hiánya, azaz a digitális analfabétizmus olyan mértékű hátrányt jelent, hogy szabadságában korlátozódik az egyén (minden emberi jog sérülhet), így mind nemzeti mind nemzetközi téren az internethez való egyenlő hozzáférést biztosítani kell minden fiatal számára. Azoknak pedig, akik a fejlett világban felnőve napi szinten használják a netet, elő kell segíteni a digitális tudatosság fejlesztését. Ennek három szintjét azonosítottuk, egyrészt nemzetközi szervezeteknek az internethasználat jó példáit kell terjesztenie (pl. az oktatás területén), a nemzeti kormányok feladata, hogy a digitális analfabétizmust visszaszorítsa. Egyéni szinten a lokális közösségi önszerveződést kell előmozdítani, mely az internet veszélyeinek (anonimitás, visszaélés) csökkentését mozdítja, elő tapasztaltok cseréje (megbízható információ) útján.

Élénk vitát váltott ki a gyűlöletbeszédek kapcsán az internet szabad vagy korlátozott használati lehetősége, és a szülői kontroll az internethasználat tükrében. A legfontosabb kérdés, hogy az ITC Dubaiban esedékes ülésén milyen fejlemények várhatóak, ugyanis ha ez a szervezet arról dönt, hogy egyes országok megadóztathatják majd a tartalomszolgáltatókat, akkor az internet már nem összeköt mindenkit (egyenlően), hanem a nemzeti kormányok szerint meghatározott tartalom lesz csak elérhető (ingyen). Ez ahhoz vezethet, hogy az interneten újratermelődik majd az a szétválasztás, amely a valóságos társadalomban is jelen van, vagyis bizonyos réteg, a gazdagok elérhetnek minden információt, a szegények pedig nem juthatnak hozzá.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter által rendezett, Cybershow kiállítással egybekötött versenyen 23 magyar fejlesztőcsapat mutatkozhatott be a hazai és nemzetközi szakmai és politikai elitnek. A kiállítók által bemutatott projektek közül egy szakpolitikusokból, sikeres cégvezetőkből és befektetőkből álló 7 tagú zsűri választotta ki az üzleti és technológiai szempontból legígéretesebbet, valamint a közönség is megszavazhatta az általa legjobbnak ítélt előadást és fejlesztést.

A konferenciát élőben közvetítették a rendezvény hivatalos honlapján. További részletes információk a honlapon találhatók.

 

 (Itt tekinthető meg Hillary Clinton videóüzenete.)   

Dienes Éva

Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra : nemzetközi konferencia

2012. szeptember 25-26-án második alkalommal rendezték meg az európai uniós „Safer Internet Plus” (SIP) program keretében a konferenciát a Nemzetközi GyermekmentőSzolgálat (NGYSZ) szervezésében, a NemzetiMédia- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az OTPBank Nyrt. támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Országos Rádió és Televízió Testülettel, valamint jogutódjával, az NMHH-val közösen 1998 óta több Nemzetközi Médiakonferenciát rendezett „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” címmel (1998, 2000, 2005, 2007, 2009, 2011).

A médián belül az utóbbi években mind mennyiségileg, mind minőségileg és technikailag az internet fejlődött a legtöbbet és a leggyorsabban, magában hordozva annak minden előnyét és veszélyét, ezért a szervezők 2010 óta saját, kétnapos konferenciát szentelnek ennek a témának.

A tavalyi konferencián hallhattunk a médiaismereti foglalkozásokról könyvtári környezetben, melyet a Fővárosi SzabóErvin Könyvtár három helyszínén szerveztünk médiapedagógusokkal együtt 3 korosztály részére alsó- és felsőtagozatos diákok és szülők részére, többek közt a Sárkányos Gyerekkönyvtárban.  Bényei Judit és Nagy Krisztina számolt be a közös tapasztalatokról, élményekről.

Az idei konferencián is neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról a következő témákban: biztonságos internet Magyarországon és az Európai Unióban, oktatás, közösségi oldalak, internetes rádió, jogi szabályozás, internetes bankolás, online játékok, ún. „komoly” játékok - gamification, mobilszolgáltatás és internetes bűnüldözés.

 „Az internet mára a kapcsolattartás és az információszerzés legfontosabb, megkerülhetetlen eszköze lett, de az interneten intézzük ügyeinket, itt vásárolunk, itt is szórakozunk. Mindezért az internet biztonsága végtelenül fontos. Ezernyi előnye mellett oda kell figyelnünk a néhány tucatnyi veszélyére is. Ugyanúgy, ahogy autóval nem robogunk át a piros lámpán, figyelembe kell vennünk a képernyőn megjelenő jelzéseket is.” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.

Véleménye szerint fontos, hogy a gyermekek és a tinédzserek képesek legyenek felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat, tiszteletben tartva azt, hogy mindenki önmaga dönthet arról, milyen információkat, képeket oszt meg magáról az interneten. „Ezen a konferencián azonban nem csak a biztonságról szeretnénk beszélni, hanem arról is, hogyan változik az internet, annak felhasználhatósága, mi mindent befolyásol a fejlődése, mennyire változtatja meg életünket, környezetünket, a médiát és minden mást”- tette hozzá.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: „Az NMHH minden olyan kezdeményezésre és együttműködésre nyitott, amely a felnövekvő generációk médiaértés készségeinek fejlesztését tűzi célul, és a gyakorlatban is látható eredményekkel jár, ezért megtiszteltetés, hogy ismét fő szakmai támogatói lehetünk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett konferenciának.”

A hatóság elnöke nyitó előadásában felhívta a figyelmet a család szerepére, hogy felnőttnek és gyereknek egyaránt meg kell ismernie, el kell sajátítania a virtuális világ „nyelvtanát”. Ha a szülők tudatos – értő internethasználók, akkor ezt a mintát a gyerekek is követni fogják. A világhálón is vannak játékszabályok, amiket be kell tartani, és ha ezzel tisztába lesznek, akkor képesek lesznek rá, hogy a modern infokommunikációs technológiákban rejlő szinte kimeríthetetlen lehetőségeket a maguk javára fordítsák. „Az NMHH ebben kíván segítséget nyújtani nekik, programjaink célja, hogy lefektessük egy új médiakultúra alapjait. Jó példa erre a H95 projektünk, amelynek keretében a magyar hírközlési és médiapiaci cégekkel összefogásban jövőre elindulhat interaktív médiaértés-oktató központunk, ahol a fiatalok élményszerű, játékos programok során ismerkedhetnek meg a média és a hírközlés kulisszatitkaival.”

Mátrai Gábor az NMHH alelnöke több előadóval együtt a közösségi oldalakra, az abban rejlő lehetőségekre és veszélyekre hívta fel a figyelmet. Magyarországon, a lakosság 40,45% a Facebook felhasználó, ezzel világviszonylatban a 40. helyen állunk. Világunk hálózatosodik- a globális hálózatokban egyre inkább a kultúra, valamint a közös kommunikációs nyelv válik összetartó erővé. Az elmagányosodást, elidegenedést megelőzendő, fontosnak tartják az oktatásban rejlő lehetőségeket, lásd H95 project, a tudatosítást a lehetőségek és veszélyek tekintetében, valamint a szabályozást.

A ma felnövekvő nemzedék, teljesen más világgal találkozik, a Z generáció, vagy más néven „digitális bennszülöttek” a mai kor gyermekei, (1995 után születtek). Az angol "zappers", kifejezésből kapták a nevüket, melynek jelentése "kapcsolgató, ugráló". Nem építőkockával játszanak, hanem számítógéppel, játékkonzolokkal. Ez a nemzedék hozzá szokott ahhoz, hogy minden mobil, digitalizált. Könnyen eligazodnak ebben a világban, ez vérükké vált. Negatív hozadéka, hogy függőséget okoz, másrészt, kapcsolataikat is világhálón építik ki, elzárkóznak a külvilágtól. Olyan szavakat, kifejezéseket használnak, amit a korábbi generáció nem ért. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek: tévézés, tanulás, internetezés. Figyelmüket több dologra tudják ráirányítani, de ebből kifolyólag nem képesek a logikus gondolkodásra, képzelőerejük sem fejlődött ki rendesen, köszönhetően annak, hogy a meséket már nem felolvassák a szülők, hanem a tv elé ültetik őket. A rájuk bízott feladatokat a technológiának köszönhetően rugalmasan, mobilan oldják meg. Hogy lépést tudjanak tartani a világgal gyors döntéseket kell hozniuk, ami nem könnyű feladat, sokat várnak el tőlük, ezt a terhet nem mindenki képes elviselni. TariAnnamária felhívta a figyelmet, hogy az online térben tartózkodó serdülők a negatív érzelmekkel jellemezhető, leértékelő, esetenként agresszív tartalmak befolyására komoly érzelmi reakciót élnek át, ami hatással lesz jövőbeni életükre is.

A közösségi hálók a narcisztikus attitűdöt erősítik fel, eltűnik a megdolgozni valamiért (örömért) elve, hiányzik a késleltetés képessége: mobiltelefon segítségével azonnal megoszthatjuk, jelezhetjük a pillanatnyi érzéseinket, így nincs idő a feldolgozásra. A késleltetés képessége segítségével tudjuk feldolgozni élményeinket, és ha ez a folyamat elmarad, akkor felületessé válik gondolkodásunk. A közösségi kapcsolatok a tanár-diák aspektusban is változást hoztak, lehetőséget teremtve arra, hogy egymást jobban megismerjék.

Másik nagy lehetőség az internetes iskolarádió vagy gyermekrádió, amely gyors, ingyenes és értékes tartalmak megosztására sarkallja a fiatal generációt. Egymásra jobban hallgatnak, és játszva sajátítják el az ismereteiket.

A fiatal hackerekről, az internet veszélyeiről is több előadásban beszéltek. A 11-15 éves korosztály, ha egyedül marad a gép előtt, pillanatokon belül eljuthat különböző csatornákon, például, közösségi oldalak, skype, msn, csevegőszobákon keresztül olyan szervezetekhez, akik kihasználják naivitásukat, tudatlanságukat és pillanatok alatt leszedhetnek olyan programokat, amivel pár perc alatt betörhetnek más oldalakra. A felelősségre vonásnál egyedül maradnak, hiszen az irányítók eltűnnek. Ezért lényeges a káros tartalmak szűrésén túl a tudatos médiahasználat elsajátítása, ami a családban kezdődik.

Nagy lehetőség rejlik, mind az oktatás, mind a munkafolyamatok terén az ún. gamification, „komoly” játékok segítségével. Fekete Zsombor arról beszélt, hogy a játékban akkor is szabadnak érezzük magunkat, ha nem vagyunk azok. Ha vizsgák helyett vetélkedők, tanulás helyett felderítés, játék, kötelezőfeladat-büntetés helyett jutalmazás jelenik meg, akkor a Z generáció örömmel és észrevétlenül elsajátítja azt a tudást és értéket, amit át akarunk adni nekik.

Érdekes előadás hangzott el a félelem, aggódás, mint médiapiaci árucikk címmel. Hammer Ferenc a másik oldalról közelítette meg a kérdést, vagyis arról beszélt, hogy a médiában a legnagyobb hírértékkel a félelem bír, ez a legfontosabb eszköz a politikában. A félelem és érdekek jól megférnek – megjelentek a félelem vámszedői, a pánikvállalkozók, akik ebből busás hasznot szereznek.

A Nemzetközi Konferencia a Safer Internet Plus projekt keretében valósult meg. A program célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, és a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása volt.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)