EBSCO Open Day 2013

2013. június 20.-án rendezte meg a Minerva-EBSCO az idei nyílt napját a MagyarTudományos Akadémia székházában. Ez hazánkban a kilencedik alkalom. Szó esett új fejlesztésekről, statisztikai és szerzeményezési modulokról, valamint Tom egy napjáról. A rendezvényen standot állított a Royal Society of Chemistry, az Oxford University Press, valamint a Taylor & Francis szolgáltatók.

Először Sabine Teichert értékesítési és marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács Esztert és Jan Luprichot. Szót ejtett személyi és szerkezeti változásokról, melyek érintik régiónkat.

Sabine Teichert: Bevezetés az EBSCO új fejlesztéseibe

A fejlődő információs iparágat meghatározó tényezők a költségvetés, az e-csomagok, a nyílt hozzáférés (open acces) az olvasók által kezdeményezett beszerzések, az e-könyvek, illetve a teljes váltás online-ra. Az EBSCO-nak 355.000 címe van és 95.000 (!) kiadóval áll kapcsolatban. 370 adatbázissal rendelkezik.

Új vagy újnak mondható fejlesztés a Discovery Service, az EBSCONET Usage Consolidation, az EBSCO A-Z, az EBSCO Collection Manager, illetve a mobil eszközökre alkalmazott új verzió.

Az a cél, hogy a könyvtáros a felhasználót visszacsábítsa a könyvtárba az internettől (Google keresőtől).

Sybille Geisenheyner: Royal Society of Chemistry - kiadói bemutatkozás

A Királyi Kémiai Társaságot (RSC) 1841-ben alapították, ez a kémiai tudományok egyik legnagyobb szervezete. Célja az, hogy összegyűjtse a kémiával kapcsolatos tudományokat. Kiadói tevékenysége körébe tartoznak a nyomtatott könyvek, a folyóiratok és ezek elektronikus változatai. Adatbázisa a Chem Spider és a MERCK Index Online. Folyamatosan növekszik a publikált tanulmányaik száma. A kiadványok elérésének négyféle modellje van, a Subscription model, a Gold open acces, a Green open acces és az Open acces. Utobbit jellemzi, hogy kapcsolatban áll a DOAJ-dzsal (Directory of Open Acces Journals). A DOAJ-ban 2012-ben 120 országból több mint 1.000.000 cikk jelent meg. A nyílt hozzáférésű repozitóriumok 46%-a európai, 23%-a észak-amerikai és 31%-a ázsiai.

Lukács Eszter: Újdonságok az EBSCONET®-en – használati statisztikák, dashboard és elemzés

Korábban az EBSCO végzett egy közvéleménykutatást felsőoktatási intézetek könyvtáraiban, ahol arra kereste a választ, hogy melyek a beszerzési döntéshozás kulcsfontosságú tényezői. A legfontosabb a használati statisztika, majd azt követi az oktatók ajánlata, utána az áremelkedés, az értékmérés és a helyi rangsorolás.

Az EBSCO használati statisztikai modulja az EBSCONET®. jellemző rá, hogy egyszerű, költséghatékony és bárhonnan elérhető. Egyesíti a statisztikákat, ad counter statisztikát is, megtalálja a legtöbbet és a legkevesebbet keresett címeket, kiszámolja az egy letöltésre jutó költséget.

Az egyesítés előnyei közé tartozik, hogy kideríthető, hányszor használták a címet és költséghatékony volt-e az előfizetés.

Például:

típus	használat	költséghatékonyság
full text keresés	n	x,x

Az olcsóbb modell az Usage Consolidation, ezt a könyvtáros kezeli. A drágább modell az EBSCO Usage Loading Service, itt az EBSCO keres, magyarán a könyvtáros kiszervezi a munkát.

Az EBSCONET® Analytics grafikus áttekintést ad.

Az EBSCONET® Subscription a gyűjteményszervezés elemzését végzi. Például megállapítja egy adott letöltés költségét, azt összehasonlítja más csoportok címeivel, megmutatja a tavalyi évhez képesti változást. Az eredmények excel táblába is áttehetők. Három hónapig ingyenesen tesztelhető.

Sabine Teichert: Egy olvasó átlagos napja, avagy hogyan észlelik az olvasók a könyvtárakat és mit várnak el tőlünk?

Tom nevezetű olvasónk egy átlagos egyetemista, aki pizzát eszik, bulizik és a ruháit az anyukájához viszi mosni. Az a célja, hogy majd tanulmányai elvégzése után egy menő cégnél (Apple, Google stb.) dolgozzon.  A könyvtárat jónak találja. Átfutja az online referátumokat, azokat másolja / beilleszti, továbbküldi.

Tom bátyja 2006-ban volt egyetemista. Ő még mindig úgy gondol a könyvtárra, mint ami egy hatalmas épület végtelen könyves polcokkal, ahonnan a könyveket kilószám vitte haza, már amennyiben megtalálta azokat. Tom nem is tudja, hogy milyen jó dolga van…

Tegnap csak a könyvek voltak a fontosak, ma az olvasók. Tegnap az információátadás volt a fontos, ma az információk létrehozása és cseréje. Tegnap a könyvtárban csendes egyének voltak, ma aktív csoportok. Tegnap papíron dolgoztak, ma multimédiás programokon. Tegnap az volt a kérdés, hogy miként lehet az információt megtalálni, ma az, hogy miként lehet azt elemezni. Tegnap rend, szabályok és irányelvek uralkodtak, ma a lényeg a kényelem, a szolgáltatások és az egyéni elvárások kielégítése. Az előadó az alábbi videót vetítette le.

Mit várnak el az olvasók? Szabad információkat, távoli hozzáférést, egyszerű használatot gyorskereséssel, közösségi tereket (information commons), a hallgatók információ technológiai segítését, wifi-t, illetve e-könyveket és e-olvasókat. A könyvtárosoknak új képességekre kell szert tenniük, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

Jan Luprich: Átfogó és pontos discovery szolgáltatások, avagy a legértékesebb találatok az irodalom tengerében

Jan bemutatta néhány könyvtár EBSCO Discovery Service felületét, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárét is. Az EDS gyors és egyszerű hozzáférést biztosít a könyvtár összes teljes szövegű tartalmához egyetlen kereső dobozzal. A források lehetnek idegenek, azaz adatbázisok, e-folyóiratok, e-könyvek, és lehetnek helyiek is, mint például az OPAC vagy az intézményi repozitóriumok.

OPAC esetében egy adott rekordhoz a rendszer automatikusan hozzárendeli például a könyvborítót és egyebeket. 

A továbbiakban az előadó bemutatta az EDS használatát, ennek ismertetésétől eltekintek, mert könyvtárunkba már fél éve használjuk.

Julita Madzio: Oxford University Press - kiadói bemutatkozás

Az OUP elődje az első nyomtatott könyvet 1478-ban jelentette meg. Az első online publikáció az Oxford English Dictionary volt, 2000-ben. Mára évente 4600 könyv jelenik meg. Az a küldetésük a jövőre nézve, hogy „kiválónak kell lenni a kutatásban”.

Az Oxford Journal Collectionnak 255 címe van 6 tudományterületről, ezek 1996-ig visszamenőleg elérhetők. Az egyéni könyvtáraknak és a konzorciumoknak rugalmas árképzést biztosítanak. A nagy mennyiségű tartalmat integráltan lehet keresni a PubMed és a Google Scholar útján is. Folyóirataik impakt faktorja fokozatosan emelkedik. A legtöbb hivatkozás átmenthető olyan bibliográfiakezelő szoftverbe, mint a RefWorks, a Zotero, az EndNote és a többiek. Szabad hozzáférést biztosít a HighWire folyóiratokhoz. A használat mobil eszközökre optimalizálható.

Az Oxford Handbook Online 2003-ban indította a publikálást, mára 14 tudományágat ölel fel. A gyűjtemény előnye az interdiszciplináris természet, a nemzetközi fókuszálás és a magas színvonalú akadémiai írások. A nyomtatott és az elektronikus forrásokat koordinálják. A New OHO-nak 14 tudományterületről 274 kézikönyve van, bennük 92.000 cikkel. 

Az LRC a terméktámogatás, amely poszterek, brosúrák, e-mail-ek, tutorialok formájában jelenik meg.

Lukács Eszter: Hogyan növeljem a felfedezhetőséget, a felhasználást és az értéket e-könyv megoldásoknál?

Az EBSCOHostnál az e-könyveknek többféle beszerzési módja van. Első a megválasztható címeket tartalmazó nagy gyűjtemények korlátlan hozzáféréssel rendelkező előfizetése. Második eset az előre kiválogatott témakörök megvásárlása. Ehhez hasonló az egy témakörön belül több témakört átfogó gyűjtemények megvásárlása. A testreszabott gyűjtemény megvásárlása esetében az EBSCO kérésre témakörökben könyveket válogat ki. És természetesen lehet egyedi címeket is venni egy, két vagy kotlátlan felhasználóval. 

Új megoldás a Patron Drive Acquisition (PDA), vagyis az olvasó által kezdeményezett beszerzés. Tulajdonképpen az olvasó teszteli a könyvet, de nem tud arról, hogy ezt teszi. Így jelentős használat esetén be lehet szerezni. A jelentős használat az, hogy 10 percig teljes szöveget néz, vagy 10 oldalt néz meg, vagy letölti az e-könyvet.

Utolsó megoldás az, amikor az olvasó kezdeményezi a rövid távú kölcsönzést az e-könyv árának a töredékéért.

Az EBSCO e-könyvei az EBSCOHostban és az EDS-ben is kereshetők, ehhez is lehet kapcsolni Kereső Doboz widgetet.

A beszerzést az EBSCOHost Collection Manager oldalon lehet intézni, innen lehet kiválogatni a könyveket. Lehetőség van olyan jogosultság beállítására, hogy egy személy válogat, egy másik személy pedig jóváhagyja a rendelést. Különböző beállítások alkalmazásával lehet kalkulálni az árakkal.

Újabban az EBSCO-nak van 17.000 hangoskönyve, ezek kompatibilisek a mobil eszközökkel.

Sabine Teichert: Open Acces. Áttekintés

A nyílt hozzáférés ingyenes elérés a tudományos irodalomhoz és más egyebekhez az interneten.

A Budapesti Kezdeményezéssel indult a - nevezzük így - mozgalom, majd a Berlini Nyilatkozat definiálta azt. Különböző stratégiák vannak, például a Gold OA, itt a szerző fizet, a cikk maga ingyenes, a Green OA a repozitórium modell, a Hybrid OA a folyóirat nélküli cikkeket jelenti.

Tény, hogy a nyílt hozzáférésű publikációk száma növekedni fog, de kérdés, hogy miként viszonyul ehhez az EU jog és az állami jogok és hogy miként lehet megszervezni az OA módszert az intézményekben.

Kukor Ferenc

EMIS bemutató

2013. május 13-án Gulyás Dóra, az ISI-EMIS ügyfélkapcsolati menedzsere bemutatta az EMIS (ISI Feltörekvő Piacok) adatbázis lehetőségeit a Központi Könyvtárban. Mivel az adatbázis immáron két éve jár az intézménynek, a mintegy másfél órás tájékoztatón nem az alap dolgokról esett szó.

Az EMIS magyarországi adatbázisa ötven forrás (időszaki kiadvány) és 250 adatszolgáltatótól nyeri az információit. A keresés esetében a találatok elküldhetők e-mail-ben, valamint exportálhatók Wordbe és Excelbe. Időszaki kiadványok esetében számra nem, csak a megjelenés dátumára lehet keresni. Részletes keresés esetében kijelölhető időintervallum, a találatok dátum vagy relevancia szerint rendezhetők.

A kiadványokon vagy forrásokon belül történő keresés esetén ctrl-lal lehet kijelölni egyszerre több forrást.

A Boole-operátorokat csak angolul lehet használni. Az „and”, „or” és „not” operátorokról nincs mit mondani. A szó *-gal való ellátása a csonkolás. A „nearN” keresés azt jelenti, hogy a keresett kifejezések N vagy kevesebb szón belül megtalálhatók egymás mellett. A „idézőjelek” közé rakott szavak a teljes kifejezésre keresnek. (zárójelek) segítségével az operátorok logikailag csoportosíthatók. A „?” bármilyen karaktert helyettesíthet. Bizonyos karaktereket nem támogat a kereső.

A főbb menüpontok közül a Tenderek az EU TED pályázati adatbázisát tartalmazza, magyar kiírásokat nem. Az Iparágak esetében a kategorizálás nem a magyar szokások szerint történik. A DealWatch csak alapszinten érhető el az egyszerű előfizetők számára. A Vállalatoknál beállítható, hogy mit szeretnénk csak látni az adott cégről.

Az információk 1-2 órán belül frissülnek, a napilapok a megjelenésük előtt töltődnek fel. Technikai okok miatt olykor az adatbázisban megjelölt oldalszámok nem fedik a valóságot. Bizonyos kiadványok (pl. Élet és Irodalom, Nők Lapja, 168 Óra) kikerültek a rendszerből, pontosabban nem frissülnek, de az archívumuk megőrződött. 

MyISI-t, azaz a személyre szabott felhasználói fiókot csak azon a használók hozhatnak létre, akik felhasználóneves és jelszavas azonosítás mellett lépnek be a rendszerbe, az IP cím alapú azonosítás mellett – szemben az egyéb adatbázisoknál megszokott gyakorlattal – ez nem lehetséges.

Fontos felhívni az olvasók figyelmét, hogy az adatbázis használata után szabályosan jelentkezzenek ki, bár egy idő inaktivitás után a rendszer automatikusan kidob, de mégis valameddig fölöslegesen foglalja a helyet, aki nem lép ki. Az áprilisi felhasználói statisztika szerint 43-an jelentkeztek ki szabályosan, 160 a rendszer által automatikusan lejáratott bejelentkezések száma, mindezek ellenére szerencsére nem volt elutasított felhasználói bejelentkezés („nem volt szabad hely”).

A kereső május végétől megváltozik. Az új tesztoldalt az előadó technikai okok miatt nem tudta megmutatni, de majd írásos értesítést küld.

Kukor Ferenc

E-könyvek: eszközök, tartalmak, használat

A fenti címmel tartott szakmai napot a K2 kísérleti műhely 2013. április 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény célja az volt, hogy kísérletet tegyen az elektronikus könyvekkel kapcsolatos kételyek eloszlatására, és az ezek által hordozott lehetőségek felderítésére. A programot a Könyvtári Intézet szervezte az NKA támogatásával.

Farkas István: Olvasóplatformok, avagy hogyan olvashatunk e-könyveket, dedikált olvasók nélkül…

A könyv két funkciója, a kultúrkincs archiválása és a kultúrkincs megjelenítése a XXI. századra szétválaszthatóvá vált. A kötelespéldány rendelet tervezetének az a nagy hibája, hogy nem teszi meg a két funkció distinkcióját.

A papíralapú könyv nagy hátránya, hogy helyt foglal, illetve mind az archiválása, mind a megtöbbszörözése nehéz ügy. Az e-könyv megjelenése a fenti problémákat feloldja. Előnyei, hogy visszakeresést biztosít, hogy időt takarít meg, hogy legálisan többszörözhető, hogy – amennyiben belátja - a kiadó munkáját is megkönnyíti, hogy a kiadók és könyvtárak nyomon követhetik, hogy kik (a piac mely szegmensei) vásárolják. Bizonyos lehetőségek nem működnek a papíralapú könyv esetében, míg az e-könyv esetében igen. 

Az e-platform előnyei többek között az, hogy készíthető biztonsági másolat, hogy van lehetőség kommentálásra, és hogy az interneten keresztül különböző eszközök kapcsolódhatnak hozzá. Következő platformok vannak – az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé -, az első a böngészőbe illeszthető plugin, a második az önálló desktop alkalmazás, a harmadik a hordozható eszközök (tablet, okos telefonok). 

Új trend, hogy a könyv túllép önmagán, például a képek megmozdulnak, szól a rádió, kiömlik a leves a tányérból stb.

Összegezve: bátran kijelenthető, hogy paradigmaváltásról van szó.

Székffy Tamás: …és dedikált olvasókkal. Avagy kemény és puha piaci kitekintés

Az előadó, aki az E-könyv olvasók blog szerkesztője feltette a kérdést, hogy mitől e-könyv az e-könyv, tudniillik félreértések akadnak a megnevezés körül. Többek között attól, hogy folyó szöveg, vagyis nincs sorra és oldalra tagolás (tehát nem azonos a pdf-fel), attól, hogy platformfüggetlen, attól, hogy a „másolás” védetté tehető (perszonalizálható). Megjegyzendő, hogy a szöveg nem azonos a képpel. 

Attól jó egy megjelenítő olvasásra, ha nem vibrál, ha nincs extrém kontraszt,, ha igazodik vagy igazítható a környezeti fényviszonyokhoz, ha elfogadható a felbontása.

Az e-papírnak az a lényege, hogy a cellákban valamilyen gélszerű anyag úszkál, ennek eloszlása teszi lehetővé a világos, a köztes és a sötét állapotot:

2010-ben a következőképpen fogalmazódtak meg a fejlesztési irányok: hibrid transzflektív kijelzők lesznek, a színes e-papír lesz a jellemző, az eszközök több célúakká válnak és tartalomszolgáltató eszközökbe integrálódnak.

2013-ban már mások a fejlesztési irányok: színes e-papír helyett TFT-s tabletek lesznek, melyek sokkal olcsóbbak és magasabb üzemidejűek, megjelennek a többcélú eszközök (például az érintőképernyős laptopok), az e-papír alapú eszközök súlytalanodnak, a fentiekből kifolyólag a használók már elsősorban nem e-könyv olvasókat keresnek.

Az eszközök kiválasztásánál, illetve értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: támogatott formátumok (epub, prc, pdf stb.), kijelző méret és kijelző típus (e-ink, tft stb.), keresőfelület és GUI, kiegészítő szolgáltatások (szótárak, jegyzetelési lehetőség, keresés), tárolókapacitás bővíthetősége (a kapacitás kb. 500 könyvtől fölfelé van, de már nem ez a lényeg, hanem a jogosultság a hozzáféréshez), kapcsolódás (wifi, 3G), extrák (bolt az eszközön, játékok stb.), az ára kb. 30.000 Ft-nál indul.

Az e-könyv piacon a nemzetközi helyzet azonos az Amazonnal. Abszolút elsődleges a tartalomszolgáltatás. Már nem csak e-könyveket, hanem zenéket és filmeket is forgalmaznak. A piac földrajzilag szelektált, vagyis adott az Egyesült Államok és a világ. Vagyis ami az USA-ban evidens, az máshol nem vagy agyonszabályozott. (Itt elegendő a jogdíj problémákra gondolni.) Mindenki más az Amazont követi, rajtuk kívül nincs jelentősebb innováció.

A hazai helyzet azonos a káosszal. A kínálati oldal szegmentált. Szinte csak Amazon olvasó van. A piacon három-négy főszereplő van (eKönyv, Bookline). A kiadók vagy saját megoldásokon gondolkodnak, vagy teljesen elutasító a hozzáállásuk. Nincs (legalábbis nagyon nem jellemző) a könyvtári kölcsönzés. Nyilván lesz, de itt technikai problémák vannak.

Az előadás után több kérdés felmerült, ezek közül hármat említsünk meg.

Kérdés: mi a helyzet a térképekkel? Válasz: a térkép már nem statikus hanem dinamikus, tulajdonképpen egy adatbázis.

Kérdés: mi a helyzet az idézetekkel? Válasz: semmi, ez megfelelő eszköz kérdése mindössze.

Kérdés: mi a helyzet hivatkozásoknál az oldalszámokkal? Válasz: az Amazonnál abban az esetben, ha az e-könyvnek van papírfomátuma is, akkor az összekötődik magával az e-könyvvel. Az oldal alján megmutatja, hogy ez hányadik oldal ennél, annál és amannál a kiadásnál, vagyis simán lehet hivatkozni.

Moldován István: E-könyvek az elektronikus könyvtárban

A Magyar ElektronikusKönyvtárnak az a célja, hogy digitális könyvtárba gyűjtse, feldolgozza, megőrizze és szolgáltassa a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású dokumentumokat, vagyis a gyűjtőköre azonos a Nemzeti Könyvtáréval.

A gyűjteményben vannak könyvek, folyóiratok és hangos könyvek, karakteres és képi alapúak, digitalizált vagy digitalizálva született művek, nem jogvédettek és kurrens jogvédettek. A szakirodalom (főleg társadalomtudományok) és a szépirodalom aránya 60 : 40.

Forrásai a következők: intézményi és magán honlapokról engedéllyel, közvetlenül a szerzőktől, online kiadások és nyilvános könyvtárak (pl. Mikes International), önkéntesek digitalizálása (pl. Gutenberg proofreaders), CD tartalmak konverziója.

Jelenleg 11.407 metaadatokkal ellátott könyv van a gyűjteményben. Ezek közül a karakteres pdf-k 59%-ot, a HTML-k 44%-ot képviselnek. Egyéb formátumok a doc., az RTF, a képes pdf, az epub és a prc.

2012-től van már mobilfelület és QR kódok a borítón. 2013-ra tervezik mobilra az EPA-t is.

Racskó Réka: E-könyvek az iskolában – egy pilot-kísérlet tapasztalatai

Az egri Esterházy Károly Főiskolán egy TÁMOP program keretében zajló kutatás az e-könyvek oktatás terén történő felhasználását vizsgálta.

Az olvasás mai helyzetét illetően az OECD országokban a fiatalok olvasási hajlandóságának a csökkenése tapasztalható, ezzel szemben a magyarországi helyzet nem annyira rossz. Míg az OECD országokban kevésbé változatosan olvasnak, addig Magyarországon egyre sokszínűbben.

Az oktatásba 2013-ban be kell vonni a tableteket, két-három év múlva már olyan megoldásokat is, mint amilyen például a virtuális valóság (Second Life). 

A főiskola fejlesztései közé tartozott 2009-ben az első éves hallgatók laptoppal való ellátása, 2010-ben az e-papír alkalmazása, míg 2012-ben az említett IPod pilot kutatás három különböző oktatási intézményben három különböző életkorban.

A pilot projekt keretében az angol nyelvet, a fizikát, a földrajzot, a magyar irodalmat, a történelmet és a matematikát oktatták ily módon, ezalatt a hagyományos papíralapú könyveket egyáltalán nem alkalmazták. Az eszközöket a tanulók nemcsak az órákon használhatták, hanem haza is vihették.

Az új módszer mind a tanároknak, mind a diákoknak tetszett, utóbbiaknak értelemszerűen jobban. Mindamellett kiemelték a hiányosságokat is, például azt, hogy az eszközök lassúak, nem színesek, nincs rajtuk internet kapcsolat, nincs osztott képernyő stb.

Számos változót nem lehetett mérni a projekt időtartamának a rövidsége miatt. Az előadást két videófelvétel zárta, az egyik egy matematika, a másik egy magyar órába engedett bepillantást.

A program szünetében és a végén a rendezvény vendégei részt vehettek egy „eszközsimogatón”, vagyis kipróbálhattak különböző e-olvasókat. Mindenki kapott egy ajándékkupont, amellyel a Kossuth Kiadó könyveit április 30-ig ingyen töltheti le. Ezen kívül a résztvevők számára (elektronikus) könyvajándékcsomagot, valamint több kiadó kínálatából kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítottak a szervezők.

Kukor Ferenc 

Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2013

2013-ban január 18-19. között került megrendezésre a 13. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás. A rendezvény a Hungexpo G pavilonjában látványosan berendezett standokkal, nyereményjátékokkal és ajándékokkal várta az érdeklődőket, ahol a felsőoktatási intézmények mellett külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények, tankönyvkiadók, taneszközgyártók és -forgalmazók, oktatással foglalkozó kutatóintézetek mutatták be szolgáltatásaikat és képzéseiket.

Az ingyenesen látogatható szakmai program elsősorban a felvételiző diákoknak adott újra fontos információkat, hiszen itt egy helyen több mint 50 felsőoktatási intézmény (hazai és külföldi egyetem, főiskola) képviselőitől tudhatták meg a legfrissebb információkat a képzési rendszerről, a szakokról, érdeklődhettek a felvételi esélyekről és lehetőségekről, a tanulmányi és szociális juttatásokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézmény nyújtotta szabadidős tevékenységekről.

A diákok mellett a pedagógusok és oktatási intézményvezetők az oktatási taneszközök, módszerek és kiadványok sokaságával ismerkedhettek a standoknál. A közönség számára a kiállítás mellett különböző előadások zajlottak három előadói pavilonban.

Az első napon az előadások nagy részét a szakkiállítást szervező Educatio TársadalmiSzolgáltató NKft. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai tartották, például a felsőoktatásban történő EU-s fejlesztésekről, a „felvi.hu” WEB oldal szolgáltatásairól, a "Felvételi tájoló" című kiadvány újdonságairól. Ezek a tájékoztatók 30 percesek voltak, a külföldi egyetemek közül a magyarországi Francia Intézet munkatársai beszéltek a francia ösztöndíj és kutatási lehetőségekről, egy dániai egyetem mutatkozott be, majd egy angliai üzleti college, és a Dream Foundation szervezet, melynek előadásán én is részt vettem. A cég több profilja közül oktatásszervezéssel is foglalkozik. Több mint 20 egyetemmel van kapcsolatban Bangkoktól Linzig. Egyik képviselőjük röviden bemutatta az EU-s és EU-n kívüli felvételi rendszerek hasonlóságait, külföldi diákok számára beiratkozáshoz szükséges nyelvi feltételeket, majd tagjai közül 3 campus (egy ausztriai, egy holland és egy walesi) röviden ismertette szakjait, szállási és képzési lehetőségeiket, valamint fantasztikus kapcsolataikat a világban.

A walesi egyetemet, pontosabban a glamorgani campust egy magyar származású tanár magyarul mutatta be, érdekességként ő beszélt egyedül tandíjakról, ösztöndíjakról, megélhetési költségekről, vagyis a továbbtanulási álmaink megvalósításához szükséges anyagiakról. Nagyon jó összehasonlítást készített a London környéki és walesi egyetemek költségeiről. Például amíg a brit felsőoktatásban az éves tandíjak 9000 font körül vannak, addig a walesi tartományban 3600 font körül vannak a költségek.

Érdekes volt, hogy a külföldi oktatásszervezéssel foglalkozó intézetek pavilonjaiban és a külföldi egyetemek standjainál egyaránt nagyon sok diák érdeklődött és tervezgetett, ám voltak olyan hazai oktatási standok, ahol csak egy-két látogató nézelődött.

A kiállítók sokaságát nyelviskolák, szakképző intézmények és próbanyelvvizsgát kínáló cégek is színesítették prospektusaikkal és érdekes játékaikkal. 

A szakkiállításon nagyon jó volt tapasztalni, hogy több nyelviskola és oktatásszervező cég is ismeri a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár továbbtanulási információs szolgáltatását és a hozzá kapcsolódó gyűjteményünket. A továbbtanulási öböl állományát most a kiállításon megszerzett prospektusokkal sikerült frissíteni, és az ott megszerzett információkkal bővíteni. 

Czégányné Szűcs Margó