A-TÓL Z-IG GENERÁCIÓ

Lájkgyűjtő, felszínes, türelmetlen, kíváncsi, információ- zene- és netfüggő, zűrős vagy érzékeny, magányos, szeretetre vágyó, kritikus, kreatív, közösségi, hűséges generációról beszélünk? Az Extreme Net Youth Marketing 2015. május 5-én megrendezett konferenciáján a mostani nemzedék jellemzőit, szokásait, elérési lehetőségeit részletezték az előadók.

Firi: LIFE.hu

5 perces gyerekeknek is nevezik őket (korábban még 7 perces – a szerk. megjegyz), mert átlagosan napi öt percet beszélgetnek velük a szüleik, így a nevelői hatás kevéssé érvényesül, nem tanulnak meg kommunikálni, a kapcsolataik a nyilvánosság előtt zajlanak, ott találnak megoldást látszólag.

Az online jelenlét számukra alapvető létszükséglet, – hangsúlyozta Kalamár Hajnalka –  az identitásuk meghatározója addikcióra utalhat, azaz eme létforma hiánya kényelmetlenséget okoz. A sok hangulatjel alkalmazása, a beszéd egyszerűsítése felé hajlik, az árnyaltabb érzelemkifejezés kezd eltűnni. Kapcsolatrendszerükre kettősség jellemző, miközben folyamatosan nyitott az életük és párhuzamosan vannak jelen több ember életében (online), valójában nagyon magányosak. A tényleges, valós élettérben gyakran eszköztelenek, az emberi tényező már nem olyan fontos, szemben a kütyükkel. Kiváló intellektussal rendelkeznek, nagyon jó a problémamegoldó képességük. Érzelmeiket nehezen kezelik, mindent azonnal szeretnének megkapni, visszafogott érzelmekkel rendelkeznek, a régi módszerekkel nem lehet hatni rájuk. Alacsony a konfliktuskezelő képességük. Érzelmek alapján választanak életpályát. A legnagyobb változás talán, hogy megszűnt az automatikus tisztelet, bármit, azonnal megkérdőjeleznek. Oktatásban erősen érzékelhető a tanár-diák világ éles különválása. A személyes szabadság élmény mindent visz. Gyors, felfokozott tempóban élnek, állandóan készek a változásra, otthon vannak a trendekben.”Ez tetszik – ezt kérem” nincs töprengés-döntés előkészítés (hiányzik a késleltetés-átgondolás, elmélyülés).

Nick Sohnemann egyszemélyes „showműsorában” bemutatta a technológiai újdonságokat, többek közt beszélt a kijelzővé váló helységekről pl.: lakótér, vagy műtő, hűtő esetén. A Futurecandy alapítója és ügyvezetője arról beszélt, hogy a digitális bennszülöttek figyelmét innovatív, új tartalmakkal lehet folyamatosan a márkán tartani. A különböző technológiai újdonságok, amit figyelemmel követnek: az önvezető autó, a drónok (szállítmányozás, reklám), 3D-s nyomtatók, illetve azok marketingben, kommunikációban történő alkalmazását mutatta be látványos módon. Szolgáltatások szintjén: előrecsomagolt, személyre szabott használati utasítással ellátott gyógyszerek, vagy a svédországi példa, ahol az összes folyóiratra elő lehet fizetni egy mozdulattal, csekély összeg ellenében. Kezdjük el megvalósítani ötletünk mielőtt megfelelő háttérrel rendelkeznénk, vágjunk bele, mint például egy cipőkkel foglalkozó cég, amely raktárkészlet nélkül megnyitotta web-áruházát. Előzőleg lefotózták a környék összes cipőboltját és kínálták a websítejukon a termékeket, hatalmas érdeklődést, forgalmat generálva. Ma már elengedhetetlen, hogy a legfrissebb platformokon is jelen legyünk, és sem az üzeneteinket, se az innovációnkat ne korlátozzuk egyetlen megoldásra, hanem próbálkozzunk. Szerinte már a Twitter is a múlt, most éppen a Snapchat és az Instagram a menő, de csak a változás állandó. Véleménye szerint az új csatornáknál el kell tekinteni az alacsony penetrációtól, ugyanis a beruházással a leginkább trendkövetőeket, a véleményvezéreket nyerjük meg magunknak, ráadásul körükben a konverzió is magasabb, míg a mémmé váló csatornák kereskedelmi szempontból elértéktelenednek.

Székely Levente összefoglalta a Csendes generáció (kb 1925-45 konzervatív, család, munka érték számukra), Baby boom (1945-65 hippik, yappiek, tv generációja az USA-ban. Magyarországon: Ratko korszak- párt határoz meg mindent Elvis generációja). X generáció: tv generációja Mo-n (kb 1965-1979). Y generáció (1980-1994- Pepsi-Michael Jackson) Z generáció (1995-es évektől napjainkig) Alpha generáció (2010- ) jellemzőit. A Z-generáció szülöttei rengeteg médiát fogyasztanak (tévét is), nem feltétlenül reklámfüggők, behuzalozottak (mindig máshol vannak – online), az információkat gyorsan és párhuzamosan dolgozzák fel (multitasking).

Perjés Tamás A TNS Hoffman média szektorvezetője, a Z generációt három „nemzetsége” a Mainstreamek (átlagosak, fősodorhoz tartozók), a Trendik és a Kötődők (Belongers), ezeken belül további tíz törzs határozható meg különböző motivációkkal, példaképekkel, olvasási szokásokkal és márkaválasztásokkal.

1, Outsiders -Kívülállók (biztonság keresése, zárkózottság, Trip-hop, Class FM) , Materials Girl- Anyagias Lányok( külsőségek, szórakozás, Lady Gaga, David Guetta), Home Girls (Otthonülők: biztonság keresése, Sean Paul, RTL klub, Barátok közt).

2, Hipsters – Laza, “én más vagyok” (kaland, pezsgés, fesztiválozók – VOLT, romkocsma, TV-ben sport, zenében: punk, emo, hard rock, Nirvána,Tankcsapda), Supergeek-Cyber gyerek (utazás, hedonizmus, keveset beszélgetnek otthon, internet, Comedy Central, AC/DC, Robbie Williams), Clubbers-Klubbosok („Disco guys”, Balaton Sound, cigaretta, tecno, house,valóságshow), Populars- Menők.

3, Smart urbans -Diploma előtt (vallás, környezetvédelem, olvasás, klasszikus zene, Madonna, MTV, Life Network), Next elite – A jövő elitje (tanulás,környezetvédelem, nyitottság, romkocsmák, alternatív, punk, klasszikus zene, politika, blogok, Hajós András, Pokorny Lia, SZIGET), Preppies – Image orientáltak (közösség, mások segítése, olvasás,VOLT, karaoke, Depeche Mode, U2, Shakira, Mester Tamás), eltérő motivációkkal, példaképekkel és márkaválasztásokkal. A márkák szempontjából kiemelkedő az Anyagias Lányok, a Hipszterek, a Clubberek és a Következő Elit – itt erős öndefiníciós szereppel bírnak a brandek. Az általános életszínvonal okán ők is inkább „mainstream” termékeket vásárolnak.

A tízből, két törzs  emelte ki, hogy szeret olvasni (Smart urbans, Preppies)! Top 10 tevékenység első négy helyezettje náluk: közösségi oldalak, email, youtube, filmletöltés. A Facebookot kapcsolattartásra, chatelésre, levelezésre használják elsősorban.

Dr. Sas István előadása

Dr. Sas István Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, reklámpszichológus tartott előadást arról, hogyan lehet mégis megszólítani ezt a korcsoportot, akiket sokan Nárcisztikus-, Selfie-, sőt „Balfasz”-generációnak neveznek. A kifejezés Bret Easten Ellistől származik, aki 2014-es könyvében taglalja a Z generáció sajátosságait. A mű eredeti címe, a „Generation Wuss” ered, de az eredeti, „wuss” szó ennyire nem radikális kifejezés, inkább jelent érzékeny, félénk, visszahúzódó, nyámnyila nemzedéket. Végletekig vágynak az elismerésre, minden eredmény nélkül. Óriási a szeretethiányuk, megszállottan vadásznak lájkokra. A szociális énjük („social self”) igen fejlett, de önkontrollal alig rendelkeznek. Képtelenek elviselni a kritikát, szembenézni a valósággal. Felületesek, mivel a külső fontosságát erőszakoson hangsúlyozó környezetben élnek, már „nem az vagy, amit teszel, hanem az, amit FELTESZEL, vagyis mit mutat meg magáról. „ A f-szom inkább visszafekszem aludni” facebook oldal 323 ezer lájkot kapott. „Én jobban tudom” (fordított szocializáció) egy autószalon tulajdonosa szerint hiába képzi tovább a beosztottjait, a” digitális bennszülött” besétál az üzletbe és többet tud az adott termékről, mint az eladó. „Hagyjál békén” (maradj kívül a közösségemen). Amerikában nem szokás ismerősként visszajelölni szülőket, tanárokat a közösségi oldalakon.

Új fogyasztó típus a PROSUMER jött létre (a producer + consumer szavakból), aki nemcsak felhasználója, hanem kialakítója az információnak „azaz aktív fogyasztó, aki részt vállal az értékesítési folyamatban a termék kialakításától a reklámozásig”. Kedvenc reklámjaik, amiben részt vehetnek, az adaptív média, azaz applikációkon elérhetőek. Meg kell érteni a kommunikációjuk sajátosságait, egyirányú információközlés helyett a kölcsönösséget előtérbe helyezni, és számukra hasznos vagy szórakoztató, megosztásra érdemes tartalmakat, élményeket kínálni. Fontos a megfelelő célzás is, ugyanis a nem releváns reklámok a többi marketingkommunikációs kísérletet is lejáratják a szemükben.

Egy ötletes példa szerint a Samsung céget megkereste egy kisfiú a Facebookon, hogy nagyon szeretne egy mobiltelefont. Elmesélte, hogy náluk otthon minden kütyü samsungb, csak ez a mobilkészülék hiányzik az életéből, és mondandóját egy igazi sárkányos képpel zárta, mondván, hogy ezt nekik rajzolta ajándékba. A cég nehéz helyzetbe került, majd rövid töprengés után azt írta, hogy sajnos nem teljesítheti a kívánságot, mert mit reagálnak akkor a többi ilyen megkeresésre, de küldenek egy zsiráf rajzott hálájuk jeléül. Óriási felzúdulás és “kommentvihar” tört ki, így a cég tovább gondolkodott, majd kitalálták, hogy tíz darab számozott sárkányos telefont dobnak piacra jó pénzért. Természetesen rögtön akadt vevő, így a kívánság valóra válhatott mindenki nagy megelégedésére.

Fotó: Mashable.com

A kérdésre, hogy hogyan lehet velük kommunikálni, a rövid válasz Sas István szerint az, hogy sehogy, a hosszú válasz pedig egy ABC(D) pontokba szedett listát tartalmazott. A, mint adni: élményt, szórakozást, tartalmat. B, mint bevonás (rich media, interaktív, storytelling). C, mint célozni (pull marketing, vírusmarketing) és D, mint dicsérni, vagyis szeressük az 5 perces gyerekeket. Ugyanakkor megértésre intett a generáció irányában mert szerinte olyan tehertételnek vannak kitéve, mint előtte egyik generáció sem: közösségi magány, irdatlan mennyiségű információ feldolgozásának kényszere, másodlagos világ, szeretethiány, folyamatos online jelenlét. Náluk “nem az vagy, amit teszel, hanem amit felteszel”.

Sok mindent hamar elunnak, ha nincs meg hozzá az a plusz, amitől különleges lesz, a hír akkor továbbkattintatnak. A bankolás pontosan ilyen, ezért az EMFA regionális menedzsere, Lukas Dzuroska szerint, ha a pénzintézetek nem figyelnek arra, hogy letisztult, személyre szabott, dizájnos és játékos felülettel szolgáljanak, akkor más tartalmakat pásztáznak tovább. A játékosítással Farkas Máté, a Games for Business marketing vezetője is egyetértett, habár hangsúlyozta a játékosítás nem egyenlő a játékkal. „ A mobiltelefon nem egy eszköz, hanem AZ ESZKÖZ a Z generáció életében”. Nyéki Zsolt OTP mobil applikációkról beszélt részletesen, hogyan lehet a teljes vásárlási folyamatot lefedni gyorsan és könnyen. Mobil applikációval taxi, étterem, buli lehetőségek feltérképezése, autópálya matrica, színház- mozijegy intézhető. Nem csupán a dizájn, de a zene is fontos szerepet játszik abban, hogy elnyerje a figyelmet. Szabó Tamás és Alick Sethi a reklámokhoz kapcsolódó megfelelő zeneválasztás kényességét hangsúlyozta, hiszen sokszor ez az elem az, amellyel ténylegesen hatni tud egy reklámspot.

A délután folyamán számos  hazai és nemzetközi esettanulmányt mutattak be, köztük a Ford pályakezdőket megszólító programjait, játékos, különböző online bankokat, illetve a Nivea iskolai arcápolás-oktató projektjét, melyben, négyszázhetvenöt középiskolában nyolcvanötezer tanulónak és negyvenkét egyetemen hetvenöt ezer diáklánynak osztottak szét tájékoztató-promóciós anyagot és tartottak arcápolási tanácsadást. A Starbucks piac specifikus és társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó, a fogyasztókat bevonó programjait rengetegen lájkolják és figyelemmel kísérik a rajongók.

A gamification képes kiváltani elköteleződést és motivációt. A Z generáció 66%-a jelöli meg első számú hobbijaként az online játékokat (amerikai felmérések szerint). A játékosítás játékelemek és játékmechanizmusok alkalmazása digitális folyamatokban (pl szinteket léphet, pontokat gyűjthet.) HR területen nagy sikerrel alkalmazták. Identifikáljuk azokat az elemeket, amitől a játék jó lesz és csempésszük át az élet más területeire. Pl: edzésprogram- gamificálva bevonódik a felhasználó, ha jó a programterv, vagyis a tartalom a király. „Munka az, amit muszáj elvégezni, a játék pedig az, amit nem muszáj”. Mark Twain idézete összecseng a Z generáció életszemléletével.
Összefoglalva: a Z generáció, digitális nemzedék számára az online tér létfontosságú, fejlett közösségi énnel bírnak, mindent megosztanak azonnal, mindenre rákérdeznek, mindent jobban tudnak kritikusak, egyszerre többfelé tudnak figyelni, a kütyük hálójában felnőve elmagányosodhatnak, kiváló intellektussal, gyors problémamegoldó képességgel bírnak, de nagyon vágynak a szeretetre. Adjunk nekik valami ajándékot, élményt, értékes tartalmat (!) gamification bevonásával. Kérjük ki a véleményüket, hallgassuk meg a történetüket, vonjuk be a tudásmegosztás- és az értékesítési folyamatba az elejétől a végéig.

(Reblog: https://tuteva.wordpress.com/ 

  üzlet, emotional branding, facebook, gamification, hír, internet, közösségi háló, komment, média, stratégia, Z generáció | Hozzászólás

InCites: a tudományos irodalom értékelése

InCites: a tudományos irodalom értékelése címen tartott Tóth Szász Enikő, a Thomson Reuters ügyfélképzési szakértője 2015. február 25.-én a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár és Információs Központjában előadást és tréninget. A rendezvény az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében zajlott.

A Thomson Reuters híradása alapján az EISZ Nemzeti Program részeként is elérhető JournalCitation Reports és Essential Science Indicators adatbázisok 2015-től az InCites platformon egybeolvadnak és új név alatt működnek tovább.

Bevezetésként elmondható, hogy értékelés esetén kritériumok alapján születik döntés. Általában három-négy kritérium alapján döntünk.

A tudományos értékelés esetében a leggyakrabban használt mutató az idézettség. De ez csak a teljes kép egy részét alkotja. Figyelembe vehetők még az ösztöndíjak, a tudományos díjak, a recenziók értékelése. Fontos, hogy pusztán egy mutatószám alapján (az akár az impakt faktor, akár az egyre divatosabb H-index) nem lehet összehasonlítást végezni. Nyilván egy nemrég megjelent tanulmánynak kisebb az idézettsége, és ez más egy gyorsan fejlődő és egy lassabban fejlődő tudományág esetében is. A több tényezőt figyelembe vevő értékeléshez segítség az InCites adatbázis.

Az InCites olyan kutatás elemző eszköz, mely betekintést ad különböző személyek és intézmények kutatási tevékenységébe. Az adatbázisból megállapítható, hogy hány cikk jelent meg egy intézmény vagy ország neve alatt, hogy bizonyos tudományágakban mely cikkek a legbefolyásosabbak, hogy miként állapítható meg egy intézmény vagy egy kutató H-indexe, hogy mely területek jelentik egy intézmény erős oldalát. Az InCites a Web of Science adatain alapul. 

(Egy jelentés az Incites-ban)

Az adatbázis 1980-tól 2014-ig tartalmaz adatokat. Kéthavonta frissül. Az összes dokumentumtípust vizsgálja. Standardizált mutatói a cikkek száma, az idézetek száma és a H-index.

Az InCites azonosítás most intézményi IP cím alapján történik, de az EISZ mihamarabb szeretne átállni az eduID alapú eléréshez. Az InCites jelenleg a Web of Science főoldaláról érhető el. Érdemes regisztrálni, hogy az adatbázis egy saját fiókban legyen optimalizálható. 

A belépés után bejutunk a Benchmarking & Analytics oldalra. Itt először az Analytics oldal nyílik meg. Ezen a helyen különböző jelentések láthatók. A jelentésekből elemzések készíthetők és következtetések vonhatók le. Példa gyanánt látható az MTA kutatók írásainak a megjelenése. Emellett a cikkek száma, az idézettség száma. Látható, hogy mely tudományterületeken tapasztalható nagyobb aktivitás. Megtekinthető, hogy az utóbbi harminc évben mely területeken, mely intézményekkel működött együtt az MTA. Kideríthető, hogy mely tudományterületeken vagyunk a legsikeresebbek. 

(Egy összehasonlítás létrehozása)

Természetesen – regisztráció után – készíthetők saját szempontú jelentések is. A számszerűsített jelentések ábrázolhatók grafikusan, illetve menthetők és átemelhetők táblázatkezelőbe. Az elmentett jelentések ezután állandóan, automatikusan frissülnek. Egy-egy jelentés elküldhető e-mail-ben.

A Thomson Reuters most fejleszti a rendszerben a Profilok lehetőséget, ebben egy adott intézmény maga állíthatja be a saját profilját. 

Összegzésként a hasznosság szempontjából elmondható, hogy az InCites lehetővé teszi a kutatások eredményeinek és hatásainak a nyomon követését, a kutatási teljesítmények összehasonlítását más intézményekével vagy más országokéval, az intézményi és kutatási együttműködések területeinek a felmérését és kutatási stratégiák kialakítását.

A tréning prezentációja itt tekinthető meg.

Kukor Ferenc

A kiszámítható életpálya

         

(forrás. dreamstime.com9

   2014. november 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott a kiszámítható életpálya című országos konferencia. A konferencián a résztvevők tájékoztatást kaptak a könyvtárügy humánerőforrási rendszerében várható változásokról, tervekről. 

1. Ramháb Mária (Informatikai és Könyvtári Szövetség) hangsúlyozta, hogy a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásában a szakma részvétele döntő fontosságú. Ösztönző rendszerre van szükség, amire ne a visszamenőlegesség legyen jellemző. Méltánytalan lenne nyugdíj előtt álló kollégákat kényszeríteni szakmai kompetenciájuk bizonyítására. Az új rendszer tehát inkább arra szolgáljon, hogy a belépő kollégák számára nyújtson átlátható előmeneteli perspektívát a hozzá tartozó követelményrendszer pontos meghatározásával egyidejűleg. Ehhez fontos a képzések, képzőintézmények megfelelő minőségének biztosítása és a társszervezetekkel (múzeumok, levéltárak, művelődési intézmények való együttműködés).

2. Nagy Zsuzsanna (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) a könyvtári trendekről tartott előadást. Ez azért érdemel figyelmet a téma szempontjából, mert a könyvtárossal szemben támasztott követelményeket alapvetően meghatározza az elvégzendő feladat. Hogyan módosulnak ezek a feladatok, mire kell képesnek lennünk? Az előadó ismertette az USA és az Egyesült Királyság közkönyvtáraiban megfigyelhető trendeket, valamint kitért a tudományos könyvtárak eltérő feladatára. Összefoglalva: A kölcsönzések száma tőlünk nyugatra is csökken, de a programok látogatottsága nő. Ez alátámasztja a könyvtárak közösségi térré válásának szükségességét. Az e-könyvek kölcsönzése hozzánk hasonlóan még csak alakulóban van. Érdekes kérdés az önkéntesek bevonása a könyvtári munkafolyamatokba. Az Egyesült Királyság könyvtári szervezete nem támogatja, legalábbis azt nem, hogy a feladatokat kizárólag önkéntesek lássák el. Azt hiszem, ezzel mi is egyetérthetünk, voltak rossz tapasztalataink… A tudományos könyvtárakról szólva egy új fogalommal találkoztunk, az „adatkönyvtáros” fogalmával. Ez egy újfajta szakmai tudást feltételez.

3. Lóczy Péter (Belügyminisztérium Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály) ismertette az általuk már kidolgozott rendszer alapelveit, hiszen ez mintául szolgálhat a könyvtáros életpálya-modell kidolgozásához.  A modell 3 alappillére:

a. Illetményrendszer, melyben a szolgálati idő mellett a betöltött munkakör nagyobb hangsúllyal szerepel.

b. Biztosítási rendszer: állami kezelésben gondoskodik a dolgozók vagyoni és személyi biztosításáról.

c. Lakhatási rendszer: ez vitathatatlanul fontos lehet pl. a rendvédelmi területen dolgozók szempontjából, de minket, könyvtárosokat talán kevésbé érint.

4. Horváth Sándor Domonkos (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) felvázolta a könyvtárosok foglalkoztatását meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét, amit értékelve arra jutott, hogy az átlátható, de rugalmatlan, a kontraszelekció irányába hat. Ő is hangsúlyozta a munkakör fontosságát. Azt, hogy a fizetési osztály és fokozat besorolásánál a betöltött munkakör, illetve az ahhoz szükséges végzettség legyen az irányadó, nem a munkavállaló végzettsége.

5. Hock Zsuzsanna könyvtárostanár a pedagógus életpálya-modellről tartott rövid ismertetőt.

6. Eszenyiné Dr. Borbély Mária (Debreceni Egyetem Könyvtárinformatikai Tanszék) az iskolarendszerű könyvtárosképzés mai helyzetéről adott igen ijesztő helyzetképet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 5-10 éven belül várhatóan 2000-2500 fő fog nyugdíjba menni a szakmából.  Ugyanakkor drámaian csökken a szakember utánpótlás: képzési helyek szűntek meg, másutt pedig átmenetileg szünetel a képzés. A 2012-es keretszámcsökkentés alacsony jelentkezési hajlandóságot eredményezett. Míg 2011-ben 208-an jelentkeztek informatikus-könyvtáros alapképzésre, 2012-ben 102-en, 2013-ban 65-en, 2014-ben 52-en. Ma BA fokozaton összesen 300 körüli a hallgatói létszám, MA fokozaton 35-40. Figyelembe véve azt, hogy a végzettek közül nem mindenki helyezkedik el a szakmában, ugyanakkor megindult a szakmából való elvándorlás is (a pedagóguspálya irányába!), a közeljövőben jelentős szakemberhiányra lehet számítani. Márpedig bármilyen életpálya-modell kiindulási pontja a megfelelő számú és minőségű szakember megléte. 

7. Barátné Dr. Hajdu Ágnes (Könyvtáros életpályamodell bizottság, munkacsoport vezető):

A munkacsoport 2014. szeptember 17-én alakult, már letett egy kiinduló tervezetet az asztalra.

A rendszer alapja a pedagógusokéhoz hasonló minősítő rendszer. Ebben meghatározott időközönként kötelező a könyvtáros objektív adatok alapján való minősítése, a továbblépéshez az ezen való megfelelés alapkövetelmény. Ehhez kapcsolódó új bértábla-rendszerre tettek javaslatot. Elvi szinten megegyezik a mostanival: fizetési osztályok és fokozatok táblázata.  Az egyik dia ezt a táblázatot tartalmazta konkrét fizetési összegekkel. Ha felkerül az internetre, alaposabban is tanulmányozhatjuk majd. Szépek voltak a számok, amiket láttam, de ez javaslat, nyilván innen indulnak majd a tárgyalások. A fokozatok között maradna a háromévenkénti előrelépés, az osztályok közötti átjárhatóságot pedig a minősítő rendszer biztosítaná. Miután példák már vannak (közszolgálati életpálya-modell, pedagógus életpálya-modell), a miénk kidolgozása már zökkenőmentesebb lehet, de így sem számíthatunk 2016-nál előbb rá.

8. Végül a Pulszky társaság és a MagyarNépművelők Egyesületének (mint társterületeink: muzeológia, népművelés) egy-egy képviselője mondta el, hol állnak ők ugyanezzel a munkával. Nem tartanak előrébb, sőt a népművelők képviselője azt hangsúlyozta, közösen kellene kialakítanunk az új rendszert, tekintettel arra, hogy sok helyütt összevontan működnek intézményeink. Bár a különbségek miatt valószínűbb az ágazatonkénti rendszer szükségessége, arra mindenképpen számítanak, hogy példaként szolgálunk majd.

Ajánlok a témában két tájékoztató jellegű cikket: Könyvtárvilág 2014.11.8.  és Könyvtárvilág 2014.11.8

Horváth Tímea

Soproni anziksz – a helyismereti könyvtárosok szekciójából

A hely intelligenciája, az intelligencia helye — a helyismereti gyűjtemény! – ezzel a,  meglehet, kissé kacifántos, de a 46. vándorgyűlés vezérmotívumához mindenképpen illeszkedő címmel rendezte meg szekcióülését a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. A telt házat vonzó program sokszínűsége nemcsak a helyismeretnek tudományterületeken átívelő tematikai gazdagságát tükrözte, hanem azt a változatosságot is, amit a helyismereti információforrások látványos megszaporodása mutat a világhálón. Az előadások ugyanis főképp a digitalizálás eredményeit vették számba, elsősorban abból a szempontból, hogy az új elektronikus tartalmak hogyan segíthetik a könyvtárosokat a településre, régióra vonatkozó ismeretek gyűjtésében és közzétevésében, miként hasznosíthatják azokat válaszokat keresve az érdeklődők gyakran igencsak fogas kérdéseire. Hogyan építhetik be abba munkába, amivel a környéken élőket szolgálják a helyi értékek megismerésében és gondozásában, a lokális kötődés, az összetartozás érzésének megerősítésében. 

(Mándli Gyula felvétele)

A nyitóelőadást Gazda István tudománytörténész és bibliográfus tartotta Helytörténet, tudománytörténet, internet. Tájékozódás a digitalizált dokumentumok ködös világában címmel. Az alcím kritikus hozzáállást sejtetett, és valóban, a helyismereti kutatásokhoz felhasználható elektronikus publikációk számbavétele közben jócskán esett szó a tömeges digitalizálással járó felületességekről, forráskiadási hiányosságokról. A bírálat érintette a hazai könyvdigitalizálás ismert anomáliáit is: az állami források elégtelenségét, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzeszközök rossz hatásfokú, összehangolatlan felhasználását, az átfogó programok elakadását. A hangsúly azonban mégiscsak a digitális kiadványok örvendetes megszaporodására esett. Gazda István, az által vezetett MagyarTudománytörténeti Intézet munkatársainak gyűjtésére építve adott nagy ívű áttekintést a teljes műveket közreadó nagyobb hazai és határon túli magyar gyűjteményekről, tudományos intézményi portálokról és elektronikus könyvtárakról, valamint a kereskedelmi forgalomban elérhető elektronikus kiadványokról.  Bőséges példatárral szemléltette, miképp szolgálják a nagy nemzetközi projektek, köztük is elsősorban a Google digitalizálási projektje a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású idegen nyelvű alapművek internetes megjelenését. 

A következő előadást Toronyi Zsuzsanna főlevéltáros, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója tartotta Zsidó családok kutatása köz- és magángyűjteményekben és adatbázisokban címmel. A témaválasztást nemcsak, sőt nem elsősorban a Holokauszt Emlékév indokolta, hanem a családkutatással kapcsolatos közönségigény érzékelhető növekedése, ami nemcsak a helyismerettel foglalkozó könyvtárosokat számára jelent kihívást, hanem, mint az az előadásból kiderült, a levéltárosokat is attitűdváltásra, új megoldásokra sarkallta. Az élenjáró levéltárak a korábbinál jóval nyitottabb intézményekké váltak, munkatársaiknak pedig a laikus érdeklődők elvárásai, mentális szükségletei iránti empatikus, személyes törődést mutató szolgáltatói hozzáállást kell tanúsítaniuk. Különösen így van ez a felmenőik nyomát kereső hazai és külföldi zsidó származású látogatók esetében, akik a Holokauszt előtti és utáni családtöredékek közötti híd megteremtésének reményében fordulnak a közgyűjteményekhez. Az ő kiszolgálásukra Családkutató Központ létesült a Magyar Zsidó Levéltárban, iratgyűjteményi adatbázisokat hoztak létre, illetve tettek elérhetővé honlapjukon, látványraktárral, valóságos és virtuális kiállításokkal, tematikus honlapokkal, internetes közösségi megosztó felületekkel hozzák közelebb a szélesebb közönséghez is a hazai zsidóság múltjának dokumentumait. Toronyi Zsuzsanna a speciális forráskezelési sajátosságok bemutatása után számos, a könyvtárosi gyakorlatban is jól hasznosítható internetes eszközzel ismertette meg a hallgatóságot. Lendületes prezentációja azt is érzékelhetővé tette, hogy a nyilvánvaló különbségek ellenére a közgyűjtemények közötti határvonalak a közönségkapcsolatok terén egyre inkább elmosódnak. 

(Mándli Gyula felvétele)

Szünet után a vendéglátó Sopron vezető könyvtárosai vették át a szót. Horváth Csabának, a városi könyvtár igazgatójának előadása a helyismeret és természettudományok — valljuk be, méltánytalanul ritkán taglalt — viszonyára irányította rá a figyelmet. A természeti földrajz, a geológia, az őslénytan, növény- és állattan egy tájegység arculatának, történetének fontos összetevői. Az e tárgyakkal foglalkozó múzeumok, tudományos és felsőoktatási intézmények, egyesületek, továbbá a nemzeti parkok kiadványainak, honlapjainak, repozitóriumainak és egyéb adatbázisnak szakszerű bemutatása hozzájárult a helyismeret e fehér foltjának eltüntetéséhez.  

Ifjabb Sarkady Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója Sopron város történetének kutatását elősegítő internetes adatbázisok használatába avatta be a közönséget. Főképp azokat a személyes tapasztalatait osztotta meg, amit a két nagy huszadik századi világégés pusztításainak helyi szempontból még pontosításra váró részleteit tisztázása során a még kiaknázásra váró külföldi forrásgyűjteményekkel kapcsolatban szerzett.   
  

A szakmai programot délután baráti találkozónak meghirdetett, valójában egyesületi közéleti esemény követte. Az élénk eszmecserén világossá vált, hogy a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének a közös értékek megőrzése és fejlesztése érdekében megújulásra van szüksége. Az ebbe az irányba teendő első lépésekről született megegyezés jó esélyeket kínál a sikeres folytatásra. 

Sándor Tibor
(forrás: Könyvtári Levelező/lap)