Infoparlament 2023

 „A Mátrix kék és piros pirulája közül kell választani”

INFOPARLAMENT 2023

XIII. alkalommal rendezték meg az informatikai társadalom eseményét, az Infoparlamentet. A rendezvényen a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág szereplői gyűltek össze, hogy beszámoljanak arról, melyek azok a technológiai változások, amelyek nagy hatással vannak mindennapjainkra és a gazdaság versenyképességére. ChatGPT és a mesterséges intelligencia, a legújabb kibervédelmi kihívások, Európa energetikai kérdései, illetve a világ multipoláris konfliktushelyzete diplomáciai és harcászati szempontból azok a tényezők, amelyek leginkább alakítják és foglalkoztatják a kormányzati, a gazdasági, az üzleti, az informatikai és a civil szervezetek szereplőit.

 

Az idei Infoparlament nyitóelőadása meglepetést okozott, az első néhány bekezdésről ugyanis kiderült, hogy ChatGPT-vel íródott. Soltész Attila, az Infotér elnöke ezzel a rövid nyitánnyal igyekezett rávilágítani, hogy a jövő már jelenné vált, ahogy arra is megkísérelte felhívni a figyelmet, hogy milyen kihívásokkal és akadályokkal nézünk szembe a technológia miatt. Előadásában arra reflektált, hogy mi lehet a technológia rendeltetése a társadalom átalakításában, és mindebben nekünk, embereknek, milyen szerep jut.

Új szemléletet – új technológiai alkalmazások - félelmetes vagy előremutató változások?

Az idei évben a korábbiakhoz képest jóval súlyosabb dilemmák foglalkoztatják a döntéshozókat és persze a szakembereket, miután egy éve zajlik már az ukrajnai háború, amelynek következményei több szinten alakítják át a gazdasági folyamatokat, illetve a kibervédelmi feladatokat. Ezúttal ugyanis nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembenéznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Mint például a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) ugrásszerű fejlődésével, amely az elmúlt időszakban érezhetően forradalmi áttörést ért el, s amely kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezetett. Amennyire félelmetes, annyira előremutató is lehet az AI és a ChatGPT szerepe, amely valójában választást kínál a világ számára, hogyan legyen a társadalom a nyertese az új vívmányoknak, fogalmazta meg köszöntőjében Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy mindezen események miatt olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel, és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk. A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel, például azt, hol kezdődik, és hol végződik az ember, s valóban emberrel kommunikálunk-e, illetve azt is, hogy társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e? Soltész Attila kiemelte, hogy közös felelősségünk, hogy egészséges és értékalapú információkat közvetítsünk, illetve hogy minimalizáljuk az informatika adta veszélyeket.

 

 

Jöhet az MI 2.0 - automatizált munkafolyamatok

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az elmúlt két-három évben valóban átalakította az életünket és szinte minden iparágat a mesterséges intelligencia, s nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a munkaerő-piacra is milyen hatást gyakorolt: egyre inkább felmerül az automatizált munkafolyamatok kérdése.

Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy itt az ideje újragondolni a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely dokumentum a 2030-ig szóló célokat jelöl ki, és ezekhez kapcsolódóan 2025-ig tartó intézkedési tervet vázol fel.

Továbbá kiemelte az európai digitális innovációs központok (EDIH) jelentőségét, amelyek a digitális kihívásokra reagálnak és hozzájárulnak a versenyképesebbé tételhez, s amely magyarországi viszonylatban többek között a startupökoszisztémát támogatja, például inkubátorházak működtetésével.

 

Az elmúlt tizenhárom évben egy-egy konferencia alkalmával többször számolhattunk be jelentős technológiai változásokról, amelyek nagy hatással voltak mindennapjainkra, a gazdaság versenyképességére és akár az esélyegyenlőség javítására is. Az igazán nagy változásokat azonban leginkább az mutatta, hogy a velünk együtt gondolkodókban, kutatókban megjelentek az aggodalom jelei: vajon fel tudja-e dolgozni ezeket a rendkívüli változásokat és lehetőségeket a modern társadalom, vagy mindezek végül egy posztmodern, apokaliptikus berendezkedésű világot eredményeznek majd?

A mesterséges intelligencia fejlődésében az elmúlt időszakban érezhető forradalmi áttörés kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezet, amely akár hónapról hónapra írhatja át életünk megszokott kereteit. A technológia rendkívül sok lehetőséget rejt magában, amivel valóban élnünk kell, hiszen évtizedes vagy akár évszázados problémák megoldására lehet alkalmas.

 

Az éremnek azonban mindig két oldala van, és ezúttal nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembe néznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel a mesterséges intelligencia hatására, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk.

 

A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel: hol kezdődik, és hol végződik az ember, emberrel kommunikálunk-e, társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e?

 

 

Új digitális stratégia az OTP-nél – digitális képességek fejlesztése

Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már készül a pénzintézet digitális stratégiája, amelyben elsősorban a digitális képességek fejlesztését tűzték ki célul. Továbbá hozzátette, hogy olyan megoldásokra van szükség, amelyek abban segítenek, hogy a hatalmas adathalmazokból értelmezhető információk legyenek kinyerhetőek. Hozzátette, hogy az OTP egyfajta paraméteres modellt készít, amelynek segítségével a legjobb adatmodelleket tudják létrehozni.

 

Schin Lotár, az OTP Bank mesterséges intelligencia terület vezetője délutáni előadásában beszámolt arról, hogy egyetemi közreműködésnek köszönhetően létrehoztak egy 39 milliárd paraméteres digitális asszisztens modellt.

  

Innováció-gyorsító területek

Rakoncza Zsolt, a DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója beszámolt a Dell legfrissebb, az innováció érettségét vizsgáló 2023-as kutatásukról, amelyből kiderült hogy a megkérdezettek 49 százaléka még mindig mérlegeli, hogy innovációt vezessen-e be cégüknél. 36 százaléka a válaszadóknak követő magatartást folytat, mindössze 16 százalék alkalmaz innovatív technológiát és csupán 2 százalék az, akiket vezető innovátoroknak nevezhetünk.

Nemzetközi viszonylatban, a kutatás szerint, a legnagyobb problémát az adatok kinyerése jelenti (69 százalék), illetve, hogy nincs végponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia (67 százalék). Magyarországon ezzel szemben hátrányban vagyunk, mivel 77 százalék jelezte azt, hogy gondot jelent az adatok kinyerése és 70 százalékuknál nincs kezdőponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia.

Rakoncza Zsolt 5 stratégiai területet emelt ki, amelyek az innovációk felgyorsításában szereplő területeknek számítanak:

-          Munkavégzés – jövő munkahelye (55 százalék)

-          Többfelhős környezet

-          Modern adat-infrastruktúra (34 százalék)

-          Egyszerűbbedge-környezet, valós idejű elemzések (52 százalék)

-          Biztonság (a megváltozott környezet miatt új eszközök alkalmazása)

Az energiapolitika jövő képe

Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztériumenergiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az energiapolitikai helyzetet vázolta fel, miszerint új jövőképre van szükség, amelynek egyik pillére, hogyan vezessük ki az országot az energiafüggőségből és hogyan érjünk el egy egészségesebb energia mixet (Ellátásbiztonság-Fenntarthatóság-Megfizethetőség-Növekvő igények). Ehhez szükség van az IKT szektorban rejlő kompetenciákra és eszközökre. Az előadó kiemelte, hogy 2030-ra mintegy 1,3 millió okosmérő felszerelését tervezik, amelynek köszönhetően egy újszerű hálózati menedzsment rendszer épülhet ki. Továbbá elmondta, hogy az MI segítségével olyan prediktív karbantartó rendszerekre van szükség, amelyek valódi fogyasztáson alapuló számlázást képesek kezelni. Ehhez szükség van az átviteli hálózat fejlesztésére, a meteorológiai előrejelző szolgáltatások frissítésére, a független energiaközpontok kialakítására, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére, a klímavédelmi adattár kialakítására, illetve az okos vizi-közműhálózat fejlesztésére.

 

A digitalizáció jelentősége

Dr. Franco Spicciariello, a Public Policy Igazgatója, ITA & ECSEED, Amazon Web Services (AWS) hangsúlyozta, hogy valóban felgyorsult a mesterséges intelligencián alapuló technológiák szerepe. Praktikus innovációk jöttek létre, amelyekben az emberekkel vagy emberek nélküli megoldások egyaránt érvényesültek. Kifejtette, hogy Magyarországon az üzleti intelligencia (BI) egyre erősebben veti meg a lábát, köszönhetően a felhő-alapú megoldások költségcsökkentő jelentőségének, illetve annak is, hogy a cloud-computing egyre nagyobb bizalmat élvez nagyvállalati, kkv és startup környezetben is, mint nyereséges modell. Ennek a fejlődésnek azonban az a hátulütője, hogy a régebbi rendszereket, infrastruktúrákat bizony fejleszteni szükséges, de hazai viszonylatban is egyre több a példa arra, hogy ezek a fejlesztések elindultak.

 

Támogató szabályozási környezet szükséges

Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, a 2020. július 1-én létrejött hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég, a CETIN Hungary Zrt. szerepköréről elmondta, hogy a hazai telekommunikációs piacon először valósult meg olyan távközlési modell, amely a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztja az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától. A Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamatban a közel 200 munkavállalóval indult vállalat hálózati infrastruktúra-megoldásaival segíti a hazai gazdaság hatékony digitalizációját, amelyhez azonban támogató szabályozási környezetre van szükség. „Az infrastruktúráé a jövő, amihez pénz, pénz és partnerség szükséges”

 

Digitális katona- az ország védelmi stratégiája

Porkoláb Imre, dandártábornok, HonvédelmiMinisztérium; a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az ország védelmi stratégiáját immár a digitalizáció jegyében alakítják. Többek között kognitív képességeken alapuló digitális katonák fejlesztésén dolgoznak, folyik a járművek digitalizációja, illetve figyelmet fordítanak a felforgató technológia (adatalapú rendszerek, űr képesség-fejlesztés, kibervédelem) alkalmazására is. Továbbá elmondta, hogy foglalkoznak az XR technológia alkalmazásának lehetőségeivel a védelmi szektorban, ezen belül e-learning platform kialakításával, MR/VR egészségügyi megoldásokkal, illetve okosruha tervezésével. Porkoláb Imre továbbá beszámolt a NATO DIANA (Defence Innovation Accelerator for  the North Atlantic) Akcelerátor 2022 decemberi megalakulásáról is, amely a kettős hasznosítású technológiák alkalmazására koncentrál.

 

Szükséges az edukáció

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kitért arra, hogy a technológia exponenciális fejlődése okozta, hogy a régóta dédelgetett MI és ezen belül a ChatGPT ilyen érzékennyé vált. Arra kérdésre, hogy vajon az MI kicsavarja-e a kezünkből az irányítást, a válasz az, hogy az a cél, hogy etikus rendszereket nevelgessünk. Az előadó kitért arra is, hogy egy uniós kutatás szerint az MI-nek köszönhetően mintegy 11-37 százalékos termelékenység-növekedés várható majd 2035-ig. Magyarországon pedig a munkaórák mintegy 24 százalékát az automatizált folyamatok veszik majd át. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatához oktatási modellekre van szükség, illetve publikus felhőre és természetesen stabil infrastruktúrára.

 

2023: Neumann emlékév

Balla Attila, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető helyettese beszámolt a Neumann 2023 eseménysorozatról, amelyben többek között interaktív kiállítások, informatikai diákolimpia, tudományos szimpózium és dokumentumfilm készítés is szerepel. lásd itt.

AMI Ember – Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? Délutáni kerekasztal beszélgetés a Várkert Bazárban.

„Ez egy villa. Megehetem vele az ebédem, vagy leszúrhatlak vele valakit. A mesterséges intelligencia sem jó vagy rossz önmagában, a kérdés az, hogy mire használjuk” – hangzott el az Infoparlament mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Milyen veszélyei lehetnek az egyre népszerűbb mesterséges intelligenciának? Tud majd manipulálni minket? Öntudatra ébredhet? Alapíthat új vallást? Ezekre és más izgalmas kérdésekre keresték a választ a résztvevők.

A mesterséges intelligencia régóta körülvesz minket, és úgy épül be az életünkbe, hogy általában észre sem vesszük. Helyettünk kutatja ki a minket érdeklő tartalmat a Youtube-on, tizedmásodperc alatt fordít nekünk bármilyen hosszúságú szöveget különböző nyelvekre, vagy éppen segít eljutni A-ból B-be a navigáció által. De mi történik akkor, amikor egy gép már beszélgetni is képes velünk, emberi módon? Segíti-e a tanulmányainkat? Elveszi-e a munkánkat? El tudjuk-e dönteni, mikor hazudik vagy hallucinál? Hosszú távon képes-e növelni hatékonyságunkat, vagy roncsolja képességeinket és társadalmunk szövetét? Az MI társadalomformáló hatására, szabályozhatóságára és az ehhez kapcsolódó etikai felvetésekre ideje mélyebben is odafigyelni. Szerteágazó, félelmetesen gyorsan változó és sok tekintetben feltérképezetlen területről van szó, melyben kulcsfontosságúvá válik az oktatás, valamint az intelligencia fogalmának alapdefiníciója: képességünk a változáshoz való alkalmazkodásra. Ezekkel a gondolatokkal vezették be az Inforparlament Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? című kerekasztal-beszélgetését, ahol Kadarkai Endre televíziós műsorvezető, riporter moderált.

 „Nyugaton rendkívül jellemző a technopesszimizmus, vagyis az, hogy félünk a technológiai újításoktól, azok életünkre gyakorolt hatásaitól, míg keleten technooptimizmus jellemző, látják a határait, de az előnyeit is a digitális technológiáknak – mondta el Dr. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója, akinek friss tapasztalatokkal rendelkezett mivel egy hete ért haza Kínából.

Horváth István Sándor atya, a Szombathelyi Egyházmegye papja szerint a mesterséges intelligencia ismeri az emberi érzéseket, tudja, hogy milyen örömök és bánatok érnek minket, és tud is rájuk reagálni. „Ha elpanaszolom neki, hogy mi bánt, vigasztaló szavakkal válaszol, és a végén azt ajánlja, keressek fel egy szakembert. De nem érzem benne a spirituszt – hiszen nem emberről van szó” – mondta. „A hit a ChatGPT szerint csupán három betű egymás után. Isten pedig nem más számára, mint öt betű, és nem több. A mi küldetésünk az egyházban lélektől lélekig szól, ez pedig nyilván nincs benne a mesterséges intelligenciában (MI)” – hangsúlyozta a kórházlelkész.

Bábel Gabriella, a Microsoft kormányzati üzletágának igazgatója más oldalról közelítette meg a kérdést. „Amikor a gőzgépet feltalálták, nagyjából pontosan ugyanúgy tartottak tőle az emberek, mint a mesterséges intelligenciától. Féltek, hogy elveszi az állásukat, hogy bajt okoz. Ugyanígy, amikor megjelent a felhőalapú adattárolás néhány éve, pontosan ugyanúgy beszélgettünk, pesszimistán. Ugyanakkor a gőzgépben, a felhőben és az MI-ben is közös, hogy hozzáadott az emberek életéhez” – hangsúlyozta.

„A mesterséges intelligencia csak a reproduktív kreativitásra képes, viszont újító kreativitással csak az ember rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy van, aki teljesen új nézőpontból képes látni” – ismertette a pszichológiai gondolatmenetét  Dr. Lippai Edit, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének adjunktusa.

Bábel Gabriella szerint az MI leginkább éppen „arra jó, hogy lesz, aki robotoljon helyettünk, így nekünk több időnk felszabadul arra, hogy megéljük a kreativitásunkat.”

Mondjuk tegyük fel, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott gép felporszívóz, füvet nyír, csekket fizet be helyettünk, mi pedig helyette olyan dolgokkal foglalkozhatunk, amiket sokkal jobban szeretünk csinálni. Hozzátette: itt az idő, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a változásokhoz és nyitottá válni az ezzel járó újdonságokra.

Ami talán kevesünknek jut eszébe, pedig szintén fontos tényező: milyen hatással lehet a környezetre a mesterséges intelligencia? Setényi János hangsúlyozta: „Egy olyan infrastruktúra zakatol a mesterséges intelligencia mögött, amihez rengeteg szerverre van szükség – ezek a mélytengerbe vannak süllyesztve, mert folyamatosan hűteni kell őket. Nyilván miközben én beírom a ChatGPT-nek, hogy egy könyvfejezetet írjon meg nekem adott témáról, adott stílusban, aközben melegedik az óceán. Döbbenetes energiaigénye van az MI-nek, így – legyünk őszinték – károsítja a környezetet. Hasznos és jó dolog, amiért nagy árat fizetünk.” Ezt a szénalapú ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani, amely egyrészről óriási fejlődés volt, másrészről viszont Londonban száz évig nem lehetett levegőt kapni és sok betegséget okozott.

Horváth István Sándor atya a Bibliából a bábeli torony építésének képét hozta metaforaként, hiszen az embernek mindig is voltak nagyra törő álmai, de hatalmas kudarc lett belőle. „Hatalmas célokat tűzhetünk ki magunk elé és rengeteg energiát fordíthatunk ezekre, de hogy mi lesz belőle, csak Isten tudja. Felvetődik az erkölcs kérdése is. Az MI nem erkölcsi lény, így soha nem mondhatjuk rá, hogy hazudik, csak azt, hogy téved, ha rossz információkból építi fel a válaszát. Számomra értelmezhetetlen, ha azt mondjuk, hogy az MI öntudatra ébredhet, hiszen nincs tudata sem” – hívta fel a figyelmet a pap.

„Amikor megkérdeztem az MI-től, hogy mi az első emléke, nem tudott rá válaszolni: ez is azt igazolja, hogy nincs önálló tudata. Amikor pedig azt kérdeztem tőle, hogy szerinte miért félnek tőle az emberek, azt felelte, hogy az új eszközöktől általában félnek az emberek” – fűzte hozzá Lippai Edit adjunktus.

A beszélgetésen részt vett a Google cég Public Policy Managere, Juhász Levente is, aki elmondta, hogy az általuk fejlesztett chatbot hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Kiemelte azt is, hogy nagyon hosszú folyamat, mire egy MI-alapú szolgáltatás a széles nyilvánosság elé kerül, előtte házon belül, majd sok tesztelővel felmérik és igyekeznek a lehető legbiztonságosabban, fokozatosan bevezetni.

Mivel a mesterséges intelligencia emberszerű tulajdonságokkal rendelkezik, és lehet vele beszélgetni, nem lenne meglepő, ha az emberek a magány ellenszereként is használnák.

„A magány olyan szintű jelenség a mai társadalmakban, hogy bolondság lenne nem használni erre is az MI-t.Gondoljunk csak A nő című filmre, amely szintén ezt a kérdést boncolgatja, a történetben egy férfi beleszeret egy gépbe, akivel sokkal jobban kijön, mint bármelyik hús-vér nővel” – mondta Setényi János.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban sokakat érdekel a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját. A Google munkatársa erre azt válaszolta, hogy a könnyen reprodukálható, automatizálható munkakörök vannak leginkább kockázatnak kitéve, hiszen ezeket könnyedén tudják majd helyettesíteni az MI-k. 

A Microsoft üzletágának igazgatója konkrét foglalkozásokat is említett, amelyekre a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség: fordítókra, tolmácsokra, grafikusokra, sőt bizonyos szempontból jogászokra sem, hiszen az MI ismeri az összes törvényt és így tudja – elvileg elfogulatlanul – mérlegelni, hogy az adott ügyben milyen ítéletet hozzon. Bábel Gabriella szerint azonban nemcsak arról érdemes beszélni, hogy milyen munkák fognak eltűnni, hanem arról is, hogy mikre lehet majd fokozottan szükség: például IT-biztonsági szakemberek mindenképp kellenek majd.

Mivel a tartalom-előállítás költsége nagyon le fog menni, a tartalomgyártók fizetése is csökkenhet. Minden szakmában lesz, aki „lezuhanhat” a technológiai fejlődés miatt, de olyan is lesz, akinek ugrásszerűen megnő a keresete.

A kerekasztal-beszélgetés végén arra figyelmeztettek: bár a chatbotok nagyon értelmesnek és korrektnek tűnhetnek, minden ilyen információt ellenőrizzünk több forrásból, mert az emberi intelligenciát a mesterséges soha nem lesz képes pótolni.

 

Nem lehet kimaradni- de szabályozni  kell

Kulcsár Sándor szakértő szerint az egyik legfontosabb feladat egy egységes referenciakeret létrehozása lenne, amellyel objektíven mérni lehetne a mesterséges intelligencia rendszerek tudását, képességét, autonómiáját. „Ha nem tudjuk összemérni az egyes megoldásokat, az igényeinket sem fogjuk tudni precízen megfogalmazni. Most mi is kapunk válaszokat az MI-től, de sok esetben nem tudjuk, hogy miért pont azt a választ kaptuk. Mérhetővé kell tenni az MI-t, hogy értsük a válaszokat és szabályozhatóvá tegyük a működését”, mondja Szani Ferenc.

 

Lényeges, hogy Magyarország és a magyar szakértők is részt vegyenek a nemzetközi szabályozási munkában, emellett pedig óriási szükség van magyar nyelvi modellre (ilyenek egyébként már készülnek itthon, több műhelyben is). A magyar nyelvi modell gyorsabban és pontosabb működhet, mint mondjuk a ChatGPT, amely oda-vissza fordítja a kérdéseket és válaszokat, az elkészítése során pedig értékes tudásra tesznek szert a magyar szakemberek az MI tanításáról és működéséről. Az említett referenciakeret aztán azt is segíthet eldönteni, hogy a magyar nyelvi modell mely elemeit tegyük publikussá, nyílt forráskódúvá, hol érdemes párhuzamos fejlesztéseket folytatni és mit kell belőle nemzeti értékként védeni.

 

IT-biztonság: a pénztárcára hatva

Dr. Bencsik Balázs, SZTFH arról beszélt, hogy valahol talán minden üzleti vezető érzi, hogy az információbiztonság pénztárcába vágó kérdés, de hogy mennyire az, arról ritkábban kapunk tiszta képet. Az előadó a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója, az Infoparlament kiberbűnözéssel foglalkozó szekciójának egyik kerekasztal-résztvevője felméréssel alátámasztott számokat idézett ezzel kapcsolatban. Ezek szerint magyar vállalkozások két hónap alatt 250 millió forint váltságdíjat fizettek ki a zsarolóvírusokkal támadó kiberbűnözőknek. További 540 millió forintot kellett fordítani az IT-rendszerek helyreállítására és az elmaradt védelmi intézkedések bepótlására. „Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar vállalati szektort pusztán a zsarolóvírusok miatt évente több milliárd forintos kár éri”, vonta le a következtetést.

A legtöbb vállalatvezető csak akkor kezdi helyén kezelni a kiberbiztonságot, ha már saját bőrén tapasztalta a következményeket, ha cége már áldozatául esett egy sikeres támadásnak. A másik hatásos ösztönző a jelentős bírságokkal is megtámogatott jogszabályi kötelezettség – és most ez utóbbiban is komoly előrelépés történt.

Nemrég ugyanis megjelent a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény, amely egyebek mellett a NIS2 európai irányelv egyes rendelkezéseit is átülteti a magyar jogrendbe. Mintegy 2000-2500 hazai vállalkozás tartozik a jogszabály hatálya alá; ez tízszer több mint amennyire a korábbi hasonló törvények vonatkoztak. Az érintetteknek szervezeti szinten is foglalkozniuk kell az IT-biztonsággal: kötelező a kockázatelemzés, az üzletmenet-folytonossági terv elkészítése, az incidenskezelés vagy éppen a dolgozók kiberbiztonsági oktatása.

A jogszabály betartását, felügyeleti hatóságként, az SZTFH fogja ellenőrizni. Belső erőforrásaik ehhez nem lennének elegendőek, ezért azoknak a piaci szereplőknek a segítségét veszik igénybe, amelyek most is IT-biztonsági auditori vagy tanácsadói tevékenységet végeznek. Az akkreditált auditorok valamelyikével kötelező lesz szerződniük az érintett vállalatoknak, és ez alapján folyik majd az ellenőrzés. A jogszabálynak való megfelelést (vagy meg nem felelést) az auditori jelentések alapján a hatóság állapítja majd meg, és szükség esetén bírságot is kiszab. 

További videók a konferenciával kapcsolatban: 

 

 

 

Dienes Éva

 

A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában jártunk

 

A régóta tervezett könyvtárlátogatás a nyári zárva tartás első napjára esett. Ez a rendhagyó munkanap egy sorozat nyitó alkalma volt – vagyis szeretnénk meghatározott időnként ellátogatni Budapest nagyobb könyvtáraiba, megismerni az ott folyó munkát, szolgáltatásaikat, és a körülményeket.

 

A BCE Központi Könyvtára 2007. szeptemberében költözött új helyére.

Az épület a Wallis Ingatlan Zrt. ingatlan-beruházása. A modern komplexum hármas funkciónak ad otthont: a könyvtáron kívül egyetemi tanszékek, valamint bérelhető irodák kaptak helyet.

A bibliotékának szánt területet is úgy tervezték – „ha úgy alakul” – irodaként is hasznosítható legyen. A könyvtár a helyet gyakorlatilag bérli, amit részben a Budapesti Corvinus Egyetem illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium fizet.

 

A hasznos területből a könyvtárnak jutott a legnagyobb – 4950 m²  

(tanszékek: 4350 m², irodák: 3950 m²), amely 5 szinten oszlik meg. Maga a teljes épület 8 szintes. 

A könyvtár egyes részlegein Nagy Zsuzsanna szolgáltatási igazgató, illetve Lukácsné Varga Judit, a szaktájékoztatás vezető szakterületi koordinátora kalauzolt végig bennünket, akiktől kérdéseinkre is választ kaptunk.

 

A földszinten a fogadótér várja a látogatókat recepcióval, valamint igényes presszóval. Itt található a számítóközpont és irodahelységek.

 Az első emeleten kezdődik tulajdonképpen maga a könyvtár. A főbejáraton keresztül az információs pontnál kaphat segítséget az olvasó a hasznos tudnivalóktól kezdve a beiratkozás lebonyolításáig.

Ez a szint a kölcsönzői tér, ahol egyben olvasói terület, oktató (konferencia) terem, hírlapolvasó (klubterem) kapott helyet. Az első emeleten szimmetrikusan elhelyezkedő két teremben ún. „e-könyvtár labor” működik, ahol 32-32 számítógépes hely (ez is gyakran kevés) található internet és wifi kapcsolattal.

Az I-II-III. emelet szaktudományi olvasótereiben további 22 gép használható hasonló feltételekkel. A honlapról elérhető információs források, adatbázisok, elektronikus folyóiratok mellett három digitális archívum használható:

 

• Vállalatgazdaságtan Intézetének archívuma
• Doktori disszertációk archívuma
• Szakdolgozatok archívuma

 

Az első két archívum dokumentumai korlátozás nélkül mindenki számára elérhetők, a szakdolgozatok az egyetemi hálózat gépeiről tölthetők le.

A második emeleten olvasói tér és kutatóhelyiség található.

Speciálisan új szolgáltatásra ad lehetőséget az első és második emeleten rendelkezésre álló 2-2 „konzultációs szoba”. 2-6 fős csoportoknak ad lehetőséget csoportos tanulásra, oktatásra. A helyiségek legfeljebb 2 órára jegyezhetők elő, az egyetem hallgatói ingyenesen vehetik igénybe. Új fajta szolgáltatás a „Foglaljon könyvtárost!” – amely személyes segítséget jelent a könyvtár, az információs források használatához, vagy a kutatómunkában.

 

A harmadik emeleten az olvasói tér és a kutatóhelyiség mellett rendezték be a Történeti Kutatókönyvtárat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara eredeti bútoraival. Itt őrzik és az olvasók helyben használhatják az 1488- és 1900 között kiadott közel 2000 db muzeális művet.

A „Bookshop”, ahol az egyetem kiadványai, toll, jegyzetfüzet, táska kapható, kiszervezett tevékenységként működik, akár a fénymásolás, nyomtatás, illetve szkennelés.

A negyedik emeleten bepillanthattunk a könyvtár zárt raktáraiban folyó munkába, ahol a dokumentumokat hagyományos és a tömörraktárban görgős polcrendszeren tárolják. A raktári lekérések átfutási ideje 10 perc.

Az olvasói és kölcsönző terek szabadpolcon elhelyezett 100 ezer dokumentum a teljes állomány 500 ezer kötetéből lazán elfér a félig telt polcokon. A tájékozódást kétnyelvű (angol és magyar) feliratok segítik. 400 kurrens folyóirathoz lehet hozzájutni.

 

A BCE könyvtári hálózata tagkönyvtárai: a Közigazgatástudományi Kar Könyvtára, az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, valamint a letéti könyvtárként működő tanszéki, intézeti kollégiumi könyvtárak.

A gördülékenyebb kommunikáció és a hatékony együttműködés érdekében vezették be a „kapcsolati tanszéki könyvtáros” feladatkört, ami elsősorban az állománygyarapítás igényeket hangolja össze.

A periodikák gyarapítása közbeszerzéssel történik, természetesen költségvetése az egyetemmel közös, ugyanakkor gyakori probléma, hogy a tanszékek részére beszerzett folyóiratokhoz minimálisan szűk a hozzáférés lehetősége.

Az együttműködés másik területe például a doktori disszertációk elektronikus feldolgozása.

A könyvtár szakmai profiljából eredően régóta foglalkozik üzleti információk szolgáltatásával, az évek során változó, fejlődő formában. Az üzleti információk az egyetem hallgatói és oktatói számára ingyenesek – külső megrendelés esetén egyedi szerződés alapján határozzák meg az árat.

A gazdaság kurrens faktografikus adatközlése, a céginformációs tájékoztatás mellett törekvések vannak az üzleti szférában olyan tevékenységekre, melyben a könyvtár a hozzáadott értékkel közvetlen profitot nyerhet. Ehhez azonban speciálisan szakképzett információbrókerekre van szükség – pontosan meghatározott szervezeti struktúrában, kidolgozott árképzéssel, és nem utolsó sorban ennek megfelelő bérezéssel.

 

Az új épületbe való költözés határozott változást hozott: a könyvtárlátogatók száma kétszeresére (1000-ről 2000-re) nőtt.

A vezetői szintek csökkentésével karcsúsították az intézmény szervezeti felépítését.

A könyvtárosok száma 30%-os létszámleépítéssel 40 főre csökkent. Ez maga után vonta a szolgáltatások átszervezését is. A főigazgató mellett a két nagy szakterületi csoportot vezeti a szolgáltatási, illetve a gyűjteményszervezési igazgató, majd az ezekhez kapcsolódó csoportokat szakterületi koordinátorok.

 

A BCE-s kollégák nagyon kedvesek voltak, jó lehetőség volt ez a gondolatcserére. Köszönet Gábor Eszternek fotókért, amit most mellékelek. A képek beszélnek – mégis egy apró megjegyzés: jó volt visszatérni a retró-palotából a Wenckheimbe...

 

 Ligethy Nóra

Internet Fiesta zárókonferencia 2023

2023. március 23-án került megrendezésre az idei Internet Fiesta zárókonferenciájára a Magyar Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeumban (sajnos nem a képen látható épületben)

Ramháb Mária (elnök, Informatikai és Könyvtári Szövetség) köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a mai nappal befejeződött az Informatikai és Könyvtári Szövetség által létrejött Internet Fiesta. A zárókonferencia előadóitól az kérte, hogy pár mondatban járuljanak hozzá ahhoz, hogy a mai napot tegyék színesebbé!

Mi következik a hálózati társadalom után? (dr. Bokor Tamás, docens, Budapesti Corvinus Egyetem) 

Az utóbbi évszázadban rohamosan megnőtt az internet, és a hálózat szerepe a társadalom életében, több és több információ megszerzése vált értékessé, ezáltal beleivódott a mindennapjainkba a gyors információszolgáltatás. A legtöbb munka elvégzése már lehetetlennek tűnik az informatika újabb és újabb, mindig modernebb lehetőségeinek használata, illetve kihasználása nélkül.  

A számítógép, a mobiltelefon és a különböző okoseszközök megjelenése teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat, életünket, napi rutinjainkat.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket csak úgy élvezhetjük ki leginkább, hogy ha kihasználjuk ezeket az új eszközöket, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A hálózati társadalom kihat az életünk minden területére. 

 Bokor Tamás két könyvvel reflektált az előadása címére.

„Húsz év telt el azóta, hogy megjelent Manuel Castells, az információs társadalom egyik fő teoretikusának Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról című kötete (Castells 2001). A könyv címe, visszautalva Marshall McLuhan 1962-es Gutenberg-galaxisára (McLuhan 2001), amellett foglal állást, hogy az internet a könyvnyomtatáshoz hasonló társadalmi változásokat hozott a társadalmi és a gazdasági életbe.” 

és

„Az Űrodüsszeia cselekményének évében már világos volt: mégsem a Föld bolygón kívül keresendő az új civilizációs veszély, hanem köztünk, a modernitás emberei között, egy bizonytalan tér-idő koordinátarendszerben, amelyet digitális hálózati médiának is nevezhetünk.”

A hálózati társadalom, mint fogalom Mauel Castells spanyol szociológus nevéhez fűződik, akinek fő kutatási témái: az információs társadalom, a kommunikáció, a globalizáció és ezek kapcsolata.

Manuel Castells könyve "A hálózati társadalom kialakulása", korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. 

A könyv a FSZEK központi könyvtár 2.szinti szabadpolcán található, Castells, Manuel, Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra címen, 1.kötete "A hálózati társadalom kialakulása, a 301.2 C12-es jelzeten.

 

A XXI. század második felében végbemenő társadalmi átalakulásnak köszönhetően az információs társadalom gyűjtőfogalommá vált. Yoneji Masuda ( japán szociológus volt, nagy gondolkodója az információ és a társadalom kapcsolatának) így fogalmaz: „Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel.”

DanielBell (szociológus, aki a The Coming of Post-Industrial Society (1973) című könyvében használta a fogalmat) pedig így fogalmaz: „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…”

Az információnak napjainkban már nincsenek határai, köszönhetően a társadalom alakulásának, így teljesen globálisnak tekinthető. A XXI. században a fejlett országok fokozatosan belépnek az információs társadalomba és ez jelentősen befolyásolja majd a jövőt.

Itt van például a közösségi média, a gyakran használt angol kifejezés: „social media”, melynek nincs egy maghatározott fogalma.  A Wikipédia körülírása szerint: "olyan médiumok összessége, amelyet a felhasználók töltenek meg tartalommal. Bárki részt vehet a közösségi médiában, mivel ez egy olyan közösség, ahol nyílt párbeszédeket folytatnak egymással a felhasználó irányítás nélkül, főleg összeköttetés, kapcsolat kialakítása végett."

Máté Balázs megközelítésében: „Az online média olyan formája, ahová a tartalmak első sorban felhasználói úton kerülnek feltöltésre. Az internetet használók már nem csupán tartalomfogyasztók, hanem ők állítják elő ezen tartalmak nagy részét is. A közösségi médiának több kiépült formátuma létezik, például fórumok és blogok formájában, de vannak még „wikik” (digitális enciklopédiák, például Wikipédia), podcast-ek, illetve kép- és videómegosztó oldalak is, hogy csak néhányat említsünk.” (MÁTÉ BALÁZS: Közösségi média. Forrás.)

A közösségi média kifejezés alatt azokra az online platformokra és eszközökre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek véleményüket, emlékeiket, gondolataikat megosszák másokkal, egymással. (Facebook és a Twitter.)

Iránytű a digitális mindennapokhoz (dr. Baracsi Katalin LL. M. családjogi szakjogász és internetjogász)

Baracsi Katalin országhatáron belül és kívül is tart internetbiztonság témájú foglalkozásokat, általános iskolások és egyetemisták részére. Segít szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek, közelebb hozza a digitális világ mindennapjait és magabiztosság teszi őket, hogy a környezetükben is tovább tudják adni azt a sok megszerzett információkat.

Szakmai testületek delegáltja, mint pl.:

• Gyermekvédelmi Intézet Kerekasztal - NMHH
• No Hate Kampánybizottság
• Nemzeti Ifjúsági Tanács - Nemzetközi Munkacsoport Tag.

Baracsi Katalin koordinál és önállóan is készít szakmai anyagokat, programokat. Ilyenek pl.

• Safer Internet Program
• Hegyvidék ONvédelem
• Bűnmegelőzésért a digitális világban
• Tegyünk együtt biztonságunkért!
• Digitális kaland - magabiztos pedagógusokért a mindennapok internetében.

Az előadás keretében felmerült az ismert negatív jövőkép, mely szerint az internet térhódításával lejár a könyvek ideje, és előbb-utóbb a könyvtárosok munkájára sem lesz szükség, hiszen az interneten megtalálható minden, ami a mindennapokhoz kell. Katalin szerint azonban azért nem kell ennyire borúsan látni a helyzetet, a jövőt, hiszen a könyvek és a digitális világ jól megférnek egymás mellett. A könyvtárosokra pedig igenis nagy szükség van, leginkább a szakképzett könyvtárosokra. Legfőképpen azért, hogy a digitális világ útvesztőjében utat tudjanak mutatni az érdeklődőknek.

Előadásában arra is kitért, hogy újabbnál újabb okoseszközök kerülnek piacra, melyek teljesen behálózzák az életünket, és azon keresztül az elérhető applikációk és játékok világa, melyeket nem mindegy, hogy mikor mit és hogyan használunk. A megfelelő választáshoz elengedhetetlen a hiteles információ, a használat, amit a generációk egymástól tanulhatnak meg a legjobban. És ami a legfontosabb, hogy ezeknek a tudásnak az átadásában a könyvtárosoknak kiemelkedő szerepe lehet. Valószínű, hogy a szakképzett könyvtáros kollégák közül nem mindenki tud lépést tartani a digitális fejlődés kihívásaival, de tapasztalataink szerint, buzgón törekednek rá! 

Végül az előadás zárásaként, Dr. Baracsi Katalin bemutatta, a témában segítséget nyújtó weboldalak és applikációk elérési helyeit, melyek igen hasznosak mind könyvtárosok és a magánemberek számára.

Ajánlott oldalak:  

A Microsoft friss kutatása az online veszélyekre és a gyerekek biztonságának védelmére hívja fel a figyelmet

Digitális iránytű Európa digitális évtizedéhez

És végül Ramháb Mária ezen a 23. alkalommal megrendezett zárókonferencián "digitális iránytű"-t adott a könyvtárosok kezébe, azért, hogy még jobban tudják segíteni és a támogatni a hozzájuk fordulókat. Megköszönte mindenki nagyszerű munkáját. 

Zombory Piroska