Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás, valamint Közgyűjtemények hálózatban 1. rész

Az ELTE Könyvtár és Levéltár 2023. augusztus 31-én szervezte meg XI. alkalommal a szakmai konferenciáját. 

A Hagyományok és kihívások sorozaton belül az idei program témái: 

 Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás, valamint Közgyűjtemények hálózatban. 

 

Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE EKL főigazgató asszonya üdvözölte a meghívott előadókat és a vendégeket. 

Borhy Ádám, az ELTE rektorával indult a „nagy nap”

Az idei konferencia egyik fő témája a mesterséges intelligencia és a könyvtári automatizálás. Két olyan terület, amely radikálisan átalakíthatja, forradalmasíthatja a könyvtári tevékenységeket. A mesterséges intelligencia használata, vagy pl. az adatbányászat nemcsak hatékonyabbá teheti a könyvtárosi munkát, hanem új perspektívákat nyithat meg az olvasók számára, akik így mélyebben behatolhatnak a tudás kincsestárába és személyre szabottabban kaphatnak információkat. Ebben az időszakban, amikor a digitális kor átlényegíti a hagyományos könyvtári modelleket, a könyvtárosok tudása és tapasztalata kiemelt szerepet játszik az új irányú normák meghatározásában. Ezzel a könyvtárosok szerepe előtérbe kerül. 

A XXI. században az információ és a kultúra globális hálózatai átalakítják a közgyűjtemények szerepét. Az egy rendszerben vagy az egy fenntartó alatt működő intézmények, pl. könyvtárak, levéltárak és múzeumok a tudás közösségévé válnak, lehetővé téve a gyűjtemények szélesebb körű megosztását és az értékes tapasztalatok hatékonyabb cseréjét. A digitális korban az információ és kultúra globális hálózatai ezeknek a közintézményeknek a szerepeire is kihatnak. 
Meg kell jegyezni, hogy az ELTE-t nem érte felkészületlenül a digitális átállás, hiszen több éves előkészület eredményeként született meg a megállapodás, amelynek fókuszpontja a digitális fogyasztóvédelem, a digitális egészségipar-fejlesztés, a digitális innovációs ökoszisztéma park kialakítása, a digitális pedagógus képzés és továbbképzés megvalósítása, az adatvagyonnal való kutatások és a mesterséges intelligencia kutatások terjesztése. – jegyezte meg az előadó.

Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese, az ÁJK egyetemi tanára, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etika munkacsoportjának vezetője, A mesterséges intelligencia európai szabályozásának etikai és jogi alapjairól tartott előadást. 
Az első és a legfontosabb kérdés az, hogy megfogalmazzuk, mi is az MI? Az MI, azaz a mesterséges intelligencia nagyobb és összetettebb fogalom.
Létrehozásához az emberek gondolkodási képességét és viselkedését kell szimulálni gépekben! Az MI az emberi intelligenciát hivatott utánozni, úgy, hogy a gépek okos, emberi módon hajthassák végre a feladatokat. 

Miért most „érkezett”/robbant” be? 

• digitális robbanás (növekvő adatmennyiség) 
• adatvezérelt döntések a gazdasági és társadalmi és technológiai folyamatban 
• európai adatvagyon és adatgazdaság kialakulása (GDP) 

Mottó: „Egy olyan emberközpontú és megbízható MI létrehozása, amely „nem önmagában vett cél, hanem eszköz az egyéni és társadalmi jóllét növelésére.” 

Azok az európai etikai források, amelyek a rendelettervezés alapját jelentik, négy pilléren nyugszanak az MI szabályozásával kapcsolatban. Ezek az emberközpontúság, a jogszerűség, az etikusság és a robusztusság. Utóbbi vonatkozik a felelősségre vonás lehetőségére, de ugyanígy fontos kitétel, hogy a fejlesztéseknek a már rendelkezésre álló és a most születő jogi normáknak is meg kell felelniük.

Az MI megnövekedő szerepe természetesen elbizonytalanodást és félelmet okozhat egyéni és társadalmi szinten is, miközben a jogszabályok tucatjait lesz szükséges módosítani. miatta. A szabályozás legfontosabb részei az Európai Unióban egységesek lesznek, tehát az etikai alapok célja a normatív értékeke megtartása: pl. emberi méltóság, egyéni szabadság, diszkriminációmentesség, és a polgári jogok.
Darázs Lénárd az alapvető normatív értékek megóvásának fontosságát hangsúlyozta, vagyis azt, hogy olyan közös európai cselekvésre van szükség, ami figyelembe veszi az etikai alapokat, és emberközpontú, megbízható mesterséges intelligenciák létrehozását, illetve használatát teszi lehetővé. 

Közös európai jogszabály – Tiltott MI gyakorlatok 

1. Szublimálás (tudatosan nem észlelhető) technikák alkalmazása egy adott személy tudatán kívül annak érdekében, hogy lényegesen torzítsák egy személy magatartását oly módon, hogy bárkinek testi vagy lelki károsodást okoz vagy okozhat. 
2. Személyek meghatározott csoportjának életkör, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt fennál sebezhetőségének kihasználása oly módon, hogy torzítsák az adott csoporthoz tartozó személy magaratását. 
3. Hatóságok által közvetlenül vagy közvetve természetes személyek megbízhatóságának értékelésére vagy osztályozására vonatkozó közösségi pontozási rendszer forgalomba hozatala vagy alkalmazása. 
4. Valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer használata a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból. 

 Közös európai jogszabály – Nagy kockázatú rendszerek 1 

• Bizonyos termékkörök biztonsági része, amely megfelelőségi kontroll alá tartoznak (pl. vízi, légi, szárazföldi járművek és irányító rendszereik, orvosi eszközök, játékok, híradástechnikai és kommunikációs eszközök) 
• Tételesen felsorolt MI rendszerek (pl. természetes személyek biometrikus azonosítása, oktatáshoz hozzáférés/hozzárendelés és diákok/hallgatók értékelése, munkavállalók kiválasztása és értékelése beleértve a teljesítmény értékelésüket stb.) 

Közös európai jogszabály – Nagy kockázatú rendszerek 2 

Részletes szabályozás (biztonság, kontroll, nyilvántartás stb.) a fejlesztés és felhasználás során 

• kockázatelemzési rendszerek 
• adatbeviteli és műszaki dokumentáció 
• Emberi felügyelet 
• felügyeleti hatósághoz bejelentés és nyilvántartás (regisztráció) 
• szabványok, tanúsítványok, megfelelő és értékelési rendszerek 
• piacfelügyelet, valamint forgalomba hozatal utáni nyomon követés 
• EU-s és nemzeti hatóságok rendszere, jogérvényesítés 
• nagy kockázatú rendszerek EU-s adatbázisa 

Közös európai jogszabály – Átláthatósági kötelezettség 3.

• Természetes személyekkel való interakcióka szánt rendszerek – tájékoztatási/felfedési kötelezettség 
• Érzelemfelismerő rendszer vagy biometrikus kategorizálási rendszer esetén tájékoztatni kell mindenkit, aki ezekkel a rendszerekkel kapcsolatba kerül 
• „Deepfake” esetén közölni kell, hogy azt MI-vel hozták létre vagy manipulálták. (A "deepfake" olyan hamis képekre, videókra vagy hangfelvételekre utal, amelyeket MI segítségével hoznak létre, és amelyekben egy személy látszólag valóságos helyzetekben jelenik meg vagy beszél. A deepfake technológia fejlett algoritmusokat és gépi tanulást használ az eredeti kép, videó vagy hangfelvétel manipulálására vagy átalakítására, hogy olyan hamis tartalmat hozzon létre, amely nehéz megkülönböztetni a valóditól. 

 

Darázs részletesen kitért arra is, hogy nem elég az MI előnyeire gondolni (melyből napjainkban rengeteg van), hanem a hátrányokról sem szabad megfeledkezni. Az MI-nek olyan feladatokat kell ellátnia, amelyek alapvetően nem torzítanak, és így az oktatásba is betehetik a lábukat ezek az algoritmusok. 
Az MI jogi és etikai kereteinek ismerete több problémára ad választ, miközben újabb kérdéseket generál. Ezért a ChatGPT által felvetett problémák a jogi és etikai keretek által meghatározott összefüggésekben is megvizsgálandók. 
Darázs Lénárd szerint a ChatGPT-t el kell helyezni az akadémiai munka szövetében és a jogrendszerben is, ha nem is azonnal, de gyorsan kell olyan jogi megoldásokat találni, amelyekkel nemcsak az egyetemeken, hanem a széles nyilvánosságban is szabályozni lehet az MI helyzetét és használatát. 
A ChatGPT-vel történő kommunikációban ugyanis valójában nem sima kérdéseket kell megfogalmazni, hanem úgynevezett promptokat. Ezek sokkal pontosabbak, mint egy egyszerű kérdésfeltevés, tartalmazhatják például a válasz elvárt stílusát is. 
A mesterséges intelligencia nem helyettesítheti teljesen az emberi gondolkodást, hanem kiegészítheti.
A könyvtári munkának számtalan olyan aspektusa van, ahol nagy sikerrel lehetne alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Az így felszabaduló könyvtárosi kapacitással pedig bővíthetné(n)k a kreativitást és az érzékenységet igénylő területeken a jelenlétü(n)ket.
A könyvtárakba is kopogtat az MI (forrás itt: )

Garamvölgyi László (ELTE EKL, főigazgató-helyettes) az Automatizálással támogatott szolgáltatásbővítés az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban szóló előadása a következőket tartalmazta
Könyvtárunkban hosszú előkészítő munka után jelentős technikai fejlesztések valósultak meg, melyek hozzájárultak a szolgáltatások és a nyitvatartási idő kibővítéséhez is. A részben automatizált megoldásoknak köszönhetően mindez nem igényel jelentős humánerőforrás-többletet, sőt egyes szolgáltatások vonatkozásában részlegesen tehermentesíti is a közönségszolgálat munkatársait.

Könyvtár-automatizálás

1. Ügyfélhívó rendszer bevezetése (2016. decembere, a képernyő tartalma mobiltelefonon is követhető volt)

ELTE Könyvtár WebApp ( virtuális olvasójegy, kölcsönzés kezelés, személyre szabott értesítés)

A WebApp az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgáltatás webes alkalmazása, amely elsősorban a papír alapú olvasójegy kiváltására szolgál, de emellett számos egyéb funkcióval is rendelkezik:

·         információt nyújt a könyvtári tagságokról, azok érvényességéről
·         a tagságot az applikáción keresztül meg lehet hosszabbítani, illetve lehetséges újonnan beiratkozni személyes kontaktus nélkül
·         használható kölcsönzéskor olvasójegyként
·         információt nyújt a kölcsönzésben lévő dokumentumokról, az alkalmazáson keresztül hosszabbítani is lehet azokat
·         jelzi, ha megérkezett a raktárból előzetesen kikért dokumentum
·         biztosítja a beléptetőkapun való áthaladást (a kapuval rendelkező könyvtárak esetében)
2. Online beiratkozás – későbbiekben a KAÜ-n keresztül (kedvezményre jogosító igazolás bemutatása stb.)
3.      Hangosbemondó és tűzjelző rendszer (teljesen automatizált: előre rögzített felvételeket játszik le időzítetten, kétnyelvű bemondások) további fejlesztési tervek:
·         adott helyszínre vonatkozó menekülési útvonal megjelenítése tűz esetén,
·         automatikus e-mail küldése minden dolgozónak tűzjelzés esetén
4.      Elektronikus kulcsfelvétel
5.      Épületbiztonság (2K felbontásu kamera, 24 órás portaszolgálat)
6.      Számítógépes oktatótér (felügyelet kamerán keresztül)
7.      RFID – automatizálás, biztonság (310.000 db dokumentum RFID-vel ellátva, a projekt végére eléri az 500.000 db-ot) RFID kapuk telepítése minden kijárathoz: főbejárat, munkatársi bejárat, minden olyan hely, ami kivezet az utcára J - ezek többsége mozgatható!
Tehát egy böngészőben futtatható mobiltelefonos alkalmazásról van szó, aminek csupán egyik
funkciója, hogy képes kiváltani a hagyományos, nyomtatott olvasójegyet.
8.      Interaktív tájékoztató képernyő
9.      Önkiszolgáló szkennerek (2023. március 1-jétől elérhetővé vált az önkiszolgáló szkennelés. Speciális könyvszkennerek segítségével önkiszolgáló módon lehetséges a dokumentumok digitalizálása.)
10. Önkiszolgáló nyomtatás és fénymásolás
11. Bibliobox – a könyvbedobó szekrény: https://orokseg.elte.hu/hu/hir/ekl-egyetemi-konyvtar/bibliobox-konyvbedobo-szekreny (A kikölcsönzött kiadványokat 2020. május 7-étől az aulában elhelyezett könyvbedobó szekrény használatával bedobhatja.)
2023. február 27-én bevezették az önkölcsönző rendszert, mely a könyvek kölcsönzésére és visszavételére szolgál. 
12.  Robotmunkatárs
A legfontosabb, ami az RFID technológiával megvalósulhat(ott) az a könyvtárak gyűjteményének kezelése és biztonsága. A virtuális olvasójegy bevezetése, az olvasók kényelmét szolgálja, amit mindenki kényelmesen elérhet a WEBApp-on keresztül. Ez az App a „kikért” könyv teljes útvonalát végig kíséri. 

Székelyné Zombory Piroska

Infoparlament 2023

 „A Mátrix kék és piros pirulája közül kell választani”

INFOPARLAMENT 2023

XIII. alkalommal rendezték meg az informatikai társadalom eseményét, az Infoparlamentet. A rendezvényen a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág szereplői gyűltek össze, hogy beszámoljanak arról, melyek azok a technológiai változások, amelyek nagy hatással vannak mindennapjainkra és a gazdaság versenyképességére. ChatGPT és a mesterséges intelligencia, a legújabb kibervédelmi kihívások, Európa energetikai kérdései, illetve a világ multipoláris konfliktushelyzete diplomáciai és harcászati szempontból azok a tényezők, amelyek leginkább alakítják és foglalkoztatják a kormányzati, a gazdasági, az üzleti, az informatikai és a civil szervezetek szereplőit.

 

Az idei Infoparlament nyitóelőadása meglepetést okozott, az első néhány bekezdésről ugyanis kiderült, hogy ChatGPT-vel íródott. Soltész Attila, az Infotér elnöke ezzel a rövid nyitánnyal igyekezett rávilágítani, hogy a jövő már jelenné vált, ahogy arra is megkísérelte felhívni a figyelmet, hogy milyen kihívásokkal és akadályokkal nézünk szembe a technológia miatt. Előadásában arra reflektált, hogy mi lehet a technológia rendeltetése a társadalom átalakításában, és mindebben nekünk, embereknek, milyen szerep jut.

Új szemléletet – új technológiai alkalmazások - félelmetes vagy előremutató változások?

Az idei évben a korábbiakhoz képest jóval súlyosabb dilemmák foglalkoztatják a döntéshozókat és persze a szakembereket, miután egy éve zajlik már az ukrajnai háború, amelynek következményei több szinten alakítják át a gazdasági folyamatokat, illetve a kibervédelmi feladatokat. Ezúttal ugyanis nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembenéznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Mint például a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) ugrásszerű fejlődésével, amely az elmúlt időszakban érezhetően forradalmi áttörést ért el, s amely kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezetett. Amennyire félelmetes, annyira előremutató is lehet az AI és a ChatGPT szerepe, amely valójában választást kínál a világ számára, hogyan legyen a társadalom a nyertese az új vívmányoknak, fogalmazta meg köszöntőjében Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy mindezen események miatt olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel, és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk. A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel, például azt, hol kezdődik, és hol végződik az ember, s valóban emberrel kommunikálunk-e, illetve azt is, hogy társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e? Soltész Attila kiemelte, hogy közös felelősségünk, hogy egészséges és értékalapú információkat közvetítsünk, illetve hogy minimalizáljuk az informatika adta veszélyeket.

 

 

Jöhet az MI 2.0 - automatizált munkafolyamatok

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az elmúlt két-három évben valóban átalakította az életünket és szinte minden iparágat a mesterséges intelligencia, s nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a munkaerő-piacra is milyen hatást gyakorolt: egyre inkább felmerül az automatizált munkafolyamatok kérdése.

Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy itt az ideje újragondolni a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely dokumentum a 2030-ig szóló célokat jelöl ki, és ezekhez kapcsolódóan 2025-ig tartó intézkedési tervet vázol fel.

Továbbá kiemelte az európai digitális innovációs központok (EDIH) jelentőségét, amelyek a digitális kihívásokra reagálnak és hozzájárulnak a versenyképesebbé tételhez, s amely magyarországi viszonylatban többek között a startupökoszisztémát támogatja, például inkubátorházak működtetésével.

 

Az elmúlt tizenhárom évben egy-egy konferencia alkalmával többször számolhattunk be jelentős technológiai változásokról, amelyek nagy hatással voltak mindennapjainkra, a gazdaság versenyképességére és akár az esélyegyenlőség javítására is. Az igazán nagy változásokat azonban leginkább az mutatta, hogy a velünk együtt gondolkodókban, kutatókban megjelentek az aggodalom jelei: vajon fel tudja-e dolgozni ezeket a rendkívüli változásokat és lehetőségeket a modern társadalom, vagy mindezek végül egy posztmodern, apokaliptikus berendezkedésű világot eredményeznek majd?

A mesterséges intelligencia fejlődésében az elmúlt időszakban érezhető forradalmi áttörés kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezet, amely akár hónapról hónapra írhatja át életünk megszokott kereteit. A technológia rendkívül sok lehetőséget rejt magában, amivel valóban élnünk kell, hiszen évtizedes vagy akár évszázados problémák megoldására lehet alkalmas.

 

Az éremnek azonban mindig két oldala van, és ezúttal nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembe néznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel a mesterséges intelligencia hatására, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk.

 

A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel: hol kezdődik, és hol végződik az ember, emberrel kommunikálunk-e, társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e?

 

 

Új digitális stratégia az OTP-nél – digitális képességek fejlesztése

Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már készül a pénzintézet digitális stratégiája, amelyben elsősorban a digitális képességek fejlesztését tűzték ki célul. Továbbá hozzátette, hogy olyan megoldásokra van szükség, amelyek abban segítenek, hogy a hatalmas adathalmazokból értelmezhető információk legyenek kinyerhetőek. Hozzátette, hogy az OTP egyfajta paraméteres modellt készít, amelynek segítségével a legjobb adatmodelleket tudják létrehozni.

 

Schin Lotár, az OTP Bank mesterséges intelligencia terület vezetője délutáni előadásában beszámolt arról, hogy egyetemi közreműködésnek köszönhetően létrehoztak egy 39 milliárd paraméteres digitális asszisztens modellt.

  

Innováció-gyorsító területek

Rakoncza Zsolt, a DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója beszámolt a Dell legfrissebb, az innováció érettségét vizsgáló 2023-as kutatásukról, amelyből kiderült hogy a megkérdezettek 49 százaléka még mindig mérlegeli, hogy innovációt vezessen-e be cégüknél. 36 százaléka a válaszadóknak követő magatartást folytat, mindössze 16 százalék alkalmaz innovatív technológiát és csupán 2 százalék az, akiket vezető innovátoroknak nevezhetünk.

Nemzetközi viszonylatban, a kutatás szerint, a legnagyobb problémát az adatok kinyerése jelenti (69 százalék), illetve, hogy nincs végponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia (67 százalék). Magyarországon ezzel szemben hátrányban vagyunk, mivel 77 százalék jelezte azt, hogy gondot jelent az adatok kinyerése és 70 százalékuknál nincs kezdőponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia.

Rakoncza Zsolt 5 stratégiai területet emelt ki, amelyek az innovációk felgyorsításában szereplő területeknek számítanak:

-          Munkavégzés – jövő munkahelye (55 százalék)

-          Többfelhős környezet

-          Modern adat-infrastruktúra (34 százalék)

-          Egyszerűbbedge-környezet, valós idejű elemzések (52 százalék)

-          Biztonság (a megváltozott környezet miatt új eszközök alkalmazása)

Az energiapolitika jövő képe

Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztériumenergiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az energiapolitikai helyzetet vázolta fel, miszerint új jövőképre van szükség, amelynek egyik pillére, hogyan vezessük ki az országot az energiafüggőségből és hogyan érjünk el egy egészségesebb energia mixet (Ellátásbiztonság-Fenntarthatóság-Megfizethetőség-Növekvő igények). Ehhez szükség van az IKT szektorban rejlő kompetenciákra és eszközökre. Az előadó kiemelte, hogy 2030-ra mintegy 1,3 millió okosmérő felszerelését tervezik, amelynek köszönhetően egy újszerű hálózati menedzsment rendszer épülhet ki. Továbbá elmondta, hogy az MI segítségével olyan prediktív karbantartó rendszerekre van szükség, amelyek valódi fogyasztáson alapuló számlázást képesek kezelni. Ehhez szükség van az átviteli hálózat fejlesztésére, a meteorológiai előrejelző szolgáltatások frissítésére, a független energiaközpontok kialakítására, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére, a klímavédelmi adattár kialakítására, illetve az okos vizi-közműhálózat fejlesztésére.

 

A digitalizáció jelentősége

Dr. Franco Spicciariello, a Public Policy Igazgatója, ITA & ECSEED, Amazon Web Services (AWS) hangsúlyozta, hogy valóban felgyorsult a mesterséges intelligencián alapuló technológiák szerepe. Praktikus innovációk jöttek létre, amelyekben az emberekkel vagy emberek nélküli megoldások egyaránt érvényesültek. Kifejtette, hogy Magyarországon az üzleti intelligencia (BI) egyre erősebben veti meg a lábát, köszönhetően a felhő-alapú megoldások költségcsökkentő jelentőségének, illetve annak is, hogy a cloud-computing egyre nagyobb bizalmat élvez nagyvállalati, kkv és startup környezetben is, mint nyereséges modell. Ennek a fejlődésnek azonban az a hátulütője, hogy a régebbi rendszereket, infrastruktúrákat bizony fejleszteni szükséges, de hazai viszonylatban is egyre több a példa arra, hogy ezek a fejlesztések elindultak.

 

Támogató szabályozási környezet szükséges

Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, a 2020. július 1-én létrejött hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég, a CETIN Hungary Zrt. szerepköréről elmondta, hogy a hazai telekommunikációs piacon először valósult meg olyan távközlési modell, amely a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztja az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától. A Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamatban a közel 200 munkavállalóval indult vállalat hálózati infrastruktúra-megoldásaival segíti a hazai gazdaság hatékony digitalizációját, amelyhez azonban támogató szabályozási környezetre van szükség. „Az infrastruktúráé a jövő, amihez pénz, pénz és partnerség szükséges”

 

Digitális katona- az ország védelmi stratégiája

Porkoláb Imre, dandártábornok, HonvédelmiMinisztérium; a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az ország védelmi stratégiáját immár a digitalizáció jegyében alakítják. Többek között kognitív képességeken alapuló digitális katonák fejlesztésén dolgoznak, folyik a járművek digitalizációja, illetve figyelmet fordítanak a felforgató technológia (adatalapú rendszerek, űr képesség-fejlesztés, kibervédelem) alkalmazására is. Továbbá elmondta, hogy foglalkoznak az XR technológia alkalmazásának lehetőségeivel a védelmi szektorban, ezen belül e-learning platform kialakításával, MR/VR egészségügyi megoldásokkal, illetve okosruha tervezésével. Porkoláb Imre továbbá beszámolt a NATO DIANA (Defence Innovation Accelerator for  the North Atlantic) Akcelerátor 2022 decemberi megalakulásáról is, amely a kettős hasznosítású technológiák alkalmazására koncentrál.

 

Szükséges az edukáció

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kitért arra, hogy a technológia exponenciális fejlődése okozta, hogy a régóta dédelgetett MI és ezen belül a ChatGPT ilyen érzékennyé vált. Arra kérdésre, hogy vajon az MI kicsavarja-e a kezünkből az irányítást, a válasz az, hogy az a cél, hogy etikus rendszereket nevelgessünk. Az előadó kitért arra is, hogy egy uniós kutatás szerint az MI-nek köszönhetően mintegy 11-37 százalékos termelékenység-növekedés várható majd 2035-ig. Magyarországon pedig a munkaórák mintegy 24 százalékát az automatizált folyamatok veszik majd át. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatához oktatási modellekre van szükség, illetve publikus felhőre és természetesen stabil infrastruktúrára.

 

2023: Neumann emlékév

Balla Attila, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető helyettese beszámolt a Neumann 2023 eseménysorozatról, amelyben többek között interaktív kiállítások, informatikai diákolimpia, tudományos szimpózium és dokumentumfilm készítés is szerepel. lásd itt.

AMI Ember – Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? Délutáni kerekasztal beszélgetés a Várkert Bazárban.

„Ez egy villa. Megehetem vele az ebédem, vagy leszúrhatlak vele valakit. A mesterséges intelligencia sem jó vagy rossz önmagában, a kérdés az, hogy mire használjuk” – hangzott el az Infoparlament mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Milyen veszélyei lehetnek az egyre népszerűbb mesterséges intelligenciának? Tud majd manipulálni minket? Öntudatra ébredhet? Alapíthat új vallást? Ezekre és más izgalmas kérdésekre keresték a választ a résztvevők.

A mesterséges intelligencia régóta körülvesz minket, és úgy épül be az életünkbe, hogy általában észre sem vesszük. Helyettünk kutatja ki a minket érdeklő tartalmat a Youtube-on, tizedmásodperc alatt fordít nekünk bármilyen hosszúságú szöveget különböző nyelvekre, vagy éppen segít eljutni A-ból B-be a navigáció által. De mi történik akkor, amikor egy gép már beszélgetni is képes velünk, emberi módon? Segíti-e a tanulmányainkat? Elveszi-e a munkánkat? El tudjuk-e dönteni, mikor hazudik vagy hallucinál? Hosszú távon képes-e növelni hatékonyságunkat, vagy roncsolja képességeinket és társadalmunk szövetét? Az MI társadalomformáló hatására, szabályozhatóságára és az ehhez kapcsolódó etikai felvetésekre ideje mélyebben is odafigyelni. Szerteágazó, félelmetesen gyorsan változó és sok tekintetben feltérképezetlen területről van szó, melyben kulcsfontosságúvá válik az oktatás, valamint az intelligencia fogalmának alapdefiníciója: képességünk a változáshoz való alkalmazkodásra. Ezekkel a gondolatokkal vezették be az Inforparlament Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? című kerekasztal-beszélgetését, ahol Kadarkai Endre televíziós műsorvezető, riporter moderált.

 „Nyugaton rendkívül jellemző a technopesszimizmus, vagyis az, hogy félünk a technológiai újításoktól, azok életünkre gyakorolt hatásaitól, míg keleten technooptimizmus jellemző, látják a határait, de az előnyeit is a digitális technológiáknak – mondta el Dr. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója, akinek friss tapasztalatokkal rendelkezett mivel egy hete ért haza Kínából.

Horváth István Sándor atya, a Szombathelyi Egyházmegye papja szerint a mesterséges intelligencia ismeri az emberi érzéseket, tudja, hogy milyen örömök és bánatok érnek minket, és tud is rájuk reagálni. „Ha elpanaszolom neki, hogy mi bánt, vigasztaló szavakkal válaszol, és a végén azt ajánlja, keressek fel egy szakembert. De nem érzem benne a spirituszt – hiszen nem emberről van szó” – mondta. „A hit a ChatGPT szerint csupán három betű egymás után. Isten pedig nem más számára, mint öt betű, és nem több. A mi küldetésünk az egyházban lélektől lélekig szól, ez pedig nyilván nincs benne a mesterséges intelligenciában (MI)” – hangsúlyozta a kórházlelkész.

Bábel Gabriella, a Microsoft kormányzati üzletágának igazgatója más oldalról közelítette meg a kérdést. „Amikor a gőzgépet feltalálták, nagyjából pontosan ugyanúgy tartottak tőle az emberek, mint a mesterséges intelligenciától. Féltek, hogy elveszi az állásukat, hogy bajt okoz. Ugyanígy, amikor megjelent a felhőalapú adattárolás néhány éve, pontosan ugyanúgy beszélgettünk, pesszimistán. Ugyanakkor a gőzgépben, a felhőben és az MI-ben is közös, hogy hozzáadott az emberek életéhez” – hangsúlyozta.

„A mesterséges intelligencia csak a reproduktív kreativitásra képes, viszont újító kreativitással csak az ember rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy van, aki teljesen új nézőpontból képes látni” – ismertette a pszichológiai gondolatmenetét  Dr. Lippai Edit, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének adjunktusa.

Bábel Gabriella szerint az MI leginkább éppen „arra jó, hogy lesz, aki robotoljon helyettünk, így nekünk több időnk felszabadul arra, hogy megéljük a kreativitásunkat.”

Mondjuk tegyük fel, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott gép felporszívóz, füvet nyír, csekket fizet be helyettünk, mi pedig helyette olyan dolgokkal foglalkozhatunk, amiket sokkal jobban szeretünk csinálni. Hozzátette: itt az idő, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a változásokhoz és nyitottá válni az ezzel járó újdonságokra.

Ami talán kevesünknek jut eszébe, pedig szintén fontos tényező: milyen hatással lehet a környezetre a mesterséges intelligencia? Setényi János hangsúlyozta: „Egy olyan infrastruktúra zakatol a mesterséges intelligencia mögött, amihez rengeteg szerverre van szükség – ezek a mélytengerbe vannak süllyesztve, mert folyamatosan hűteni kell őket. Nyilván miközben én beírom a ChatGPT-nek, hogy egy könyvfejezetet írjon meg nekem adott témáról, adott stílusban, aközben melegedik az óceán. Döbbenetes energiaigénye van az MI-nek, így – legyünk őszinték – károsítja a környezetet. Hasznos és jó dolog, amiért nagy árat fizetünk.” Ezt a szénalapú ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani, amely egyrészről óriási fejlődés volt, másrészről viszont Londonban száz évig nem lehetett levegőt kapni és sok betegséget okozott.

Horváth István Sándor atya a Bibliából a bábeli torony építésének képét hozta metaforaként, hiszen az embernek mindig is voltak nagyra törő álmai, de hatalmas kudarc lett belőle. „Hatalmas célokat tűzhetünk ki magunk elé és rengeteg energiát fordíthatunk ezekre, de hogy mi lesz belőle, csak Isten tudja. Felvetődik az erkölcs kérdése is. Az MI nem erkölcsi lény, így soha nem mondhatjuk rá, hogy hazudik, csak azt, hogy téved, ha rossz információkból építi fel a válaszát. Számomra értelmezhetetlen, ha azt mondjuk, hogy az MI öntudatra ébredhet, hiszen nincs tudata sem” – hívta fel a figyelmet a pap.

„Amikor megkérdeztem az MI-től, hogy mi az első emléke, nem tudott rá válaszolni: ez is azt igazolja, hogy nincs önálló tudata. Amikor pedig azt kérdeztem tőle, hogy szerinte miért félnek tőle az emberek, azt felelte, hogy az új eszközöktől általában félnek az emberek” – fűzte hozzá Lippai Edit adjunktus.

A beszélgetésen részt vett a Google cég Public Policy Managere, Juhász Levente is, aki elmondta, hogy az általuk fejlesztett chatbot hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Kiemelte azt is, hogy nagyon hosszú folyamat, mire egy MI-alapú szolgáltatás a széles nyilvánosság elé kerül, előtte házon belül, majd sok tesztelővel felmérik és igyekeznek a lehető legbiztonságosabban, fokozatosan bevezetni.

Mivel a mesterséges intelligencia emberszerű tulajdonságokkal rendelkezik, és lehet vele beszélgetni, nem lenne meglepő, ha az emberek a magány ellenszereként is használnák.

„A magány olyan szintű jelenség a mai társadalmakban, hogy bolondság lenne nem használni erre is az MI-t.Gondoljunk csak A nő című filmre, amely szintén ezt a kérdést boncolgatja, a történetben egy férfi beleszeret egy gépbe, akivel sokkal jobban kijön, mint bármelyik hús-vér nővel” – mondta Setényi János.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban sokakat érdekel a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját. A Google munkatársa erre azt válaszolta, hogy a könnyen reprodukálható, automatizálható munkakörök vannak leginkább kockázatnak kitéve, hiszen ezeket könnyedén tudják majd helyettesíteni az MI-k. 

A Microsoft üzletágának igazgatója konkrét foglalkozásokat is említett, amelyekre a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség: fordítókra, tolmácsokra, grafikusokra, sőt bizonyos szempontból jogászokra sem, hiszen az MI ismeri az összes törvényt és így tudja – elvileg elfogulatlanul – mérlegelni, hogy az adott ügyben milyen ítéletet hozzon. Bábel Gabriella szerint azonban nemcsak arról érdemes beszélni, hogy milyen munkák fognak eltűnni, hanem arról is, hogy mikre lehet majd fokozottan szükség: például IT-biztonsági szakemberek mindenképp kellenek majd.

Mivel a tartalom-előállítás költsége nagyon le fog menni, a tartalomgyártók fizetése is csökkenhet. Minden szakmában lesz, aki „lezuhanhat” a technológiai fejlődés miatt, de olyan is lesz, akinek ugrásszerűen megnő a keresete.

A kerekasztal-beszélgetés végén arra figyelmeztettek: bár a chatbotok nagyon értelmesnek és korrektnek tűnhetnek, minden ilyen információt ellenőrizzünk több forrásból, mert az emberi intelligenciát a mesterséges soha nem lesz képes pótolni.

 

Nem lehet kimaradni- de szabályozni  kell

Kulcsár Sándor szakértő szerint az egyik legfontosabb feladat egy egységes referenciakeret létrehozása lenne, amellyel objektíven mérni lehetne a mesterséges intelligencia rendszerek tudását, képességét, autonómiáját. „Ha nem tudjuk összemérni az egyes megoldásokat, az igényeinket sem fogjuk tudni precízen megfogalmazni. Most mi is kapunk válaszokat az MI-től, de sok esetben nem tudjuk, hogy miért pont azt a választ kaptuk. Mérhetővé kell tenni az MI-t, hogy értsük a válaszokat és szabályozhatóvá tegyük a működését”, mondja Szani Ferenc.

 

Lényeges, hogy Magyarország és a magyar szakértők is részt vegyenek a nemzetközi szabályozási munkában, emellett pedig óriási szükség van magyar nyelvi modellre (ilyenek egyébként már készülnek itthon, több műhelyben is). A magyar nyelvi modell gyorsabban és pontosabb működhet, mint mondjuk a ChatGPT, amely oda-vissza fordítja a kérdéseket és válaszokat, az elkészítése során pedig értékes tudásra tesznek szert a magyar szakemberek az MI tanításáról és működéséről. Az említett referenciakeret aztán azt is segíthet eldönteni, hogy a magyar nyelvi modell mely elemeit tegyük publikussá, nyílt forráskódúvá, hol érdemes párhuzamos fejlesztéseket folytatni és mit kell belőle nemzeti értékként védeni.

 

IT-biztonság: a pénztárcára hatva

Dr. Bencsik Balázs, SZTFH arról beszélt, hogy valahol talán minden üzleti vezető érzi, hogy az információbiztonság pénztárcába vágó kérdés, de hogy mennyire az, arról ritkábban kapunk tiszta képet. Az előadó a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója, az Infoparlament kiberbűnözéssel foglalkozó szekciójának egyik kerekasztal-résztvevője felméréssel alátámasztott számokat idézett ezzel kapcsolatban. Ezek szerint magyar vállalkozások két hónap alatt 250 millió forint váltságdíjat fizettek ki a zsarolóvírusokkal támadó kiberbűnözőknek. További 540 millió forintot kellett fordítani az IT-rendszerek helyreállítására és az elmaradt védelmi intézkedések bepótlására. „Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar vállalati szektort pusztán a zsarolóvírusok miatt évente több milliárd forintos kár éri”, vonta le a következtetést.

A legtöbb vállalatvezető csak akkor kezdi helyén kezelni a kiberbiztonságot, ha már saját bőrén tapasztalta a következményeket, ha cége már áldozatául esett egy sikeres támadásnak. A másik hatásos ösztönző a jelentős bírságokkal is megtámogatott jogszabályi kötelezettség – és most ez utóbbiban is komoly előrelépés történt.

Nemrég ugyanis megjelent a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény, amely egyebek mellett a NIS2 európai irányelv egyes rendelkezéseit is átülteti a magyar jogrendbe. Mintegy 2000-2500 hazai vállalkozás tartozik a jogszabály hatálya alá; ez tízszer több mint amennyire a korábbi hasonló törvények vonatkoztak. Az érintetteknek szervezeti szinten is foglalkozniuk kell az IT-biztonsággal: kötelező a kockázatelemzés, az üzletmenet-folytonossági terv elkészítése, az incidenskezelés vagy éppen a dolgozók kiberbiztonsági oktatása.

A jogszabály betartását, felügyeleti hatóságként, az SZTFH fogja ellenőrizni. Belső erőforrásaik ehhez nem lennének elegendőek, ezért azoknak a piaci szereplőknek a segítségét veszik igénybe, amelyek most is IT-biztonsági auditori vagy tanácsadói tevékenységet végeznek. Az akkreditált auditorok valamelyikével kötelező lesz szerződniük az érintett vállalatoknak, és ez alapján folyik majd az ellenőrzés. A jogszabálynak való megfelelést (vagy meg nem felelést) az auditori jelentések alapján a hatóság állapítja majd meg, és szükség esetén bírságot is kiszab. 

További videók a konferenciával kapcsolatban: 

 

 

 

Dienes Éva