Tudományos és Szakkönyvtári Szekció
Az elektronikus
információszolgáltatás (EISZ) - dr. Téglási Ágnes (MTA Könyvtára)
Az EISZ nemzeti program 2001-ben indult, 2012-től megújult formában
biztosítja a működéséhez szükséges jogi és pénzügyi hátteret. A program csak elektronikus tartalmakra
terjed ki. Feltétele a megfelelő infrastruktúra kiépítése, szervezeti keretek
létrehozása, a szakmai trendek és szempontok érvényesítése.
Az előfizetői kör tagjai lehetnek:
·
Felsőoktatási
intézmények és szakkönyvtáraik;
·
Non-profit
kutatóhelyek és szakkönyvtáraik;
·
Oktatással,
kutatással foglalkozó egyéb intézmények és szakkönyvtáraik;
·
Az
EBSCOhost adatbázisok esetében közkönyvtárak is.
A csatlakozás feltételei: kormányzati vagy akadémiai státusz igazolása, a
jelentkezés határidő előtti benyújtása, az igények pontos megjelölése, és az
önrész fizetésének vállalása. A nemzeti licence a hazai, non-profit kutatással
és felsőoktatással foglalkozó intézmények számára biztosítja az elérést,
csatlakozhatnak határon túli intézmények is. Ha csak néhány intézmény igényel
egy adatbázist, de azok lefedik az adott tudományterületet, akkor azt nemzeti
licenc útján szerezik be.
Teljes szövegű tartalmak esetében 2001-2012 között nyomtatott és elektronikus,
2012-től már csak kizárólag elektronikus tartalmakat jelent. Nincs
folyóirat-előfizetési kötelezettség, a folyóirat-rendelések teljesen
elkülönülnek a licence szerződéstől, de ha a kiadó DDP árat kínál, akkor ezt a
tényt a licencszerződés tartalmazza.
Az 1 éves szerződés sok adminisztrációval jár, nem jár vele kedvezmény; a
2 éves szerződés járható út, ha van rá elég fedezet; a 3 éves szerződés lenne
az optimális a kedvezmények szempontjából, viszont nincs kötelezettségvállaló.
Jelenleg az EISZ tartalmak, az alapprogram adatbázisai és csomagjai, az
EBSCO-n keresztül, illetve a TÁMOP 4.2.5 program keretén belül érhetők el.
Kérdés, hogy a TÁMOP csomagok a jövőben hogyan élnek tovább?
Cél, hogy a felhasználó
egységes EISZ rendszert használjon és ne érzékelje az alapprogram és a TÁMOP
program szerinti széttagoltságot. A TÁMOP adatbázisok esetében a fenntartási
kötelezettség biztosítása kérdéses. A szerződéstől függően terjed ki a
szolgáltatás a könyvtárközi kölcsönzésre, archiválási jogra, statisztikai
adatszolgáltatásra.
A hozzáférés lehetőségeiről,
korlátairól és a változásokról tájékoztatni kell a felhasználókat – Fair use.
A nemzetközi trendek:
·
Nyílt hozzáférés (AO) és a licenc szerződések
·
Kiadói kezdeményezések
·
Könyvtári, intézményi összefogás a kiadói
monopóliumok megfékezésére (LIBER - Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete, és az ICOLC - Könyvtári
Konzorciumok Nemzetközi Szövetsége – fellépése).
Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
- Holl András (MTMT)
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
létrehozásának és működésének célja, hogy legyen egy sok célra hasznosítható
nemzeti bibliográfiai adatbázis Magyarországon. A felsőoktatási intézmények,
kutatóintézetek többsége jelenleg is résztvevője a projektnek, és az egyéni
kutatók jelentős hányada találkozott már vele. Az MTMT folyamatosan változik,
de jelenleg éppen egy átfogó megújulás előtt áll, TÁMOP támogatással a
következő két évben megújul a szolgáltatást biztosító szoftver, és az utolsó öt
(+két) évre teljessé válik az adatbázis. A tudományos szakkönyvtárak és
könyvtárosok szerepe alapvető fontosságú a projektben.
Tagja: több mint 20 egyetem, főiskola és az MTA.
850 ezer publikációt, 2 225 ezer idézetet tartalmaz, a felhasználók száma
30 ezer. Működésében alapvető szempont, a tudományterülettől független teljes
lefedettség, a publikációk és idézetek mind teljesebb nyilvántartása – ezt
garantálja egyrészt a kutatók személyes kontrollja, másrészt az intézményi
felelősség és intézményi adminisztrátori felügyelet. Fontos szempont a
hitelesség, nyilvánosság, és az egy rendszerben, egységes szempontok alapján
működtetett adatbázis.
Az MTMT egyedi, de nem egyedülálló. Hasonló
szolgáltatások Hollandiában a NARCIS és Szerbiában a SCIndeks. Az üzleti
adatbázisoktól abban különbözik, hogy lefedi a humán, magyar nyelvű
publikációkat is, és szoros kapcsolatot tart az intézményekkel és kutatókkal. A
TÁMOP projekt öt évre visszamenő teljes lefedettséget biztosít. Az MTMT
publikációs adatbázis a szolgáltatások országos kiterjesztése által beépül a
tudományirányítás rendszerébe. Kizárólagos adatszolgáló szereppel rendelkezik,
az „egyablakos ügyintézés” a személyes és intézményi terhek csökkentését
eredményezi.
Az MTMT kiegészítő könyvtári funkciókat nyújt,
egységes folyóirat publikációs és idézési nyilvántartást, amely új eszköz a
tájékoztató könyvtárosok kezében.
Szakkönyvek és
tankönyvek on-line környezetben - Dr. Legeza Dénes (szerzői jogi ügyintéző, SZTNH)
„ A tömeges digitalizálás nem
egyenlő a tömeges felhasználással” – hangsúlyozta az előadó. Az egyik jelentős
szerzői jogi problémát az okozza, hogy a védelmi időn belül különböző művekhez
eltérő felhasználási módok, illetve vagyoni jogok kapcsolódhatnak, és az egyes
felhasználási módok engedélyezésére bizonyos esetekben a szerzők (szerzői
jogosultak), más esetekben a közös jogkezelő szervezetek jogosultak.
Az internetes felhasználást a
szerzői jogi törvény sokkal árnyaltabban fogalmazza meg, hiszen a szerzői jogi
védelem alatt álló művek fajtái, illetve a felhasználási módok típusai
folyamatosan változnak. Az EU-s csatlakozásunkkor módosított szerzői jogi
törvény, összhangban a nemzetközi és európai jogszabályokkal, a nyilvánossághoz
való közvetítés engedélyezését kivette a kötelező közös jogkezelés köréből, így
az bizonyos művek esetén kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek számít.
Az Europeana -
Európai Digitális Könyvtár –
meghatározza, hogy milyen művek digitalizálása jöhet szóba. Mi van abban az
esetben ha a szerző ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, kitől kell
a felhasználási engedélyt kérni? Az Europeanában a jelenleg mintegy 100 ezer
magyar tartalmat 2015-ig 3,6-szoros mértékre kell növelni, és az új tartalmak
mellé már a 2012. január 1-től életbe lépett Europeana Adatcsere Egyezmény
szerzői jogi nyilatkozatás kell mellékelni, amely rendelkezik a dokumentum
metaadatáról, előnézeti képéről, valamint az intézmény, illetőleg más személy
fennálló szerzői jogairól.
E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár
által tartott kutatásmódszertan órákhoz – Dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet (Széchenyi István Egyetem Egyetemi
Könyvtár)
A felsőoktatás
átalakulása a kevesek lehetőségétől a tömegoktatásig nagyon sok szervezeti,
oktatási, módszertani problémát, emberi konfliktust eredményezett. A Széchenyi
István Egyetemen 2004-ben alakult át a levelező képzés. Az e-Learning
bevezetésével a tanórák, könyvtárbemutatók, könyvtárhasználati órák,
adatbázis-bemutató órák és kutatásmódszertan órák (mindegyik 2x45 perc egy
alkalommal) új elektronikus tananyag kidolgozását igényelték.
Az
e-tananyagok nem azonosak a tananyagtartalmak doc, xls, ppt, pdf, stb.
formátumú egyszerű elektronikus tárolásával. A tananyag tartalma nem azonos a
tudománnyal.” Az e-learning, blended learning megoldásokhoz: speciális
felépítésű e-tartalmakra (kurzus, modul, lecke, stb.) e-learning keretrendszerekre
(Moodle LMS) és tutorokra (mentorokra) van szükség.
Néhány fogalmi meghatározás rávilágít a képzési formák lényegére:
E-learning: A számítógépes hálózaton elérhető, nyitott -- tér- és
időkorlátoktól független -- képzési forma… (Forgó S., 2005)
Blended learning: kevert képzés, ahol a tanulás e-tartalmak (önálló
hallgatói tanulás) és kontakt órák segítségével zajlik.
LMS: Learning management system – tanulást támogató rendszer
Moodle: „…olyan ingyenes internetes alkalmazás (LMS), amellyel az oktatók
hatékony online tanulási környezeteket hozhatnak létre. Jellemzői:
·
Szabad
forráskódú, ingyenes, de állandóan fejlesztett rendszer.
·
WEB
alapú, kliens oldalon csak böngésző programot igényel.
·
Megvalósul
az oktatáshoz, tanuláshoz szükséges funkciók integrálása.
A megváltozott környezet változó megoldásokat igényel: tanulóközpontú
(önálló tanulás), tudásközpontú (szükséges és elégséges tudás meghatározása),
értékelésközpontú (azonnali visszajelzés) és közösségközpontú hozzáállást.
Az egyetemi e-oktatás céljai a jövőben: a jegyzet tartalmának frissítése,
aktualizálása, tanórák bevezetése a műszaki és a jogi karon, valamint e-jegyzet
készítése a távoktatásban résztvevő hallgatóknak.
Új fejlesztések a
tudományos könyvtárak számára – Lukács Eszter (Account Sales Representative
Hungary, Minerva –EBSCO)
Lukács Eszter értékesítési munkatárs arra hívta fel a figyelmet, hogyan
célszerű összehasonlítani a folyóirat ügynökségeket, mire kell ügyelni az
ügynökségek szolgáltatásainak versenyeztetése során. Az ár egyre kevésbé
jelentős tényező az összehasonlításnál, a cél a leggazdaságosabb ajánlat
kiválasztása. A következő kritériumokat érdemes figyelembe venni: a szolgáltató
pénzügyi-gazdasági állapota (likviditás), a teljesítéshez szükséges
szervezettség megléte, gyorsaság a megrendelésnél és a reklamációnál,
tanácsadói szolgáltatások, bibliográfiai információk, az online ügyintézés
eszközei, a felhasználói platform milyensége, további különféle szolgáltatások
megléte, ügyfél-referenciák és árfeltételek. A kiadói listaárak minden esetben
ugyanazok, ezért célszerű megnézni, hogy az egyes ügynökségek mennyit számolnak
fel saját szolgáltatásaikért, adnak-e kedvezményt, milyen árfolyamon számolnak.
Fontos szempont az is, hogy van-e magyar nyelvű kezelői felület és személyes
kapcsolattartó.
A
SmartLinking az EBSCO által
kifejlesztett technológia – tudtuk meg Lukács Esztertől. Az EBSCO-nál vásárolt
e-folyóiratokból, a SmartLinking technológiájának köszönhetően egyesített
linkeléssel az EBSCO adatbázisokból közvetlenül érhetők el a teljes szövegek. A
szolgáltatás az ügyfelek számára ingyenes, és automatikusan felismeri az adott
könyvtár jogait.
Információbróker szolgáltatás az
Egyetemi Könyvtárban – Bocskai Adrienn, Oross Adrienn (Széchenyi
István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem
Könyvtárában a jövő könyvtári és információs tendenciáit figyelembe véve
felismerték annak jelentőségét, hogy az egyetemen felmerülő és a külső piaci
információs igények kielégítését felvállalják. A hagyományos, mindenki számára
szabadon és ingyenesen hozzáférhető információkon túl értéknövelt
szolgáltatások létrehozásában gondolkodtak.
2009-től működik az egyetem
berkein belül a Tudásmenedzsment Központ, amelynek céljai közt az
információbróker-szolgáltatás is szerepelt. Ezt a feladatot, új fiatal kollégákra
bízták, akik informatika könyvtár szakos, információbróker szakirányú bölcsész
diplomával, valamint megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeztek a
kereskedelem és a marketing területén.
Az egyetem szakmai
adatbázisait használva hozzáférünk a legmagasabb színvonalú és a legújabb
tanulmányokhoz, szakcikkekhez. Rendelkezésre állnak a legmodernebb eszközök és
szoftverek, amik segítik a gyors, pontos és friss adatszolgáltatást. Képesek
gazdasági elemzések, kimutatások, riportok készítésére. Az információszerzés
nem jelent akadályt angol, francia, német és olasz nyelven sem.
A szolgáltatás lépései:
·
Személyes egyeztetés keretében feltérképezik a
megrendelő célját és igényeit
·
Próbakeresést végeznek – majd ajánlatot adnak az
információgyűjtő szolgáltatás elvégzésére
·
A szerződés alapján elvégzik a keresést, szükség
szerint menet közben is konzultálnak az ügyféllel
·
Az ügyfélelvárások szerinti formátumban
prezentálják az információs csomagot
·
A teljesítést követően ügyfél-elégedettség
vizsgálatot végeznek
Csak legálisan beszerzett
információk felhasználásával dolgoznak, a vonatkozó személyiségi jogi és
szerzői jogi kereteken belül. A MIBE tagjaként a szervezet etikai kódexét
elfogadták, ezáltal garantálva megrendelőiknek a megbízhatóságot. Projektektől
függően együttműködnek az egyetem oktatóival, kutatókkal, könyvtárosokkal vagy
más szakemberekkel.
Témafigyelés a hibrid és
elektromos meghajtású járművek tárgykörében címmel irodalomkutatást, illetve Hibrid és elektromos járművek fejlesztési trendjei, 2011
címmel trendfigyelést készítettek a SZEnergy Team számára, akik az általuk
fejlesztett járművekkel a Shell Eco-marathon Europe elnevezésű európai szintű
energiatakarékossági versenyen bizonyítanak évek óta.
Behálózva és átkonfigurálva: kooperáció, tudáskezelés,
szövegintelligencia – Horváth
Zoltánné (könyvtári szakértesítési vezető)
Az internetes hálózat
átkonfigurálta az ipart és ennek megfelelően a könyvtárakat is. Átalakulnak a
használói szokások: a fiatalok „kütyükön” lógnak. Újfajta tudás- és
információszerzési modellek jelennek meg a hálózaton, a katalógusok után az
„okos” rendszerek. Nem dokumentum-, hanem problémaközpontú szolgáltatás.
Az új módszerek alapvető
lényege az érték hozzáadás.
Specializálódás
·
Speciális külső tudástárak és tudáselemek
bevonása meghatározott céllal vagy konkrét szakmai feladathoz
·
Az alkalmas tartalmak szelektálása
·
Változások monitorozása.
Szintetizálás
·
Összevonni és kombinálni a gyakran szerteágazó
koncepciókat koherens egésszé
·
A megjelenő alkalmas tartalmak analizálása a
helyi használatra.
Az alkalmazható külső
szolgáltatások bekapcsolása a helyi rendszerbe, a helyi rendszer kihelyezése a
web közösségi színterekre. A szolgáltatás nem helyhez kötött. A felhasználó nem
forráslistát kér, hanem információt. A könyvtárnak hozzá kell adnia tudását a
források értékeléséhez. Állni kell a versenyt a Google-szerű szolgáltatások
egyszerűségével. Informatikai jártasság alapján mentori szerepet kell vállalni
az Interneten és adatbázisokban való keresés során.
Grid típusú szolgáltatások
Számítógépek, speciáliseszközök, tárkapacitások, és
szolgáltatások összessége, melyek dinamikusan részei a rendszernek.
Földrajzilag elosztott és nagy távolságú hálózatokkal (WAN)
összekötött. Igény szerint hozzáférhető a felhasználók
egy csoportja által.
Miért használjunk Gridet?
A felhasználó egy
komplex problémát szeretne
megoldani ami sok erőforrást és szolgáltatást igényel.
• Futási idő
csökkentése
• Adatbázis
hozzáférés
• Eszköz
megosztás
•
Együttműködés más felhasználókkal
Tipikus alkalmazási területek:
• Igényszámítási
kapacitásra
• Nagy
teljesítményű számítás (HPC)
• Egy
párhuzamos alkalmazás futási idejének csökkentése
• Követelmény:
párhuzamos futtatás
• Nagy átbocsátó
képességű számítás (HTC)
• Minél több
hasonló feladat futtatása egy adott idő alatt
• Követelmény:
szabad CPU ütemek kihasználása
• Igény nagy
adatmennyiségű tárolóra
• A
fizikailag is elosztott adatbázisok elterjedése
• Igény
együttműködésre
• Több
felhasználó tudásának integrálása
Cloud típusú
szolgáltatások
A könyvtárak ugyanazt a megosztott rendszert használják a hálózaton.
·
Közös az
infrastruktúra
·
Azonos
bérelt platform
·
Bérelt
szoftverek
Public cloud: nincs saját tulajdon, és minden előfizető használja a
szolgáltatást.
Private cloud: zárt hálózati közösségi használat, megőrzött
tulajdonrészekkel.
Hibryd cloud: a fenti kettő kombinációja.
A felhasználó reakciója az
új lehetőségekre:
A webpolgár a népszerű web-oldalakhoz hasonló eszközöket szeretne:
közvetlen elérést, linkeket, azonnali választ. Értékelt, kiegészítő
szolgáltatásokat vár. Szeretne mindent egy képernyőről elérni. Szeretné
formálni a tartalmakat (web2.0), ehhez virtuális közösséget keres. A lemaradók
és követők mentorálást igényelnek.
A könyvtár reakciója az új
lehetőségekre:
Kollaboratív virtuális tájékoztató szolgálat,
amely új munkakörök létrehozását teszi szükségessé. Kutatási asszisztencia:
„alert” funkciók, források értékelése, információk update-je, korrekciók
szemléztetése, hírek integrálása. Licenc jogok felügyelete. Portálszerkesztő,
e-tartalmak szelektálása, szerkesztése, külső tartalmak felfedezése,
integrálása. Információs tanácsadó, webkönyvtáros, hangtárnok alkalmazása. Forma-
és leírónyelvek szakértelme, és a folyamatos webes jelenlét.
Példák,
ahol már megvalósultak az információszállítás új dimenziói:
Zala Megyei KórházEgészségügyi Szakkönyvtár,
Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár portál és Vasi Digitális Könyvtár.
Merjünk babot álmodni! – hallgatókkal a hallgatókért – Tóth Judit (Budapesti Corvinus Egyetem
Központi Könyvtára)
A 2007-ben új épületben
megnyílt Corvinus Egyetem Könyvtára új
feltételek között várta olvasóit, és azóta folyamatosan igyekeznek az
olvasóközönség változó igényeihez igazítani a könyvtár szolgáltatásait,
valamint a könyvtárhasználati szokásokat is figyelembe véve vonzó kulturális
színteret kialakítani. A változás évében - 2006-2007 - használóik száma
kétszeresére nőtt, napi 1000 olvasó helyett, 2000-en látogatták a könyvtárat.
Milyen hely legyen a
könyvtár?
·
Könnyen megközelíthető
·
Kellemes, komfortos környezet
·
Hívogató közösségi hely legyen
Hogyan vehetjük fel a
versenyt anyagi források hiányában? Mit tudunk tenni? Tóth Judit számos olyan
ötletről számolt be, melyek nem jelentenek nagy költségvonzatú beruházást,
ugyanakkor lényeges változást eredményeznek.
A” babot álmodás” azokra a babzsákokra utal, melyeket a HÖK, a Babfotel
cég és a könyvtár közös szponzorálásával valósult meg. Az épület kissé rideg
környezetét kiállítások képei, fotói teszik látványossá, valamint az ajándékba
kapott zöld növényekkel parkosított terek (pl. a Nemzeti Múzeumtól kapott
virágok).
A kiválasztott könyvek
összegyűjtéséhez, cipeléséhez ideális bevásárlókosarat honosítottak meg a
könyvtárban. Az első laptop lopás figyelmeztette őket, hogy muszáj valamit
tenni: laptop-zárakat szereltek fel az asztalokra.
A különböző vérmérsékletű
olvasók igényeihez mérten más-más tereket jelöltek ki, mint például a „Csendes
zóna”, vagy a telefonálásra kijelölt övezet. Egy kollega által készített
képeslapon a rajzok a kulturált könyvtárhasználatra figyelmeztetnek, –
problémás esetben ezzel ajándékozzák meg az olvasót.
Adatbázisba kerülnek a magyar szakfolyóiratok cikkeinek hivatkozásai
is? – Markó Tamás (PTE Egyetemi
Könyvtár)
A megvalósulás reményében ezzel a kérdéssel indította
előadását Markó Tamás. Az MTA
Nyelvtudományi Intézetével együtt már el is kezdődött a munka, öt évre
visszamenőleg 200 féle folyóirat került adatbázisba, a fejlesztés folyamatban
van, sok kézi munka is szükséges hozzá, de az MTMT fejlesztési lehetősége
nagyon rövid időn belül ennek az adatbázisnak is lendületet adhat.
A Nyelvtudományi Intézet folytatja a fejlesztést, esetleg
a könyvtárak is beszállnak a fejlesztői kapacitással. Az egyetemi könyvtárak
vállalják a rendszer kézi segítését, a hagyományos folyóiratokból a teljesen
kézi adatbevitelt.
A projektben résztvevők véleménye:
MTMT - Az MTMT és az új adatbázis tartalmában nagy
az átfedés, de nem célszerű a két rendszer integrálása. Ha nyer pályázati
pénzt, esetleg támogatja belőle a megvalósítását.
MATARKA - A két adatbázisban igen sok közös adat
lenne, de nem teljes az átfedés. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartják a két
adatbázis távlati integrálását. Felajánlják, hogy a Nyelvtudományi Intézet
programja a hiányosan felismert hivatkozások azonosításához kereshessen a
Matarkában.
Könyvtárak – Az adatbázis létrehozása a
könyvtárakat kizárólag azért érdekli, hogy innen a cikkek és a hivatkozások
adatait átvehessék az MTMT-be. Felhasználható lehetne egyéb célokra is: a
külföldi szerzőkre történő hivatkozások elcserélése hasonló külföldi
adatbázisok elérésére, illetve a társadalomtudományok területén működő kutatók
munkájának tudománymetriai értékelése.
Nyelvtudományi Intézet
– Koordinátori szerepet vállal a továbbfejlesztés során. Saját szabad
kapacitásaival továbbfejleszti a rendszert. A fejlesztés idejére vállalja az
adatbázis üzemeltetését. A kész rendszert átengedi a könyvtáraknak.
Feltétlenül szükséges
fejlesztések:
·
Fejleszteni kell azt a felületet, amin keresztül
vezérelni lehet.
·
Össze kell kapcsolni azokkal a már működő
rendszerekkel, amikkel kapcsolatban van (MTMT, MATARTKA, EPA …)
·
Kell egy olyan adatbeviteli felület, amin
keresztül a csak nyomtatott formában meglévő publikációk hivatkozásait kézzel
be lehet vinni
·
Hatékonyabbá kellene tenni a program elemző
részét, hogy kevesebb kézi munkával működjön a rendszer.
Ígéretes eredmény, hogy
2012.07.04-én az MTMT Információtechnológiai Szakbizottsága pályázati
támogatást nyert a fejlesztésére, ebből olyan külső szoftverfejlesztések is
támogathatók, amik elősegítik az MTMT működését. A Nyelvtudományi Intézet
támogatást kapott programjuk fejlesztéséhez. Néhány kiválasztott folyóirattal a
PTE Egyetemi Könyvtár munkatársai elkezdik használni a programot, és
fokozatosan bevonják a többi könyvtárat is.
Kiadványok – Könyvtárak –
Közbeszerzés – Kövecsesné Tóth Ágnes (ügyvezető Interacta Kft.)
Az Interacta Kft. fő
tevékenysége idegen nyelvű tudományos szakirodalom beszerzése hazai partnerek
megbízásai alapján. Megbízóik jelentős része kezdetektől igénybe veszi a
szolgáltatásaikat.
MKKE 2011-re vonatkozó adatai: 59,5 milliárd Ft bruttó (7 %-os)
visszaesés a könyvpiacon, 3 év alatt 25 %-os csökkenés, tudományos könyvek
piaci részesedése: 9 %.
Az Interneten nem található tanulmány a külföldi folyóirat
(információhordozók) forgalmáról, hasznosulásáról (Interneten KLTE 93-98.
közötti beszerzéseit hozza a kereső, dr. Molnár Orsolya tanulmánya) Az éves
nemzeti nagyságrendre nincs információ, vagy tanulmány elérhető formában.
2012 – A kormányhatározat 1,4 milliárd Ft átcsoportosításáról szól (fél
évre). Definiált előfizetői kör adatbázisonként: 40-100.
A 2011. évi CVIII. Törvény a közbeszerzésekről az ajánlatkérők nagyobb
szabadságát engedi, egyszerűsödik a nemzeti eljárásrend és előnybe részesíti a
kisvállalkozásokat. Az ajánlatkérőnek az
alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell
korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékre is tekintettel –
legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek
mértékéig lehet előírni.
A könyvtári digitalizálás
módszertani kézikönyve és honlapja – Káldos János, OSZK
• Egy évtizedes tapasztalat
• Számtalan digitalizálási projekt (sikerek,
kudarcok, korlátok)
• Sikeres digitalizálás lépésről lépésre (2003)
• Digitális könyvtár Füzetek (CD)
– I. EPA ajánlás elektronikus folyóiratok
kiadóinak, szolgáltatóinak elektronikus időszaki kiadványok public domain
publikálásához (2008)
– II. A képalapú digitalizálás elmélete és
gyakorlata a könyvtárakban (2011)
Cél elősegíteni a magyar kollektív emlékezet digitalizálását, digitális
megőrzését, a digitális médiatérben való közzétételét; segítséget adni az
elméleti és gyakorlati kérdések megoldásához.
A digitalizálást meghatározó tényezők: az analóg eredeti tulajdonságai, a
digitalizálás célja, az elvárt minőségi követelmények.
Célcsoport: a döntéshozók, a közösségi és magánemlékezettel foglalkozók,
és a közgyűjteményi szakemberek.
Szerzők: OSZK munkatársak, szakértők, digitalizálással foglalkozó cégek,
felhasználók (pedagógusok).
Szemlélet:
• Analóg > digitális
• Fogalmi tisztázás
• Folyamat leírás
• Elmélet és gyakorlat kapcsolata
• Szemléletesség
Példák:
• OSZK Digitális Könyvtár
• Magyar Nemzeti Digitális Akadémia
• Digitália – A PTE Könyvtárának Digitális
Univerzuma
Könyvtárlátogatások
A vándorgyűlésnek otthont adó Széchenyi István Egyetemi Könyvtárat
csoportos vezetéssel naponta több alkalommal volt lehetőség.
Az 1968-ban alapított, akkor még Távközlési Műszaki Főiskola Győrben lévő
intézményrésze 1974-ben kezdte meg működést, és ezzel egy időben a könyvtára
is. 2002-től a főiskolából egyetem lett, így a könyvtárból is egyetemi
könyvtár. A megváltozott és bővülő egyetem campus jellege korszerűsítést kívánt
a könyvtári ellátás területén is. 2010. december 10-én adták át az egyetemi
könyvtár új épületét. A négyszintes modern intézményben a könyvtár az
INNO-Share épületben 4500 négyzetméteren kapott helyet. A betontömb külsejű
épület belső berendezése lendületes és fiatalos, érdekes belsőépítészeti
formákkal tették vonzóvá.
A szabadpolcos térben 750 férőhely áll rendelkezésre, ahol a
kézikönyvtári és a különgyűjteményi állományrészeket (folyóiratok,
szakdolgozatok, szabványok, tb.) is használhatják. 250 számítógépen
dolgozhatnak, van wifi a könyvtár területén és saját laptopot is lehet behozni.
A könyvtár szolgáltatásait, lehetőségeit játékos kvíz-kérdéseken
keresztül lehet megismerni.
A honlapon keresztül elérhető
INFO-Share24 online
tájékoztatást bárki igénybe veheti, regisztráció nem szükséges. A szolgáltatás során a könyvtárosok az
Egyetemi Könyvtárban megtalálható nyomtatott dokumentumállományból (könyvek,
folyóiratok, szabványok, szakdolgozatok stb.), továbbá az elektronikusan
elérhető ingyenes, illetve előfizetett adatbázisokból (NAVA, MATARKA, EBSCO,
JSTOR, ProQuest stb.) készítik el a forrásjegyzéket. A már elkészült
forrásjegyzékek az INFO-Share24
archívumába kerülnek, ahol bárki számára elérhetőek.
A beszámolóban már említett
Információbróker szolgáltatást szakképzett kollegák végzik, akik iparjogvédelmi
szaktudással, 2-3 idegen nyelv, és infóbróker ismeretekkel rendelkeznek.
Irodájuk a könyvtár földszintjén helyezkedik el, itt kapott helyet a PATLIB
Központ is, ahol az érdeklődő szakértői tájékoztatást kap a
szellemitulajdon-védelmi alapfogalmakról, legfontosabb területeiről és
intézményeiről, oltalmi formákról.
A könyvtár blogján könnyed, ismeretterjesztő, szórakoztató írások
olvashatók a könyvekkel, könyvtárral, programokkal, eseményekkel kapcsolatban.
Itt érhető el a Chates Tájékoztató Szolgáltatás is, ahol online beszélgetés
formájában várják olvasóik kérdéseit.
A másik megújult győri könyvtár a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtára. Története 1875-re nyúlik vissza, mikor még az
elemi népiskolai tanítóképző könyvtáráról beszélhetünk. 1975-től felsőfokú
tanítóképző főiskola lett. 2000-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem
közgyűjteményi hálózatának önálló tagkönyvtára. A könyvtár korábban
a földszinten működött, 2011. januárjában költözhettek a közel 1000
négyezetméteres kétszintes, galériázott tetőtérbe. Barátságos környezet,
világos, tágas olvasótér várja a látogatókat. Nem csak könyvtár, hanem
közösségi tér is: a könyvtárhasználati órák mellett irodalmi esteket,
csoportfoglalkozásokat is tartanak.
A
könyvtárnak több mint 3000 olvasója van, heti 51,5 órában tart nyitva.
Elektronikus katalógusa (ALEPH) már 13 éve on-line elérhető, otthonról is
végezhető előjegyezés, kölcsönzések hosszabbítása. A könyvtárban hazai és
nemzetközi online adatbázisok, információforrások állnak a kutatók
rendelkezésére. Különgyűjteményei az
Idegen Nyelvi Könyvtár, a Médiatár és a főiskola történetét feldolgozó
Pedagógiai Múzeum.
Budapest, 2012. augusztus 29.
Ligethy
Nóra
