EBSCO OPEN DAY 2012

2012. június 21.-én rendezte meg a Minerva-EBSCO az idei nyílt napját a Duna Palotában. Szó esett új fejlesztésekről, egy kérdőíves felmérésről és bemutatták az Encyclopaedia Britannica Online-t. A rendezvényen standot állított a Sage, az Oxford University Press és a Taylor & Francis szolgáltatók.

Először Sabine Teichert értékesítési és marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács Esztert, Tóth Krisztinát és Jan Luprichot.

Sabine Teichert: A felsőoktatási könyvtárak állománygyarapítási beszerzési láncának a változásai

A keresés 1996 és 2010 között széttöredezett volt (OPAC-ok, kiadói web felületek, metakeresők, e-folyóirat oldalak stb.). Ez ma már áthidalható, példa gyanánt bemutatta a Georgiai Egyetem könyvtárának testreszabott EBSCODiscovery (továbbiakban EDS) felületét. Az EDS egy új fejlesztés az e-Books on EBSCOhost és a mobil hozzáférések mellett.

Majd bemutatott egy kisfilmet, aminek az volt a címe, hogy „Mit akar egy digitális bennszülött a könyvtáradtól?” Ebben egy kislány – miközben egy könyvet lapozgatott – sorolta az igényeit, úgymint e-könyv olvasás, megosztási lehetőségek, interaktív érintő képernyő stb.

Volt egy felmérés, amelyen vezető véleményalkotókat (felsőoktatási szakértőket, ügynököket, konzorciumi vezetőket) kérdőíveztek. Az alábbi kérdésköröket járták körbe.

Fontos lesz-e a felsőoktatási könyvtárak szerepe a jövőben? Kulcsfontosságú témák többek között az oktatókat és hallgatókat támogató szolgáltatásokkal előállni (pl. innovatív tanulóterek, digitális gyűjtemények létrehozása), a technológia integrálása a tanulásba, a Nyílt Hozzáférés (továbbiakban OA) szellemében saját OA folyóiratok indítása. Másik kérdés, hogy milyen a tartalomhoz való hozzáférés ma és a jövőben? Ezen belül a „big deal” alkalmas-e arra, hogy a könyvtárak költségvetését optimalizálja, illetve a felhasználók által indított beszerzés lesz-e a leggyakoribb beszerzési mód? Melyik a legkarakteresebb ármodell?

Könyvtárosokat megkérdezték arról, hogy mi számít leginkább a beszerzésnél? A legfontosabbnak a kutatáshoz és az oktatáshoz való relevanciát tartották, ezt követte a legutóbbi felhasználás, majd az oktatók kérése és egy letöltés ára. (Utolsó helyen a hallgatók kérése állt.)

Újabb kérdéskör volt az OA hatása. Azaz a nyílt hozzáférés szükségtelenné teszi-e az előfizetési ügynökségek létét? Szükségtelené teszi-e a kiadók létét? Szükségtelenné teszi-e a könyvtárak létét? Az OA lesz-e esetleg az információ beszerzésének a változásában a legfontosabb hajtóerő?

Az utolsó kérdéskör a folyóirat ügynökségek szerepét járta körül. Vagyis a költségmegtakarítás érezteti-e a hatását az ügynökségekre? Az ügynökségek szerepe továbbra is felbecsülhetetlen marad? A digitális tartalmak elterjedése következtében csökken-e az ügynökségek közvetítő szerepe a kiadók és a könyvtárak között? Tény, hogy az ügynökségek értékét az adja majd a jövőben, hogy egyre több OA ügyletet támogató szolgáltatással lépjenek elő.

Könyvtárosokat kértek meg, hogy rangsorolják a változások tényezőit. Ötödik helyre került az a tény, hogy Kína / India / és a fejlődő országok [valószínűleg feltörekvő piacokat akart mondani. KF] alakíthatják a kiadói tevékenységet. Negyedik helyre került a mobil technológia, harmadikra az OA. Második helyet ér az oktatási / kutatási költségvetésen lévő nyomás, míg a legfontosabb a könyvtári költségvetésen lévő nyomás.

Következtetésként levonható, hogy a téma dinamikus terep. Forradalmat jelenthet a könyvtárak kiadóként vállalt szerepe (OA), a könyvtárosok szakértőként való részvétele a digitális műveltségben, az ügynökök OA támogatás kezelőiként való fellépése és a kiadók kutatási partnerként történő megjelenése (Science Direct).

Az előadás végén egy újabb videó következett „Tudtad-e?” címmel, amelyben meglepő adatok voltak láthatók az információ világában és az információs társadalomban végbement változások kapcsán

Jan Luprich: Az EBSCO Publishing adatbáziscsomagja és e-könyvek az EBSCOhoston

Először bemutatta a céget, majd adatokat ismertetett. Ezek közül a legfontosabb az, hogy naponta 65 millió keresés van. Ez Magyarországon éves szinten 2007-ben 630 ezer, 2011-ben 2 millió felett volt. Már közvetlenül elérhetők az adatbázisok mobil telefonról, iPadról, iPhone-ról stb. Részletesebben bemutatta az Academic Search Complet, a Business Source Premier és az Art & Architecture Complet adatbázisokat. (A BSP-nek készítenek egy teljesebb verzióját Business Source Complet néven, ez októbertől három hónapig ingyenesen tesztelhető lesz.)

Az EBSCO-nak több mint 780 kiadótól 330 ezer e-könyve és e-hangoskönyve van. Bemutatta a Harvard Egyetem könyvtárának a testreszabott e-books felületét, ami az EBSCO platformján működik (vö. EDS). Az adott könyv szövegében lehet keresni. A letöltés Adobe Digital Editions szoftveren fut. (Ez van a Központi Könyvtár e-olvasótermében is.)

Egyszerre csak egy fő kölcsönözhet, ha éppen másnak is kell, akkor „előjegyezheti”. Hosszabbítás is lehetséges. Annyi árat számolnak fel, amennyiért a kiadótól vették, tehát semmiféle felár nincs.  Október elsejétől 45 napos teszt kérhető. Az előfizetés után 24 órán belül használható. A címek szabadon választhatók, nem kell az egész kollekciót előfizetni.

Az EBSCOhost Collection Manager a katalógus. Ebben 330 ezer rekord van. Több szempontból lehet keresni. A találat rendezhető kiadó, tárgyszavak és ár szerint is. Látszik, hogy az adott kiadó hány felhasználót engedélyez. A rekordban megtekinthető a könyvborító, a bibliográfiai adatok és pár oldal. A MARC rekordot is küldik, így beépíthető az integrált könyvtári rendszerbe. Az e-könyvek értelemszerűen jelentkeznek az EDS-ben is.

Lukács Eszter: SmartLinks+

Ez a szolgáltatás csak az EBSCO-ból érhető el. Az a lényege, hogy egy hivatkozás átlinkel egy folyóirat full textjére, ha EBSCO által rendelt folyóiratról van szó. A szolgáltatás ingyenes, nincs külön adminisztráció, csak szólni kell Lukács Eszternek vagy Tóth Krisztinának, és bekapcsolják.

Jan Luprich: EBSCO Discovery Service

Mivel ezt módunkban áll tesztelni, ezért eltekintek az előadás ismertetésétől. Emlékeztetőül: az EDS gyors és egyszerű hozzáférést nyújt az EBSCO platformján az adott könyvtár összes elektronikus eléréséhez, beleértve az OPAC-ot és az intézményi repozitóriumokat is.

Samuel Grinsted: Encyclopaedia Britannica

Mivel az EB évek óta elő van fizetve, ennek a bemutatónak az ismertetésétől is eltekintek.

Lukács Eszter: Felhasználói statisztikák és a költséghatékonyság mérése

Az EBSCO Usage Consolidation (továbbiakban UC) egy új fejlesztés, amely a statisztika nyomon követését szolgálja. Abból kell kiindulni, hogy a beszerzési döntéshozás legfontosabb tényezője a felhasználói statisztika. A könyvtáraknak világos adatokra van szükségük. Ám a felhasználási adatok összegyűjtése bonyolult, idő- és pénzigényes, illetve további lépéseket igényel. Az is tény, hogy a megvásárolt és ténylegesen használt tartalmak között eltérés van.

Az UC-nek az a célja, hogy ide gyűjtse a használati statisztikákat, azokat a counter szabvány[1] szerint kezelje, illetve elemezze a letöltésre eső költségeket. Ez nem pusztán csak az EBSCO adatbázisokat kezeli, hanem az adott könyvtár által előfizetett összes elektronikus elérést.

Először fel kell tölteni a kiadóktól kapott statisztikákat, majd az admin oldalon el kell végezni a beállításokat (pl. időintervallum). A jelentés különböző szempontok szerint kérdezhető le.

Választ ad arra, hogy megvan-e a cím a gyűjteményben, hogy hányszor használták a címet, és hogy költséghatékony-e az adott folyóirat előfizetése.

Az ár nem publikus, de nagyjából a cég alkalmazottainak vagy a felsőoktatási intézmény hallgatóinak a számától függ.

Kukor Ferenc

---

[1] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5368&issue_id=519

TUDÁSOK ÉS HÁLÓZATOK : A Magyar Információbrókerek Egyesületének 12. konferenciája

„Aki megismeri a múltat, látja a változást… előre vetítheti a jövőt”

Mikulás Gábor, a MIBE elnöke bevezető előadásában a különböző adatgyűjtési lehetőségek fontosságát emelte ki. Aki elég hosszú ideig jeleket gyűjt, az megismeri a múltat, meglátja a változást, mintákat kezd látni, ezek alapján összegezni tudja a saját szakterületével kapcsolatos trendeket, és előre vetítheti a jövőt, azaz előre tud tervezni. A Scopus, az Elsevier bibliográfiai adatbázisa önmagában kevés információt tartalmaz, de az erre épülő szolgáltatások: többek közt az ügyfelek adatai, a finanszírozási források adatbázisai, már segítséget nyújtanak, hogy rálássunk az adott terület aktuális helyzetére, hogy felfelé menő ágban van-e a tevékenysége, vagy lefelé tart.

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár, marketing szakértő, Pécsi Tudományegyetem tanára, „Piacszegmentáció, mint stratégiai marketingdöntés – fogyasztói szegmensek képzése” címmel tartott előadásában rámutatott arra, hogy a telített piacokon kikerülhetetlen a piacszegmentálás. A piacokról egyre több csatornán, egyre több adat gyűjthető a fogyasztókról/vásárlókról, melyek elemezése látszólag racionális döntéseket eredményez a marketingstratégia meghatározásakor. Előnyei, hogy a szegmensvásárlók magatartását jobban fel lehet térképezni, árérzékenységet, elfogadókészséget feltárni, a differenciált igényekhez igazodni. 4 lépésben lehet szegmentálni: 1.) A releváns piac meghatározása. 2.) A szegmentálás alapjául szolgáló ismérvek meghatározása. 3.) A szegmentumok kialakítása. 4.) A szegmentumok elemzése, döntés a célszegmensekről. Többféle módon lehet szegmentálni: szocio-demográfiai, magatartás-orientált, területi-földrajzi szempontból. A pozícionálás építhető minden olyan tényezőre, amely megkülönböztető, az egyediséghez kapcsolódó erőteljes kampány indítása. Felmerülhet a kérdés: kinek szánjuk az adott terméket: a Béres csepp nagy sikere éppen abban rejlik, hogy korábban csak rákos betegeknek ajánlották, de ezt kiterjesztették az egészséges emberekre. A korábbi 250.000 főhöz képest kb 10.000.000 lehetséges vásárlót nyertek, az ország teljes lakosságát. Az „újrakeretezés” bátor választás, kockázatos, de új válaszokat adhat. 

Gandera Balázs, az Inter Kft. ügyvezetője, Google Seminar Leader „Összegyűjthetők-e a cégvezetők, pénzügyesek, politikusok adatai közösségi aktivitásuk alapján?” címmel, az inter-marketing kampányokról beszélt előadásában. A Facebook hivatalos partnere, fizetnek a hirdetésért és kattintásokkal megpróbálják elérni a használók adatait. A kismamák hálás szegmense a piacnak: lájkolnak, olvasnak és vásárolnak. A Facebook egyre inkább csak keretrendszer a közösségi alkalmazások számára. A valódi funkciókat hordozó külső applikációi hozzáférnek adatainkhoz; tárolják, osztályozzák és minősítik azokat, adatbázist építenek belőlük.

Hatféle forrásból érhetünk el adatokat: 1. ) A hirdetési rendszer insightja (lájkolt oldalak alapján felépített érdeklődési szegmensek szerinti adatok), ezt állandóan frissiteni kell. 2.) Az üzleti oldalak insightjairól elérhető: aggregált, kvantitatív adatok, a rajongókra vonatkozó adatsorok, demográfiai adatok, az oldal kommunikációjának adatsorai. 3.) Az üzleti oldalak üzenőfalán (timeline) elérhető adatok köre: aggregált és személyes, kvantitatív és kvalitatív adatok. A kommunikációs aktivitásra vonatkozó kvantitatív adatok, és a kommunikáció tartalmára vonatkozó kvalitatív adatok. Kérdőívek kihelyezésén keresztül lehetőség van egyéni szintű adatfelvételre is. 4.) A Facebook egyéni oldalairól elérhető adatok: az egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható. A demográfiai adatok (nem, életkor, földrajzi, családi állapot, képzettség…), a kapcsolatfelvételi adatok, továbbá az érdeklődési körre vonatkozó adatok. 5.) A Facebook alkalmazásokból elérhető adatok: egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható, további promóciós célokra való felhasználásuk engedélyhez kötött. A Facebook API-n keresztül elérhető. A felvételre kerülő adatok köre itt a legszélesebb és szabadon konfigurálható. 6.) Esettanulmányok és érdekességek itthon és a régióban a közösségi oldalak felhasználóinak demográfiai szegmentációjáról.

Hidvégi Péter, a Pedersen & Partners Executive Search, vezető tanácsadója „Karrierek menedzselése – A fejvadász információs eszköztára” címmel a megfelelő munkaerő megtalálásoz, munkakezdéséhez, beilleszkedéséhez vezető utat elemezte. Körültekintő és következetes információs munkát feltételez, pl.: személyügyi adatbázis fenntartása, a referensz interjú a megbízóval, a kiegészítő információkeresés, az interjú-készítés. E feladatok diszkrét és hatékony végzése adja a fejvadász eredményességét.

Planning: igény definiálása, pozíció és az ideális jelölt profiljának meghatározása, keresési terv. Identification & Assessment: közvetlen megkeresés, ajánlások, saját adatbázis, internet, belső jelöltek, tanácsadó interjúztatás, értékelés, folyamatjelentés. Shortlist: rövid lista, részletes értékelés, ügyfél interjú, informális referenciák. Select Executive: finalista interjú, munkaszerződés, bértárgyalás, hivatalos referenciák. Follow up: munkakezdés, beilleszkedés.

Biztosítékok: Bizalom és hitelesség (megbízó és jelölt irányában), maximális diszkréció, szakmai, piaci és önértékelés, folyamat management (elejétől a végéig és még azután is), Off-limits policy, ügyfelük a megbízó és nem a jelölt, adott jelöltet csak egy helyen mutatunk be 

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke „Információs hálók és gazdasági stabilitás” címmel a magán, illetve céges biztonságáról, kérdéseiről beszélt előadásában. Az internet: „Különösen a fiatalabbak között igen népszerűek a különböző közösségi portálok, ahol ismerkedhetnek, fényképeket tesznek fel magukról, mindennapjaik történéseit mesélik el másoknak, és a teljes szociális hálójukat bízzák rá az általuk nem ismert emberekre. Nem gondolnak közben bele, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat nem csak a velük szimpatizáló emberek ismerik meg és használhatják fel. Egy átlag felhasználó az interneten már jó ideje nem tud anonimitásba burkolózni, mégis azt hiszi, hogy internetes barangolásai biztonságosak.” (Biztonság Magazin 2012./1.) A gazdasági területek biztonságát támogató információs felületek műszaki és humán biztonságát támogató információs hálók: az emberi rizikófaktor – közösségi hálók megfelelő ismerete. Befektetés biztonság: profitunk függ az információ védelmétől. 3. Piacvédelem és piac”rablás” információ piac, azaz védd az információt, és piacot nyersz! 4. Állami és magán titkos szolgálatok: együttműködést kell létrehozni!

dr. Tóth Elek kormány-főtanácsadó, a Katonai Biztonsági Hivatal nyugállományú tisztje. „A védett állami és az egyéni adatok megszerzésének célja, irányai, érdekviszonyai, alanyai, különös tekintettel a titkosszolgálatok tevékenységére” címmel bemutatta a titkosszolgálatok személyes – köztük különleges – adatok megszerzésére, megismerésére irányuló tevékenységének célját, irányát. Beszélt az érintett személyek köréről (nemzetbiztonsági ellenőrzés és más munkafolyamatok), eszközeiről és módszereiről. Bemutatta a feladatvégzéshez kötődő jogállami követelményeket.

Mikulás Gábor, tanácsadó, az Elsevier trénere, GM Info Consulting Kft. „Cégvezetők versenyképessége – rejtett szöveg tartalom feltárása” című előadásában azt részletezte, hogy nyilvános szövegeink tartalmában a tartalomelemzés és motivációkutatás olyan rejtett mintákat is kimutat, amelyből a versenyképességre lehet következtetni. Csúcsvezetők szövegeiből kimutathatók a hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus versenyképességi kulturális orientáció. Az eredmények felhasználhatók HR-kiválasztás, szervezetfejlesztés vagy hitelbírálat céljára. Elemzésénél: akár a háziorvos diagnosztizálása: több jel szükséges a mintához, számít a szövegtípus, az alkalom, a pillanatnyi helyzet és néhány alapsémát tudatosan is lehet használni.

Az előadók megvilágították a témát egyrészt az adatbázisok, a közösségi alkalmazások és rejtett szövegtartalmak oldaláról - mint az input felől, másrészt a szolgáltatások felől, mint fejvadászat, piacszegmentálás a marketingben, hírszerzés, titkosszolgálat, hitelbírálat és szervezetfejlesztés. A beszélgetések során felmerült a személyes public relation, illetve az információvédelem témája is.

(Néhány előadás címére kattintva látható a prezentáció is.)

2012. június 6.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)