2024. január 25., csütörtök

Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás, valamint Közgyűjtemények hálózatban 2. rész

Winkler Bea, Állatorvostudományi Egyetem, Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, könyvtárigazgató  
Előadásának címe: Mesterséges intelligencia. 67 év, 67 nap, 67 másodperc – az egyre gyorsabban változó világ lehetőségei és kihívásai a könyvtárosok számára  
 
A mesterséges intelligencia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ismertsége és használata a mindennapokban folyamatosan nő. A legtöbb esetben a mesterséges intelligencia alatt az olyan „számítógépes rendszerek elméletét és fejlődését értjük, amelyek képesek olyan feladatokat végezni, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnek, például a vizuális felfogást, a beszédfelismerést, a döntéshozatalt, a nyelvek közötti fordítást.” 
Előadásában gyakorlati megközelítés mellett, szeretné mind a könyvtárak mind a könyvtárosok szempontjából körüljárni az MI-t, és ezen belül a generatív mesterséges intelligenciát, mint amilyen pl. a ChatGPT.    
 
Napjainkban az un. "gyenge" Mesterséges Intelligencia korszakát éljük, legtöbben ezzel az állítással egyetértenek. Mit is jelent valójában ez a kijelentés? Meg is válaszolhatjuk a feltett kérdést, hiszen mindez azt jelenti, hogy egy szűk körben kiépítenek egy jól működő MI hálózatot. Sokunk számára szinte megfoghatatlan, képzeletünkben izgalmas olvasmányaink és filmélményeink jutnak az eszünkbe, ld. Asimov könyvei, a Terminátor filmek és még sorolhatnánk. A MI kutatása már 1955-ben megindult, de akkor még nem voltak meg a megfelelő módszerek és lehetőségek. Napjainkban robbanásszerű fejlődésnek vagyunk a tanúi.

A következő kérdésekre az előadó igen sokrétűen kereste a választ.
MI a mesterséges intelligencia és hogyan kapcsolódik ezt a könyvtárakhoz?
Vajon könyvtárosként tudjuk, értjük-e ezeket a technológiai megoldásokat?
Megérthetjük őket egyáltalán?
Van olyan, aki érti őket?
Lehetséges megérteni őket?
Számít-e, hogy értjük-e?
Tényleg intelligens, vagy csak intelligensen cselekszik a gép?
Milyen adatokból tanul az MI?
Honnan származnak ezek az adatok?

Mi is az a ChatGPT?   
A ChatGPT, egy „chatbot” (beszélgető robot), ami a feltett kérdésre próbál értelmes választ adni a kérdezőnek, mégpedig a lehető legjobban kifejezve - emberi módon gondolkodva – beszélgetéseket folytat és válaszokat ad. Párbeszéd útján, nem linkeken keresztül lép kapcsolatba a felhasználóval, amely lehetővé teszi, hogy további kérdéseket tegyünk fel, és ennek alapján a megfelelő választ a saját munkánkba emelhetjük át.    
Pontosabban: úgy működik, hogy megpróbálja megérteni a kérdést, elkezdi felállítani azokat a szavakat, amelyekről „megjósolja”, hogy a legjobb választ adja, és mindez azon az adatkészleten alapul, amelyet „beleprogramoztak”. Tehát rengeteg információt szkennel, és a lehető legjobb választ írja meg azon adatok alapján, amelyekhez hozzáfér.   
Jelenleg a ChatGPT-t ún. „promptokon” keresztül használhatjuk. A promptok olyan kérdések, utasítások vagy kérések, amelyeket az eszközbe írunk be a folyamat elindításához. A komplikáció akkor kezdődhet, ha egy bonyolultabb kérdést teszünk fel, vagy több kérdést szeretnénk feltenni neki.  Már most szögezzük le: a ChatGPT-nek nincs etikája, ez csak egy gép.   
   
Mit jelent a „generatív mesterséges intelligencia”?  
A generatív mesterséges intelligencia egy olyan MI, ami valamilyen szöveges, képi vagy mozgóképes alkotást állít elő kimenetelként a neki megadott utasítások alapján. Az MI csak adatokat tud feldolgozni, mélyreható gondolkodásba nem tud bekapcsolódni.   
A generatív mesterséges intelligencia új munkahelyeket is teremt. Tarthatunk attól, hogy esetleg lecserélnének minket, de nincs az a gép, aki 100%-osan helyettesíteni tud egy embert. Így mi mindig azon dolgozunk, hogy nélkülözhetetlenné tegyük magunkat.   
A Mesterséges Intelligencia 2018-2023 között, soha nem látott sebességgel fejlődött. 
Észre sem vettük és a MI láthatatlanul beépült az élet minden területére. A társadalom nagy százalékában mindez nem tudatosult. Ez természetesen nemcsak az emberek hibája, az lenne a legjobb esetükben, ha a mesterséges intelligencia „felfedné saját magát”! – amikor alkalmazásban/munkában áll és tudnánk róla.  
Tekintsünk rá barátként és ne lássunk benne ellenséget, "aki" kitúr bennünket a munkahelyükről! Használjuk segítségként az élet minden területén! 
 
Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese 
Előadásának címe:Személyre szabott online könyvajánló a Méliuszban 
 
Fontos elvárás, hogy az integrált könyvtári rendszer szolgáltatásorientált legyen, kapcsolja össze a könyvtári szolgáltatásokat, személyre szabott legyen, és jobb felhasználói élményt nyújtson.  
Az európai könyvtárak közül elsőként vezette be a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a személyre szabott könyvajánló rendszert, ami mesterséges intelligenciát használ, olyat, ami gépi tanulási rendszerrel, mesterséges intelligencia felhasználásával tanulja meg a felhasználók szokásait, és ez alapján ajánl könyveket. A megújult honlapon a bejelentkezett olvasónak a korábbi kölcsönzései alapján ajánl az érdeklődésének megfelelő olvasnivalót.   
Az OPAC-on kialakított új funkcióval a felhasználók beszerzésre javasolhatnak dokumentumokat, a kölcsönzés mellett pedig a könyvvásárlást is lehetővé teszi. Nagy mértékű elköteleződéshez vezethet, ha „én olvasóként beleszólhatok” abba, hogy hogyan alakul annak a könyvtárnak a gyűjteménye, ahova járok. Személyes kötődés alakul ki, sajátomként tudok tekinteni arra a könyvtárra, ahol az én javaslatomra vesznek meg dokumentumokat. Nagyon fontos ma, hogy egy szolgáltatáshoz elköteleződés is társuljon.  
Ha bejelentkezünk a könyvtár felületére, akkor egy ajánlást kapunk, hogy miből válogathatunk, elérhetjük a saját kölcsönzési adatainkat, le tudunk adni rendelési igényeket. Ráklikkelhetünk a „beszerzésre javaslom” gombocskára, ekkor felugrik egy bejelentkezéses felület, és van egy személyre szabott könyvajánlóm, amit alkothatok.  
 
Egy „térkép alkalmazást” is láthatunk, ami nyomon követi a könyv útját a beszerzéstől a polcig.   
Fejlesztések:
Könyves ökoszisztéma kiépítése a kiadótól az olvasóig
Dokumentum vásárlás
Marketinglehetőség
Könyvipari marketing
További kulturális szolgáltatás kínálata (színház, zene, stb.)


Takács Dániel, az ELTE ÁJK könyvtár vezetője következett. 
Előadásának címe: Mesterséges? Intelligencia? 
 
Az előadó is megpróbálta saját szavaival megfogalmazni, hogy mit jelent hétköznapi nyelven az MI: adaptív algoritmusok és számítási kapacitások, amik szükségesek a technológia folytatásához vagy működtetéséhez, azt tudja reprodukálni, ami algoritmizálható, alkotni nem fog tudni, kell a bemenet, hogy legyen értékelhető a válasz,speciális fajtája a nagy nyelvi modell (CCM) 
 
Mi: NEM intelligens, NEM varázseszköz, NEM varázslámpás (hiába dörzsöljük szorgalmasan, nem jön ki belőle semmi, még a dzsinn se!) Nem érti a világot, csak formailag. 
Amiben nekünk segíteni tud:
útvonaltervezés,
telefonos ügyfélszolgálat, 
a könyvajánlóknál 
Zárásként felhívta a figyelmet az esetlegesen felmerülő jogi és etikai kérdésekre is, melyekről még nem született egységes álláspont. 
 
És végezetül Parti Ádám, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa következett 
Parti Ádám előadásában a 2017-ben bevezetett RFID technológia használatáról és az eddigi tapasztalatokról volt szó. A rendszer támogatást nyújt olyan könyvtári munkafolyamatok automatizálásában, mint
az önkiszolgáló kölcsönzés, 
a leltározás és az 
állományvédelem.  
Mindezek jelentősen elősegítik és felgyorsítják a munkafolyamatokat. Emellett könyvtárhasználati adatok alapján kimutatások végezhetők a könyvtár állományának használatáról és az olvasói igényekről. 
Végezetül a nap zárásaként levontuk azt a konzekvenciát, hogya MI, az élet minden területén használható és már most is mindenhol ott van. Összetettebb, bonyolultabb feladatok gyors elvégzése szakértelem nélkül.

Székelyné Zombory Piroska   


A 14. Infotér Konferencia, Balatonfüred, 2023. október 17-19. 

      A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt ...