Farkas
István: Olvasóplatformok,
avagy hogyan olvashatunk e-könyveket, dedikált olvasók nélkül…
A könyv két funkciója,
a kultúrkincs archiválása és a kultúrkincs megjelenítése a XXI. századra
szétválaszthatóvá vált. A kötelespéldány rendelet tervezetének az a nagy
hibája, hogy nem teszi meg a két funkció distinkcióját.
A papíralapú könyv nagy
hátránya, hogy helyt foglal, illetve mind az archiválása, mind a
megtöbbszörözése nehéz ügy. Az e-könyv megjelenése a fenti problémákat
feloldja. Előnyei, hogy visszakeresést biztosít, hogy időt takarít meg, hogy
legálisan többszörözhető, hogy – amennyiben belátja - a kiadó munkáját is
megkönnyíti, hogy a kiadók és könyvtárak nyomon követhetik, hogy kik (a piac
mely szegmensei) vásárolják. Bizonyos lehetőségek nem működnek a papíralapú
könyv esetében, míg az e-könyv esetében igen.
Az e-platform előnyei
többek között az, hogy készíthető biztonsági másolat, hogy van lehetőség
kommentálásra, és hogy az interneten keresztül különböző eszközök
kapcsolódhatnak hozzá. Következő platformok
vannak – az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé -, az első a böngészőbe
illeszthető plugin, a második az önálló desktop alkalmazás, a harmadik a
hordozható eszközök (tablet, okos telefonok).
Új trend, hogy a könyv
túllép önmagán, például a képek megmozdulnak, szól a rádió, kiömlik a leves a
tányérból stb.
Összegezve: bátran
kijelenthető, hogy paradigmaváltásról van szó.
Székffy
Tamás: …és dedikált
olvasókkal. Avagy kemény és puha piaci kitekintés
Az előadó, aki az E-könyv olvasók blog szerkesztője
feltette a kérdést, hogy mitől e-könyv az e-könyv, tudniillik félreértések
akadnak a megnevezés körül. Többek között attól, hogy folyó szöveg, vagyis
nincs sorra és oldalra tagolás (tehát nem azonos a pdf-fel), attól, hogy
platformfüggetlen, attól, hogy a „másolás” védetté tehető (perszonalizálható).
Megjegyzendő, hogy a szöveg nem azonos a képpel.
Attól jó egy megjelenítő
olvasásra, ha nem vibrál, ha nincs extrém kontraszt,, ha igazodik vagy
igazítható a környezeti fényviszonyokhoz, ha elfogadható a felbontása.
Az e-papírnak az a
lényege, hogy a cellákban valamilyen gélszerű anyag úszkál, ennek eloszlása
teszi lehetővé a világos, a köztes és a sötét állapotot:
2010-ben a
következőképpen fogalmazódtak meg a fejlesztési irányok: hibrid transzflektív
kijelzők lesznek, a színes e-papír lesz a jellemző, az eszközök több célúakká
válnak és tartalomszolgáltató eszközökbe integrálódnak.
2013-ban már mások a
fejlesztési irányok: színes e-papír helyett TFT-s tabletek lesznek, melyek
sokkal olcsóbbak és magasabb üzemidejűek, megjelennek a többcélú eszközök
(például az érintőképernyős laptopok), az e-papír alapú eszközök súlytalanodnak,
a fentiekből kifolyólag a használók már elsősorban nem e-könyv olvasókat
keresnek.
Az eszközök
kiválasztásánál, illetve értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe
venni: támogatott formátumok (epub, prc, pdf stb.), kijelző méret és kijelző
típus (e-ink, tft stb.), keresőfelület és GUI, kiegészítő szolgáltatások
(szótárak, jegyzetelési lehetőség, keresés), tárolókapacitás bővíthetősége (a
kapacitás kb. 500 könyvtől fölfelé van, de már nem ez a lényeg, hanem a jogosultság a hozzáféréshez), kapcsolódás
(wifi, 3G), extrák (bolt az eszközön, játékok stb.), az ára kb. 30.000 Ft-nál
indul.
Az e-könyv piacon a
nemzetközi helyzet azonos az Amazonnal. Abszolút elsődleges a
tartalomszolgáltatás. Már nem csak e-könyveket, hanem zenéket és filmeket is forgalmaznak.
A piac földrajzilag szelektált, vagyis adott az Egyesült Államok és a világ.
Vagyis ami az USA-ban evidens, az máshol nem vagy agyonszabályozott. (Itt
elegendő a jogdíj problémákra gondolni.) Mindenki más az Amazont követi, rajtuk
kívül nincs jelentősebb innováció.
A hazai helyzet azonos
a káosszal. A kínálati oldal szegmentált. Szinte csak Amazon olvasó van. A
piacon három-négy főszereplő van (eKönyv, Bookline). A kiadók vagy saját
megoldásokon gondolkodnak, vagy teljesen elutasító a hozzáállásuk. Nincs
(legalábbis nagyon nem jellemző) a könyvtári kölcsönzés. Nyilván lesz, de itt
technikai problémák vannak.
Az előadás után több
kérdés felmerült, ezek közül hármat említsünk meg.
Kérdés: mi a helyzet a
térképekkel? Válasz: a térkép már nem statikus hanem dinamikus, tulajdonképpen
egy adatbázis.
Kérdés: mi a helyzet az
idézetekkel? Válasz: semmi, ez megfelelő eszköz kérdése mindössze.
Kérdés: mi a helyzet
hivatkozásoknál az oldalszámokkal? Válasz: az Amazonnál abban az esetben, ha az
e-könyvnek van papírfomátuma is, akkor az összekötődik magával az e-könyvvel.
Az oldal alján megmutatja, hogy ez hányadik oldal ennél, annál és amannál a
kiadásnál, vagyis simán lehet hivatkozni.
Moldován
István: E-könyvek az
elektronikus könyvtárban
A Magyar ElektronikusKönyvtárnak az a célja, hogy digitális könyvtárba gyűjtse, feldolgozza,
megőrizze és szolgáltassa a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású
dokumentumokat, vagyis a gyűjtőköre azonos a Nemzeti Könyvtáréval.
A gyűjteményben vannak
könyvek, folyóiratok és hangos könyvek, karakteres és képi alapúak,
digitalizált vagy digitalizálva született művek, nem jogvédettek és kurrens
jogvédettek. A szakirodalom (főleg társadalomtudományok) és a szépirodalom
aránya 60 : 40.
Forrásai a következők:
intézményi és magán honlapokról engedéllyel, közvetlenül a szerzőktől, online
kiadások és nyilvános könyvtárak (pl. Mikes International), önkéntesek
digitalizálása (pl. Gutenberg proofreaders), CD tartalmak konverziója.
Jelenleg 11.407
metaadatokkal ellátott könyv van a gyűjteményben. Ezek közül a karakteres pdf-k
59%-ot, a HTML-k 44%-ot képviselnek. Egyéb formátumok a doc., az RTF, a képes
pdf, az epub és a prc.
Racskó
Réka:
E-könyvek az iskolában – egy
pilot-kísérlet tapasztalatai
Az egri Esterházy Károly Főiskolán egy TÁMOP program keretében zajló kutatás az e-könyvek oktatás
terén történő felhasználását vizsgálta.
Az olvasás mai
helyzetét illetően az OECD országokban a fiatalok olvasási hajlandóságának a
csökkenése tapasztalható, ezzel szemben a magyarországi helyzet nem annyira
rossz. Míg az OECD országokban kevésbé változatosan olvasnak, addig
Magyarországon egyre sokszínűbben.
Az oktatásba 2013-ban
be kell vonni a tableteket, két-három év múlva már olyan megoldásokat is, mint
amilyen például a virtuális valóság (Second Life).
A főiskola fejlesztései
közé tartozott 2009-ben az első éves hallgatók laptoppal való ellátása,
2010-ben az e-papír alkalmazása, míg 2012-ben az említett IPod pilot kutatás
három különböző oktatási intézményben három különböző életkorban.
A pilot projekt
keretében az angol nyelvet, a fizikát, a földrajzot, a magyar irodalmat, a
történelmet és a matematikát oktatták ily módon, ezalatt a hagyományos papíralapú
könyveket egyáltalán nem alkalmazták. Az eszközöket a tanulók nemcsak az órákon
használhatták, hanem haza is vihették.
Az új módszer mind a
tanároknak, mind a diákoknak tetszett, utóbbiaknak értelemszerűen jobban.
Mindamellett kiemelték a hiányosságokat is, például azt, hogy az eszközök
lassúak, nem színesek, nincs rajtuk internet kapcsolat, nincs osztott képernyő
stb.
Számos változót nem
lehetett mérni a projekt időtartamának a rövidsége miatt. Az előadást két
videófelvétel zárta, az egyik egy matematika, a másik egy magyar órába engedett
bepillantást.
A program szünetében és
a végén a rendezvény vendégei részt vehettek egy „eszközsimogatón”, vagyis
kipróbálhattak különböző e-olvasókat. Mindenki kapott egy ajándékkupont,
amellyel a Kossuth Kiadó könyveit április 30-ig ingyen töltheti le. Ezen kívül
a résztvevők számára (elektronikus) könyvajándékcsomagot, valamint több kiadó
kínálatából kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítottak a szervezők.
Kukor Ferenc
