13. Infotér Konferencia,

 

A 13. Infotér Konferencia, Magyarország egyik legnagyobb infokommunikációs rendezvénye sikeresen megrendezésre került október 18-19.-én Balatonfüreden.  A legújabb technikai újdonságok mellett olyan aktualitások is helyt kaptak, mint az élelmiszer- és energiaválság, az űrtechnológia vagy a kibervédelem.  

A gazdaságban egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra, a felhasznált anyagok újrahasznosítására, az ökológiai lábnyom csökkentésére.  

 

A Space & Defence névre keresztelt 0. napon a következő előadók tartottak a saját szakterületüket érintő előadásokat:

A Külgazdasági és Külügyminisztériumból dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit. Ferencz Orsolya az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. A terület önálló stratégiával rendelkezik, kulcsfontossággal bír a 21. századi gazdaságban, tudományban és biztonságpolitikában. 

 

Dr. Sárhegyi István, a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke arról beszélt, hogy miért fontos most „felébredni”, és „befektetni” az űrtechnológiába? 

A műholdas infrastruktúrák alkalmazásával lehet kommunikálni, navigálni, illetve Föld- megfigyelni. Azt mondhatjuk, hogy a 21. században az űripar, és maga az űrtávközlés is, mint annak része, kritikus infrastruktúra, és ebbe szükséges minden államnak, és akár magán befektetőnek is befektetni, mert ez a jövő! 

A HonvédelmiMinisztériumból Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter beszélt a következőkről: 

A digitalizációs technológia fejlődésével a világ alapjaiban megváltozott, a különböző nemzetiségek által gyártott drónokat már számtalan célra használják világszerte. A honvédelmi miniszter áttekintette a Magyar Honvédség rendszerváltás óta eltelt három évtizedét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország NATO-csatlakozását követően sokáig csak egy tudatosan leszerelt, eszközeitől megfosztott, de létszámában igen csekély haderőt tudott felmutatni. Előadásában kitért az új innovációs technikaként jellemzett dróntechnológia nélkülözhetetlennek bizonyuló fejlesztésére, valamint a kommunikáció fontosságára is.

 

Az idei Infotér Konferencián három panelbeszélgetés is a kiberbiztonság köré épült:  

 

• kiberdiplomácia, 
• a kiberbiztonság állami feladatai,  
• és az IT-biztonságot szolgáltató cégek piaci felelőssége. 

Kiberbiztonság, kibervédelem…

A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő összekapcsolt elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információ formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti. 

Kibertámadások eszköztára:

• Rosszindulatú programok, olyan szoftverek, amelyeket a számítógépek károsítására hoznak létre, 
• Zsarolóvírusok, olyan szoftverek, melyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az eszközökön lévő adatokat, azért, hogy pénz húzzanak ki a tulajdonostól, 
• „Honlaprongálás”, tudni kell, hogy sokszor nem emberek követik manuálisan, hanem egy káros kód söpör végig a sebezhető weboldalakon, 
• Adathalász tartalom: kétféle lehet, az első amikor a véletlenszerű elv alapján, szelektálás nélkül valaki adataihoz hozzáférnek, a másik pedig amikor a célzott adahalászat van, amelynek során csak bizonyos szempontok szerint kiválasztott személyek adatait veszik célba. 
• Elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás (DDoS) A szolgáltatásmegtagadással járó támadás, más néven túlterheléses támadás, ill. az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése. 

A kiberhadviselés 

• államok vagy terrorista csoportok, akár hekkercsoportok bevonásával 
• diszruptív vagy destruktív céllal indítják egy vagy több ország 
• létfontosságú infrastruktúráinak 
• ipari, gazdasági, egészségügyi szektorainak 
• valamint védelmi ágazatainak számítógépes és infokommunikációs rendszerei ellen 

 „Evolúciós” lépesek: 

• 1982. Az első kibertámadás: „az amerikai titkosszolgálatok szándékosan vezettek volna be egy hibát a transz-szibériai gázvezeték kezelésére szolgáló kanadai szoftverbe, ami súlyos robbanást okozott egy lakatlan területen.” 
• 2007. Az első „igazi” kiberháború  
• 2008. Első „bibrid” háború 
• 2011-12. Fizikai infrastruktúra támadása: „2011 szeptemberében számítógépes támadások hullámát rendezték Japánban, különösen a kormányzati weboldalak ellen.”  
• 2015. Kritikus infrastruktúra támadása: „A Tv5 Monde olyan számítógépes támadás áldozata lett, amelynek eredményeként leállt a műsorainak sugárzása.”
• 2019. Fizikai ellencsapás kibertámadásra „Az Egyesült Államok kibertámadásokat indított Irán ellen.”

Magyar Távközlési Piac számokban 

 

• Vezetékes telefon (2 715 539 db) 
• Vezetékes internet (3 172 515 db) 
• Televízió (3 529 888 db) 
• Mobil (SIM) 13 305 646 db 

Az esti Infótér díszvendége, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, előadásában a következők hangzottak el.

A téma mindenkit érdekelt, hogy mikor juthatunk - a minket megillethető - az uniós helyreállítási alaphoz. A legfőbb cél, hogy a Covid és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború miatt megtépázott gazdaságunkat felpezsdítsük! Legyünk optimisták, hogy mindez sikerül. Szóval továbbra is az a cél, hogy Magyarország megszerezze az uniós forrásokat.

Az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne.

2023-ban az egy főre jutó GDP 2,6 %-kal magasabb lesz a kevésbé fejlett régiókban.

Fenntartható fejlődési célok a következők:

A fenntarthatóság feltétele, hogy optimalizáljuk erőforrásaink kihasználását és csökkentsük a környezetünket terhelő hulladékot. 

Az első napon beszédet mondott: 

 

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere

 

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke A kerekasztal-beszélgetések között helyt kaptak a következők:   az 5G hálózatok terjedésének kérdése,  a legújabb technológiai innovációk,   a mesterséges intelligencia terjedése,   a digitális oktatás témája,   az E-egészségügy (EESZT).

Vágujhelyi Ferenc, a MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, az NHIT (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) és a NAV elnöke 

Vágujhelyi Ferenc az informatika világából jött, előtte a Nyugdíjfolyósító Intézet elnöke volt. Nagy reményt fűz a Mesterséges IntelligenciaMunkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, az adatelemzés területén. 

Könyvtárunk a jövőben szívesen megkeresné Vágújhelyi Ferencet, hogy egy előadás keretében megossza velünk a NAV-ban folyó tevékenységekről a tudnivalókat. Ismeretségünk folytán a felkérés nem reménytelen.

A Microsoft évek óta az egyik fő támogatója a rendezvénynek, ahol az üzleti élet és a kormány döntéshozói közösen keresnek válaszokat korunk legnagyobb kihívásaira: idén egyebek mellett arra, hogy a technológia miként segíthet minimalizálni a jelenleg kibontakozó válság okozta károkat.  

Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a jövő- és válságálló szervezeteknek elsősorban rugalmasaknak kell lenniük, és az adattechnológiára támaszkodva a lehető legpontosabb előrejelzésekkel kell rendelkezniük saját piacuk változásait illetően.

„A válságok arra tanítanak meg bennünket, hogy nemcsak a jólétünk függ a digitalizációtól, hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészülni a kiszámíthatatlan helyzetekre. A felhőinfrastruktúrák olyan robosztus, ugyanakkor kimagaslóan rugalmas rendszerek, amelyek a legköltségtakarékosabb, a legkönnyebben menedzselhető, a legjobban skálázható és a legbiztonságosabb megoldást kínálják az alkalmazkodásra. A méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználva egy olyan hatalmas felhőinfrastruktúra, mint amilyennel a Microsoft rendelkezik, a jelenlegi energiaválság kezeléséhez és a fenntartható működés kialakításához is hathatós segítséget nyújt a vállalatoknak.”

 

Forrás: https://news.microsoft.com/hu-hu/2022/10/20/nemzeti-szuverenitas-mar-a-felhoben-is/

 

Energiaválság, fenntarthatóság, digitalizáció – A digitalizáció által adható megoldások

A kerekasztal-beszélgetést és a vitaindítót, Karászi Zoltán moderálta. A beszélgetés résztvevőitől elsősorban a mostani helyzetre vártunk gyakorlati megoldásokat. Az energiaválságot nem csak az ipar, de a magyar háztartások is megérzik sajnos!

Első körben Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkárt, a Technológiai és Ipari Minisztériumból kérte fel, hogy szóljon hozzá a témához, aki a következőket említette:

A Nemzetközi Energiaügynökség elnöke Brüsszelben a legutolsó tanácsülésén azt nyilatkozta, hogy nem a mostani 2022/23-as telünk lesz nehéz, hanem a jövő év tele, ami még nehezebb lesz. Alapvetően kb. 2-3 évig még egy gázhiány várható egész Európában.  

Tehát alapvetően az orosz import lecsökkenése az egyik fő oka annak, hogy ez a helyzet kialakult. Korábban 40%-os import részesedése volt orosz földgáznak Európában és ez most lecsökkent 9% alá. Ezt a jelentős mennyiséget kell pótolni. Vagy „vezetékes” oldalról, vagy „LNG” oldalról.  

„A földgázzal való kereskedés kétféle  módon lehetséges: gáz halmazállapotban vezetéken keresztüli szállítással, vagy LNG (Liquefied Natural Gas, azaz cseppfolyósított földgáz) tengeri úton történő szállításával.

Forrás: LNG

LNG oldalról idáig azért tudtuk pótolni, mert Kínában recesszió van. Mit jelent a recesszió? „A recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a kibocsátás, a gazdasági visszaesés (a GDP) a korábbi időszakhoz képest.” 

Tehát a kínai piac nem tudott annyit felszívni annyi energiát, viszont Kínában gazdasági fellendülés várható a következő évre.  

A szomszédban az orosz-ukrán háború, ki tudja még meddig, a koronavírus-járvány újabb x-edik hulláma, a magas nyersanyag árak és sorolhatnánk tovább, ezek mind-mind együttesen növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban.  

Hogy néz ki Magyarország ebben a helyzetben? Magyarország jól felkészült, szerencsére az infrastrukturális összeköttetéseink az elmúlt 10-15 évben megépültek a környező országban. Mostanra látszik, hogy milyen jó stratégiai döntés volt a déli-gázfolyosót megépíteni, mert most Ukrajnát elkerülve folyamatosan hozzájutunk a földgázhoz a Gazprom oldaláról.  

Magyarország gáztárolói a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkeznek az Európai Unión belül. A hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége október 17-e reggelén 78%-os volt.

A többi hozzászóló, a gazdaság és az informatika területéről érkezett, és értékes gondolatokat vetettek fel:

• Jamniczky Zsolt, vezérigazgató-helyettes, EON Hungária Zrt
• Alkér Zoltán, infrastruktúra vezérigazgató-helyettes MVM Zrt 
• Rehus Péter, IBM Hungary 
• Poór Károly, vezérigagató, Dataxo Group Zrt. 
• Solymosi Tamás, energetikai szakértő, NFFKÜ (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség) Zrt 
• Vasas Gyula, informatikai igazgató, MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. 

Zárszó:  

A digitalizáció és a villamosítás kombinációja tudná közelebb vinni a világot a 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi célokhoz. 

Mivel az energiaigény világszerte várhatóan háromszorosára nő a következő 30 évben, létfontosságú, hogy a villamosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság felgyorsítása érdekében már most bevessük a rendelkezésre álló összes technológiát. 

A válság arra kényszeríti Európát, hogy az eddiginél gyorsabban álljon át az alternatív energia használatára. Erre jó példa a balti államok megállapodása, hogy 2030-ig hétszeresére növelik a tengeri szélenergiát. 

A szélenergia hasznosításának az árnyoldala, hogy 20 év után már nem tudja hozni azt az eredményt, amit korábban, lelassult. Nem termeli már azt a hasznos energia mennyiséget, és ha elbontásra kerül, ezáltal nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, ami egy újabb problémát vet fel.

 

 

A következő és egyben az utolsó „panelbeszélgetés” címe:

 

„ Programozd a jövőd – a projekt eredményei és eszköztára az IT szakemberhiány csökkentésére”

 

Mit hoz a jövőd? A világ a digitalizáció felé száguld - vitathatatlan, hogy a COVID járvány jelentős előrelépést hozott az oktatás digitalizálásában. 

A kutatások is kimutatták, hogy nagyon sok informatikus hiányzik, kicsit tágíthatjuk a teret, még több digitális tudással rendelkező ember hiányzik. Az informatika pedig egy húzó ágazat lehet.  

Minden egyetemen úgy jöjjön ki bármilyen végzettségű hallgató, hogy a szakmájához tartozó digitális tudással felvértezve a legmodernebb eszközök és tudás anyag ismeretében és hasznosításával jöjjön ki a nagybetűs Életbe! - hangzott el

 

E- Egészségügy – Informatikai Rendszer háziorvosoknak

miniHis

 

A Belügyminisztériumból Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár a következőkről számolt be:

A Covid járvány alatt még inkább felértékelődtek a telemedicinális lehetőségek, de valóban ez a jövő?  Valóban nem szükséges már az orvosnak és a betegnek egy helyen tartózkodni az ellátáshoz?

A személyes találkozás létét nem szabad megkérdőjelezni, mivel sokszor ilyenkor derülnek ki a tűnetek alapján megbízhatóan a végső diagnózis. Az orvos-beteg kapcsolatban is megkerülhetetlen a személyes kontaktus.

 

Járóbeteg Irányítási Rendszer  

Beosztás: EESZT Központi erőforrás-tervezés és erőforrás-publikáció 

Előjegyzés:  

• Állampolgári mobil- és webes tájékoztatás 
• EESZT időpontfoglaló 
• Rendelési idő-karbantartás  

Betegfelvétel: lokális betegfogadó és betegirányító rendszer 

Vizsgálat: ellátás értékelő, kihelyezett tableten és az EESZT LakosságiPortálon 

 

e-MedSolution 

• Kórházi információs rendszer 
• Teljes mértékben webes alkalmazás 
• aktuális jogszabályoknak, GDPR előírásoknak és EESZT-nek való megfelelés 
• Szofisztikált, többszintű jogosultági rendszer 
• Magasfokú paraméterezhetőség /felületi: rendszer/osztály/felhasználói szint) 

 

A Trans Europe Zrt . kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait

 

A Magyar Posta, az OTP és a Kormányablakok használnak "csúcs" típusú aláírópad-ot, mellyel megkönnyítik az ügyfélszolgálati munkát.

A könyvtár részére is hasznos lehet ilyen eszköz használatát bevezetni az adminisztrációs munkát segítve.

 

A Trans Europe Zrt .kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait! 

·         Wacom STU 540:

Ez a kütyü 5 collos, mely nagy felbontású képernyővel és fedőüveggel rendelkezik. A csatlakozási lehetőségek széles skáláját kínálja. 

·         Wacom DTU 1141B:

Ideális ügyfélszolgálati "kincs", a dokumentumok megtekintéséhez és az aláíráshoz. Full HD kijelzős. Kiváló titkosítási képessége és alacsony fogyasztása teszi népszerűvé.

·         Wacom STU 430

Vékony formatervezett, lapos felülettel rendelkező aláírótábla. 4 és fél collos. Megfelelő méretű az aláírások fogadására. 

 

Fenntartható fejlődési célok

 

Az Infótéren való részvétel nagyon hasznosnak bizonyult, számos új problémát és a megoldásásukat ismerhettük meg.

 

Székelyné Zombory Piroska

 

 

MKE 53. Vándorgyűlés - Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás

Idén nyáron Kaposváron újra személyes jelenlét mellett került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 53.Vándorgyűlése. A 2022. július 14-16. között megtartott konferencia témája  Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás  volt

 

A közalkalmazotti létből (jogállásból) való áttérés a munkavállalói világba (jogállásba). Előnyei, hátrányai, tapasztalatai Előadó: Dr. habil. Berke Gyula tanszékvezető (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és TársadalombiztosításiJogi Tanszék)  

 

A Jogi szekció bevezetése rögtön egy „kellemes” témát ölelt fel!  

 

Berke Gyula a Kjt. kiszerveződéséről beszélt, ami nem lehetett egyszerű feladat a jogalkotóknak, főleg úgy, hogy nem is értettek hozzá! Egyszerűbben megoldhatták volna a helyzetet, ha arról van szó, hogy létszámleépítés – fűzte hozzá.  

 

A 2020. évi XXXII. törvényről beszélünk, a közismert átalakulási törvényről!  

„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény a levéltárakat, a múzeumokat, nyilvános könyvtárakat, közművelődési és integrált kulturális intézményeket, valamint az előadó-művészeti szervezeteket helyezte az Mt. hatálya alá.” Itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv

 

Ennek a törvénynek személyi hatálya láthatóan sajátos annyiban, hogy amennyiben ezt az ún. kulturális szférát, a muzeális intézményeket, könyvtárakat, művelődési intézményeket, tulajdonképpen egy kalap alá veszi, nem tesz különbséget a személyi kérdésekben felmerülő problémákban és a különböző kulturális ágazatokban lévő szabályozásban. Ennek nem kéne így lennie, fűzte hozzá.  

De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a kérdéshez, akkor elbírt volna az egyes ágazatokra vonatkozó differenciált szabályozást, ez a jogalkotói megoldás mindenesetre nem lett meglépve és/de a jogcímváltás 2020-ban bekövetkezett.  

Az ún. jogviszonyváltás, más néven jogállásváltozás, nagyszámú foglalkoztatottat érintett, több – ún. közszolgáltatási – ágazatban.  

 

A 2020-as évi XXXII. átalakulási törvény "indoklására" ha ránéz az ember, a jogszabály céljának tekintetében sokkal okosabb nem lesz. 

A törvény elemeit részletesen vizsgáljuk meg, és ennek alapján jobban megérthetjük a törvényalkotók szándékát. 

 

A felsorolás az érintett felhasználóknak segítségére lehet! Nézzük meg az "indoklás" elemeit: 

 

• 6%-os béremelést kap/n/tak közalkalmazotti jogviszonyból kilépők – itt megjegyzendő, hogy ennek semmi köze a törvény céljához, viszont az elfogadás szempontjából lényeges jelentőségű, hisz erre helyezte a jogalkotó elsősorban az indoklást,  

 

• a másik a flexicurity szó jelentősége. Ez is megjelenik az indoklásban. „ A flexibility” rugalmasság és a security biztonság szavak együtteséből keletkezett, melynek a jelentése a következő: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltozásokat.” Magyarul, a hazai jogban át akarjuk ültetni ezt az ún. flexicurity szemléletet, megoldást, a rugalmas alkalmazkodás képességét, a foglalkoztatás biztonságát, a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségen alapuló állami foglalkoztatáspolitikát. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Európai Unióban megfogalmazott kívánalmat kívánja megjeleníteni, amelyik azt fejezi ki, hogy olyan munkajogi szabályokat kell alkotni, amely munkajogi szabályok egy oldalról biztosítják a munkáltató működésének a rugalmasságát, de a másik oldalról a munkavállalók biztonságát is őrzi, megtartják, adott esetben fokozzák. Itt is megjegyezte az előadó, hogy ez a törvény ilyen célt nem szolgál. Semmilyen flexicurity hangsúlya nincs az átalakulási törvénynek, de azt viszont rögzíti az indoklás, hogy a munka világában változások következtek be.  
• „kiüresedett a közalkalmazotti törvény”, pontosabban a közalkalmazotti törvénynek a személyi hatálya. Ez így igaz. Napjainkig az történik, hogy egyre szűkebb az a személyi kör, amely a Kjt. hatálya alatti jogviszonyban – közalkalmazotti jogviszonyban – dolgozik, illetve teljesít.  
• „életszerűtlen” a közalkalmazotti törvény, ebben megoszlanak a vélemények. Indokolt a kulturális ágazat munkavégzőinek a Kjt. hatálya alóli kivétele, a jogviszonyok munkaviszonnyá alakítása. A társadalom számára pozitív üzenet volna. Kétségek vannak. Felértékelődik az egyéni teljesítmények szerepe. Erre utaló megoldás önmagában a törvényben egyáltalán nincs.  

 

„Azzal, hogy ezzel a törvénnyel a munka közjogának hatálya alól a magánmunkajogba emelték át ezen intézményeket, azok mintegy „idegen testként” látják el az új jogszabályi környezetben a korábbi állami vagy önkormányzati közfunkcióikat.”

Erről bővebben itt olvasható: 

Horváth István–Kun Attila–Petrovics Zoltán: Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez (csatolva pdf-ben!) 

 

Az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről szól, és 20 évig szabályozta a munkajogot, amíg az 2012. évi I. törvény fel nem váltotta, és 2012. július 1-én (továbbiakban új Mt.) hatályba nem lépett.  

Az egyik jelenség a magyar munkajognak az 1992. július 1. napi hatállyal kialakult, úgynevezett hármas trv. szerkezete:  

 

1. · Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  
2. · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  
3. · A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.  

A Kjt. 25/A. § (paragrafus) a jogviszonyváltásról, az előadó mondandóját csak hosszas utánajárással és a szakirodalom tanulmányozásával tudtam megérteni, a lényeget az alábbiakban hoztam össze:  

 

„A jogviszonyváltási szabályok „őstípusának”, s tulajdonképpen e körben az általános szabálynak tekinthető a Kjt. 25/A. §-a, amelyet a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 115. §-a 1995. június 30. napi hatállyal iktatott a Kjt.-be, amely korábban ilyen tárgyú szabályokat nem tartalmazott. A törvény indokolása a következőkre mutatott rá. „A Kjt. és az Mt. hatályba lépését követően a tapasztalatok azt igazolták, hogy megalapozottak azok a szakmai kritikák, amelyek a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony közötti átjárhatóság szabályozásának hiányára vonatkoznak. …”  Forrása:

Berke Gyula: A jogviszonyváltásról:a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei (Forrás: csatolva pdf-ben!) 

 

Munkajogviszony a kulturális intézményekben  

 

Az Átalakulási tv. (átmeneti) szabályai alapján:  

• · próbaidő kikötése érvénytelen,  
• · a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni,  
• · a jogviszony időtartam változatlan,  
• · a munkaidő mértéke változatlan,  
• · a korábbi igények elévülése nem szakad meg,  
• · a szabadság pénzbeli megváltása és a szabadság számításának újraindulása  
• · 5 évig (2025. november 1. napjáig) a Kjt. végkielégítésére és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak alkalmazása  
• · a címhasználati jogosultság fenntartása,  
• · vezetői megbízások érintetlensége  

 

A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás jogi természete (lehetőségei, keretei):  

Kjt. 13. § Kollektív szerződés  

 

1. e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre a jogszabályok felhatalmazást adnak  

2. az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,  

3. az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.  

Kjt. 24. §: az Mt. 43. § nem alkalmazható  

 

A kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításánál a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett, mindezt a rugalmasság és versenyképesség hangoztatása mellett.  

 

A munkajog hatálya alá vonás fő problematikája a túlzott gyorsaság volt, mivel nem volt elég idő arra, hogy a jogalkotó kellő gondossággal körüljárja a témát, mindez indokolatlanul, „nem értő” módon, jogalkotói „nem értés” következtében, viszonylag hamar következett be. 

 

Székelyné Zombory Piroska

tájékoztató könyvtáros