13. Infotér Konferencia,

 

A 13. Infotér Konferencia, Magyarország egyik legnagyobb infokommunikációs rendezvénye sikeresen megrendezésre került október 18-19.-én Balatonfüreden.  A legújabb technikai újdonságok mellett olyan aktualitások is helyt kaptak, mint az élelmiszer- és energiaválság, az űrtechnológia vagy a kibervédelem.  

A gazdaságban egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra, a felhasznált anyagok újrahasznosítására, az ökológiai lábnyom csökkentésére.  

 

A Space & Defence névre keresztelt 0. napon a következő előadók tartottak a saját szakterületüket érintő előadásokat:

A Külgazdasági és Külügyminisztériumból dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit. Ferencz Orsolya az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. A terület önálló stratégiával rendelkezik, kulcsfontossággal bír a 21. századi gazdaságban, tudományban és biztonságpolitikában. 

 

Dr. Sárhegyi István, a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke arról beszélt, hogy miért fontos most „felébredni”, és „befektetni” az űrtechnológiába? 

A műholdas infrastruktúrák alkalmazásával lehet kommunikálni, navigálni, illetve Föld- megfigyelni. Azt mondhatjuk, hogy a 21. században az űripar, és maga az űrtávközlés is, mint annak része, kritikus infrastruktúra, és ebbe szükséges minden államnak, és akár magán befektetőnek is befektetni, mert ez a jövő! 

A HonvédelmiMinisztériumból Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter beszélt a következőkről: 

A digitalizációs technológia fejlődésével a világ alapjaiban megváltozott, a különböző nemzetiségek által gyártott drónokat már számtalan célra használják világszerte. A honvédelmi miniszter áttekintette a Magyar Honvédség rendszerváltás óta eltelt három évtizedét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország NATO-csatlakozását követően sokáig csak egy tudatosan leszerelt, eszközeitől megfosztott, de létszámában igen csekély haderőt tudott felmutatni. Előadásában kitért az új innovációs technikaként jellemzett dróntechnológia nélkülözhetetlennek bizonyuló fejlesztésére, valamint a kommunikáció fontosságára is.

 

Az idei Infotér Konferencián három panelbeszélgetés is a kiberbiztonság köré épült:  

 

• kiberdiplomácia, 
• a kiberbiztonság állami feladatai,  
• és az IT-biztonságot szolgáltató cégek piaci felelőssége. 

Kiberbiztonság, kibervédelem…

A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő összekapcsolt elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információ formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti. 

Kibertámadások eszköztára:

• Rosszindulatú programok, olyan szoftverek, amelyeket a számítógépek károsítására hoznak létre, 
• Zsarolóvírusok, olyan szoftverek, melyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az eszközökön lévő adatokat, azért, hogy pénz húzzanak ki a tulajdonostól, 
• „Honlaprongálás”, tudni kell, hogy sokszor nem emberek követik manuálisan, hanem egy káros kód söpör végig a sebezhető weboldalakon, 
• Adathalász tartalom: kétféle lehet, az első amikor a véletlenszerű elv alapján, szelektálás nélkül valaki adataihoz hozzáférnek, a másik pedig amikor a célzott adahalászat van, amelynek során csak bizonyos szempontok szerint kiválasztott személyek adatait veszik célba. 
• Elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás (DDoS) A szolgáltatásmegtagadással járó támadás, más néven túlterheléses támadás, ill. az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése. 

A kiberhadviselés 

• államok vagy terrorista csoportok, akár hekkercsoportok bevonásával 
• diszruptív vagy destruktív céllal indítják egy vagy több ország 
• létfontosságú infrastruktúráinak 
• ipari, gazdasági, egészségügyi szektorainak 
• valamint védelmi ágazatainak számítógépes és infokommunikációs rendszerei ellen 

 „Evolúciós” lépesek: 

• 1982. Az első kibertámadás: „az amerikai titkosszolgálatok szándékosan vezettek volna be egy hibát a transz-szibériai gázvezeték kezelésére szolgáló kanadai szoftverbe, ami súlyos robbanást okozott egy lakatlan területen.” 
• 2007. Az első „igazi” kiberháború  
• 2008. Első „bibrid” háború 
• 2011-12. Fizikai infrastruktúra támadása: „2011 szeptemberében számítógépes támadások hullámát rendezték Japánban, különösen a kormányzati weboldalak ellen.”  
• 2015. Kritikus infrastruktúra támadása: „A Tv5 Monde olyan számítógépes támadás áldozata lett, amelynek eredményeként leállt a műsorainak sugárzása.”
• 2019. Fizikai ellencsapás kibertámadásra „Az Egyesült Államok kibertámadásokat indított Irán ellen.”

Magyar Távközlési Piac számokban 

 

• Vezetékes telefon (2 715 539 db) 
• Vezetékes internet (3 172 515 db) 
• Televízió (3 529 888 db) 
• Mobil (SIM) 13 305 646 db 

Az esti Infótér díszvendége, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, előadásában a következők hangzottak el.

A téma mindenkit érdekelt, hogy mikor juthatunk - a minket megillethető - az uniós helyreállítási alaphoz. A legfőbb cél, hogy a Covid és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború miatt megtépázott gazdaságunkat felpezsdítsük! Legyünk optimisták, hogy mindez sikerül. Szóval továbbra is az a cél, hogy Magyarország megszerezze az uniós forrásokat.

Az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne.

2023-ban az egy főre jutó GDP 2,6 %-kal magasabb lesz a kevésbé fejlett régiókban.

Fenntartható fejlődési célok a következők:

A fenntarthatóság feltétele, hogy optimalizáljuk erőforrásaink kihasználását és csökkentsük a környezetünket terhelő hulladékot. 

Az első napon beszédet mondott: 

 

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere

 

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke A kerekasztal-beszélgetések között helyt kaptak a következők:   az 5G hálózatok terjedésének kérdése,  a legújabb technológiai innovációk,   a mesterséges intelligencia terjedése,   a digitális oktatás témája,   az E-egészségügy (EESZT).

Vágujhelyi Ferenc, a MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, az NHIT (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) és a NAV elnöke 

Vágujhelyi Ferenc az informatika világából jött, előtte a Nyugdíjfolyósító Intézet elnöke volt. Nagy reményt fűz a Mesterséges IntelligenciaMunkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, az adatelemzés területén. 

Könyvtárunk a jövőben szívesen megkeresné Vágújhelyi Ferencet, hogy egy előadás keretében megossza velünk a NAV-ban folyó tevékenységekről a tudnivalókat. Ismeretségünk folytán a felkérés nem reménytelen.

A Microsoft évek óta az egyik fő támogatója a rendezvénynek, ahol az üzleti élet és a kormány döntéshozói közösen keresnek válaszokat korunk legnagyobb kihívásaira: idén egyebek mellett arra, hogy a technológia miként segíthet minimalizálni a jelenleg kibontakozó válság okozta károkat.  

Szabó Péter, a Microsoft magyarországi vezetője nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a jövő- és válságálló szervezeteknek elsősorban rugalmasaknak kell lenniük, és az adattechnológiára támaszkodva a lehető legpontosabb előrejelzésekkel kell rendelkezniük saját piacuk változásait illetően.

„A válságok arra tanítanak meg bennünket, hogy nemcsak a jólétünk függ a digitalizációtól, hanem az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészülni a kiszámíthatatlan helyzetekre. A felhőinfrastruktúrák olyan robosztus, ugyanakkor kimagaslóan rugalmas rendszerek, amelyek a legköltségtakarékosabb, a legkönnyebben menedzselhető, a legjobban skálázható és a legbiztonságosabb megoldást kínálják az alkalmazkodásra. A méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználva egy olyan hatalmas felhőinfrastruktúra, mint amilyennel a Microsoft rendelkezik, a jelenlegi energiaválság kezeléséhez és a fenntartható működés kialakításához is hathatós segítséget nyújt a vállalatoknak.”

 

Forrás: https://news.microsoft.com/hu-hu/2022/10/20/nemzeti-szuverenitas-mar-a-felhoben-is/

 

Energiaválság, fenntarthatóság, digitalizáció – A digitalizáció által adható megoldások

A kerekasztal-beszélgetést és a vitaindítót, Karászi Zoltán moderálta. A beszélgetés résztvevőitől elsősorban a mostani helyzetre vártunk gyakorlati megoldásokat. Az energiaválságot nem csak az ipar, de a magyar háztartások is megérzik sajnos!

Első körben Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkárt, a Technológiai és Ipari Minisztériumból kérte fel, hogy szóljon hozzá a témához, aki a következőket említette:

A Nemzetközi Energiaügynökség elnöke Brüsszelben a legutolsó tanácsülésén azt nyilatkozta, hogy nem a mostani 2022/23-as telünk lesz nehéz, hanem a jövő év tele, ami még nehezebb lesz. Alapvetően kb. 2-3 évig még egy gázhiány várható egész Európában.  

Tehát alapvetően az orosz import lecsökkenése az egyik fő oka annak, hogy ez a helyzet kialakult. Korábban 40%-os import részesedése volt orosz földgáznak Európában és ez most lecsökkent 9% alá. Ezt a jelentős mennyiséget kell pótolni. Vagy „vezetékes” oldalról, vagy „LNG” oldalról.  

„A földgázzal való kereskedés kétféle  módon lehetséges: gáz halmazállapotban vezetéken keresztüli szállítással, vagy LNG (Liquefied Natural Gas, azaz cseppfolyósított földgáz) tengeri úton történő szállításával.

Forrás: LNG

LNG oldalról idáig azért tudtuk pótolni, mert Kínában recesszió van. Mit jelent a recesszió? „A recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a kibocsátás, a gazdasági visszaesés (a GDP) a korábbi időszakhoz képest.” 

Tehát a kínai piac nem tudott annyit felszívni annyi energiát, viszont Kínában gazdasági fellendülés várható a következő évre.  

A szomszédban az orosz-ukrán háború, ki tudja még meddig, a koronavírus-járvány újabb x-edik hulláma, a magas nyersanyag árak és sorolhatnánk tovább, ezek mind-mind együttesen növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban.  

Hogy néz ki Magyarország ebben a helyzetben? Magyarország jól felkészült, szerencsére az infrastrukturális összeköttetéseink az elmúlt 10-15 évben megépültek a környező országban. Mostanra látszik, hogy milyen jó stratégiai döntés volt a déli-gázfolyosót megépíteni, mert most Ukrajnát elkerülve folyamatosan hozzájutunk a földgázhoz a Gazprom oldaláról.  

Magyarország gáztárolói a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkeznek az Európai Unión belül. A hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége október 17-e reggelén 78%-os volt.

A többi hozzászóló, a gazdaság és az informatika területéről érkezett, és értékes gondolatokat vetettek fel:

• Jamniczky Zsolt, vezérigazgató-helyettes, EON Hungária Zrt
• Alkér Zoltán, infrastruktúra vezérigazgató-helyettes MVM Zrt 
• Rehus Péter, IBM Hungary 
• Poór Károly, vezérigagató, Dataxo Group Zrt. 
• Solymosi Tamás, energetikai szakértő, NFFKÜ (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség) Zrt 
• Vasas Gyula, informatikai igazgató, MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. 

Zárszó:  

A digitalizáció és a villamosítás kombinációja tudná közelebb vinni a világot a 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi célokhoz. 

Mivel az energiaigény világszerte várhatóan háromszorosára nő a következő 30 évben, létfontosságú, hogy a villamosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság felgyorsítása érdekében már most bevessük a rendelkezésre álló összes technológiát. 

A válság arra kényszeríti Európát, hogy az eddiginél gyorsabban álljon át az alternatív energia használatára. Erre jó példa a balti államok megállapodása, hogy 2030-ig hétszeresére növelik a tengeri szélenergiát. 

A szélenergia hasznosításának az árnyoldala, hogy 20 év után már nem tudja hozni azt az eredményt, amit korábban, lelassult. Nem termeli már azt a hasznos energia mennyiséget, és ha elbontásra kerül, ezáltal nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, ami egy újabb problémát vet fel.

 

 

A következő és egyben az utolsó „panelbeszélgetés” címe:

 

„ Programozd a jövőd – a projekt eredményei és eszköztára az IT szakemberhiány csökkentésére”

 

Mit hoz a jövőd? A világ a digitalizáció felé száguld - vitathatatlan, hogy a COVID járvány jelentős előrelépést hozott az oktatás digitalizálásában. 

A kutatások is kimutatták, hogy nagyon sok informatikus hiányzik, kicsit tágíthatjuk a teret, még több digitális tudással rendelkező ember hiányzik. Az informatika pedig egy húzó ágazat lehet.  

Minden egyetemen úgy jöjjön ki bármilyen végzettségű hallgató, hogy a szakmájához tartozó digitális tudással felvértezve a legmodernebb eszközök és tudás anyag ismeretében és hasznosításával jöjjön ki a nagybetűs Életbe! - hangzott el

 

E- Egészségügy – Informatikai Rendszer háziorvosoknak

miniHis

 

A Belügyminisztériumból Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár a következőkről számolt be:

A Covid járvány alatt még inkább felértékelődtek a telemedicinális lehetőségek, de valóban ez a jövő?  Valóban nem szükséges már az orvosnak és a betegnek egy helyen tartózkodni az ellátáshoz?

A személyes találkozás létét nem szabad megkérdőjelezni, mivel sokszor ilyenkor derülnek ki a tűnetek alapján megbízhatóan a végső diagnózis. Az orvos-beteg kapcsolatban is megkerülhetetlen a személyes kontaktus.

 

Járóbeteg Irányítási Rendszer  

Beosztás: EESZT Központi erőforrás-tervezés és erőforrás-publikáció 

Előjegyzés:  

• Állampolgári mobil- és webes tájékoztatás 
• EESZT időpontfoglaló 
• Rendelési idő-karbantartás  

Betegfelvétel: lokális betegfogadó és betegirányító rendszer 

Vizsgálat: ellátás értékelő, kihelyezett tableten és az EESZT LakosságiPortálon 

 

e-MedSolution 

• Kórházi információs rendszer 
• Teljes mértékben webes alkalmazás 
• aktuális jogszabályoknak, GDPR előírásoknak és EESZT-nek való megfelelés 
• Szofisztikált, többszintű jogosultági rendszer 
• Magasfokú paraméterezhetőség /felületi: rendszer/osztály/felhasználói szint) 

 

A Trans Europe Zrt . kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait

 

A Magyar Posta, az OTP és a Kormányablakok használnak "csúcs" típusú aláírópad-ot, mellyel megkönnyítik az ügyfélszolgálati munkát.

A könyvtár részére is hasznos lehet ilyen eszköz használatát bevezetni az adminisztrációs munkát segítve.

 

A Trans Europe Zrt .kiállító standján megtekinthettük a Wacom prémium aláírópad-jait! 

·         Wacom STU 540:

Ez a kütyü 5 collos, mely nagy felbontású képernyővel és fedőüveggel rendelkezik. A csatlakozási lehetőségek széles skáláját kínálja. 

·         Wacom DTU 1141B:

Ideális ügyfélszolgálati "kincs", a dokumentumok megtekintéséhez és az aláíráshoz. Full HD kijelzős. Kiváló titkosítási képessége és alacsony fogyasztása teszi népszerűvé.

·         Wacom STU 430

Vékony formatervezett, lapos felülettel rendelkező aláírótábla. 4 és fél collos. Megfelelő méretű az aláírások fogadására. 

 

Fenntartható fejlődési célok

 

Az Infótéren való részvétel nagyon hasznosnak bizonyult, számos új problémát és a megoldásásukat ismerhettük meg.

 

Székelyné Zombory Piroska