A 2019. október 28-i szakmai nap
délelőttjén előadásokat hallhattunk a könyvtári közösségi terekben elhelyezett
alkotóműhelyekről (makerspace), azok társadalmi hasznáról, valamint a
felvezetésekben a “digitális generációk” megváltozott információszerzési és
tanulási szokásairól, amiket a könyvtári szolgáltatások megújítása során
figyelembe kell venni.
Délután lehetőség
volt a könyvtárban kialakított két makerspace megtekintésére, a foglalkozásokat
tartó szakemberek segítségével lehetőség nyílott kipróbálni az analóg és
digitális eszközöket.
Dézsi
János, MKE Békés Megyei Szervezetének elnöke köszöntője után Rakonczás
Szilvia könyvtárigazgató elmondra, hogy a könyvtári közösségi alkotóműhely pályázati forrásból valósult meg, valamint további zöldtudatos akció
volt az “Ültess fát és olvass alatta”.
Dr.
Komló Csaba, Eszterházy Károly Egyetem
A XXI. századi könyvtári szolgáltatásoknak olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, melyek a fiatalabb, digitális generációk igényeinek is meg tudjnak felelni
Kutatások vizsgálják a digitális tér gyermekek fejlődésére gyakorolt hatását
Susan Greenfield agykutató a gyerekek internethasználatának hatásait vizsgálta: a Z nemzedék kommunikációs, tanulási, információkeresési szokásai sok tekintetben szignifikánsan eltérnek az előző generációkétól, ahogyan az előző nemzedékek is reagáltak az információs társadalom kihívásaira.
Az amerikai Patricia Greenfield a pedagógiai pszichológia nézőpontjából vizsgálta az internethasználat következményeit. Kiindulópontja az a meglepő, ugyanakkor paradox statisztikai tény volt, hogy miközben a vizuálisan szocializált, tévén fölnőtt amerikai gyerekek verbális intelligenciahányadosa az utóbbi években folyamatosan javult, ugyanakkor, ugyanezek rendre alulteljesítettek az egyetemi felvételiken. A megoldást a kutató abban ismerte föl, hogy a képre orientált ismeretszerzés csak az alapszókincset bővíti, de az örömszerző, élményszerű olvasás háttérbe szorulása miatt nem alakul ki az a fejlettebb, árnyaltabb szókincs, amelyet felvételi tesztek megkívánnak.
Szó esett a“Hozd ki a gyereket a digitális térből” szemléletről és az “Élményközpontú ismeretátadásról” azaz a szórakozva fejlődésről.
A XXI. századi könyvtári szolgáltatásoknak olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, melyek a fiatalabb, digitális generációk igényeinek is meg tudjnak felelni
Kutatások vizsgálják a digitális tér gyermekek fejlődésére gyakorolt hatását
Susan Greenfield agykutató a gyerekek internethasználatának hatásait vizsgálta: a Z nemzedék kommunikációs, tanulási, információkeresési szokásai sok tekintetben szignifikánsan eltérnek az előző generációkétól, ahogyan az előző nemzedékek is reagáltak az információs társadalom kihívásaira.
Az amerikai Patricia Greenfield a pedagógiai pszichológia nézőpontjából vizsgálta az internethasználat következményeit. Kiindulópontja az a meglepő, ugyanakkor paradox statisztikai tény volt, hogy miközben a vizuálisan szocializált, tévén fölnőtt amerikai gyerekek verbális intelligenciahányadosa az utóbbi években folyamatosan javult, ugyanakkor, ugyanezek rendre alulteljesítettek az egyetemi felvételiken. A megoldást a kutató abban ismerte föl, hogy a képre orientált ismeretszerzés csak az alapszókincset bővíti, de az örömszerző, élményszerű olvasás háttérbe szorulása miatt nem alakul ki az a fejlettebb, árnyaltabb szókincs, amelyet felvételi tesztek megkívánnak.
Szó esett a“Hozd ki a gyereket a digitális térből” szemléletről és az “Élményközpontú ismeretátadásról” azaz a szórakozva fejlődésről.
Kovácsné
Koreny Ágnes, FSZEK főigazgató helyettes
A könyvtári terek és funkciók megfelelő összekapcsolásával lehet népszerűvé tenni egy könyvtárat a felhasználók számára.
Külföldi példa az aatvos.
Az ikonikus könyvtárépületek turista látványossággá válnak.
A közösségvezérelt szemlélet egy módja az adj teret, és a közösség megtölti funkcióval. De fontos, hogy a funkció illeszkedjen a könyvtár küldetéséhez, feladatrendszeréhez.
“Big table” - nagy asztal. Bizonyos közösségi élményekhez nem kell technológia sem, csak egy csendes, vagy éppen hangos teret kell biztosítani.
A makerspace olyan könyvtári alkotóműhely, ahol a könyvtár “az emberek kreativitását és az innovációt ösztönzi speciális eszközökkel, programokkal, foglalkozásokkal, ugyanakkor a tanulás tere is, ahol az emberek egymástól, a közös alkotás során tanulnak.” (K.K.Á.)
Azt nevezik “Piszkos tér-nek", ahol kreatív tevékenységeket lehet végezni.
Hollandiában törvénybe foglalták, hogy a közkönyvtárakban legyen makerspace.
Itt egy külföldi, környezettudatos makerspace blog, mely ötleteket ad a könyvtáraknak a saját közösségi alkótóműhelyeik kialakításában, programok szervezésében:
A könyvtári terek és funkciók megfelelő összekapcsolásával lehet népszerűvé tenni egy könyvtárat a felhasználók számára.
Külföldi példa az aatvos.
Az ikonikus könyvtárépületek turista látványossággá válnak.
A közösségvezérelt szemlélet egy módja az adj teret, és a közösség megtölti funkcióval. De fontos, hogy a funkció illeszkedjen a könyvtár küldetéséhez, feladatrendszeréhez.
“Big table” - nagy asztal. Bizonyos közösségi élményekhez nem kell technológia sem, csak egy csendes, vagy éppen hangos teret kell biztosítani.
A makerspace olyan könyvtári alkotóműhely, ahol a könyvtár “az emberek kreativitását és az innovációt ösztönzi speciális eszközökkel, programokkal, foglalkozásokkal, ugyanakkor a tanulás tere is, ahol az emberek egymástól, a közös alkotás során tanulnak.” (K.K.Á.)
Azt nevezik “Piszkos tér-nek", ahol kreatív tevékenységeket lehet végezni.
Hollandiában törvénybe foglalták, hogy a közkönyvtárakban legyen makerspace.
Itt egy külföldi, környezettudatos makerspace blog, mely ötleteket ad a könyvtáraknak a saját közösségi alkótóműhelyeik kialakításában, programok szervezésében:
Az előadás során
elhangzott gondolatok részletesen olvashatóak Kovácsné Koreny Ágnes blogján, egy korábbi cikkében.
Kosecz
Sándor, Életfa Kulturális Alapítvány
Az EU-ban bevett gyakorlat, hogy kollabor-kulturális élményközpontok jelen vannak a közösségi terekben.
A Békés Megyei Könyvtár és az Életfa Kulturális Alapítvány hazai projektje az első ebben a szemléletben.
Mi pontosan a Kollabor? Közösségi alkotótér, ahol szinte bármi elkészíthető pl. 3D nyomtatással, robotika és biofeedback eszközökkel. Ahogy a Facebook oldal bemutatkozásában szerepel: “A KOLLABOR természettudományos élményközpont és közösségi alkotótér az a hely, ahol tapasztalati úton fedezheted fel saját kreativitásod és tehetséged.”
Állandó csapat áll rendelkezésre a foglalkozások folyamatos lebonyolításához. A foglalkozásoknak három típusa van.
A makerspace haszna, hogy fejleszti a résztvevők kreativitását, közösségeket épít és segít a partneri hálózatépítésben.
Az EU-ban bevett gyakorlat, hogy kollabor-kulturális élményközpontok jelen vannak a közösségi terekben.
A Békés Megyei Könyvtár és az Életfa Kulturális Alapítvány hazai projektje az első ebben a szemléletben.
Mi pontosan a Kollabor? Közösségi alkotótér, ahol szinte bármi elkészíthető pl. 3D nyomtatással, robotika és biofeedback eszközökkel. Ahogy a Facebook oldal bemutatkozásában szerepel: “A KOLLABOR természettudományos élményközpont és közösségi alkotótér az a hely, ahol tapasztalati úton fedezheted fel saját kreativitásod és tehetséged.”
Állandó csapat áll rendelkezésre a foglalkozások folyamatos lebonyolításához. A foglalkozásoknak három típusa van.
- Analóg foglalkozások: gasztronómia, barkácsolás, varrás, könyvkötés, műanyag újrahasznosítás (környezettudatosság).
- Digitális foglalkozások: 3D nyomtatás, robotika, programozás.
- Vegyes foglaklkozások: helyismereti társasjáték, amelyet a Kollaborban készítettek el.
A makerspace haszna, hogy fejleszti a résztvevők kreativitását, közösségeket épít és segít a partneri hálózatépítésben.
Bedekovits Tamás
