Az Országgyűlési Könyvtárat (OGYK) az
1860-as évek végén hozta létre a magyar Országgyűlés alsóháza a törvényhozó
munka támogatására. Működését 1870-ben kezdte meg a Nemzeti Múzeum egyik
szobájában. Később - egy további ideiglenes elhelyezést követően - a Sándor
utcai (mai Bródy Sándor u. 8.) régi pesti képviselőházban folytatta
tevékenységét. Az akkor Képviselőházi Könyvtárnak nevezett 50 ezer kötetes
gyűjtemény 1902-ben költözött új otthonába, a frissen felépült Országház
célzottan a könyvtár számára kialakított helységeibe, ahol napjainkban is
üzemel. Ide látogattunk el mi is a nyári zárva tartás alatt.
A könyvtárba való első alkalommal történő
belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Ezt telefonon illetve interneten keresztül
teheti meg a leendő olvasó. A bejelentkezésre azért van szükség, mert csak
ennek birtokában engedik be az őrök a látogatót az Országház oldalában
kialakított belépési pontnál. Csoportunkat is innen kísérte be Czákné Szomor
Ildikó könyvtáros kolléga, Szakreferensi szolgálat munkatársa, az épületbe. Az
Országház számos bejárata közül a 25-ös számút tartják fenn a könyvtár
közvetlen elérésére. Ez a Parlament Duna-felőli oldalán helyezkedik el, így az
ide látogató menet közben megcsodálhatja a budai panorámát is. A hátsó
homlokzat folyosóját őrző királyszobrok szintén figyelemre méltó művészeti
alkotások. A 25-ös kapun belépve az ellenőrző helységben találjuk magunkat. Itt
esik át a látogató a fémdetektoros ellenőrzésen és itt kapja meg a
belépőkártyáját is. E helység mögött található a többfunkciós (beiratkozás,
raktári kérés, stb.) un. eligazító ahonnan a könyvtár többi tere nyílik.
Csoportunk ezen a termen, illetve az e mögött található, a könyvtár legnagyobb
helységének számító fő olvasóteremen átvágva léphetett be az un. kis olvasóba,
ahol már várt minket a Nyilvános Szolgáltatások Osztályának osztályvezetője,
dr. Tóth Éva.
A könyvtár jogállása
Miután kényelmesen elhelyezkedtünk a muzeális
értékű dokumentumokkal zsúfolt polcok szomszédságában, meghallgathattuk az
osztályvezető asszony rövid köszöntőjét. Ebben elsősorban a könyvtár
jogállásával kapcsolatban hangzott el néhány fontos információ. Az intézmény a
rendszerváltás után önálló költségvetési szervezetként tartozott az
országgyűlés felügyelete alá, majd 1997-től az Országgyűlés Hivatalának egyik
főosztályaként, költségvetése része lett a hivatal gazdálkodásának. 2013
januárjától a könyvtár az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési
Igazgatóságának szervezetébe tagolódott be. Az Országgyűlési Könyvtár mellett
az Igazgatóság irányítása alatt végzi munkáját az Országgyűlési Múzeum
Előkészítő Iroda, a Közönségszolgálati Iroda, továbbá a Képviselői Információs
Szolgálati Iroda is. A fentiek mellett, azoktól lényegében elkülönülten, de az
Igazgatóságnak alárendelten működik a Képviselői Információs Szolgálat
(InfoSzolg). 1991 májusában a képviselők munkájának könyvtári tájékoztatási
eszközökkel való segítése érdekében alakították meg a Képviselő-tájékoztatási
osztályt. Tevékenységének célja az volt, hogy információval és dokumentumokkal
lássa el a képviselőket és szakértőiket, a frakciókat és a különféle
bizottságokat, valamint a hivatal dolgozóit. A Képviselői Kutatószolgálat
2004-ben jött létre s feladata a törvényhozással, az országgyűlés
ellenőrzési funkciójával és a választókerületekkel kapcsolatos képviselői munka
támogatása lett elektronikusan szerkesztett tematikus feldolgozásokkal,
elemzésekkel és háttéranyagokkal. A két osztály 2010-ben egyesült Képviselői
Információs Szolgálat néven folytatva korábbi tevékenységüket speciális
könyvtári és információs szolgáltatások nyújtásával. Az InfoSzolg 2014
januárjától lett a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság önálló
szervezeti egysége.
A könyvtár története
A gyors szervezeti áttekintés után Szomor
Ildikó vette át a szót. Látogatásunk következő szűk egy órájában ő ismertetett
meg minket a könyvtár történetével, működésével. Az Országgyűlési Könyvtár
születésének körülményéiről a bevezetésben már említést tettünk. Kanyarodjunk
most vissza a megalakulást követő évekbe és ejtsünk pár szót a könyvtár akkori
állományáról. Mivel a könyvtár létrehozásának alapvető célja a törvényhozás és
a képviselők munkájának segítése volt, gyűjtőkörének kialakítása és fejlesztése
is e célkitűzés megvalósításához kapcsolódott. A törvényhozói munka
összetettsége és az ebből fakadó sokoldalú képviselői érdeklődés miatt több
tudományág (elsősorban a jog, a történelem, a politika, a közgazdaság, valamint
a filozófia) irodalmát, továbbá szépirodalmat kellett gyűjteni. A könyvtár
állományába az idők folyamán több magángyűjtemény is beleolvadt. Ilyen volt Ghyczy
Ignác országgyűlési képviselő magánkönyvtára, illetve a Moór-Somló hagyaték is.
Az Országházba költözést követően, 1912
elején, a főrendiház ötezer kötetes könyvtára is beleolvadt a Képviselőházi
Könyvtárba, és ettől kezdve a főrendiház tagjainak is lehetővé tették a
könyvtár használatát. Jelentős lépés volt az is, hogy 1934-ben önálló
olvasótermeket hoztak létre az „idegeneknek”, azaz ezentúl a külső érdeklődők
bár korlátozott körülmények között, de betekinthettek az állományba. Az 1945
után érvényesülő kultúrpolitika, és döntően a parlament politikai
jelentőségének csökkenése következtében a könyvtárat 1952-ben Országgyűlési Könyvtár néven
megnyitották a nyilvánosság számára. A nyilvánossá válást követően a
nagyközönség számára először a helyben olvasási szolgáltatás fejlesztésére
fordítottak jelentős energiákat, majd fokozatosan bevezették a modern könyvtári
szolgáltatásokat is. A könyvtárat 1958-ban országos tudományos szakkönyvtárrá
minősítették, és három fő gyűjtőköri területét jelöltek meg számára: a
jogtudományt, a politikatudományt és a jelenkori egyetemes történelmet. A
könyvtár e három tudományterületen a Magyarországon kiadott műveket teljességre
törekedve, a külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtötte, a kötelespéldányokból
pedig gyűjtőkörének megfelelően válogathatott. Az 1960-as évek elején kezdődött
meg a különgyűjtemények kialakítása– az ENSZ letéti gyűjteménynek (1960), a
Külföldi parlamenti gyűjteménynek (1962), valamint a Magyar parlamenti
gyűjteménynek (1962) – külön olvasótermeket alakítottak ki. A fentieknek
köszönhetően az OGYK 1975-re a jog- és politikatudomány országos információs
központja lett. A technikai fejlődést követve, a 80-as évek vége felé kezdődött
meg a számítógépes adatbázisok, mint például a világpolitikai (VPI), a magyar
(PRESSDOK) és a magyar vonatkozású külföldi sajtóadatbázis (HUNDOK)
fejlesztése. Ezt követően a könyvtár egészen 2013-ig szinte változatlan
formában működött.
A fenti év jelentős átalakulásokat hozott
az intézmény számára: megkezdődött a könyvtár mélyreható átalakítása. A
megújítás nem csak a könyvtári tereket, hanem az állományt is nagyban
érintette. A változások listája szinte végtelen. Pár fontosabbat érdemes azért
kiragadni közülük: nagyarányú állományapasztásra került sor, az állományt
szinte teljes terjedelmében átrendezték, megújult a szabadpolcos kézikönyvtár,
új munkatereket alakítottak ki, és mindezzel egy időben a nagy olvasóterem is átalakult.
A megújult OGYK végül 2014 márciusában nyitotta meg újra a kapuit az
olvasóközönség számára.
A könyvtár részletesebb története iránt
érdeklődők Jónás Károly és Veredy Katalin munkája segítségével mélyülhetnek el
a témában. Könyvük már az interneten is elérhető a http://www.ogyk.hu/regi_honlap/e-konyvt/pdf-konyv/pdf.html
címen.
A könyvtár állománya, különgyűjtemények
A jelenkori könyvtár fő gyűjtőkörei a
szakkönyvtárrá minősítés óta szinte változatlanok: állam- és jogtudomány, a
politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A hazai szakirodalmat
ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig
válogatva gyűjti és dolgozza fel. A fenti területek mellett válogatva gyűjti a
magyar történelem, az újkori egyetemes történelem, a közgazdaságtan, a
szociológia, valamint a statisztika szakirodalmát, illetve a külföldi
parlamentek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtár letéti könyvtára az ENSZ-nek
és egyes szakosított szervezeteinek, továbbá az Európai Uniónak. Ebből
kifolyólag gyűjti ezen intézmények hivatalos kiadványait, valamint a rájuk
vonatkozó szakirodalmat is. A könyvek mellett a legfontosabb magyar jogi
szakfolyóiratok füzetei jellemzően az első évfolyamtól kezdve megtalálhatók a
polcokon, egyéb társadalomtudományi időszaki kiadványok pedig 1990-ig, a
kevésbé használtak pedig 2005-ig visszamenően érhetők el. A könyvtár állománya
az alapítástól eltelt idő alatt több mint 900 ezer kötetre nőtt, az éves
gyarapodás 5 és 6 ezer közé tehető. E mellett a folyóirattárlókon összességében
több mint 300 hazai és külföldi lap olvasható.
Röviden szólnunk kell még a könyvtár fent
már említett különgyűjteményeiről. Hazánkban a legnagyobb teljességgel az
Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében hozzáférhetők a Magyar
Országgyűlés és az Erdélyi Országgyűlés történeti dokumentumai. Az
országgyűlési könyvanyag egy helyszínen, időrendben, szabadpolcon elhelyezve
várja az olvasókat. A gyűjtemény egyes dokumentumai a könyvtár honlapján
digitalizált formában is hozzáférhetőek. A Külföldi Parlamenti Gyűjtemény az
OGYK legrégebbi gyűjteménye. A könyvtár már röviddel alapítása után
kiadványcsere-kapcsolatot létesített számos európai ország és az Egyesült
Államok parlamentjével, és a 19. század utolsó harmadától kezdődően, jelentős
történeti anyagot gyűjtött össze sok európai és néhány tengeren túli ország,
köztük Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria és az Amerikai
Egyesült Államok parlamenti dokumentumaiból. Jelenleg ezeknek az országoknak az
iromány és napló anyaga megközelítő teljességgel elérhető a gyűjteményben. Az
Országgyűlési Könyvtár 1956-ban lett az ENSZ letéti könyvtára. A Világszervezet
hivatalos nyelvei közül angolul és franciául gyűjti az ENSZ fő szerveinek és
egyes szakosított szervezeteinek kiadványait: monográfiákat és folyóiratokat
egyaránt. A gyűjtemény részét képezi az ENSZ jogelődjének, a Nemzetek
Szövetségének francia nyelvű anyaga is. A kiadványok nagy része az olvasóteremben
szabad polcon található meg. A könyvtár 1997-ben kezdeményezte az Európai
Bizottságnál a Letéti Gyűjtemény
létrehozását, amely végül 2001-ben nyílhatott meg az olvasók számára. Itt
találhatóak az Unió Kiadóhivatala által közreadott az Európai Unió
intézményeinek kiadványai, az Országgyűlési Könyvtár állományából válogatott
monográfiák, tanulmánykötetek és az európai joggal, szakpolitikákkal és
intézményekkel foglalkozó legfontosabb szakfolyóiratok.
A fentiek mellett a könyvtár több
bibliográfiai adatbázist is az olvasók rendelkezésére bocsát. Ezek a
következőek:
v Magyar
jogi adatbázis
v Külföldi
jogi adatbázis
v PRESSDOK
– hazai sajtófigyelő adatbázis
v HUNDOK
– külföldi sajtófigyelő adatbázis
v Világpolitikai
Információk Adatbázisa (VPI)
Az ismertetést követően egy rövid séta
keretében bejártuk a könyvtár olvasótermét, majd új
élményekkel gazdagodva visszaindultunk a Központi Könyvtárba.
Nagy Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése