Győztesek konferenciája

A 2020. évi Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj pályázatok lezárulta kapcsán a Könyvtári Intézet Könyvtári Minőségfejlesztési Osztálya egy konferencia keretében, 2021. január 28-án köszöntötte a 2020-ban győztes könyvtárakat. A 10 nyertes könyvtár közül négy osztotta meg pályamunkájuk egy-egy kiemelt témáját.

Dr. Kovács Béla Lóránd: A mérésen alapuló döntéshozatal (Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen)

Alapvetően a mai világban, főleg a mostani helyzetben mindenhol a tényszerű bizonyított feltevéseket szeretik, főleg a Minisztériumban. Debrecenben a Méliusz könyvtárigazgatója, olyan szempontot épített bele a vezetői stratégiájába, amely a menedzsment világából jön. Ebből fakad, hogy egy teljesen másfajta megközelítést alkalmaz az intézmény erőforrásai beosztásával / gazdálkodásával kapcsolatban. Számára az olvasó és az olvasói igények az első, az intézmény, mint kiszolgáló másodlagos, hiszen olvasó nélkül nincsen rá szükség. A könyvtár létszükségét folyamatosan bizonyítandó, olyan fejlesztési utakat kerestek ezekkel a mérésekkel mely ezt hivatott erősíteni. Ezek a mutatók segítik a vezetőket abban, hogy a kollégák munkáját is mérjék és ennek megfelelően jutalmazzák vagy esetlegesen figyelmeztessék az adott munkaerőt. A debreceni művelődési intézmény egy komplett, áttekinthető brosurát állít össze ezekkel a mutatókkal és azt eljuttatja a döntéshozóknak.

A minőségirányítási rendszert segítő döntések fontos része a könyvtárban a forgalmi adatok mérése, így válik lehetővé annak növelése (pl. könyvkölcsönző automaták kihelyezésével). A könyvtárak hasznosságát az a szám jellemzi, amely megmutatja, hogy 1 adóforint után a lakosság hány forintnyi szolgáltatást kap vissza, ezt a mutatót az amerikai könyvtárakban is mérik. A kölcsönzések számát megszorozzák a könyv értékével (ez a beszerzési ár 80%-a szokott lenni), az így kapott szám mutatja, hogy milyen értékben nyújtott szolgáltatást a könyvtár a társadalom felé.  Tehát egy sűrűn kölcsönzött könyv esetében mondhatjuk, hogy 1Ft befizetésével 4 Ftot kap vissza az állampolgár, és ez már érdekli a fenntartókat is. Természetesen a könyvtárnak működési költségei is vannak, ezeknek, illetve a fenntartó hozzájárulásának figyelembevételével lehet képet alkotni arról, hogyan térülnek meg a lakosság adóforintjai. Ugyanakkor nemcsak az anyagi szempontból való megtérülést kell figyelembe venni, hanem fontos szerepet játszik az is, amelyet a könyvtárak a szellemi javak továbbadásában betöltenek.

     

 Berta Gyuláné: Proaktivitás a partnerkapcsolatokban (Tóth Menyhért Városi Könyvtár, Mórahalom)

Ebben az előadásban hangsúlyos szerepet kapott, hogy miként kell és lehet együttműködni a leghétköznapibb szolgáltatókkal (pl: posta, házi orvos stb). Itt egy másik szemszögből, de ugyanaz került előtérbe, mint a korábbi előadásban. A helyi szolgáltatási igények feltérképezése és egyfajta igény keltés a város lakosai és intézményei felé. Fő hangsúlyt kapott a folyamatos megújulás, a változás kérdése. A lehetőségek keresése és alkalmazása, azaz menjünk oda az emberekhez és kínáljuk nekik a szolgáltatásainkat, ne arra várjunk, hogy majd megkeresnek minket. Gyakorlatilag itt a könyvtár már csak másodlagos szerepben tölti be a könyvtári funkcióit, elsődlegesen közösségi térré, közösségi intézménnyé vált. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy kistelepülési könyvtár esetében másfajta igények merülhetnek fel, mint mondjuk egy nagyobb városi könyvtárban. A könyvtár működését nagyban segíti, hogy a hetente tartott önkormányzati gyűléseken a könyvtár vezetője is részt vesz, így mindenről értesül és közösen dönthetnek.

A Mórahalmi könyvtár az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet kapcsolatrendszerének kibővítésére, aktivitásukkal sikerült elérniük, hogy szolgáltatásaikkal jobban bekerüljenek a település kulturális vérkeringésébe. Az intézkedések között szerepelt, hogy folyamatosan ajánlották a szolgáltatásaikat a potenciális használói csoportok felé (iskolák, óvodák, önkormányzat, egyének),  az olvasók javaslatai alapján átrendezték az állományt, hogy a tereket jobban tudják használni, rendezvényeket szerveztek, fejlesztették a kommunikációt. Mottójuk: "A szolgáltatások a kapcsolatrendszerekben élnek". 

Szépvölgyi Katalin: Zöld könyvtár a mindennapokban (Óbudai Platán Könyvtár, Budapest Ezüsthegyi fiókkönyvtára)

Ez egy elég rendhagyó előadás volt témáját tekintve, ugyanis ehhez a megvalósuláshoz olyasfajta önkormányzati és közösségi támogatás szükséges mely nem sok területen adatik meg. Fontos kiemelni, hogy az országban ennyire környezettudatos és zöld megújuláson alapuló könyvtár szinte egyáltalán nincs. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen újításokat tudtak kialakítani a könyvtárban akár a szolgáltatásokban, akár a technikai feltételekben. Itt a végeredményhez hozzájárul, hogy a lakóövezet olyan területében található mind a két könyvtáruk, ami a lakótelephez, ugyanakkor a kertes házi övezethez van közel. A tanulság, hogy három fő opció kell egy ilyesfajta projekthez: a fenntartó támogatása (ez lehet önkormányzat, vagy támogató), a környezeti affinitás (igény ilyen programokra), és a jó elhelyezkedés. 

A zöld könyvtár kialakításának ismertetése Óbudán volt a leginspirálóbb előadás. A környezetvédelem fontosságát felismerve, azt a munkatársakkal elfogadtatva, megfelelő fenntartói támogatás mellett tudták kidolgozni és megvalósítani a zöld könyvtár koncepcióját. A beszámolóból kiderült, hogy teljes-körűen sikerült megvalósítani az elképzeléseiket. Jó volt látni a fényképeken az ötletes és esztétikus megoldásokat. A könyvtár adottságai ideálisak, hiszen a patinás épület egy polgári családi ház lehetett, ódon, családias hangulatot áraszt, hangulatos kerttel is rendelkezik. Minden adott volt a "kertes könyvtár" kialakításához, ahol többek között kerti pihenőt nyugágyakkal, (állományba nem vett, gyűrhető könyvekkel), fűszerkertet, grillező helyet, játszóteret alakítottak ki. Nagy találmányuk a magtár-kölcsönző- magokat kölcsönöznek és a termésből hoz vissza az olvasó új kölcsönözhető "példányokat".

A könyvtáron belül zöld sarkot, pelenkázót, a már említett vetőmagtárat, herbázó -  limonádézó helyet, szelektív hulladékgyűjtőt (!) alakítottak ki. A lelkes olvasóközönség behoz pelenkát, olvasószemüveget, amit már nem használnak, majd a könyvtárban "újra hasznosítják" mások.  Karácsonykor könyvekből összeállított karácsonyfát állítanak ki. A herbázó-limonádézó sarokba is folyamatosan hordják a gyógynövényeket és citromot az olvasók: egyszóval sajátjuknak érzik az intézményt.  Zöld rendezvényeket, előadásokat is szerveznek, tevékenységeikbe bevonják az olvasókat (közösségi kert), önkéntesek közreműködésével.  Élmény ilyen könyvtárba járni.  A könyvtár 2020-ban elnyerte az IFLA Zöld Könyvtár díját. [szerk. megj.]

 

Rakonczás Szilvia: A  Digilabor és a BékésWiki innovációk fenntarthatósága (Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba)

Ebben az előadásban talán az volt a legjobb, hogy a digitalizáció fontosságát, oktatását és ennek beépítését hogy sikerült megvalósítani egy könyvtári intézményen belül. Nem elzárkóznak a technikai újítások elől, hanem nyitnak feléjük, így oktatva a gyerekeket, hogyan lehet ezt is okosan és megfelelően alkalmazva használni. A digitális világ, nemcsak az internetből és az okos telefonból áll, hanem olyan innovatív estközökből, mint robotika, filmforgatás, programozás, közösségi adatbázis építés, családfa kutatás stb. Ami még zseniális volt, az a generációk összekapcsolása, helytörténeti vonatkozások felépítése, így erősítve a lokálpatriotizmust és a gyökerek megismerését. Itt is a fenntarthatóság, a fejlesztések nagyon nagy hangsúlyt kaptak, hiszen az informatika területe az, ahol megújulás és támogatás nélkül sehova sem lehet eljutni. 

A könyvtárban működő makerspace jellegű kreatív alkotótér, a Digilabor  egy uniós pályázat keretében jöhetett létre. A jól felszerelt alkotótérben nagyon sokféle foglalkozás zajlik, például 3D-s nyomtatás, robotika, mikroelektronika, szabás-varrás, számítógépes játékok. Nagyon népszerű a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt.

Másik téma a BékésWiki, egy helytörténeti encklopédia létrehozása és működtetése volt, ami egy olyan online felület, ahol megjelenik a térséggel kapcsolatos valamennyi közérdekű információ. A tartalom összegyűjtése a lakosság, a különböző közösségek aktív részvételével zajlott (pl. helytörténeti adatok, emlékek, fotók összegyűjtése).  

 Az előadások prezentációi itt megtalálhatók.

Somody Ildikó, Tatai Nikolett, Dienes Éva